Petőfi Népe, 1989. június (44. évfolyam, 128-152. szám)
1989-06-09 / 134. szám
\ T A D A C Várható időjárás ma estig: Az ország nagy ré/a. szén többórás napsütés várható. Szórványos zápor, egy-egy délutáni zivatar inkább keleten valószínű. Mérsékelt légmozgás várható. A legmagasabb nappali hőmérséklet 20 és 25 fok között alakul. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI m I" AZ MSZMP NAPILAPJA XLIV. évf. 134. szám Arä! 4,30 Ft 1989. június 9., péntek Mit akar a Demokratikus Magyarországért Mozgalom? (3. oldal) A Kossuth utcai pusztuló platánfák üzenik (3. oldal) Orosznyelv-tanulás szabadon választva - nem kell engedélyeztetni a kiadványokat Sajtótájékoztató a Művelődési Minisztériumban Az orosz nyelv kőtelező oktatásának megszüntetése ma már nem politikai, hanem alapvetően szakmai kérdés. Magyarország Európába való „visszatagozódásához”, gazdasági, kulturális és politikai kapcsolatrendszerünk kiteljesítéséhez ugyanis elengedhetetlen, hogy a hazai idegennyelv-oktatásban, illetve -elsajátításban az ehhez szükséges arány mihamarabb kialakuljon. Ezt hangsúlyozta Glatz Ferenc művelődési miniszter azon a csütörtöki sajtótájékoztatón, amelyre az idegennyelv-oktatásban bekövetkező változások, illetve a sajtótermékek engedélyezési eljárásának megszüntetéséről a Minisztertanács legutóbbi ülésén nyilvánosságra hozott döntés kapcsán hívta az újságírókat. Az orosz nyelv fakultatívvá válásával összefüggésben a miniszter ugyanakkor kiemelte: a szláv népek szomszédságában élve a nemzet nem mondhat le arról sem, hogy értelmisége, illetve annak egy része olyan orosz, szláv nyelvű kultúrával rendelkezzék, amely képessé tesz bennünket a környező országokkal való kapcsolattartásra. A szabad nyelvválasztással egyúttal azt is szeretnék elérni, hogy érzelmi kötődést jelenthessen az adott nyelvnek, így az orosznak is a megismerése, elsajátítása. Várható, hogy a következő években az orosznyelv-választás tekintetében jelentős visszaesés következik: be, de remélik, hogy még az 1990-es években ez az arány beáll egy egészséges, a gazdasági és kulturális kapcsolatokhoz szükséges és elegendő 25-30 százalékos szintre, s egy valóban színvonalas nyelvtudásra. Beszélt a miniszter az átállás gondjairól is, hiszen az egyébként helyeselt elvek gyakorlati megvalósítása személyes érdekek sérelmével járhat majd. A tárca, egyebek között ezért is, gondoskodni kíván az orosznyelv-tanárok átképzéséről. Az ÁBMH-val való megállapodás alapján már kidolgozták, hogyan lehet egy kétlépcsős, levelező oktatás keretében ezt anyagilag is segíteni, $ az orosztanárok foglalkoztatását mindenképpen a humánus és szakmai szempontok együttes figyelembevételével kívánják megoldani. A számítások szerint a megfelelő számú idegennye Ív-tanár beállásához mintegy 10 évre van szükség: ehhez a nyugati nyelveket tanulók számát az egyetemeken a duplájára, a főiskolákon ötszörösére kellene emelni. Már tárgyalnak a felsőoktatási intézményekkel, hogy miként lehet ezt megoldani—esetleg külön idegen nyelvi kar létrehozásával —, illetve megbeszélések folynak a Világbankkal a hazai nyelvoktatás finanszírozására. Arra is figyelmeztetett a miniszter, hogy e szempontból várhatóan nagy egyenetlenségek lesznek a hazai iskolák között, de mint mondta: nem valamiféle egyenlőség kialakítása a cél, hanem az, hogy egy biztos anyagi norma-ELSO HELY A VÁROSOK VERSENYÉBEN Ülést tartott a kunszentmiklósi tanács Díjak és jütalmak átadásával kezdődött tegnap a Kunszentmiklósi Városi Tanács ülése. Először az öntevékeny helytörténeti munka, illetve a birkózósport támogatására létrehozott Kontíné-féle alapítvány díjait adta át Mózes Ernő tanácselnök Balogh Mihály, Bognár Lászlóné, Galambos Sándor, Illyés Bálint és Sitkéi Béla pályázóknak. Továbbá három ifjú sportembernek: Juhász Lászlónak, Szurovszky Mihálynak, Kuli Imrének, valamint id. Bíró Károly szakosztályvezetőnek. A tanácselnök bejelentette: a városok 1988. évi, Bács-Kiskun megyei településversenyét Kunszentmiklós nyerte. Ebből az alkalomból településfejlesztési emlékplakettet nyújtott át Bérezés Lászlónénak, Hosszú Sándornak, Takács Ferencnek, a postahivatal és a Démász kollektívájának, az akkumulátorgyár József Attila és a Háziipari Szövetkezet Ságvári Endre brigádjának. Az ünnepi pillanatok után mozgalmasabb percek, következtek: a testület az 1988. évi költségvetési feladatok végrehajtásáról tájékozódott. A tanácstagok elismeréssel szóltak a kiegyensúlyozott gazdálkodásról, csupán azt kifogásolták, hogy miért csak júniusban került a beszámoló a testület elé. Szóba került, hogy az idén jóval törékenyebb az egyensúly: a csökkenő, nem is mindig pontosan érkező állami támogatások megnehezítik a tanácsi pénztárcát kezelők dolgát. Ezt követően a tanács bizottságai számoltak be a ciklusban végzett munkájukról, majd a tehóról szóló tanácsrendelet módosításának ügye került terítékre. (Nem a megszűnte-' tésről, csupán a mentesség kibővítéséről lett volna szó.) A testület azonban első olvasatnak tekintette az anyagot éppúgy, mint a lakásügyi jogszabályok helyi végrehajtásáról szóló tanácsrendelet-tervezetet. Ezekről — a lakosság véleményének megismerése után — szeptemberben döntenek. S. B. rendszer megállapításával, illetve megadásával, eltérő arculatú iskolák jöjjenek létre. A sajtótájékoztató másik témaköréről Raft Miklós államtitkár, a Minisztertanács Hivatalának elnöke szólt Mint ismeretes, a Minisztertanács elfogadta a művelődési miniszter előterjesztését és módosította a könyvkiadásra, illetve a sajtótermékekre, filmre, zeneművekre, grafikákra stb. vonatkozó korábbi jogszabály, a sajtótörvény egy végrehajtási rendeletét. Eszerint az amúgy is formálissá vált engedélyezési eljárást a jövőben bejelentési kötelezettség váltja fel. (Kivétel ez alól a helyi rádió- és tévéstúdiók alapítása.) Július 1-jétől a Minisztertanács Hivatalához kell bejelenteni a „termékek előállításara" vonatkozó szándékot, de ezt továbbra is csak jogi személy teheti meg. Ha viszont a tennék azután nem felel meg a sajtótörvényben előirt feltételeknek — vagyis például, ha sérti a közerkölcsöt —-, akkor azt az ügyészség elkobozhatja, illetve felfüggeszthetik az engedélyt. Részint az újságírók megjegyzéseire válaszolva, Raft Miklós utalt azokra a nyitott kérdésekre, aggodalmakra is, amelyek például egy-egy, már forgalomban tevő pornográf termék betiltásának nehézsége kapcsán jelentkezhetnek. Elmondta: á tájékoztatási törvény megszületéséig, az átmeneti időszakban „vizsgázik" majd e szabályozás. s a gyakorlatban fog eldőlni, hogy elegendő-e a kiadói felelősség vagy valamilyen féket mégiscsak be-kell építeni. Glatz Ferenc hozzátette: elsősorban a politikai jellegű korlátok feloldásáról van szó, s nem arról, hogy a „szennykultúrát” védjék. A tárca azokat a kiadványokat és kiadókat foga majd támogatni, akik valódi értéket, igényes irodalmat közvetítenek, s meg kívánják keresni azt a metódust, hogy miként lehet az értékeket, a piaci mechanizmusokat is beszámítva, támogatni. Tekintettel arra, hogy e változás a szocialista országokkal való kapcsolatban bizonyos feszültségekhez vezethet, hiszen ott más a gyakorlat, a következő hetekben megkezdik a konzultációt a megfelelő partnerekkel, művészeti szövetségekkel — mondotta. A következő hetekben dől el — mondotta a miniszter —, hogy a Művelődési Minisztérium apparátusát és munkáját hogyan érintik e változások, s várható, hogy már júliusban tájékoztatást adnak a tárca új „felállásáról”. A leadott hatáskörökön kívül ugyanis számos más változás lesz a tárca profiljában: a tervek szerint nemcsak a diáksport ügye kerül a minisztériumhoz, hanem az egyházak kulturális szerepköréhez kapcsolódó teendők, illetve a kisebbségi kérdés ügye is — ez utóbbi miniszterhelyettesi szinten. (MTI) A kottááííyfő és az Országgyűlés elnöke is részt vesz Nagy Imre temetésén Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke és Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke is részt vesz Nagy Imre és mártírtársai június 16-ai temetésén. A magyar állami élet két vezető személyisége a parlament és a kormány képviseletében rója le kegyeletét az 1956 után jogtalanul kivégzett valamennyi áldozat emléke előtt. Erről született megállapodás csütörtökön az Országgyűlés és a kormány, illetve a Történelmi Igazságtétel Bizottság képviselőinek találkozóján. A Parlamentben megtartott megbeszélésen Szűrös Mátyás, Németh Miklós, illetve a TIB képviseletében Vásárhelyi Miklós, Mécsjmre, Hegedűs B. András és Göncz Árpád ült a tárgyalóasztal mellé. A megbeszélést követően Vásárhelyi Miklós válaszolt az MTI munkatársának kérdéseire. — Korábban a Történelmi Igazságtétel Bizottság fenntartásait hangoztatta azzal kapcsolatban, hogy a parlament és a kormány képviselői hivatalosan is részt vegyenek 1956 mártírjainak gyászszertartásán. Miért változott meg ez az álláspontjuk? — Elsősorban nem a mi álláspontunk változott; az elmúlt napokban olyan nyilatkozatok hangzottak el a kormányfőnek és a házelnöknek, illetve magának az Országgyűlésnek a részéről, amelyeket nem lehetett figyelmen kívül hagyni, amelyeket tudomásul vettünk. Ennek eredményeképpen jött létre a mai megbeszélés. — Mi a legfőbb eredménye a mostani találkozónak; miben állapodtak meg? • Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke és Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke, valamint a Történelmi Igazságtétel Bizottság képviseletében Vásárhelyi Miklós, Mécs Imre, Hegedűs B. András és Göncz Árpád június 8-án megbeszélést tartott a Parlamentben. ' —; Megegyeztünk abban, hogy mi, a Történelmi Igazságtétel Bizottság és a család nevében üdvözöljük, hogy a miniszterelnök és a házelnök hivatalos minőségükben részt kívánnak venni a temetésen. Hangsúlyoztuk — és ezt mindketten elfogadták —, hogy ez a temetés nem csupán Nagy Imre és kivégzett vádlott-társainak gyászszertartása, hanem az 1956 után ártatlanul kivégzett valamennyi áldozat temetése. — A megállapodás azt jelenti, hogy az állami vezetők is elhelyezik koszorújukat a ravatalon? — Igen, pontosan azt jelenti. Koszorút fognak elhelyezni, illetve tiszteletüket teszik a ravatalnál; a részletek pontosítása a protokollra tartozik. — A TIB nem szabott feltételeket a mostani megbeszélésen? — Semmiféle feltételt nem szabtunk! Ismertettem a TIB legutóbbi ülésén kialakított álláspontot a miniszterelnök úrral és a ház elnökével; ezek nem feltételek voltak, hanem egyszerűen álláspontunk kifejtése. Tárgyalópartnereink lényegében ezt az álláspontot elfogadták. ITT A SÁRGADINNYE, AZ ŐSZIBARACK ÉS A FOKHAGYMA — MÉG MINDIG DRÁGA A PARADICSOM! — NAPOSCSIBE 30 FORINTÉRT A júniusi eső is aranyat ér, nem csak a májusi — látszik a zöldségek és a korai gyümölcsök fejlődésén. A csapadék és a meleg hatására a zöldségkereskedelem árukínálata már nyár eleji képet mutat. A hétfői kecskeméti nagybani piacra már vasárnap délutántól gyülekeztek a termelők. Lampé Tamás, a vásárigazgatóság statisztikusa szerint jól kezdődik a hét. Az idei év eddigi legforgalmasabb napja volt a hétfői. Kétezerháromszáz kilogramm újburgonyát hoztak. Tíz-tizennégy forintért kezdték eladni. Ami nem fogyott el y- 16 mázsa —, az tegnap már csak 8—10 forintot ért kilogrammonként a szomszédos csarnokban lévő, kisebbik piacon. Esett az ára a csomózott sárgarépának is: 10—16-ról 8 forintra. Egy csomó petrezselyemgyökérért hétfőn még 10 forintot kértek: kedden 6—10 forintért értékesítették. Kel- és fejes káposztából 2600 kilogrammot kínáltak a nagypiacon hétfőn — 10—12, illetve 5—7 forintért —, míg a 3150 karalábét darabonként 4—5 forintért lehetett megvenni. Lefelé hanyatlik a cseresznye és a földieper szezonja. Száznyolcvan és 270 kilogrammból választhattak a vevők, akik között — ugyancsak jelzi a nyár közeledtét — balatoni kiskereskedők is voltak. Görögdinnyét csupán mutatóban lehetett látni (kettőt), sárgából viszont 40 kilogrammot hoztak hétfőn. Egy küó 150 forintba került. Megjelent az idei első őszibarack is. Ára 130—150 forint. A zöldbabért kedden 40 forintot kértek. A közeli napokban várják a piacra a nyári almát. Élénkül a forgalom a megye más településeinek a piacán is. Kiskunfélegyházám a napokban 16-féle zöldséget és gyümölcsöt találtak a vevők a piacon. Paprikából félezer darab, paradicsomból 300, burgonyából 500, karfiolból 300 és fehér káposztából 100 kilo-Mit vehetünk a piacokon? !$ÉÍ *••• • Színes látványt nyújt a változatos árukínálat a kecskeméti piacon. Csak az árak ne volnának olyan magasak! (Walter Péter felvétele) gramm volt a kínálat. Az árak, a felsorolás sorrendjében: 6—10, 70—90, 15 —20,25 és 10 forint. A szamócát itt 30 —70, a cseresznyét 28—30 forintért adták. A zöldborsó ára 10 forint alá csökkent. Volt naposcsibe is. Harminc forintért lehetett venni egyet. Kiskunhalas piacán is jó termékkínálattal várták a fogyasztókat. Harmincötféle élelmiszerből választhattak. Az uborka 40, a zöldbab 60, a zöldborsó 18—25, a sóska és a spenót 30, a gomba 60, az egres 30, a meggy 20 és az eper 50—60 forintért talált vevőre. A paradicsom itt is drága. Mint Kovács Gyulámé kereskedelmi főelőadó elmondta: 90—100 forint egy kilogramm. Fokhagyma is kapható, 50 forintért. Straub F. Brúnó Rákóczi fejedelem lakóházánál ISZTAMBUL Straub F. Brúnó, az Ehlöki Tanács elnöke, aki hivatalos látogatáson Törökországban tartózkodik, csütörtökön Isztambulból Rodostóba látogatott. A város török neve Tekirdag. A magas rangú vendéget a „Magyar utca” 9. számú ház előtt Ognz Kagan Köksal, Tekirdag tartomány kormányzója és Carnal ÜnlS Sarac, a város polgármestere fogadta. A Márvány-tenger partján fekvő, festői fekvési városnak közismert magyar műemléke van: n. Rákóczi Ferenc fejedelem másfél évtizedes itt-tartózkodásának emlékét, egykori lakóházát tekintette meg Straub F. Brúnó. A múzeummá átalakított épületben végigkalauzolták a kiállítási termekben, amelyeknek falain a XVIII. század eleji magyarországi térképeket, a szabadságharc eseményeinek helyszíneit tekintette meg Straub F. Brúnó. A török—magyar kapcsolatok régmúlt időkig visszanyúló, Holnaptól vakáció Az. 1988—89-es tanév utolsó tanítási napja a mai. Felkerül végre az „Ó” betű a táblákra, a tantestületi értekezleteken véglegesen eldől az érdemjegyek, minősítések sorsa s megszólal a várva várt csengőszó is: az utolsó, szeptemberig. Bács-Kiskun megye 207 általános iskolájában 65 552 gyerek, 35 középiskolájában 10 375, egy szakiskolájában 459, valamint 17 szakmunkásképzőjében 10 901 fiatal örülhet most a hosszú szünidőnek. A jövő hét végéig, azaz június 17-éig valamennyi általános és középfokú intézményben megtartják a tanévzáró ünnepélyeket, amikor az év munkájának mérlegét: a bizonyítványt is kézhez kapják a diákok. Bár korai még a vakáción túlra gondolni, talán mégsem hasztalan áttekinteni a következő tanév rendjét. Szeptember 3-ával fejeződik be a szünidő, 4-én pedig kezdetét veszi az 1989—90-es ciklus.' A miniszteri javaslat szerint — melytől az iskolák néhány nappal, belátásuk szerint, eltérhetnek — 1989. december 21-étől 1990. január 2-áig tart majd a téli, 1990. április 5-étől április 17-éig pedig a tavaszi szünet. Az utolsó tanítási nap 1990. június 8-án lesz általános és középiskolásoknak egyaránt. G. T. T. sokrétű történetét mutatták be az üvegtárlókban elhelyezett iratok, könyvek, képek. Az épület második szintjén egy török és angol nyelvű márványtábhíról derül ki: „A magyar—török barátság elmélyítését szolgáló Rákóczi Emlékmúzeumot a Magyar Népköztársaság kormánya létesítette.” A kiállítást 1968. júhns 27-én, Péter János külügyminiszter avatta fel a tőrök hatóságok képviselőinek részvételével. A tervet Kutas Imre ankarai magyar nagykövet közreműködésével a Magyar Nemzeti Múzeum készítette. A kiállítás megtekintését követően Straub F. Brúnó megkoszorúzta az emlékmúzeum falán levő emléktáblát Tekirdagi programját befejezve Straub F. Brúnó és kíséretének tagjai gépkocsival visszaindultak Isztambulba. Straub F. Brúnót és kíséretét az isztambuli repülőtéren ünnepélyesen búcsúztatták. Baján Acs Pálné piacvezető-helyettes részben örül, részben bosszankodik is az esős idő miatt. A sárga hüvelyű zöldbabnak — úgy látja — jót tett a csapadék. Szombaton 20 kilogrammnyit hozott egy árus, s 40 forintért adta. Zöldborsóból viszont igen kevés volt: az esős-szeles idő hátráltatta a szedését. Kiskörösön kétfajta zöldborsót — rajnait és debreceni korait Sg- vásárolhattak a háziasszonyok. Volt zöldbab és zöldhagyma is. A sárgarépa csomónként 12—20 forintba került. Koroknál Tibor piacfelügyelő az elmúlt hetek forgalmából azt a tapasztalatot vonta le, hogy tavalyhoz képest kevesebb a gyümölcs és több a zöldségféle. A piaci árak 4—5 forinttal alacsonyabbak egyegy terméknél, mint az üzletekben. Dunapatajon mindennap hozzájut a lakosság friss zöldség- és gyümölcsfélékhez — Tóth Sándorné kereskedelmi előadó a tanácsnál igy jellemzi a fogyasztók ellátását. Három zöldségbolton kívül ebben szerepe van annak a tizenöt kistermelőnek is, akik a borsótól a fejes káposztáig, a Jégcsap retektől az újhagymáig, sokféle termékkel részt vállalnak a helyi áruellátásból. Solton, a hét elején újburgonyáért, a zöldborsóért és a karfiolért 15, 18—20 és 26 forintot fizettek kilogrammonként a vásárlók. Rideg Lajosné vevő elismeréssel beszélt a jó árukínálatról és arról, hogy a zöldségbolti és a piaci árak között mindössze I—2 forint a különbség. K — 1 A PETŐFI NÉPE TUDÓSÍTÓJA JELENTI Az 1956. októberi gyilkos sortűzről Mosonmagyaróváron Ezer ember zsúfolódott össze tegnap este a mosonmagyaróvári városi művelődési központ 500 személyes színháztermében. De a folyosókon és az aulában is legalább ennyien álldogáltak a videolánc képernyői előtt. Nem kellett szervezni külön ezt a rendezvényt a városban, hiszen mint mondták, szinte mindenki érintett a témában, még a legfiatalabbak is, akik eddig talán csak torzítva, hallomásból ismerhették meg az apák 1956-os véres drámáját Azokat a tragikus pillanatokat, melyeket nemrég a magyar rádió Vasárnapi Újság című műsora elevenített löl, két szemtanú vallomásának közlésében. A Magyar Demokrata Fórum mosonmagyaróvári szervezetét — mint azt Szerédi Kálmán, városi elnök, vitavezető elmondta — a Határőr c. újság egyik májusi számában megjelent az 1956-os mosonmagyaróvári eseményeket elemző cikke indította arra, hogy nyilvános fórumon, a még élő tanúk közreműködésével, a város közönsége előtt tárgyalják meg az eddig csak titokban, suttogva emlegetett véres incidenst. A fórumon több mint tizenöt egykori mosonmagyaróvári lakos kért szót azok közül, akik 1956. október 26-án jelen voltak a helyi határőrlaktanyánál, amikor gyermekekre, diákokra irányultak, s eldördültek a géppuskák. A fórum asztalánál ott voltak a határőrség képviselői, a város vezetői, valamint Győri Béla, a Vasárnapi Újság főszerkesztője. Az ankét on fölolvasták egyebek között Dudás István, jelenleg Kiskunhalason élő, nyugalmazott határőr ezredes, egykori mosonmagyaróvári zászlóaljparancsaok levelét is, melyet lapunk múlt szombati számában már olvashattak. A már kezdetben is parázs hangulatú vita — a széksorokban ott ültek a kiskunhalas MDF-szervezet, a városi pártbizottság tisztségviselői is í— lapzártakor még javában tartott. A fejleményekre lapunkban vissza térünk. Farkas P. József
