Petőfi Népe, 1989. augusztus (44. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-17 / 193. szám

2 • PETŐFI, NÉPE • 1989. augusztus 17. Az NSZK-konzulátus újra fogad • Az előtt a több száz NDK-állampolgár előtt, aki az NSZK-ba kíván távozni és most Budapesten várja sorsának alakulását, megnyitotta kapuit a zugligeti plébánia, ahol a Máltai Lovagrend magyarországi szervezete a Magyar Vöröskereszttel együttműködve naponta ételt oszt nekik. (MTI-Telefotó—Krista Gábor) (Folytatás az 1. oldalról) — A DEMISZ — a Harmadik Oldal résztvevőjeként — Kukorclli István saj­tónyilatkozatára hivatkozott, amelyben a népfront ügyvezető elnöke megemlítet­te a népi kezdeményzés lehetőségét a köztársasági elnöki intézménnyel kap­csolatban. Hogyan vélekedik Ön erről? — Kukorclli István sajtóértekezletén ez a kérdés teljesen korrekt formában, tény- és tárgyszerűen került szóba, ép­pen abból kiindulva, hogy ehhez az esz­közhöz bármelyik fél akkor nyúlhat, amikor a tárgyalások kilátástalanná válnak — szögezte le Pozsgay Imre, majd arra a kérdésre, hogy szerinte nem zavarja-e ez az akció a tárgyalási mene­tet, kijelentette: — Minden ilyen akció zavart kelthet abban a, ma még bizakodásra okot adó, tárgyalási folyamatban, amelyben jelen­leg vagyuk. Nem feltételezem, hogy rosszhiszeműségről, inkább politikailag naiv lépésről, s az ifjúság jogos türelmet­lenségéről van szó. Ismétlem: számomra a politikai megoldás a fontos, így az előzetes megállapodás szabályai szerint kell eljárni mindaddig, amíg a tárgyaló felek között feltételezhető a békés átme­netért való kölcsönös felelősség és annak tudata, hogy népünk mielőbb eredményt vár tőlünk, s olyan törvényhozást, amely befejezett, működőképes, hiteles intéz­ményeket teremt a szabad választások­hoz, az új alkotmány előkészítéséhez. — Kilényi Géza igazságügyi minisz­terhelyettes az Alkotmányjogi Füzetek sajtóbemutatóján szólt arról, hogy a sar­kalatos törvényeket akkor is a parla­ment elé terjesztik, ha az egyeztető tár­gyalásokon a felek nem jutnak minden kérdésben konszenzusra. Ennek várható hatásáról hogyan vélekedik ? — Kilényi Géza — érthetően — a maga szakmai kodifikációs tevékenysé­ge alapján adott információt azokról a lehetséges variációkról, amelyek akár az MSZMP tárgyalóküldöttsége, akár a kormány döntése szempontjából szóba kerülhetnek a parlament munkájával kapcsolatban. A professzor azt is jól érzékeli, hogy az Országgyűlés tele fe­szültséggel, ugyanakkor önnön szerepé­nek tudatában türelmetlenül várja a tár­gyalások eredményeit. Hiszen a parla­mentnek rendkívül nagy a felelőssége azért, hogy a békés átmenet biztosítása érdekében minél előbb legitim intézmé­nyek álljanak az ország rendelkezésére, s hogy ezek hazai kormányzati dolgain­Tájékoztató a kongresszusi mandátumvizsgáló bizottság 1989. augusztus 16-ai üléséről A Deutschlandfunk nevű NSZK- rádióállomás szerda hajnali jelentése szerint az NSZK budapesti nagykövet­ségének konzuli részlege szükségszol­gálat formájában ismét rendelkezésére áll a közönségnek a félfogadás ideigle­nes felfüggesztése után. A bonni külü­gyi hivatal bejelentése szerint a konzu­látus nemcsak NDK-állampolgárokat lát el tanáccsal, hanem szükség szerint vízumügyekben kiszolgál magyar ál­lampolgárokat, valamint Magyaror­szágon tartózkodó nyugatnémeteket is. Az MTI-nek a magyar Külügymi­nisztériumtól és az NSZK budapesti nagykövetségétől szerzett értesülése szerint valójában csak a Magyarorszá­gon tartózkodó NSZK-állampolgárok ügyeinek intézésében következett be változás az elmúlt írét nap gyakorlatá­hoz képest. Ők gondjaikkal sürgős ese­tekben — közölték a képviseleten személyesen is felkereshetik a konzulá­tust, előzetes telefonmegbeszélés alap­ján. Az NDK-állampolgárokat —• mondták az MTI-nek — továbbra is ellátják tanácsokkal az arra kijelölt he­A parasztpárt és a demokratapárt parlamenti csoportjai szerda délelőtti ülésükön támogatásukról biztosították Lech Walesa, a Szolidaritás elnöke ja­vaslatát egy, a Szolidaritást, a paraszt­pártot és a demokratapártot magában foglaló, koalíciós kormány megalakítá­sára, és ezzel egyúttal visszavonták tá­mogatásukat Czeslaw Kiszczaktól, aki több mint egy hete a fenti két párt és a Szolidaritás bevonásával nagykoalíciós kormány megalakításán fáradozott. A parasztpárt és a demokratapárt palamenti csoportjai felszólítják párt­jaik vezetését, hogy a lehető legrövi­debb időn belül tegyék meg a szükséges lépéseket: szólítsák fel a köztársasági elnököt,arra, hogy a Szolidaritás, illet­ve a két párt köréből nevezze ki az új miniszterelnököt. A demokraták ko­Yáclav Havel felhívása BÉCS Václav Havel csehszlovák drámaíró felszólította Csehszlovákia lakosságát arra, hogy a VSZ-tagállamok 1968-ban végrehajtott csehszlovákiai bevonulásá­nak 21. évfordulóján — augusztus 21 -én —ne vegyen részt utcai megmozduláson, mert félő, hogy a hatóságok erőszakot al­kalmaznak a tüntetőkkel szemben. Havel, a Charta ’77, ellenzéki mozga­lom egyik alapítója, az Amerika Hangja rádióállomás Csehszlovákiába sugár­zott adásában tette közzé nyilatkozatát kedden este. Václav Havel az utcai meg­mozdulások helyett az elégedetlenség ki­fejezésének más módját javasolja: azt, hogy a lakosság aláírásokkal támogassa az ellenzék politikai reformokat követe­LAPZÁRTA Európa-bajnok: Darnyi Tamás Férfi 400 m vegyes, Európa-bajnok: Darnyi Tamás (Magyarország) 4:15.25 p, a világ idei legjobbja. 2. Patrick Kühl (NDK) 4:16.08, 3. Ste­fano BattistelU (Olaszország) 4:19.13, 4. Christian Gessner (NDK) 4:19.71, 5. Szabó József (Magyarország) 4:21.69. lyeken, de új, áttelepülni szándékozó­kat a képviselet nem fogad be. A magyar állampolgárok vízum­ügyeinek intézésében nem állt be válto­zás: ezeket továbbra is az utazási irodá­kon keresztül lehet lebonyolítani. A nyugatnémet rádió beszámolója szerint — mint azt Flesch István, az MTI bonni tudósítója jelentette — a budapesti nagykövetség épülete és egy közeli templom előtt továbbra is két­száz NDK-állampolgár tartózkodik, akiket a Magyar Vöröskereszt és egy magyar—nyugatnémet jótékonysági szervezet lát el élelemmel. Anke Fuchs, a Német Szociálde­mokrata Párt (SPD) országos ügyveze­tője szerdán felhívta az NDK vezetőit, hogy térjenek rá a reformok és a lakos­sággal való párbeszéd útjára. A legtöbb NDK-állampolgár hazájában szeretne maradni, de ehhez az szükséges, hogy új reményt adjanak számukra —jelen­tette ki a befolyásos SPD-politikusnő a Westdeutsche Zeitung című Düssel­dorfban megjelenő nyugatnémet napi­lap számára adott nyilatkozatában. rábbi álláspontjuk megváltoztatását azzal indokolták, hogy a párt soraiban negatív fogadtatásra talált Kiszcz^k miniszterelnökségének támogatása a párt vezetése részéről. Mindkét parlamenti csoport nyilat­kozatában Lech Walesa augusztus 7-ei javaslatát nevezi elfogadhatónak, azaz azt az indítványt, amelyben a Szolida­ritás elnöke a LEMP kizárásával a Szo­lidaritás, a parasztpárt és a demokrata­párt részvételével megalakítandó kor­mány tervét terjesztette elő. Ez azon­ban elvileg még nem zárja ki azt sem, hogy bizonyos tárcákat LEMP-politi- kusok kapjanak, azaz esetleg — Lech Walesa keddi interjújának megfelelően — a honvédelmi és a belügyi tárcát a LEMP megtarthatná az új kormány­ban. lő, júniusban közrebocsátott petícióját, a „Néhány mondat”-ot. A csehszlovák ellenzéki csoportok—a Charta ’77 és hét másik szervezet — a múlt héten közös felhívásban arra kérte híveit, hogy felelősségteljes módon, csen­des, békés felvonulással emlékezzenek meg az évfordulóról. Öt közismert csehszlovák ellenzéki személyiség azon­ban a hét végén már - - a Raveléhez ha­sonló álláspontra helyezkedve — arra kérte a lakosságot, hogy az évforduló napján, a hatóságok erőszakos beavat­kozását elkerülendő, maradjon távol Prága belvárosától. Az MSZMP KB által megbízott kong­resszusi mandátumvizsgáló bizottság legutóbbi ülésén megvitatta a párttagok­tól és pártszervektől érkezett észrevétele­ket, javaslatokat, kifogásokat, és kialakí­totta az ezekkel kapcsolatos álláspontját. Az MSZMP következő kongresszusá­ra történő felkészülés, a jelölés és a kül­döttek megválasztása alapvetően eltér a párt korábbi gyakorlatától. A Központi Bizottság a küldöttválasztás rendjének az alapelveit és kereteit határozta meg, ezzel biztosította, hogy a párttagság a he­lyi többségi akaratnak megfelelően ala­kítsa ki egy-egy területen a jelölés és a vá­lasztás módját. Ebből is következik, hogy az általános demokratikus eljárási rend sokféle formában, igen eltérő gya­korlaton keresztül valósul meg. A man­dátumvizsgáló bizottság azt tartja fel­adatának, hogy az egyes javaslatok, ész­revételek megítélése kapcsán olyan állás- foglalásokat alakítson ki, amelyek alkal­masak arra, hogy orientálják, befolyá­solják a küldöttválasztás rendjét és gya­korlatát. A konkrét ügyek megítélésében az alapvető mérce az, hogy az adott he­lyen és esetben mennyiben érvényesülnek a Központi Bizottság választási alapel­vei, miként felelnek meg az alkalmazott módszerek a pártélet erősödő demokra­tizmusából fakadó követelményeknek, és mindezt hogyan tudja a helyi párttag­ság a gyakorlatban elfogadni. Tapasztalatunk az, hogy a jelenleg al­kalmazott választási rend erőteljes auto­nómiát biztosított a helyi pártszerveze­teknek az alkalmazott jelölési-választói technikák kialakításában. Lehetőséget teremtett arra, hogy a párttagok, alapszervezetek és kollektí­vák észrevételeit és kifogásait figyelembe véve az alkalmazott módszertől eltérve időközbeni módosításokra kerüljön sor. A beérkezett észrevételek kapcsán a kongresszusi mandátumvizsgáló bizott­ság a következő állásfoglalásokat alakí­totta ki: — Több pártszervezet, pártalapszer- vezet kifogásolta, hogy a Központi Bi­zottság és a Központi Ellenőrző Bizott­ság tagjai a KB állásfoglalása alapján a kongresszus teljes jogú résztvevői. A mandátumvizsgáló bizottság áttekin­tette az ezzel kapcsolatos nemzetközi gyakorlatot, tíz európai kommunista és szocialista pártnál alkalmazott megoldá­sok nem adnak egyértelmű eligazítást; például a Német Szociáldemokrata Párt (S PD) szervezeti szabályzata szerint csak a PIB-nek megfelelő testület tagjai teljes jogú résztvevői a kongresszusnak, a KB- tagok csak tanácskozási joggal vehetnek részt. Ezzel ellenkező a svájci szocialista párt gyakorlata, miszerint a vezető testü­letek tagjai teljes jogú résztvevők. Figyelemre méltó a Jugoszláv Kom­munista Szövetségben alkalmazott meg­oldás, miszerint a testületek tagjai a kongresszus küldötteivel azonos jogokat élveznek, de nem szavazhatnak annak a szervnek jelentéséről és felmentéséről, amelynek tagjai. Az MSZMP tagsága részéről is érzé­kelhető az az igény, hogy a kongresszu­son teljes jogú mandátummal csak a kül­döttek rendelkezzenek. A jelölések és a választások eddigi gyakorlata azt mutat­ja, hogy a párttagság növekvő számban jelöli küldöttnek a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság tagjait. Ebből következően a választás befejezé­sét követően a testületi tagok egy része nyilvánvalóan küldöttként vesz részt a kongresszus munkájában. A mandátumvizsgáló bizottságnak az az álláspontja, hogy a küldöttnek meg nem választott központi bizottsági és központi ellenőrző bizottsági tagok mandátumának terjedelméről a kong­resszus foglaljon állast.- Több javaslat érkezett a mandá­tumvizsgáló bizottsághoz a pótküldötti intézmény és a visszahívás rendszerének bevezetésével kapcsolatban. A mandátumvizsgáló bizottság véle­ménye szerint mindkét forma fontos ele­mét jelenti a demokratikus választási gyakorlatnak, de a jelenlegi küldöttvá­lasztási rendszerben történő bevezetése több nehézséget jelent. A kongresszusi­küldött-választás során alkalmazott vá­lasztási formák az országban igen eltérő­ek, ezért általános szabályként nem il­leszthető a javasolt intézmény a gyakor­latban megjelenő szervezeti megoldások­hoz. Ugyanakkor megjegyezzük, hogy az általános gyakorlat alapján (például a népképviseleti szervek választási rendjé­nek keretében) ezek az intézmények fő­ként a hosszabb időre szóló, tartós man­dátumok esetében alkalmazhatók cél­szerűen. A mandátumvizsgáló bizottság foglalkozott a kecskeméti reformkor kö­zelmúltban nyilvánosságra került javas­latával. A mandátumvizsgáló bizottság mara­déktalanul támogatja azt a törekvést, hogy a reformműhelyek kiemelkedő képviselői küldöttként vegyenek részt az MSZMP kongresszusán. Ez egybeesik a párt alapvető törekvéseivel és céljaival. A javaslat ebben a formájában azon­ban a jelenlegi választási gyakorlatban nem helyezhető el. A kongresszusikül- dött-mandátumok' elosztása a párttag­ság létszámának megfelelően megtör­tént. így a jelöltállítás lehetősége elsősor­ban a területi pártszerveződésnek megfe­lelően és az azon belül létrejövő, nyilvá­nosan működő platformok keretében történhet. Lehetőség arra kínálkozik, hogy a kecskeméti reformkor által java­solt elvtársak az általuk képviselt plat­form alapján a területükön induljanak jelöltként a választásokon, mint aho­gyan ezt már többen meg is tették közü­lük. így a jelöltállítás kialakult gyakorla­tának megfelelően kaphatják meg vá­lasztóiktól a már korábban elosztott mandátumok valamelyikét. A mandátumvizsgáló bizottság a to­vábbiakban is folyamatosan foglalkozik a beérkezett észrevételekkel, javaslatok­kal, és az ezekkel kapcsolatos állásfogla­lásait nyilvánosan közzéteszi. MSZMP kongresszusi mandátumvizsgáló bizottság A SZOCIÁLIS ÉS EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM KÖZLEMÉNYE A Szociális és Egészségügyi Minisztérium szerdán közle­ményt juttatott el az MTI-hez. Ebben megállapítja: Debre­cenben a szülészeti klinika, Kecskeméten a megyei kórház, Szentesen a. városi kórház — egyébként jó szakmai és higié­nés színvonalon működő -r- újszülöttosztályain az utóbbi hetekben összesen mintegy 100 újszülött-megbetegedést ész­leltek. A betegek túlnyomó többsége egyéb tünet nélkül 2 —4 napig lázas volt. A láz általában minden további követ­kezmény nélkül megszűnt, négy debreceni és egy kecskeméti újszülöttnél azonban súlyos állapot alakult ki (szívgyenge­ség, vérzékenység, májkárosodás), s ennek következtében közülük négyen meghaltak, ebben azonban, szövődmény­ként, egyéb betegségek is közrejátszottak. A megbetegedések klinikai képe, valamint a kórbonctani vélemény arra utalt, hogy a megbetegedéseket egy, a szakem­berek előtt ismert vírus okozza. Ez a vírus a nyári hónapok­ban a felnőtt lakosság körében többnyire tünetmentes, vagy csak enyhe tüneteket okoz. A nemzetközi tapasztalatok sze­rint ritkán olyan vírusváltozatok is kialakulhatnak, amelyek újszülöttek körében súlyos kimenetelű megbetegedéseket hoznak létre. Az Országos Közegészségügyi Intézet viroló­giái osztályán folyó vizsgálatok eddigi eredményei igazolják, hogy a magyarországi megbetegedéseket is ez a víruscsoport okozza. Az érintett intézményeknél szigorú járványügyi in­tézkedéseket vezettek be: a betegeket és környezetüket elkü­lönítették, egyúttal gondoskodtak a szülészeti és újszülöttel­látás zavartalanságaról. Az intézkedéseket követően súlyos tüneteket mutató újabb megbetegedés ez ideig nem fordult elő. A járvány eddigi területi tapasztalatait szfcrdán összegez­ték a SZEM-ben. Az értekezleten az érintett orvosi szakterü­letek gyermekgyógyász, szülész, infektológus, járvány­ügyi és virológus - szakértői vettek részt. Az értekezlet megerősítette az eddigi intézkedések szakmai helyességét. Megállapította azt is, hogy a megbetegedés létrejöttében az érintett osztályokon sem szakmai, sem a higiénés mulasztás nem játszott közre. A szakmai felügyeletet ellátó illetékes szervek továbbra is fokozott és folyamatos figyelmet fordíta­nak a megbetegedések alakulására és minden, ezzel összefüg­gő kérdésről tájékoztatást fognak adni. (MTI) LENGYELORSZÁG A parasztpárt és a demokratapárt Walesát támogatja Az író összetűzéstől tart kát s nemzetközi kapcsolatainkat a nép közvetlen jóváhagyásával intézhessék, szervezhessék. A kormánynak még nincs elhatározott álláspontja a tekintetben, hogy milyen módon elégítheti ki a tör­vényhozók igényeit, s felelhet meg azok törekvéseinek. Iránymutató ebben egye­lőre az az előzetes megállapodás, amely az MSZMP, az Ellenzéki Kerekasztal és a Harmadik Oldal között született a sarkalatos törvényekre vonatkozó elő­terjesztésekről. Azt azonban nem lehet kizárni, hogy a különböző kodifikációs műhelyekben, szakértők körében alter­natívákat is kidolgozzanak arra az eset­re, ha a tárgyalások nem vezetnének eredményre. Kár lenne, ha ezeket az el­lenzék összetévesztené a kormány állás­pontjával. — Bundzsáklia Mátyás, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese azt a kije­lentést tette a Magyar Televízió Nap­zárta című, kedd esti adásában, hogy az MSZMP soha nem akarta előrehozni az elnökválasztás időpontját. Ugyanakkor közismert, hogy a párt mindeddig az előrehozott elnökválasztást tartotta cél­jának. — Valóban így van. Feltételezem, hogy az egyenes adásokra jellemző fe­szült légkörben Bundzsáklia Mátyás fi­gyelmen kívül hagyta ezt a mozzanatot, majd a műsor zaklatott befejezési körül­ményei között nem volt módja visszatér­ni a kérdésre. Hiszen valóban úgy van, hogy az MSZMP azt a logikai és törté­nelmi sorrendet tartotta volna helyes­nek, amely szerint a békés átmenet ga­ranciájaként egy közepesen erős és ha­talmában ellenőrzött, korlátozott köz- társasági elnök megválasztásával segít­se a politikai egyensúly fenntartását, az állampolgárok és a pártok közötti koo­perációt mindaddig, amíg a szabad vá­lasztásokon létrehozott parlament, vala­mint az alkotmánybíróság és más jogin­tézmények kiteljesítik a jogállam kere­teit. Ügy tudom, hogy az utóbbi időben az ellenzék javaslatai között bukkant fel az a lehetőség, hogy esetleg az ország­gyűlési választásokkal egyidejűleg, egy­azon szavazási napon választanák meg az országgyűlési képviselőket és a köz­társaság elnökét. — Mindezek továbbra is nyitott kér­dések, amelyek ilyen-olyan javaslatok formájában forognak a hírbörzén és a tömegtájékoztatási eszközökben. Érthe­tő, hogy a közvélemény élénk figyelmet tanúsít ezek iránt az eszmecserék iránt. Ebben is, mint minden kérdésben, csak a tiszta együttműködési szándék, a pon­tos és megbízható információ, valamint a nemzetért érzett közös felelősség hoz­hat közelebb bennünket feladataink megoldásához — mondotta végezetül Pozsgay Imre. (MTI) Magyar történészek állásfoglalása az 1968-as csehszlovákiai bevonulásról Mi, alulírott történészek, tu­dományos meggyőződésünk és szakmánk etikája szellemében kötelességünknek tartjuk, hogy egyetértéssel válaszoljunk cseh és szlovák demokrata bará­taink felhívására, és teljes egyértelműséggel elítéljük a Varsói Szerződés öt tagállamá­nak 1968. augusztus 21-ei inter­vencióját Csehszlovákia ellen. Ez az intervenció nemcsak utó­lag bizonyult jogtalannak és károsnak, hanem a döntés meg­hozatala és végrehajtása pilla­natában is az volt: a késő sztáli­nista rendszerek és a rajtuk uralkodó szovjet hegemónia fenntartásának fegyveres ag­ressziója — mégpedig az inter­nacionalista segítségnyújtás képmutató jelszavával. Súlyo­san hibázott az akkori magyar állami és pártvezetés, s a legke­vésbé sem tartjuk mentő körül­ménynek, hogy közülük egye­sek rokonszenvet éreztek a cseh szocialista reformerek iránt, és kényszeredetten csatlakoztak az intervencióhoz. Tétovázás és- vonakodás nem mentő, hanem inkább súlyosbító körülmény, mert felfedi, hogy tisztában vol­tak döntésük következményei­vel, a magukra — és közvetve a magyarságra — vett felelős­séggel. Súlyosbítja a magyar pártvezetők megítélését az is, hogy két hónappal korábban kötötték meg Csehszlovákiával az új barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezményt. Ez a szerződéssze­gés jellegében és következmé­nyeiben a Jugoszláviával 1940 decemberében kötött örök ba­rátsági szerződés megtöréséhez, a német fasiszta agresszió tá­mogatásához hasonlítható. A történelmi adatok áttekin­tése megerősíti azt a véleményt, hogy a magyar vezetés nem volt elháríthatatlan kényszerhely­zetben a Csehszlovákia elleni hadművelethez való csatlako­zásban. Elítéljük a Varsói Szerződés intervenciójában való részvételt történelmi szempontból is. Ha­zánkat a csehekhez és a szlová­kokhoz több évszázados, szo­ros, ám az utolsó száz évben különösen érzékeny és sérülé­keny kapcsolatok fűzték. Népe­ink gyakorta éltek közös ural­kodók alatt egyazon államke­retben, és küzdöttek egymás mellett a külső hódítók ellen, a vallásszabadságért, a puszta fennmaradásért. A történeti együttélést azonban divergáló nemzeti érdekek, egymást és a régiót pusztító nacionalista esz­mék és konfliktusok terhelték meg. A 19. században a magyar kormányok elnyomó nemzeti­ségi politikája, utóbb Csehszlo­vákiában a kisebbségi kérdés antidemokratikus kezelése vá­lasztott el bennünket egymás­tól. Sorsfordító történelmi időkben, 1848—49-ben, 1918 -19-ben és 1938—39-ben, 1956-ban a zsarnokság elleni harcban nem találkoztunk sem a politikai, sem a katonai küz­dőtéren, és többnyire az eszme­barikádokon sem. A múlt feldolgozatlan örök­ségétől és a jelen megoldatlan problémáitól bénítva, különö­sen fontosnak tekintjük a cseh és a magyar demokraták 1848- tól állandóan újjáéledő, és szá­zadunkban a totalitárius dikta­túrák ellenében egymást kereső összefogási kísérleteit: ritka ta­lálkozásokat az eszmebariká­dokon. Baráti és sorstársi együttérzéssel kísértük 1968- ban a szocializmus demokrati­kus megújításának történelmi kísérletét, amely a hasonló és egyidejű magyar törekvésekkel társulva, a feldolgozatlan múlt és a jelen konfliktusainak meg­oldását is Ígérte. A magyar poli­tikai vezetésnek tudnia kellett és ma is tudnia kell, hogy népe­ink tudatában és érzelmeiben a történelmi sebek amúgy is las­san gyógyulnak. A nemzeti szu­verenitás és az emberi jogok megsértésén túlmenően, együtt­élésünk újabb konfliktussal va­ló megrontása miatt is elítéljük Magyarország részvételét a Csehszlovákia elleni interven­cióban. Az állami és pártvezetés ezzel az önkényes lépéssel nem­csak a csehszlovák nemzeti de­mokrácia elnyomásához nyúj­tott segédkezet, amely saját de­mokratikus reformunk fontos támasza és előrelendítö ereje le­hetett volna, hanem további év­tizedekre hátráltatta a közép­európai kis népek sorsközössé­gének tudatosodását és e kö­zösségtudat lassan éledező felis­merését. Mi, magyar történészek saját gyásznapunknak tekintjük 1968. augusztus 21-ét, együttér­zéssel üdvözöljük a tragikus in­tervenció következményeinek megszüntetéséért, a közös sza­badságért és demokráciáért küzdő cseh és szlovák barátain­kat. Budapest, 1989. augusztus 14. Aláírók: Barta Gábor, Ben­da Kálmán, Gergely András, Gyáni Gábor, Hajdú Tibor, Hanák Péter, Katus László, Klaniczay Gábor, Lackó Mi­hály, Lackó Miklós, Litván György, L. Nagy Zsuzsa, Nagy József Zsigmond, Niederhauser Emil, Pajkossy Gábor, Péter Katalin, Rainer János, Rév Ist­ván, Simon Péter, Spira György, Stark Tamás, Szabad György, Szabó Dániel, Szabó Miklós, Szarka László, Teke Zsuzsa, Tóth István György, Vörös Károly, Tóth Pál Péter. (Országos Sajtószolgálat) Pozsgay Imre nyilatkozata

Next

/
Thumbnails
Contents