Petőfi Népe, 1989. július (44. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-27 / 175. szám

1989. július 27. • PETŐFI NÉPE • 3 Mit kell tudni az alternatív szolgálatról ? Július végéig kérelmezhető ( Tudósítónktól) Mint a tömegtájékoztatási eszközökön keresztül értesül­hettünk, július végéig lehet be­nyújtani az egyéni kérelmeket az alternatív katonai szolgálat teljesítésére. Mivel egy új jog­szabály mindig magában hor­dozza a félreértelmezés lehető­ségét, arra kértük az illetékese­ket, foglalják össze a honvédel­mi törvény ezzel kapcsolatos módosításának lényegét, illetve a jelentkezni kívánók teendőit, lehetőségeit. A megyei hadkiegészítési és területvédelmi parancsnoksá­gon Körtvélyesi Ödön alezredes, a parancsnok helyettese adott tájékoztatást: A fegyver nélküli katonai szolgálat, amely 24 hónap, és a polgári szolgálat, amely viszont 28 hónap, nem olyan alanyi jog, melynek gyakorlása a jogo­sult ellenőrzés nélküli, puszta elhatározásán múlik. A megye területén az érintettek kérelmet nyújthatnak be a hadkiegészíté­si és területvédelmi parancs­nokságon, s csak a megyei pa­rancsnok döntése alapján nyílik lehetőség arra, hogy valaki al­ternativ szolgálatot teljesítsen. A kérelemben alaposan indo­kolni kell a fegyveres katonai szolgálat elutasítását, hiszen az engedélyezésnek csak megala­pozott lelkiismereti okból van helye. Ez pedig egy hosszabb szocializációs folyamat eredmé­nye, mely nem alakulhat ki egyik napról a másikra, s meg­határozza a hadköteles egész életvitelét. Eleve kizáró ok, pél­dául, egy korábban elkövetett erőszakos cselekedet vagy fegy­vertartási .engedéllyel való ren- iSlSdéllcezés, illetve az ilyen célú ér­vényes kérvény stb. Nyilatkoz­ni kell arról, hogy a fegyver nél­küli katonai vagy a polgári ka­tonai szolgálatot kívánja letöl­teni a sorköteles. Az elmondot­takon kívül részletes önéletraj­zot is mellékelni kell. Összefoglalva tehát: be­nyújtandó egy kérvény — indok­lással és a kívánt szolgálati for­ma megjelölésével —, valamint egy önéletrajz? — Igen, s ezt követően törté­nik az anyagok feldolgozása, indokolt esetben a környezetta­nulmány bekérése, majd az érintett személy bizottsági meg­hallgatása. Ennek a testületnek a javaslata alapján dönt a me­gyei parancsnok, s döntését ha­tározat formájában postán kül­dik el az érintetteknek. A teljes értékű kérvény benyújtásától a határozat kézhezvételéig a tör­vény értelmében maximum 90 nap telhet el. A döntés elleni fellebbezést a területileg illeté­kes bírósághoz kell benyújtani. A fellebbezés a behívásra ha­lasztó hatályú. A megyei tanács munkaügyi osztályán arról érdeklődtünk, milyen stádiumban vannak az előkészületek, és mely vállala­toknál teljesíthető a polgári szolgálat. Dr. Kiss Ferenc csq- portvezető a következőket vá­laszolta: — A jogszabály egyértelmű­en meghatározza, hogy a polgá­ri szolgálatot kérvényező sor­kötelesek foglalkoztatását egészségügyi vagy szociális jel­legű munkahelyen kell megol­dani. Az Állami Bér- és Mun­kaügyi Hivatal — figyelembe véve a minisztériumok javasla­tait — meghatározza részünkre az e célra bevonható intézmé­nyek körét és megküldi azok névsorát, akik kérvényükre po­zitív választ kaptak. A mi fel­adatunk csak ezután kezdődik. Mérlegeljük az egyének szociá­lis, egészségügyi és családi álla­potát, majd kijelöljük részükre a foglalkoztatót. Az erről szóló értesítést a helyi tanácsok a szolgálat teljesítésének megkez­dése előtt egy hónappal írásban megküldik a kérelmezőknek. Röviden megemlítek néhány, közérdeklődésre számot tartó előírást: — A 28 hónap alatt alapvető jogszabályként a munka tör­vénykönyvének előírásait kell figyelembe venni a vitás kérdé­sek eldöntésekor; — munkáltatónak a foglal­koztató szerv vezetője, illetve az általa kijelölt személy tekinten­dő; — a munkaidő semmilyen te­kintetben nem térhet el az álta­lánostól, a helyi szabályozók alapján heti 40-42 óra lehet; — túlmunka esetén a szolgá­latot teljesítőt szabad idő, nem pedig pénzbeni juttatás illeti meg; — minden letöltött hónap után jár egy nap szabadság, ter­mészetesen indokolt esetben rendkívüli szabadság is adható; — az ily módon szolgálatot teljesítők illetménye a rendfo­kozat nélküli sorkatonákéval megegyező. Őket, igény szerint, díjtalan szállás és napi három­szori étkezés illeti meg, továbbá járandóságuk az utazási költ­ségtérítés is. — Meg tud-e jelölni konkré­tan munkahelyeket a megye te­rületén, ahol a polgári szolgálat letölthető lesz? — Mint említettem, ezek ki­választása az ÁBMH feladata. Mi tőlük a mai najtig nem kap­tunk ilyen listát. ígf én is csak találgatni tudok, de nem hi­szem, hogy nagy lenne a tévedé­si lehetőség. Osztályunk külön­ben a jogszabályt alaposan fel­dolgozta és értelmezte, s felké­szültünk a ránk háruló felada­tok végrehajtására. A fentiekből kitűnik, hogy az illetékes minisztériumok és a ta­nácsi apparátusok — lehetősé­geiken belül — folyamatosan és nagy felelősséggel végzik az al­ternatív katonai szolgálat felté­telrendszerének kidolgozását. A már meglévő jogi garancia mellett — remélhetőleg — mi­nél előbb megteremtődnek a gyakorlati feltételei is annak, hogy a sorkötelesek közül a le­hető legkevesebbnek kelljen szembekerülnie önnön hitével, lelkiismeretével. Galambos Sándor Készülődés az MSZMP rendkívüli kongresszusára Bemutatkoztak a küldöttjelöltek Július 20-án, 15 órakor, a városi pártbizottság VII. emeleti tanácstermében Kecskemét város környékének kongresszusi küidöttjelöltjeivel ismerkedtek meg a delegátusok. A bemu­tatkozások átlagosan 10 percesek voltak; ajelöltek kitértek életrajzukra, a pártról alkotott nézeteikre, politikai prog­ramjukra, elvi platformjukra stb. Haltai Tibor, Szirmay László és Virágh József küldöttjelöltek a bemutatkozás után kérdésekre válaszoltak. Ok hárman küzdenek a területre jutó egy mandátumért. A város környéki delegátusok au­gusztus 24-én titkos szavazással döntenek. Július 21-én, 16 órakor, a GAMF nagyelőadójában Kecs­kemét város 16 kongresszusi küldötte közül 11-gyei ismer­kedtek meg a delegátusok. (5-en szabadságukat töltik.) A sorrendet a helyszínen sorsolással döntötték el. A tanács­kozás első részében átlagosan 10 perc alatt mutatkoztak be és válaszoltak a feltett kérdésekre a jelöltek, az alábbi sor­rendben: dr. Nádasdi Miklós, Prikkel József, Forczek And­rás, dr. Simon Jenő, Láng László, dr. Gaál Ödön, dr. Gráner Gyula, Csikasz János, Kerényi György, dr. Szakolczai Pál, Alter Róbert. Ezután a tanácskozás fórum jellegűvé vált. A jelenlévő kb. 150 fő újabb kérdésekkel ostromolta a jelöl­teket, és vélemények is elhangzottak. Szó esett a párt jelené­ről, múltjáról és jövőjéről, a párton belüli szellemi áramla­tokról, platformokról, az országgyűlési választásokról, az iljúság helyzetéről, gazdaságról, politikáról, szociális hely­zetről, kultúráról, művelődésről, az értelmiségről, nemzeti­ségről, külpolitikáról stb. A tanácskozást magnetofonkazet­tákon rögzítették, amelyeket kérésre — minden pártalap- szervezet kikölcsönözhet. Kecskemét város delegátusai augusztus 25-én titkos sza­vazással döntenek, hogy kik töltsék be a rendelkezésre álló 9 mandátumot. A választást megelőzően bemutatkozhatnak még a jelenleg szabadságukat töltő küldöttjelöltek: dr. Brú­szel László, Csongovai Tamás, Gubcsó László, Ramháb Má­ria, Veliczky István. Amennyiben a pártalapszervezetek meg kívánnak ismer­kedni a küldöttjelöltekkel, jelezzék ezt a szándékukat a váro­si pártbizottságon, az intézőbizottságok minden meghívást késedelem nélkül továbbítanak az érintetteknek. NAPKÖZBEN Első osztályú narancs? Július közepén megjelent a narancs a kecskeméti bol­tokban. Lehet, hogy másutt is, de itt biztosan. Biztosan? Nézzük csak közelebbről! Töppedt, szárazra aszalódon, nyomódott, zsugoro­dott héjú, különböző méretű, részben citromhoz, részben megöregedett, rothadni készülő mandarinhoz, elvétve cgy-cgy narancshoz is hasonlatos, sárgásbarna valamik halmozódnak a ládákban, elég tekintélyes mennyiség­ben. Nyilván a választékot bővítendő „terítették” ezt a különleges gyümölcsöt, potom 56 forintért, az árjelző tábla szerint I. o., vagyis első osztályú minőségben. Bevallom, hogy örülök ennek a ténynek, mármint a narancs júliusi megjelenésének. így illik ez egy olyan országban, amely mostanában oly sokat hangoztatja, hogy Európa része akar lenni, sőt máris az, hiszen Bush elnök szerint is —- itt vagyunk a földrész szívében. Egyszóval, hadd jöjjön az a narancs! Bár nem hiszem, hogy a gyümölcsszezon kellős közepén, amikor a szebb­nél szebb őszibarack potom tizenöt forintért kapható a piacon, bárki hazánkfia is éppen 56 forintos narancs után vágyakozna, pláne az említett „I. o.” minőségben. De sosem lehet tudni. Terhes asszonykák, betegek, öregek megkívánhatják, s jó, ha kéznél van. Vagy külföldi ven­dég érkezhet a házhoz, s úgy véli a gazda, hogy hadd lássa az a fránya német, anglius vagy francia, hogy a magyar sem alábbvaló náció a többinél. Megértem őket, s kívánom, sose szenvedjenek hiányt narancsból sem. Csak hát a vásárló nem szereti, ha baleknak nézik. Ha azt akarják vele elhitetni, hogy amit a boltban lát, az tényleg narancs. Miközben tudja, hogy nem más ez, mint raktári hulladék, a „káló” néven ismert súlyveszteség, felesleg, amit ott felejtettek a raktárak mélyén, és most véletlenül előkerült. Próba szerencse, hátha „ráharap” ez a delikáteszre vágyó magyar nép. Persze az is lehet, hogy csak próbára akartak tenni bennünket: megvan-e meg az a régi jó birkatürelmünk? Vagy eltévesztették a címet s az országhatárt? Tudom, és most már szégyellem is felháborodásomat, hogy akad még olyan embertársunk, aki szívesen adna pénzt is az efféle gyümölcsért. Tőlük elnézést kérek gondolatban. Tudom, hogy a becsapódásnak is vannak fokozatai; ná­lunk csak rossz tréfa az egész, másutt esetleg egy pofon­nal is felér. Hagyjuk hát az egészet, felejtsük is el. Meggyőződésem, hogy csak véletlen melléfogás volt, amit láttunk, s nem a kereskedői tisztesség visszavonulása. F.T.P. desanvám annyiszor elmondta: fiatal korában ünnep volt, ha a talicskát nem kellett megrakottan tolni a piacra, s különösen vasárnapot érzett, ha kora hajnalban hallgatott a vekker. Aztán, amikor a maga ura lett, s mi féltucatnyira szaporodtunk, újra és újra egybefolyt éjjelc-nappala. Mára pedig meghajlott a háta, romlott a szeme világa, karjait sűrűn elhagyja az erő. Szórakozik — a maga módján: rendszeresen sorba látogatja több mint egy tucat unokáját, ismerősökkel cseveg a régi világról, a számára érthetetlen máról, félve a holnaptól. Mintha valami elől szaladna. S látom: így élnek a korabeliek. Érthető ez, hiszen elegük lehet már a munkából, amiből alaposan kivették a részüket. És így talál egymásra sok-sok öreg, mígnem hivatalossá szervezik cgyüttlétüket. Kerekegyházán is ezt tették. Dr. Horváth Ambrusáét, Tubi nénit mindenki ismeri, de nemcsak azért, mert generációkat tanított a helyi iskolában, hanem mert az ő ötlete volt: ismerkedjenek meg a helybeli öregek egymással, majd a községgel. Ha kedd, akkor ünnep Egymásra találtak a kerekegyházi öregek • Vidám hangulatban. (Walter Péter felvételei) • l)r. Horváth Ambrusné klubvezető előtt bejegyzésre készen a munkanapló. Kinnír Miklósné, kinevezett gazdasági ügyintézővel nem csak a forintok kerülnek szóba.- Ennek már hét esztendeje — emlé­kezik vissza egy klubfoglalkozáson, és szinte megfiatalodva, lelkesedve mesél. Nem gondoltam, hogy ilyen könnyű lesz a toborzás. Nyolcvankettő szeptem­berében az’alakuló ülésen harmin­cán sem voltunk, mára pedig kinőttük a klubhelyiséget. Az idén azért költöz­tünk át ide, a nagyterembe. A Katona József Művelődési Ház nagytermében az asztalok szépen leterít­ve, körülöttük vidám hangulatban kár­tyázó, cseverésző nők, férfiak. Vala­mennyien úgy néznek ki, mintha ünnep­re jöttek volna. Látszik, beszélgetésünk­kel nem zavarjuk őket. Elvannak a ma­guk módján, mókázva szórakoznak. Mellettük Rimár Miklósné kinevezett (megkért) gazdasági ügyintéző a tagdí­jakat szedi. Tíz forint a havi klubtagság mondja , amit végül is mindenki visz- szakap, hiszen közös nekünk a Miku­lás-, a fenyőünnep. Január elején pedig a mindenki névnapját üljük, fehér asztal mellett. Saját zenekarral is büszkélked­hetünk. Bár egy darabig most pihen a harmonika. Egyik mesterétől meg kel­lett válnunk. Nyolcvanesztendős volt. A legrégibb tagok egyike Böndör Péter- né Jolánka, az újak közül pcá\gJJrhán Béláné, Mancika 82 esztendős. O most jött hozzánk, mondván, egyedül van, szeretne emberek között lenni, beszél­getni, szórakozni. Nagyon szereti a szép magyar nótát, ami nálunk gyakran szól. A községi énekkarból is itt vannak he- ten-nyolcan. Közben a szemem megakad a gyöngybetűs feliratú munkanaplón. Rend a lelke mindennek. A prog­ramokat megbeszéljük előre, aztán itt megörökítjük mondja Horváthné, és visszalapoz a füzetben. — Az Ismerd meg hazádat! mozgalmunkban pél­dául először vetített képes előadásokat hallgattunk a kiszemelt területről, amit aztán felkerestünk. így jártunk először Pécs—Harkány környékén, azután Sopronban, a Dunakanyarban, Palóc­földön. Egy hónapja a Zemplénben vol­tunk, az Ágrikontól kedvezményes el­számolással kaptuk az autóbuszt. A he­lyi tanács is rendszeresen támogat ben­nünket. A többiek? Nem kérünk, de ha adnak, szívesen vesszük. Közben odajön tagdíjat fizetni Simon Györgyné, aki duplázza a pénzt és ma­gyarázza:- A férjemmel együtt járunk ide. Több mint negyvenéves házasok va­gyunk. A gyerekek már kirepültek, nyolc unokánk sincs mindig körülöt­tünk, nem kell külön családi programot szerveznünk. Ünnep ez, minden máso­dik kedden. Beszélgetés közben ki-ki aláírja a je­lenléti ívet, s mint látom: a korábbi pél­dányokon is negyven-ötven név van. A komolyabb dolgok mellett mint például Czakó István tanácselnök beszámolója a község életéről - néha kirándulunk is. Kimegyünk ide, a közeli erdőbe mozogni egyet. A két községi orvos: dr. Benkö Margit és dr. Mánya Irén is szívesen jön közénk előadásokat tartani. A munkanaplóban mulatságo­kat amelyekről a fényképezés sem marad cl is jegyzünk. Itt a farsangi jelmezes bátyusból, a házi készítésű fánk, ami pont akkor nehezen szalago­sodig. El-eljárunk színházi előadásokra. Megnéztük már Kecskemét gyönyörű épületeit és más nevezetességeit, és arra is kiváncsiak voltunk, milyen az a sokat emlegetett Széchenyiváros. Egyébként a nem klubtagokat is szívesen látjuk. Nem agitálunk senkit, de aki egyszer eljön közénk, az legközelebb már hozza is a tagdíjat. Legalább kétszáz öregje van a falunak. A fiatalokkal is jól megva­gyunk. Néha az unokák is itt vannak mondja a klubelnök. Időközben a halk dudorászástól töb­ben kedvet kapnak az éneklésre. Én meg belelapozok a precízen, szépen vezetett naplóba. „Kiss Károlyné: A magyar irodalom gyöngyszemei, irodalmi hát­tér, versek ’48-ról; Kossuth-nóták, ver­bunkosok. Gyógynövények az ember életében. Egészséges étkezés, vitaminok télen. Őszi munkák a kiskertben; Fe­nyőfa, erdészettől...” És ott a hetven- ötödik név is, Kecskeméti Lajosnéé, akit mára várnak. Még végignézek az ünneplőbe öltö­zött, lelkes, jókedélyű csapaton, a klub­vezető kikísér, majd kérdés nélkül eldi- csekszi: Nálunk a ruhásbolt vezetője min­dig tudja, mikor megyünk színházba, rangos eseményre. Kívül-belül tiszteljük egymást. Ha kedd nekünk ünnep. Pulai Sára 0 Többen házaspárként, községi énekkari tagként nótázva ünnepelnek keddenként a klubban. Valóban lassú az autók elvámolása? Magánforgalomban tavaly egész év­ben csupán körülbelül 10 ezer személy­autó érkezett az országba. A vámtéte­lek év eleji kedvező változása hatására az első félévben már mintegy 20 ezer nyugati személyautót hoztak be a ma­gyar állampolgárok. Naponta 100-150 autó érkezik ilyen módon az országba. (Mint ismeretes: január óta a négyéves­nél nem idősebb, 1600 köbcentiméte­resnél nem nagyobb, benzinüzemelésű és a maximum 2000 köbcentiméteres dízelmeghajtású személyautókra 10 százalékos vámot számítanak.) így je­lentősen megnövekedett a gépkocsik vámkezelésével foglalkozó vám- és pénzügyőrség szakembereinek munká­ja. Sokszor előfordul torlódás, az ügy­felek az ügyintézés lassúságára panasz­kodnak. A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságán Balogh György ve­zérőrnagy elmondta: a torlódás általá­ban hétfőn és kedden, főleg a délelőtti órákban tapasztalható. Délutánon­ként, sőt a hét utolsó munkanapján kevés az ügyfél. Ennek az a magyaráza­ta, hogy a vásárlók többsége a hét vé­gén hozza haza az új autót, és a hét első napjaiban keresi fel a vámkezelő he­lyet. Az így kialakult csúcsokat termé­szetesen nem győzik a hivatal szakem­berei, de ezekre az időszakos rohamok­ra nem is lehet felkészülni. Például a budapesti Gvadányi úti vámkezelő helyen csupán délelőtt nagy a tömeg, délután szinte alig akad ügy­fél. Hasonló a helyzet az ország vidéki vámkezelő helyein: Győrött, Zalaeger­szegen, Pécsett, Szegeden, Debrecen­ben és Miskolcon. Vidéken reggel 7-től este 7-ig tartanak szolgálatot. Naponta azonban csak 30-40 személy vámoltat­ja autóját. Délután 3 órakor pedig gya­korlatilag ügyfélhiányban már nincs ügyintézés a hivatalokban. Csúcsidőben nagymértékben lassítja a munkát, hogy az ügyfelek papírjai hiányosok, sokszor nem rendelkeznek a vásárlást igazoló számlákkal. Az is gyakori eset, hogy nincsenek rendben a gépkocsi átírását bizonyító papírok. Olyan esetben, ha a kirótt vám nem haladja meg a 100 ezer forintot, az ügy­félnek helyben kell fizetnie. Sokan azonban erre nem készülnek fel, és nem rendelkeznek elegendő készpénzzel. Balogh György ezért arra hivta fel a külföldön autót vásárlók figyelmét, hogy előzetesen pontosan tájékozódja­nak arról, milyen papírok, igazolások szükségesek a gépkocsival kapcsolatos vámeljárás lefolytatására.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents