Petőfi Népe, 1989. augusztus (44. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-22 / 197. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1989. augusztus 22. A belgrádi Politika Budapest és Havanna vitájáról A Magyar Nemzet és a Granma szerkesztősége közötti éles vita megrázta napjaink kubai—magyar kapcsolatait. A polémia hátterében tulajdonképpen az áll, hogy Havanna és Budapest ideológiailag, elméletileg és gyakorlatilag egymástól teljesen eltérő megoldást keres a szocializmus problémáira. Ezt hangsúlyozta a Tanjug hírügynökség havannai tudósítója a belgrádi Politika hasábjain közölt hétfői kommentárjában. A jugoszláv újságíró ismertette a Magyar Nemzet és a Granma közötti vita lényegét, továbbá Fidel Castro július 26-ai beszédének magyar vonatkozású, bíráló megállapításait, s végül a következőket fejtette ki: „Havannai megfigyelők értékelése szerint a vita olyan messzire jutott, hogy a kimondott véleményeket nem lehet visszavonni. A Granma válaszai más kelet-európai országoknak és a Szovjetuniónak is értésül adták, hogy Kuba nem fog hallgatólagosan napirendre térni semmiféle ideológiai támadás, figyelmeztetés vagy tanács felett, még akkor sem, ha azokat a „testvériség” köntösébe öltöztetik. Másfelől a Granma cikkeivel kétségkívül nyomást akarnak gyakorolni azokra a kubai erőkre vagy egyénekre, akik a „keleti modellek” átvétele mellett lennének. A csehszlovák sajtó az augusztus 20-ai beszédekről Láng Judit, az MTI tudósítója jelenti: A csehszlovák sajtó egyelőre nem kommentálta érdemben Németh Miklós ceglédi beszédének az 1968-as csehszlovákiai eseményekre vonatkozó részét. A Rudé Právo azt tartotta érdemesnek kiemelni a magyar miniszterelnök beszédéből: Magyarország teljesíti történelmi küldetését, hogy hidat építsen Kelet- és Nyugat-Európa között. A CSKP központi lapja értékelés nélkül idézte Németh Miklóstól, hogy a magyar kormány elítéli az 1968-as csehszlovákiai beavatkozást, és a Varsói Szerződés reformját kezdeményezve intézményes garanciákat akar arra, hogy ilyen akciók ne ismétlődhessenek meg. A Rudé Právo arról is tudósít, hogy Pozsgay Imre szerint az MSZMP-nek ismét harcolnia kell a hatalomért és az európai szocialista mozgalom jegyeit magáévá tevő új pártként kell fellépnie. A csehszlovák pártlap megemlítette, hogy Horn Gyula a szocialista országokhoz fűződő kapcsolatrendszer újrarendezéséről és erősítéséről beszélt. A Rudé Právo különben foglalkozott a Magyar Nemzet vezércikkével is, amelyet „konfrontációsan hangoknak” minősített. Az újság szerint a Magyar Nemzet azt követelte, hogy Magyarország a környező országokban, beleértve a Szovjetuniót is, kezdeménye- zően ösztönözze a társadalmi tudat érését. A belgrádi csúcsértekezlet elé Belgrádban befejeződtek az el nem kötelezett mozgalom kilencedik csúcstalálkozójának előkészületei. A szeptember 4-én kezdődő, kiemelkedőjelentőségű, négynapos nemzetközi értekezleten 101 ország küldöttségét állam- vagy kormányfő, 10-et pedig — állandó megfigyelőként — miniszter vezeti. Húsz magas szintű delegációt vendégként hívták meg; közöttük a magyar kormány képviselője a mozgalom történetében első alkalommal lesz jelen, Horn Gyula külügyminiszter személyében. A nemzeti felszabadító mozgalmak és a nemzetközi szervezetek megbízottait is beleszámítva 160 küldöttség vesz részt a tanácskozáson, amire eddig még nem volt példa. Az el nem kötelezett országok mozgalma 28 esztendővel ezelőtt, 1961. szeptember 1—6. között a jugoszláv fővárosban megtartott első csúcsértekezletével indult el hódító útjára. Igaz, létrehozásának gondolata már 5 évvel korábban felmerült, Tito, Nehru és Nasszer Brioni-szigeti megbeszélésén. 1961 tavaszán Tito és Nasszer kairói tárgyalásain már konkrét döntés született: létrehozták az előkészítő bizottságot. Tito kezdeményezésének elismeréseként Nasszer azt javasolta, hogy Belgrádban tartsák az el nem kötelezett országok állam- és kormányfőinek első értekezletét. Az első csúcstalálkozó öt fő „mozgatója” Tito jugoszláv, Nehru indiai, Nasszer egyiptomi, Nkrumah ghanai és Sukarno indonéz elnök volt. Múlhatatlan érdemük, hogy a mozgalom akkor meghatározott alapelvei és törekvései mindmáig nem vesztettek értékükből. Érdemes emlékeztetni az akkori tanácskozás napirendjén szereplő kérdésekre: a) a népek önállósághoz való joga, az imperializmus, a gyarmaturalom és a neokolonializmus elleni harc; b) a faji megkülönböztetés és az apartheid megszüntetése; c) a szuverenitás és az integritás tiszteletben tartása, a más államok ügyeibe való be nem avatkozás; d) az általános leszerelés, a nukleáris kísérletek megszüntetése és az idegen katonai támaszpontok felszámolása; e) a békés egymás mellett élés elveinek érvényesítése és f) az Egyesült Nemzetek Szervezete szerepének növelése. Azóta persze sokat változott a világ. A mozgalom is tovább terebélyesedett. Az első belgrádi csúcskonferenciáján 25 küldöttség vett részt — a mostanira 160-at várnak. A szovjet—amerikai viszony javulása is növelte az el nem kötelezettek mozgásterét. Az emberiséget ma leginkább foglalkoztató kérdéseket kell tehát figyelmének középpontjába állítania, ezekhez kell igazítania tevékenységét. A korszerűsítés feladata vár a küszöbön álló tanácskozásra. A konferencia zárónyilatkozatának, továbbá kilenc politikai és kilenc gazdasági határozatának tervezetei elkészültek. Ezekből az is megállapítható, hogy a tanácskozás napirendjén a nemzetközi biztonság és leszerelés (ezen belül Afganisztán, Irak—Irán, Latin-Amerika, Közép-Afrika, a Közel-Kelet, a libanoni helyzet és a palesztin ügy, Kambodzsa és Ciprus), valamint a nemzetközi gazdasági, együttműködés (élelmiszer-termelés, „éhező” országok, államközi gazdasági kapcsolatok, világkereskedelem, külföldi tartozások és hitelek, fejlesztés-finanszírozás, pénzügyek, környezetvédelem) témaköre szerepel. A belgrádi csúcs résztvevőinek meg kell állapodniuk a mozgalom egységes stratégiájában — állapította meg kommentárjában a Komuniszt, a JKSZ központi orgánuma.—Előtérbe kell állítani az Észak—Dél problémát, mert ma már aligha kell bizonygatni, hogy a világ országai többségének fejletlensége valóságos lőporos hordó. A béke új neve „fejlődés”. Foglalkozni kell olyan új témákkal, mint a környezetszennyeződés és a környezetvédelem, a kábítószer-termelés, a demográfiai robbanás a világ egyes térségeiben, a kollektív és az egyéni emberi jogok biztosítása. Az afganisztáni és a libanoni polgárháború, Kambodzsa megszállása a vietnami csapatok által vagy a politikai ellenfelekkel való brutális leszámolás egyes afrikai és latin-amerikai államokban s a világ más országaiban — mindez vajon nem ellentétes-e a mozgalom demokratikus elveivel? — tette fel a kérdést a lap. A Komuniszt végül rámutatott, hogy kihívó téma a nemzeti kisebbségek helyzete. Elegendő csak a Balkánra gondolni. Romániában egész körzetek nemzetiségi lakosságát telepítik szét, és a kisebbségek történelmi emlékeit megsemmisítik. Albánia nem engedélyezte, hogy ENSZ-küldöttség tanulmányozza az ország nemzetiségeinek helyzetét. Bulgáriában kétségbe vonják a makedón és a török nemzetiség létezését, Görögország pedig nem vesz tudomást a makedónokról. Olyan problémák ezek, amelyekről a csúcstalálkozónak véleményt kellene formálnia. Márkus Gyula (Belgrád) A POLITIKAI VERESÉG ÉRTÉKELÉSE Korábbi szövetségeseit hibáztatja a LEMP A vártnál drámaibb hangvételű és né-: mi fenyegető élt is tartalmazó határozatot fogadott el szombati ülésén a LEMP Központi Bizottsága, amiből azonban nem teljesen világos: vajon döntés született-e valójában arról, hogy a LEMP kész részt venni a Szolidaritás vezette Szolidaritás--parasztpárti—demokrata kormányban. A határozat, amit vasárnap késő este hoztak csak nyilvánosságra, bevezetőben úgy értékeli, hogy „Lengyelországban a helyzet veszélyesen kiéleződött, megingott a kerékasztalnál kimunkált politikai paktum, amely az evolúciós rendszerváltást célozta volna”. A LEMP Központi Bizottsága a kialakult helyzetért a teljes felelősséget a neki hátat fordító korábbi szövetségeseire, a Parasztpártra és a demokratákra hárítja, akiket azzal vádol, hogy felrúgták a LEMP-pet több alkalommal is megerősített koalíciót. A határozat szerint a két volt szövetségest terheli a felelősség azért is, hogy lépésükkel elszalasz- lották az esélyt a „maximálisan biztonságos átmenethez" az új „gazdasági és politikai rendbe”. „A LEMP-pel való konfrontáció útjára lépés nem szolgálja Lengyelország érdekét." A KB ugyanakkor — minden részlet nélkül —- „további koalíciós együttműködést kínál” „a kerékasztal eszméjéhez hü parasztpárti és demokratapártt politikusoknak". Ezt követően a határozat — nem egészen egyértelműen ugyan —, de mégis mintha „a lengyel történelem minőségileg új konstellációjaként” a Szolidaritás és a LEMP partneri együttműködésére tenne ajánlatot, mivel — áll a határozatban — sem a Szolidaritás, sem a LEMP nem képes egyedül, méginkább a másik ellenére kivezetni az országot a válságból. Az új kormányról a határozat úgy fogalmaz, hogy abban a LEMP-nek „politikai és állami potenciájának megfelelő képviselethez kell jutnia, mert ellenkező esetben a LEMP nem tudja vállalni a felelősséget az események további alakulásáért”. E fenyegető élű mondat után a határozat szerint „a LEMP részvételének feltétele az új kormányban, hogy a miniszterelnök alsóházi jóváhagyását megelőzően megállapodás szülessen a kormány programjáról és politikai struktúrájáról. Ezzel együtt a LEMP készségét fejezi ki új megoldások keresésére, a szükséges káder- és programmegállapodások kimunkálására”. A határozat végezetül felszólítja a párt tagjait és Lengyelország valamennyi állampolgárát arra, hogy minden erejükkel akadályozzák meg a lengyel állam destabilizálását, a Lengyel Népköztársaság alapvető társadalmi rendjének és szövetségesi elkötelezettségének megkérdőjelezését, mert „Lengyelország gazdaságilag és katonailag megbízható tagja kell hogy maradjon a KGST-nek, illetve a Varsói Szerződésnek”. A KB külön felhívja a párttagokat és a pártszervezeteket arra, hogy hiúsítsanak meg minden alaptalan támadást a gazdasági és állami adminisztráció képviselői, mindenekelőtt a lengyel nemzetvédelmi minisztérium és a belügyminisztérium káderei ellen. A LEMP KB arra szólítja fel Woj- ciech Jaruzelski köztársasági elnököt, hogy vegye figyelembe a LEMP KB határozatát az új kormány megalakítására irányuló tevékenysége közben. Túszejtők fenyegetőzése BEJRŰT Egy Irán-barát libanoni síita szervezet vasárnap a fogságában lévő két amerikai túsz megölésével fenyegetőzött, ha Franciaország bármiféle katonai akciót hajtana végre Libanonban. A Forradalmi Igazságtevés Szervezete elnevezésű csoport az An-Nahar című bejrúti laphoz eljuttatott, s az egyik túsz fényképével hitelesített közleményében azt hangoztatta, hogy a térségbeli francia katonai jelenlét fokozása mögött közvetve az Egyesült Államok áll, s ezért a francia flotta által végrehajtott bármiféle „ostobaság” az amerikai túszok életét sodorja majd veszélybe. A csoport — amely korábban közel két éven keresztül négy franciát is fogságban tartott — most a „múltbeli leckék elfelejtésével” vádolta Párizst, s kilátásba helyezte: egy katonai akció esetén akár franciaországi célpontokat is támadások érhetnek. A Magyarországi Református Egyház Zsinata elnökségének levelei A Magyarországi Református Egyház Zsinatának elnöksége a közelmúltban levelet küldött a Romániai Református Egyház Zsinatának elnökségéhez, s ebben kifejezi együttérzését a nehéz helyzetben elő és szolgáló testvéregyházzal. A levél hangoztatja, hogy a magyar reformátusok nem kívánnak romániai hittársaik belső ügyeibe beavatkozni. Ugyanakkor rámutat: a román és a magyar nép békéje és barátsága nem képzelhető el az igazság, a nemzetiségi, a kisebbségi, az emberi és vallási jogok egyidejű érvényesülése nélkül. A Magyarországi Református Egyház Zsinatának elnöksége ugyancsak levélben fordult dr. Papp László területileg illetékes nagyváradi püspökhöz Tőkés László temesvári lelkész ügyében. Ebben kifejezte a kockázatot és veszélyt vállaló lelkész sorsának alakulásával kapcsolatos aggodalmát. Kérte a nagyváradi püspököt, ha szükséges, vegye védelmébe és oltalmába Tőkés Lászlót. (MTI) ELFOGTÁK A BODASZŐLLŐI POSTARABLÓKAT A Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság bűnüldözési osztálya augusztus 19-én, szombaton az esti órákban őrizetbe vette Ozsváth János, 28 éves, büntetett előéletű mendei és Nagy Gábor 24 éves, büntetett előéletű hajdúhadháztéglási lakosokat, akik alaposan gyanúsíthatok azzal, hogy augusztus 14-én, hétfőn délután fegyveres rablást követtek el a bodaszől- lői postahivatal sérelmére, s ennek során 295 ezer 573 forintot vittek el. A két személy ezenkívül más vagyon elleni bűncselekmény elkövetésével is gyanúsítható. Az ügyben a Hajdú- Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság bűnüldözési osztálya tovább folytatja a nyomozást. Csoportosan szöknek a keletnémetek (Folytatás az 1. oldalról) egyre magabiztosabbak, s. időnként az agresszivitástól sem riadnak vissza. A hét vegén az egyik határsértő könnygáz- sprayt használt a járőrrel szemben, s dulakodást provokált. Előállították, de az iipyész nem járult hozzá, hogy ellene eljárást kezdeményezzenek, s végül szabadon engedték. Többen lopott magyar rendszámot szerelnek fel autójukra, s így közelítik meg a határátkelőhelyet. Amikor az útlevelet kérik kőlük, hirtelen gázt adnak, s az ott lévők testi épségét veszélyeztetve mennek át Ausztriába. Szőke István szólt1 arról is, hogy az idén elfogott 7 ezer NDK-beli állampolgár közül ezren különböző segítséget kaptak. Egy részük Magyarországon tartózkodó NSZK-beli rokonaiknak, ismerőseiknek közreműködésével jutott el a határrá, mások azonban NSZK-beli embercsempészek „szolgáltatásait” veszik igénybe. A sikeres szökés után az embercsempészek fizetségükhöz abból a segélyből jutnak hozzá, amelyet az NDK-állampolgárok később az NSZK-ban kapnak. Akadnak magyar embercsempészek is, főként a határ közelében lakó helybeliek, akik az otthagyott autóért cserébe segítenek átjutni a határon. A járművet azután alkatrészekre bontják, vagy pedig átütik a motorszámot. Időnként taxisofőrök is segítenek nem kis tarifáért eljutni a hatarszakäszig. Szőke István emlékeztetett arra, hogy 1985-ben —jóval szigorúbb körülmények között — Összesen ezer határsértőt fogtak el, míg az idén már 15 ezret, s ez a szám az év végére várhatóan meghaladja a 20 ezret. Mint mondta, a határőrség nagyon örülne annak, ha az NSZK és az NDK úgy rendezné a problémát, hogy minél előbb helyreállhassanak a normális határviszonyok. A BM Határőrség illetékese hangsúlyozta: nem érdekük, hogy erősítsék a szándékot a tiltott határátlépésre, de a jövőben is humánusan kívánnak eljárni a tiltott határátlépőkkel szemben. Ám az is rendkívül fontos, hogy a magyar határszakasz ne váljon „átjáróházza”. Mint mondta, valamilyenjogi következménye mindenütt van az ilyen cselekedetnek. Jugoszláviában például két hét elzárás, az N SZK-ban pedig pénzbüntetés, vagy kiutasítás jár az engedély nélküli határátlépés kísérletéért. Nálunk a Btk. ezzel kapcsolatos paragrafusait jelenleg az NDK-beliekkel szemben nem alkalmazzák, s addig, amíg az új szabályozás elkészül, elképzelhető, .hogy a normális határ menti viszonyok kialakítása érdekében a határőrség saját lehetőségeivel — a járőrszolgálat megerősítésével — igyekszik hatékonyabbá tenni a határőrizetet. (MTI) LOTTÓ A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közlése szerint az augusztus havi hatos lottó kihúzott nyerőszámai a következők: 6, 9, 25, 33, 35, 39 — a pótszám a 7-es. (MTI) Látogatások testvérmegyékbe Tegnap az Ukrán Kommunista Párt Krím Területi Bizottsága meghívására Szimpfero- polba utazott az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottságának delegációja. A delegációt — amely augusztus 21—27. között tartózkodik a szovjet testvérmegyében — dr. Szabó Miklós megyei első titkár vezeti, tagjai: Csombok Imre, a Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat Kiskunsági Üzeme gépészeti üzemegységének vezetője, Űr. Lévai Péter, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Kecskeméti Főiskolai Karának tanszékvezetője, mindketten a megyei pártbizottság tagjai és Csernus Ferenc, a tiszakécskei városi pártbizottság titkára. * * * Augusztus 22-24. között a román testvérmegyében tesz látogatást az MSZMP Bács- Kiskun Megyei Bizottságának delegációja. Vezetője: Komáromi Attila, a megyei pártbizottság titkára. Tagjai: Gyurity József, a Hercegszántói Községi Tanács elnöke, a megyei pártbizottság tagja és Horváth Kázmér, a megyei pártbizottság politikai munkatársa. A megyei pártbizottság annak reményében fogadta el az RKP Fehér Megyei' Bizottságának meghívását, hogy a két nép közti kapcsolatok a köznapi értékek szintjén megmaradjanak. Elmaradt pilótasztrájk Sztrájkot helyeztek kilátásba hétfőre a MÉM Repülőgépes Szolgálat pilótái és repülőgépszerelői. A munkabeszüntetéstől végül is elálltak, mivel a vállalat vezetői és a dolgozókat képviselő szakszervezet megegyezett a követelés teljesítésében. A fejleményekről Farkas László, a repülőgépes szolgálat főigazgatója tájékoztatta az MTI munkatársát. Elmondotta: a pilóták és a repülőgép-szerelők egy héttel ezelőtt béremelési igényt nyújtottak be, amelyben azt követelték: átlagkeresetük emelkedjék annyira, hogy az legyen 1,9-szerese a vállalati átlagkeresetnek. Kijelentették, hogy ha ez nem teljesül, akkor augusztus 21-én leállnak. A követelés elbírálásáról augusztus 17-én tárgyalt a szakszervezeti intézőbizottság és a vállalat vezetősége. Megállapodtak abban, hogy a gépek üzemeltetéséért közvetlenül felelős — igen veszélyes és felelősségteljes munkát végzők — igénye jogos, ezért azt teljesíteni kell. A vállalat irányítói azt kérték a szakszervezettől, hogy ennek kihirdetésére augusztus 21-ére hívják össze Sí érintetteket, ott jelentsék be a döntést, és egyúttal tárgyalják meg velük, hogy számukra megnyugtató-e a döntés. Hétfőn tehát nem sztrájk, hanem termelési tanácskozás volt a repülőgépes szolgálat budaörsi központjában. A pilóták és a gépszerelők követelésein vállalaton belül senki sem csodálkozott, hiszen e csoport tagjainak átlagos alapbére mindössze havi 7500 forint. Tény, hogy az idénymunkákon ennek a kétszeresét is megkeresték, mivel az alap- és a mozgóbér aránya a gyakorlatban e szakemberek körében mintegy 50-50 százalék. Ennél többet az elmúlt években nem tudtak fizetni, hiszen a szolgálat jelenleg még költségvetési rendszerben működik, s az onnan befolyó összegek alaposan megcsappantak. A pilótákat az adózás a szó szoros értelmében visszatartotta a többletmunka vállalásától, így a fizetséget változatlanul alacsonynak tartották. A vállalat viszont saját bevételeit jelentősen nem tudta növelni, mivel —Jórészt a mezőgazdasági nagyüzemek egyre nehezebb gazdasági helyzete miatt — az elmúlt időszakban ötödével visszaesett a megrendelések száma. A gazdaságok egy részének fizetésképtelensége ugyancsak érezteti hatását, így nem is lett volna valós alapja annak, hogy a növényvédelmi munkák alapdíjait megemelje a vállalat, így jutva hozzá a bérfejlesztéshez szükséges kiegészítéshez. A dolgozók követelésére úgy határoztak, hogy 1989. december 1-jétől az alapbért megkétszerezik. Bérgazdálkodásukban ez havonta 2,3 millió forintos többlet- kiadást jelent. Az intézkedés megtételekor számoltak azzal, hogy ez újabb bérfeszültséget okoz, ám a pilóták és a szerelők bére valóban viszonylag alacsony volt a kisebb felelősséggel járó munkákat végzőkéhez képest. (MTI) ORSZÁGOS SAJTÓSZOLGÁLAT KÖZLEMÉNYE Az Emberi Jogok Nemzetközi Társasága Magyarországi Tagozatának felhívása Az Emberi Jogok Nemzetközi Társaságának Magyarországi Tagozata felhívja a közvélemény figyelmét arra a visszásságra, hogy a rendőrség még mindig zár alatt tartja a szellemi munkának azokat az egyedi alkotásait, amelyeket az utóbbi években házkutatások és más rendőri intézkedések során kobzott el független gondolkodású állampolgároktól, a demokratikus ellenzék résztvevőitől és támogatóitól. A rendőrhatóságnak irodalmi és tudományos művek, valamint képzőművészeti alkotások jutottak így a birtokába. Ézek nem pótolható és nem reprodukálható értékek. Elkobzásuk alapjául annak idején olyan jogszabályok szolgáltak, amelyek már akkor is egyértelműen ellentétesek voltak az emberi jogokra vonatkozó nemzetközi egyezményekkel és a magyar alkotmánnyal. Ma már a kormányzat is elismeri, hogy ezek nem felelnek meg a jogállam követelményeinek. A Belügyminisztérium azzal tehetné hitelesebbé a kormányzat hangoztatott szándékát a jogállamiság megteremtésére, ha eltekintene a szóban forgó jogszabályok formailag nem tagadható hatályosságától, valamint az elkobzást elrendelő hatósági határozatok ugyancsak formális érvényességétől, és visszaszolgáltatná az említett szellemi alkotások tulajdonosainak. Indokoltnak találjuk továbbá azoknak a sajtótermékeknek, anyagoknak, valamint általában a személyi jogok védelme alá eső iratoknak, dokumentumoknak a visszaszolgáltatását is, amelyeket a demokratikus ellenzék és a második nyilvánosság akkor még üldözött munkatársaitól ugyanazon jogszabályok alapján koboztak el. Tagozatunk ebben az értelemben beadvánnyal kíván a Belügyminisztériumhoz fordulni. Felkérjük mindazokat, akik az elmúlt években e hatósági intézkedések kárvallottjai voltak és elkobzott javaikat vissza kívánják kapni, hogy közös fellépés céljából 1989. szeptember 30-áig lépjenek érintkezésbe az EJNT Magyarországi Tagozata vezetőjével. Cím: Sneé Péter, 1135 Budapest, Kisgömb u. 31. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT A rendkívüli rendőri készültség ellenére több ezer ember tüntetett hétfőn Prágában az öt VSZ-tagállam 1968-as csehszlovákiai beavatkozásának a 21. évfordulóján. A közel másfél óráig tartó demonstrációt a rohamrendőrség oszlatta fel, több fiatalt őrizetbe vettek. A prágai Vencel téri tüntetés délután öt órakor kezdődött. A közel kétezer fiatal először tapsolni kezdett, majd magyar ellenzéki fiatalok, a Fidesz tagjai transzparenseket bontottak ki „Mi virággal jöttünk, nem harckocsival” felirattal. A jelenlévő rendőrök széttépték a transzparenst, mire tüntető megnyilvánulások következtek. A tömeg, amelyben jelen voltak magyar és lengyel ellenzéki fiatalok is, ütemesen tapsolt, „Szabadságot, szabadságot” jelszót kiáltozott kórusban, Alexander Dubceket, Václav Havelt, a Charta ’77-et, Magyarországot és Lengyelországot éltette. A magyar ellenzéki fiatalok üdvözlő nyilatkozatot olvastak fel. A hatóságok távozásra szólították fel a tömeget, de az ennek nem tett eleget és többször is elénekelte a csehszlovák himnuszt. A demonstrációt végül a rohamrendőrség oszlatta fel, lezárva a teret és az abba torkolló utcákat. Több fiatalt őrizetbe vettek. A tüntetés idején a Vencel téren igen sok volt a külföldi turista, ezzel is magyarázható, hogy a januári demonstrációktól eltérően a rohamrendőrség alig alkalmazott kényszerítő intézkedést.
