Petőfi Népe, 1989. június (44. évfolyam, 128-152. szám)

1989-06-22 / 145. szám

1989. június 22. • PETŐFI NÉPE • 5

MIÉRT HATÉKONYABB A HÁZTÁJI? — SOKAN TELEPEDNEK LE — FELOSSZUK AZ ÁFÉSZ-VAGYONT? — AZ MSZMP KÉSZ AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSRE

Miről politizálnak Solton ?

• Dr. Tarjányi József: tetés?

Solt ősrégi település, a legújabb kori fontosságát két, észak—déli és kelet—nyugati út találkozása adja, s az a Dunahíd, amely Budapest és Baja között egyetlen biztos összeköttetést teremt az Alföld és a Dunántúl között. Bármennyire is jelentősnek tűnik a 7400 lakosú község, fejlődése elmaradt a kívánalmaktól. Bizonyíték erre a költségvetés ez évi összege, amely 56,3 millió forint, de fejlesztésre mindössze 8,4 millió jut, ami — ismerve á mai árakat — semmire sem elegendő. A falu életéről, jövőjéről beszélgettünk néhány olyan emberrel, akik — a többi Solti mellett — nagy felelősséget éreznek a település felvirágoztatásáért, az itt lakók emberibb életéért.

— A falunak központi keretből kellene kapnia az út és a híd miatt — kezdte dr. Tarjányi József, a Szikra Tsz elnöke. — Nagy hagyománya van nálunk az állattartásnak, a kertészkedésnek,. a gyümölcstermesztésnek, de az infrastruktúra nagyon elmaradt. Nincs se csatorna, se gáz, se crossbar telefon, ezeket központi segítség nélkül képtelenek vagyunk megvalósítani. Igazságtalannak tartom, hogy most a hozzájárulás többe kerül nekünk, mint azoknak, akik erre a célra korábban állami dotációt kaptak. Azelőtt is az adóból fedezték mindezeket, tehát a mi pénzünk is benne van más község, város infrastruktúrájában. Azt javaslom, ahol már ezek megvannak, magasabb legyen a szolgáltatás ára, s a különbözetet fordítsák az elmaradottak támogatására.

A gazdaságokat — mint máshol — -az--adópolitika-sújtja. Itt van mindjárt a bértömeghatár; amelyet 20JrníHÍ6báta áHájtófötták rtieg,'S ha ezt túllépik, büntetést kell fizetni. Nyilván a kisgazdaságok járnak jól, ahol a bértömeg nem éri el ezt az összeget. Jogos a felvetés: miért e megkülönböztetés? A községben a három termelőszövetkezet nem lehet versenyhelyzetben, mert a Kossuth és a Rákóczi bértömege 20 alatt, míg a Szikra Tsz-é e felett van. Lehetne tovább sorolni a nyereségadóval, a személyi jövedelemadóval.

— Sokat beszélnek ma a farmergazdaságról -^folytatta az elnök. — A kialakult termelőszövetkezetek mellett ez álom. Miért tud többet, olcsóbban és hatékonyabban termelni a háztáji? Mert a közösből -f - nem kívánom felsorolni — sok mindent kedvezményesen kap. Az élelmiszer-gazdaságot, azt mondják, támogatják, amire árkiegészítést adnak, az a mezőgazdasághoz kapcsolódik, de ki fogyasztja el a termékeket? ...

— Én József. Attilát idézem, ha a helyi politikát jellemezni akarom: „Cseveg a felszín, hallgat a mély” —

Miért e megkülönböz• Kovács János áfész-elnök:Én magam is rácsodálkozom néhány dologra.

• Nagy József, a Kossuth Tsz párttitkára: — A megélhetési lehetőségek elfogadhatók.

9 Kerti Istvánná pb-titkár: — Igyekszünk elébük.menni a gondoknak. ,

folytatta tovább Kovács János, az áfész elnöke. -=r-A községben négyszáz párttag van, de jó, ha 50-60 kommunista politizál, foglalkozik a helyi vagy országos ügyekkel. Az ok kettős: vagy nem érti a jelenlegi helyzetet, amin nem csodálkozom, vagy kivár. Én magam is csodálkozom, az életkorom miatt, azokon a dolgokon, amelyek most derültek ki, kerültek nyilvánosságra. -’A párttagság nem tudja, mit kezdjen a múlttal, s bár állítottuk, most kiderült: az átlagpárttagot nem tanítottuk meg politizálni, érvelni. Sem én, s rajtam kívül még sokan mások sincsenek fel'készülve egy esetleges vitára. Remélhe" tőleg,Js ebbetl henr'Csák éti bizakodóm, kialakul a közös platform, az egység.

Az áfész tevékenysége sem gond nélküli. Az elviselhetetlenség határát súrolja a napi árváltozás, ami nagyon munkaigényes. Csökken a lakossági vásárlóerő is. Jellemző erre, hogy a tavalyi kiskereskedelmi forgalomnak csupán 50 százalékát érték el az idén. Kénytelenek például a drágább marhahúst leértékelni, mert nem tudják eladni. S mindezek után valaki kitalálta, keressék meg az áfész egyéni tulajdonosait, a tagságot.

— Az áfész-vagyont személyesíteni kell 50 százalékig, s erre fizessünk osztalékot, de magát a vagyont állami tulajdonként kell kezelni. Az osztalék elvinné az áfész fejlesztésre fordítható teljes eredményét. Mi a jó a tagságnak? Az egyszeri osztalék vagy a fejlesztés? De van más is. A kiadott részjegyek mellé a tagoknak jegyezniük kellene ugyanakkora összegű részjegyet. Ebben nagy a bizonytalanság, a kockázat, s ha így alakul a forgalom, lehet, hogy még osztalékot sem kap egy év múlva.

— Alapvetően skizofrén állapot uralkodik a politikában és a gazdaságban is — szólt Nagy József, a Kossuth Tsz párttitkára fej-. Ennek ellenére fél év alatt csupán négyen léptek ki. Ezért döntött úgy a pártszervezet, hogy továbbra is a tsz-ben tevékenykedünk. Ami a legnagyobb gondot jelenti a faluban, az az infrastruktúra hiánya. A megélhetési lehetőségek adottak, nincs munkanélküliség, lassan növekszik a letelepedők száma. Azt kívánom, a politikai életben alakuljon minél hamarabb ki a többpártrendszer, mert a jelenlegi állapot túl sok energiát emészt fel, selvonja a figyelmet a gazdaságról, a termelésről. Az nem válna az MSZMP kárára, ha mindenki, becsületesen betartva a játékszabályokat, politizálna, mert csak így alakulhatna ki a közös platform és a koalíció.

. • ’ v- Nem könnyű ma a faluban politizálni ^ vette át a szót Kerti Istvánná, a községi pártbizottság titkára —, még akkor sem, ha a 400 párttag közül, a tagkönyvcsere óta, csupán harmincán léptek ki. Ezek zöme nem értett egyet a párt politikájával, életkorára hivatkozott vagy megsértődött. A tizenöt tagú pártbizottság és a tizennégy pártalapszervezet tagsága kénytelen várakozó álláspontra helyezkedni a nagypolitikát illetően. Helyileg igyekszünk elébük menni a gondoknak, keresni a megoldást, a kivezető utat. A községben szerveződik a Kisgazdapárt és az MDF. Készek vagyunk velük együtt dolgozni a község fejlesztéséért, az infrastruktúra lemaradásának megszüntetéséért.

Gémes Gábor

LEVEL

A múlt héten két részben, csütörtökön és pénteken közöltük oknyomozó riportunkat. Miért bocsátották el a nyárlőrinci iskolaigazgatót? címmel. Az írás egyik szereplője kérte, közöljük alábbi sorait, melyekkel kiegészíteni óhajtja a cikkben elmondottakat. íme:

Tisztelt Szerkesztőség!

Nem szereplési vágytól fűtötten ragadok tollat.

A nyárlőrinci iskolaigazgatóval kapcsolatban megjelent cikk — Gulyas Endre személyemet érintő rágalmazó levelének nyilvánosságra hozatala — nem kevés erkölcsi kárt okozott nekem.

Felháborodásomat kifejezve reagálni kívánok a cikkben említettekre.

1983-ban Gulyásék rábeszélésére lettem igazgatóhelyettes. 1975 óta én már a hatodik helyettese voltam. Ettől kezdve közelebbről beleláthattam az iskola életébe is. Nem volt olyan nap, hogy valakivel (családjával, kollégáival, feletteseivel stb.) konfliktusa ne lett volna.

A vele szembekerülök közül (helyettesek, beosztottak, vezetők) senki sincs már Nyárlőrincen rajtam kívül. Mindenki elment, egyedül én „vettem fel a kesztyűt”.

Engem sokáig nem bántott. Ennek magyarázatát abban látom: amit csak kért, mindent megcsináltam neki, sokat alkalmazkodtam hozzá. Helyettesi munkámmal elégedett volt, óvodavezetőként pedig intézményemben önálló voltam — örült, hogy soha semmi problémája, de még munkája sem volt az óvodával.

Az első alkalommal (1987. aug.), amikor mint óvodavezető dolgozóim

és intézményem érdekeiért szembeszálltam vele — amit utólag is vezetői kötelességemnek tartok, s ha még egyszer megtörténne, ismét így csinálnám -I— a legdurvább módon próbálta megtorolni.

1987. október 1-jétől írásban lemondtam igazgatóhelyettesi beosztásomról, nem kívántam tovább dolgozni vele. Mivel túl sokat tudok róla, túl sok mindenbe beleláttam (noha soha nem használtam fel ellene), nem tudta megemészteni, hogy szembeszálltam vele, de nem mentem el a községből, mint elődeim.

Ettől kezdve megpróbált mindenféle módszerrel eltávolítani. (Rossz lehetett a lelkiismerete, ha egyáltalán volt neki.) A többi között biercsalás vádjával feljelentett, miközben az ellenkezőjét híresztelte: hogy én jelentettem fel, s mindenkivel sajnáltatta magát. A vizsgálat megállapította, hogy a vád hamis volt. Utána, 1988 februáijában találta ki a cikkben említett rágalmazó levelet azzal próbált lehetetlenné tenni. Ez sem járt számára kellő sikerrel.

Egyszer csak — amikor 1988 júniusában igazgatói megbízását várta -— hirtelen felkeresett, elnézést kérve a történtekért — mondván, hogy a rágalmazó levél megírására a felesége kényszerítette. Próbáltam megérteni, ismerhetem, hogy milyen az ő felesége. Azzal folytatta, hogy nélkülem nem tud dolgozni. Ez utóbbit a tanácsi vezetők előtt is megismételte.

Ekkor már folyamatban volt óvodánk önállósulási kérelmének intézése, amelyet testületileg kértünk. Csak köszönettel tartozunk a tanácsi testületnek, amiért Gulyás Endre fennhatósága alól megszabadultunk. Azóta a nyugalom helyreállt intézményünkben.

Sem előtte, sem azóta nem kezdeményeztem(tük), nem kértem(tük) Gulyás Endre elbocsátását, fegyelmi elé állítását—nem értem, milyenboszszúra céloznak. De azt látom, hogy azóta a tanáccsal keveredett konfliktusba — most őket kezdte ki—, s ugyanazokat a módszereket, rágalmazásokat próbálja ismételni, amelyeket velem szemben vagy azok ellen alkalmazott, akik szembeszálltak vele.

Felháborítónak és nevetségesnek tartom, hogy engem próbál ügyeinek a középpontjába állítani — most is, mint mindig, bűnbakot keres. Sok év alatt játszotta ő el a becsületét, aljas dolog másokéba is . belegázolni. Személyiségét és módszereit a román államfőéhez tudom csak hasonlítani: megsemmisít, emberi mivoltában megaláz, megtör mindenkit, aki útjába áll. S ehhez az embertelenséghez utólag még ideológiát is gyárt. Oszszegzó véleményemet 15 évi ismeretség alapján gyűjtött tapasztalataimra alapozom.

Bajzak Tiborné óvodavezető, Nyárlőrinc

NYERS REZSŐ ELŐADÁSA A VÁLTOZÓ MAGYARORSZÁGRÓL

A vasfüggönyt teljes szélességében

le kell bontani!

BONN

. A magyarországi megújulás körülményeivel, a reformmozgalom, az MSZMP és a kormány tevékenységét meghatározó politikai és gazdasági fejlődési irányokkal ismertette meg a nyugatnémet üzleti-pénzügyi és politikai élet képviselőit Nyers Rezső államminiszter abban a nagy sikerű előadásában, amelyet Magyarország bonni nagykövetségén tartott, hivatalos NSZK-beli látogatásának programjaként.

Változó Magyarországról érkeztem, olyan országból, amely mostanában ismét szembenéz múltjával s eközben a jövőbe is tekint jelentette ki. — Újragondolja a múlt tanulságait, s keresi jövendőbeli helyét Európában és a nagyvilágban. Magyarország az utóbbi napokban drámai esemény tanúja volt: gondolatilag és érzelmileg egyaránt újra átélte reformjainak történetét, s szembenézett azoknak a férfiaknak a sorsával, akik reformokért harcolva estek el. Magyarországon ez történelmi igazságtétel.

— Nem volt könnyű idáig eljutni, és nem könnyű ezt a társadalmi megbékélés jegyében megoldani. Nagy Imre egykori magyar miniszterelnök és az MSZMP alapító tagja a magyarországi szocialista reformpolitika jelképe. Jelképe volt és marad egyben a sztálinizmus elleni küzdelemnek, ám az új utak keresésének is — jelentette ki.

Nyers Rezső emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány és az MSZMP világos álláspontja szerint a magyar reformpolitikának ebben az új és eljövendő szakaszában támaszkodnia kell a Nagy Imre-i reformpolitikának, a hatvanas évek reformjainak és a nyolcvanas évek közepétől számítható reform-nekirugaszkodásnak a tapasztalataira. Ezt pedig olyan szellemben kellene megtennie, hogy teljesen szakít mindazzal, ami helytelennek, hibásnak és torznak bizonyult. Ez a sztálini típusú társadalmi modellre vonatkozik IP hangsúlyozta az államminiszter.

— Egyidejűleg azonban megőrizzük mindazt, ami maradandó a hatvanas évtizedtől a nyolcvanas évtizedig terjedő szocialista megújulás politikájából. A demokratikus szocializmus értékeinek útján kívánunk haladni úgy, hogy szabadságot biztosítunk azoknak is, akik demokratikus módon még ezt a szocializmust is ellenzik. Az államminiszter szavai szerint a magyarországi politikai erőknek, így az MSZMP-nek és a kormánynak is elhatározott szándéka, hogy a következő választások a pártok szabad versengése alapján történnek. A végső határidő a jövő év júniusa, a jelenlegi parlamenti ciklus lejárta. Lehet azonban, hogy a választásokra előbb is sor kerül.

Nyers Rezső nagy hatású beszéde után, amelyet a Horváth István bonni magyar nagykövet által rendezett fogadás követett, az államminiszter számos kérdésre válaszolt. Arra vonatkozóan, hogy némely környező országnak a magyar változásokra reagáló állásfoglalása alapján nem érzékel-e veszélyt a magyar reformfolyamat gyorsaságában, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja kifejtette:

— Veszélyes csak az lenne, ha Magyarországon a politikai erők szem elől tévesztenék az ország geopolitikai helyzetét, azt, hogy bizonyos fokig politikailag, de gazdaságilag is rá vannak utalva a környező országokkal való együttműködésre. Nem a magyar kormáy, nem az MSZMP és nem is az ország most kialakuló pártjainak zöme, felelős része az, amely erről a felelősségéről elfeledkezik. De vannak szélsőségesek, vannak, akik megfeledkeznek róla. Itt a politikai józanság uralmára van szükség.

Ami pedig azokat a vádakat illeti, amelyeket román részről hangoztatnak, tehát, hogy Magyarország felelős vezetői állítólag rossz útra tértek, én sajnálatosnak tartom ezeket az ostoba és téves megállapításokat. Csak annyit mondhatok: az ilyesmit minden alkalommal visszautasítjuk. .De hiába mondanak ilyesmit, mi Romániával is jó gazdasági és politikai kapcsolatokra törekszünk. Ez azonban nem rajtunk múlik.

— Ugyanakkor megkülönböztetem a román sajtónyilatkozatokat a csehszlovák reagálásoktól. Utóbbiakból nem a nyílt ellenszenv, hanem az aggodalom érződik. Noha az egyes csehszlovák vezetők által kifejezett aggodalom szerintünk nem megalapozott, ezt mégiscsak aggodalomnak : tartjuk. A csehszlovák vezető szervekkel — annak ellenére, hogy Csehszlovákia nem reformország — korrektek a kapcsok-' tok — hangsúlyozta Nyers Rezső. Egyúttal felidézte, hogy Csehszlovákiával éppen most egy nagyon fontos és kényes kérdésben, a bős—nagymarosi vízlépcsőről kötött szerződés felmondásáról kell valamelyest megegyezni és e probléma megoldásában együttműködni. A tárgyalások alapján reményt látok arra, hogy ez megvalósítható — jelentette ki.

— A nem reformországokból álló környezetünk nem téríthet el bennünket a reformoktól, de az egymás mellett élő nemzetek és népek kapcsolatainak jó szinten való tartásáról a reformok közepette sem feledkezhetünk meg — mondotta.

Az államminiszter szintén egy kérdésre válaszolva úgy vélte, hogy még ma is létezik egyfajta vasfüggöny. Ezt a sztálini időszakban elsősorban a sztálini politika ügyintézői emelték. Ennek

(Folytatás az 1. oldalról)

emberségéért, s ez a maradandóbb érték.

A kormány és a Belügyminisztérium nevében kért szót dr. Horváth István: Bfc- Nem mindennapi esemény tanúi, részesei vagyunk. A figyelem a megyei tanács és annak elnöke felé irányul. Magától értetődik, hogy ilyenkor helye van a megilletődöttségnek is, különösen akkor, ha olyan embert köszöntünk, mint Gajdócsi István. Magam is hosszú évekig éltem és dolgoztam itt, s most a kormány tagjaként, úgymond, nagyobb rálátásból mondhatom, hogy jó tanácsa van Bács-Kiskunnak. Úgy gondolom— folytatta a belügyminiszter —, hogy ez olyan embereknek is köszönhető, mint amilyen volt Dallos Ferenc, Varga Jenő — s harmadikként melléjük állíthatjuk Gajdócsi Istvánt.

Ezután a miniszter átnyújtotta Gajdócsi Istvánnak a miniszterelnök köszöntő levelét, és a Belügyminisztérium ajándékát.

Dr. Szabó Miklós a megyei pártbizottság nevében beszélt. Elmondta, hogy igaz, amire már utalás történt: véget ért egy korszak. De ez nem azért van így, mert Gajdócsi István nyugdíjba vonult, hanem mert ez egybeesik a társadalmi struktúraváltással. Az utódnak tehát mindenképpen másként kell dolgoznia. Egyesek azt mondják, hogy zuhog ránk a múlt — folytatta a megyei pártbizottság első titkára. De ebben a múltban benne vannak munkáink eredményei is, amelyek korábbi önmagunkhoz képest kiemelkedőek ugyan, de a fejlett országokhoz viszonyítva csak morzsák.

(Folytatás az 1. oldalról)

az álláspontunk, hogy először csak a problémakörökről adunk tájékoztatást, s a felfüggesztés alapjául szolgáló különféle dokumentumokat egységes, szerkesztett formában adjuk majd át tárgyalópartnereinknek. Ebben a tárgyaláson is megállapodtunk, s írásban rögzítettük, hogy a különféle dokumentumokat folyamatosan, de legkésőbb június 25-éig bocsátjuk rendelkezésükre. A csehszlovák fél érveinket elfogadta, s az akkori megállapodás szövegét később Pavel Hrivnák és Medgyessy Péter miniszterelnökhelyettes tárgyalásán is megerősítették. Az igaz, hogy a csehszlovák tárgyalófelek azonnal igényelték volna a felfüg(Folytatás az 1. oldalról)

az idén kerültek felszínre, már magukban hordozták. Pozitívumként értékelte, hogy javult a fizetési mérleg — az ország adóssága nem növekedett olyan viharos gyorsasággal, mint korábban S | általában jobb az előző évinél a vállalatok jövedelmezősége is —, a részletes elemzés nagyon sok anomáliára rámutat. Nem lehet figyelmen kívül hagyni például, hogy a vállalatok jövedelmezősége népgazdasági szinten nem egyenletes mértékben javult, növekedett a differenciálódás, nagyon sok vállalatnál a korábbiaknál jóval nagyobb mértékű a veszteség.

A jelentéseket és az előterjesztéseket a bizottság elfogadta.

Az ifjúságpolitikára fordított összegek és a sportterület költségvetésének múlt esztendei alakulását, valamint az államháztartás reformjára vonatkozó kormányzati koncepciót vitatta meg szerdai ülésén az Országgyűlés ifjúsági

nyomán azonban — ez nem elmarasztaló ítélet, csupán ténymegállapítás — kialakult egyfajta, nem olyan merev és feltűnő nyugati vasfüggöny is az úgynevezett tervgazdálkodást folytató országokkal szemben, kereskedelmi akadályok és behozatali korlátozások formájában. Az ilyen vasfüggönyöket egyidejűleg építették és egyidejűleg is lehet lebontani.

— Magyarország ma tevőlegesen munkálkodik a vasfüggöny lebontásán, és úgy vélem, hogy a vasfüggönyt teljes szélességében le kellene bontani. Véleményem szerint Európában az NSZK az az ország, amely keleti politikájával a hatvanas évek óta a különböző kormánykoalíciók révén következetesen fáradozik a vasfüggöny lebontásán. Most elsősorban a gazdasági és a kulturális vasfüggönyt kell eltávolítani, s mi, magyarok, ebben a szellemben tevékenykedünk ^9mondotta Nyers Rezső.

Ülést tartott

Bács-Kiskun Megye Tanácsa

Udvari László kormánybiztos nyilatkozata

A tanácstagok nevében dr. Dobos Ferenc és Kvalla Ferenc méltatta a volt elnök munkásságát, majd a testület úgy határozott, hogy dr. Gajdócsi István érdemeit jegyzőkönyvben örökíti meg.

Az első napirendi pont második része — a megyei tanács új elnökének megválasztása— sajnos, nem hozott sikert. Olvasóink előtt ismeretes, hogy kettős jelölés történt, amelynek előzményeit és lefolyását a tegnapi ülésen dr. Bognár Lajosné, a népfront megyei titkára ismertette. Bemutatkozott a két jelölt: Gaboiják József, a megyei tanács tervosztályának vezetője és dr. Gál Gyula, a megyei pártbizottság titkára, akiket a Petőfi Népe néhány nappal ezelőtt olvasóival szintén megismertetett. Ahhoz, hogy egyikőjük elnyerje az elnöki tisztet, 44 igen szavazatra lett volna szükség. A titkos szavazás eredményét dr. Posváncz László, az ügyrendi bizottság elnöke ismertette, s ennek -megfelelően Gaboiják József 42, dr. Gál Gyula pedig 16 szavazatot kapott. Három szavazat érvénytelen volt. így, sajnos, elnök nélkül maradt a megyei tanács. A testület felhatalmazta a végrehajtó bizottságot, hogy a legrövidebb időn belül újra hívja össze a megyei tanács ülését, ugyanezzel á napirenddel.

Végül, az egyebek tárgyalása során, második napirendi pontként a testület úgy döntött, hogy időközi tanácstagi választást ír ki Bácsbokodon, és a nyilvánosság előtt — lapunkban — válaszol a Bács-Uniónak a megyei tanács lemondását sürgető követelésére.

G. S.

gesztés indokául szolgáló tényeket, dokumentumokat, de ennek az anyagnak az összeállítása időt vesz igénybe.

— Milyen dokumentumokról van szó?

— Egyrészt szerkesztett, rendezett változatban rendelkezésükre bocsátjuk a Minisztertanács felfüggesztési döntése előtt készített tanulmányokat, elemzéseket. A másik dokumentum a Magyar Tudományos Akadémiánál készül. Ez a szeizmológiai, hidrológiai és agroökológiai kérdésekre kitérő, deklaratív jellegű, tudományos összefoglaló anyag lesz. Több szakértői csoport is dolgozik jelenleg ezeken a munkákon, s állíthatom, a vállalt határidőre átadjuk ezeket az anyagokat csehszlovák partnereinknek. (MTI)

és sportbizottsága, a jövő héttől megszűnő ÁISH székházában.

A bizottsági!- mérlegelve az előterjesztésnek a személyi, illetve a családi jövedelemadóra vonatkozó variánsait -4- egy korszerűsített, újragondolt személyi jövedelemadó-rendszer mellett foglalt állást.

A magyar fegyveres brők — az érvényes nemzetközi szerződésen alapuló hadgyakorlat, illetve az Egyesült Nemzetek Szervezete felkérésére végzett békefenntartó tevékenység kivételével — csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulásával léphessék át az államhatárokat. Érvényes nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában az ország területén idegen fegyveres erők, tartós jelleggel, csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulásával állomásozhassanak. Egyebek között erről határozott — képviselői indítványra — az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága szerdai ülésén az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat vitáját követően.

„Átütemezett” államadósságok