Petőfi Népe, 1989. július (44. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-18 / 167. szám
1989. július 18. • PETŐFI NÉPE • 3 A fejőstehén enni kér... Gondolatok a nagyüzem jövőjéről A kisgyermek számára egyszerű a világ: valamit megengednek neki, más dolgokat tilalom övez. A felnőtt, gondolkodó embernek a fekete-fehér, jó-rossz kategória szűkké válik, hisz a lónak a két oldalán kívül még háta is van, s ha valaki előre akar haladni, a nyerget kell megcéloznia ... Forczek Andrással, a Kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet elnökével a nagyüzemi gazdálkodás jelenéről és jövőjéről beszélgetve, egy darabig a „padlóra került” kifejezést kerülgetjük, de könnyen egyezségre jutunk abban, hogy a tények minősítésének nincs sok értelme. Sokkal inkább annak, hogy a lényeget lássuk: a nagyüzem szerepe a tömegtermelésben — búza, kukorica, napraforgó, szója stb. — vitathatatlan. Már csak annak okán is, hogy a technika mai fokán a szakosodás teszi lehetővé, hogy egységnyi földterületről jóval nagyobb jövedelmet lehessen „aratni”, mint évtizedekkel ezelőtt. Csakhogy! — emeli fel hangját az elnök — és megismétli: csakhogy, amíg vitathatatlanul a világ élvonalába tartozik a magyar mezőgazdaság a gabonatermelésben, vevőként világszínvonalú áron szerzi be a gépeket, a műtrágyát, a piacon, eladóként, mesterségesen beszabályozott lehetőségek között mozoghat. Tudathasadásos állapothoz vezet, ha tulajdonosi a szemlélete a téeszel- nöknek, hisz hektáronkénti ezer forintos jövedelem eléréséhez — ez tény — mégis elveti a búzát... Akkor inkább maradjon parlag a földje, mint ahogy 350 hektárt ugarokat is az idén a 6800 hektárnyiból ... — Csakhogy! — fűzi tovább a gondolatot — a föld érték, s ha nem termelünk rajta, az elmaradt termény csak a könyvelésben hoz eredményt, a valóságban — ad abszurdum — oda vezet, hogy nem lesz mit ennünk ... — Nem véletlenül álltam én sem az aratási demonstráció menetébe! Az árviszonyokat igenis rendbe kell tenni, bár a kormány ígéretét, a három évet is soknak tartom, a nagyüzemi mezőgazdaságnak a fejőstehén szerepét nem lehet tovább vállalni. A működőképesség fenntartásához a lefölözött jövedelemből adományként visszajuttatott támogatásoknak a jövőben nincs létjogosultsága. A nagyüzemnek a mezőgazdaságban úgy kell termelnie, hogy a hektárnyi föld el tudja viselni a költségeket és tisztességes nyereséget adjon. Olyan nyereséget, amit az egyszerű dolgozó paraszt, a kombájnos, meg a gyümölcstermesztő is érez, látja a munkája értelmét. Romantikus elképzelések nélkül, az adott helyzetből kiindulva szabad a jövőre gondolni. A reményen kívül garancia kell, hogy a számviteli számok mutatványai, a banki kamatok hintája, s más egyéb körülmények, amelyek a nagyüzemeket ma a borotvaélen táncolásra kényszeríti — eltűnnek, megszűnnek. A magyar mezőgazdaságban a nagyüzemnek is van jövője, mint ahogy a konyhakertnek, zártkertnek, farmgazdaságnak ... Mindegyiknek a maga helyén. A nemzet vagyona a föld, hasznosítását a termelő számára reális értékké tenni a feladat. De úgy, hogy akinek ezt a feladatot kell elvégeznie, az is akarja ... N. M. Magyar—csehszlovák tudományos szakértői tanácskozás Bős—Nagymarosról Magyar—csehszlovák tudományos szakértői tanácskozás kezdődött a bős—nagymarosi vízlépcsőről hétfőn, a politikai főiskolán. A két ország szakemberei három napon át három munkacsoportban vitatják meg a beruházással kapcsolatos hidrológiai-ökológiai, geológiai-szeizmológiai, valamint ta- lajismereti-mezőgazdasági-hidrogeológiai hatásokat. A tanácskozás magyar résztvevői mindazok a kutatók, szakemberek, akik valamilyen módon érdekeltek vagy érintettek á beruházásban: így a magyar környezetvédelmi és vízügyi intézetek, intézmények, a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a TDDSZ, a Duna Kör, s a Környezetvédelmi Egyesület képviselői. A Vásárhelyi Pál Társaság — bár szakértői részt vettek az előkészületekben — jelezte, hogy nem kíván jelen lenni a tanácskozáson, mert nem ért egyet az előterjesztéssel, ám a kifogásokat nem részletezte. A tanácskozás kezdete előtt Bisztricsány Julianna, az MTI munkatársa szakemberek véleményét kérte az üggyel kapcsolatban. Stefanovits Pál és Bérezik Árpád akadémikusok, az ad hoc bizottság képviselői elmondták: véleményük szerint - s ezt fejtették ki a bizottság jelentésében is — a jelenlegi ismeretek nem elegendőek ahhoz, hogy reálisan fel lehessen mérni a beruházás kockázatait. Jelenleg még többféle alternatíva között lehet választani, ám ahhoz, hogy biztonságosan, tudományos megalapozottsággal lehessen dönteni, még jó néhány vizsgálatot el kellene végezni. Az igaz, hogy az elmúlt évek során sokféle elemzést készítettek a két ország kutatói, a tervezők és a kivitelezők, ám—az ad hoc bizottság álláspontja szerint több szempontot nem vettek figyelembe, s nem vizsgáltak bizonyos kölcsönhatásokat sem. Különösen a vízminőség-védelem érdekei maradtak figyelmen kívül, ezen a téren nincsenek megnyugtató elemzések. Erre mindenképpen szükség volna, Magyarországon ugyanis 3 millió embert érint ez a kérdés, ennyien isznak parti szűrésű Duna-vizet. A magyar akadémiai szakemberek szerint a víz minőségét elsősorban a bősi építkezés befolyásolja, ám a káros hatásokat a nagymarosi létesítmény felerősíti. Figyelmet érdemelne az a kérdés is, hogy a vízi erőmű üzembe állításával hol, milyen talajvízszint-változások várhatók, s ez mennyiben érinti az adott terület ökológiai egyensúlyát. A tisztázatlan kérdések megnyugtató vizsgálatához legalább 5-6 évre volna szükség, addig indokolt lenne felfüggeszteni a nagymarosi építkezést. Ez egyébként megfelel a nemzetközi szerződésben megfogalmazott követelménynek, miszerint az ökológiai biztonságnak kell alávetni az üzemeltetés módját. Vladimir Lokyenc, a beruházás csehszlovák kormánymeghatalmazottja arról szólt, hogy az építkezés kezdetétől fogva a csehszlovák és a magyar szakértői csoportok együttműködnek az ökológiai hatások feltárásában. A magyar fél által elkészített szakértői anyagokat áttanulmányozták, és úgy találták, hogy semmi olyan új szempont nem merült fel, amely radikális intézkedéseket tenne szükségessé. Véleménye szerint az építkezés felfüggesztésére kért két hónap lejárt, és ideje lenne a munkákat tovább folytatni. A mostani tanácskozáson újból tájékoztatják egymást a felek, megvitatják a problémákat, de új elemre nem lehet számítani, mindezeket már többször is megtárgyalták. Udvari László, a magyar kormánybiztos elmondta, hogy a szakértők találkozóját a magyar fél javasolta, fontosnak tartotta ugyanis az ad hoc bizottság dokumentumainak közös megvitatását. A magyar tudósok, szakemberek arra hívják fel a figyelmet, hogy jó néhány kérdés megválaszolatlanul maradt, annak ellenére, hogy sok éven keresztül szoros együttműködésben folytak a kutatások a két ország között. A kormánybiztos úgy vélte: időt kellene hagyni mind a magyar, mind a csehszlovák tudósoknak arra, hogy az ökológiai kockázatokat elemezzék. Éppen ezért célszerű lenne, ha a nagymarosi vízlépcső építkezését hosszabb időre felfüggesztenek. Udvari László hangsúlyozta: minden kérdésben törekednek a közös megállapodásra, nem kívánnak egyoldalú lépéseket tenni. (MTI) RÁDIÓJEGYZET Bush-hét Látványos események idején, mint amilyen George Bush amerikai elnök múlt heti magyarországi látogatása volt, mi tagadás, a televízió mérföldes előnyben van a rádióval szemben. Még akkor is, ha sokáig csak a zuhogó esőben toporgó tömeget és a hősiesen ázó — esernyőt elhárító — és írott beszédét látványosan eltépő elnököt tudja mutatni. (Bocsánat, hogy ide sorolom —-mármint az események közé — Kádár János temetését is, amelyről bár zökkenő- mentesen tudott közvetíteni a rádió, mégis a ravatal előtt némán vonuló emberek látványa a képernyőn, többet mondott minden elhangzó szónál.) Visszatérve az amerikai elnök látogatására, a híradások mellett a kiegészítő gyorsinterjúk, kommentárok komoly felkészültségről tanúskodtak, s ez főként Kulcsár István és Csák Elemér, a két kiváló rádiós külpolitikus érdeme. Az úgynevezett háttéranyagok közül szeretném kiemelni a Kék mezőben ötven csillag című sorozatot, amely az amerikai államok bemutatására vállalkozik, sok érdekesség és bőséges zenei betét közbeiktatásával. A szokásosnál több amerikai téma is segített abban, hogy a hét „slágerének” az elnöki látogatás bizonyuljon, ami érthető, hiszen Bush volt az első amerikai elnök hazánkban. A „túllihegést” sikerült elkerülni, habár néha volt olyan érzése az embernek, hogy a mindenáron bizonyítani akaró „szegény rokon” ügybuzgósága kísérte az eseményeket. Ámde erről már nem az újságírók tehetnek. A Forradalom Nem csak egy volt a sok közül, hanem az első, a legnagyobb, a csupa nagybetűvel is írható, a jelképpé magasztosult: az 1789-es francia forradalom, amelynek 200. évfordulóját most ünnepli Franciaország és a rá emlékező emberiség. Történetét, tanulságait, és mondhatni, hogy a „forgatókönyvét” a magyar forradalmi nemzedék is saját bibliájaként tanulta, eszméit .dédelgette. Amikor eljött az idő 1848-ban, megkísérelte átültetni a magyar valóságba. Azóta is ezt a kísérletet folytatjuk ... A francia forradalomról című sorozat, Fekete Sándor műsora, amelynek negyedik és egyben befejező része hangzott el múlt hét csütörtökön a Kossuth rádióban, a mának is szóló üzeneteket, összefüggéseket világította meg közvetlen egyszerűséggel és sok példa felvillantásával. Más módon — kitűnő művészek közreműködésével —, mintegy a nagy francia forradalom ábécéjét idézve hozta közel a hallgatóhoz a kétszáz év előtti eseményeket a pénteken és szombaton este elhangzott: A Bastille ledöntetett című műsor. írója és válogatója Gyenes György. Péntek este tíztől a Petőfi rádióban —- egy kicsit a televíziós adást is pótlandó — a nagy párizsi látványosságról is tudósított Rapcsányi László és Keleti Miklós. Megidézve a hajdanvolt, 200 év előtti, párizsi éjszakát. Aki ébrenléttel bírta, hallgathatta éjfél után is. Simándi Kicsit megkéstem az ajánlással. A főszerepben: Simándi József címmel, a Bartók rádióban, tíz egymást követő héten, pénteken, nagyjából azonos - délutáni időpontokban, a már nyugdíjban lévő — de lemezeivel változatlanul sikert arató — nagy magyar operaénekest hallhatjuk. A sorozat egyúttal a magyar operaénekesek seregszemléje, sajnos, közülük többen már nem élnek. Ezen a héten Erkel: Hunyadi László című operája hangzik fel, címszerepében Simándi Józseffel. Mellesleg ez még csak a negyedik opera a sorozatban, a többsége tehát még hátravan. Érdemes lesz figyelni rájuk. F. Tóth Pál VÁLLALKOZÁS — ALULNÉZETBŐL Szabál’ az szabói’.. . Ha egy munkahelyen egy, azaz egyetlen emelőgép (targonca) működik, az érvényben lévő jogszabályok szerint „felelőst” kell kijelölni az üzemeltetésére. E személynek középfokú végzettséggel kell rendelkeznie, nem lehet egy személyben sem a gép üzemeltetője, sem a karbantartója. Amennyiben a kívánalmaknak megfelelő emelőgépügyintéző nincs, akkor a munkahely első számú vezetője a felelős. A vicc az egészben az, hogy a legtöbb esetben fogalma sincs a botcsinálta emelőgépügyintéző elnöknek, igazaiénak stb., hogy mekkora kockázatot vállal! Ha baleset történnék például abból, hogy a beszeszelt rakodómunkások a magyar szabvány szerinti nyolcféle előírásnak nem megfelelő drótkötelet használtak , akkor elviheti a balhét .. . Tévedés ne essék, nem a szabványok szigorúságát kifogásolom. Közismert, hogy a magyar műszaki előírások (MSZ) jók, a mind feketébb üzemi baleseti statisztikáért nem okolhatók. Sokkal inkább hozzá nem értésből és gazdasági kényszerűségből használnak olyan berendezéseket, gépeket, amelyek bármely pillanatban balesetet okozhatnak. Hézagpótló géemká Ha igaz a feltételezés, hogy a gazdasági munkaközösségek hézagpótló szerepet töltenek be, az Emelőgép Felülvizsgálati és Oktatási Géemká öt másodállású taggal — fél évtizede ilyen feladatra szakosodott. Szolgáltatásuk lényege: az üzemelő emelőgépeket műszaki vizsgálat alá vetik, meghatározzák az üzembiztos működtetés feltételeit, a kezelőszemélyzet képzésére pedig tanfolyamok szervezésével nyújtanak lehetőséget. Mazák János, a csapat vezetője tulajdonképpen elégedett ember is lehetne, a bolt megy, munka van bőven. Mégis indulatok fűtik, mert keserű tapasztalatokat szerzett és szerez szinte mindennap arról, hogyan lehet bonyolulttá lenni azt, ami egyszerű. Hát még azt, miként lehet megkuszálni, ami amúgy sem rendezett!? Például: az egyik húsüzemben a sertéstetemek mozgatására a falusi ezermester készített egy praktikus gépet. Teszi is az a dolgát, pedig se tervrajz, se engedély nem hitelesíti a létét. Még szerencse, hogy a hatóság keze se ér el mindenhová, mert a szabálytalanságot azonnal „orvosolná", betiltaná a használatát. A géemkának kell „szentesítenie” a létét . . . Ugyanakkor a magánfuvarozók számára korlátlan lehetőség nyílt emelővel ellátott gépkocsi vásárlására is. Az autóvezetői jogosítvány azonban édeskevés ismeretet feltételez az emelővel való munkavégzés csínja-bínjáról. A géemká „ráállt” volna a témára, de azt, hogy kinek, hol van ilyen gépe, arról senki sem tud. No, majd, ha meglesz a baj, kiderül. .. Adminisztrálni muszáj Mazák János nem csak a szakmai dolgokkal idegesíti magát. Azon már rég túl van, hogy sorozatosan igazolnia kell a gmk létjogosultságát az értctlcn- kedők előtt, akik azt vonják kétségbe, ilyen felelős munkát hogyan bízhatnak egy munkaközösségre?! Trükkös a megoldás, aki bizalmatlan a kis céggel, annak tekintélyes intézményen keresztül bonyolítják le a munkát. Igaz, nagyobb költséggel. De a megrendelő óhaja, ugye, parancs ... Az értetlenség, a fontos posztokon trónolok érzékenysége sem lehet azonban akadály, mert a baleseteit megelőzése ennél is fontosabb szempont. Aztán a kétszobás lakásának nagyobbik helyiségében lévő „iroda” polcát is megtekintem. Ide gyűjti mindazokat az állásfoglalásokat, közlönyöket, utasításokat stb., amiknek a tanulmányozására, betartására az állami munkahelyeken külön osztályokat tartanak fent. Természetesen egy géemkának is kutya kötelessége nyomon követni, betartani ezeket. Mert aztán megnézheti magát a rendetlen vállalkozó! A társadalombiztosítási intézet például nem a kifizetett összegekből kasz- szírozza be az őt megillető sápot. Inkább havonta, vélelmezett 3500 forint jövedelem után inkasszál természetesen előre!!! - hogy aztán majd végelszámolást is lehessen csinálni. Ez nem vicc: a túlfizetés az intézeté marad. Csak ha kevesebb, azt kell pótolni... Hogy a gmk-tag beteg, esetleg nincs kedve dolgozni? Másodállásban előfordulhat, hogy lazít, hisz’ a főmunkaidőben is becsülettel helyt kell állnia ... Amúgy igazán jó kuncsaftok: az öt év alatt befizetett százezer forintjukért semmit se kaptak . .. Azaz dehogynem! Ha a hónap megjelölt napjára nem eszközük a dézsma befizetését (netán azért, mert ünnepnapra esik, mint az idei március 15-ei határidő), pillanatok alatt nyakukban a rendbírság ... Nem az összeg a lényeg, hanem az eljárás! S ha ilyen naprakészek tudnak lenni a befizetések rendbentartására, ezt az erényt miért nem tudja a másik osztályuk, a táppénzkiutalás átvenni ... * Vállalkozni nem muszáj. Ne is tegye, aki nincs felkészülve arra, hogy a szakmai ambícióján kívül még sok más, egyéb erényre is igényt tart a bürokrácia. De tessék mondani, a gazdaság föllcndítésének mi lehet a feltételezhetően eredményes módja: a vállalkozók sikeres tevékenysége, avagy a hivatalok packázóinak szaporítása? ... Mazák Jánosék tudják a választ.. . Nagy Mária MIÉRT NINCS KORSZERŰ TŰZOLTÓSÁG KISKŐRÖSÖN? Két kocsi nem indulhat négyfelé Szabványok és szabályzatok országa vagyunk. Szigorúak és embervédők a kötetekbe gyűjtött diktátumok. Előírni ugyanis mindig jól tudott a népes bürokráciát éltető pártállam. Furcsa dolgok derülnek ki viszont, amikor a paragrafusköltészettel összevetjük a valóságot. Viharos időkben, kánikulában gyakran jut főszerep a tűzoltóknak. Illetve csak jutna, ha ... Míg hazánkban egy falusi kovácsműhelyben vagy egy apró, tanyasi iskolában legalább száz tűzvédelmi jogszabálynak kell eleget tenni, Bács-Kiskunban városok, megyényi régiók vannak hadra fogható vonulós egység nélkül. Vagyis szerencsésnek mondható az a károsult, akihez időben érnek a szirénázó tartálykocsik, ahol valóban szerepet kapnak a tűzoltók ... Kiskőrösön talán még megdöbbentőbb az állami „tűzharcos” egység hiánya. A „szőlő és a bor városa” ugyanis a megye közepén van. A fejlesztést tehát feltétlenül megkövetelné a védelmi stratégia. — Az elgondolás helyes — igazolja véleményemet Paksi Dénes főhadnagy, városi tűzoltóparancsnok. — Egy igazán korszerű városi-körzeti laktanya megépítésére azonban szerintem még hosszú évekig várni kell. Sokáig a párt- és az állami vezetők pozícióharcai döntötték el, hogy hová kerüljön új tűzoltóság. A kiskőrösieknél feltehetően voltak ügyesebbek is, hisz a topográfiai érvek háttérbe szorultak. A tűzvédelem e vidéken önkéntesekre és igen gyenge műszaki állapotú eszközparkra hárul. Pedig — és ezzel igazán nem kérkedhetünk — több sajátossága is van a területnek, amely megkövetelné a nagyobb biztonságot. Sok az erdő, a puszta, a tanyás terület. Nemrég kilencmilliós érték égett el Akasztón, a szakszövetkezet hodá- lyaiban. A legközelebbi állami, vonulós egység Kiskunhalason van. Ha kell, Kecskemétről és Kalocsáról is érkezik segítség, de egyik kocsink sem tud megérkezni fél óránál előbb. Szerencsések vagyunk, hogy vannak még lelkes állampol- gáfok, akik önkéntesként áldoznak szabadidejükből, hogy segíthessenek. Kiskörösön, Kecelen és Soltvadkerten már van állandó ügyeletes is.. . A megyei összeköttetést a telefon mellett URH és CB is szavatolja. Úgyhogy ami az információ továbbítását illeti, elégedettek lehetünk. A vonulási idő hosszabb, mint azt a szabályzat előírja . .. Gondolom, éppen ezért sokat foglalkoznak a megelőzéssel... Amikor csak időnk engedi, a területen vagyunk. Rendszeresek a szemlék, a vizsgák s az ellenőrzések. Úgy látom, hogy azok a cégek, amelyek eredményesen termelnek, tudnak áldozni az értékek védelmére is. Másutt erre nem jut forint. Könnyebben érheti őket súlyos kár. Mostanában az aratási előkészületekkel bajlódtunk sokat. Igyekszünk ellenőrizni is a munka- folyamatokat; a jövő évi kenyér a mi gondjainkra is van bízva. Legutóbb a hatalmas vihar okozott tüzeket. Ilyenkor vagyunk igazán bajban, hiszen szinte egyszerre kapjuk a vészjelzéseket. És a városi két kocsit nem küldhetjük négyfelé. Ráadásul a többi központ is elfoglalt. Szerintem a gazdasági átalakulás, a reform egyik fontos velejárója lesz, hogy megtanulunk az értékeinkre vigyázni. Talán ha a kormányzat takarékosabban és ésszerűbben osztja majd el a forintokat, akkor a tűzvédelemre is több jut. Lehet, hogy előrébb hozzák majd a stratégiailag fontos kiskőrösi laktanya építését is . . . Farkas P. József- Szerintem — ez csak az .én tapasztalatom a hivatásosok általában megelőzik a helyi önkénteseket ...- Ez igaz. Nem ritka, hogy a messzebbről jövők előbb érkeznek a tűzhöz. De ezért nem marasztalhatok el az önkéntes segítők. Hazánkban ami nem volt égetően fontos, arra nem költöttek a tanácsok az utóbbi évtizedekben. Negyedszázada gyártott masinákkal igyekeznek az oltáshoz falusi alakulataink. Nem is tudom, hogy mi lenne velünk, ha huszonöt éve nem sikerül oly kiválóan a teherjárműszéria a Csepel Autógyárban. Nemegyszer megesik — csodálkozhatunk-e ezen? hogy el sem indul a riadókocsi. Tanácselnök ismerősöm mondta nemrég: a ló- vontatású vizeskocsik lassabbak voltak ugyan, de legalább biztosan elindultak. És ha végre mégis fölbúg a motor, az ötvenes tempó, mentéshez bizony kevés . . . Fontos a hírlánc is. Hogyan riasztható a kiskőrösi tűzoltóság? Négy közvetlen, 05-ös telefonvonalunk van. Ez nagy szó, hiszen a környéken minden településen van crossbar. Ha kapjuk a vészjelzést, értesítjük a kiskunhalasi kollégákat, majd a helyi önkénteseket. • „Igyekszünk ellenőrizni a munkafolyamatokat.”
