Petőfi Népe, 1989. augusztus (44. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-15 / 191. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! TÚSZOK A BUDAPESTI NAGYKÖVETSÉGEN LÉVŐ NDK-ÁLLAMPOLGÁROK ÜGYÉBEN Iráni közvetítés? Horn Gyula megbeszélései PETŐFI NÉPE AZ MSZMP NAPILAPJA XLIV. cvf. 191. szám Ara: 4,30 Ft 1989. augusztus 15., kedd DfSZDOKTORAVATÁS — KÜLFÖLDI MAGYAROK ÚJABB TALÁLKOZÓJA Műszaki fejlesztésünket is segítik Annál gyorsabban halad az ország, minél több szállal kötődik a világhoz. Mi, magyarok, gondjaink ellenére is szerencsések vagyunk bizonyos értelemben. Az ilyen-olyan okokból, kényszerekből külföldre távozott honfitársaink többsége új hazájában is megállja a helyét, számarányánál valamivel nagyobb arányban keresi értelmiségiként kenyerét. Többségük tudásával, információival, példájával, összeköttetéseivel szívesen segítené az óhazát. Sikereik az itthon maradiakat biztatják: mindenkinek ki kell bontakoztatnia tehetségét, meg kellene teremteni itthon végre-valahára a tudás, a teremtőkészség szabad versengését. Mindegyik célt szolgálja a Magyarok szerepe a világ természettudományos és műszaki haladásában elnevezésű tudományos találkozó. Pozsgay Imre államminisztcr köszönti augusztus 21-én a világ minden részéből érkező tudósokat a Budapesti Műszaki Egyetemen. Mintegy 150 vendégre, hazalátogatóra számítanak. Magyar kollégáik 450 részvételi jegyet igényeltek. A Magyarok Világszövetsége Benczúr utcai székházában tegnap rendezett sajtótájékoztatóján elmondták, hogy a rendezésben a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyarok Világszövetsége, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége is részt vállalt, a házigazda Budapesti Műszaki Egyetem mellett. Olyan világhírű tudósok is jelezték közreműködésüket, mint Bay Zoltán fizikus, Beér János, Müller Iván. Áz ötnapos tanácskozással egy időben több egyetemen avatnak díszdoktort. A műszaki egyetem villamosmérnöki karán az Amerikában élő dr. Juhász István és dr. Balázs István részesül e megtiszteltetésben. A közlekedéstudomány díszdoktora lesz a bécsi dr. Acél István, míg az építészeti tudományoké dr. Karádi Gábor, az Amerikai Egyesült Államokból. A debreceni, a veszprémi universitas is hasonló megtiszteltetéssel ismer el több életművet. Az ország szellemi kapacitását mindenképpen bővítő eszmecserékre 12 tagozatban kerül sor. Ki ne értene egyet a rendezvény magyar vezetőinek — dr. Pungor Ernő akadémikusnak és dr. Konkoly Tibor professzornak — a véleményével. Eszerint ez immár a második találkozó a személyes kapcsolatteremtésen, a szülőhazához való kötődésen, a magyarságtudat ápolásán túl, a honi tudomány és műszaki haladás fejlesztését is szolgálja. H. N. Gerincpróbáló idő ELSŐ GENERÁCIÓS KOMPUTERTOMOGRÁF Amikor Nyers Rezső, az MSZMP elnöke legutóbb Kecskeméten járt, még előtte voltunk az időközi országgyűlési képviselői választásoknak. Dr. Kiss István, az MSZMP kecskeméti képviselő- jelöltje akkor panaszolta elkesere- ! ■ detten a párt elnökének: a város 0j ismert állami és gazdasági vezetői, akik egykoron többnyire éppen párttagságuk révén jutottak mostani székükhöz, csendes szemlélőként ülték, végig a jelölőgyűléseket. Az egykor politikai szempontok figyelembevételével (is) kinevezett, felké- szült(nek mondott) elvtársak, saját : bevallásuk szerint, féltek vitába X) szállni a vetélytárs szakértőivel. Bár ugyanez elmondható a pártappará- í tus tagjairól is. „Gerincpróbáló időket élünk” mondta erre, inkább szomorúan, semmint megnyugtatásképpen Nyers Rezső. De vajon mire gondolt ekkor, kiknek a gerincére? Arra talán, hogy hány ember is 5! kápja azért a fizetését, hogy az MSZMP politikáját segítse érvé- Üjj nyesíteni? Azokra, akik az elmúlt évtizedekben egyenlőségjelet tettek, mert tehettek, a szolgálat és az uráliit kodás közé? Kecskemét és Szeged, vagy korábban Gödöllő példázza, hogy csődöt mond az évtizedekig If misztifikált tudás, amint valódi, hús-vér ellenfelek kerülnek a po- gj rondra. S a szolgálat mostanra a gí fizetés felvételére korlátozódott. Meddig lehetnek még ekkora ' urak az elvtársak? Melyik párt tűrné el, tőlünk kissé nyugatabbra, hogy emberei ilyen könnyedén, erőlködés nélkül adják fel „hadállá- H saikat”? Nem attól van, nem attól lehet »rossz szájíze a vesztes képviselőijelölteknek és szavazóknak, vagy az MSZMP-tagság egy részének, hogy alulmaradtak; ennek lehetőségével ; már számolniuk kell. A semmitte- É: vés, pontosabban hatástalanság : azonban elfogadhatatlan. Különö- . sen, hogy a vereség óta sorra nyilat- -7 koznak az érintettek és különböző rendű-rangú feletteseik, hogy „nem , vették egészen komolyan az időközi : választásokat”, „visszafogott volt a jjp kampányunk” és „rosszul mértük a fel ennek jelentőségét”. Vajon miért hallgattak azok a vállalatvezetők, akiknek zsebében még mindig ott lapul az a bizonyos piros könyv? Nekik miért lehet közömbös, hogy ki képviseli őket az ország házában? Dr. Kiss István szerint — kivárnak. Mit lehet tudni, előfordulhat, hogy az általános választásokon az ellenzék kerekedik felül. Márpedig akj^or jobb ma háttérben maradni, kivárni, amíg egyértelművé válnak az erőviszonyok. Lehet, hogy nem is túl soká majd kamatostul megtérül a mostani hallgatás. Erre számítanak? Hogy visszahúzódással le- bratyizhatnak az esetleges későbbi győztesekkel? Persze, meg lehet érteni őket is, az évtizedekig tomboló kontraszelekció eme torz gondolkodású szüleményeit. Eddig bevált ez a taktika. Csak jól kellett helyezkedni, a kellő pillanatban szólni, máskor meg csendben maradni, s közben nyugodtan lehetett araszolgatni felfelé a ranglétrán. Csakhogy a sumákolások, a helyezkedések korának itt egy darabig mindenképpen vége fog szakadni. Valódi politikai csaták állnak előttünk, s azokon csak a valóban küzdők szerezhetnek érdemeket — remélhetőleg. Hiszen az ellenfelek azt semmiképpen nem méltányolják majd, hogy melyik elvtárs kivel vadászott, kinek volt puszipajtása. Csak annyi kell, hogy gondolkodjanak egy kicsit, koalíciós fejjel! Ki szíveli a köpönyegforgatókat, akik mindig a győztes oldalára állnak, de maguk még a legszükségesebbet sem teszik meg a győzelemért? Kell-e vajon olyan ember bármely létező vagy ezután születő pártnak, aki a szekéren csak utazni szeret, de ha kell, megtolni képtelen?! Az időközi választásokon nem az derült ki, hogy „lassabban tudják csak tolni, mint a vetélytársak”, hanem mindenekelőtt az, hogy meg sem próbálták. A választásoknak mindig van végeredménye, valaki mindig győz, míg mások alulmaradnak. Nincs középút, kár sumákolni és nincs mire várni. Fekete Gy. Attila Irán feltételes segítséget ajánlott a Libanonban fogva tartott túszok szabadon bocsátása érdekében — jelentette a BBC, az ÍRNA iráni hírügynökség vasárnapi közlésére hivatkozva. A hírügynökség ugyanakkor óva intett a túlzott várakozásoktól, hangoztatva, hogy Teherán csak kismértékben tud hatni a túszok fogva tartóira. Az ÍRNA kommentárja leszögezi: ahhoz, hogy Teherán latba vethesse befolyását a túszügyben, az is szükséges, „hogy az Egyesült Államok is lépéseket tegyen az 1980 óta befagyasztott iráni pénzügyi követelések felszabadítása érdekében.” Néhány nappal korábban a Tehran Times című lap ugyancsak utalt a hasonló feltételekkel elképzelhető teheráni közvetítésre. Hétfőn délelőtt a Külügyminisztériumban Horn Gyula külügyminiszter és Kovács László államtitkár az NSZK kormányának kezdeményezésére megbeszélést folytatott Jürgen SudhofT külügyi államtitkárral és Alexander Ar- nottal, az NSZK budapesti nagykövetével. A találkozón behatóan megvitatták az NSZK budapesti nagykövetségén tartózkodó NDK-állampolgárok ügyét, a probléma humanitárius szempontoknak megfelelő megoldásnak lehetőségeit. Magyar részről hangsúlyozták: a kérdés megoldása semmilyen módon nem kapcsolható össze azzal a körülménnyel, hogy Magyarország részese az ENSZ menekültügyi konvenciójának. A szóban forgó egyezmény előírásai e konkrét esetre nem vonatkoztathatók, ugyanis az NDK állampolgárainak az NSZK-ba történő áttelepülése a két német állam ügye, abban Magyarország közvetlenül nem érintett. Ezt az álláspontot az NSZK-fél tudomásul vette. A magyar és az NSZK-beli külügyi vezetők egyetértettek abban, hogy a megoldás érdekében folytatni kell a megbeszéléseket az NDK illetékeseivel is. * Horn Gyula külügyminiszter hétfőn, a kora délutáni órákban a Külügyminisztériumba kérette Gerd Vchrest, az NDK budapesti nagykövetét. A magyar diplomácia vezetője ismertette a nagykövettel a Magyar Népköztársaság kormányának álláspontját az NSZK budapesti nagykövetségén tartózkodó 181 NDK-bcli állampolgár helyzetének rendezéséről. Horn Gyula ezen a találkozón is megerősítette, hogy az NDK-állampolgárok NSZK- ba történő áttelepítése a két államra tartozik, Magyarország azonban érdekelt az ügy mielőbbi lezárásában. Berlini tüntetés Áttelepülni szándékozó NDK- állampolgárok tüntettek vasárnap délután Berlinben a Nyugat-Berlint körülzáró fal építésének 28. évfordulóján. Nyugati hírügynökségek beszámolói szerint először mintegy 50 személy vonult az NSZK berlini állandó képviseletéhez, ahol azonban a rendőrök feltartóztatták őket. A menet ezt követően az Unter den Linden sugárút végén, a berlini falnál levő Brandenburgikapuhoz vonult és útközben több járókelő is csatlakozott hozzájuk. A biztonsági erők megakadályozták az áttelepülésük engedélyezését követelő tüntetőket abban, hogy rózsákat dobjanak át a falon. A rendőrök mintegy száz személyt igazoltattak. * Vasárnap este újabb öt NDK-állam- polgár hagyta el az NSZK berlini állandó képivselelének épületét. Jelenleg 116, NSZK-ba áttelepülni szándékozó, férfi, asszony és gyermek tartózkodik a képviseleten — jelentette hétfőn reggel a Dcutschlandfunk, az NSZK országos rádióállomása. Az illetékes nyugatnémet szóvivő szerint az eddig eltávozott összesen 15 személy beletörődött abba, hogy az NDK hatóságai csak büntetlenséget szavatolnak számukra, de nem ígérték meg, hogy a korábbi esetekhez hasonlóan kiutazásuk lehetőségét is jóindulatúan mérlegelik. A Deutschlandfunk reggeli jelentése szerint a már Budapesten tartózkodó Jürgen SudhofT nyugatnémet külügyi államtitkár a hétfői nap folyamán kíván találkozni Horn Gyula külügyminiszterrel, hogy megvitassa vele az NSZK nagykövetségén tartózkodó több mint 180 NDK-állampolgár ügyének lehetséges megoldását. Hans- Dictrich Genscher külügyminiszter utasítására az NDK-menekültekkel túlzsúfolt képviseletet hétfőn ideiglenesen zárva tartják a nagyközönség előtt. * Az NSZK-vízumok kiadásának megváltozott rendjét a 3. oldalon ismertetjük. Kohl üzenete Honeckernek Helmut Kohl, az NSZK szövetségi kancellárja személyes szóbeli üzenetet intézett Erich Honcckcrhez, az NDK párt- és állami vezetőjéhez azoknak az NDK-állampolgároknak az ügyében, akik az NSZK berlini állandó képviseletén tartózkodnak, áttclepülésük kieszközlése céljából. Hétfői sajtóértekezletén Norbert Schäfer, a bonni kabinet szóvivője megemlítette, hogy a kancellár fenntartja magának a jogot további lépésekre. A berlini állandó képviseleten tapasztalható helyzetet úgy értékelte, hogy a 15 NDK-állampolgár önkéntes távozásával némileg oldódott a feszültség. Lényegi változás azonban nem következett be. Hans Schumacher, a bonni külügyi hivatal szóvivője Jürgen SudhofT külügyi államtitkár budapesti tárgyalásairól szólva döntő jelentőségűnek minősítette azt, hogy a magyar fél nagyfokú megértést tanúsított . Jelezte azonban, hogy egy ilyen nehéz helyzetben nem lehet szinte varázsütésre megoldást találni. Közölte még, hogy az ideiglenesen bezárt és NDK-állampolgárokkal túlzsúfolt budapesti nagykövetség előtt mintegy további 100, NDK-ból érkezett személy tartózkodik. Róluk a nagykövetség a Magyar Vöröskereszttel és más segélyszervezetekkel együttműködve gondoskodik, és a nyugatnémet diplomaták megfelelő tanácsokkal látják el őket. w C&ANK C&ABA A szibériai legenda nyomában 5. oldal ■Ifi Versek Versek — Petőfitől? Mondóka — Petőfiről? Igen, az emlékezők, a kutatók kezébe ezek is kerültek. Bővebbet — és a versek nyersfordításait lapunk cikksorozatában közöljük. Egy hónapja működésben Amíg szakmai berkekben tovább dúl a vérre menő vita a komputertomográf (CT) beszerzésének, alkalmazhatóságának körülményeiről, a berendezést a bajai kórház radiológiai osztályán egy hónapja működtetik. Mint azt dr. Maros Tivadar főorvos úrtól megtudtuk, a készülék valóban nem tartozik a legkorszerűbbek közé, úgynevezett első generációs. (A fejlett ipari társadalmakban a számítógépek már a hatodik generációnál tartanak. Na, de mi, hol vagyunk attól...?!) A különféle belső elváltozások kimutatására minden beavatkozás nélkül, fájdalommentesen nyílik lehetőség a CT alkalmazásával. A módszer ma még nem elterjedt a magyar egészségügyben, de alkalmazása a korszerű betcgségmcgállapítás jövőjét alapozza meg. W. P.—N. M. OROSZ NYELVET OKTATÓK TALÁLKOZÓJA Nemzetközi tanácskozás Kecskeméten Mit hoz a nyelvtanítás reformja ? A Tudományos és Ismeret- terjesztő Társulat Bács-Kiskun Megyei Szervezete és a Gorkij- iskola közösen szervezte azt a nemzetközi tanácskozást, mely tegnap kezdődött Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában. Pócs Ilonától, a rendezvény elnökétől kérdeztük: — Kik érkeztek és hányán e tanácskozásra? — Orosz nyelvet oktató tanárok, finnugor nyelvterületről. Több mint hetvenen, közöttük nyolc finn és hét szovjet pedagógus. — Ön a MAPRJÁL — az Orosz Nyelv és Irodalom Tanárok Nemzetközi Szövetségének — alelnöke is. Gondolom, kevesen ismerik ezt a szervezetet. Mondana róla néhány szót? — Jelenleg 85 országból, mintegy 80 ezer tagja van. Egyébként 1967-ben alakult Párizsban a szövetség, s Magyarország is az alapítók közé számít. A MAPRJÁL ösztönzésére, hagyománnyá vált, hogy különböző nyelvcsoportokhoz tartozók részére tanácskozást rendezzenek az orosz nyelvet oktatóknak. Ilyen ez a mostani is. — Konkrétabban, miről tanácskoznak? — Éppen most fejezte be előadását Papp Ferenc akadémikus, amit a finnugor és az orosz nyelv kapcsolatairól, egymásra való hatásukról tartott. De szó lesz e két nap során a legkülönbözőbb módszertani problémákról, a számítógép és a video felhasználásának lehetőségeiről, a tankönyvekről, vagy például arról is, hogy milyen szintű az orosz irodalom feldolgozása a nyelvtanítás terén. — A tanácskozás résztvevőinek többsége Magyarország különböző részeiről érkezett Kecskemétre. Vagyis hazai egyetemeken, főiskolákon, közép- és általános iskolákban tanítják az orosz nyelvet. Csakhogy ezután szabadon választhatnak majd a diákok az idegen nyelvek közül, azaz: az orosz már nem kötelező. Önök erről hogyan vélekednek? — A reformot helyesnek tartjuk, de ami az előkészítését, bevezetését illeti, mutatkoznak aggasztó jelek.* Mégpedig azért, mert a többi idegen nyelvet oktató, jól felkészült tanárból kevés van ma még az országban. Tehát, hiába választhat a diák szabadon, végül csak azt a nyelvet kell tanulnia, amilyen nyelv szakos pedagógussal az iskolája rendelkezik. — Állítólag az a megoldás, ha az oroszt oktatók átképzik magukat. — Az elképzelés valóban ez, csakhogy ez sem megy egyik napról a másikra. Mert a nyelv-, illetve módszertani ismeretek mellett, a tanárnak az adott országot, annak történelmét, irodalmát, mindannapi életét is ismernie kellene, hogy valóban hatékonyan taníthasson. Nem csodja, hogy a kollégák közül sokan szorongva, félve fogadják az idegen nyelvek oktatásának új rendszerét. A mostani tanácskozáson erről is sok szó esik. (koloh)
