Petőfi Népe, 1989. június (44. évfolyam, 128-152. szám)

1989-06-10 / 135. szám

6 • PETŐFI NÉPE • 1989. június 10. Pofonok számlálatlanul — A recski táborban — Hit nélkül Évezredek óta emberlakta hely (Tisza)Alpár. Nevezetessége az idősebbek körében még ismere­tes: őseink úgy tartották számon, hogy Árpád itt vívta meg Zalán bolgár feje­delemmel a honfoglalás döntő csatáját. Napjainkban az egyes tudós nyelvészek által a helység nevéből eredeztetett al­pári jelző révén inkább hirhedt, mint híres településre gondol, aki e szót ol­vassa, hallja. Azt mondják, úgy kelet­kezett a helynévből képzett melléknév pejoratív jelentése, mint például a mu­­csai, a kutyabaglyasi stb. szavaké, ame­lyek főnévi alakjukban isten háta mö­götti falvakat jelölnek. Csakhogy ami­kor az alpári szó a becsmérlő jelentéssel Írásban először előfordult — a tizen­nyolcadik században — Alpár még az ország jeles helységei közé tartozott. És isten háta mögötti falu sosem volt, Csongrád, Félegyháza és Kecskemét közelsége révén nem is lehetett. Egyébiránt az itt élők maguk sem túl sokat törődtek az elmúlt évtizedekben se a dicső múlttal, se a falujuk nevéből eredeztétett, őket jelenükben lekicsiny­lő jelzővel. Születtek, éltek — ki tiszte­letre méltóan, ki becstelenül —. örültek és szenvedtek, kire mit mért rá a sorsa. Berkes András ebben a községben szü­letett 1913-ban. Rossz csillagzat alatt. Az egészen bizonyos, ha jóval koráb­ban segíti világra a bába, boldogabb pályát fut be, s azt remélem, jobban járt volna akkor is, ha pár évtizedet késik vele a gólya. * ff □ □ „Bűnös” család bűnös saljaként cse­peredett. Vétke az volt, hogy szerette a földet, és mint hajdanában minden pa­rasztember, minél többet szeretett vol­na szerezni. Mert a létbiztonság vagy -bizonytalanság attól függött, ki meny­nyit tudott a magáénak. Berkes András akkor zuhant a szakadékba, amikor lába alátt legbiztosabbnak érezhette volna a talajt. Ha ... — A nagyapámnak, Berkes Mihály­nak tíz-tizenkét hold földje volt — me­séli. — Apám ennek harmadát örököl­te. Különben én az apámat nem ismer­tem, mert tizennégyben bevonult kato­nának, tizennyolcban pedig elesett a Piavénái. Anyám özvegységre jutva, két testvérére, Bózsik Péterre és Illésre viselt gondot, mellettük nőttem föl. Hajtottam a lovat, mikor már akkora lettem, szántottam. Amikor aztán a nagybátyáim meghaltak, rám maradt a földjük: huszonhárom meg tizennégy hold. Alpáron hajdan az egyháznak volt a legnagyobb birtoka. Ä két tiszántúli grófnak, Bolza Józsefnek és Utrütz Elemérnek csak kisebb földterületei voltak a folyón innen. A leggazda­gabbnak tartott parasztbirtokos tán hetven holddal büszkélkedhetett. Ber­kes Andrásnak akkor zúdult nyakába az örökség, amikor nagyot csikordult a történelem kereke, új eszmék, új ér­tékrend eljövetelét hirdetve; aki koráb­ban fent volt, annak most lent jelöltek ki helyet. (Ez azonban nem jelenti egyúttal azt is, hogy aki korábban lent volt, azt a történelem automatikusan fölemelte.) Ilyen egyszerű volt az egész — legalábbis faluhelyen. Aki beleesett a kulák kategóriába... Az iskolában azt tanultam, hogy haj­danában a szegény ember gyerekét vit­ték katonának, mert a kulák lefizette a helyi elöljárókat, és az ő fia otthon maradt. Lehet, hogy megesett ilyesmi, de nem Berkes Andrással, akinek egyébként lett volna miből fizetnie, s oka is félni a háborútól, hiszen az apja ottveszett. O 1936 októberében bevo­nult a csajkás ezred folyamzár zászlóal­jához, Óbudára. Harmincnyolc hóna­pot húzott le a hadseregben. 1944 no­vemberében Szekszárdon hadifogság­ba esett, onnan Temesvárra vitték. Er­ről az állomáshelyről 1945 áprilisában indították el őket Ogyesszába, ahová május 5-én érkeztek meg a Transsylvá­­nia nevű hajóval. Még most is szájában van a csalánleves íze, amihez a nyers­anyagot a beteg foglyokkal szedették. Az oroszoknak sem volt mit enniük, a hadifoglyokat sem tarthatták jobban. 1947 júliusában szabadult a fogságból, harminckét hónap után.- Mielőtt bevonultam, 1939-ben megnősültem. A feleségem, Csabai Ju­lianna, itteni, újfalusi születésű, de én már Kecskemét­ről hoztam vissza. Árva lány volt, az apja újra nősült, oda költöztek. Negyvenhétben, amikor hazajöt­tem, az ő öröksé­gével együtt már hetven hold föl­dünk volt. Két pár lovat tartot­tam: negyven­nyolcban jó volt a bortermés, jól fi­zetett a gabona is, szépen halad­tunk. Szegődte­­tett cselédem ne­kem nem volt, csak kocsis dol­gozott nálunk, a nagy munkák ide­jén. Ő az egyik pár lovat hajtot­ta, én a másikat. A kaszálót meg a földeket harma­dába adtuk ki. Amikorra a Berkes házaspár valamennyi örök­ségét megkapta, a földjeik összterü­lete meghaladta a száztíz holdat. S a negyvenes évek­ből kihaladva, ez bérletet jelentett a pokolba. A szo­cialista tanok té­ves értelmezése és alkalmazása a társadalmi gya­korlatban oda ve­zetett, hogy még az is kuláknak „kijáró” elbánás­ban részesült, aki az öt-tíz holdját a földosztáskor, a nagy igazságtétel alkalmával kapta. Hát még, aki a kárhoztatott múltban szerezte vagy örökölte! —1950 novemberében, András nap­ján kipakoltak tőlünk, elvitték a bú­tort, a csillárokat levágták. Tizenegy hízónk volt, elhajtották azokat is. Volt a végrehajtók közt egy jobb lelkű, azt mondta a társainak, hogy a kislányunk ruháját adják vissza, így azt nem vitték el. Hármunknak maradt egy ágy, se takaró, se másféle holmi. És még csak azt se mondták meg, hogy mért rabol­nak ki bennünket. No de aztán később megtanulhattam, mit jelent „büdös ku­láknak” lenni! Á falubeliek egy részé kikerült az utcán, nem mertek velem szóba állni. Féltek, ha együtt látnak bennünket, majd följelent valaki, hogy náluk rejtegetek valamit. Volt részem ilyesmiben, de hát nem találtak sem­mit, mert nem volt mit rejteni. Ezért jól összevertek. — Amikor már nem volt mit elvinni a majd’ mindennap megjelenő végre­hajtóknak, elvittek engem. Azt sütöt­ték rám, hogy gazt vetettem. A bírósági jegyzőkönyvből kiderül: 98 százalékos tisztaságú magot szabad ?sak elvetni, ezért mindenki köteles szelektorozni — úgymond a korszerű technikát igénybe kell venni —, aki pe­dig ezt elmulasztja, az a közellátás ér­dekeit veszélyeztető bűntettet követ el. Berkesék vetését látva egy „szakértő” azt állapította meg, hogy ők nem tettek eleget ennek az előírásnak — hat hóna­pot kapott a kulák. ő konkolyozóval tisztította a magot, ez az eszköze még ma is megvan. A fellebezését elutasítot­ta a megyei bíróság; 1952. augusztus 23-án szabadult Ajkáról. — Folytattam, ahol abbahagytam: túrtam a földet, ahogy bírtam, meg ahogy hagyták. Hányszor hazahajtot­tak engem a szántásból is! Éjszaka jöt­tek a rendőrök, bevilágítottak az abla­kon. Kiszóltam: öltözzek? Öltöztem. Bevittek, megvertek. Hogy miért, azt nem mondták. Öt-hat-tiz pofont én már valóságos ajándéknak vettem, hisz’ ad­hattak volna többet is. Azért fizették őket. Volt úgy, hogy éjszaka hallottuk a zuhanást az udvaron; már tudtuk, a rendőrök ugrottak be a kapu tetején. Húztam magamra a nadrágot... Az ötvenes években én annyi pofont kap­tam, hogy tán nincs annyi hajamszála. Berkes András ötvenkettőben nem sokáig volt szabadlábon. — Téeszcsé alakult az újfalusi határ­­ban, a feleségem földje tagosítás alá esett. Negyven hold. Azt mondták, ad­nak helyette másikat. Én tiltakoztam, nem kell nekem, van énnekem még elég, azt is üggyel-bajjal tudom meg­művelni. No, ezért két és fél évet kap­tam. A közellátás veszélyeztetése volt a bűnöm. Ráadásul a faluból is kitiltot­tak. Az ítéletnek ezt a részét a fellebezést elbíráló megyei bíróság hatályon kívül helyezte: „Á kiutasítást mellőzte a fel­lebbezési bíróság, mert a vádlottnak büntetése letöltése után kötelessége földjét a legjobban művelni, dolgoznia kell, a lakhelyről való kiutasítás pedig ilyen irányú munkáját tenné lehetetlen­né” wj- olvasható a bölcs érvelés a sár­guló dokumentumon. Viszont a há­romezer forint vagyonelkobzás mint mellékbüntetés nagyon is reális ... \'M- Mindenszentekkor vittek el Fél­egyházára, onnan Kecskemétre kerül­tem vagy századmagammal, majd Recskre szállítottak bennünket. A fél­egyházi rabtársak közül máig emlék­szem ifjú Ficsór Ferencre, ő szintén kulák volt, Kis Sebestyén és Sebők Ber­talan hentesek, Barta Gábor szűcsmes­ter. A legtöbben feketevágásért, bőrki­készítésért, meg persze a kulák mivol­tukért kerültek Recskre. Mi az alsó táborban voltunk; az internáltak a föl­sőben. Fejtettük a követ, kordélyokkal hordtuk a siroki bekötőúthoz, azt épí­tettük. A karácsonyt már ott töltöttük a táborban. Három ávós — köztük egy Tóth András nevű gátéri —, meg egy csomó fegyőr vigyázott ránk. Ha bejött valamelyik, és eÚdáltotta magát: ki a kulák, jöjjön ide, ugrottam le a priccs­­ről... Máskor meg: irány a hegy! Ilyenkor föl kellett szaladni a hegyre. Berkes Andrást egy idő után a kor­­délyokhoz helyezték, kiderült, hogy ért a lovakhoz. Ötvenhárom szeptember 16-áig raboskodott a recski táborban, ahová igazi bűnözőket is közéjük zár­tak. Úgy. emlékszik, ekkor kezdték ha­zaengedni onnan — a felső táborból — az internáltakat. Úgy élte meg, hogy mindebben szerepe volt Sztálin halálá­nak. — Kinn dolgoztunk.a siroki útnál. Sírokon éppen vásár volt, már mentek hazafelé az emberek a szomszéd faluk­ba. Azt mondja az egyikük: Nemsoká elengednek benneteket, megdöglött Sztálin. Hát így tudtuk meg.. -.. De még nem szabadultunk. Bemátkútra vittek bennünket, egy rabgazdaságba. Végül is, mert jól dolgoztam, három hónapot csak elengedtek a két és fél évből, ötvennégy március tizenhatodi­­kán reggelre hó esett, azon a napon engedtek el. Berkes András ekkor lélegzethez ju­tott, ahogyan mondja, hagyták dolgoz­ni. Élőfordultak még olyan „ösztönző” esetek, amikor például állítólag két li­ter tejjel elmaradtak a beadásban, s ezért tizennyolcezer forintra büntették őket. Két tyúkjuk volt — csak tizen­hatezer tojást kértek tőlük ... Az el­maradások miatt a recski raboskodása idején már a felesége ellen is elő volt készítve a per; végül csak azért nem kellett a férjét követnie, mert nem tud­tak a hatóságok a kiskorú lányukkal mit kezdeni. A lányukról beszélnek az idős embe­rek a legnehezebben. Az az érzésem, még most is félnek, hogy baj éri, ha elmondják, hol él, mit csinál. Nem alap nélküli ez a félelem. Amikor az általá­nos iskolát jeles eredménnyel elvégezte, behívatta őket az igazgató, és közölte: sajnos, a származása miatt, nem java­solhatják a továbbtanulását. — Áz asszony az egyik, a lány meg a másik sarokban bőgött, én meg a harmadikban szentségeltem. Szeren­csénkre, egy csomó hiábavaló próbál­kozás után egy kecskeméti ügyvéd, dr. Kovács Tibor segített rajtunk. Vala­hogy fölvetette Kecskeméten gimnázi­umba. Rokonoknál lakott a lány, haza csak nagyon ritkán jött. Ott végezte el az óvónőképzőt is. Mindig azt mond­tuk mindenkinek, hogy Debrecenben van, sokan még mindig úgy tudják, hogy ott lakik. Nem szeret hazajönni most se. Fölriad álmában, hallja a rendőrcsizmák zuhanását az udvaron, ahogy éjszaka lehuppannak a föld­re... Szegénykémnek nagyon boldog­talan gyerekkora volt. Rettegett a gim­náziumban is, amikor szólította a ta­nár, mindig attól félt, hogy rájöttek, kulák az apja, és a származása miatt ott kell hagynia az iskolát... Hej, voltam én osztályidegen, börtöntöltelék, nép­nyúzó kulák! De kit csaptam be életem­ben?! Ha van ilyen, jöjjön ide, meg­adom a tartozásom! Berkes András, az osztályidegen, mi­után a téeszek megszervezésekor végre megszabadult a földjétől, szabadulni akart az osztályától is. El akart menni a hatvanas években a faluból városba, eladni a házat és vissza se nézni többé. Csakhogy a tanácselnök, A. Molnár József azt mondta neki, hogy távozás­ról szó sem lehet. Bement a rendőrségre — ezúttal nem úgy kísérték ott is ugyanerről tájékoztatták. Megszökött városi munkásnak, de a téesz utána­ment, elbocsátották a munkahelyéről, vissza kellett jönnie a földhöz; „ön­ként” aláírta a belépési nyilatkozatot, hát dolgozzon... — Hatvanháromban, Czinege Ist­ván elnöksége idején a tsz-gyűlésen annyit mertem mondani, hogy az öre­geknek is adhatnának egy kis búzát; Januj János gátéri származású rendőr ott termett, kihúzott a tömegből az utcára, és már ütött is. Véres fejjel jöttem haza. Szép emlék. Volt még egy másik házunk, abba ötvenkettőben beleköltözött az egyik falufeje; elkezd­te kiirtani az udvarban a gyümölcsfá­kat. Szóltam a rendőrségen — jól megvertek érte. Szép emlékem van Hegedűs rendőrtől, aki egyszer puska­tussal úgy összeverte a lábaimat, hogy most is sajognak. A hatvanas években még láttam Félegyházán. Volt úgy, hogy kinyitva tettem a bicskát a zse­bembe, de aztán nyeltem egy keserűt, és becsuktam. Még hogy egy ilyen szemét miatt lecsukjanak! Nem tu­dom, Gombos meg Raffai rendőr 'él­­nek-e még. Ők ötven október tizenne­gyedikére virradó éjszaka vertek össze. Remélem, a családtagjaiknak elmesél­ték, hogy milyen nagy hősök voltak valamikor... — ötvenhat októbere után szeren­csém volt, mert Félegyházán már is­mert a cellás, Palatínus bácsi. Ötven­­hét március kilencedikén szedték össze a faluban azokat, akik a forradalom idején nemzetőrök, ilyesfélék voltak. Énrám semmit se tudtak mondani, de nem hiányozhattam a csapatból, Fél­egyházára vittek bennünket, a rend­őrségre. Palatínus bácsi kettőnket el­vitt a többiektől, így én nem kaptam ki akkor. Szegény G. Marton Jóska, diákgyerek volt; háromszor ájult el egy éjszaka a veréstől. Meg is halt fiatalon... □ □ □. A tiszaalpári Berkes András leltára: sok munka, sok megaláztatás. — Ha újra kellene kezdeni az életet, azt kívánnám, hogy azonnal haljak meg — ezt a felesége mondja ki, a férj rábólint. Berkes bácsi elvesztette a hinni tu­dás képességét mindörökre. Senkiben és semmiben sem bízik. Beszélek neki a politika mai válto­zásairól. Arról, hogy ma már vezető politikusok is nyíltan beszélnek az 50-es évek elejének törvénytelenségei­ről; de Berkes bácsi még most sem igazán hiszi el, hogy a társadalom szembenéz — mert szembe kell néznie — saját múltjával. Enélkül, a minden bizonnyal fájdalmas, elszámolás nél­kül aligha van holnap, aligha van jövő. Pozsgay Imre — a történelmi albizottság vezetőjeként — egy nyilat­kozatában több százezerre tette azok­nak a számát, akik a sztálinizmus magyarországi üldözöttjei voltak. Ber­kes Bandi bácsi egy a százezrek közül. De már nem hisz. Mit mondjak: még azt sem hiszi el, hogy amit az életéről följegyzek, viszontláthatja majd egy újságcikkben. A. Tóth Sándor (Fotó: Tóth Sándor) □ fi 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Ti 1 12 13 ■ 14 0 15-------1 3 16 ■ □ 17 0 18 u 19 20 0 21 22 0 23 24 25 1 26 27 m 28 29 □ 30 1 31 32 □ 33 34 0 35 36 0 37 38 ■ 39 40 0 41 42 0 t 43 44 1 45 1 46 0 47 48 i ■ 49 50 0 51 52 0 S3 54 ; 55 C 56 57 0 58 59 0 60 61 62 B 63 64 0 65 66 67 | 68 ■ □ 69 70 0 71 72 73 74 ■ 75 76 ■ □ ISMÉT A SZEXRŐL Mi lehet néhány sportág kép­viselőjének — természetesen tréfás -4i véleménye a szexről? Megtudhatja kiemelt soraink­ból. VÍZSZINTES: l. A tömeg- ' sportolónak (zárt betűk: D,M). 13. Elégedetlenkedik. 14. Á ... ember, Csurka-mű ríme (két szó). 15. Fundamentum. 16. Színe-java. 17. Csupasz. 18. Szegény, akár a templom ... 19. Dunántúli megye. 21. New ..., Roosevelt elnök gazdasági reformprogramja volt. 23. Ha­rap. 24. Lakótelep, röv. 26. Fel­pattanó. 28. A tetejére csap. 30. Római 1001-es. 31. Eladni egy­nemű betűi. 33. A hattyúk ..., Csajkovszkij balettje. 35. Ága­zat. 37. Európai ország. 39. Vi­szont! 41. Háromtagú együttes. 45. Cövek. 46. Turner, ameri­kai énekesnő keresztneve. 47. Egy szardíniái hegységgel kap­csolatos. 49. Ökörkölyök. 51. Lope de ... 53. Passaunál öm­lik a Dunába. 54. Magánhang­zópár. 56. Ritka női név. 58. Ambrus ..., táncdalénekesnő. 60. Korjelző. 61. László Zsig­­mond. 63. Forma. 65. Nemzet­közi rádió- és televíziószerve­zet, röv. 67. Téli jármű, névelő­vel. 69. Semmi, franciául. 7L Leng ikerszava. 73. Sziget Szu­­mátra északnyugati partjainál. 74. Azonnal. 75. Bess társa. 76. A diszkoszvetőnek (zárt betűk: M, J). FÜGGŐLEGES: 1. Fűhárfa. 2. Dara. 3. Bolíviai város a San Miguel folyó partján. 4. Pege dereka! 5. Helyet foglaló. 6. Angol főnemesi cím. 7. A kínai himnusz zeneszerzője. 8. Kiej­tett hangzó. 9. Növény lesz be­lőle. 10. Zsebtelep. 11. Szlová­kul; Hron. 12. Mustárgáz. 13. Az úszónak (zárt betűk: L, V, M, E). 17 Brazil tagállam. 18, Elzavarta. 20. Hazai rock­együttes. 22. Páratlanul aláás! 25. Zacskó. 27. Védett. 29. Sok­színű. 32. Idegesít. 34. Az ál­lammal szembeni tartozásunk­ról vallunk rajta. 36. Forgalmas csatorna az Északi- és a Balti­tenger között. 38. ... eleison, uram, irgalmazz! 40. Nem is an­nak! 42. Az Arab-tenger öble az Arab-félsziget és Iran között. 43. Mely irányból? 44. Igen erő­teljesen. 48. Izgalmas élmény. 50. Idegen olaj. 52. Kis Aranka. 55, Kereslet, keresettség. 57. Csuhaanyag. 59. Pusztítók. 62. Méretre vág. 64. Kiváló mű­vésznőnk volt (Manyi). 66. Te­rézia, becézve. 68. Kerti szer­szám. 70. Baszk terrorszerve­zet. 72. Némán nógat! 74. E na­pon. 75. A legnagyobb olasz folyam. Beküldendő a vízszintes 1. és 76., valamint a függőleges 13. A június 3-án megjelent rejt­vény helyes megfejtése; vízsz. L: Ha ismert volna égy mási­kat, függ. 30.; biztosan azt vette volna el. Az elmúlt héten közölt ke­resztrejtvény megfejtői közül könyvutalványt nyertek: AngeH Sándor, Császártöltés; Farkas Béla, Kiskunfélegyháza; Kuni­­csai János, Kömpöc; Szabó László, Bátmonostor; Mikó Menyhértné, Mélykút; Ikrényi Tünde, Kecskemet; £. Kovács Imre, Szabadszállás; Budai El­lesné, Baja; Idősek Klubja, Bá­tya; Szvétek Lajos, Kélesha­­lom. ORVOSSZEMMEL Vírus vagy allergia? A két fogalom közö.tt sokszor lehet összefüggés, de gyakran ismerik félre, hogy valóban mely tényező a felelős egyes betegségi formákért. A vírusfer­tőzés jóvoltából tüdőgyulladás is kifej­lődhet. Felszívódása olykor elhúzódó. Ez az oxigénnel el nem látott védtelen felület, mely könnyebben fertőződik s fogékonyabb a fajidegen anyagok al­­lergizáló .hatásával szemben. Vírusos tüdőgyulladás után a tüdőasztma kifej­lődése olykor megfigyelhető. Ebben az esetben az anyag, mellyel szemben a szervezet érzékennyé vált, bejutva hör­gőgörcsöt, sípoló asztmás nehézlégzést vált ki. Ezen a talajon és ilyen megbete­gedést követően legközelebb — más hatások jóvoltából niás allergiás kórforma alakul ki, mint például a szé­nanátha. Különösen tápanyagfehér­jékkel szemben kialakulhat a gyomor­bél rendszer allergjzálódása, gyomor- és bélhurutot, étvágytalanságot, puffa­dást, hasmenést, görcsöket okozva. Egy esetleges újabb vírusfertőzés eze­ket az allergiás panaszokat élénkíti. Ilyenkor a beteg allergiája kezelését ké­ri, jóllehet a hőemelkedés, láz a vírus­­fertőzés orvoslását is szükségessé teszi. A vírusfertőzés után a láz nélkül meg­maradó felsőlégúti hurut, az alkalman­ként jelentkező sípoló légzés, a tüsszö­­gés, orrfolyás nem a hosszúra nyúlt fertőzés tünete, hanem az allergiás kór­formáé. Nem mulasztható el annak hangsúlyozása, hogy vírushatásként láz nélkül is jelentkezhet levertség, ét­vágytalanság, rossz közérzet. Lényeges tanulság, hogy az önkeze­lés a felsorolt kevert esetekben nem szerencsés. A vírusos és allergiás tüne­tek keveredésének elbírálása és a terá­pia formájának meghatározása orvosi feladat. Ez különösen a házi kezelés 2-3 nap utáni sikertelenségét közvetően in­dokolt. Dr. Honti Géza SZABÁS-VARRÁS A gyerekhol­mik csillagászati árai miatt mind többen vállalkoz­nak arra, hogy megtanulnak szabni, varrni, s főként az egysze­rűbb gyennekhol­­mikat magok ké­szítik el. Rajzunk egy 96-98 centi magas gyermek számára alkalmas nadrá­got mutat be. Anyaga lehet vá­szon, karton, düf­tin, flanelt, jersey — az évszaktól' függően —, ami­ből 120x80 centi­­méteres darab szükséges. Mivel még oldalvarrása sincs, igen egysze-. rűen elkészíthető. A szabásmintát 10 x 10 centis kocka­hálózatra felnagyítjuk. Vágjuk ki, fek­tessük rá az anyagra, és szabjuk ki a nadrágot, ügyelve a szálirányra és a var­rásráhagyásra. Először a belső nadrág­szárat varijuk össze, majd az elejénél kezdve a két darabot. Befejezésként fent visszahajtjuk, levarrjuk, kb. 1,5—2 centi széles gumit füzünk a derekába, s végül a nadrág alját is eltisztázzuk. Tetszés szerint — a térd alatti vagy fölötti magasságban kétoldalt — nagyobb, fedeles zsebet is varrtaa­­tunk rá. B. K. KARRIERCSINÁLÁS Az első dolog, melyet egy amerikai friss­­diplomásnak tennie kell, ha felvételét kéri valamely jónevű céghez, az, hogy pisiltetnek vele. A vizeletmintából ugyanis kitűnik, hogy kábítószeres-e? Jó pontot jelent, ha nem dohányzik. És nem csak azért, mert az amerikai törvények komoly terheket raknak a munkaadókra, hanem azért is, mert az élet- és betegbiztosítási költségek a dohányosok esetében emelkednek. A cég információt kí­ván arról is, hogy a munkavállaló rendszere­sen fogyaszt-e alkoholt? Ha például — a nem is véletlen :— rendőrségi ellenőrzéskor kide­rül, hogy alkoholos állapotban vezetett, ez elegendő ok ahhoz, hogy ne vegyék fel, vagy ha ez már megtörtént, elbocsássák. Igaz, a Legfelsőbb Bíróság még nem mondta ki, hogy alkotmányellenes-e a rendszer, de már több cég is alkalmazza. Úgy vélik, hogy a bíróság is jóváhagyja majd — állapítja meg annak a könyvnek a szerzője, melyet kómá­ban adtak ki a következő címmel: Karrier — Megér egy életet? A fényes amerikai karri­erek mögött tehát a nagyon alapos és tuda­tos kiválasztást is látni kell. A polgárjogi szervezet adataira hivatkozva azt is közli a szerző, hogy mintegy 2 millióra rúg azoknak az amerikaiaknak a száma, akiknek a mun­kája a hazugságvizsgáló gép alkalmazása so­rán nyújtott teljesítménytől függ, s erre a próbatételre a pénztárosok állandóan szá­míthatnak. A biztosító ugyanis nem űzet, ha betörés, rablás esetén a pénztárkezelő szemé­lyi dossziéjából hiányzik a hazugságvizsgáló gép által kiállított „bizonyítvány”. A karrier bizonytalan lépéseihez azonban Amerikában is vannak kiskapuk. A texasi Austin egyik laboratóriuma a pályakezdők segítségére sietett: jó pénzért piacra dobta azt a kézikönyvét, amely mindazokat a trük­köket tartalmazza, amelyek a felvételi tesz­teknél erősítik a jelentkezők önbizalmát, be­leértve az egészséges vizelet megszerzésének módját is. Röghöz kötve Gyermeknadrág

Next

/
Thumbnails
Contents