Petőfi Népe, 1989. június (44. évfolyam, 128-152. szám)

1989-06-29 / 151. szám

Ez már történelem! 1919 Az itteni orosz elvtársak részére júni­us 1-jén, a Városháza közgyűlési ter­mében Talalai József, az orosz vörös gárda parancsnoka előadást tartott. Az előadás keretében Sinkó Ervin és Né­met László elvtársak mondtak még len­dületes beszédeket. Német László elv­társ orosz nyelven beszélt a hallgató­sághoz. A könyvkiadás és könyvkereskedés szocializálása című, a Közoktatásügyi Népbiztosság 25. sz. rendeletét azzal közlöm, hogy ezen bejelentéseket a Művelődésügyi Osztály útján kell to­vábbítani ... Az összes tudományos, szépirodalmi és ismeretterjesztő műve­ket a Művelődési Osztály a megalakí­tandó közkönyvtárak részére ezennel zár alá veszi. A megfelelő műveket ha­ladéktalanul át fogja venni. Az át nem vett könyvek forgalma újra szabaddá válik, de nagyobb előadások előtt még­is a Művelődési Osztály engedélye szükséges. (Magyar Alföld, 1919. júni­us 4.) Az újjáalakult munkástanács. A kecskeméti proletariátus képviselői­nek eme nagyjelentőségű ülésén megje­lent Vágó Béla hadtestparancsnok elv­társ, belügyi népbiztos is. A gyűlésen még dr. Katz Béla kormányzobiztos, továbbá Dienes László és Dienes Kál­mán, a budapesti központi Forradalmi Munkástanács tagjai és resztvettek. Vágó Béla: A május első napjaiban tör­tént felfordulás, káosz mindazokon a helyeken kitört, ahol azt hitték, hogy a románok közelednek — tették szüksé­gessé Kecskeméten, hogy a Forradalmi Kormányzótanács a Munkástanács működését felfüggessze és katonai dik­tatúrát állítson ennek helyébe. Sinkó Ervin: Egy ember a saját fele­lősségére diktátorként, mindent, min­denkit kielégítően dolggzpi nem tud, mert minden egyénnek odaadása, segít­sége, személyes részvétele, cselekvése szükséges a sikeres munkához. Hibák, mulasztások történtek, történhettek, mert hiszen én is ember vagyok, aki hiba nélkül nincsen. Olyan helyzetben, olyan pillanatban vettem át annak ide­jén a város kormányzását, amikor nem sok habozni, gondolkodni való idő volt, hiszen cselekedni, rendet teremte­ni kellett ebben a városban, ami azt hiszem, teljes mértékben sikerült is. Én kérem az elvtársakat, hogy új minősé­gemben fogadjanak maguk közé szere­tettel, mint embert, i mint munkást, mint proletárt. (Éljenzés:) Lugossy István elnöklő elvtárs javas­latára kiküldtek aztán egy háromtagú jelölőbizottságot: Tóth László, Berányi Pál és Hajma József elvtársak szemé­lyében, akik egy 10-es munkástanács összeállítására tesznek javaslatot. Vágó Béla felszólalása után megvá­lasztották a 10-tagú Munkástanácsot. Tagjai: Fejős Béla, Safrankó Emánuel, Berenyi Pál, Lugossy István, Szabó La­jos, Hajma József, Szabó József, Vin­­cze Lajos, Tóth László,,Villám József. (Magyar Alföld, 1919. június 5.) A munkástanács tegnapi ülésén Tóth László elvtárs a maga és Berényi elvtárs nevében röviden beszámolt arról a mun­káról, melyet eddig végeztek az országos tanácskongresszuson,' annak bizottsá­gaiban és a különböző népbiztösságok­­nál. (Magyar Alföld, 1919. június 21.) A munkástanács ülését Lugossy elv­társ nyitotta meg, aki bejelentette, hogy a Forradalmi Kormányzótanács Sinkó elvtársat más funkcióba helyezte és helyére Berkes Ferenc elvtársat ne­vezte ki. (Magyar Alföld, 1919. június 21.) " 1939 Az eredmények és tanulságok című vezércikk a többi között a következő­ket foglaljá magában: „Révész László dr. mandátuma azt a közismert tényt igazolja, hogy nincsenek ellenségei. Feladata nehéz, mert megválasztása csak előlegezett bizalom. A közélet he­lyi iskoláját nem járta meg, a törvény­­hatósági bizottságban éveken át néma maradt. Személyében a becsületességet és a jószándékot értékelte a választó. Ezrek érzik, hogy a város sorsán csak a leghatékonyabb befolyás segithet, vi­szont ezrek élnek abban a jó remény­ségben, hogy gondjaikkal és bajaikkal könnyebben juthatnak a közöttünk élőhöz. Ha a segítés el is marad, enyhít a meghallgatás. A jövedelem és vagyonadó kivetési lajstromai elkészültek. Az összesítés szerint Kecskemét 1939. évi jövedelem adója 238 321 pengő, a vagyonadói 95 236 pengő. A vagyonadónál csökke­nés, a jövedelemadónál emelkedés mu­tatkozik. A háztulajdonosok szövetsége , leg­utóbbi választmányi ülésén június 4-ére tűzte ki évi rendes közgyűlését. A vá­lasztmány az elnöki tisztrejsgyhangú­­lag Hegedűs Ferenc dr. ügyvédet, ügy­vezetőül Váry István dr. ügyvédet, alel­­nökül Csorba István pékmestert, titká­rokká Szabó József bádogosmestert és Mester László gazdasági titkárt jelölte. A választási küzdelmeknek Kecske­mét szempontjából egyik legörvendete­­sebb eseménye Gesztelyi Nagy László dr.-nak, a Duna—Tisza Mezőgazdasá­gi Kamara igazgatójának megválasztá­sa a kiskőrösi kerületben ... Ezért kö­szöntjük megválasztása alkalmával az­zal a reménységgel, hogy benne mint képviselőben minden becsületes kecs­keméti törekvés igaz és hathatós bará­tot nyert. A Magyar Statisztikai Szemle májusi számában Szalay Zoltán érdekes ada­tokat közöl a. th. városok 1938. évi gyáripari termeléséről. A tanulmány kereteben közölt statisztika szerint Kecskemét harminc ipartelepe az eb múlt évben átlagosan 875 férfit és 725 nőt foglalkoztatott. A th. városok ipari termelésében részesedése hat százalék volt. A kecskeméti ipartelepek gépei­nek és villamos motorainak teljesítőké­pessége összesen 584 407 lóerő. Az 1938. évi gyáripari termelés értéke Kecskeméten 13 242000 pengő, ami a városok ipari termelési értékénél négy százalékos részesedést jelent. A mezőgazdasági bizottság Pozsgay Rezső dr. elhunytaval megüresedett el­nöki tisztségre egyhangúlag Laczi Já­nost választotta meg. Alelnök lett Haj­nal János. A bizottság elhatározta, hogy szorgalmazza a téli gazdasági tan­folyamok minél szélesebb körben való megszervezését, Tóth Dezső kisnyíri tanító közreműködésével. A központi választmány legutóbbi ülésén Liszka Béla dr. polgármester köszönetét nyil­vánította a választási bizottság elnöké­nek, Hegedűs Ferenc dr. ügyvédnek és helyettesének, Bagi Béla dr. ügyvédnek gondos és precíz munkájukért. A köz­ponti választmány megállapítja, hogy az országgyűlési képviselőválasztás so­rán 2370 választó nem szavazott. Kö­zülük 174 nyújtott be igazoló kérelmet. Az elmaradást nem igazoló választókat pénzbírsággal büntetik. Sub auspicis Gubernatoris avatták doktorrá a budapesti tudományegyete­men ifj Sántha Györgyöt, aki minden vizsgáját kitüntetessél tette le, s ezzel méltó lett a kormányzó gyűrűjére. (Az idézetek a Kecskeméti Lapokból szár­maznak.) ’ 1954 Az év elején közismertté vált, hogy május 24—30-ára összehívják a Ma­gyar Dolgozók Pártja III. kongresszu­sát. Ennek előzményeként lezajlottak az alapszervezeti, járási és városi párt­értekezletek. Ebbe a folyamatba tarto­zott az április I—2-re összehívott me­gyei pártertekezlet is. A megyei pártér­­tekezlet közérdeklődés nélkül zajlott. A Központi Vezetőség sem tulajdoní­tott jelentőséget az aktusnak. Buda­pestről csupán Altomáre Iván begyűj­tési miniszter érkezett Kecskemétre, nyilvánvaló kifejezéséül annak, hogy a begyűjtés számára Bács-Kiskun nem elhanyagolható vadászterület. Ez alkalommal választották meg a kongresszusi küldötteket: a törvényte­len eszközöket nem megvető Altomáre Ivánt, Erdei Lászlónét, az MNDSZ fő­titkárhelyettesét és másokat, akik tag­jai voltak a megyei vezetésnek. A kongresszuson felszólalt Hidas István és Gerő Ernő előtt Németi Jó­zsef, a megyei pártbizottság akkori első titkára. A mezőgazdaságról szólva ki­fejtette: „Számos csoportunkban gya­kori még a parancsolgatás, a kiskirály­­kodás, az egyszerű szövetkezeti tagok véleményének figyelmen kívül hagyasa, bírálatának elfojtása. Sajnos e régi ve­zetési stílus kijavításához nem kapunk elég segítséget a Központi Vezetőségtől sem... A Központi Vezetőség egyet­len tagja sem vett részt például a me­gyei partértekezletünkön. Nagyon hiá­nyoljuk, hogy a párt vezetői mostaná­ban — nem úgy, mint a fordulat éve előtt volt — gyűléseken és sajtóban keveset szólnak közvetlenül a pártakti­vistákhoz és a dolgozókhoz. , W. D. FEKETE SAROK Sok minden van, ami nélkül igazán jól elboldogul az úttörő­tábor. A WC — már bocsánat — nem tartozik ezek közé. WC kell. Az ilonavölgyi — parádi — táborban most szombaton még csak javítgatta két fiatalember a konténeres berende­zést, ami a télen — így mondták — szétfagyott. Mire e sorok megjelennek, már a harmadik turnus kezdő­dik. Talán sikerült is a szerelés. Ha nem, a Newton rendszerű (gravitációs, szélöblítéses) bódék állják továbbra is a másfél­száz meg-megújuló rohamát. Bódék — jobban mondva bu­dik. ' Elgondolkoztam a két szerelőt figyelve: nem lehetett volna korábban kihívni őket? Például a turnus kezdete előtt? Avagy a gondnoktól nem lenne elvárható, hogy téli szezon előtt eleve megtesz mindent a szétfagyás ellen (a műszaki megol­dás pofonegyszerű). Ezek azonban csak kérdések maradtak. Válaszolni a gondnok már csak azért sem válaszolhatott, mert nyári szabadságát tölti. _ * Hja kérem, így könnyű ... (Arról már nem is beszélek, hogy a sátrak beáznak. Mind,) ÖSSZEÁLLÍTÁS KECSKEMÉTRŐL — NEM CSAK KECSKEMÉTIEKNEK — 1989. JÚNIUS A ZAJ ÉS A FÜST ELVISELHETETLEN! — „OXIGÉNGYÁR” 2000-re? — FEJLŐDÉS, VISZONTAGSÁGOKKAL A város, ahol élünk: otthonunk, szűkebb hazánk is Szembetűnő változásokkal más az élet Kecskeméten, mint akár csak két­­három évvel ezelőtt is. Jobb? Rosszabb? E két kérdésre szinte kimeríthetetlenül lehetne felelni. Hiszen ha megkérdezek egy régóta itt lakót: gondolta volna-e évtizedekkel korábban, hogy egyes vá­rosrészek mintegy újjászületnek a dol­gozó emberek erőfeszítése nyomán, nyil­ván nemmel válaszolna az akkori elma­radottság ismeretében. A történelem „átrajzolta” a megyei város térképét. Czollner köz, Vacsi köz, Széchenyi- és Petőfiváros: tízezerszámra találtak ott­honra emberek a kipusztult gyümöl­csösök és nyomorúságos viskók helyén épült házakban. Az utóbbi városrészt — az ott élők jelentős anyagi áldozat­­vállalásával —épp a közelmúltban csa­tornázták. — Fejlődik tehát a megyei város, Kecskemét. Igaz, a tanács és a lakosság egyre nehezebben búja a kiadásokat fedezni, a megtorpanás az életkörülmé­nyek javításában a továbbiakban nem csupán pénzügyi oldalról fenyeget. Nagy az elmaradás a környezetvéde­lemben. Miközben városrészek épültek újjá," s a Luther-udvar műemléki épüle­te, a szemünk láttára szépül nap-mint nap az ott dolgozók keze nyomán, az emberekre rátör a rossz érzés is manap­ság. A zsúfoltságtól, a zajtól, a szeme­tes utcáktól és a levegő szennyeződésé­től, egyre többen érzik elviselhetetlen­nek az életet. Mi erről a véleménye dr. Adorján Mihály tanácselnöknek? — Az elmúlt két-három évben — úgy gondolom — több vonatkozásban javultak vagy nem romlottak tovább, néhány területen azonban rossz irány­ban változtak a város lakóinak az élet­­feltételéi ifi kezdi a tanácselnök. -^He­likopterről letekintve a város úgy néz ki, mintha egy erdőben "volna. Ebben szerepe van a lakosság által telepített több fezer fának. Köszönet illeti azokat az embereket, akik a házuk elé fákat és virágokat ültettek. A jó közérzetért azonban hosszabb távon is tenni kell, mint ezt a Kecskemét északi részén az utóbbi két esztendőben létrehozott 50 hektáros arborétum is mutatja. Az ez­redfordulóra ez lesz a város „oxigén­­gyára”. ■*— Ami máris úgy hiányzik, mint egy falat kenyér! — Igen, hiszen magasabbról, madár­távlatból nézve Kecskemétet, nem tűn­nek a szemünkbe azok a fehér — bár így is mondhatnám: fekete '■— foltok, amelyek napi gondjainkat jelzik. Föld­közelben, a várost járva látjuk közvet1 lenül, hogy mennyire más a helyzet ide­­lent! — Zajban, szennyezett levegőben élünk. Bős—Nagymaros körül folyik a csatározás, közben az utcán és az abla­kainkon át árad a gépjárművek füstje és a por. Előre aggódom: mivé válik a ko­­romszennyezödéstől a ( Luthér-udvari műemléképület szép, fehérre festett fala. A környezet csak pénzzel — újabb és újabb kiadásokkal— védhető? — Felerészben pénzen, felerészben viszont az emberek magatartásán és műveltségén múlik, -hogy milyen egy lakóhely-élettere. Zajártalomról 15-20 éve még csak ipari üzemek esetében beszélhettünk. Ma? A legkülönfélébb zajforrások zavarják a városban lakók nyugalmát és munkáját. A körutak mentén élő embereknek tanácstagi be­számolókon is elhangzó, vissza-vissza­­térő panasza a szünet nélküli zaj- és levegőszennyezés. — Megkeseríti a lakosság életét ez a k{l környezeti ártalom. — A társadalom gazdagodásával, tagjai jelentős részének anyagi gyara­. podásával Magyarország nem olyan régen jutott el arra a fejlődési fokra, amelyen a fejlett európai országok már túlvannak. autózás elterjedésére gondolok. Nálunk korábban is sokan szerettek, volna, de nem bírtak — vagy, nem tudtak — gépkocsit vásárolni. Ma már más a helyzet. Ezt az országban járva-kelve, de itt, Kecskeméten, is ta­pasztaljuk. Az emberek megvették az autókat, s, mint gépjármű-tulajdono­soknak, állampolgári joguk is, hogy azokkal közlekedjenek. — A tiszta levegőhöz, a zavartalan munkavégzéshez és pihenéshez való jqg , is ott van valahol az allftmpolgári jogok között... — A társadalom fejlődésének, így az autózás elterjedésének is, megvannak az ellentmondásai. A gépek uralkod­nak rajtunk, akkor is, haverről nem mindig veszünk tudomást. így jöhetett • A Hornyik János utcai üzletsoron maholnap már csak zsebkendővel befogott orral vagy oxigénpalackkal lehet végigmenni. (Walter Péter felvétele) létre az a torz állapot, ami napjainkra jellemző: az emberi együttélés normái — de legalábbis jó mintái — hiányoz­nak a közlekedésben és az élet egyéb területein. Mint említettéin, a fejlett eu­rópai országok túljutottak azon a fejlő­dési szakaszon, ahol most mi tartunk. Ott már felfedezték a kerékpározás és a gyaloglás egészségjavító és környe­zetkímélő hatását. Nem mennek min­denhová autóval! Milyen jó lenne, ha nálunk is egyre főbben felismernék: jót tesz egy tízperces séta, míg a munka­helyre beérünk, mint a benzingőzt, a korommal és az ólommal szennyezett levegőt belélegezni. Én is tapasztaltam, hogy mit jelent egy régi, rossz műszaki állapotban lévő gépkocsi mögött ha­ladni. Az ember szinte eszméletveszté­sig fulladozik — a tökéletlen égés kö­vetkeztében —; a kibocsátott füsttől. — Hát akkor a járókelők mit mond­janak erre az embertelen állapotra! Mi­óta nem lehet elkanyarodni a Ceglédi út felé a Bethlen körúti útkereszteződés átépítése miatt, a városközpontra zúdu­ló újabb járműáradattól a zaj és a szenny már elviselhetetlen. Nem szóbeszéd, va­lóság: a zsúfoltság következtében a köz­lekedés a közlekedés akadályává vált. Am nemcsak ez nyugtalanítja a lakossá­got. Másutt is jó volna az életfeltétele­ken javítani. A jobb emberi együttélés­nek miben látja az akadályait? — A beszélgetés elején szó volt arról, hogy mennyit fejlődött Kecskemét. Uj családi házakkal egész városrészek épültek ki. A beköltözéskor a lakók­nak első dolguk volt, hogy rendezett környezetet teremtsenek maguk körül. Virágokat, fákat és bokrokat ültettek az utcán, házaik elé. Azonban egyesek nem kímélik mások munkáját. Szeme­telnek, vagy az utcát telephelynek néz­ve, hétvégeken és éjszakánként ott par­kolnak a munkahelyi tehergépkocsik­kal is. — A Petőfivárosból nemrég kaptunk ilyen lakossági jelzést. Miben látja a megoldást? — Abban, ahogyan a Volán és . az Észak-Bács-Kiskun Megyei Vízmű Vállalatnál csinálják. Nem engedik egyik dolgozójuknak sem hazavinni a vállalat munkaeszközét *— a teherau­tót. A gépkocsinak az üzemi telephe­lyen van a helye! — A magánéletben is jó lenne maga­tartást váltani, figyelembe venni mások érdekeit. Azon kívül, hogy például egy 15 éves fiatal leszereli motorkerékpárja kipufogójának hangtompítóit s fülsike­títő zajjal „végigrepeszf■ a Rákóczi úton, mások sincsenek mindig tekintet­tel egymásra. Kik zavarják (még) a la­kosság nyugalmát? — A társadalom gazdagodásával együtt jár a szórakozóhelyek számának növekedése. A kulturált vendéglátás és szórakozás azonban kizárja azt a zava­ró tényezőt, hogy éjféltájban, hazame­net nagy zajjal becsapják az autók ajta­ját. Az autórádióban bömböltetett la­kodalmaskazetta számait nem biztos, hogy a hatodik szomszéd is szívesen hallgatja. Akkor lenne béke a szomszé­dok között, ha: aki olvasni akar, olvas­hasson, aki muzsikálni szeretne, muzsi­kálhasson, s akinek a diszkó a kedvenc időtöltése, az is élhessen egyaránt joga­ival, mások zavarása nélkül. A város nem csak alvó- és munkahelyünk, en­nél több: otthonunk, szűkebb hazánk, ahol élünk — válaszolta végül dr. Adóiján Mihály. Kohl Antal LAPSZEL ÚJSÁGOLVASÓ KECSKEMÉTIEK Vezet a Petőfi Népe: Kecskemé­ten ezt vásárolják a legtöbben, szám szerint 17 860-an. A postán, Bujdosó Máriától kapott informá­ció szerint a második helyen 11 560 példánnyal a tévéújság kö­vetkezik. (remittendája, azaz ma­radéka heti 120). A Nők Lapjából 5425 érkezik (150 megmarad), a Fülesből 3885 (90 marad), a Re­formból 4000 (mind egy szálig el­kel). A HVG-t 1670 példányban terjesztik (60 marad), a Rakétából 950 jön (50 nem kel el), az Ország- Világból 1150 (50 marad), a Képes 7 665 példányban jön (remittendá­ja 120), a Népszabadságból 2000 érkezik, a Népsportból 2050, a Magyar Hírlapból 755, a Mai Napból 573, a Magyar Nemzetből 1000, a Népszavából 674. Az új lapok példányszámai Kecskemé­ten meglehetősen változékonyak. A Kapuból 900-at, a Hitelből 850- et, a 2000-ből 200-at kap Kecske­mét. A Bácskapocs első száma 6500, a második 3280, a harmadik 1000 példányban került a kecske­méti árusokhoz. A Kis Újság első két száma 490 és 590 példányban érkezett meg, a 168 órából először­­re 1970, másodjára 2570 jött. VONALKÓD­BEMUTATÓ Ma délelőtt 10-től 15 óráig szá­mítógépes vonalkód-bemutatót rendez a SZÜV Fővállalkozói Iro­da a Tudomány és Technika Háza első emeleti tanácstermében. Min­den érdeklődőt várnak. NAIV MŰVÉSZEK KIÁLLÍTÁSA A Magyar Naiv Művészek Mú­zeumában július 1-jén 11 órakor Kerékgyártó István nyitja meg La­­katosné Dékány Mária festő és Nagy András szoborfaragó kiállí­tását. A tárlat augusztus 16-áig te­kinthető meg. DZSESSZKONCERT Nyári dzsesszkoncertet rendez­nek június 29-én, tehát ma este 8 órakor a Szuper Trió közreműkö­désével a Szalvay Mihály Úttörő- és Ifjúsági Otthonban. ÓRIÁSBÁB-KÉSZÍTŐ VERSENY Oriásbábkészítő versenyre vár­ják a gyerekeket július 1-jén dél­előtt 9 órától a főtéren. Egyénileg, csoportosan vagy családdal együtt is benevezhetnek. Az elkészült bá­bokkal fél 11-től felvonulást ren­deznek, a legjobbak alkotóit pedig a zsűri megjutalmazza. Nem akármilyen babérokra pá­lyáznak a felvételeken látható tárgyak: a Guinness rekordok 1989- es évkönyvébe való bejutásért indí­totta versenyre őket gyűjtőjük, a kecskeméti Leskovszky Albert. Az, hogy talál-e közöttük jegyzésre mél­tót a bírálóbizottság, egészen az év­könyv megjelenéséig titok marad. A Leg-leg-leg adásában már siker­Rekord­jelöltek rel szerepelt a több mint húsz tagból álló Kecskeméti Kerámia Konzort, melynek kerámiából készült hangsze­rei láthatók az első fotón. Ugyancsak ritkaságszámba megy a dorombzenekar. A Kecskeméti Do­rombkórushoz hasonlóról pedig egy­általán nem tudok. Itt ugyanis har­mincán csalnak elő'egy időben han-” gokat e népi hangszer különféle vál­tozataiból. A kétméteres triangulum, ugyanakkora kolomp, valamint a fel­vételen látható hangvillák óriássá na­gyított, ám tökéletes másai az eredeti­nek. Igaz ugyan, megszólaltatásuk valamivel több energiát igényel. (Straszer András felvételei.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents