Petőfi Népe, 1989. június (44. évfolyam, 128-152. szám)

1989-06-09 / 134. szám

1989. június 9. • PETŐFI NÉPE • 5 AMI A „KIVÁLÓ VÁLLALAT” CÍM MÖGÖTT VAN íme egy sikercég: a Petőfi Nyomda A magyar ipar nem igazán bővel­kedik sikervállalatokban. A kivétel épp ezért figyelmet keltő. A kecske­méti Petőfi Nyomda már hosszabb ideje olyasmit produkál, amit a vi­lágpiac is méltóképpen honorál. Ez — mondjuk, a dolgozók oldaláról — egyben az egyéni kiemelkedés alkalma is, hiszen nem túl sok olyan cég van, ahol munkások keressenek akár havi 40-50 ezer forintot. A legújabb hír: tavalyi teljesítménye alapján a nyomda megkapta a Kivá­ló Vállalat címet. A háttérről, a ter­vekről, a nyomdászat mai helyzeté­ről Birkás Béla vezérigazgatóval beszélgettünk. — Hajdanán — Kecskeméten például Tóth László korában — újságot, köny­vet jelentett a nyomda. Ma öntapadó címkét és kekszesdobozt: tavalyi 1,4 milliárd forintos forgalmuk háromne­gyedét csomagolóeszközökből bonyolí­tották le. '■j'S®' Ebben semmi rendkívülit nem lá­tok, különösen, hogy nem az újság- és könyvkészítés csökkent, hanem a cso­magolóeszköz-gyártás nőtt, mert erre volt igény, erre volt fizetőképes keres­let. A Petőfi Nyomda helyzete legföl­jebb annyiban speciális, hogy nálunk egy vállalaton belül foglalkozunk min­denfélével, míg fejlettebb országokban szakosodtak a nyomdák. Van, amelyik könyvvel, újsággal foglalkozik, a másik prospektusokkal, a harmadik kereske­delmi nyomtatványokkal, a negyedik' címke- és dobozgyártással. Mi, Magyarországon akkor tudunk ver­­■ senyképesek lenni és az is maradni, ha minden hangszeren játszunk. — Az utóbbi években minden pénzü­ket a csomagolóeszköz-gyártás fejlesz­tésére fordították, nyilván, mert ezt tart­ják a legjövedelmezőbb vállalkozásnak. [^~Si Húsz éve hoztuk azt ä stratégiai 'döntést, hogy-beszállunk a csomagoló­eszköz-gyártásba. Jó döntésnek bizo­nyult, a piac egyfolytában bővül. Ám betörni csak minőségi' termékkel tu­dunk, amit csak korszerű gépeken lehet előállítani, ezt pedig csak súlyos millió­kért kaphatunk meg. A világbanki beru­házáshoz a saját pénzünket is hozzátet­tük, összesen 400 milliót költöttünk -r­­de meg is látszik az eredménye. Nemrég egy jónevű osztrák formakészítő cég ve­zetője jelentkezett: szeretne nálunk be­ruházni, hadd tehessen ajánlatot. Eljött, körülnézett, és, ne tessék dicsekvésnek venni, az üzemlátogatás végén elhűlve annyit mondott: sajnos, nem tud ne­künk ajánlatot tenni, semmi olyan gépet nem tudna ugyanis ajánlani, ami korsze­rűbb lenne a mienkénél. Hozzátette, hogy ismer néhány igazán jó nyomdát Ausztriában, de olyat nem, amelyik lé­nyegesen jobb lenne, mint a miénk. — Ez akkora lehetőség tehát, amit lehetetlen nem kihaszálni. — A gyakorlatilag nem növekvő magyar piacon a mi részesedésünk fo­lyamatosan nő. Ugyanakkor úgy ítél­jük meg, versenyképességünket már most is részben a világpiac méri, ám a liberalizálási program végén már kife­jezetten éles lesz a harc. Eljutunk oda, hogy müncheni, londoni nyomdákkal kell viaskodnunk; persze ezzel a szak­embergárdával és ezzel a technikai hát­térrel ennek bátran állunk is elébe! Rögtön érthetőbb az egész, ha elmon­dom: a Tungsram, mely eddig is rész­vénytársaság volt ugyan, de inkább csak névlegesen, most valódi tőkés tu­lajdonosokkal is rendelkező rt. lett. Ez nekünk komoly leckét ad föl, minthogy eddig évi 4000 tonnányi árut vett tő­lünk. Mától bármely tőkés nyomdát is igénybe veheti, ám remélem, hogy to­'ífunc TH f SASU M nj w íal F iA SU>M,TU W IH. t SASOM W,W;JH f SASO M W W W F 24272*1930 Egy, a legkényesebb igényeknek is megfelelő minőségi áru: a Marlboro-naptár. vábbra is minket dolgoztatnak. Nem azért, mert. szeretnek .bennünket, ha­nem j mert mi ugyanolyan , minőséget produkálunk, talán még olcsóbban is. — Muszáj olcsóbbnak lenni? —- Egy tőkés alighanem nem ad ne­künk. megbízást, ha ajánlatunk nem kedvezőbb annál, amit ő ott helyben kaphat. Ráadásul egy keleti ország cé­ge — nem is minden ok nélkül —: talán nem a legmegbízhatóbb partner az ő számára: a határidő, a minőség nyuga­ton sokkal-sokkal szentebb, mint erre, .felénk. Föl kell készülni tehát a még igényesebb munkára is. A világbanki pályázat feltételei között ott szerepelt: legkevesebb a felére csökkenteni a ha­táridőket. Teljesen jogos feltétel: az üz­let nem múlhat azon, hogy egy eladott terméket nincs mibe becsomagolni. Amit mi tudunk vállalni, az összevet­hető nagyon sok tőkés cég ajánlatával: akár egy hétre is vállalunk munkát, sőt, ha nagyon kell, még ennél rövidebb időre is. — Három év alatt, 1985-töl kezdve, megduplázódott a termelésük. Kívülről úgy látszik, mintha semmi gondjuk nem lenne adókkal, szabályozókkal. Való­ban nincs is? — A termelés üteme ebben az évben talán még gyorsabban nő, mint eddig. Elég jelentős mennyiségű nyomtatott­hajlított doboz osztrák exportjáról folytatunk ígéretes tárgyalásokat. Vi­lágcégek szeretnének több százezer pél­dányban nálunk csináltatni naptárakat — tavaly a Marlborónak készítettünk több tízezres szériát, jól sikerült, nyil­ván ez volt a referencia —, és talán sor kerül vegyes vállalat alapítására is, mi­közben akad tőkés vállalkozó, aki szí­vesen beruházna egy-másfél millió nyu­gatnémet márkát, mert fantáziát lát ab­ban, amit csinálunk. A szabályozók azonban kiszámíthatatlanok. Nekünk például a világbanki beruházás többlet tőkésanyag-impo^tjának biztosításá­hoz miniszterelnök-helyettesi aláírást lett volna jó szereznünk garanciakép­pen, mert a játékszabályok havonta vál­toznak. Mit lehet azonban ahhoz hozzá­tenni, hogy tavaly több mint egynegye­dével növeltük 1987-hez képest a forgal­munkat, ám a nyereségünk majdnem hatvanmillióval csökkent? Az idén há­romszázmillióval több értéket hozunk létre, mint tavaly, ám a nyereségünk alig haladja meg -Sinflálódott pénzben — az 1988-ast? Tulajdonképpen fenntar­tás nélkül kizárólag csak annak örülhe­tünk, hogy két évig életben volt a ki­emelkedő hatékonyságú cégek támoga­tási rendszere, így a nyereségadóból két év alatt több mint 30 milliót visszakap­tunk. Sajnos azonban, dolgozóinknak nem tudunk annyit fizetni, amennyit megérdemelnének és amennyit szeret­nénk —bár persze, amit megkapnak, az nem kevés. A legjobb szakmunkásaink persze nem nyolcórai munkával, ha­nem nagyon sok szabadnapjukról is le­mondva — 500 ezer forint fölött keres­tek tavaly, ami'lényegesen magasabb mindenféle átlagnál. Az órabérek ugyan nem túl magasak — 100 forintos a leg­több —, ám ezt hatékony ösztönzőrend­szer egészíti ki. A legjobbak — munká­juk minősége és mennyisége alapján — havonta akár 20 ezer forintos prémiu­mot is kapnak. Igazából mi legalább dupla ekkora bettó fizetéseket szeret­nénk kiutalni, mint amennyit ma visz­nek haza, ám talán eltelik 2-3 év, mire sikerül elérni, hogy ez valósággá váljon. —Mindent összevetve, a vezérigazga­tó tehát töretlenül optimista. — Hát persze hogy az vagyok: for­galmunk dinamikusan nő, munkánkra szükség van, szakembergárdánk kivá­lóan fölkészült, ragaszkodik a cégéhez. Kell ennél több? Ballai József Miért függesztette fel a hitelt a Világbank? A nemzetközi szervezetek hitelpolitikája A Nemzetközi Valuta Alap május 15-én felfüggesz­tette a Magyarországnak történő hitelfolyósítást. Ez a nem várt, s a mintegy hétesztendős tagságunk ideje alatt még nem tapasztalt intézkedés nem csak meglep­te a magyar közvéleményt, egyidejűleg érthetetlen számára, miképp lehetséges egy érvényben lévő hitel­megállapodást, illetve az abban feltüntetett hitel fo­lyósítását felfüggeszteni. A Nemzetközi Valuta Alap és testvérintézménye, a Világbank az Egyesült Nemzetek Szervezetének szakosított pénzintézetei. Mindkét nemzetközi pénz­intézet önálló hitelpolitikát folytat. A hitelezésben csak az a közös — s ez szerfelett lényeges —, hogy hitelkondícióik üf a hitelek futamideje, lejárata, ka­matszintje — kedvezőbb a magánbankok mindenkori kölcsönzési feltételeinél. Hitelek a mérleghiány áthidalására A Nemzetközi Valuta Alap (angol elnevezésének kezdőbetűi szerint IMF-nek nevezett pénzintézet) 1944-ben történt alapítása óta a nemzetközi pénzügyi rendszer, a nemzetközi fizetések zavartalan funkcio­nálását kívánja szolgálni, s tagországainak főként fize­tési nehézségek—fizetésimérleg-hiányok—áthidalá­sára nyújt hiteleket. A hiteleket aszerint különböztetik meg, hogy milyen jellegű fizetésimérleg-hiány finanszí­rozását szolgálják. A legismertebb és leggyakoribb hi­teltípus a készenléti hitel, a cserearány-veszteséget kompenzáló hitel és az ütközökészletet finanszírozó hitel. (Az utóbbit a nemzetközi áruegyezményekben részt vevő országok vehetik igénybe; a kompenzáló hitelt bizonyított cserearányromlás és veszteség esetén bármely tagország. Magyarország 1982-ben kapott 80 millió dollár összegű kompenzációs hitelt.) A nemzetközi fizetési nehézségek, mérleghiányok leküzdésére, áthidalására szolgáló hiteltípus a készen­léti angol szakkifejezéssel: stand by — hitel. A ké­­szenlétihitel-megállapodások keretében az IMF és az adott ország kormánya előre tisztázzák a folyósítás feltételeit, azokat a közgazdasági-pénzügyi követel­ményeket, amelyek teljesítése esetén a bank a megál­lapodásban rögzített időpontokban folyósítja a hitel­­részleteket. A magánbankok szabadon felhasználható finánc­hitelei és az IMF hitelei közötti különbségek: a ma­gánbankok és a bankkonzorciumok a megállapodás aláírása után a hitel teljes összegét átutalják, rendel­kezésre bocsátják, az IMF készenlétihitel-megállapo­­dásai tartalmazzák a megállapodás érvényességi ide­jét, amely alatt a hitel teljes összegét részletekben — és a közgazdasági feltételek teljesítésétől függően — folyósítja a Washingtonban székelő nemzetközi pénzintézet. Az IMF-hitelek felhasználásukat tekint­ve finánchitelek, nemzetközi fizetési kötelezettségek teljesítésére, a mérleghiány mérséklésére fordíthatók. Megromlott az egyensúly A készenlétihitel-megállapodások részletfolyósítá­sokhoz kapcsolódó közgazdasági feltételeit a bank szakemberei és az adós ország kormányának képvise­lői konzultációk során közösen állapítják meg. Álta­lánosítható az a tapasztalat, hogy a vállalt feltételek egybeesnek a kormányzati célokkal. Magyarország­gal eddig három készenlétihitel-megállapodást írtak alá az IMF vezetői. Az első kettő zavartalanul telje­sült, a harmadik megállapodásból adódó hitelrészie­tek folyósítása májusban elakadt, mivel a magyar gazdaság külső és belső egyensúlyviszonyai fenyegető mértékben romlottak, eltértek a megállapodásban vállalt jobbítási-javítási céloktól, tendenciáktól. Ma még csupán csírájában fedezhető fel az IMF hitelezési politikájának Brady-terwel összefüggő vál­tozata. A jelenlegi amerikai pénzügyminiszterről el­nevezett koncepció lényege az, hogy a legsúlyosabban eladósodott^- többnyire latin-amerikai — országok adósságszolgálati terheit az adósságok és a kamatter­hek csökkentésével kell mérsékelni, s ebben a magán­bankok mellett az IMF-nek és a Világbanknak is szerepet kell vállalnia. Az IMF májusban döntött néhány olyan kölcsönről, amelyek összegének kb. egyötödét elkülönítették, mert kizárólag a külföldi adósság csökkentésére lehet felhasználni. Amíg az IMF hitelpolitikája a nemzetközi fizeté­sek, fizetési forgalom működtetésére, a mérleghiá­nyok áthidalására s majdan — az előjelek szerint — az adósságprobléma enyhítésére összpontosul, ad­dig testvérintézménye, a Világbank fejlesztési bank­ként funkcionál. A Világbank célhiteleket folyósít. Ezeket a hiteleket az igénybe vevő országok kizárólag az adott fejlesztési célra fordíthatják. A célhiteleket a Világbank a fejlesztések teljesítése, kivitelezése mér­tékében folyósítja, de nem az adott országnak, hanem a kivitelezőknek. A világbanki hitelek felhasználásának lényeges jel­lemzője, hogy a finanszírozandó létesítményre, pro­jektre, a beszállításokra nemzetközi tendert kell hirdet­ni, s a hazai cégek csak meghatározott értékarányban lehetnek tendemyerők és résztvevői a kivitelezésnek. Kölcsönmegállapodásaink a Világbankkal Az első vüágbankikölcsön-megállapodást—ennek 130,4 millió dolláros összege a gabonaprogramot fi­nanszírozta^- 1983-ban írták alá a Magyar Nemzeti Bank és a Világbank képviselői. A múlt év végéig 16-ra emelkedett a világbanki célhitelek és projektek száma, a kölcsönök együttes összege pedig megköze-.. lítette az 1,5 milliárd dollárt. 1989-ben egy további 140 millió dolláros kölcsönmegállapodás aláírására került sor a harmadik, ipariszerkezet-átalakítási program s kisebb részben a kisvállalkozások és az elmaradott térségek fejlesztésének finanszírozására. Májusban a Világbank vezetősége újabb 110 millió dollár összegű kölcsönt hagyott jóvá energetikai cé­lokra és energiaracionalizálásra. Ä világbanki kölcsö­nökkel történő fejlesztések 1983-ban kezdődtek. A 16 programra 1496 millió dollár összegben kötöttünk a Világbankkal kölcsönmegállapodásokat, ebből 1,3 milliárdra fogadtak el a hazai bankok fejlesztési prog­ramokat, a kivitelezés a múlt év végéig 904,4 millió dollár lehívását igényelte. Garamvölgyi István SERTÉS MELLÉ BAROMFI Kis törzsállományok Bács-Kiskunban is Az ISV betűjel közismert az állatte­nyésztéssel foglalkozók körében. A huszonegy éve alakult termelési rendszer, egészen pontosan az Iparsze­rű Hústermelést Szervező Közös Válla­lat, a nagyüzemi sertéstenyésztés segí­tését vállalta eredetileg. Az élet azon­ban úgy hozta, hogy a kimondottan nagyüzemi telepek mellé felsorakoztak azok a gazdaságok, amelyek a kisüze­mi sertéstartást koordinálták. így a rendszer dél-alföldi kirendeltségénél dolgozó szakemberek ma három me­gye: Békés, Csongrád, Bács-Kiskun nagy- és kisüzemeit segítik 2,5 millió sertést bocsátva évente a feldolgozók­hoz. A két évtized előtti majdnem kizá­rólagos műszaki tervezés pedig mára A rádióban, a tévében és a sajtóban nemrég új tudó­ul- mányág születéséről adtak hirt dr. Barta András Kézikönyv az elsárkányosodásról című műve alapján. Az elsárkányosodás a nőknek ama potenciáli­san rossz tulajdonsága, amellyel a teremtés koronáinak életét megnyomoríthatják, megkeseríthetik. Tisztelet­tel bejelentem, hogy ennél még újabb és fontosabb tudományágat fedeztem fel a napokban. Az elhavero­­sodás diszciplínájáról van szó. Megcáfolhatatlan bizo­nyítékaim teljes fegyvertárával állítom, hogy ez a kór kizárólag a férfi nemi hormonokat termelő, vezető be­osztásúak meghitt, baráti, elvtársi és (al) koholton testvéri-rokoni kapcsolatában jelentkezik. Mindenféle érintkezés által terjed: tanácsi, ügyviteli, apparátusi, vállalati, kereskedelmi, szövetkezeti, ma­szek stb. Az orvostudomány egyelőre tehetetlen e fa­lánk vírussal szemben, ezért újabban a jogtudósok pró­bálják kioperálni a társadalom és a párt'szervezetében, is beépült szövevényes betegség rákfenéjét. Elhaverosodás A fertőzés diagnosztizálása nehézkesen halad, mert a sejtek kapcsolatai az egyszerű ember számára átte­kinthetetlen láncot alkotnak. Például az elhaverosodás i szorosan összefügg az időjárással, amennyiben mind­kettő lehet felhőtlen, kellemes, sőtforró. Az elegyenge­­tés és az elgereblyézés módszerével már a növényter­mesztést, illetve a zöldség- és gyümülcskereskedelmet is hatalmába kerítette! Sőt, az újabban észlelhető elka­­nászosodás és eltehénkedés alapján arra következte­tek, hogy állattenyésztésünk is bajban van. Elhallgat­tatás, elfektetés, elrettentés — ezek a személyi kultusz ■—2 vírussal keresztezett elhaverosodás heveny tünetei. Az eltussolás, elsekélyesedés, elhalászás víz- és hal­­gazdasági kapcsolatokra utal, míg az elgáncsolás és az elbundásodás azt bizonyltja, hogy az elhaverosodás ellen a sportban sincs kivétel. Leggyakrabban még a következő szimptómákról is­merhető fel: a) elvadászosodás, vagyis egyenlőtlen, mindig győzedelmes harc a nyulakkal, özekkel, fog­lyokkal szemben; b) eltaposás, vagyis egyenlőtlen, mindig győzedelmes harc a beosztottakkal szemben; c) elfajzás, azaz talpnak vagy annál feljebb lévő testré­sz (ek) nek a nyalása ;d) elbarátnősödés, pontosabban: nőnemű egyedek szexvizsgálata vállalati kocsiban, üdülőben, hivatalban, az erre a célra elkülönített pász­torórákon, társadalmi munkában. A Szovjetunióban már tömegesen alkalmazott gyógyszerekben van minden reményünk! Elhaveroso­dás ellen már nálunk is szedhető a glasznoszty és a peresztrojka, bár az utóbbi időben akadozik az ellátás. És ami a legfurcsább, e két gyógyszernek határainkon belül speciális mellékhatása jelentkezik: túl nagyot kell nyelni hozzá, majd enyhe rosszullét után jön a felfelé bukás... Saiga Attila része lett a rendszer tevékenységének, amelybe a tenyésztési kérdések ugyan­úgy beleférnek, mint a takarmány­takarmányozás. Bács-Kiskunban az ISV tizenkét nagyüzemmel van szerző­déses kapcsolatban, a takarmányfor­galmazásukban azonban 40-50 mező­­gazdasági üzem, illetve áfész vesz részt. A rendszer annak idején először szorgalmazta a rácspadozatos tartási technológiát, amelyről a gyakorlatban dolgozók azt mondják: „ember- és ser­téskímélő”. Igen ám, nagyüzemben húsz évvel ezelőtt — állami dotációval — könnyű volt létrehozni üyen beren­dezésű telepeket, majd a rekonstrukci­ókat megoldani.. Ezek a berendezési eszközök azonban a mára legnagyobb mennyiségű hízót előállító kistermelői rétegnek megfizethetetlenek. Éppen ezért készülnek arra, hogy a Szegedi Ipari Vásáron bemutassák a kimon­dottan kistermelőknek kifejlesztett ma­lacnevelő sort. A tenyésztési irányvonal e rendszer­ben nem a hibridek felé fordult, hanem egyszerű keresztezésekkel a nagy fehér, a lapály és a duroc fajtákat használták fel. Hazánkban ma 16 üyen törzstenyé­­szet van, közülük hatban az ISV tulaj­donosként is szerepel. Bács-Kiskunban — annak ellenére, hogy itt nagyon sok sertést nevelnek — nincs törzstenyésze­te a rendszernek. A monstrum telepek helyett most azon gondolkodnak, hogy kis, 10-25 kocás törzsállományokat alakítanak ki, ebben a megyében is vár­hatóan öt-hatot, olyan — akár saját kivitelezésű — ólakban tenyésztve, amelyek az állat-egészségügyi követel­ményeknek megfelelnek. Ezek népszerűsítésére rendeztek a közelmúltban Dunapatajon — egy ott kialakított mintaudvarban —, majd Tompán kistermelői tanácskozásokat. A fórummá alakuló találkozókon a termelők nagy örömmel vették, hogy a régi igényeikre „válaszol” a rendszer. Olyan terméket ajánl, amely lehetővé teszi, hogy az esetleg a ház táján meg­termelt szemesből a gazda maga kever­hessen tápot. A Madarasi Béke Terme­lőszövetkezetben gyártott supplement vélhetően az új, idei betakaritású ter­mények megjelenésekor lesz keresett. A rendszer szakemberei ma már számí­tógéppel állítják össze saját táprecept­jeiket is, amelyeknek adalékait az NSZK-beli Salvana cég szolgáltatja. Az ISV idei tárgyalásai alapján janu­ár elsejétől kft.-t alakit a Hernádi Már­cius 15. Tsz-szel és az angol Ross cég­gel. Sokan tudják, hogy ez a szigetor-. szági vállalat nem sertéssel, hanem ba­romfival foglalkozik, az ő fejlesztésük a Ross nevű broüerhibrid. Az eredeti­leg sertéssel foglalkozó rendszer figyel­me 1985-ben fordult a szárnyasok felé, most nagy reményeket fűznek a vegyes vállalat megalakulásához. Annál is in­kább, mert az angolok garantálják e hibridek, a hazaiaknál 15 százalékkal nagyobb teljesítményét. Már ha a tar­tás, a takarmányozás is megfelelő. Ez utóbbi előteremtése, vigyázása viszont már az ISV-s szakemberek dolga. G. E.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents