Petőfi Népe, 1989. július (44. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-19 / 168. szám
Bolondos, szeszélyes az idei nyár. Harkakötönyben két hete egy szem eső sem esett, vele egy magasságban, a megyehatártól pár kilométerre pedig felhőszakadás miatt siránkoznak. Félegyházán és Gátér között délután zuhog, a megyeszékhelyen csak borongós az ég. Délelőtt még villámlik, dörög, szakad az eső, délután fuldoklunk a párás forróságban... Viccet űz az aratókkal is a termé1989. július 19. • PETŐFI NF.PE • 5 í % ARATNI Ä,, szét. A félegyházi Lenin Tsz búza- szállító IFA-jának vezetőkabinjában mértek már 57 Celsius-fokot is. Zápor, zivatar tartja föl néhol órákra, félnapra a bálázókat, kombájno- sokat, és vannak körzetek, ahol felhőt sem láttak. Kell is, meg nem is az eső. Még szép a határ, de a homokon szomjaznak a kukoricák, napraforgók, zöldségnövények, ahol pedig az aratással akarnak mielőbb végezni, mint a mélykúti Leninben, ha rajtuk múlhatna, csak erre a hétre rendelnék az égi áldást. • A bácsalmási aratócsapat, ebédidőben. • „Viszontlátásra Püspökhatvanban!” — mondja Győri József. (A szerző felvételei) • Egy báláért hét forint a fizetség. ebédet meg a szódavizet, sőt a pál- monostoriak ingyen uzsonnát is kapnak. Jókedvűek a bácsalmási aratók, a búzát folyamatosan, tempósan Légkondicionálva és anélkül Nagyszerű kombájnok az NSZK-ból importált Claasok. Mondhatnám rájuk: klasszok, s nemcsak azért, mert a szemet kitűnően kicsépelik a kalászokból, s a szemveszteség két százalék alatti, hanem azért is, mert vezetőfülkéjükben légkondicionáló berendezés teszi elviselhetővé a klímát. A Bácsalmási Állami Gazdaság kombájnosai ilyen gépekkel róják harmadika óta a búzaföldeket. Oláh András, az egyik masina pilótája dicséri is, csukott ajtóval, portól mentesülve, 23-24 fokban vezeti a kombájnt, akkor is, ha kint hárminc föle szökik a higany szála. Pásztor Csaba, a mélykúti Lenin kombájnosa viszont csepüli a Fortschritt márkákat, ebbe ugyanis csak ventilátort szereltek, ami behajtja a forró kinti levegőt és port, vagyis semmit sem segít, ezért társaival együtt rákényszerül, hogy nyitott ajtók mellett kombáj- noljanak. — Olyanok vagyunk, mint a disznók—mutat magára, arca rán- qiifraAA.ppi;, .izzadsággal együtt, ^/ra gyúródott. — Tiz-tizen- ötezererf lehetne ebbe is légkondicionálót szerelni, de a mostani gazdasági helyzetben erre már nincs pénze a szövetkezetnek . .. Alvásra öt óra Nyújtott műszakban, a reggeli harmatfelszállástól, amíg látni lehet, aprítják a búzaszálakat. Takács Mihály, a Pálmonostorai Keleti Fény Tsz kombájnosa 1963 óta minden évben arat. — Reggel fél hatkor a főmezőgazdász hármunkat Gátérról hoz el a búzatáblákhoz — meséli. — A gépek kinn éjszakáznak a. földeken, őrök vigyáznak rájuk. Én már hajnali háromkor felkelek, ellátom a jószágokat. Az aratás hátráltat a háztájiban, mert még ott a dohány is ... Szóval, itt a tábla szélén reggel átnézem a gépet, zsírzás, javítás után nyolc óra tájban lehet kezdeni az aratást, ha a reggeli meleg fölszárította a harmatot. Az egyórás ebéd-, illetve a rövid uzsonnaszünetet kivéve, nincs megállás este kilencig. Ä kombájnosok sehol sem panaszkodtak alkatrészhiányra. Az NSZK-gépekhez jött sok cucc tavasszal, így kijavítva, jó állapotban lévő kombájnokkal dolgoznak a bácsalmásiak. Ennyire nem jó a helyzet az NDK-masinákkal, á mélykútiaknak sokat kell javítaniuk, de az ügyes szerelők nem ismernek lehetetlent. Wittner József és Lamport József a búzatáblán a műhelykocsiban hegeszt, ha törik valami, sőt esztergál, fúr-farag, elérni, meg arra is ügyelni kell, hogy a kombájn meg ne csússzon a domboldalon. Nálunk húszadika körül kezdődhet az aratás. Július elsején, amikor eljöttünk hazulról, még zöld volt és a vihar meg az- esőverés miatt földön feküdt a búza. Sejteti még, nem lesz könnyű azoknak, akik Mélykútról Püspökhatvanba mennek visszaadni az aratási kisegítést. Ez a megoldás viszont jó a szövetkezeteknek, kihasználják az aratókapacitásukat és a földekről gyorsabban, jó minőségben lekerül a termés. A félegyházi Leninben 1,20-at fizetnek a betakarított búza mázsájáért, és ha két százaléknál nem magasabb a szemveszteség, még negyven fillért. A szalmabetakarítást végzőknek pedig egy báláért hét forint jár. A nagy körbálákból egy műszakban hetvenet-nyolcva- nat tudnak csinálni, persze, ha nem esik és a gép sem rakoncátlan- kodik. Ifjúi hévvel Közben eszembe jut: a pénz miatt sztrájkba is kezdtek Somogybán. Itt, az Alföldön folyamatos az aratás, csetepaté nélküli. „A búzát nekünk kell betakarítani, s ha nem jönnénk ki, ennyit sem keresnénk. ..” emlékszem vissza az egyik kombájnos szavaira. Olyannal is találkoztam, aki alig várja már, hogy igazi arató lehessen. Bizonyára a megyében a legfiatalabb kombájnos dolgozik a mélykúti Leninben: Körös László tizenöt éves, a jánoshalmi mezőgazdasági szakmunkástanuló iskola másodikosa. Nagyon szeretek aratni mondja. Itt külön mesterem van, aki megtanitott és felügyel a munkámra, úgyhogy naponta háromnégy tartálynyit már egyedül is betakaríthatok. Ha elvégzem az iskolát, ide szeretnék jönni a téeszbe, persze, ha felvesznek . . . Csabai István vághatták reggel héttől. „Szanka László, a bajnok, eddig tizenegy tartállyal ürített” — mondja valaki, de a nevezett tiltakozik, „a többség is ennyit teljesített’’, - mondogatja. Szó, ami szó, mégiscsak bajnok Szanka László, ugyanis eddig egy nap ő aratta a legtöbbet, tizennyolcszor lett tele a kombájnja tartálya. Megéri-e hajtani, mennyi a pénz? — Meg válaszol Erdélyi István, igaz, nem olyan jók a búzák, ritkábbak mint máskor, többet kell menni, míg ötven mázsával tele lesz egy tartály.-— Mázsánként 1,40 forintot kapunk— folytatja Kovács B. Károly műszakvezető —, ehhez még jön tíz százalék, mivel ezen a részen szecskázzuk is a szalmát, és kiegészül a prémiummal is. Mélykúton más a lizetség. — Kilencvenöt fillért kapunk mázsánként — mondja Pásztor Csaba —, de a főmezőgazdász azt ígérte, ha időben és jó minőségben végzünk az aratással, följavítják a pénzt, mert ez így tényleg kevés. Naponta kilencszáz-ezer mázsa, amit be tudunk takarítani. A Püspökhatvani Galgamenti Tsz-ből jött Győri József négy kombájnostársával, három teherautóval, sofőrrel, szerelővel és egy csapatfőnökkel. — Itt könnyebb parasztnak lenni — mondja Győri József —, otthon nem lehet ilyen teljesítményt • Wittner József cs Eampart József szinte minden hibát megjavít a jól berendezett műhelykocsiban. • Takács Mihály több mint negyedszázada vesz részt a nagy nyári munkában. amikor a szükség ezt kívánja. Este a kombájnosok addig nem mennek haza, amíg a szerkezetet fel nem készítik a másnapi bevetésre. Kicsit öregek a gépek, olykor éjfél utánig is elhúzódik a javítás. Emiatt a reggel hatkori kezdésnél senki sem hiányzik. A szalmát két műszakban takarítják be a Hesston bálázókkal a félegyházi Leninben. — Ideális a munkabeosztásunk — mondja Papp István, aki — amióta ezeket a gépeket megvette a szövetkezet — minden nyáron gyártja a hatalmas körbálákat. — Mi kertük a főnökségtől, hogy hajnali háromtól délig, déltől este tízig cseréljük egymást. „Ha így látjátok jónak, legyen” — mondták, s ez nekünk jó, meg a téesznek is. Többet megy a két Hesston, mi meg el tudjuk végezni a háztájinkban is a munkát. Magunk választhattuk meg a társunkat, én a Wé- ninger Lajossal váltok, a másik bálázóval a Terek Károly—Seres László páros dolgozik. Mit hoz a búza ? Nyugodt az aratás, jó közepes a termés. Ez a megállapítás az egész megyére érvényes. A pálmonostorai Keleti Fényben Martos Pál elnök 5,5 tonna fölötti hozamra számít az 1349 hektár átlagában. A felvásárlásban nem sikerült kivívni az áremelést az emlékezetes Péter-Pál-napi demonstrációval, de nem is csak ezért csinálták — jegyzi meg az elnök —, hanem hogy felhívják a ügyeimet az egész mezőgazdaság pénzügyi bajaira. A mélykúti Lenin főmezőgazdásza, Pirisi János szerint egyébként is a demonstrációig a felvásárlókkal megkötötték a szerződéseket, vagyis elméletileg eladták a búzát... Beszélgetésünk közben kiderült, a jövedelmezőségén is lehet javítani, ha növelni tudják a termésátlagot. — Minden évben hektáros parcellákon tizenkét fajtát próbálunk ki azért, hogy kiderüljön, melyik hozama és minősége a legjobb, melyiket érdemes termeszteni a mi vidékünkön — magyarázta a főmezőgazdász. — A még fajtajelölt GK 32-82 szerepelt kiemelkedően, 7,9 tonnát hozott egy hektáron. Ezt ősztől nagyobb területen termesztjük, a Baranjkát viszont nem vetjük. Az ugyancsak szegedi GK —Zombor 7,2 tonnás átlaghozamával pedig legjobb a nagyüzemi táblákon. Egyébként korai és középkorai fajtákat termesztünk, s az a célunk, hogy a hektáronkénti hat tonna termest elérjük és a búza minőségét gyors betakarítással is megoldjuk. Ezért a mi tizenegy kombájnunkhoz még öt vendéget is hoztunk Püspökhatvanból (nekik később visszaadjuk a segítséget) és így reméljük, hogy kétezerkétszáz hektárról két hét alatt (július 15-én estére) magtárba kerül a termés. Más módszert alkalmaz a félegyházi Lenin Tsz, ahol Palásti Béla főágazat-vezető hat Claas kombájn munkájára alapozza a kétezer-egyszáz hektár betakarítását. Olyan fajtasort állítottak ösz- sze, amelynek érési sorrendje lehetővé teszi a jó egy hónapos folyamatos munkát. — Csökkentjük a jugoszláv, és növeljük a szegedi fajták vetésterületét — vázolja az idei terveket. — Ami pedig a terméskilátást illeti, még minden lehetséges, még az is, hogy az 1978-as 5,5 tonnás hektáronkénti hozamrekordot meghaladjuk. Ezt persze még egy-két eső elúsztathatja... Fizetés és teljesítmény A Bácsalmási Állami Gazdaság kombájnosaira nehezen sikerül rátalálni. A Katymár—Bácsborsód közötti út mellett ebédelő aratók rögtön elújságolták, hogy dupla adagot kapnak „rendes” (huszonöt forint) pénzért, ami ugyanis egy afrdg ára, és tésztanapokon is húsos ételt főznek részükre. A betakarításban részt vevőknek mindenütt dukál a nagyobb adag és az is, hogy a munkahelyre viszik az • Az idén alkatrészekből, sőt bálazsinegből is jó az ellátás — mondta Papp István.
