Petőfi Népe, 1989. július (44. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-08 / 159. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP NAPILAPJA XLIV. évf. 159. szám Ára: 5,30 Ft 1989. július 8., szombat Legyen igazság ... írta: dr. Szabó Miklós, az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottságának első titkára Valamennyien érezzük, hogy a magyar társadalom történelmi fordulatra készül, és sokan aggódunk, hogy ez sikerüljön. Úgy keli végrehajtanunk, hogy újat építsünk, hogy önmagunkat is újjáépítsük. Úgy kell végrehajtani, hogy az újba beépüljön a régi érték, s azt ne egy robbanás okozta romhal­maz temesse el. Mi, magyarok, történelmünk során meg-megújuló erőfeszítéseket te­szünk, hogy utolérjük a fejlett világot. Újra és újra az volt a történelmi lecke, hogy lerázzuk elmaradottságunkat, lépést tartsunk az idővel. Évszá­zadok történelmét kísérte végig a tőkeszegénység, a fejletlen piac, általában a szegénység. E tájról inkább elmenekültek az emberek, „kitántorogtak” a századfordulón is, 1956-ban is. Sűrű rajokban indultak más, boldogabb, vagy annak hitt égtájak felé. Történelmünk az elmulasztott lehetőségek sorozata is, amikor vagy a tehetetlenségünk okán mulasztottunk, vagy kuruc—labanc harcban vérez- tünk, vagy a túlerő tepert le, lódított vissza bennünket. Máskor a realitás- érzékünk hagyott el. A végeredmény mindig ugyanaz: kudarcaink után egymást és értékeinket pusztítottuk. Érdemes minderre emlékeztetni önma­gunkat, amikor történelmünk új szakasza kezdődhet. Annál is inkább, mert úgy tűnik, ránk, magyarokra, nem igaz a szólás: A történelem az élet tanítómestere. Mi nem akarunk okulni a történelmünkből? Az egyre han­gosabb politikai csatazaj hatásvadász szóözönében könnyen tetten érhető és bizonyítható a fenti következtetés. Érdemes néhány jellemző példát — talán a vita kedvéért is , de a magunk okulására mindenképpen fölvillantani. Politikai közelmúltunk értékelésekor az MSZMP politikai ellenzéke hamisan összecsúsztat és egységesen kezel évtizedeket. Bár nem tagadható, hogy a sztálini szocialista modell nagyon sok eleme 1956 után is tovább élt, mégis úgy vélem, a tárgyszerű megközelítés lényeges különbséget talál az 1950-cs, illetve az 1960-as évek Magyarországa között. A struktúra, amit többen szívesen és egységesen Sztálin utáni vagy posztszálini modell­nek neveztek, érzékelhetően más volt Magyarországon, mint több szom­szédos országban. Azt halljuk, hogy a jelen politikai modellváltását egyedül és kizárólag az ellenzéki mozgalmak szorították vagy kényszerítették ki. Kétségtelen, hogy a másként gondolkodók több gondolata is szerepet játszott, felisme­réssé vált. A ránk záródó adósságcsapda nem különben. Nem tagadható azonban, hogy az új időt az MSZMP reformerői hozták magukkal. Ők elégelték meg, hogy néhányan összehajoltak a fejünk felett, s rólunk dön­töttek. Megelégelték, hogy a vezetés atyáskodott a nép fölött, hogy a vezető kinyilatkoztathatott és tévedhetetlen volt, a beosztottnak pedig inkább végrehajtani kellett, mint gondolkodni. Igaz ugyan, hogy a felisme­résekhez tények súlya adta a nyomatékot, de a felismert tények birtokában 1988 májusában az MSZMP küldöttei döntöttek, s ítéltek meg (el) szemé­lyeket és folyamatokat. Hamis tehát azt állítani, hogy a demokratizálódás hazai tendenciái az MSZMP ellenére, s különösen a reformerők nélkül bontakozhattak ki. Olvasok, hallok sommás ítéleteket az MSZMP tagjairól. A kollektív felelősségre vonás, jól tudjuk, gyakran vitt tévútra emberi közösségeket, s vezetett tragédiához. A televízió kettes csatornáján hallom a sommás ítéletet: az MSZMP-tagok pedig bűnhődjenek. Mind. Mind? Ez évben nemzeti ünnepünk előtt hangot kapott olyan vélemény, miszerint: „külön kell ünnepelni”. Akik ezt mondták, nem kevesebbet tagadtak, mint azt, hogy a párt akkor 800 ezres tagsága a magyarság része. Zuhognak a vádak a nyilvánvalóan vétlenekre is. A fiatalabb nemzedékre, s azokra, akik nem praktikáztak, akik nem súgtak be, s nem söpörtek padlást és nem internál­tak. Őket a jobbítani akarás hozta a pártba, az aktív politizálás egyetlen színterére, s az a hit, hogy a 60-as, 70-es években mindent jóvátettek a történések. Ha nem is mindnyájan, de nagyon sokan „Gogol köpönyegéből bújtunk ki”. Olvastam a szabaddemokraták egyik kecskeméti vezetőjének vallomását: „Négyszer jelentkeztem az MSZMP-be. Háromszor visszauta­sítottak, negyedszer én léptem vissza ... Nem kellettem nekik, mondhatom tehát, hogy az MSZMP űzött az SZDSZ-be.” Semmi kétségem nincs, hogy a nyilatkozót a tenni akarás, a közösség szolgálatának igénye és belső ereje mozdította, vonzotta az MSZMP felé, s nem eszközember akart lenni, nem besúgni vagy padlást söpörni jelentkezett, mint ahogy ezt ma néhány hangos társa fennszóval hirdeti. A múltat be kell vallani! Ettől nem kímélhetjük meg önmagunkat. De ha a közélet színterét vádaskodás önti el, hogy ki kinek a padlását söpörte le, ki internált Auschwitzba vagy Recskre, kinek az apja adott pofont a béresgyereknek . .., akkor nem lesz ebben az országban semmilyen kibon­takozás. Akkor félelem lesz és visszavágás, s akkor az Európai Ház ajtaja nem nyílik ki előttünk. Fiat iustitia pereat mundus! vagyis: legyen igazság, még ha belepusztul is a világ! Elfogadhatatlan számunkra ez a filozófia. Az igazságnak ugyanis csak az élők számára van értelme. Ennek a nemzetnek túl sokszor kellett már rehabilitálni, felülvizsgálni, sírokat kihantolni és újratemetni ahhoz, hogy mindezt megismételje. Realitásérzékünkre is érdemes odafigyelni. Olvasom dr, Raffay Ernő szegedi történész, képviselőjelölt programját. Többek között az alábbiakat tartalmazza: „Lépjünk ki a Varsói Szerződésből és a KGST-bői.” Hasonló, a fenti gondolatot tükröző kijelentés a közelmúltban Kecskeméten és Kiskunfélegyházán szintén megfogalmazódott. A hangosan nyilatkozók­nak tisztelettel figyelmébe ajánlom Nyers Resző Bonnban elmondott egyik mondatát „ ... Életveszélyes lenne, ha megfeledkeznénk geopolitikai hely­zetünkről és másokra utaltságunkról.” Lépjünk ki! Honnan? A Duna— Tisza közéről? Hagyjuk itt szomszédainkat? Ha valaki ezt végiggondolja, akkor rá kell döbbenie, hogy a magunk sorsát a világpolitikai folyamatok reális számbavételével fordíthatjuk csak jobbra. Ezeknek a történéseknek a szervezésében — ez nemzeti érdek — helye és fontos szerepe van egy megreformált MSZMP-nek, sőt nélküle aligha folytatódhat a valamennyiünk által óhajtott fordulat. Megkezdte munkáját a VSZ Politikai Tanácskozó Testületé Nyers Rezső, az MSZMP elnöke és Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöke a nap folyamán baráti légkörű, kötet­len eszmecserét folytatott a két párt előtt álló időszerű politikai folyamatokról. Mihail Gorbacsov kifejezte az SZKP vezetésének őszinte részvétét Kádár János elhunyta alkalmából. A VSZ Politikai Tanácskozó Testületének ülését hasznosnak tartva aláhúzták annak fontosságát, hogy a további munka is az egymás iránti tisztelet és megértés jegyében folyjék. A megbeszélésen részt vett Németh Miklós, az MSZMP Elnökségének a tagja, a Minisztertanács elnöke. Pénteken temetik Kádár Jánost Pénteken délelőtt 9 órakor plenáris üléssel kezdődött meg Bukarestben a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének ülése. A kétnaposra terve­zett értekezlet napirendjén az egy évvel ezelőtti varsói tanácskozás óta a nem­zetközi, s ezen belül is az európai politi­kai helyzetben bekövetkezett változá­sok, a leszerelési folyamat eredményei­nek és további lehetőségeinek áttekin­tése, valamint a VSZ egyesített fegyve­res erőinek főparancsnoka által előter­jesztendő jelentés megvitatása szerepel. A tanácskozó testület ülését ezúttal a szokásosnál is nagyobb nemzetközi érdeklődés előzte meg. A VSZ-tagor- szágok legfelsőbb konzultatív és döntésegyeztető szerve a nemzetközi helyzet felgyorsult változásainak idő­szakában ül össze. A tagállamok kül- ügy- és védelmi minisztereinek a ta­nácskozó testület ülése előtti utolsó, csütörtök éjszakai egyeztető megbeszé­lésén is hangot kapott, hogy az elmúlt évben folytatódott a közeledés a szov­jet—amerikai kapcsolatokban, az eu­rópai politikai helyzetben számottevő javulást hozott a bécsi utótalálkozó si­keres befejezése. A stockholmi bi­zalomerősítő konferencia határozatai­nak, valamint a közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták számának csök­kentéséről kötött szovjet amerikai szerződés folyamatos végrehajtása je­lentősen enyhítette kontinensünkön a katonai szembenállást. Figyelmen kívül nem hagyható vál­tozások történtek a Varsói Szerződés tagországaiban is. Lengyelországban, a Szovjetunióban, Magyarországon, de más tagországokban is új elemekkel gyarapodott a belpolitika. Több, a maga választotta célokat egyedi módon megközelítő tag­országból álló szervezetről lévén szó, természetes, hogy a résztvevők nem tel­jesen egyforma várakozásokkal tekin­tenek a tanácskozó testület ülése elé. A tanácskozás jellege — az a tény, hogy a VSZ-tagállamok fóruma ülése­zik a román fővárosban — magától értetődő módon kínálja a közös neve­zőt, azt a szándékot, hogy a küldöttsé­gek a napirenden szereplő kérdésekről a lehető leghatékonyabb eszmecserét folytassák, kihasználják a lehetőséget együttműködésük erősítésére. Megfigyelők egybehangzó értékelése szerint az utóbbi időszak változásaiból adódik, hogy az együttműködés erősí­tésének legjobb módja mechanizmusá­nak korszerűsítése, alkalmassá tétele arra, hogy a VSZ tagállamai megfelel­jenek a kedvező irányba változó nem­zetközi helyzet támasztotta új kihívá­soknak. * A pénteki nap végeztével a magyar sajtó képviselői Horn Gyula külügymi­nisztertől kértek tájékoztatást a tanács­kozásról. Nyilatkozatában elmondta, hogy a bukaresti tanácskozáson a tag­államok küldöttségvezetői értékelték a nemzetközi helyzetet, s elsősorban az európai viszonyokról, a kelet—nyugati együttműködésről, az enyhülési folya­mat alakulásáról, valamint az európai enyhülés érdekében teendő lépésekről mondtak véleményt. Horn Gyula szólt arról is, hogy Ma­gyarországgal kapcsolatban több fel­szólalásból is kiérzett közvetett megál­lapításokat. Ezt a szocialista országok egymás közötti viszonyával, belső hely­zetével hozta összefüggésbe. A külügyminiszter felhívta rá a fi­gyelmet, hogy a VSZ PTT ülése ezúttal is alkalmat adott kétoldalú találkozók­ra,-Nyers Rezsőnek és Németh Miklós­nak Mihail Gorbacsovval folytatott megbeszéléséről szólva elmondta, hogy megállapodás született: Nyers Rezső és Grósz Károly még a nyár folyamán látogatást tesz Moszkvában. Kádár János temetése július 14- én, pénteken 17.30 órakor lesz a Me­ző Imre Úti Temető Munkásmozgal­mi Panteonjában. Ravatalát az MSZMP KB szék­házának előcsarnokában (Budapest V., Széchenyi rkp. 19.) helyezik el. Mindazok, akik szerették és tisztel­ték Kádár Jánost, kegyeletüket júli­us 13-án, csütörtökön 15 órától 20 óráig, illetve július 14-én, pénteken reggel 8 órától 13 óráig róhatják le. A temetést szervező bizottság kéri a párt tagjait, hogy honfitársaikkal együtt a temetés napján a kegyelet­adás, a gyász perceiben méltó módon emlékezzenek meg Kádár Jánosról. A temetés szervezésére alakult bizottság MOSZKVA A pénteki Pftivda, az SZKP KB köz­ponti lapja nemzetközi híroldalán szá­molt be Kádár János haláláról. A Pravda idézeteket közölt a gyász- jelentésből és az MSZMP elnökségé­nek nekrológjából. A csütörtök esti szovjet tv-híradó, a Vremja a műsor végén, egymondatos hírben, az MTI rövidhírét idézve szá­molt be arról, hogy elhunyt Kádár Já­nos. A szovjet központi lapok — az Izvesztyija, a Trud, a Komszomolszka- ja Pravda, a Szocialisztyicseszkaja In- dusztrija, a Vecsernaja Moszkva nemzetközi híroldalaikon, az MTI-től átvett hírben számolnak be Kádár Já­nos haláláról. VARSÓ Wojciech Jarűzelski, a LEMP KB első titkára részvéttáviratot küldött az MSZMP Központi Bizottságának Ká­dár János elhunyta alkalmából. A távirat a nemzetközi és a magyar munkásmozgalom kiemelkedő sze­mélyiségének nevezi Kádár Jánost és egyebek között, hangsúlyozza: a len­gyel kommunisták azért is őrzik meg jó emlékezetükben a magyar vezetőt, mert jóindulatú megértéssel viszonyult a nehéz lengyel problémákhoz, szemé­lyesen hozzájárult a hagyományos ma- yar—lengyel barátság erősítéséhez és iszélesítéséhez, a két párt és nép kö­zötti együttműködés elmélyítéséhez. A lengyel lapok, a távirat szövege mellett, közlik Kádár János életrajzát és fényképét. SZÓFIA Csütörtökön valamennyi központi bolgár napilag beszámolt Kádár János elhunytáról. A lapok Kádár János életrajzából kiemelték, hogy „olyan politikus volt, aki egész életét, tudását, tapasztalatait és erejét a magyar nép, amagyar dolgo­zók boldogulása előmozdításának, u szocialista átalakulásért kibontakozta­tott küzdelemnek szentelte”. Neve és emléke megmarad a magyar,kommu­nisták és az egész magyar nép emléke­zetében — írtak a bolgár megemlékezé­sekben. BERLIN Az NDK napilapjai pénteken címol­dalon, fényképpel, de saját kommentár nélkül, közölték az ADN hírügynökség rövid életrajzzal kiegészített jelentését Kádár János elhunytáról, és beszámol­tak Erich Honeckernek, az NSZEP KB főtitkárának a részvéttáviratáról. A Der Tagesspiegel, nyugat-berlini napilap, pénteken címoldalán közölte a, halálhírt, a harmadik oldalon pedig bécsi tudósítója, Herbert Luch, írását „A történelmi ítélethez még túl korán van” címmel. A tudósító idéz Kádár Jánosnak az MSZMP KB-hoz intézett, az írásban politikai testamentumnak nevezett, május 11-ei leveléből, amely­ben azt a reményét fogalmazta meg, hogy az elkövetkező nemzedékek a harminc év hibáit és eredményeit tár­gyilagosan értékelik majd. A Berliner Morgenpost, a DPA nyu­gatnémet hírügynökség alapján, ugyanabban a cikkben, párhuzamosan számolt be Kádár János haláláról és Nagy Imre rehabilitálásáról. (Folytatás a 2. oldalon) AZ MSZMP VEZETŐINEK RÉSZVÉTLÁ TOGA TÁSA KÁDÁR JÁNOSNÉNÁL Grósz Károly, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt főtitkára és Iványi Pál, a Központi Bizottság titkára, a Politikai Intéző Bizottság tagjai pénteken részvétlátogatást tettek Kádár Jánosnénál. Az MSZMP El­nöksége nevében mély együttérzésü­ket fejezték ki Kádár János elhunyta alkalmából. (MTI) „Tegyék azt, ami a legjobb a magyar nép számára” Bush elnök interjúja magyar újságíróknak George Bush, az Egyesült Államok elnöke, küszöbönálló budapesti látogatása alkalmából interjút adott magyar újságíróknak: Blahó Miklósnak, a Magyar Nemzet, Bokor Pálnak, a Magyar Hírlap, Heltai Andrásnak, az MTI és Kereszty Andrásnak, a Népszabadság munkatársának. Az amerikai elnök igen szívélyes hangvételű nyilatkozatában han­goztatta: budapesti látogatását történelminek tekinti. Azért jön, hogy kifejezze az Egyesült Államok nagyrabecsülését a változások, a gaz­dasági és a politikai reformok iránt, ösztönözze azokat anélkül, hogy beavatkozna az ország belügyeibe. Magyarország —- Lengyelország mellett — élenjár a reformokban Kelet-Európábán, mondotta Bush, leszögezve: Amerika olyan mértékben kész segíteni ezeket az országo­kat, ahogy azok tovább haladnak a szabadság, a demokrácia útján. Az elnök meggyőződését fejezte ki, hogy az amerikai törvényhozás is maradéktalanul támogatja a hazánknak szóló gazdasági könnyíté­seket, a kapcsolatok fejlesztését. Bizonyos mértékű gazdasági-pénz­ügyi támogatást is kilátásba helyezett, amelyről a párizsi csúcsértekez­leten tárgyalnak. E támogatásnak azonban korlátokat szab Amerika gazdasági helyzete - mondotta. George Bush, aki történetesen Kádár János halálának napján adott interjút, méltatta a magyar politikus személyét, életművét. (Ä 2. olda­lon közöljük az interjú rövidített szövegét.) • • ünnepségek a vasutasnapon A 39. vasutasnap alkalmából ma Buda­pesten, a MÁV Bevételcllenőrzési Igazga­tóság konferenciatermében Kiváló Vas­utas kitüntetésben részesül LÁSZLÓ IMRE vonatvezető (Kiskunhalas)., Kiváló Munkáért kitüntetést vehet át KÜRTÖSI MIHÁLY elömunkás (Kecskeméti Pá­lyafenntartási Főnökség), NAGY SÁN­DOR kocsivizsgáló csoportvezető (Kecs­keméti Vontatási Főnökség). Tegnap, pénteken délután két órakor. Szegeden, a Tisza Szálló koncerttermé­ben rendezték meg a MÁV Szegedi Igaz­gatóságának ünnepségét, ahol vezérigaz­gatói dicséretben részesült KÁSA JÓ­ZSEF raktárkezelő (Kecskemét Szertár- főnökség) és RAGÓ JÁNOS villanysze­relő-csoportvezető (Kiskunfélegyháza Villamos Vonalfőnökség). Igazgatói di­cséretet kapott Kecskemétről DAR VASI LAJOSNE raktárnok, MARGIT SÁN­DOR elömunkás; Kiskunhalasról KÁTAI FERENC raktárnok, NÉMETH IST­VÁN villamossági szerelő, DÁ VID JÁ­NOS pályamunkás; Kelcbiáról TÓTH ERIKÁ forgalmi szolgálattevő. A megye nagyobb szolgálati helyein is rendeztek megemlékezést, ahol Kiváló Dolgozó, Szolgálati Emlékérem kitünte­téseket, törzsgárda-elismcréseket és so­ron kívüli előléptetéseket adtak át. Kecs­keméten, Kiskunfélegyházán, Kunszent- miklós-Tasson és Gátéron megkoszorúz­ták a vasutas-munkásmozgalmi emlék­táblákat. (A3, oldalon egy kitüntetett vasutast mu­tatunk be.) Az Ellenzéki Kerekasztal a köztársasági elnök intézményéről Az Ellenzéki Kerékasztalba tömörült pártok és szervezetek legutóbbi ülésü­kön egyeztették álláspontjukat a köz- társasági elnök intézményéről. Ismere­tes, az Országgyűlés legutóbbi üléssza­kán egy képviselői javaslatot elfogad­va döntött arról, hogy a köztársasági elnök intézményéről szóló törvényja­vaslat még az ősszel kerüljön a képvise­lők elé. Az MSZMP KB pedig legutóbbi ülésén kinyilvánította, hogy Pozsgay Imrét jelöli erre a posztra, ha a közjogi méltóság bevezetéséről döntés születik. A téma egyébként szerepel a politikai egyeztető tárgyalásokon megvitatandó kérdések között, és a három oldal véle­ményét az 1/1 -es politikai munkabizott­ság szakértői megbeszélésein egyeztetik. Az Ellenzéki Kerekasztal közös állás­pontjáról Sólyom László tájékoztatta az MTI munkatársát. Elmondta: annak ellenére, hogy az MSZMP már személyi javaslatot is tett a köztársasági elnökre, az EK nem sze­mélyben gondolkodik és nem is erről (Folytatás a 2. oldalon) I Politikai megállapodás A 3-as számú kecskeméti országgyülésiképviselő-válaszlás küzdelmeiben S részt vevő politikai szervezetek — HNF, MDF, MSZMP és SZDSZ július | 5-én a HNF városi bizottságán a választási törvény által nem szabályozott f kérdésekben politikai megállapodást kötöttek: A felek —jelöltjeik nevében is—kölcsönösen kijelentették és kötelczcttsé- I get vállaltak, hogy — a választással összefüggő mindennemű agitációs, propagandatevé­kenységet július 21-én 24 óráig folytatnak; —július 22-én (a választás napján) a szavazás lezárásáig Kecskemét teljes területén szüneteltetik választási hadjáratukat, propaganda- és agitáci ós munkájukat; július 22-én 0 órától a választási helyiségekben és azok környékén csak a szavazatszedő bizottságba delegált tagjaik tartózkodnak; a választás során az urnákat csak a jogszabályban rögzített feltételek­nek megfelelően használják, közösen ellenőrzik az urnamozgatást, a választás tisztaságát; — a választási gyűléseken a politikai ellenfelek a jelöltek politikáját és programját támadhatják, bírálhatják, propagandájuk azonban sem szóban, sem írásban nem irányulhat más szervezet jelöltjének lejáratá­sára, minden provokációtól tartózkodnak; választási programjukat, menetrendjüket önállóan szervezik; az önálló választási gyűlések időpontját nem kötelesek egymásnak bejelenteni; —július 10-én este a városi televízió stúdiójában a jelöltek választási vitán vesznek részt; , —július 17-én, 18 órakor ajelöltek az Erdei Ferenc Művelődési Központ­ban választási nagygyűlésen vesznek részt. Az érintett felek kijelentették és garanciát vállaltak arra, hogy a meg­állapodásban foglaltakat kölcsönösen kötelezőnek tartják magukra, szervezeteik tagságára és a jelöltekre nézve. Kecskemét, 1989. július 7. HNF MDF MSZMP SZDSZ városi városi városi városi bizottsága szervezete bizottsága szervezete

Next

/
Thumbnails
Contents