Petőfi Népe, 1989. július (44. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-25 / 173. szám

2 « PETŐFI NÉPE • 1989. július 25. NEMZETKÖZI ÉRTEKEZLET BRÜSSZELBEN Nyugati kezdeményezés Magyarország és Lengyelország megsegítésére Mészáros György, az MTI külföldi tudósítója jelenti: Az Európai Közösségek Bi­zottsága augusztus 1-jére nem­zetközi értekezletet hívott össze Brüsszelbe, megvitatni, hogy milyen segítséget kapjon Len­gyelország és Magyarország a Nyugattól. A tanácskozásra a közöspiaci tagállamok, az EFTA-országok, az Egyesült Államok, Kanada, Japán, Ausztrália és Új-Zéland képvi­selőit hívták meg, összesen 23 fejlett országot. (A fejlett ipari országokat tömörítő OECD tagjai közül csak Jugoszláviát és Törökországot nem hívták meg.) A Közös Piac brüsszeli szék­helyén hétfőn elmondták, hogy a tanácskozás három témával foglalkozik majd. Az első az élelmiszersegély kérdése, amely értelemszerűen csak Lengyelor­szágra, vonatkozik. Az EK bi­zottsága a múlt héten már java­solt 120 millió dollár értékű élel­miszer-küldeményt Lengyelor­szágnak. Ennek részleteit hétfő­től a közösség mezőgazdasági miniszterei tárgyalják Brüsszel­ben. Az augusztus 1-jei tanácsko­zás másik témája az lesz, hogy miként könnyíthetnék az érin­tett országok általában a len­gyel és a magyar export piacra jutását Nyugaton. A tisztségvi­selők ismét hangsúlyozták, hogy a Közösség a maga részé­ről ebben a szakaszban nem ter­vez olyan lépéseket, amelyeket mások már megtettek —így például Japán, az Egyesült Álla­mok, vagy Ausztria már ked­vezményes vámelbánásban ré­szesíti a Magyarországról szár-, mazó importja egy részét. Végül szó lesz arról is, hogy milyen újfajta gazdasági és pénzügyi együttműködési lehe­tőségeket lehetne feltárni a 23 nyugati ország és a két kelet-' európai partner között. Hozzá­tették azonban, hogy ezúttal az adósságproblémával nem fog­lalkoznak. Pénzügyi segítségen olyasmit értenek, mint például egyes oktatási programok fi­nanszírozása. Végeredményben olyan ötle­teken gondolkodnak majd au­gusztus 1-jétől, amelyek előse­gíthetik mind a termelés, mind a gazdasági rendszer szerkezet- váltását Lengyelországban és Magyarországon — mondták a Közös Piac székhelyén. AZ NDK-BÓL HAZÁNKON ÁT, NYUGATRA A magyar kormány dilemmája Politikailag kényes probléma Bonn otthon maradásra inti az NDK-belieket — ilyen és hasonló címmel ismertetik hétfőn a nyugatnémet lapok a nyugat-berlini RIAS rádióadón elhangzott interjút, amelyet a belnémet kérdésekkel fogla­kozó államtitkár, Walter Priesnitz adott. Az államtitkár felszólította az NDK állampolgárait, hogy maradjanak otthon, „nehogy a néme­tek újraegyesülése a szövetségi köztársaságban történjen meg.” Fi­gyelmeztette a Magyarországon át Nyugatra távozni szándékozó NDK-állampolgárokat, hogy „ne számítsanak sétára.” Az NDK-ból érkezők, vagy az NSZK külföldi képviseleteit „elfog­laló” NDK-sok ügyei a gyakorlati nehézségeken túlmenően azért is foglalkoztatja az NSZK illetékeseit, mert mint a Süddeutsche Zeitung hétfői számában írja: „itt egy politikailag igen kényes probléma kezd kibontakozni, amely megterhelheti Budapest Bonnhoz és Kelet- Berlinhez fűződő kapcsolatait.” A dilemma a müncheni újság fogal­mazása szerint az, hogy miként viselkedjen a reformbarát és az emberi jogok mellett magát elkötelező magyar kormány a jövőben mindazokkal az NDK-állampolgárokkal szemben, akik Magyaror­szágon át akarnak Nyugatra jutni. A Süddeutsche Zeitung arra is felhívja a figyelmet, hogy az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának hamarosan megnyíló budapesti iro­dájában — az ENSZ menekültügyi konvenciójának megfelelően — NDK-állampolgárok akadálytalanul benyújthatják kérelmüket, s amennyiben azok jogosságát elismerik, legálisan kiutazhatnak az NSZK-ba. ISMÉT RAKÉTÁK ÖLTEK KABULBAN Az afgán ellenzéki erők vasárnap újabb rakétákat lőttek Afganisztán fővárosára, Kabulra. A támadásnak legalább két halálos és 17 sebesült áldozata volt — jelentette a kabuli rádió. Az amerikai támogatást élvező fegyveres ellenzékiek, a mudzsahedek ezt megelőzőleg szombaton is rakétákkal lőt­tek az afgán fővárost. Annak a támadásnak 40 halálos és 137 sebesült áldozata volt. , Szószuké lemondott (Folytatás az 1. oldalról) Unó most bejelentett távozása ugya­nakkor politikai vákuumot hozhat lét­re az ország élén, mivel nincs bejelen­tett utódja, s botrányokkal küszködő pártjának, a Liberális Demokrata Pártnak nehéz lesz egy megfelelő politi­kust Unó helyébe találni. A vasárnapi, a szenátus helyeinek feléért folytatott választásokon az LDP — nem végleges adatok szerint — elvesztette többségét a felsőházban. Első alkalommal történik ez meg az­óta, hogy a párt 1955-ben hatalomra került. Az eddigi adatok szerint az el­lenzéki pártok 136 helyet szereztek meg a 252 tagú szenátusban, jóval többet a szükséges 126-nál. Az LDP-nek ahhoz, hogy többségben maradjon, a szava­zásra került 126 helyből 54-et kellett volna megszereznie, ezzel szemben a várható eredmény 40 alatt van. A vereség okaival kapcsolatban fel­tett kérdésre Önu a sajtóértekezleten azt válaszolta, hogy abban az április­ban bevezetett és nagyon népszerűtlen adóemelés, a Recruit céggel kapcsola­tos botrány és a liberalizált mezőgaz­dasági importpolitikával szembeni elé­gedetlenség játszott fő szerepet. Nem említette azonban a nevéhez* kötődő szexbotrányt (állítólag gésának fizetett a „szolgáltatásáért”), s ez nagymérték­ben csökkentette az LDP presztízsét, különösen a női szavazók körében. A vasárnapi választási vereség elle­nére az LDP továbbra is az uralkodó párt marad, mivel a párt többséggel rendelkezik az alsóházban, ám politi­kai megfigyelők szerint a'kudarc miatt valószínűleg előrehozzák a csak jövő júliusban esedékes alsóházi választáso­kat. A PRAVDA CSERNOBIL KÖRNYÉKI RIPORTJA Több településen ma is pusztít a sugárzás MOSZKVA Az emberi szervezet tűrőké­pességének vizsgálatára irányu­ló hároméves kísérlettel ér fel, hogy a csernobili katasztrófa következtében még mindig több mint nyolcvanezer ember él olyan súlyosan szennyezett te­rületen, ahol a háttérsugárzás meghaladja a 15 Curie-értéket. Néhány településen a lakossá­got érő sugárzás 140 Curie felett van, ami több nagyságrenddel haladja meg a normális értéket — írja a hétfői Pravda. A lap helyszíni riportban szá­mol be róla, hogy a nagy sugár­zás miatt mind gyakrabban pa­naszkodnak az emberek fejfá­jásról, és egyre sűrűbben kerül­nek gyermekek kórházba a ra­dioaktív jód okozta pajzsmi- rigy-réndellenes- ségekkel. Jelenleg a térség több tele­pülésén az embe­rek hangulata a baleset utánira . emlékeztet. A közelmúltban tüntetések voltak Cserikovban, Krasznopoljéban és többnapos sztrájkot tartot­tak Narovlja üze­meiben, tiltakoz­va a hatóságok passzivitása mi­att, ami abban is megnyilvánul, hogy a katasztró­fa következmé­nyeinek elhárítá­sára felállított köztársasági bi­zottság elzárkó­zik a nyílt párbe­szédtől. A Pravda bí­rálja a helyi szer­veket, mert an­nak idején, a ba­leset után nem állították le a május elsejei felvonulásokat, ami súlyos egészségkárosodást okozott. Az elmúlt három év­ben a hatóságok több millió dollárt költöttek a területen be­ruházásokra. így egyedül a krasznopoli járásban 60 új üzle­tet építettek, noha az emberek a sugárzás miatt elköltöznek a térségből. Más helyütt új szar­vasmarha-telepet létesítettek ott, ahol a háttérsugárzás meg­haladja a 49 Curie-t. Több tele­pülés lakóit a különösen veszé­lyes körzetekből a mindössze néhány kilométerrel odébb fel­épített új falvakba telepítették, ahol alig valamivel kisebb a su­gárzás. A lap bírálta azt is, hogy több mint három éven át titkosak voltak a terület szennyezettségé­ről készített térképek, így csak utólag derült ki, hogy több mint 36 újabb településről kell az em­bereket kitelepíteni. A térség­ben élők nem rendelkeznek a munkavégzéshez szükséges egyéni dózismérőkkel, mert a szovjet belügyminisztérium és az egészségügyminisztérium, „hogy ne korbácsolják fel a szenvedélyeket”, utasította a gyártót a termelés csökkentésé­re. Súlyos gondot jelent, hogy a sugárzás következtében egyre növekszik a különböző megbe­tegedések száma, a szükséges gyógyszereknek csak kétharma­da áll rendelkezésre, és a kért műszereknek is csak hatvan szá­zalékát kapják meg a terület egészségügyi intézményei — írja a lap. A MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI 1989. július 24., hétfő Érvényben: 1989. július 25-én Devizanem Vételi Közép Eladási árf. 100 egységre ft-ban Angol font 9818,95 9828,78 9838,61 Ausztrál dollár 4536,74 4541,28 4545,82 Belga frank 151,92 152,07 152,22 Dán korona 818,82 819,64 820,46 Finn márka 1415,55 1416,97 1418,39 Francia frank 938,11 939,05 939,99 Holland forint 2820,11 2822,93 2825,75 Ír font 8500,67 8509,18 8517,69 Japán yen (1000) 426,11 426,54 426,97 Kanadai dollár 5098,26 5103,36 5108,46 Kuvaiti dinár 20422,23 20442,67 20463,11 Norvég korona 868,40 869,27 870,14 NSZK márka 3180,73 3183,91 3187,09 Olasz líra (1000) 44,02 44,06 44,10 Osztrák schilling 452,05 452,50 452,95 Portugál escudo 38,01 38,05 38,09 Spanyol peseta 50,71 50,76 50,81 Svájci frank 3684,57 3688,95 3691,95 Svéd korona 933,42 934,35 935,28 Tr. és Cl. rubel 2897,10 2900,00 2902,90 USA dollár 6059,27 6065,34 6071,41 Ecu (közös piac) 6590,46 6597,06 6603,66 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változatlanul a június 20-ai közlésnek megfelelően vannak érvényben. (MTI) AMERIKAI PROFESSZOR: Petőfi földi maradványait találták meg A hét végén hazahozzák? (Folytatás az 1. oldalról) A Petőfi-expedícióban részt vevő amerikai antropológus professzor és magyar tudósok szakvéleménye azt bizonyítja, hogy a Bajkál-tó közelében, Barguzin településen Petőfi Sándor sírját találták meg. Ezek az okmányok keddre virradóra éjszaka érkeznek Moszkvába Ulan-Udéból, hogy az illetékes szovjet hatóságok dönthessenek a szükséges engedélyekről — erről tájékoztatta az MTI tudósító­ját hazánk moszkvai nagykövetségén Tóth Lóránt kulturális tanácsos. A költő feltételezett földi maradványai pénteken érkeznek a szovjet fővárosba, ugyancsak repülővel Ulan-Udéból, s azokat a hét végén szállítanák Budapestre a MALÉV különgépével. Természetesen csak abban az esetben, ha e rövid idő alatt sikerül beszerezni a szükséges okmányokat, vagyis nagymértékben valószí­nűsíteni a szovjet hatóságok előtt, hogy kizárható a tévedés, és hogy nem valaki más nyughelyét bolygatták meg a Morvái Ferenc magyar feltaláló által finanszíro­zott expedíció tagjai. Moszkvai értesülések szerint az amerikai professzor szakvéleményében úgy fogalmazott: semmi ok nincs annak feltételezésére, hogy nem Petőfi Sándor földi maradványairól van szó. A magyar szakemberek dokumentumaikban ennél egyértelműbben foglaltak állást. AZ ORSZÁGOS SAJTÓSZOLGÁLAT KÖZLEMÉNYEI BŐI, A MAGYAR POLITIKAI FOGLYOK SZÖVETSÉGÉNEK FELHÍVÁSA A magyarsághoz, az egész ma­gyar társadalomhoz! A Magyar Po­litikai Foglyok Szövetsége 3. számú nyilatkozata (1989. VII. 21.) a ma­gyar társadalom újjáéledő akaratai —- benne szövetségünk tagságának erőfeszítései a magyar múlt tisztá­zására és jövőnk érdekében — meg­valósulni látszanak. Örömmel üdvözöljük az MSZMP Budapesti Bizottsága re­formereinek nyilatkozatát, bejelen­tését október 23. nemzeti ünneppé- " nyilvánítására, de nagyobb lenne örömünk és nyugalmunk, ha ezzel a bejelentéssel csatlakozási szándé­kukat éreztük volna 1989. március 15-én a Bem téren, valamint 1989. VI. 17-én a Jurta Színházban kifeje­zett követelésünkhöz, melyet sok más szervezet és másként gondol­kodó is kinyilvánított már koráb­ban. A Magyar Politikai Foglyok Szövetsége kijelenti, hogy 1956 az egész magyar társadalom ügye, azt semmiképpen nem lehet kisajátíta­ni, s mi, a legilletékesebbek azt nem is engedjük. Felhívással fordulunk minden magyar állampolgárhoz, belföldön és határainkon kívül élő minden testvérünkhöz, aki a megbékélés szellemében akarja nemzetünk jö­vőjét szolgálni és jobbra formálni, tartson velünk 1989. október 23-án az egész ország területén, városok­ban és falvakban, valamint a fővá­rosban rendezett ünnepségsoroza­tainkon. Vidéken szövetségünk tag­jai és megbízottai a város vagy köz­ség polgáraival, egyéb szervezetei­vel közösen rendezzenek megemlé­kezéseket a szövetség központja ál­tal kiadott útmutatás szerint, me­lyet ugyancsak másokkal közösen, de időben igyekszünk elkészíteni. KÖZLEMÉNY A SZOCIÁLDEMOKRATA MŰHELY MEGALAKULÁSÁRÓL A napokban a Magyarországi Szociáldemokrata Párt tanácsadó kollégiumának tagjaiból, illetve a pártválasztmány és a pártvezetőség centrumából szociáldemokrata mű­hely alakult. A csaknem 50 főnyi, egyetemi tanárokból, kutatókból, pedagógusokból és műszaki értel­miségiekből verbuválódott csoport vállalja a szociáldemokrata párton belüli és azon kívüli különböző szo­ciáldemokrata eszmei áramlatok tevékenységének koordinálását, a szociális demokrácia gondolatisá­gának terjesztését, s azt, hogy a híd szerepét töltse be a párton belüli különböző platformok között. A műhely, amely a társadalom- tudományok ismert képviselőit is tömöríti, a küszöbön álló párt- kongresszusra alternatív pártprog­ram megfogalmazását tervezi. Ezen túl terveik között szerepel, hogy el­méleti folyóiratot indítson meg, új lendületet adjon a történeti kutatá­sokhoz, s támogassa a párt válasz­tási küzdelmét. A program formu- lázásakor a műhely hangsúlyozza, hogy a hazai szociáldemokraták már eddig is sok vihart látott párt­jának olyan programmal kell bír­nia, amely képessé teszi a mozgal­mat arra, hogy sikeresen küzdjön Magyarország felemelkedéséért, európaivá tételéért, demokratizálá­sáért és szociális modernizálásáért. A közeli hónapokban elfogadandó alapokmánynak el kell köteleznie magát a munkásság, a szegények, valamint az Európa felé tekintő kö­zéprétegek, a vállalkozók és az ér­telmiség mellett. Egyszerre kell vál­lalni a szocialista és a liberális örök­séget. A műhely képviselői hangsúlyoz­zák, hogy a párt alapokmányán túl­menően választási program kidol­gozása is indokolt, amely meghatá­rozza a párt legközelebbi tennivaló­it, s a palettán elfoglalt helyét. A műhely azon az állásponton van, hogy a szociáldemokrata pártnak tradíciói és nyugat-európai minta­vétel okán kötelessége vállalnia a nemzeti felemelkedés érdekében a kormánypártiság terheit. A párt­nak a választások során olyan von­zó programokkal és hiteles vezetők­kel kell rendelkeznie, ami, illetve akik lehetővé teszik az egyedüli kormányzás esélyének megragadá­sát. HIVATALOS MSZMP-ÁLLÁSI OGLALÁS Provokáció volt! Mint ismeretes, az időközi országgyűlési vá­lasztásokon jelölteket indító szervezetek politi­kai megállapodási kötöttek melynek értelmé­ben a választás napján 00.00 órától tartózkod­nak mindenféle propagandától. Ennek ellenére Kecskeméten az Árpádvárosi II. Rákóczi Fe­renc Általános Iskola előtti téren szombaton hajnalban ismeretlen személyek feliratokat fes­tettek fel, amelyek az MSZMP-t éltették. Az MSZMP Kecskeméti Városi Bizottsága a sajtó­hoz tegnap délután eljuttatott nyilatkozatában közli: a maga részéről betartotta a politikai megállapodást és július 21-én éjfél után semmi­lyen propagandát nem folytatott. Egyben elha­tárolják magukat a megállapodás megszegőitől és eljárásuktól, megjegyezve: az eset csakis arra alkalmas, hogy megzavarja a választás demok­ratikus, nyugodt politikai légkörét, az ezt szol­gáló megállapodások iránti bizalmat. Az állás- foglalás szerint egyébként a helyi választási bi­zottságnak gondoskodnia kellett volna a felírat eltávolításáról. Az MSZMP Kecskeméti Városi Bizottsága bízik abban, hogy a pótválasztáson nem ismétlődik meg a provokáció. Kiosz-nyilatkozat a magyar—amerikai vállalkozásfej lesztési alapítványról A kisvállalkozók, kisiparosok élénken érdeklődnek George Bush budapesti látogatásakor felajánlott, a magánszektor fejlődését célzó, 25 millió dollárt iránt. Ez érthető, mivel a korszerű kisvállalkozások megteremtéséhez, a kisipar működéséhez sürgősen legalább 300 milli­árd forintnyi beruházásra lenne szükség. Várható az is, hogy új munka­helyek teremtésével;: ezen a területen dolgozók száma megháromszo­rozódhat, elérheti a háromnegyedmilliót. A Kiosz országos vezetősége kezdettől fogva aktívan támogatja a magyar—amerikai vállalkozásfejlesztési alapítvány létrejöttének té­nyét. A kisvállalkozók az alapítványból pályázat útján részesülhetnek. Az összeg odaítélése az alapítvány kuratóriumának feladata. A Kiosz az alapítvány alaptőkéjét 5 millió forinttal támogatja, egyben tagja igazgatótanácsának és kuratóriumának is. Mint ismeretes, az amerikai szenátus várhatóan a közeli napokban dönt a 25 millió dollárt illetően. A Kiosz elnöke és főtitkára együttmű­ködést kezdeményezett Mark Palmer amerikai nagykövet úrnál a vállalkozásfejlesztési alapítvány működési feltételeinek kialakítását illetően. A Kiosz a kisiparosokat, kisvállalkozókat várhatóan szeptemberben tudja tájékoztatni a pályázat benyújtásának és odaítélésének kövétel- ményeiről. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • HOLLAND KÖZVETÍTÉS IZRAEL ÉS A PFSZ KÖZÖTT Véleménycserét közvetített Izrael és a PFSZ között Max van der Stoel volt holland külügyminiszter. A diplomata elmondta, hogy június végén, amikor Hágában tartózkodott Joszi Beilin izraeli pénz­ügyminiszter-helyettes és Abdullah al-Hurani, a PFSZ egyik vezető tisztségviselője, ő véleményeket közvetített köztük az Izrael által megszállt palesztin területeken izraeli részről javasolt választások, illetve a közel-keleti rendezéssel foglalkozó esetleges tárgyalások ügyében. Az utóbbi hetekben számos hír látott napvilágot a nemzetközi sajtóban Izrael és a PFSZ többé-kevésbé titkos kapcsolatfelvételeiről, az izraeli kormány választási tervével kapcsolatban. Ezeket a híreket többnyire a PFSZ köreiből röppentették fel, Izraelben pedig több­kevesebb határozottsággal cáfolták őket, elsősorban azért, mert az ilyen hírek alkalmasak az izraeli kormánykoalíció megbontására. A volt holland külügyminiszter bejelentése az első független megerő­sítése annak, hogy véleménycserék igenis erőteljesen folynak Izrael és a PFSZ között. • 6-OS LOTTÓ A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közlése szerint a júliusi 6-os lottó számsorsolása alkalmával a következő szá­mokat húzták ki: \3, 13, 15, 28, 36, 43, pótszám: 4L RÁDIÓJEGYZET Gondok Az átlagosnál nagyobb termés - már köz­helyszerűen hangzó — értékesítési gondjairól, ezúttal a kajszibarackról is szó esett az elmúlt héten a Falurádióban. Megszólaltatták Ko­vács Lászlót, a Kiskunsági Teszöv titkárhe­lyettesét, aki elmondta, hogy időben jelezték a minisztériumnak a várható terméskilátáso­kat, de nem tapasztalható, hogy ennek a fele­lősségét bárki is felvállalná. Hiányzik a valódi piac, amely elősegítené a hatalmas mennyiségű és értékű termés hasznosulását. Másnap Gedai Lászlónak, a Bács-Kiskun Megyei Zöldért áruforgalmi vezetőjének véle­ménye hangzott el a rádióban. Szerinte piac volna, csak nem tudják kihasználni. Mármint a termelők. Nem végzik el a szükséges áru­előkészítést, -válogatást. Szedési, túlérési problémák vannak, nincs elég vagon stb. Sze­rinte dilettáns módon folyik az egész. Most már csak az a kérdés, hogy kik a dilettánsok? Ez nem derült ki a riportból. Hantos József, a Kecskeméti Konzervgyár igazgatója volt a következő nap riportalanya. A gyár a korábbi évekének a háromszorosát vásárolja az idén kajsziból mintegy 1250 tonnát —•, de a kínálat ennél jóval nagyobb. A magas kamatú hitel nem teszi lehetővé, hogy raktárra termeljenek. Nem igaz, hogy az országos szervek nem látták előre mindezt. Gyorsabban kellene cselekedni — ez volt a konklúzió. Nem a riporter — a sajtó, a rádió — felada­ta, hogy az országos pazarlást, termékpusztu­lást, gazdasági romlást megállítsa. — és mosolyok Talán arra gondoltak a szerkesztők, hogy van baj elegendő, legalább a rádióból hallatsz- szon gyakrabban mosolyra derítő szó, tréfál­kozó párbeszéd. Erre vall a nyári műsor-össze­állítás. Bizonyára sokan hallgatják újra már akik tehetik, délután kettőtől háromig — a Nagy nevettetök sorozatot, amely valóban a közelmúlt legjobb „humortermését” vonultat­ja fel. Hadd hívjam fel a pihentető félórára vágyók figyelmét — esti időtöltésként — a Petőfi-rádióban folytatásokban közvetített vi­dám történetre, Rideg Sándor: Indul a bak tér- ház című regényének rádiőváltozatára. A tré­facsináló Bendegúz szerepében Tahi József je­leskedik, a bakter Suka Sándor, Koncz bácsi pedig Agárdi Gábor, akiknek a mókázása még akkor is nagy mulatság a hallgató számára, ha már egyszer hallotta, netán olvasta a történe­tet. Az író első regénye volt ez 1943-ban, s azóta is kedvelt olvasmánya sokaknak. Ezen a héten öt alkalommal hallhatjuk a vasárnap este befejeződő rádiós feldolgozást. Kútba néző Nem tudom, mi kényszeríti rá az embert, hogy a múltat kutassa, faggassa. Sokféle oka lehet, például a puszta kíváncsiság, vagy az igazság, régi titkok megismerésének, felderíté­sének a vágya. A közelmúlt tele van ilyen titokkal. Még ma sem tudjuk, hogy a Nagy Imre és társai elleni koncepciós perek és ítéle­tek kinek az agyában születtek meg. Kik vol­tak a bírósági ítéletek elindítói, mozgatói? Mennyire külső és belső ügyek voltak ezek? Nagyon sok embert halálra ítéltem — ez volt a címe a Kossuth rádióban péntek este ismét­lésként elhangzott dokumentumműsornak, amelyben dr. Vida Ferenc, a Nagy Imre-per tanácsvezető bírája szólalt meg Borenich Péter mikrofonja előtt. Vida Ferenc szavait hallgat­va mintha egy sötét, mély kútba nézett volna az ember. A máig alig változó meggyőződésé­ről és befolyástól mentes ítéletekről beszélt. Egy fanatikus hitű bíró és hozzá hasonló „íté­lőgépezet” csak eszköz lehetett a háttérben maradó láthatatlan — külső, belső? — erők kezében. De erről nem tud vagy nem hajlandó beszélni a hajdani ítélkező. A titok tehát továbbra is titok marad.(?) F. T. P.

Next

/
Thumbnails
Contents