Petőfi Népe, 1989. augusztus (44. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-15 / 191. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! TÚSZOK A BUDAPESTI NAGYKÖVETSÉGEN LÉVŐ NDK-ÁLLAMPOLGÁROK ÜGYÉBEN Iráni közvetítés? Horn Gyula megbeszélései PETŐFI NÉPE AZ MSZMP NAPILAPJA XLIV. cvf. 191. szám Ara: 4,30 Ft 1989. augusztus 15., kedd DfSZDOKTORAVATÁS — KÜLFÖLDI MAGYAROK ÚJABB TALÁLKOZÓJA Műszaki fejlesztésünket is segítik Annál gyorsabban halad az ország, minél több szál­lal kötődik a világhoz. Mi, magyarok, gondjaink ellenére is szerencsések vagyunk bizonyos értelemben. Az ilyen-olyan okok­ból, kényszerekből külföldre távozott honfitársaink többsége új hazájában is megállja a helyét, számará­nyánál valamivel nagyobb arányban keresi értelmisé­giként kenyerét. Többségük tudásával, információi­val, példájával, összeköttetéseivel szívesen segítené az óhazát. Sikereik az itthon maradiakat biztatják: min­denkinek ki kell bontakoztatnia tehetségét, meg kelle­ne teremteni itthon végre-valahára a tudás, a teremtő­készség szabad versengését. Mindegyik célt szolgálja a Magyarok szerepe a világ természettudományos és műszaki haladásában elnevezésű tudományos találkozó. Pozsgay Imre államminisztcr köszönti augusztus 21-én a világ minden részéből érkező tudósokat a Budapesti Műszaki Egyetemen. Mintegy 150 vendég­re, hazalátogatóra számítanak. Magyar kollégáik 450 részvételi jegyet igényeltek. A Magyarok Világszövetsége Benczúr utcai székhá­zában tegnap rendezett sajtótájékoztatóján elmond­ták, hogy a rendezésben a Magyar Tudományos Aka­démia, a Magyarok Világszövetsége, a Műszaki és Ter­mészettudományi Egyesületek Szövetsége is részt vál­lalt, a házigazda Budapesti Műszaki Egyetem mellett. Olyan világhírű tudósok is jelezték közreműködésü­ket, mint Bay Zoltán fizikus, Beér János, Müller Iván. Áz ötnapos tanácskozással egy időben több egyete­men avatnak díszdoktort. A műszaki egyetem villa­mosmérnöki karán az Amerikában élő dr. Juhász István és dr. Balázs István részesül e megtiszteltetés­ben. A közlekedéstudomány díszdoktora lesz a bécsi dr. Acél István, míg az építészeti tudományoké dr. Karádi Gábor, az Amerikai Egyesült Államokból. A debreceni, a veszprémi universitas is hasonló meg­tiszteltetéssel ismer el több életművet. Az ország szellemi kapacitását mindenképpen bőví­tő eszmecserékre 12 tagozatban kerül sor. Ki ne értene egyet a rendezvény magyar vezetőinek — dr. Pungor Ernő akadémikusnak és dr. Konkoly Tibor professzornak — a véleményével. Eszerint ez immár a második találkozó a személyes kapcsolatte­remtésen, a szülőhazához való kötődésen, a magyar­ságtudat ápolásán túl, a honi tudomány és műszaki haladás fejlesztését is szolgálja. H. N. Gerincpróbáló idő ELSŐ GENERÁCIÓS KOMPUTERTOMOGRÁF Amikor Nyers Rezső, az MSZMP elnöke legutóbb Kecske­méten járt, még előtte voltunk az időközi országgyűlési képviselői választásoknak. Dr. Kiss István, az MSZMP kecskeméti képviselő- jelöltje akkor panaszolta elkesere- ! ■ detten a párt elnökének: a város 0j ismert állami és gazdasági vezetői, akik egykoron többnyire éppen párttagságuk révén jutottak mosta­ni székükhöz, csendes szemlélőként ülték, végig a jelölőgyűléseket. Az egykor politikai szempontok figye­lembevételével (is) kinevezett, felké- szült(nek mondott) elvtársak, saját : bevallásuk szerint, féltek vitába X) szállni a vetélytárs szakértőivel. Bár ugyanez elmondható a pártappará- í tus tagjairól is. „Gerincpróbáló időket élünk” mondta erre, inkább szomorú­an, semmint megnyugtatásképpen Nyers Rezső. De vajon mire gon­dolt ekkor, kiknek a gerincére? Arra talán, hogy hány ember is 5! kápja azért a fizetését, hogy az MSZMP politikáját segítse érvé- Üjj nyesíteni? Azokra, akik az elmúlt évtizedekben egyenlőségjelet tettek, mert tehettek, a szolgálat és az urál­iit kodás közé? Kecskemét és Szeged, vagy korábban Gödöllő példázza, hogy csődöt mond az évtizedekig If misztifikált tudás, amint valódi, hús-vér ellenfelek kerülnek a po- gj rondra. S a szolgálat mostanra a gí fizetés felvételére korlátozódott. Meddig lehetnek még ekkora ' urak az elvtársak? Melyik párt tűr­né el, tőlünk kissé nyugatabbra, hogy emberei ilyen könnyedén, erőlködés nélkül adják fel „hadállá- H saikat”? Nem attól van, nem attól lehet »rossz szájíze a vesztes képviselő­ijelölteknek és szavazóknak, vagy az MSZMP-tagság egy részének, hogy alulmaradtak; ennek lehetőségével ; már számolniuk kell. A semmitte- É: vés, pontosabban hatástalanság : azonban elfogadhatatlan. Különö- . sen, hogy a vereség óta sorra nyilat- -7 koznak az érintettek és különböző rendű-rangú feletteseik, hogy „nem , vették egészen komolyan az időközi : választásokat”, „visszafogott volt a jjp kampányunk” és „rosszul mértük a fel ennek jelentőségét”. Vajon miért hallgattak azok a vállalatvezetők, akiknek zsebében még mindig ott lapul az a bizonyos piros könyv? Nekik miért lehet kö­zömbös, hogy ki képviseli őket az ország házában? Dr. Kiss István szerint — kivár­nak. Mit lehet tudni, előfordulhat, hogy az általános választásokon az ellenzék kerekedik felül. Márpedig akj^or jobb ma háttérben maradni, kivárni, amíg egyértelművé válnak az erőviszonyok. Lehet, hogy nem is túl soká majd kamatostul megté­rül a mostani hallgatás. Erre számí­tanak? Hogy visszahúzódással le- bratyizhatnak az esetleges későbbi győztesekkel? Persze, meg lehet érteni őket is, az évtizedekig tomboló kontrasze­lekció eme torz gondolkodású szü­leményeit. Eddig bevált ez a takti­ka. Csak jól kellett helyezkedni, a kellő pillanatban szólni, máskor meg csendben maradni, s közben nyugodtan lehetett araszolgatni fel­felé a ranglétrán. Csakhogy a su­mákolások, a helyezkedések korá­nak itt egy darabig mindenképpen vége fog szakadni. Valódi politikai csaták állnak előttünk, s azokon csak a valóban küzdők szerezhet­nek érdemeket — remélhetőleg. Hi­szen az ellenfelek azt semmiképpen nem méltányolják majd, hogy me­lyik elvtárs kivel vadászott, kinek volt puszipajtása. Csak annyi kell, hogy gondol­kodjanak egy kicsit, koalíciós fejjel! Ki szíveli a köpönyegforgatókat, akik mindig a győztes oldalára áll­nak, de maguk még a legszüksége­sebbet sem teszik meg a győze­lemért? Kell-e vajon olyan ember bármely létező vagy ezután születő pártnak, aki a szekéren csak utazni szeret, de ha kell, megtolni képte­len?! Az időközi választásokon nem az derült ki, hogy „lassabban tudják csak tolni, mint a vetélytársak”, ha­nem mindenekelőtt az, hogy meg sem próbálták. A választásoknak mindig van végeredménye, valaki mindig győz, míg mások alulmaradnak. Nincs középút, kár sumákolni és nincs mire várni. Fekete Gy. Attila Irán feltételes segítséget ajánlott a Libanonban fogva tartott túszok szabadon bocsátása érdekében — jelentette a BBC, az ÍRNA iráni hírügynökség vasárnapi közlésére hivatkozva. A hírügynökség ugyanakkor óva intett a túlzott várakozásoktól, hangoztatva, hogy Teherán csak kismértékben tud hatni a túszok fogva tartóira. Az ÍRNA kommen­tárja leszögezi: ahhoz, hogy Tehe­rán latba vethesse befolyását a túsz­ügyben, az is szükséges, „hogy az Egyesült Államok is lépéseket te­gyen az 1980 óta befagyasztott iráni pénzügyi követelések felszabadítá­sa érdekében.” Néhány nappal ko­rábban a Tehran Times című lap ugyancsak utalt a hasonló feltéte­lekkel elképzelhető teheráni közve­títésre. Hétfőn délelőtt a Külügyminisztéri­umban Horn Gyula külügyminiszter és Kovács László államtitkár az NSZK kormányának kezdeményezésére meg­beszélést folytatott Jürgen SudhofT kül­ügyi államtitkárral és Alexander Ar- nottal, az NSZK budapesti nagyköve­tével. A találkozón behatóan megvitat­ták az NSZK budapesti nagykövetsé­gén tartózkodó NDK-állampolgárok ügyét, a probléma humanitárius szem­pontoknak megfelelő megoldásnak le­hetőségeit. Magyar részről hangsúlyozták: a kérdés megoldása semmilyen módon nem kapcsolható össze azzal a körül­ménnyel, hogy Magyarország részese az ENSZ menekültügyi konvenciójá­nak. A szóban forgó egyezmény előírá­sai e konkrét esetre nem vonatkoztat­hatók, ugyanis az NDK állampolgárai­nak az NSZK-ba történő áttelepülése a két német állam ügye, abban Ma­gyarország közvetlenül nem érintett. Ezt az álláspontot az NSZK-fél tudo­másul vette. A magyar és az NSZK-beli külügyi vezetők egyetértettek abban, hogy a megoldás érdekében folytatni kell a megbeszéléseket az NDK illeté­keseivel is. * Horn Gyula külügyminiszter hétfőn, a kora délutáni órákban a Külügymi­nisztériumba kérette Gerd Vchrest, az NDK budapesti nagykövetét. A ma­gyar diplomácia vezetője ismertette a nagykövettel a Magyar Népköztársa­ság kormányának álláspontját az NSZK budapesti nagykövetségén tar­tózkodó 181 NDK-bcli állampolgár helyzetének rendezéséről. Horn Gyula ezen a találkozón is megerősítette, hogy az NDK-állampolgárok NSZK- ba történő áttelepítése a két államra tartozik, Magyarország azonban érde­kelt az ügy mielőbbi lezárásában. Berlini tüntetés Áttelepülni szándékozó NDK- állampolgárok tüntettek vasárnap dél­után Berlinben a Nyugat-Berlint körül­záró fal építésének 28. évfordulóján. Nyugati hírügynökségek beszámolói szerint először mintegy 50 személy vo­nult az NSZK berlini állandó képvise­letéhez, ahol azonban a rendőrök fel­tartóztatták őket. A menet ezt követő­en az Unter den Linden sugárút végén, a berlini falnál levő Brandenburgi­kapuhoz vonult és útközben több járó­kelő is csatlakozott hozzájuk. A biz­tonsági erők megakadályozták az átte­lepülésük engedélyezését követelő tün­tetőket abban, hogy rózsákat dobjanak át a falon. A rendőrök mintegy száz személyt igazoltattak. * Vasárnap este újabb öt NDK-állam- polgár hagyta el az NSZK berlini ál­landó képivselelének épületét. Jelenleg 116, NSZK-ba áttelepülni szándékozó, férfi, asszony és gyermek tartózkodik a képviseleten — jelentette hétfőn reggel a Dcutschlandfunk, az NSZK országos rádióállomása. Az illetékes nyugatné­met szóvivő szerint az eddig eltávozott összesen 15 személy beletörődött abba, hogy az NDK hatóságai csak büntet­lenséget szavatolnak számukra, de nem ígérték meg, hogy a korábbi esetekhez hasonlóan kiutazásuk lehetőségét is jó­indulatúan mérlegelik. A Deutschlandfunk reggeli jelentése szerint a már Budapesten tartózkodó Jürgen SudhofT nyugatnémet külügyi államtitkár a hétfői nap folyamán kí­ván találkozni Horn Gyula külügymi­niszterrel, hogy megvitassa vele az NSZK nagykövetségén tartózkodó több mint 180 NDK-állampolgár ügyének lehetséges megoldását. Hans- Dictrich Genscher külügyminiszter utasítására az NDK-menekültekkel túlzsúfolt képviseletet hétfőn ideiglene­sen zárva tartják a nagyközönség előtt. * Az NSZK-vízumok kiadásának megváltozott rendjét a 3. oldalon is­mertetjük. Kohl üzenete Honeckernek Helmut Kohl, az NSZK szövetségi kancellárja személyes szóbeli üzenetet intézett Erich Honcckcrhez, az NDK párt- és állami vezetőjéhez azoknak az NDK-állampolgároknak az ügyében, akik az NSZK berlini állandó képvise­letén tartózkodnak, áttclepülésük ki­eszközlése céljából. Hétfői sajtóérte­kezletén Norbert Schäfer, a bonni ka­binet szóvivője megemlítette, hogy a kancellár fenntartja magának a jogot további lépésekre. A berlini állandó képviseleten ta­pasztalható helyzetet úgy értékelte, hogy a 15 NDK-állampolgár önkéntes távozásával némileg oldódott a feszült­ség. Lényegi változás azonban nem kö­vetkezett be. Hans Schumacher, a bonni külügyi hi­vatal szóvivője Jürgen SudhofT külügyi államtitkár budapesti tárgyalásairól szólva döntő jelentőségűnek minősítette azt, hogy a magyar fél nagyfokú megér­tést tanúsított . Jelezte azonban, hogy egy ilyen nehéz helyzetben nem lehet szinte varázsütésre megoldást találni. Közölte még, hogy az ideiglenesen bezárt és NDK-állampolgárokkal túl­zsúfolt budapesti nagykövetség előtt mintegy további 100, NDK-ból érke­zett személy tartózkodik. Róluk a nagykövetség a Magyar Vöröskereszt­tel és más segélyszervezetekkel együtt­működve gondoskodik, és a nyugatné­met diplomaták megfelelő tanácsokkal látják el őket. w C&ANK C&ABA A szibériai legenda nyomában 5. oldal ■Ifi Versek Versek — Petőfitől? Mondóka — Petőfiről? Igen, az emlékezők, a kuta­tók kezébe ezek is kerültek. Bővebbet — és a versek nyersfordításait lapunk cikksorozatában közöljük. Egy hónapja működésben Amíg szakmai berkekben tovább dúl a vérre menő vita a komputertomográf (CT) beszerzésének, alkalmazhatóságának körülményeiről, a berendezést a bajai kórház radiológiai osztályán egy hónapja működtetik. Mint azt dr. Maros Tivadar főorvos úrtól megtudtuk, a készülék valóban nem tartozik a legkorszerűbbek közé, úgyneve­zett első generációs. (A fejlett ipari társadalmakban a számítógépek már a hatodik generációnál tartanak. Na, de mi, hol vagyunk attól...?!) A különféle belső elváltozások kimutatására minden beavatkozás nélkül, fájda­lommentesen nyílik lehetőség a CT alkalmazásával. A módszer ma még nem elterjedt a magyar egészségügyben, de alkalmazása a korszerű betcgségmcgállapítás jövőjét alapozza meg. W. P.—N. M. OROSZ NYELVET OKTATÓK TALÁLKOZÓJA Nemzetközi tanácskozás Kecskeméten Mit hoz a nyelvtanítás reformja ? A Tudományos és Ismeret- terjesztő Társulat Bács-Kiskun Megyei Szervezete és a Gorkij- iskola közösen szervezte azt a nemzetközi tanácskozást, mely tegnap kezdődött Kecskemé­ten, a Tudomány és Technika Házában. Pócs Ilonától, a ren­dezvény elnökétől kérdeztük: — Kik érkeztek és hányán e tanácskozásra? — Orosz nyelvet oktató ta­nárok, finnugor nyelvterület­ről. Több mint hetvenen, kö­zöttük nyolc finn és hét szovjet pedagógus. — Ön a MAPRJÁL — az Orosz Nyelv és Irodalom Taná­rok Nemzetközi Szövetségének — alelnöke is. Gondolom, keve­sen ismerik ezt a szervezetet. Mondana róla néhány szót? — Jelenleg 85 országból, mintegy 80 ezer tagja van. Egyébként 1967-ben alakult Párizsban a szövetség, s Ma­gyarország is az alapítók közé számít. A MAPRJÁL ösztön­zésére, hagyománnyá vált, hogy különböző nyelvcsopor­tokhoz tartozók részére tanács­kozást rendezzenek az orosz nyelvet oktatóknak. Ilyen ez a mostani is. — Konkrétabban, miről ta­nácskoznak? — Éppen most fejezte be elő­adását Papp Ferenc akadémi­kus, amit a finnugor és az orosz nyelv kapcsolatairól, egymásra való hatásukról tartott. De szó lesz e két nap során a legkülön­bözőbb módszertani problé­mákról, a számítógép és a video felhasználásának lehetőségei­ről, a tankönyvekről, vagy pél­dául arról is, hogy milyen szintű az orosz irodalom feldolgozása a nyelvtanítás terén. — A tanácskozás résztvevői­nek többsége Magyarország kü­lönböző részeiről érkezett Kecs­kemétre. Vagyis hazai egyete­meken, főiskolákon, közép- és általános iskolákban tanítják az orosz nyelvet. Csakhogy ezután szabadon választhatnak majd a diákok az idegen nyelvek közül, azaz: az orosz már nem kötele­ző. Önök erről hogyan véleked­nek? — A reformot helyesnek tartjuk, de ami az előkészítését, bevezetését illeti, mutatkoznak aggasztó jelek.* Mégpedig azért, mert a többi idegen nyelvet ok­tató, jól felkészült tanárból ke­vés van ma még az országban. Tehát, hiába választhat a diák szabadon, végül csak azt a nyel­vet kell tanulnia, amilyen nyelv szakos pedagógussal az iskolája rendelkezik. — Állítólag az a megoldás, ha az oroszt oktatók átképzik ma­gukat. — Az elképzelés valóban ez, csakhogy ez sem megy egyik napról a másikra. Mert a nyelv-, illetve módszertani ismeretek mellett, a tanárnak az adott or­szágot, annak történelmét, iro­dalmát, mindannapi életét is is­mernie kellene, hogy valóban hatékonyan taníthasson. Nem csodja, hogy a kollégák közül sokan szorongva, félve fogad­ják az idegen nyelvek oktatásá­nak új rendszerét. A mostani tanácskozáson erről is sok szó esik. (koloh)

Next

/
Thumbnails
Contents