Petőfi Népe, 1989. augusztus (44. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-17 / 193. szám

2 • PETŐFI, NÉPE • 1989. augusztus 17.

Az NSZK-konzulátus

újra fogad

• Az előtt a több száz NDK-állampolgár előtt, aki az NSZK-ba kíván távozni és most Budapesten várja sorsának alakulását, megnyitotta kapuit a zugligeti plébánia, ahol a Máltai Lovagrend magyarországi szervezete a Magyar Vöröskereszttel együttműködve naponta ételt oszt nekik. (MTI-Telefotó—Krista Gábor)

(Folytatás az 1. oldalról)

— A DEMISZ — a Harmadik Oldal résztvevőjeként — Kukorclli István sajtónyilatkozatára hivatkozott, amelyben a népfront ügyvezető elnöke megemlítette a népi kezdeményzés lehetőségét a köztársasági elnöki intézménnyel kapcsolatban. Hogyan vélekedik Ön erről?

— Kukorclli István sajtóértekezletén ez a kérdés teljesen korrekt formában, tény- és tárgyszerűen került szóba, éppen abból kiindulva, hogy ehhez az eszközhöz bármelyik fél akkor nyúlhat, amikor a tárgyalások kilátástalanná válnak — szögezte le Pozsgay Imre, majd arra a kérdésre, hogy szerinte nem zavarja-e ez az akció a tárgyalási menetet, kijelentette:

— Minden ilyen akció zavart kelthet abban a, ma még bizakodásra okot adó, tárgyalási folyamatban, amelyben jelenleg vagyuk. Nem feltételezem, hogy rosszhiszeműségről, inkább politikailag naiv lépésről, s az ifjúság jogos türelmetlenségéről van szó. Ismétlem: számomra a politikai megoldás a fontos, így az előzetes megállapodás szabályai szerint kell eljárni mindaddig, amíg a tárgyaló felek között feltételezhető a békés átmenetért való kölcsönös felelősség és annak

tudata, hogy népünk mielőbb eredményt vár tőlünk, s olyan törvényhozást, amely befejezett, működőképes, hiteles intézményeket teremt a szabad választásokhoz, az új alkotmány előkészítéséhez.

— Kilényi Géza igazságügyi miniszterhelyettes az Alkotmányjogi Füzetek sajtóbemutatóján szólt arról, hogy a sarkalatos törvényeket akkor is a parlament elé terjesztik, ha az egyeztető tárgyalásokon a felek nem jutnak minden kérdésben konszenzusra. Ennek várható hatásáról hogyan vélekedik ?

— Kilényi Géza — érthetően — a maga szakmai kodifikációs tevékenysége alapján adott információt azokról a lehetséges variációkról, amelyek akár az MSZMP tárgyalóküldöttsége, akár a kormány döntése szempontjából szóba kerülhetnek a parlament munkájával kapcsolatban. A professzor azt is jól érzékeli, hogy az Országgyűlés tele feszültséggel, ugyanakkor önnön szerepének tudatában türelmetlenül várja a tárgyalások eredményeit. Hiszen a parlamentnek rendkívül nagy a felelőssége azért, hogy a békés átmenet biztosítása érdekében minél előbb legitim intézmények álljanak az ország rendelkezésére, s hogy ezek hazai kormányzati dolgainTájékoztató a kongresszusi mandátumvizsgáló bizottság 1989. augusztus 16-ai üléséről

A Deutschlandfunk nevű NSZK- rádióállomás szerda hajnali jelentése szerint az NSZK budapesti nagykövetségének konzuli részlege szükségszolgálat formájában ismét rendelkezésére áll a közönségnek a félfogadás ideiglenes felfüggesztése után. A bonni külügyi hivatal bejelentése szerint a konzulátus nemcsak NDK-állampolgárokat lát el tanáccsal, hanem szükség szerint vízumügyekben kiszolgál magyar állampolgárokat, valamint Magyarországon tartózkodó nyugatnémeteket is.

Az MTI-nek a magyar Külügyminisztériumtól és az NSZK budapesti nagykövetségétől szerzett értesülése szerint valójában csak a Magyarországon tartózkodó NSZK-állampolgárok ügyeinek intézésében következett be változás az elmúlt írét nap gyakorlatához képest. Ők gondjaikkal sürgős esetekben — közölték a képviseleten személyesen is felkereshetik a konzulátust, előzetes telefonmegbeszélés alapján. Az NDK-állampolgárokat —• mondták az MTI-nek — továbbra is ellátják tanácsokkal az arra kijelölt heA parasztpárt és a demokratapárt parlamenti csoportjai szerda délelőtti ülésükön támogatásukról biztosították Lech Walesa, a Szolidaritás elnöke javaslatát egy, a Szolidaritást, a parasztpártot és a demokratapártot magában foglaló, koalíciós kormány megalakítására, és ezzel egyúttal visszavonták támogatásukat Czeslaw Kiszczaktól, aki több mint egy hete a fenti két párt és a Szolidaritás bevonásával nagykoalíciós kormány megalakításán fáradozott.

A parasztpárt és a demokratapárt palamenti csoportjai felszólítják pártjaik vezetését, hogy a lehető legrövidebb időn belül tegyék meg a szükséges lépéseket: szólítsák fel a köztársasági elnököt,arra, hogy a Szolidaritás, illetve a két párt köréből nevezze ki az új miniszterelnököt. A demokraták koYáclav Havel felhívása

BÉCS

Václav Havel csehszlovák drámaíró felszólította Csehszlovákia lakosságát arra, hogy a VSZ-tagállamok 1968-ban végrehajtott csehszlovákiai bevonulásának 21. évfordulóján — augusztus 21 -én —ne vegyen részt utcai megmozduláson, mert félő, hogy a hatóságok erőszakot alkalmaznak a tüntetőkkel szemben.

Havel, a Charta ’77, ellenzéki mozgalom egyik alapítója, az Amerika Hangja rádióállomás Csehszlovákiába sugárzott adásában tette közzé nyilatkozatát kedden este. Václav Havel az utcai megmozdulások helyett az elégedetlenség kifejezésének más módját javasolja: azt, hogy a lakosság aláírásokkal támogassa az ellenzék politikai reformokat követeLAPZÁRTA

Európa-bajnok:

Darnyi Tamás

Férfi 400 m vegyes, Európa-bajnok: Darnyi Tamás (Magyarország) 4:15.25 p, a világ idei legjobbja.

2. Patrick Kühl (NDK) 4:16.08, 3. Stefano BattistelU (Olaszország) 4:19.13,

4. Christian Gessner (NDK) 4:19.71, 5. Szabó József (Magyarország) 4:21.69.

lyeken, de új, áttelepülni szándékozókat a képviselet nem fogad be.

A magyar állampolgárok vízumügyeinek intézésében nem állt be változás: ezeket továbbra is az utazási irodákon keresztül lehet lebonyolítani.

A nyugatnémet rádió beszámolója szerint — mint azt Flesch István, az MTI bonni tudósítója jelentette — a budapesti nagykövetség épülete és egy közeli templom előtt továbbra is kétszáz NDK-állampolgár tartózkodik, akiket a Magyar Vöröskereszt és egy magyar—nyugatnémet jótékonysági szervezet lát el élelemmel.

Anke Fuchs, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) országos ügyvezetője szerdán felhívta az NDK vezetőit, hogy térjenek rá a reformok és a lakossággal való párbeszéd útjára. A legtöbb NDK-állampolgár hazájában szeretne maradni, de ehhez az szükséges, hogy új reményt adjanak számukra —jelentette ki a befolyásos SPD-politikusnő a Westdeutsche Zeitung című Düsseldorfban megjelenő nyugatnémet napilap számára adott nyilatkozatában.

rábbi álláspontjuk megváltoztatását azzal indokolták, hogy a párt soraiban negatív fogadtatásra talált Kiszcz^k miniszterelnökségének támogatása a párt vezetése részéről.

Mindkét parlamenti csoport nyilatkozatában Lech Walesa augusztus 7-ei javaslatát nevezi elfogadhatónak, azaz azt az indítványt, amelyben a Szolidaritás elnöke a LEMP kizárásával a Szolidaritás, a parasztpárt és a demokratapárt részvételével megalakítandó kormány tervét terjesztette elő. Ez azonban elvileg még nem zárja ki azt sem, hogy bizonyos tárcákat LEMP-politi- kusok kapjanak, azaz esetleg — Lech Walesa keddi interjújának megfelelően — a honvédelmi és a belügyi tárcát a LEMP megtarthatná az új kormányban.

lő, júniusban közrebocsátott petícióját, a „Néhány mondat”-ot.

A csehszlovák ellenzéki csoportok—a Charta ’77 és hét másik szervezet — a múlt héten közös felhívásban arra kérte híveit, hogy felelősségteljes módon, csendes, békés felvonulással emlékezzenek meg az évfordulóról. Öt közismert csehszlovák ellenzéki személyiség azonban a hét végén már - - a Raveléhez hasonló álláspontra helyezkedve — arra kérte a lakosságot, hogy az évforduló napján, a hatóságok erőszakos beavatkozását elkerülendő, maradjon távol Prága belvárosától.

Az MSZMP KB által megbízott kongresszusi mandátumvizsgáló bizottság legutóbbi ülésén megvitatta a párttagoktól és pártszervektől érkezett észrevételeket, javaslatokat, kifogásokat, és kialakította az ezekkel kapcsolatos álláspontját.

Az MSZMP következő kongresszusára történő felkészülés, a jelölés és a küldöttek megválasztása alapvetően eltér a párt korábbi gyakorlatától. A Központi Bizottság a küldöttválasztás rendjének az alapelveit és kereteit határozta meg, ezzel biztosította, hogy a párttagság a helyi többségi akaratnak megfelelően alakítsa ki egy-egy területen a jelölés és a választás módját. Ebből is következik, hogy az általános demokratikus eljárási rend sokféle formában, igen eltérő gyakorlaton keresztül valósul meg. A mandátumvizsgáló bizottság azt tartja feladatának, hogy az egyes javaslatok, észrevételek megítélése kapcsán olyan állás- foglalásokat alakítson ki, amelyek alkalmasak arra, hogy orientálják, befolyásolják a küldöttválasztás rendjét és gyakorlatát. A konkrét ügyek megítélésében az alapvető mérce az, hogy az adott helyen és esetben mennyiben érvényesülnek a Központi Bizottság választási alapelvei, miként felelnek meg az alkalmazott módszerek a pártélet erősödő demokratizmusából fakadó követelményeknek, és mindezt hogyan tudja a helyi párttagság a gyakorlatban elfogadni.

Tapasztalatunk az, hogy a jelenleg alkalmazott választási rend erőteljes autonómiát biztosított a helyi pártszervezeteknek az alkalmazott jelölési-választói technikák kialakításában.

Lehetőséget teremtett arra, hogy a párttagok, alapszervezetek és kollektívák észrevételeit és kifogásait figyelembe véve az alkalmazott módszertől eltérve időközbeni módosításokra kerüljön sor.

A beérkezett észrevételek kapcsán a kongresszusi mandátumvizsgáló bizottság a következő állásfoglalásokat alakította ki:

— Több pártszervezet, pártalapszer- vezet kifogásolta, hogy a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság tagjai a KB állásfoglalása alapján a kongresszus teljes jogú résztvevői. A mandátumvizsgáló bizottság áttekintette az ezzel kapcsolatos nemzetközi gyakorlatot, tíz európai kommunista és szocialista pártnál alkalmazott megoldások nem adnak egyértelmű eligazítást; például a Német Szociáldemokrata Párt (S PD) szervezeti szabályzata szerint csak a PIB-nek megfelelő testület tagjai teljes jogú résztvevői a kongresszusnak, a KB- tagok csak tanácskozási joggal vehetnek részt. Ezzel ellenkező a svájci szocialista párt gyakorlata, miszerint a vezető testületek tagjai teljes jogú résztvevők.

Figyelemre méltó a Jugoszláv Kommunista Szövetségben alkalmazott megoldás, miszerint a testületek tagjai a kongresszus küldötteivel azonos jogokat élveznek, de nem szavazhatnak annak a szervnek jelentéséről és felmentéséről, amelynek tagjai.

Az MSZMP tagsága részéről is érzékelhető az az igény, hogy a kongresszuson teljes jogú mandátummal csak a küldöttek rendelkezzenek. A jelölések és a választások eddigi gyakorlata azt mutatja, hogy a párttagság növekvő számban jelöli küldöttnek a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság tagjait. Ebből következően a választás befejezését követően a testületi tagok egy része nyilvánvalóan küldöttként vesz részt a kongresszus munkájában.

A mandátumvizsgáló bizottságnak az az álláspontja, hogy a küldöttnek meg nem választott központi bizottsági és központi ellenőrző bizottsági tagok mandátumának terjedelméről a kongresszus foglaljon állast.- Több javaslat érkezett a mandátumvizsgáló bizottsághoz a pótküldötti intézmény és a visszahívás rendszerének bevezetésével kapcsolatban.

A mandátumvizsgáló bizottság véleménye szerint mindkét forma fontos elemét jelenti a demokratikus választási gyakorlatnak, de a jelenlegi küldöttválasztási rendszerben történő bevezetése több nehézséget jelent. A kongresszusiküldött-választás során alkalmazott választási formák az országban igen eltérőek, ezért általános szabályként nem illeszthető a javasolt intézmény a gyakorlatban megjelenő szervezeti megoldásokhoz. Ugyanakkor megjegyezzük, hogy az általános gyakorlat alapján (például a népképviseleti szervek választási rendjének keretében) ezek az intézmények főként a hosszabb időre szóló, tartós mandátumok esetében alkalmazhatók célszerűen.

A mandátumvizsgáló bizottság foglalkozott a kecskeméti reformkor közelmúltban nyilvánosságra került javaslatával.

A mandátumvizsgáló bizottság maradéktalanul támogatja azt a törekvést, hogy a reformműhelyek kiemelkedő képviselői küldöttként vegyenek részt az MSZMP kongresszusán. Ez egybeesik a párt alapvető törekvéseivel és céljaival.

A javaslat ebben a formájában azonban a jelenlegi választási gyakorlatban nem helyezhető el. A kongresszusikül- dött-mandátumok' elosztása a párttagság létszámának megfelelően megtörtént. így a jelöltállítás lehetősége elsősorban a területi pártszerveződésnek megfelelően és az azon belül létrejövő, nyilvánosan működő platformok keretében történhet. Lehetőség arra kínálkozik, hogy a kecskeméti reformkor által javasolt elvtársak az általuk képviselt platform alapján a területükön induljanak jelöltként a választásokon, mint ahogyan ezt már többen meg is tették közülük. így a jelöltállítás kialakult gyakorlatának megfelelően kaphatják meg választóiktól a már korábban elosztott mandátumok valamelyikét.

A mandátumvizsgáló bizottság a továbbiakban is folyamatosan foglalkozik a beérkezett észrevételekkel, javaslatokkal, és az ezekkel kapcsolatos állásfoglalásait nyilvánosan közzéteszi.

MSZMP kongresszusi mandátumvizsgáló bizottság

A SZOCIÁLIS ÉS EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM KÖZLEMÉNYE

A Szociális és Egészségügyi Minisztérium szerdán közleményt juttatott el az MTI-hez. Ebben megállapítja: Debrecenben a szülészeti klinika, Kecskeméten a megyei kórház, Szentesen a. városi kórház — egyébként jó szakmai és higiénés színvonalon működő -r- újszülöttosztályain az utóbbi hetekben összesen mintegy 100 újszülött-megbetegedést észleltek. A betegek túlnyomó többsége egyéb tünet nélkül 2 —4 napig lázas volt. A láz általában minden további következmény nélkül megszűnt, négy debreceni és egy kecskeméti újszülöttnél azonban súlyos állapot alakult ki (szívgyengeség, vérzékenység, májkárosodás), s ennek következtében közülük négyen meghaltak, ebben azonban, szövődményként, egyéb betegségek is közrejátszottak.

A megbetegedések klinikai képe, valamint a kórbonctani vélemény arra utalt, hogy a megbetegedéseket egy, a szakemberek előtt ismert vírus okozza. Ez a vírus a nyári hónapokban a felnőtt lakosság körében többnyire tünetmentes, vagy csak enyhe tüneteket okoz. A nemzetközi tapasztalatok szerint ritkán olyan vírusváltozatok is kialakulhatnak, amelyek újszülöttek körében súlyos kimenetelű megbetegedéseket

hoznak létre. Az Országos Közegészségügyi Intézet virológiái osztályán folyó vizsgálatok eddigi eredményei igazolják, hogy a magyarországi megbetegedéseket is ez a víruscsoport okozza. Az érintett intézményeknél szigorú járványügyi intézkedéseket vezettek be: a betegeket és környezetüket elkülönítették, egyúttal gondoskodtak a szülészeti és újszülöttellátás zavartalanságaról. Az intézkedéseket követően súlyos tüneteket mutató újabb megbetegedés ez ideig nem fordult elő.

A járvány eddigi területi tapasztalatait szfcrdán összegezték a SZEM-ben. Az értekezleten az érintett orvosi szakterületek gyermekgyógyász, szülész, infektológus, járványügyi és virológus - szakértői vettek részt. Az értekezlet megerősítette az eddigi intézkedések szakmai helyességét. Megállapította azt is, hogy a megbetegedés létrejöttében az érintett osztályokon sem szakmai, sem a higiénés mulasztás nem játszott közre. A szakmai felügyeletet ellátó illetékes szervek továbbra is fokozott és folyamatos figyelmet fordítanak a megbetegedések alakulására és minden, ezzel összefüggő kérdésről tájékoztatást fognak adni. (MTI)

LENGYELORSZÁG

A parasztpárt és a demokratapárt Walesát támogatja

Az író összetűzéstől tart

kát s nemzetközi kapcsolatainkat a nép közvetlen jóváhagyásával intézhessék, szervezhessék. A kormánynak még nincs elhatározott álláspontja a tekintetben, hogy milyen módon elégítheti ki a törvényhozók igényeit, s felelhet meg azok törekvéseinek. Iránymutató ebben egyelőre az az előzetes megállapodás, amely az MSZMP, az Ellenzéki Kerekasztal és a Harmadik Oldal között született a sarkalatos törvényekre vonatkozó előterjesztésekről. Azt azonban nem lehet kizárni, hogy a különböző kodifikációs műhelyekben, szakértők körében alternatívákat is kidolgozzanak arra az esetre, ha a tárgyalások nem vezetnének eredményre. Kár lenne, ha ezeket az ellenzék összetévesztené a kormány álláspontjával.

— Bundzsáklia Mátyás, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese azt a kijelentést tette a Magyar Televízió Napzárta című, kedd esti adásában, hogy az MSZMP soha nem akarta előrehozni az elnökválasztás időpontját. Ugyanakkor közismert, hogy a párt mindeddig az előrehozott elnökválasztást tartotta céljának.

— Valóban így van. Feltételezem, hogy az egyenes adásokra jellemző feszült légkörben Bundzsáklia Mátyás figyelmen kívül hagyta ezt a mozzanatot, majd a műsor zaklatott befejezési körülményei között nem volt módja visszatérni a kérdésre. Hiszen valóban úgy van, hogy az MSZMP azt a logikai és történelmi sorrendet tartotta volna helyesnek, amely szerint a békés átmenet garanciájaként egy közepesen erős és hatalmában ellenőrzött, korlátozott köz- társasági elnök megválasztásával segítse a politikai egyensúly fenntartását, az állampolgárok és a pártok közötti kooperációt mindaddig, amíg a szabad választásokon létrehozott parlament, valamint az alkotmánybíróság és más jogintézmények kiteljesítik a jogállam kereteit. Ügy tudom, hogy az utóbbi időben az ellenzék javaslatai között bukkant fel az a lehetőség, hogy esetleg az országgyűlési választásokkal egyidejűleg, egyazon szavazási napon választanák meg az országgyűlési képviselőket és a köztársaság elnökét.

— Mindezek továbbra is nyitott kérdések, amelyek ilyen-olyan javaslatok formájában forognak a hírbörzén és a tömegtájékoztatási eszközökben. Érthető, hogy a közvélemény élénk figyelmet tanúsít ezek iránt az eszmecserék iránt. Ebben is, mint minden kérdésben, csak a tiszta együttműködési szándék, a pontos és megbízható információ, valamint a nemzetért érzett közös felelősség hozhat közelebb bennünket feladataink megoldásához — mondotta végezetül Pozsgay Imre. (MTI)

Magyar történészek állásfoglalása az 1968-as csehszlovákiai bevonulásról

Mi, alulírott történészek, tudományos meggyőződésünk és szakmánk etikája szellemében kötelességünknek tartjuk, hogy egyetértéssel válaszoljunk cseh és szlovák demokrata barátaink felhívására, és teljes egyértelműséggel elítéljük a Varsói Szerződés öt tagállamának 1968. augusztus 21-ei intervencióját Csehszlovákia ellen. Ez az intervenció nemcsak utólag bizonyult jogtalannak és károsnak, hanem a döntés meghozatala és végrehajtása pillanatában is az volt: a késő sztálinista rendszerek és a rajtuk uralkodó szovjet hegemónia fenntartásának fegyveres agressziója — mégpedig az internacionalista segítségnyújtás képmutató jelszavával. Súlyosan hibázott az akkori magyar állami és pártvezetés, s a legkevésbé sem tartjuk mentő körülménynek, hogy közülük egyesek rokonszenvet éreztek a cseh szocialista reformerek iránt, és kényszeredetten csatlakoztak az intervencióhoz. Tétovázás és- vonakodás nem mentő, hanem inkább súlyosbító körülmény, mert felfedi, hogy tisztában voltak döntésük következményeivel, a magukra — és közvetve a magyarságra — vett felelősséggel. Súlyosbítja a magyar pártvezetők megítélését az is, hogy két hónappal korábban kötötték meg Csehszlovákiával az új barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezményt. Ez a szerződésszegés jellegében és következményeiben a Jugoszláviával 1940 decemberében kötött örök barátsági szerződés megtöréséhez, a német fasiszta agresszió támogatásához hasonlítható.

A történelmi adatok áttekintése megerősíti azt a véleményt, hogy a magyar vezetés nem volt elháríthatatlan kényszerhelyzetben a Csehszlovákia elleni hadművelethez való csatlakozásban.

Elítéljük a Varsói Szerződés intervenciójában való részvételt történelmi szempontból is. Hazánkat a csehekhez és a szlovákokhoz több évszázados, szoros, ám az utolsó száz évben különösen érzékeny és sérülékeny kapcsolatok fűzték. Népeink gyakorta éltek közös uralkodók alatt egyazon államkeretben, és küzdöttek egymás mellett a külső hódítók ellen, a vallásszabadságért, a puszta fennmaradásért. A történeti együttélést azonban divergáló nemzeti érdekek, egymást és a régiót pusztító nacionalista eszmék és konfliktusok terhelték meg. A 19. században a magyar kormányok elnyomó nemzetiségi politikája, utóbb Csehszlovákiában a kisebbségi kérdés antidemokratikus kezelése választott el bennünket egymástól. Sorsfordító történelmi időkben, 1848—49-ben, 1918 -19-ben és 1938—39-ben,

1956-ban a zsarnokság elleni harcban nem találkoztunk sem a politikai, sem a katonai küzdőtéren, és többnyire az eszmebarikádokon sem.

A múlt feldolgozatlan örökségétől és a jelen megoldatlan problémáitól bénítva, különösen fontosnak tekintjük a cseh és a magyar demokraták 1848- tól állandóan újjáéledő, és századunkban a totalitárius diktatúrák ellenében egymást kereső összefogási kísérleteit: ritka találkozásokat az eszmebarikádokon. Baráti és sorstársi együttérzéssel kísértük 1968- ban a szocializmus demokratikus megújításának történelmi kísérletét, amely a hasonló és egyidejű magyar törekvésekkel társulva, a feldolgozatlan múlt és a jelen konfliktusainak megoldását is Ígérte. A magyar politikai vezetésnek tudnia kellett és ma is tudnia kell, hogy népeink tudatában és érzelmeiben a történelmi sebek amúgy is lassan gyógyulnak. A nemzeti szuverenitás és az emberi jogok megsértésén túlmenően, együttélésünk újabb konfliktussal való megrontása miatt is elítéljük Magyarország részvételét a Csehszlovákia elleni intervencióban. Az állami és pártvezetés ezzel az önkényes lépéssel nemcsak a csehszlovák nemzeti demokrácia elnyomásához nyújtott segédkezet, amely saját demokratikus reformunk fontos támasza és előrelendítö ereje lehetett volna, hanem további évtizedekre hátráltatta a középeurópai kis népek sorsközösségének tudatosodását és e közösségtudat lassan éledező felismerését.

Mi, magyar történészek saját gyásznapunknak tekintjük 1968. augusztus 21-ét, együttérzéssel üdvözöljük a tragikus intervenció következményeinek megszüntetéséért, a közös szabadságért és demokráciáért küzdő cseh és szlovák barátainkat.

Budapest, 1989. augusztus 14.

Aláírók: Barta Gábor, Benda Kálmán, Gergely András, Gyáni Gábor, Hajdú Tibor, Hanák Péter, Katus László, Klaniczay Gábor, Lackó Mihály, Lackó Miklós, Litván György, L. Nagy Zsuzsa, Nagy József Zsigmond, Niederhauser Emil, Pajkossy Gábor, Péter Katalin, Rainer János, Rév István, Simon Péter, Spira György, Stark Tamás, Szabad György, Szabó Dániel, Szabó Miklós, Szarka László, Teke Zsuzsa, Tóth István György, Vörös Károly, Tóth Pál Péter. (Országos Sajtószolgálat)

Pozsgay Imre nyilatkozata