Petőfi Népe, 1989. június (44. évfolyam, 128-152. szám)

1989-06-24 / 147. szám

T VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! X* AZ MSZMP NAPILAPJA XLIV. évf. 147. szám Ára: 5,30 Ft 1989. június 24., szombat Ki nyerte a Volkswagen Pólót? A kecskeméti városháza zsúfo­lásig megtelt nagytermében tegnap délután kisorsolták a kecskeméti gyermekfalu javára meghirdetett sorsjáték 468 díját. A Volkswagen Pólót, a főnyereményt a 0140375 számú, a személyi számítógépet az 1306434 számú sorsjegy nyerte. Hétfői számunkban ismertetjük, hogy a sorsjegytulajdónosok hol, miként tudhatják meg: nyertek-e és azt, hogy miként vehetik át nye­reményüket. I kW« r^BIl B^y#Bli II mmm Kimmel Emil szóvivőhelyettes nyilatkozata Az MSZMP Központi Bizottsága péntek reggel 9 órakor megkezdte ülését. A kongresszus összehívására és előkészítési rendjére a Politikai Bizottság megbízásából Grósz ■ Károly főtitkár tett javadatot Kimmel Emil, a párt szóvivőhelyettese az MTI-nek elmondta: a főtitkár beszámolója és az ezt kővető vita nem pusztán a kongresszus időpontjáról és annak lebo­nyolításáról szólt, hanem arról is: mit keli tenni azért, hogy a párt legfelsőbb fóruma a megújulás szellemében végezhesse munkáját A Központi Bizottság mélyreható elemzés igé­nyével vizsgálja a belpolitikát, a párt belső helyze­tét és azokat a problémákat, amelyek a párttagsá­got és az egész közvéleményt egyaránt foglalkoz­tatják. A vitában húsznál többen jelentkeztek hoz­zászólásra, s a tájékoztatás időpontjáig, délután 4 óráig hatan kaptak szót. A feltehetően elhúzódó ülésen már elhangzott hozzászólások szenvedé­lyességet, elszánt, tisztázó egységkeresést tükröz­nek. A testület várhatóan nem tárgyalja meg azt a már előre bejelentett témát, amelynek során meg kívánta fogalmazni az MSZMP viszonyát az egy­házakhoz és a valláshoz. Ezt egy későbbi időpontra halasztja. Ugyanakkor az első napirendi pont keretében véleményt cserélnek annak a bizottság­nak a jelentéséről, amelyet Fock Jenő vezet és a megüresedett párttisztségekre tesz javaslatot. A vita ma folytatódik. SZOBORAVATÁS, TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAK Benedek Péterre emlékeztek Úszódon m 9 Buda Ferenc emlékezik. • Az emlékház­ban. (Tóth Sándor felvételei) 9 A temetőben: a mester özvegye, leá­nya és unokája. Hl uszódi temetőben kezdődött tegnap a száz éve született parasztfestőre, Benedek Péterre emlékező rendezvénysoro­zat. Áz öt éve elhunyt mester sírját koszorúzták meg roko­nai, barátai, a szülőfalu vezetői, valamint az emléknapra érkezett vendégek. Délelőtt 11 órakor a falu főterén, a református templom előtt Buda Ferenc József Attila-díjas költő Matus Sándor a centenáriumra elkészült, Benedek Pétert ábrázoló bronz­szobránál emlékezett az őstehetségként európai hírűvé vált, majd sokáig ismét elfelejtett, kitagadott alkotóról. Nagy megjelenítő erővel idézte föl az uszódi képíró romlatlan emberségét, érlelő s éltető bölcsességét, a parasztbecsület megtestesítőjének világszemléletét. Egy hosszú, gazdag, élet képébe fogalmazott élményeit ■ láthatták később a tisztelgők, a szobor leleplezése után, á Batthyány utcai Benedek-emlékházban, ahol az ünnepi meg­emlékezés alkalmából új időszaki kiállítás nyílt. (A több múzeum gyűjteményéből válogatott eredeti grafikákat és festményeket jól kiegészítik Tóth István Balázs Béla-díjas fotóművész — aki Cegléden Benedek baráti köréhez tarto­zott — idős mesterről készült fekete-fehér felvételei.) Délután a helyi Egyetértés Termelőszövetkezet székházá­ban tudományos ülésszakkal folytatódott az eseménysor. A szimpózium elnöke, dr. Németh Lajos művészettörténész, az ELTE tanszékvezető professzora bevezetőjében az ünne­pelt helyét próbálta kijelölni a magyar művészettörténetben. Elmondta: Benedek Péter munkássága nem csupán koijelen­­ség, mint azt sok elemzője állította, hanem önálló esztétikai értéket létrehozó alkotópálya, amelyet nem kell magyaráz­­gatni, hiszen evidenciaként jelentkezik az érzékeny nézők számára. A jeles kutató rávilágított az uszódi parasztfestő művészi jellemének kettősségére, amely magában rejti az ösztönös és a tudatos, tanult festők alkotói konfliktusoktól sem mentes tulajdonságait. Németh Lajos előadása után dr. Bánszky Pál, a megyei múzeumi hálózat igazgatója Benedek Péter ifjúkorának naiv szemléletű alkotásait elemezte. Dr. Szabó Júlia a maradandó értékeket létrehozó portréfestőt dicsérte Benedek Péterben. Kerékgyártó István esztéta az életmű stüusrétegeit vizsgálta. A néprajzosok véleményét Kocsisné Nagy Varga Verától, a szociológusok tanúságtételét Benedek Péter, az ember cím­mel Mester Ildikótól hallhatta a többségében kutatókból verbuválódott közönség. HM*. m . au a , Máj "'te A tanácskozás végén dr. Németh Lajos felhívta a ügyei­met: az ünnepségeket követően további feladatok váiják a Benedek Péterrel foglalkozó kutatókat; számtalan eredeti dokumentum még feldolgozásra vár, s a múzeumokban, a kiállítóhelyeken, végre véglegesen, az őt megillető rangos helyre kell, hogy kerüljenek Benedek Péter alkotásai. Fon­tos, hogy mielőbb monográfia összegezze a benedeki mű tanulságait, elemezze művészi értékeit. Zárszavában dr. Bánszky Pál bejelentette: a megyei múze­umi igazgatóság hamarosan kiadványban fogja megjelentet­ni az uszódi tanácskozáson elhangzott előadásokat. F. P. J. EREDMENYTELEN TÁRGYALÁSOK UTÁN Demonstráció Péter-Pál napján A TOT termeléspolitikai fő­osztálya a következő tájékozta­tót adta: Mint ismeretes, a gabonaterme­lő üzemek, az élelmiszer-ellátás alapját jelentő gabonaágazat évek óta folyamatosan romló helyzeté­nek felülvizsgálatát, gondjainak orvoslását, a gabona felvásárlási árának 30 százalékos felemelését követelték abban a felhívásban, amelyhez közel ezer termelőszö­vetkezet és állami gazdaság csatla­kozott. A felhívásban az is szere­pelt, hogy az igények alátámasztá­sára a termelők Péter-Pál napján a közutakra vonulnak gépeikkel. Ennek megszervezésére országos előkészítő bizottság alakult, amely június 19-én a termelők követelése­it tartalmazó felhívást átadta a kormányt képviselő mezőgazasági és élelmezésügyi miniszternek. A bizottság a követelésekre június 23-áig kért érdemi választ a kor­mánytól. A kormány képviselői, valamint az országos előkészítő bizottság és a TOT elnöke részvételével tegnap tartott tárgyalás nem vezetett ered­ményre. A kormány az ország je­lenlegi gazdasági helyzetében nem lát módot a gabona felvásárlási árának azonnali, 30 százalékos emelésére, azonban arra ígéretet tett, hogy a gabonaágazat jövedel­mezőségét az elkövetkezendő há­rom év alatt helyreállítja. Mivel azonnali intézkedés nem történik, az előkészítő bizottság a már ko­rábban megtervezett demonstráció megtartása mellett döntött. Hang­súlyozzák, hogy ezzel nem kíván­nak társadalmi feszültséget kelte­ni, nincs szándékukban a kormány gazdasági reformjait hátráltatni, és aratósztrájkra sem hívnak fel. Azonban a kormányzat mindeddig figyelmen kívül hagyta a termelők figyelmeztetéseit, az utóbbi tsz­­kongresszuson, az idei országos konferencián megfogalmazott igé­nyeket, elfogadott határozatokat (amelyekre még nem is válaszol­tak), ezért Péter-Pál napján reggel 7 és 9 óra között országos de­monstráció megrendezésével hív-A Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat vándorgyűlése Csütörtökön délelőtt Kecskeméten, a városi tanács dísztermében vette kezdetét a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat 1989. évi vándorgyűlése. Először Fitz Jenő, a társulat elnöke köszön­tötte a megjelenteket. A vendégek nevében is elmondta, hogy a mosta­ni alkalomra különlegesen nagy várakozással érkeztek, már csak azért is, mert első alkalommal választották a szervezők helyszínül Bács- Kiskun megyét, illetve Kecskemétet. Ami azt is jelenti, hogy az itt töltött napok a jelenlevők többsége számára — szakmai vonatkozás­ban is — csupa új élményt jelentenek. A továbbiakban dr. Adorján Mihály városi tanácselnök a megyei jogú város nevében üdvözölte a rendezvény résztvevőit. Megnyitó beszédében szólt arról, hogy a megyeszékhely igen nagy figyelmet fordított már meglévő és létrehozandó értékeire, s aktív nyitottsággal reagált a változásokra. A jövő lehetőségeinek körültekintő felmérésé­hez, kidolgozásához szükséges — a többi között a régészet által is feltárt — múlt alapos ismerete, az emberi kultúra megőrzése, ápolása — mondta. Az ünnepélyes megnyitót követően azonnal megkezdődtek a szak­mai előadások. Először Bánszky Pál, a. Katona József Múzeum igaz­gatója tartott előadást A Bács-Kiskun megyei múzeumok negyedszá­zada címmel. A továbbiakban Horváth Attila, Kulcsár Valéria, H. Tóth Elvira, V. Székely György régészek, majd Telepy Katalin, Keserű Katalin és Simon Magda művészettörténészek tartottak szakterületűk speciális témaköreiben előadásokat. A háromnapos rendezvénysorozat tegnap Baján és Kalocsán foly­tatódott. A résztvevők a városnézés mellett alaposabban is megismer­kedtek mindkét múzeum gyűjteményével. A művészettörténészek és régészek ma a többi között a Kecskeméti Képtár, a naiv művészek múzeuma, a református gyűjtemény, majd a Katona. József Múzeum anyagait látogatják sorra. A programot a szervezők úgy állították össze, hogy az érdeklődők ne csak a tárgyiasult értékekkel találkozza­nak, hanem az alakuló kultúra műhelyeibe: a kerámiastúdió és a zománcműhely munkájába is bepillantást nyeljenek. KJ. ják föl ismét a figyelmet a mező­­gazdaság válságos helyzetére. A témával kapcsolatban dr. Ivicz Vilmost, a kiskunsági tsz­­szövetség titkárát — mint a de­monstráció egyik megyei főszerve­zőjét kikérdeztük. — Péter-Pál napján tehát a me­gye mezőgazdasági üzemei utcára vonulnak? — Nem sikerült a megegyezés, ezért június 29-én a tsz-szövetség területén hat helyszínen és Kecske­méten, a Domus parkoló előtt kombájnokkal, erőgépekkel, mag­­szállító járművekkel felvonulnak a felhívást aláíró tsz-ek, állami gaz­daságok. A transzparensek felira­taival a mezőgazdaság -helyzetére, a paraszti munka kilátástalanságá­­ra, az egyre romló jövedelmezőség­re hívják fel a figyelmet. — Pontosan hol lesznek a felvo­nulások és mit Csinálnak a felvonu­lók? — A kiskunsági szövetség terü­letén, az E5-ÖS úton, Kecskemét és Kiskunfélegyháza előtt, valamint Nyárlőrinc és Kapásfalu, Soltvad­­kert és Kecel, Kiskunhalas és Kis­kunmajsa, Szabadszállás és Fülöp­­szállás között az út fél szélességé­ben lassan haladva vonulnak, te­hát az utat nem torlaszolják el. Tu­domásom van arról, hogy Solt, Kalocsa, Sükösd, Bácsalmás, Ba­ja, Jánoshalma és Csávoly térségé­ben a Bácskai és Dunamelléki Tsz­­szövetség szervez hasonló de­monstrációt. A mi területűnkön mintegy 100-140 járművel és beta­karítógéppel vonulnak az utakra a termelők. — Mit vár ettől a tsz-szövetség? , -V Azt, hogy a lakosság jobban megismeije, milyen válsághelyzet­ben van az ágazat. Nemcsak a ga­bonatermelés, hanem az alaptevé­kenység teljes egésze — növényter­mesztés, kertészet, állattenyésztés — súlyos jövedelmezőségi és pénz­ügyi gondokkal küzd. A mezőgaz­dasági üzemek nem képesek meg­élni a fő gazdálkodási tevékenysé­gükből, az eladási, felvásárlási árak többsége nem fedezi az előál­lítás költségét. — Ha a lakosság mindezt az or­szágos demonstráció során jobban megismeri, akkor mi lesz, mi válto­zik? — A korábbi érdekképviseleti munkamódszerektől eltérően, a nyilvánosság erejét is fel akarjuk használni az agrárágazat követelé­seinek mielőbbi teljesítéséhez, meg akarjuk nyerni a lakosságot azért, hogy jogos követeléseinkben tá­mogasson. — Egyesek úgy fogalmaznak, hogy a TOT és a helyi érdekképvi­seleti szervezetek a korábbi mulasz­tásaikat, megalkuvásaikat most ez­zel a demonstrációval akarják fe­ledtetni, látványos módon maguk mellé akarják állítani a parasztsá­got, a szövetkezeteket, a lakossá­got — Nem erről van szó. Tudomá­sunk van arról, hogy egyesek ilyen (Folytatás a 2. oldalon) Brzezinski józanságra int az amerikai segítségvárást illetően George Bush többet tud Ke­­let-Európáról, mint bármely elődje és a térség történelmi fon­tossága ismeretében készül var­sói és budapesti útjára. Az ame­rikai kormányon belül még foly­nak a viták arról, milyen gazda­sági segítséget nyújtsanak e két országnak — a túlzott várako­zások mindenképpen alaptala­nok. Kelet-Európa támogatásá­nak ügye egyébkent várhatóan a vezető tőkés országok júliusi csúcsértekezletének napirendjé­re kerül. Erről beszélt az MTI washingtoni tudósítójának, Heltai Andrásnak adott nyilat­kozatában Zbigniew Brzezinski. Az ismert tudós Carter elnök nemzetbiztonsági tanácsadója volt és a republikánus kormá­nyok is kikérik véleményét a szovjet- és kelet-európai pobtika kérdéseiben. Brzezinski emlékeztetett, hogy Bush elnök Európa termé­szetellenes megosztottságának megszűntetését tűzte ki az ame­rikai pobtika általános céljául. A varsói és budapesti út most al­kalmat ad arra, hogy elgondolá­sait részletesebben megfogal­mazza és alkalmazza—erről ta­nácskoznak most a kormány­ban. Nézete szerint két feladatról van szó. Az egyik, hogy rövid tá­von megkönnyítsék e két ország­ban az átmenet elkerülhetetlenül fájdalmas következményeit, amit az inflációs spirál, az adós­ságteher és szélesebb értelemben az egész, katasztrofális gazdasá­gi helyzet jelent. E feladatnak Amerika sem tud egyedül eleget tenni. Ezért volna szükség össze­fogására Nyugat-Európával és Japánnal, s a kérdésnek fontos helyet kell elfoglalnia a vezető tőkés országok júhusi, párizsi csúcstalálkozóján. A rövid távú támogatás egyébként nem igé­nyel nagymértékű tőkebevonást — ez most nem is lehetne hasz­nos. Szó lehetne viszont hosszú távon növekvő nyugati beruhá­zásokról, a közös vállalkozások fejlesztéséről, az exportra terme­lő ágazatok, illetve a mezőgaz­daság támogatásáról. A kérdésre, mit várhat Ma­gyarország George Bushtól, a tudós rendkívül pozitív képet festett az elnökről. Bushra ma­radandó intellektuábs és érzelmi benyomást gyakorolt alelnök­­ként tett varsói és budapesti út­ja, mondotta, és őszintén érdek­lődik az ottani változások iránt. A Szovjetunió várható politi­kájával kapcsolatos kérdésekre válaszolva Zhigniew Brzezinski hangsúlyozta: véleménye szerint a jelenlegi szovjet vezetés kész arra, hogy messzemenően elfo­gadja e két országban a békés fejlődést, az átalakulást mind­addig, amíg a demokrácia meg­teremtése nem vezet nyűt szov­jetellenes megnyüvánulások­­hoz, a Varsói Szerződés elutasí­tásához, a Szovjetunió geopoli­tikai érdekeinek közvetlen ve­szélyeztetéséhez. Ilyen esetben beavatkozással számolni kell. Zbigniew Brzezinski nézete szerint egyébként a közeb jövő­re egy esetleges beavatkozásnál nagyobb veszély a belső gazda­sági katasztrófa, amely a lakos­ság radikalizálódásához vezet. A belső robbanás azután a kommunista pártok konzerva­tív elemeit arra indíthatja, hogy a „kínai megoldást” alkalmaz­zák —1 mondotta. A rádió /ésa.:tejé¥ÍEÍé-'. jövő heti műsora (7—8. oldal)

Next

/
Thumbnails
Contents