Petőfi Népe, 1989. június (44. évfolyam, 128-152. szám)
1989-06-26 / 148. szám
1989. június 26. • PETŐFI NÉPE • 5 • A hűtött meggyek is — egy éjszaka alatt — így megromlottak. t Az exportra szánt meggyet válogatni kell. VARÁZSLATOK A KERESKEDELEMBEN, AVAGY: (Walter Péter felvételei) Az olcsó meggyből így lesz drága Vihart kavart a meggyügy. A Zöldért felvásárlási árának csökkenéséről szóló beszámolónk után többen érdeklődtek, hogyan lehet, hogy a 8 forintért leszedett meggyet a boltban csak 25-30 forintért kapja meg a fogyasztó. A dolog végtelenül egyszerű, de cseppet sem megnyugtató. Azt a zöldséget, gyümölcsöt ugyanis, amit a zöldértesek felvásárolnak, a legritkább esetben találja a pultokon a vásárló háziasszony. Az ügylet tehát két szálon fut, amit két példával lehet érzékeltetni. Az egyiket a Bács-Kiskun Megyei Zöldért Vállalat főosztályvezetője, Gedai László mutatja be: — Az idén úgy terveztük, 4500 tonna meggyet vásárolunk fel, erre szerződéseket is kötöttünk. A termésbecslések alapján a várható meggymennyiség 5500-6000 tonna. Az időjárás a Meteornak és az Érdi nagygyümölcsűnek a szedésénél komoly gondokat okozott. Mint arról önök is szóltak, a nedves, esős időjárásban a szemek megduzzadtak — megszívták magukat vízzel — kirepedtek, a sérülésnél szinte azonnal megpenészedtek. Egyébként ez a két fajta már lefutott, 800-900 tonnát vásároltunk fel. Valamennyi minőségi kategóriára adtunk ki árat, az exportra, a belföldire, az iparira, a lére és a cefre minőségűre. Amíg a minősége elérte az exportszintet, ezt az árat tartottuk, hiszen a nagy részét külföldre küldtük. Körülbelül 100-200 tonna minősége hagyott kívánnivalót maga után. Ennek egy részét a Debreceni Konzervgyár fogadta — 10,50-et kapunk kilójáért, de mi szállítottunk — a többi csak cefrének jó. Ez utóbbi felvásárlási ára 2 forint, mi 4,50-et kapunk a feldolgozótól, de szintén mi szállítjuk, rakodjuk és a göngyöleget is mi álljuk. — Hogyan lett — véleménye szerint— a Zöldért emblémájával ellátott boltokban a meggy 25-30 forint? — Pontosan fogalmazott. A bolt a miénk, de nem mi üzemeltetjük. A boltjaink — majdnem mind — jövedelemérdekeltségűek vagy szerződésesek. Mindkét esetben a boltvezetők hatásköre az árak alakítása. — Ön kereskedelmi szakember. A kiskereskedelemben, általánosságban, milyen árrés az elfogadható? — Csak általánosságban és a saját véleményemet mondhatom: a fogyasztói árból kiindulva a megengedhető árrés 25-30 százalék. A költségnövekedéseket figyelembe véve — ha a felvásárolt termékből nem kell sokat kidobni — ez szerény hasznot jelent. — A fogyasztói árból kiindulva — azt mondta -— tehát a fogyasztói árat kell előbb meghatározni. Meddig lehet „kitartani" ? — Amíg a termékre fizetőképes kereslet van és amíg a környezetben mármint a környékbeli eladóhelyeken az árak hasonlóak. A megyeszékhely Nagykőrösi utcai zöldségboltját választottuk példánk színhelyéül. Mint megtudtuk Koroknai Józsefié boltvezetőhelyettestől; az üzlet jövedelemérdekeltségű. Érdeklődésünk csak a két, már lefutott meggyfajtára terjedt ki. — A Zöldérttől nem vásárolunk csak nagyon ritkán, ha a termelők nem hoznak éppen olyan zöldséget, gyümölcsöt, amire kereslet van. A Meteor és az Érdi nagygyümölcsű meggyekből összesen 250- 280 kilogrammnyit vettünk meg. Igazán nagy kereslet ezekre nincs, tehát naponta legföljebb egy-két ládányit veszünk. Nemcsak a meggyet, hanem általában a többi árut is megszokott termelőink hozzák be, esetleg kimegyünk a nagybani piacra és ott vásárolunk még. Nem veszünk meg csak annyit, amennyi egy nap alatt elfogy, e két fajta meggyből nem minősítettünk le megromlás miatt. Most az van kinn a pulton, amit tegnap hoztak be, a fogyasztói ára 28 forint, mi 22-ért vettük. Persze, jelentkeznek többen az árujukkal, de azért hogy itt álljon, megromoljon, nem veszszük meg. * * * Szóval, a meggy-vihar így kavarodik. Ami számomra, és gondolom, mások számára is, teljesen érthetetlen, a példák és a magyarázatok ellenére; s nem bizonyos, hogy csak a meggyek ügyében van így. Tudom, hogy a termelő költségei olyan magasak, hogy gyakran alig van haszon egy-egy termékén. Megértem, hogy a nagykereskedő, a kiskereskedő a saját hasznát kell, hogy szem előtt tartsa. Azt a kicsi lánykát viszont nem tudom elfelejteni, aki édesanyját kérlelte: vegyél nekem... (a pontok helyére, sajnos, sok minden illeszthető) és a válasz: nincs rá pénzem. Gál Eszter A PETŐFI NÉPE AJÁNLATA FOLYÓIRAT Forrás 1989/6. „Az év, vagy talán a 80-as évtized környezetszennyezési botránya” ij- így nevezi Lovas Dániel az apajpusztai méregtemető esetét a Forrás júniusi számában napvilágot látott Még él a hallgatás törvénye című írásában. Több hónapig tartó magánnyomozásának tapasztalatait szubjektív naplójegyzetek formájában rögzítette, s közölte most az alábbi ajánlással: Tekintsék az egészet egy állampolgár beszámolójának arról, mit látott 1988—89. fordulóján, valahol Magyarországon”. Mint valamennyi irodalmi folyóirat, a Forrás is megemlékezik Weöres Sándor halálának évfordulójáról. Kiss Benedek A tenger csöppjének dala című, Weöres Sándornak címzett verse, Kérésztury Dezső A jelenség című vázlata, Thinsz Géza W. S.-siratója, Tüskés Tibor A Kútbanéző című elmélkedése, Nagy Gáspár Lámpásaival vonul az éjben című sorai, Rónay László A végtelen kupolája alatt címmel írt gondolatai a művész költészetéről, Balia D. Károly Madárhangon című verse és Szekér Endre levele éppúgy része az ünnepi emlékidézésnek, mint a költő Kecskeméti piacon című írásának közlése. Az emlékezés Zám Tibor születésének 60. évfordulója jegyében folytatódik. Itt találnak az érdeklődő olvasók két levelet az író hagyatékából, . valamint Kovalcsik Attila elemzését Zám Tibor Túl a poklon című írásáról. Bánszky Pál Benedek Péter száz esztendeje című tanulmánya ugyancsak múltidézés. A kivételes tehetségű autodidakta festőművész e hónapban lenne százesztendős. Munkásságát az évforduló apropóján méltatta a szerző. LEMEZ Elindult a banzáj Bonanza Banzai. É különleges nevű, háromtagú zenekarról eddig csak különféle tehetségkutató pályázatokon hallottunk. Sikerrel szerepeltek és úgymond egyik napról a másikra fel is fedezték őket. Ez persze, nem véletlen, mert muzsikájuk üde folt a hazai poppalettán. Szövegeik ugyancsak naprakészek. A szólóénekes, Kovács Ákos pedig különös hangjával jeleníti meg a szerzeményeket. Induljon a banzáj! — ez a befutó sláger. A tizenegy dal között van még néhány kiváló kompozíció. Ilyen például a két tételből álló Félelem, a Calypso, a két, angol nyelven rögzített nóta, a Ladies from the house és a Coming around. Érdemes figyelni az Adjon Isten... című népdalfeldolgozásra. A Bonanza Banzai első, bemutatkozó nagylemezének zenei rendezője az East együttes vezetője, Móczán Péter. (Start, SLPM 37242) FILM Angyalpor Az új francia film rendezője Edouard Niermans elsőfilmes, fiatal tehetségként tíz évvel ezelőtt mutatkozott be a Paptanár című filmjével Párizsban. Újabb munkájában még önállóan ki nem próbált területre merészkedett: krimit készített, amelynek- á nemzeti filmgyártásban komoly hagyományai vannak. A vérrel és nem kevés szentimentalizmussal áztatott történet hőse a divatosan borostás, alkoholista, szökött feleségét ámokfutóként üldöző Blumont felügyelő. Üldözés közben beleszeret az útjába vetődő „angyalarcú” lányba, aki bánatában az italhoz menekült, enyhülést szerez nagy bajában a lány törődése, figyelme. Egy alkalommal azonban, nagy meglepetésére, a lány jellegzetes kéztartására ismer egy, a közelmúltban elkövetett bankrablásról készített videofilmen. Ezek után tüzetesen megvizsgálja beszélgetőpartnere kilétét. Hamarosan összeáll a kép: egy prostituált lányaként árvaházban nőtt fel, s testi-lelki jóbarátságban él egy bűnözővel, akinek — mint kiderül — köze van elrabolt feleségéhez is. A nagy alapossággal megbonyolított cselekménynek nem az a fő baja, hogy nehezen követhető, hanem inkább az, hogy a nézőtéren minden fordulata gyorsabban kiszámítható, mint ahogyan a filmben bekövetkezik. Annyi kitűnik, hogy Blumont felügyelő valamiképpen Chandler és Hammatt nyomdokain szeretne járni, ám extravaganciájából többnyire csak ügyetlenkedés sikeredik. Niermans, a rendező mindent elkövet, hogy meghaladja a bűnügyi film jól bevált amerikai (és francia) sablonjait, ám a végeredmény csak azt igazolja, hogy ezeket megvalósítani sem könnyű. magazin~T Lilla és Öcsi A Polip című rockmagazin hator dik számában közölt LUla-interjúból kiderül, hogy a népszerű énekesnő nem különleges lény, még a macskákat is kedveli. Flipper Öcsi pedig hosszú életre számíthat horoszkópja szerint. Riport az Ossiánról, tények a Milli Vanilliról, koncertbeszámolók, portré Tracy Chapmanről, pletykák, hírek, lemezkritikák és színes poszterek találhatók még a júniusi Polipban. Az ipari védőeszközök felhasználhatósága katasztrófa esetén Napjaink állandóan változó világában, amikor a technikai, technológiai előrehaladás soha nem látott ütemű, és a különböző veszélyforrásokkal kénytelenek vagyunk együttélni, nagy felelősség hárul ránk az emberi élet védelméért, a létrehozott anyagi értékeink, kultúránk megvédéséért. A rohamosan fejlődő technikai civilizáció ugyan növeli a katasztrófák műszaki kivédésének lehetőségeit, egyúttal azonban új katasztrófaforrásokat is teremt az ipar, a közlekedés és az élet egyéb területein. Az ipari katasztrófák során a tömeges sérülések és halálesetek túlnyomó része megfelelő egyéni védőeszközök használata mellett megelőzhető. A váratlan eseményekre való céltudatos felkészülés jegyében indokolt az iparban előforduló, naponta használatos egyéni védőeszközök és -felszerelések széles skálájának rövid áttekintése. Az ipar legkülönbözőbb ágazataiban találunk az adott technológiai követelményekhez jól üleszkedő védőeszközöket, amelyeket a tervezés során nemcsak munkavédelmi, hanem sok egyéb szempont alapján is megvizsgáltak. Ezeket két csoportra osztjuk: légzés- és bőrvédő eszközök, valamint speciális mentőeszközök. A légzésvédő eszközök egyik fajtája a gázálarc és a keretálarc, amelyek a mérgező összetételű levegőt a szűrőbetéten átáramoltatva, belégzésre alkalmassá teszik, ugyanakkor megvédik az arcot és a szemeket a káros szennyeződésektől. Ismert ezenkívül az úgynevezett sisakálarc is, ami összekötő tömlővel csatlakozik a szűrőbetéthez. Legújabban „Medi—Panoráma álarc” elnevezéssel egy minden fejméretnek megfelelő, korszerű légzésvédő eszközzel gyarapodott a munkavédelmi eszközök kelléktára. A légzésvédő eszközök családján belül külön említést érdemelnek az úgynevezett respirátorok, amelyek főképpen az egészségre ártalmas poroktól, lebegő anyagoktól és baktériumoktól védenek. A legkorszerűbb típus külső és belső szűrőbetéttel egyaránt el van látva; ami egyes mérgező gáz és gőz ellen is megfelelő védelmet nyújt. Ezekkel az eszközökkel, egy jól illeszkedő védő szemüveggel kiegészítve, a gázálarchoz hasonló védettségi szintet érhetünk el. Néhány, iparban használatos respirátorfajtát meg is nevezünk, így például a könnyű, PGF—2 és az U2K respirátorokat, melyek csak porszennyeződés ellen védenek, míg a festékszóró álarc, a RU 60 M respirátorok szűrőbetétéi már szerves, illetve szervetlen gázok és gőzök ellen is hatásos védelmet biztosítanak. Tekintettel arra, hogy a fizikaikémiai tulajdonságaikat illetően egymástól igen eltérő hatású mérgező anyagok léteznek, fontos a légzésvédő eszközök szűrőbetétei speciális szűrési tulajdonságainak pontos ismerete. A mérgező anyagok töménységét figyelembe véve lényeges szempont a szűrőbetétek védelmi ideje, a szükséges cserék időtartamának meghatározása érdekében. Ugyancsak hasznos tudni, hogy mérgező anyagokkal szennyezett légtérbe még légzésvédő eszközzel is csak úgy szabad belépni vagy dolgozókat beküldeni, ha biztosan ismert a szennyezett levegő oxigéntartalma, amely 17 térfogatszázaléknál nem lehet kisebb. Ezt elsősorban zárt épületben történő mentési feladatok végrehajtásakor kell alaposan meggondolni, különösen égés esetén, amikor elhasználódik a légtérből az oxigén. További óvatosságot igényelnek a levegőnél nehezebb széngázok okozta veszélyhelyzetek, feltételezve, hogy a gázálarccal védett személyek hosszabb ideig üyen körülmények között tevékenykednek. Hasonló eset lehet még az is, ha nagy töménységű, ismeretlen fajtájú mérgező anyaggal szennyezett területen vagy helyiségben kell a mentési feladatokat végrehajtani (például közúti tartálykocsi-baleset). Ha a mérgező gázok, gőzök emberi szervezetet károsító hatása, töménysége vagy a levegő oxigéntartalma nem ismert, kizárólag olyan légzésvédő eszközöket szabad alkalmazni, amelyek a belégzésre szolgáló levegőt a tiszta légtérből hosszabb tömlő segítségével juttatják el a felhasználóhoz. Ilyen típusú eszközöket használhatunk tartályban, ciszternában végzett munkákhoz, illetve az ott szerencsétlenül járt személyek mentéséhez. Tűzoltáskor — amennyiben az égő anyagokból mérgező gázok szabadulhatnak fel — oxigénes vagy sűrített levegős önmentő készülék használata a legmegfelelőbb. A légzésvédő eszközök alkalmazása mellett szükség lehet a testfelület megfelelő védelmére is. E védelmet kiválóan biztosítja a munkavédelmi eszközként alkalmazott, gumírozott, kétrészes ruha vagy a gumírozott, melles nadrág, a különféle védőkesztyűk és védősisakok. Megemlítjük* még, hogy ä fiagy magasságban végzett munkák során előírt védőfelszerelések, mint a biztonsági heveder és speciális kötélzetek, igen hatékonyan használhatók iparikatasztrófa-helyzetekben. Az esetlegesen bekövetkező ipari katasztrófák esetén az általunk felsorolt és az iparban meglévő védőeszközök használata mellett nem szabad megfeledkezni a polgári védelem védőeszközeiről sem. A kiképzés, felkészítés során meg kell tanulni azok használatát. A veszélyforrások ismeretében, a várhatóan lrialakuló helyzetből következtetéseket vonhatunk le ezeknek az eszközöknek a használatára, adott körülmények között való kiegészítésére. A tét nagy. A polgári védelemben és az iparban rendszeresített védőeszközök szakszerű használatával rendkívüli esetben életeket lehet megmenteni, a vagyonbiztonság nagymértékben növelhető. Lengyel Zoltán • A robbanáskor betemetett emberek kimentésére jó szolgálatot tesz a kompreszszorról működtetett véső. • A tűz oltását is gyakorolni kell akár ipari, akár mezőgazdasági üzemről van szó.
