Petőfi Népe, 1989. július (44. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-01 / 153. szám
1989. július 1. • PETŐFI NÉPE • 3 BEFEJEZŐDÖTT A PARLAMENT ÜLÉSSZAKA Gombocz Zoltán kereskedelmi minisztériumi államtitkár válaszolt a többi érintett tárca, valamint a Magyar Nemzeti Bank képviselői nevében is. Elmondta, hogy még az interpelláció benyújtását megelőzően, június 19-én részletes, közös munkaprogramot dolgoztak ki, amely a finanszírozási kérdésektől a fuvarozásig több mindenre kiterjed. Az államtitkár külön szólt arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank a mező- gazdaságban megtermelt termékek felvásárlására július 1-jétől összesen 17 milljärd forintos váltólehetőséget biztosít. Az érintett tárcák tisztában vannak azzal, hogy a munkaprogramban foglalt intézkedések nem jelentenek abszolút garanciát valamennyi megtermelt és leszüretelt gyümölcs biztonságos értékesítésére. A költségvetési banki források szűkössége és a piac szabályozó erejére építő jogrend miatt azonban nincs lehetőség hatásosabb megoldásra. Bíznak azonban abban: az esetleg eladatlanul maradt vagy olcsón eladott áru növekvő számú termelőt kényszerít arra, hogy gazdálkodásába fokozottabban építse be a hosszú távú biztonságot nyújtó szerződéses kapcsolatokat. A képviselő és az Országgyűlés elfogadta a választ. Solymosi József (Tolna m., 4. vk.) az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökéhez intézett interpellációjában szorgalmazta: terjesszék ki a munka- nélküli segélyt az elhelyezkedni nem tudó pályakezdő fiatalokra is. Halmos Csaba államtitkár, az ÁBMH elnöke jogosnak ítélte az interpellációban megfogalmazott kérést. Részbeni megoldásként említette a közelmúlt néhány intézkedését. Például bevezették a gyakornoki rendszert, amely a diplomával rendelkező, elhelyezkedni nem tudó fiataloknál lehetővé teszi, hogy egy évi időtartamra a kormány átvállalja a foglalkoztatás költségét. Ugyancsak az elhelyezkedés gondjain enyhít az a rendelkezés, amely a pályakezdőkre is kiterjeszti a vállalkozási kölcsön rendszerét. A jövőre nézve Halmos Csaba ígéretet tett arra, hogy áttekintik a munkanélküli- segélyezési rendszer továbbfejlesztésének lehetőségeit, s a kormány számára készülő előterjesztés kimunkálása előtt konzultálnak majd a fiatalok érdek- képviseleti szervezeteivel. A választ mind a képviselő, mind az Országgyűlés elfogadta. Kérdések Az interpellációk tárgyalását követően kérdések következtek. Először Sütő Kálmán (Vas m., 9. vk.), intézett kérdést dr. Csehák Judithoz az 1975. évi II. törvény végrehajtásával kapcsolatban. Elmondta: ez a törvény rendelkezik arról, hogy a nyugdíj megállapításánál a munkaviszonyt miként kell figyelembe venni, s ezen belül az időszaki munkákat végzők munkaidejét hogyan kell beszámítani. Módosítani kellene a törvényt, mert most éri el a nyugdíjkorhatárt az a korosztály, amely a háború után sokszor csak időszakos munkát tudott vállalni, s az ilyen munkák beszámítása rendkívül sok utánjárást, gyakran bírósági pereskedést igényel. I)r. Csohák Judit válaszában egyetértett azzal, hogy a rendelet módosítására szükség van, de azt tágabb körben kívánják megoldani. Ladányi József (Borsod-Abaúj- Zemplén m., 25. vk.) egyes tartós fogyasztási cikkek, különösen a személy- gépkocsik jótállásának, garanciális feltételeinek ügyében intézett kérdést a kereskedelmi miniszterhez. Elmondta, hogy a gépkocsik ára, üzembentartási költsége és számos egyéb feltétel is jelentősen megváltozott azóta, hogy az érvényben lévő rendelkezés egy év időtartamban, illetve 10 ezer kilométer futásteljesítményben rögzítette a garanciális kötelezettség határát. A kereskedelmi miniszter nevében Gombocz Zoltán válaszolt. Elismerte, hogy a több mint húszéves rendelkezés sok tekintetben elavult. A minisztérium a készülő kereskedelmi törvény kapcsán foglalkozik a garanciális feltételek korszerűsítésével. Elmondta azonban, hogy a szocialista országok gépkocsigyárainak többsége még a magyar gyakorlatnál is rövidebb féléves 1— garanciális időt vállal. A különbözet költségterhei a belföldi eladási árakba vannak beépítve. így a garanciális időt valószínűleg csak az árak további emelésével lehetne meghosz- szabbítani. Szabó Tamás (Fejér m., 7. vk.) a polgári védelem intézménye tárgyában intézett kérdést a honvédelmi miniszterhez. Válaszában Kárpáti Ferenc utalt arra, hogy ma már nemcsak a természeti katasztrófák idején van szükség a polgári védelemben tevékenykedők segítségére, hanem az esetleges nukleáris, illetve vegyi szennyezésekkel összefüggő rendkívüli helyzetekben is. Hozzátette, hogy a háborús veszélyt sem lehet teljesen figyelmen kívül hagyni. A miniszter ígéretet tett: a közeljövőben a kormány áttekinti és meghatározza a szervezet feladatát. Káldi Endre (Győr-Sopron, m., 9. vk.) a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszerrel kapcsolatban azt kérdezte, hogy a Szigetközben megoldják-e a Duna mellékágainak vízpótlását és a kiépítendő vízpótló rendszer hatékony üzemeltetését. Továbbá: a járulékos beruházások a talajmeliorációval együtt cl- készülnek-e határidőre. Hütter Csaba válaszában elmondta, hogy a vízlépcsőrendszer Dunakilitinél és Bősnél megvalósítandó létesítméúyei — beleértve a vízpótló rendszert is -- az ütemtervnek megfelelően készülnek. A tanulmánytervek birtokában a szakemberek úgy látják, hogy mintegy 23 ezer hektáron célszerű meliorációs beruházást végrehajtani. Ördög Ferenc (Zala m.) 7i vk.) és Horváth Ferenc (Somogy m., 10. vk.) a gyurgyeváci jugoszláv—magyar vízlépcső beruházási programjával kapcsolatban tett fel kérdéseket a beruházás ütemezéséről, az erőmű építésével egyidőben megvalósuló járulékos beruházásokról és arról, hogy, vajon milyen következményekkel járna, ha a magyar fél nem vállalkozna a Dráva ily módon való közös hasznosítására. Maróthy László válaszában elmondta, hogy múlt év februárjában kötött szerződést jugoszláv partnereivel a drá- vai vízi erőművek és a folyószabályozás közös megvalósításáról. Időközben Jugoszláviában elvetették az atomerőmű-építkezések tervét, így gyorsítani kívánják a vízlépcsőépítéseket. A beruházások valóban eljutottak már a közös határszakaszhoz. E területen négy vízlépcső építéséről van szó, a, beruházás megvalósulása lehetővé tette a környék vízügyi gondjainak rendezését, az elmaradt infrastruktúra kiépítését. A jugoszláv fél természetesen nélkülünk is felépítené ezeket az erőműveket, energiaigényeik miatt nem késleltethetik a program megvalósítását. Nekünk viszont jelenleg nincs pénzünk a műszaki-fejlesztési tervek kidolgozásának folytatására. Ugyanakkor környezettanulmányozást végeznek a magyar szakemberek. Ha nem veszünk részt a tervezett közös beruházásban, úgy a Dráva-hasznosításból kimaradunk. Az utolsó kérdést Kiss Dezső (Bor- sod-Abaúj-Zemplén m., 8. vk.) tette fel a közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszternek a 26-os számú közlekedési út sávbővítése tárgyában. 'Derzsi András tájékoztatásul elmondta: a kérdés megoldására több alternatívát is kidolgoztak. Ennek értelmében lehetséges, hogy jelenlegi nyomvonalán bővítik az utat, ez körülbelül 600 millió forintba kerül. A másik alternatíva egy elkerülő útvonal megépítése, ennek költsége másfél milliárd forint. A miniszter hozzátette: egyik alternatíva megvalósítására sincs jelenleg pénz, ezért a közeljövőben a megyével és az érintett települések vezetőivel egyeztetést kezdeményez a tárca', s ezt követően határoznak a lehetséges műszaki és pénzügyi megoldásokról. Á kérdések és a válaszok után Szűrös Mátyás szavazásra bocsátotta az Országgyűlés programját felülvizsgáló ad hoc bizottság határozattervezetét. Ennek értelmében az Országgyűlés tu- domásúl veszi, hogy a Minisztertanács a Parlament idei programjában^szerep- lő, az alkotmányozással összefüggő úgynevezett sarkalatos törvényjavaslatokat a politikai egyeztető tárgyalásokon elfogadásra kerülő megállapodásokat figyelembe véve terjeszti elő. Szeptemberig szünet Ezzel kapcsolatban Bodonyi Csaba (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 3. vk.) annak a véleményének adott hangot, hogy a pártközi, politikai tárgyalások nyomán az Országgyűlés politikai legitimitása megszűnt. A képviselő attól tartott, hogy a jövőben az Országgyűlés csupán csak tudomásul veheti a politikai egyeztető tárgyaláson született döntéseket, megállapodásokat. Éppen ezért javasolta: az egyeztető tárgyalások anyagait kapják meg a képviselők is, s azokról konzultálhassanak választóikkal. Az Országgyűlés bizottságai ugyancsak tárgyalhassák meg ezen alapanyagokat, és a Tisztelt Ház képviselői is vegyenek részt a politikai egyeztető tárgyalásokon. Szűrös Mátyás a képviselő felvetéséi nem tartotta ügyrendi javaslatnak, s hozzáfűzte: az abban foglaltakat már tisztázták az ülésszak első napján. A továbbiakban az Országgyűlés elnöke azt is elmondta, hogy az egyeztető tárgyalások anyagát - a választójogi törvény tervezetének kivételével - a t képviselők megkapták. Az Országgyűlés a jövőben is érdemben tárgyalja majd még a törvényjavaslatokat, s nem Csupán rábólint a politikai egyeztető tárgyalások megállapodásaira. Végül is az ad hoc bizottság határozati javaslatát az Országgyűlés 2 ellen- szavazattal, 14 tartózkodás mellett elfogadta. Ugyancsak elfogadta a Tisztelt Ház azt a nyilatkozatot, amely üdvözli a nagy francia forradalom 200. évfordulóját, s köszönti ez alkalomból a francia népet. Végezetül Szűrös Mátyás az országgyűlési munka sajtóbelNvisszhang- járól szólt. Mint mondta, több helyütt is bírálat érte a testületet, hogy tagjai nem vesznek részt teljes létszámban az üléseken. Az Országgyűlés elnöke úgy vélekedett: a felszíni jelenségekből nem szabad messzemenő tartalmi következtetéseket levonni. Az lenne méltányos, ha a képiselők tevékenységét teljesítményük, elsősorban a törvényalkotói munka eredményessége alapján ítélnék meg. Ezt követően Szűrös Mátyás bejelentette: várhatóan szeptember második felében ül össze legközelebb a Tisztelt Ház, s ezzel az elnök nyári szabadságok idejére jó pihenést kívánva bezárta az Országgyűlés ülésszakát. Sorkatonák leszerelése A honvédelmi törvény és végrehajtási rendeletéi módosításának hatályba lépésével a felsőfokú végzettségű hadkötelesek sorkatonai szolgálatának időtartama 12 hónapra változott. Ennek gyakorlati megvalósításával kapcsolatban , a Honvédelmi Minisztérium sajtóosztálya az alábbiakban tájékoztatta az MTI-t: A honvédelmi miniszter intézkedésének megfelelően 1989. július 4-én leszerelik azokat a sorkatonákat, akik egyetemet, főiskolát végeztek és július 1-jén 12 hónapos vagy annál hoszszabb sorkatonai szolgálati idővel rendelkeznek (ide értve az ez évben 6,5 hónapra visszahívottakat is). A döntés egyaránt érinti a tanulmányaikat nappali, jj esti vagy levelező tagozaton végzetteket , valamint a jelenleg parancsnoki engedéllyel felsőfokú tanulmányukat folytatókat. Az 1988 augusztusában bevonult egyetemi előfelvételi seket, továbbá az egyetemet, főiskolát végzetteket .1989. augusztus 1- jén szerelik le. Az intézkedés mintegy 6500 fiatalt érint. (MTI) — — m NYÍLT LEVÉL dr. Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszternek Tisztelt Miniszter Asszony! Kérjük, hogy a Kecskeméti Hollós József Kórház rendelőintézeti egysegében kialakult megítélésünk sze- •rint manipulált —- pénzügyi helyzet rendezésében legyen segítségünkre, rendeljen el helyszíni revíziót, független — nem megyei szakértőkből álló bizottság kiküldésével. INDOKAINK Úgy tudjuk, ho^y a Szociális és Egészségügyi Minisztérium javaslatára a Bács-Kiskun Megyei Tanács egészségügyi osztálya kidolgozott egy - az alapellátásban dolgozók érdekeit figyelembe vevő -■ alapbéremelési javaslatot,. amelyet az SZMT-vel is egyeztetett. Információink szerint ez például a körzeti orvosok számára fejenként és havonként 4500, a szakszemélyzetnek pedig kb. 2000 forintos havi emelést jelentett volna. Erről a javaslatról mi hivatalosan nem kaptunk tájékoztatást, mert velünk már csak a kórház vezetése által módosított változatot ismertették. E változat alternatívái: I. minden dolgozó (a nem alapellátásban dolgozók is, tehát a kórháziak is) egységesen 570 forintot kap, 2. ez hasonlít a megyei tanácsira, a különbség: az emelések az eredeti (orvosok esetében 4500 forintos) javaslathoz képest 200 800 forinttal kisebbek. Az szb-ülésen természetesen — azt fogadták el, amely mindenkinek egységesen 570 forintos emelést ad - s ez persze minket, az, alapellátásban dolgozókat, rendkívül hátrányosan érint. A döntés elfogadtatása, érdekében a kórház vezető főnővére osztályos főnővérek segédletével előzetes kampányt indított. Mivel pedig az szb iestületében a kórházat képviselők száma lényegesen nagyobb, mint azoké, akik az alapellátásban dolgoznak, az e formában előterjesztett „változatokra* a szavazás eredménye nem lehetett kétséges. A szavazásokon több szabálytalanság is történt, amit írásban kifogásoltunk a kórház főigazgatójánál — ám ő eddig (hét napja) nem jelezte, hogy ügyünkkel kíván-e foglalkozni. Az. egészségügyi szakszervezet megyei titkára válaszlevelében elismerte igazunkat. Meg kell jegyeznünk, hogy Bács- Kiskun megyében mindenütt másutt megkapják az alapellátásban dolgozó kollégáink a megyei tanács által javasolt 40 százalék béremelést csak itt, Kecskeméten nem. A kecskeméti „pénzeltűnésnek”1 természetesen előzményei vannak. A lépcsőzetes bérfejlesztés „integrált” kórházunkban már 1988 őszén elkezdődött. A dolgozók mintegy 25 százaléka jelentős több ezer forintos fizetésemelésben részesült. Kik? Többnyire a vezetőség tagjai. A több lépcsőben végrehajtott alapbéremelést a bizalmi testület csak utólag „szavazta” meg, feltehetően presszió alatt - ugyanis sem arról nem kaptak tájékoztatást,' hogy tu- lajdpnképpen mennyi pénzt is osztott el a vezetőség, sem pedig arról, hogy ki kapta az emeléseket. 1988 őszén rendelkezésre állt volna bizonyos összeg az ügyeleti díjak emelésére is, ám ezt sem mi kaptuk meg. Úgy érezzük, hogy a kórháznak jelenleg nincs is meg az anyagi fedezete a megyei tanács által javasolt változaf végrehajtására. Ennek az az oka, hogy korábban éveken keresztül sohasem kaptuk meg a kórház szakszervezeti szervei által elfogadott bérpolitikai koncepció alapján járó 5 százalékos bérfejlesztést sem, mert azt az összeget a különböző csoportok és ágazatok bérrendezésére fordították. A mostani ügy tulajdonképpen az utolsó csepp a pohárban, nem egyedi és nem is yélctlcnszcrü. Tendenciát érzünk benne. Emlékeztetnünk kell Önt arra, hogy már a bérek 1988. évi bruttósítása is az országban egyedülállóan rosszul sikerült, amit személyesen dr. Fűzi István, az Egészség- ügyi Dolgozók Szakszervezete főtitkára az idén tavasszal a nagy nyilvánosság előtt is kifogásolt — kecskeméti beszédében. Tisztelt Miniszter Asszony! Mindezek alapján az a meggyőződésünk, hogy a kórház vezetése sem szakmailag, sem anyagilag nem becsüli az alapellátást. A kollektív szerződés tervezetében is csak a vezetőség anyagi érdekeltségére ügyellek, figyelmen kivül hagyva a szakmai szempontokat. Ezért: kérjük a számunkra kifejezetten hátrányos integráció megszüntetését, Kérjük az On segítségét azért is, mert a szabálytalan szavazás óta eltelt egy hét azt látszik igazolni, hogy mint eddig is mindig most is a „csöndes megnyugvásban” bízik a kórház vezetése, és nem kívánja megsemmisíteni a manipulált, rossz döntést hozó szavazás eredményét. (Erre utal, hogy az előre elkészített és aláírt bérlistát a szavazás után azonnal kiosztották, a döntést sürgősséggel végre akarják hajtani.) Hivatástudatunkkal nehezen lcn- pe összeegyeztethető munkalassító sztrájk kezdeményezése sérelmeink megoldására! Ennek megelőzése érdekében bízva a nyilvánosság erejében is fordulunk Önhöz. Kecskemét, (989. június 29. Aláírás: az alapellátásban dolgozók (tizenhét név) Szavazzon Kiskunfélegyháza lakossága! Nyílt válasz a Kossuth utcai platánfák ügyében A Petőfi Népe 1989. június 9-ei számában nyílt levél jelent meg, melyben több szervezet képviselői kérték a félegyházi városi tanács elnökét és a városi rendőrkapitányt, hogy haladéktalanul, de legkésőbb 1989. szeptember 1- jéig szüntessék meg a Kossuth utca gépjárműforgalmát. A levélre dr. Kardos András nyílt választ, juttatott el szerkesztőségünkbe, melyet az alábbiakban ismertetünk. „A városi tanács az 1970-es évek óta kiemelten foglalkozik a fasor megmentésének ügyével. Országos hírű, nemzetközileg is elismert szakemberektől kertünk és kaptunk szakvéleményt, és az utóbbi években ezek alapján folyik a „ligetös” utca fáinak ápolása. Megtiltottuk a Kossuth utcán a téli sózást, évente gyógyító metszést alkalmazunk és a lakosság nem kis felháborodására — eltávolítjuk azokat a fákat, amelyek nem gyógyíthatók. Bár a szakértői vélemények leszögezik, hógy a „fasor állagromlása és károsodása nem elsősorban a gépkocsik kipufpgógázaitól származik”, évek óta felmerül a lakosság egyes körei részéről, hogy a fasor védelme érdekében korlátozni vagy megtiltani kellene a Kossuth utca gépjárműforgalmát. A városi tanács erre vonatkozóan is készíttetett egy tanulmánytervet, melyet három változatban dolgoztak ki várostervező és közlekedési szakemberek. E tervek megvalósítása 16-20 millió forint költséggel járna, melynek előteremtése belátható időn belül elképzelhetetlen. E teryek a város Kossuth utcára épülő forgalmát új utak megnyitásával, jelentős szanálási és építési költséggel képzelik el. E hatalmas költségek irreálissá teszik a tanulmányterv bármely változatának megvalósítását. Mit lehet tenni ezek után a-ligetes főutca érdekében? Először is a megyei tanács környezetvédelmi bizottságának javaslata alapján a megyei tanácsnak védetté kell nyilvánítania a platánsort, biztosítva a védelemhez szükséges anyagi eszközöket is. Információim szerint — az eddig folytatott, tárgyalásaink eredményeként ez a közeljö.- vőben megtörténik. Ennél bonyolultabb kérdés a város főutcájának forgalomkorlátozása. A nekem és a városi rendőrkapitányság vezetőjének címzett nyílt levél aláírói a Kossuth utca gépjárműforgalmának haladéktalan megszüntetését kérik, de legkésőbb 1989. szeptember 1- jéig. A nyílt levél megjelenését követően az aláíró testületek egyes tagjai megkereslek azzal, hogy elképzelhetetlennek tartják a város főutcájának lezárását, a nyílt levél nem testületi álláspontot, hanem néhány tisztségviselő vagy apparátusi munkatárs véleményéi tartalmazza, vagyis összesen mintegy száz-száztíz félegyházi lakos .véleményét tükrözi. Kiskunfélegyházán, ugyanakkor 35 ezer ember él és a Kossuth utca, mint a város főutcája, mindannyiunké. Ezért, piint a város tanácselnöke, úgy gondolom, hogy az ügyben akkor dönthetünk felelősséggel, ha a város polgárjának véleményét kérjük a Kos-' suth utca forgalmának szabályozása ügyében. Az utca járműforgalom előli lezárása azzal jáfna, hogy megnövekedne a Kossuth utcába betorkolló utcák, valamint az Engels, Bercsényi, Mikszáth, Holló Lajos, Fürst Sándor utca forgalma, a Kossuth utcán lévő üzletek, intézmények (vasútállomás, iskolák, templom stb.) megközelítése körülményesebbé válna. Előnye lenne, hogy) sétánnyá válhatna az egész Kossuth utca, meghosszabbodna a platánsor élete és legalább itt nem károsítaná egészségünket a benzingőz, a járművek kipufogógáza. Más, kevésbé drasztikus forgalomkorlátozás is elképzelhető. Városunkat szerető, érte aggódó kiskunfélegyházi polgártársaimat arra kérem, hogy a Félegyházi Hírekben megjelent szavazólapon nyilvánítsanak véleményt a Kossuth- utca forgalmának korlátozása ügyében. A szavazólapokat a városi tanács földszintjén elhelyezett ládába kérem eljuttatni. A többségi vélemény ismerete alapján fogunk intézkedni a Kossuth utca forgalmának korlátozása vagy megtiltása érdekében. Megjegyzem azonban, hogy az E- 75 út városon kívülre terelése a környezetvédelem, mindannyiunk egészsége szempontjából sokkal fontosabb lenne, mint a Kossuth utca lezárása, ezért e helyről is felhívjuk a Hírközlési, Közlekedési és Építésügyi Minisztérium figyelmét az elkerülő szakasz mielőbbi megépítésére.” Megjelenés előtt' a kötet Újra a reformok élén Nyers Rezső Hamarosan megjelenik a Bács- Kiskun Megyei Lapkiadó Vállalat gondozásában, több kecskeméti vállalat és intézmény támogatásával Váczi Tamásnak, a Petőfi Népe főmunkatársának könyve, amelynek címe: Újra a reformok élén Nyers Rezső. Hogy miről szól a könyv? íme néhány gondolat Kukorelli Istvánnak a kötethez. írt előszavából: „Közéleti portré-kötetet tart kezében az olvasó, amely a helyi nyilvánosságban jelenít meg egy országos politikust, Nyers Rezsőt. A helyi nyilvánosságban (Petőfi Népe, Kecskeméti Szemle, Kecskeméti Kalendárium) . való szereplésének államjogi alapjai vannak: Nyers Rezső 1958 óta Kecskemét országgyűlési képviselője. A kötet nagyjából az 1985-ös választásokkal indít és az 1984—88-as éveket fogja át. / Az olvasónak úgy tűink, hogy egy makacs ember hat éven keresztül hajtogatta ugyanazt, nyilván azért, mert nem sok foganatja volt gondolatainak. Nyers Rezső az interjúk felvételének és a beszédek el- ‘mondásának időpontjában számot yet és prognosztizál. Megállapítható, hogy általában jó jósnak bizonyult. A politikába, pontosabban a gazdasági kormányzatba való visz- szatérése szükségszerű, nem is történhetett másként, amennyiben következetes nézeteket valló, koncepcionális gazdaságpolitikusra van szüksége az országnak. Közéleti szerepfelfogása, ars- poeticája példaértékű a fiatalabb generációk számára is. Nézetei szerint az ellenfelet vagy a vitatkozófelet nem személyében kell legyőzni esetleg fizikailag megsemmisíteni , hanem nézetnek kell győznie nézet ellen! Mindez csak új morális politikai értékrendben valósulhat még, amelyben a tisztesség, a gerincesség, az őszinteség a fő rendező elv." A kötet hetekkel ezelőtt került a nyomdába, amikor is a politikus még államminiszter volt, s nem az MSZMP elnöke. Ám az utóbbi na- , pok eseményéi csak aláhúzzák a címbeni megállapítás érvényességét. Az áprilisi záróbeszélgetés utolsó kérdésére a következőket válaszolta Nyers Rezső: „Én, ma úgy érzem, hogy a párt most képződő reformcentrumában vagyok immár nem szárnypolitikusként.” Ez június 24-e óta különösen igaz. (A kiadványt) a Kossuth Könyvkiadó Kecskeméti Kirendeltségén és munkahelyi terjesztőinél lehet megvásárolni.)
