Petőfi Népe, 1989. július (44. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-05 / 156. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1989. július 5. Megegyezés a bajai ferences rendház ügyében A magyar—román viszony is szóba kerül a PTT ülésén? A Varsói Szerződés Tagállamai Politikai Tanácskozó Testületé ülésén július 7-én és 8-án Bukarestben alkalom nyílik arra, hogy a küldöttségvezetők szabad témakörökben ismét eszmét cseréljenek. Nem kizárt, hogy ezen az eszmecserén szóba kerül Magyarország és Románia, valamint Magyarország és Csehszlovákia kétoldalú kapcsolatainak kérdése — jelentette ki Jurij Gremitszkih külügyi szóvivő, válaszolva az MTI tudósítójának, Kaszab Zsuzsának erre vonatkozó kérdésére. Az egyes VSZ- tagállamok kétoldalú kapcsolataikról a delegációk vezetői közötti közvetlen megbeszéléseken lehet tárgyalni — mondotta. A kérdés második részével kapcsolatban elmondta: Viktor Csebrikov, az SZKP KB titkára, a PB tagja hétfőn fogadta Ilio Ceausescu altábornagyot, a Román KP PB tagját és a megbeszéléseken mindkét fél számára fontos kérdések kerültek szóba. Gremitszkih az érintett témaköröket nem részletezte. Gremitszkih szóvivő elmondta, hogy a VSZ PTT-n tárgyalandó napirendi pontok között a Varsói Szerződés tagállami leszerelési kezdeményezéseinek fogadtatásáról, a nukleáris leszerelés és az európai együttműködés kérdéseiről, a béke és a kölcsönös bizalom erősítéséről lesz szó. Mihail Gorbacsov Párizsból a strasburgi Európa Tanács székhelyére utazik, ahol beszédet mond és onnan egyenesen Bukarestbe megy. A Varsói Szerződés Tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének bukaresti ülését július 8-án nyilatkozat közzétételével zárják. Hatszor szaporodik a szeretett vezér A kultusz virágai Nyers Rezső és Grósz Károly találkozója a nyugatnémet SPD képviselőivel Az MSZMP és a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) közös parlamenti munkacsoportja 1989. július 3—4-én hazánkban tartotta soros ülését. Az SPD küldöttségét Wolfgang Roth, a párt elnökségének tagja, a parlamenti frakció alelnöke, a munkacsoport társelnöke vezette, tagjai voltak Fritz Gautier és Ludwig Stiegler parlamenti képviselők, valamint Paul Löser, az SPD parlamenti frakció tudományos munkatársa. Az MSZMP delegációját Iványi Pál, a Politikai Intéző Bizottság tagja, a munkacsoport társelnöke vezette. A munkacsoport a megbeszélések során megvitatta az NSZK-ban, illetve hazánkban végbemenő fejlődés tapasztalatait. Véleménycserét folytatott a hivatalnoki réteg NSZK-beli helyzetéről, jogállásáról, az SPD-nek az üzemekben, munkahelyeken végzett tevékenységéről, valamint a választási harccal kapcsolatos munka feltételeiről. Az SDP-küldöttséget kedd délután fogadta Nyers Rezső, az MSZMP elnöke és Grósz Károly, az MSZMP főtitkára. A magyar politikusok tájékoztatást adtak hazánk helyzetéről, az MSZMP reformtörekvéseiről. Nagyra értékelték az MSZMP és az SPD egyre sokrétűbb kapcsolatrendszerét, és síkraszálltak a két párt együttműködésének további fejlesztése mellett. A szívélyes légkörű megbeszélésen jelen volt Iványi Pál, a Politikai Intéző Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára. AZ ORSZÁGOS SAJTÓSZOLGÁLAT KÖZLEMÉNYE A vasasszakszervezet tiltakozása a kamatemelés ellen A vasasszakszervezet tagsága felháborodással értesült a kormányzat szándékáról, hogy tervbe vette a lakásépítési és -vásárlási hitelek kamatlábainak visszatnenőleges megemelését, sőt, a, szakszervezeti tagdíjak adómentességének megszüntetését is. Számos alapszervezetünk már nyilvánosan felemelte szavát e lépések ellen. A vasasszakszervezet országos vszb-titkári értekezletének résztvevői — a több mint 500 ezres tagság nevében — tiltakoznak, hogy ilyen rendelkezések életbe lépjenek. A reálbérek folyamatos csökkenése, az életszínvonal állandó romlása tagságunkra már eddig is olyan terheket rótt, amelyek nem tetézhetők. A kamatok visszamenőleges emelése egy jogállamban törvénytelen. A tervezett két intézkedés, az anyagi kihatások mellett, beláthatatlan politikai, társadalmi károkkal is járna. A Magyar Demokrata Fórum elnökségének nyilatkozata Az MDF választmányának június 24-ei határozata, amely a tagság véleményének kikérése után született meg, s bejelentette az MDF párttá válásának szándékát, amely párttá válást végső fokon az országos gyűlés hivatott kimondani, sajnálatos módon ellentétes indulatokat kavart fel az MDF tagságában. Ezért az elnökség az-MDF szellemi és mozgalmi egységének és békéjének megőrzése végett bizottságot küldött ki azzal a feladattal, hogy dolgozza ki az MDF-nek mint szellemi-politikai mozgalomnak, valamint az MDF-nek mint politikai pártnak egyidejű működéséhez szükséges szervezeti, technikai és politikai feltételeket. E bizottság tagjai: Antall József, Csoóri Sándor, Csurka István, Für Lajos. A bizottság 1989. július 17-én tesz jelentést az elnökségnek. E nyilatkozat megtételében, valamint a bizottság kiküldésében az elnökséget az vezérelte, hogy megőrizze az MDF-nek mint a magyar társadalom legnagyobb független szervezetének, jövendő pártjának és szellemi mozgalmának hatékony működéséhez feltétlenül szükséges erkölcsi egységét. Az elnökség 1989 szeptemberére összehívja az MDF második országos gyűlését-. MDF Országos Elnöksége „A remény sugarai” Robert Hawke miniszterelnökre mély benyomást gyakoroltak a többpárti demokrácia és a piacgazdaság bevezetésére irányuló magyarországi lépések — írja az ausztráliai miniszterelnök vasárnap befejeződött magyarországi látogatásáról a The Sydney Morning Herald. A lap idézi a kormányfőt, aki szerint Budapest „a remény sugarait árasztja Kelet-Európára”. Látogatásának jellegzetessége az volt, hogy üzletemberek egy csoportja is elkísérte a kormányfőt. Közülük sokan jelenleg is óvatosak a magyarországi üzleti iehetőségeket illetően, főként a nagy összegű adósságok és az életszínvonal következő években szükségessé váló jelentős csökkentése miatt — írja az ausztráliai újság. Robert Hawke volt az egyik első olyan nyugati vezető, aki azóta kereste fel Magyarországot, amióta az MSZMP új vezetése politikai reformokat kezdeményezett. A The Sydney Herald utal arra, hogy a kormányfő találkozhatott 14, most alakuló, új párt képviselőivel. Megbeszélései kimeneteléről tájékoztatja majd Bush amerikai elnököt is, aki a jövő héten utazik Magyarországra. Hatályon kívül helyezték a rendőrök ítéletét Kimirszenhva — Kimcsenirhva — így hívják a KNDK-ban meghonosított két legújabb virágfajtát. Róluk számol be legújabb számában — a szovjet sajtóban szokatlanul gunyoros hangnemben — az Eho Planyeti című szovjet külpolitikai hetilap. A virágnevek eredetének kiderítéséhez nem kell nagy fantázia. Az első névadója a Koreai Munkapárt KB főtitkára, a KNDK elnöke, Kim ír Szén, a másiké pedig fia, a KMP Politikai Bizottságának elnökségi tagja, a KB titkára, Kim Dzsong II (oroszos átírásban Kim Csen ír). A virágokat gyakran bemutatják a televízióban, fotóik rendszeresen láthatók a napi- és hetilapok hasábjain. A Kimirszenhva és a Kimcsenirhva a helyi lapok tanúsága szerint költőket és zeneszerzőket ihletett meg új művek alkotására. Nemrég országos szemináriumot tartottak, amelyen arról folyt a szó, hogyan lehet mindenfelé elterjeszteni e virágokat az ország területén. Mint jeHányan lehetnek ma Bulgáriában' olyanok, akik örökre távozni akarnak az országból? Hányán lehetnek a bulgáriai muzulmánok? Megbízható statisztikai adatok nincsenek — csak annyi bizonyos, hogy naponta muzulmánok ezrei távoznak. Hivatalos bejelentés szerint eddig ne- gyedmillióan jelentették be, hogy élni kívánnak az új útlevéltörvény adta lehetőséggel — menni akarnak. Törökország a török kisebbség erőszakos bolgárosításával és azzal vádolja Szófiát, hogy kitoloncolja, illetve kivándorlásra kényszeríti Bulgáriából Allah híveit. Szófia cáfolja a török vádakat* és Ankara szemére veti, hogy nyugtalanságot szít a bulgáriai muzulmánok körében, beavatkozik Bulgária belügyeibe. Míg Törökországban a török kisebbség elleni megtorlásokról, elnyomásról és vallási megkülönböztetésről cikkeznek a lapok, Bulgáriában a „pántörök” céloktól vezérelt ankarai köröket vádolják a bolgár—török viszony megrontásával; azzal érvelnek, hogy Törökország, ahol a kurdkérdés megoldásával néni dicsekedhetnek, azért élezi a két ország közötti feszültséget, mert el akarja vonni a közvélemény figyelmét a belső gondokról. Szófiában az utóbbi napokban nem egyszer közölték: nincsenek statisztikák arról, hány muzulmán él az országban. Ezt hangoztatták akkor is, mikor 1984 végén és 1985 elején hatalmas névváltoztatási kampány „bontakozott ki” a bulgáriai muzulmánok körében. A bolgár sajtó akkoriban naponta számolt be olyan gyűlésekről, ahol a muzulmánok képviselői, vallási vezetői jelentették ki: semmi közük Törökországhoz vagy a török néphez, ők voltaképpen erőszakosan muzulmán hitre térített bolgárok leszármazottai, s önként változtatják meg arab—török eredetű neveiket, amelyek megkülönböztették őket a bolgár nép egészétől. Az „önkéntes névváltoztatások” idején — amelyekkel kapcsolatban hangsúlyozták, hogy az korábban is folyamatos volt — Szófiában fogadták az Iszlám Konferencia Szervezetének küldöttségét, valamint arab országok képviselőit, akik — a bolgár sajtó beszámolói szerint — meggyőződtek arról: Bulgáriában senkit sem sújtanak vallása miatt megkülönböztető intézkedésekkel, az alkotmány garantálja a szabad vallásgyakorlást, a mecseteket nem rombolják le. lentették, tudósoknak nagyon alapos tanulmányozás után sikerült megállapítaniuk, hogy a Kimirszenhva számára a legmegfelelőbb hőmérséklet éjszaka 23, nappal 28 Celsius-fok. Hasznosnak bizonyult az eszmecsere arról is, hogy az agrotechnikai módszerek korszerűsítése révén növelni lehet az egyes virágkelyhekben megbúvó magvak számát, s el lehet érni, hogy a Kimcsenirhva évente 5-6-szor virágozzék, például február 16-án (ez Kim ír Szén születésnapja), április 15-én (ez Kim Dzsong II születésnapja) és más jeles napokon. A szeminárium résztvevői hangoztatták annak szükségességét, hogy rövid időn belül minden koreai családot megörvendeztessenek a két virággal. Szerintük ez nemcsak esztétikai, hanem politikai megfontolás is, hiszen a virágok elterjedése „a nagy vezér, Kim ír Szén és a szeretett elvtárs, Kim Dzsong II iránti lángoló hűség megnyilvánulása” lenne. A bonyolult bulgáriai vallási, nemzetiségi kérdésekről különféle adatok olvashatók a bolgár szaksajtóban. Az 1978-as Enciklopedija Bulgaria című lexikon szerint, amikor az ország felszabadult az öt évszázados, török uralom alól (1878), mintegy félmillió bolgár muzulmán élt az országban. A régebbi elnevezéssel pomákoknak nevezett bolgár muzulmánok bolgár anyanyelvűek voltak, népszokásaik, hagyományaik is a bolgár tradícióknak feleltek meg. Az enciklopédia szerint 1944. szeptember 9-e óta „a bolgármohamedánok megszabadulnak a vallási előítéletektől, szakítanak a turkiz- mussal, teljes mértékben csatlakoznak a bolgár lakossághoz és tevékenyen részt vesznek a szocializmus építésében”. De az enciklopédiában olvasható az is, hogy a török uralom végén Mid- had pasa azt írta, hogy a bolgárok között mintegy egymillió mohamedán él. A bulgáriai népszámlálások során már hosszabb idő óta nem tüntetik fel a nemzetiségi hovatartozást — de az 1956-os népszámláláskor az ország 8,2 milliós lakosságából még 9,7 százalék volt a török lakosság aránya. A bolgár pártkiadó gondozásában 1984-ben összefoglaló munka jelent meg a törökökről „a bulgáriai törökök csatlakozása a szocializmus építéséhez” alcímmel. A könyv szerint Bulgária a világ kis országai között a „viszonylag egy- nemzetiségű” lakosságú országok közé tartozik. Idézték Lenint, aki szerint Bulgária „csaknem tiszta” nemzetiségi összetételű. A könyv azt írja, hogy 1975-ben 360 ezer bulgáriai török tartozott az ország keresőképes lakosságához — tehát a törökök száma ennél jóval magasabb. Szófia mai álláspontja szerint az országban nincsenek törökök, csak bulgáriai muzulmánok vannak, akik a külföldi propaganda és híresztelések hatására hagyják el szülőhazájukat. Szófia a kiutazók visszatérésére számít. Todor Zsívkov, az ország vezetője a hét halálos áldozatot követelő bulgáriai zavargások után mondott beszédében kijelentette: bolgár részről biztosak abban, hogy előbb-utóbb visszatérnek azok, akik most elhagyják hazájukat. Nem hivatalos becslések szerint eddig több mint 70 ezren távoztak Bulgáriából Törökországba. Keller Tivadar (Szófia), MTI-Panoráma AZ ORSZÁGOS SAJTÓSZOLGÁLAT KÖZLEMÉNYE A vasasszakszervezet tiltakozása a kamatemelés ellen A vasasszakszervezet tagsága felháborodással értesült a kormányzat szándékáról, hogy tervbe vette a lakásépítési és -vásárlási hitelek kamatlábainak visszatnenőleges megemelését, sőt, a, szakszervezeti tagdíjak adómentességének megszüntetését is. Számos alapszervezetünk már nyilvánosan felemelte szavát e lépések ellen. A vasasszakszervezet országos vszb-titkári értekezletének résztvevői — a több mint 500 ezres tagság nevében — tiltakoznak, hogy ilyen rendelkezések életbe lépjenek. A reálbérek folyamatos csökkenése, az életszínvonal állandó romlása tagságunkra már eddig is olyan terheket rótt, amelyek nem tetézhetők. A kamatok visszamenőleges emelése egy jogállamban törvénytelen. A tervezett két intézkedés, az anyagi kihatások mellett, beláthatatlan politikai, társadalmi károkkal is járna. Elegünk van a kormányzat ilyen és hasonló — eddig zsákutcába vezető lépéseiből. A gyakran hallható „bevételcentrikus” érvek mellett végre essék szó arról a tényről, hogy a munkabérek, a keresetek döntő többsége nem tartalmazza a lakáshoz jutás, illetve -fenntartás terheit. Az építkezés, a lakásvásárlás — a múltban is, és ma még inkább — a dolgozók tömegeit valósággal a tönk szélére juttatta, ezért képtelen gondolatnak tartjuk, hogy ezek a terhek újratermelődjenek vagy tovább növekedjenek. Mindenütt hirdetjük és tagságunk komolyan is veszi, hogy a jogállamiság felé haladunk. Ez feltételezi, hogy a jelenlegi törvények mindenkire egyformán vonatkoznak. Az adott szó, a hiteles szerződések tartalma mindkét fél számára kötelező, főként akkor, ha az eddigi gyakorlat alapján nem „egyenjogú partnerekről” van szó. A kormányzat, de még a parlament sem teheti meg, hogy egy tollvonással semmissé tegyen egy szerződést, ha meg akarja szerezni a kibontakozáshoz szükséges bizalmat. Tagságunk követeli, hogy megoldást elsősorban a gazdaság hatékonyságának, jövedelemteremtő képességének növelésével, a költségvetési kiadások csökkentésével, és ne az elvonások fokozásával találjanak. A Legfelsőbb Bíróság dr. Domokos Jenő hadbíró ezredes tanácsa kedden hatályon kívül helyezte a Budapesti Katonai Bíróság első fokú ítéletét, amely Ádány László rendőr törzszászlóst és három rendőrtársát társtettesként elkövetett súlyos testi sértés bűntette, valamint hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás vétsége miatt marasztalta el. A legfőbb bírói fórum az első fokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította, amelyet a nyomozati szaktól kell megismételni. A négy rendőr tavaly október 22- éről 23-ára virradó éjszaka egy XX. kerületi lakásban négy ott-tartózkodót - két férfit és két nőt — indokolatlanul bántalmazott. Ennek következtében egy férfi nyolc napon túl, három személy pedig nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. A büntetőtanács vezetője a végzés indoklásában utalt — egyebek között — arra, hogy azon az éjszakán több más, eddig ismeretlen rendőr, munkásőr és önkéntes rendőr is részt vett az „akcióban”, s feltehetően mások is bántalmazták a sértetteket. A nyomozóhatóság, illetve az első fokú bíróság nem derítette fel ezek kilétét. Szabálytalan volt az úgynevezett felismertetési eljárás: csak azokat sorakoztatták fel, akik a kérdéses időpontban a helyszínen tartózkodtak. Tisztázni kell, hogy mi történt, amikor a másodrendű vádlott először becsengetett a sértett, Kocsis László lakásába. (Polgári bíróság már első fokon ítélkezett: Kocsis Lászlót — bebizonyítottság hiányában — felmentette a hivatalos személy elleni erőszak vádja alól. Az ítélet nem jogerős.) Dr. Domokos Jenő azonban leszögezte: a rendőrök ilyen durva intézkedését az sem indokolná, ha a későbbi sértett valóban arcul ütötte a rendőrt. (Folytatás az l. oldalról) Varga László (a Hazafias Népfront jelöltje, református lelkipásztor, tősgyökeres kecskeméti):- Ha azt kérdeznék tőlem, hogy mi a népfront politikája, azt válaszolnám: nem tudom. Most kell, hogy kialakuljon, összefogva minden jóakaraté emberrel. A közéletben józan magatartásra van szükség. Programom: megszüntetni a közösségek bezártságát, az egész napos iskolát, azt az áldatlan állapotot, amelyben az anyák kora reggel bölcsődébe és óvodába sietnek kisgyermekeikkel. Ne pénzük, inkább idejük legyen több a szülőknek, hogy gyermekeikkel foglalkozhassanak — mondta Varga László, s felhívta a figyelmet a társadalom egyik súlyos gondjára, az elmagányosodásra. Az eltérő nézeteket valló jelöltek, támogatóik és a kérdező állampolgárok kortespárbeszédében közös vonulatot alkot a politika — vagy a politika mezébe öltöztetett odamondogatás — és az embereket a lakóhelyen érintő problémák. Hegedűs Gábor, az SZDSZ vezetőségi tagja — úgymond — nem hajlandó a süketek párbeszédére, mivel az előző jelölőgyűlésen hat kérdést tett föl az MSZMP jelöltjeinek, s azok állítólag egyikre sem válaszoltak. A kalocsai érseki hatóság még április 24-én beadvánnyal fordult a Bajai Városi Tanács elnökéhez, kérve, hogy a ferences rendház kerüljön vissza az egyház, tulajdonába. Tegnap délelőtt tanácskozásra ültek össze az érdekeltek képviselői, Kováts Géza érseki helynök, Jávor Ferenc főesperes-plébános és Barna György tanácselnök-helyettes. Nála érdeklődtem a tárgyajás eredményéről. — A városi tanács már évek óta jó kapcsolatot tart fenn a bajai egyházakkal, köztük a Szent Antalról elnevezett katolikus plébániával is. így egyáltalán nem meglepetés számomra, hogy a mai tanácskozás a kölcsönös jóakarat és együttműködési készség jegyében zajlott le. Lényegében minden kérdésben megegyezés született, melyre a jelenlegi jogi szabályozás lehetőséget ad. A most felvett jegyzőkönyvben rögzítettük, hogy a városi tanács támogatja az egyház kezdeményezéseit, miszerint a rendház — a jogi lehetőségek szerint — jusson vissza az egyház tulajdonába. — Mi lesz azokkal a kiürített lakásokkal, melyekben egy presszó létesítése is szóba került? — Más hasznos célt kerestünk. A város, saját költségén, napközi otthont alakít ki öregek részére, melynek üzemeltetését is vállalja. A napközi otthont, a nevében megjelölt célra, hétfőtől péntekig és reggel nyolctól délután négy óráig vesszük igénybe, a hétvégeken pedig a plébánia használja egyházi célokra. Miután ezek között a szeretetszolgálat is szerepel, mindkét fél érdeke, hogy a letelepítendő ferences rend vagy más egyházi személyek az otthonban, illetve a szociálpolitika egyéb területein szolgálatot vállaljanak. — Az egyházközség kérte három lakásnak a plébánia tulajdonába történő átruházását. Miben egyeztek meg? — Jelenleg három lakás áll üresen, melynek tulajdonba adásáról az augusztus 24-ci tanácsülés dönt. Ha az átadásnak jogi akadálya lenne, úgy az egyházközség által kijelölt személyeknek bérleményként utaljuk ki a lakásokat. Hogyan intézkedtek a repfház épületében lévő további 21 család sorsáról? — Az épületet általában idős, egyedülálló emberek lakják. Kiköltöztetésüket egyik fél sem szorgalmazza. A tanács a megüresedő lakásokkal kapcsolatban az előbb említett elvek szerint jár el, az egyházzal együttműködve. Gál Zoltán Mivel a most hatályon kívül helyezett ítélet ellen annak idején a katonai ügyész csak az elsőrendű vádlott terhére jelentett be fellebbezést, a másik három rendőr esetében súlyosabb büntetés ezután sem szabható ki, kivéve, ha valamely, eddig ismeretlen tény ezt nem indokolja. (A Budapesti Katonai Bíróság katonai fogdában letöltendő 1 évi, illetve 10, 8 és 6 hónapi szabadság- vesztésre ítélte a rendőröket.) (MTI) Mi a véleménye dr. Debreczeni Józsefnek Orbán Viktor kijelentéséről, amelyet Nagy Imréék temetésén tett a szovjet csapatok azonnali kivonásáról? — hangzik el egy újabb kérdés a Mérleg utca egyik lakójától. — Az csak egy törpe kisebbség véleményét tükrözte. — Sok a duma! — ad hangot saját véleményének Dugár András nyugalmazott tanár is. — Ettől a városnak még nem lesz több kenyere. Amikor fiatalabb voltam, akkor még évente három-négyezer vagon kajszibarackot exportáltak Kecskemétről, tavaly már csupán hármat. Arról is lehetne vitázni: a tizenkét forintért felvásárolt majombarackot miért adják húszért a Kéttemplom közben? Varga Lászlót támogatom. Ő az én jelöltem. Kétszázhatvanhét választóból száznegyvenöt dr. Debreczeni Józsefet, száznegyvenkettő Varga Lászlót, száz- huszonkilenc dr. Kiss Istvánt, száztizenöt dr. Gráner Gyulát és száznégy Farkas Zoltánt jelölte a július 22-ei képviselő-választásra. (A három forduló összesített eredménye — a jelöltek iménti sorrendjében: 362, 360, 325, 275 és 222 — változatlan arányú.) Kohl Antal Dr. Kukorelli István eskütétele A HNF Országos Tanácsa dr. Kukorelli Istvánt, a HNF OT ügyvezető elnöksége elnökét megbízta az országos választási elnökségi tagsággal. Az Elnöki Tanács legutóbbi ülésén a megbízást megerősítette. Dr. Kukorelli István kedden letette a hivatali esküt Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke előtt. Az eseményen jelent volt Huszár István, a HNF elnök-főtitkára, valamint Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. (MTI) Hányán lehetnek a „bulgáriai muzulmánok”? Az MDF és a népfront jelöltje csaknem fej fej mellett az ötös fogatban
