Petőfi Népe, 1989. június (44. évfolyam, 128-152. szám)

1989-06-24 / 147. szám

6 • PETŐFI NÉPE • 1989. június 24. ORVOSSZEMMEL Éltető vagy ártó napsugár Június eddig nem túlságosan csábított a napfürdőzésre, mégis indokolt, így nyár elején, foglal­kozni a napozás okozta hatások­kal. A napenergia nemcsak fűtésre alkalmas, de a biológiai folyama­tokat is előnyösen befolyásolhatja. Ám, ne feledjük: jóból is megárt a sok, a magas hőfok önmagában, rövid idő alatt is kóros hatásokat eredményezhet. A napenergia kedvező biológiai hatásai közűi kiemelhető az ultra­ibolya sugarak kedvező hatása, így például D*-vitamin-szükségletet pótol. A halmáj, a tojássárgája, a tejzsír tartalmazza a D-vitamin elővitaminját, amely az ultraibolya sugarak hatására D-vitaminná alakul át a bőrben. A napsugárzás árnyékban is érezteti hatását. A szervezetet köz­vetlenül érő napsugárzás enyhébb formában a bőrön pírt okoz, de kisebb-nagyobb mértékű égési sé­rülés is létrejöhet. Általában rosz­­szabbul tűrik a napsugár hatását a súlyfelesleggel bírók, a túlságosan fehér bőrűek, a terhesek (terhessé­gük korától függően), a szívbete­gek, a magas vérnyomással keze­lésre szorulók. Hátrányos lehet még a hosszabb napsugárzás a bel­ső elválasztásé mirigy rendellenes­sége esetén és májbetegek számára. Nagy nyári melegben a bővebb táplálkozás és alkoholfogyasztás kedvezőtlenebbé teheti a napsugár hatását. Napszúrást főleg a fejet ért közvetlen napsugárzás hatásá­ra kaphat az ember. A koponya­csontok felmelegedése miatt fejfá­jás léphet fel, szédülhet, sőt eszmé­letét vesztheti. Az ilyen esetben a sérültet árnyékba kell vinni, nyu­galomba helyezni. Itatás, C- és Bő­­vitaminok adása kedvező. A hőguta mágas levegő-páratar­talom mellett jön létre, amikor a verejték nem tud elpárologni. Há a levegő hőmérséklete eléri vagy meghaladja a 38 fokot, a szervezet nem képes hőleadásra, ezért emel­kedik a testhőmérséklet. Ha vi­szont eléri a 40 fokot — ájulást, vémyomássüllyedést, légzészava­rokat és görcsöket okozhat. Mun­kavégzés közben, páradús levegő­ben, alacsonyabb' hőmérséklet is elviselhető, ha a levegő száraz és áramlik. Fontos még tudni, hogy a sötét színű, úgynevezett festékes anyajegyek napoztatása kerülen­dő! Dr. Honti Géza 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 r 11 12 13 a 14 a 15 16 17 18 a 19 20 | 21 22 23 24 a r 25 26 ■ 27 a 28 29 30 □ 31 32 a 33 34 35 □ 36 □ 37 38 □ 39 □ 40 41 □ 42 □ 43 44 1 45 46 47 48 □ 49 a 5Ö 51 a 52 m 53 54 a 55 56 57 58 □ Kp-60 r ■ □ 61 62 1 63 64 □ 65 L □ CSALÁD, OTTHON 1989 • • Hogyan tud On megélni (ma) a fizetéséből? Úgy tudjuk, hogy a traktorosok jól keresnek. Hiedelem! Találkoztam egy traktorossal, aki el­panaszolta gondját, baját, mondván, mindennap dolgozik és mégis nehezen tud megélni a fizetéséből. * Greksa László született 1956-ban, nős és egy. gyermek apja. Homokmégy, Halom 42. szám alatt lakik. A riport­alanyom többgyermekes családból származik. Édesapja paraszt, falusi pásztorember volt, aki viszonylag fiata­lon meghalt, s ezért már korán dolgozni kellett a gyerekeknek is a napi megélhe­tésért. Mint megemlítette, édesanyja ké­sőbb sem nagyon tudta segíteni az öt testvért. Nyolc éve házas, és ez idő alatt lakóházra gyűjtöttek, mert minden vá­gyuk az volt, hogy saját házban lakja­nak. Erőfeszítéssel sikerült. — Gondolom, nagy megnyugvás volt, amikor a saját házba költöztek. — Megnyugvás és öröm, de a bajok csak ezután kezdődtek igazán. A házat az elmúlt évben vettem 260 000 Ft-ért, melyhez 25% „saját erőt” kellett bizto­sítani. A megtakarított pénzünk nem volt elegendő, kölcsönt kelleti kérni édesanyámtól. A feleségemmel együtt a havi nettó keresetünk 8500,— Ft. Eb­ből kifizetek havonta közel 5000,— Ft OTP-részletet, a fiám után óvodai költ­séget, fűtést, világítást. A legszüksége­sebb élelmiszerekre — kenyérre, tejre —csak előtakarékossággal marad. — Ruházkodás? — Sajnos, mi használt ruhákban já­runk a feleségemmel. A fiamnak kell venni kabátot, cipőket, mert őszre is­kolába megy. A tanszerek és az iskola­táska is, nekem, jelentős kiadás. — Hogyan tudják beosztani a fizeté­süket? — Többször is át kell gondolni, hogy most éppen mi a legfontosabb. Amikor cipőt veszünk a fiamnak, akkor semmi másra nem telik. Az is már méregdrá­ga. Húst csak félévenként veszünk a hentesnél, bár eddig még koplalni ép­pen nem kellett, mert tartok néhány csirkét és nyulakat. Mint ahogy azt ön is tudja, a nyúl igen szapora fajta és igénytelen, az árokszéli füveket szedem nekik. Szerencse, hogy szeretjük is a nyúlhúst. Szórakozásra még csak gon­dolni sem merünk­— Miként vélekedik: hosszú távon tartható-e ez a nehéz állapot? — A kormánynak valamit kell tenni rövid időn belül, mert az áremelkedé­sekkel és a jelenlegi fizetésekkel, a lét­minimum sem biztosított. A mai árak­hoz szükséges lenne legalább 14-15 ezer Ft egy gyerekes családnak ahhoz, hogy közepes színvonalon élhessen. — Tudja mi a baj? —Aránytalanul sok a vezető beosztá­sú dolgozó és a bérből is aránytalanul 4-5-szörösével többet visznek el, mint a fi­zikai dolgozók. Az nem baj, persze, hogy ők többet kapnak, csak kevesebb vezető kéne! Amennyiben a kormány ezen a nehéz helyzeten nem tud változ­tatni, akkor a fizikai dolgozók nagyobb része képtelen lesz csaladját eltartani. Nekem is, ha nem lenne kertem, ahol a babot, krumplit és egyéb zöldséget meg­termelem, és ha anyám nem kölcsönöz­ne, akkor már tragédia lenne a megélhe­tésünkkel. Ennyit erről. * Sajnos, ennél a családnál a havi jöve­delem nem fedezi a kiadásokat. Marad a napi 14-15 órás munka, hogy fenn tudjak magukat és családjukat tartani. Kákonyi Mátyás Példázat Rejtvényünk vízszintes 1. és függőle­ges 29. számú sorában Kurt Baum né­met író érdekes mondását idézzük — egy régi példázat nyomán. Megfejtésül ezt kell beküldeni. ■ VÍZSZINTES: 13. Sós tó Közép- Ázsiában. 14. Régi földesúr. 15. A kó­dexmásoló Ráskay nővéf utóneve. 16. Francia haladó radikál-szocialista po­litikus (Pierre). 18. Hivatalos papír. 19. Hegy Jeruzsálem déli részén. 20. A Volga két partján, Kazanytól délre élő nép. 23. Részecskék. 25. Értéktelen holmi. 27. Ez a futó őrjöngő, eszeve­szett ember. 28. Velence eleje és vége. 29. aaaaaa. 31. A főváros XX. kerüle­tének része. 33. A bizmut és a vanádi­­um vegyjele. 34. Afrikai dögevő madár. 36. Rajta, gyerünk (német szóval). 37. A háta irányába. 38. Olasz város a Ve­zúv közelében. 39. Az ókorban Erdély területén élt nép. 40. A keleti népek régi, vonóslantszerű hangszere. 41.» Francia zeneszerző (Edouard, 1823— 92). 42.... avion: légipostával. 43. Ál­latterelő kiáltás. 44. Olyan (ford.). 45. Spanyol hegedűművész és zeneszerző (Pablo, 1844—1908). 47. Szűrke fém. 48. A folyó nap. 49. A Dráva mellékfo­lyója. 50. A nem mérges óriáskígyó egyik fajtája; tigriskígyó. 55. Olasz vá­ros az Alpesektől kilépő Adige partján. 57. Győr német neve. 59. Szekrényrész. 61. Tejtermék. 62. Nemegy. 63. Mérta­ni test. 65. Termékeny vidék Csehszlo­vákiában. FÜGGŐLEGES: 1. Olasz munkás­­forradalmár, társával, Vanzettivel az USA-ban kivégezték. 2. Nyíregyházá­hoz csatolt egykori község. 3. Ipari szo­rítószerkezet. 4. Tova. 5. Időszámítá­sunk után. 6. Lármás felfordulás. 7. REGIBŐL — ÚJABBAT REKORDEHSEG Most már sohasem fogjuk megtudni, hogy mit képes befogadni az emberiség gyomra. A következő évtől ugyanis szegényebbek lesziink az ámulat-bámulat egy igen fontos dokumentumával. Az AFP szerint a Guiness Kiadó közölte: a Rekordok Könyve 1990-es kötetében már nem kap helyet a zabálási rekord. Aki tehát a spagetti-, a fagylalt-, vagy éppen a dinnyeevés rekordjának meg­döntésére készült, most már ne is tréningezzen. Sajnálatos lehet továbbá, hogy már érdektelen lesz Michel Lotito rekordjának túlszárnyalása is, aki 1966 óta biciklik, televízió-készülékek, gyertyatartók és más, hasonló ínyencfalatok megevésével írta be nevét az emberiség halhatatlanjai közé, noha a gyomorfe­kély és a túltápláltság szinte állandóan fenyegette. Johann Ketzler rekordjára sem érdemes utazni. Mert ki is jegyezné ezek után, ha akár egyetlen nappal is megrövidítik e müncheni polgár immár 1980 óta fennálló teljesítményét: 42 nap alatt szőröstül-bőröstül megevett egy ökröt? A Guiness azzal indokolta e rekordok mellőzését, hogy. az ilyen teljesítmény „káros az egészségre”. Zavarba ejtően őszinte vélemény ez azok után, amit manapság a súlyemelőkkel etetnek meg az edzőik. Mostanában nem vet fel a pénz ben­nünket, s ott takarékoskodunk, ügyes­kedünk, ahol csak tudunk. Kevesebb jut a ruházkodásra is, így néhány ötlet j— melynek segítségével a régebbi hol­mikat felújíthatjuk — hasznos lehet. Egyszínű kötött, pamut, jersey stb. pulóvereket, blúzokat újjá varázsolha­tunk oly módon, hogy elütő színű anyagból — ami lehet színes vászon, düftin, vékonyabb bőr — kiszabunk érdekes hatású zsebeket, különböző szélességű csíkokat, amelyeket vízszin­tesen vagy függőlegesen rátűzünk az elejére, ujjára, nyakkivágására, de ráL varrhatunk katonás váll-lapot pici gombokkal „szelídítvé\sőt, aki jól ké­zimunkázik és tud kötni, elütő színű fonalból köthet, horgolhat hasonló dí­szítést a variációkhoz. B. K. Dalmát kikötőváros régebbi neve. 8. Régészeti feltárások. 9. A tudatban megjelenő, látni vélt kép. 10. Az ezüst vegyjele. 11. Némelyik, tájszóval. 12. Férfinév. 17. Sok világsikert aratott operett magyár zeneszerzője (Viktor, 1883—1921). 19. Számtalan. 21. Ipari­­háztartási eszköz. 22. Kezdetleges láb­beli. 24. Az Ezeijó egyik hazája. 26, Állóvíz. 28. Egy bécsi táncosnőről eine-­­vezeti, a XIX. század elején divatos női ruha. 30. Babonás hit szerint szerencsét hozó tárgy. 32. Női név. 33. Becézett női név. 35. Sötétítő berendezés. 37. Hullócsillag. 39. Fegyveres őr, hajdú. 40. Nagyon fél. 42. Régi várakon kö­nyöklő, mellvéd. 43. Gyermekien hi­székeny ember. 45. Szomorú (ford.). 46. A kén és a foszfor vegyjele. 49. Shakespeare-nél a tündérek királynője. 51. Csehszlovák származású amerikai filmcsillag (Kim). 52. Kárörvendően csúfondáros. 53. Kisebb település. 54. Moszat. 56. Fölényes felelet, de meny­nyire. 58. Szoknya. 60. Tengeri óriás. 63. Csapadék. 64. Szakadár (ford.). 65. Hidrogén és oxigén. Valló Emil Beküldendő: vízszintes 1. és függőle­ges 29. A június 17-én megjelent rejtvény he­lyes megfejtése: vízsz. 1.: Jászárokszál­­lás, 71.: Sarkadkeresztúr, függ. 1.: Jó­­zsa, 13.: Szeghalom, 34.: Bácsalmás, 57.: Kisar. Az elmúlt héten közölt keresztrejt­vény megfejtői közül könyvutalványt nyertek: Béla Éva, Tompa; Szabó Ist­ván, Kiskunhalas; Zelei Fülöpné, Solt­­vadkert; Börcsök Imre, Balotaszállás; Miké Menyhértné, Mélykút; Bálint Gá­bor, Kecskemét; Szelei Zsigmondné, Kecskemét; Borbényi Mihály, Kecel; Szabó László, Bátmonostor; Balta Mi­­hályné, Kiskunfélegyháza. KÖNYVESPOLC Divat, sikk, praktikusság, vagy kényszer a házi barkácsolás? Egyre többen igyekeznek maguk megjavítani a ház körül elromlottakat, egyszerűbb (az ügyesebbek komolyabb) eszközö­ket, tárgyakat készíteni. A házi szexe­lést, javítást segítik a könyvkiadók is. V. Radinger Cipőjavítás című mun­káját a Sajátkezűleg sorozatban jelen­tette meg a Műszaki Kiadó, a Kölnben 1984-ben készült kiadás jogát megvá­sárolva. A német szerző először a cipőjavítás szerszámaival, az anyagokkal ismertet meg, majd a talpmegmunkálás, a var­rások javítása, a cipőápolás fortélyait veszi sorra. A jó tanácsok sorát a gya­kori hibák közzététele követi, egyen­ként bemutatva azokat fotókon Vagy rajzokon. A könyvecske záró fejezete az anyag- és kellékbeszerzési tájékozta­tó, felsorolva a szerszámok, anyagok, ragasztók, festékek, cérnák, fonalak, szegek és a vegyi anyagok sorát. A kö­tet jelzi, hol tudnak a cipőjavításra vál­lalkozók a felsorolt kellékekhez jutni; megyénkből a kecskeméti, Szabadság tér 3. alatt lévő, divat-, bőr-, kellék­­szaküzletet említve. Az Ezermester kiskönyvtár az Ifjú­A PSZICHOLÓGUS VÁLASZOL Bábeli nyelvzavar a családban Gyakori jelenség a párkap­csolatokban, melyet találóan így jellemzünk: „nem értik meg egymást”. Ilyenkor valóban a kommunikáció (közlés, üzenet­­váltás) zavara van a felszínen, ám ez magának a kapcsolatnak valamilyen fokú problémáját tükrözi. Mindenki ismeri barátok, szerelmesek, családtagok közt azt a jelenséget, amikor „azo­­' nos hullámhosszon vannak”, „félszavakból is értik egymást”. Ez abból adódik, nogy közös az érdeklődésük, kölcsönösen fi­gyelnek egymásra, érzelmileg egymásra hangolódnak, és elfo­gadják egymást. Áhogy halad az idő, és érzel­mileg szürkül a kapcsolat, elhi­­degülnek egymástól, netán vál­ságba sodródik a házasság — egyre kevésbé érdekli az egyiket a másik napi gondja, tervei, sőt, talán kifejezetten unja a törté­neteit, vagy ellenszenvessé válik számára még a beszédstílusa is. Ezért nem figyel rá, és előfor­dulhat, hogy csak többszöri megszólítást hall meg. Ha bosz­­szantani akarja a párját, olyan­kor is megismételteti a kérést, hü eléggé jól hallotta, vagy a kérdéseket egyszerűen válasz nélkül hagyja. A kölcsönös érdektelenség­ből adódik, ha a pár tagjai nem osztják meg élményeiket a má­sikkal, estéikre sivár csend bo­rul. Néha szándékosan vissza­tarthatnak fontos információt a társuk elől. Ez gyakran egyol­dalú; a pár egyik tagja szenved a hallgatástól. Különösén a fe­leségek vannak így, mivel a nőkben egyébként is nagyobb a közlési vágy, ezért ők elhanya­goltnak érezhetik magukat. Az is baj, ha a felmerült problémá­kat nem tudják — nem akarják —j tisztázni egymással, csak magukban rágódnak rajta. Gyakori az is, hogy a beszé­lőpartnerek figyelmetlenségből, olykor szándékosan, félreértel­mezik egymás megfogalmazá­sát, mást értenek bizonyos kife­jezéseken. Kommunikációszavar-jel az őszintétlenség, a’ félrevezetés is. Ez már komolyabb válság jele, hiszen bizalmas kapcsolatok­ban általában nincs titkolniva­­ló, a kellemetlen dolgokat is elŐbb-utóbb meg tudják beszél­ni egymással. A veszekedés, különösen ak­kor, ha egymásnak tett szemre­hányásokban, sértegetésekben, trágárságokban nyilvánul meg, mindkét félnek nagyon kelle­metlen lehet. Ha az egyik külö­nösen szenved az ilyen helyze­tektől, a másik ezt kihasznál­hatja, és olyankor provokál ve­szekedést, amikor mások előtt súlyosan megszégyenítheti tár­sát. Van olyan ember, aki ez­után, kis idő múlva, mintha mi .sem történt volna, elpárolgott méreggel, simán folytatná a tár­salgást; van viszont, aki napo­kig hordozza magában a sérel­meket, nem képes közeledni. Ez a különbözőség igen sok továb­bi problémát szül a pár tagjai között. Agresszív indulatkitö­rések helyett többet segítene egy kiadós beszélgetés, melyben­­kicserélhetnék érveiket és érzé­seiket, és közös megoldást pró­bálnának keresni. Nemcsak a szavkk értelmével „beszélünk”, hanem rengeteg más csatornán: üzen a tekintet, az arckifejezés; beszél a testtar­tás, a mozdulat, információt hordoz a hahgerő, a hanglejtés stb. Sokat mondhat maga a hallgatás is. Tudnunk kell: szándékos közlésünket ez a sokféle, akaratlan jelzés állan­dóan minősíti: mutatja az őszinteséget, a hitelességet, ér­zelmi állapotunkat, a másik emberhez való viszonyulásun­kat. Ez a szavakkal mindig pár­huzamosan futó metakommuni­káció : közlés a közlésről — ren­geteget elárul! Beszélni megtanul ä kisgyer­mek is. De a párkapcsolatban hatékonyan kommunikálni — igen nehéz. Legfontosabb a má­sik ember iránti érdeklődés és figyelem, lelkiállapotába való érzelmi beleélés és a nyilt, őszin­te, természetes beszéd — ha ezt nem felejtjük el, maga a kap­csolat is nyílt, őszinte, termé­szetes marad. Dr. Ignácz Piroska sági Lap- és Könyvkiadó sorozata. Most a 29. kötet került a terjesztőkhöz, Szfics József szerkesztőtől a Kisbútorok sk. címet kapta. Az elmúlt időben megnőtt az érdek­lődés a célszerű kisbútorok iránt. Az üzletek kínálata szegényes, az árak ir­reálisan magasak, a minimális válasz­tékból olyan méretet találni, ami laká­sunkba még befér, esetleg illik is a töb­bi berendezési tárgyhoz, a legritkábban lehet. Marad a barkácsolás, a házi kivi­telezés azoknak, akik alapszerszámok­kal rendelkeznek s van kitartásuk, kéz­ügyességük. A könyv összeállítói sorra veszik az egyes bútordarabok elkészíté­sének munkafolyamatait (az alapmű­veletekre nem térnek ki!), a szükséges anyagjegyzékeket (darab, méret). A kötet közreadja többek között a mi­ni konyhai étkezősarok (szétnyitható!), a lambériás bútorelemek, sok cipő tá­rolására alkalmas kicsi szekrény, gör­dülő teázóasztal, dohányzóasztalként, zsúrkocsiként, tv-állványként is hasz­nálható szobai „mindenes”, hifi- és vi­rágállvány, mobil grillbár, rajzállvány, tanulóasztal, ^mindentudó szekreter, különböző tinibútorok elkészítésének rajzait, leírásait. k. m. CIPőjavItás Táncosnő és apáca „Egy politikussal kötött házas-* ság egyesíti a táncosnő- és az apáca­életet”-—mondta azegykori ameri­kai elnök, Roosewelt felesége, Elea­nor asszony. Az idézetet a La Re­­pu'bblica vette elő az amerikai poli­­tikusfeleségek magánéletéről szóló cikkéhez. Ebből kitűnik, hogy ezek az asszonyok olykor bizony képte­lenek úrrá lenni azon a szellemi és erkojcsi megterhelésen; amely a nagypolitika közvetlen közelségé­ből adódik’. Hogy kettős életet kénytelenek élni, mosolyogni kell minden rendű és rangú választóra, jó képet kell vágniok mindenhez, majd pedig időben vissza kell vo­­nulniok, hogy még a gyanúja is tá­vol maradjon alínak, hogy mindez csupán színjáték, s a színfalak kö­zött a férj érdekei állnak. Van, aki az itallal vigasztalja magát, mint például Ford volt elnök felesége, van, aki a kábítószerhez menekül, mint tette ezt Kitty Dukakis, akit félje elnökválasztási kudarca után elvonókúrára kellett vinni. Megint mások mohó szexualitással töltik ki az álszent életmódot. Rita Jenrette, Dél-Karolina állam demokratapár­ti képviselőjének felesége bevallot­ta, hogy többször szeretkezett an­nak a parlamentnek a lépcsőjén, ahol a férje naponta végigment. Az olasz újság szerint a hölgy nagylel­kű engedékenysége nemcsak a ké­nyelmetlen lépcsőkön nyilvánult meg, hanem a koktélpartikon is. Mindezt állítólag lázadásból tette. Sőt, amikor a botrány kipattant, magán a viselkedés normáin állt bosszút a hölgy: meztelenül fényké­­peztette magát a Playboy-fotósával., A választók véleménye nem is­meretes, de gyanítható, hogy mind­ezért ajérjen hajtották be a szám­lát.

Next

/
Thumbnails
Contents