Petőfi Népe, 1989. június (44. évfolyam, 128-152. szám)
1989-06-03 / 129. szám
BEFEJEZŐtíÖTT AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÜLÉSSZAKA xliv. évf. 129. szám Ára: 5,30 Ft 19S9. június 3., szombat Pedagógusköszöntő AZ MSZMP NAPILAPJA VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Mint 1952 óta minden esztendőben, az idén is a pedagógusokat ünnepeljük június első vasárnapján. A községek, városok egy részében már tegnap megtartották a helyi ünnepséget, mely az elismerések, kitüntetések átadására is alkalmat adott. A megyei pedagógusnapi megemlékezést ma délelőtt 10 órakor a kecskeméti Szalvay Mihály Úttörő- és Ifjúsági Otthonban tartják. Ünnepi köszöntőt dr. Szabó Miklós, az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottságának első titkára mond, az elismeréseket Tohai László, a Bács-Kiskun Megyei Tanács általános elnökhelyettese, Pap-Szigeti Sándor megyei úttörőtitkár és Mészáros István, a Pedagógusok Szakszervezete Bács-Kiskun Megyei Bizottságának titkára adja át. Lapunk 5. oldalán néhány pedagógus protréját találják az olvasók. A megye kitüntetettek névsorát hétfői lapszámunkban közöljük. A könyvek ünnepe Kecskemét főterén ismét könyvsátrak között nézelődhet a járókelő. Tegnap délután különösen nagy volt az érdeklődés. Az idei, a hatvanadik ünnepi könyvhét megyei megnyitójának színhelyén nagyon sokan állták körül a frissen felállított sátrakat. — A könyv a múlt őrzője, a közösségi érzés erősítője és a jövő záloga—mondta ünnepi beszédében Komáromi Attila, az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottságának titkára. Beszélt arról is, hogy ünnepeink átértékelése a könyvünnepet sem kerülheti el. Az ünnep ma belső tartalmat jelent és a bensőségesség határozza meg —jó esetben — könyvhöz való viszonyunkat is. Hozzátette azt is, hogy az ünnep — különösen ha könyvvel kapcsolatos — ma tanulságot is kell, hogy jelentsen. Érdemes odafigyelni például arra a jelenségre, hogy azok az országok, amelyeknek sikerült felzárkózniuk a fejlett tőkés országokhoz, jelentékeny összegeket fektettek be előzőleg a kultúrába is. Említést tett az irodalom, a könyv legfontosabb funkcióiról, hangsúlyozta, hogy a könyv csak akkor ér valamit, ha a nemzet nyelvét ébren tartja. Ezekben a napokban csaknem nyolcvan új kötet jelenik meg minden korábbinál több kiadó gondozásában. Az egyik legújabb, a Tinódi nevét viselő kiadó, a kecskeméti főtéren saját könyvsatrában kínálja szépirodalom- és történelemközpontú kiadványait. A hivatásos terjesztők mellett számos alkalmi árusnál is találkozhatunk az újdonságokkal. Az elkövetkezendő napokban a megyében számos rendezvény: dedikálás, kiállítás, író-olvasó találkozó kapcsolódik a könyv ünnepéhez. (A részletes program lapunk ötödik oldalán olvasható.) Tegnap délután a kecskeméti ünnepi rendezvények öt órakor a Táncsics Mihály Művelődési Központban egy kiállítás megnyitójával zárultak. Papp László művelődési titkár megnyitója után Váci György kétszeres aranydíjas könyvkötőmester mutatkozott be alkotásaival a közönségnek. K. J. SZENZÁCIÓ BONNBAN Mikrofilm Kelet-Európa felosztásáról A képviselők támogatják a vízlépcsőstopot Pénteki, negyedik munkanapját Horváth Lajos elnökletével kezdte meg az Országgyűlés ülésszaka. A képviselői felszólalások előtt Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.), a szavazatszedő bizottság elnöke ismertette annak a titkos szavazásnak az eredményét, amelylyel az Interparlamentáris Unió újjáalakuló magyar csoportja ideiglenes vezetőségét választották meg. Elmondta: a csoportnak 348 tagja van, közülük 269-en szavaztak. Az ideiglenes végrehajtó bizottság elnökévé — 211 szavazattal — Szűrös Mátyást, alelnökeivé pedig Horn Pétert, Horváth Jenőt és Vida Kocsárdot választották meg. VÉLEMÉNYEK A KÖLTSÉGVETÉSRŐL, MELLETTE ÉS ELLENE Helmuth Kohl, az NSZK szövetségi kancellárja Mihail Gorbacsov szovjet főtitkár és államfő tavaly októberi kérésének megfelelően közbenjárt azért, hogy fény derülhessen az 1939 augusztusában létrejött Hitler—Sztálin megállapodás hátterére. Ennek megfelelően okmányokat bocsátott szovjet tudósok rendelkezésére. Ezt pénteken közölte Hans Klein szövetségi miniszter, a bonni kabinet szóvivője. Klein bejelentette: ezekbe az okmányokba legutóbb a nyugatnémet Jakobson történész társaságában betekintést nyerhetett Lev Bezimenszkij, majd később Szmirnov professzor. Utóbbi ezekről másolatokat kapott. A nyugatnémet főváros újságíróköreiben nagy feltűnést keltő közlés szerint egyrészt egy eredeti térképről van szó, amelyet az NSZK külügyi hivatalában őriznek. Ez azért felbecsülhetetlen értékű történelmi bizonyíték, mivel a paktum titkos záradékához tartozik, és — a szóvivő megfogalmazásában — Kelet-Európa német—szovjet felosztását tünteti fel Sztálin és Ribbentrop birodalmi külügyminiszter aláírásával. Maga a titkos záradék — melyben a szerződő felek alkujának megfelelően —a balti államok és Lengyelország egy része szovjet birtok lett — eredeti okmány formájában nem kerülhetett elő. Az eredetit ugyanis — jelentette be Hans Klein szóvivő — megsemmisítették a háború végén a birodalmi miniszter irodájának más okmányaival együtt. Előtte azonban mikrofilmre vették. Ezt a mikrofilmet egy német diplomata Türingiában elásta, majd kiadta az angoloknak. A mikrofilm így Londonon keresztül eljutott az Egyesült Államokba, ahonnan az ötvenes években rendelkezésére bocsátották a bonni külügyminisztériumnak. A szóvivő szerint az NSZK-ban most Gorbacsov főtitkárnak az anapokban elhangzott parlamenti beszéde irányította rá ismét a figyelmet a német—szovjet paktumra, amelyben a küldöttekhez fordulva azt mondta: most egy kis diplomáciai titkot fogok elárulni önöknek: Kohl kancellár segít a kérdéses szerződés ügyében. Gorbacsov megjegyzése azzal összefüggésben hangzott el, hogy észt kezdeményezésre bizottságot hoznak létre a paktummal és titkos záradékával kapcsolatos kérdések tanulmányozására. A testület ezt követően az 1989. évi állami költségvetésről szóló 1988. évi XVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat feletti vitát folytatta. Kenyeres Árpád (Budapest, 55. vk.), a Kispesti Textilgyár MSZMP-bizottságának titkára helyeselte, hogy a csomagterv élénkíteni kívánja a vállalkozásokat, s hogy nem jelent közvetlen lakossági tehervállalást. A képviselő igent mondott a védelmi kiadások csökkentésére is. Ugyanakkor javasolta az összes hazai fegyveres testület helyének és szerepének egyértelmű tisztázását, tevékenységük ésszerűsítését. A polgári védelmi szervezetet régi, elavult intézménynek tartotta. Véleménye szerint a fenntartására fordított évi 748 millió forint egy részét más, ennél fontosabb célra lehetne felhasználni. Lotz Ernő (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 12. vk.), az Ózdi Kohászati Üzemek vezérigazgatója szerint a lakossági terheket semmiképpen nem szabad tovább növelni. Már ma is nagy az elkeseredettség, különösen azokban a körzetekben — mint például Ózdon —, ahol a gazdasági döntések az átlagosnál is súlyosabb következményekkel járnak, s döntően csak azok árnyoldalai érvényesülnek. Movik Lászlóné (Pest m., 27. vk.), az Ácsai Nagyközségi Közös Tanács elnöke tanácsi tapasztalataira utalva elmondta: az állampolgárok az utóbbi időben nagy figyelmet fordítanak arra, hogy a közpénzeket a tanácsok mire használják. Igénylik azt is, hogy az állam pénzügyi gazdálkodása s elszámolása is nyitott, egyértelmű, áttekinthető legyen. Nem kapnak azonban választ kérdéseikre, így például arra sem, hogy mi lett annak az egymilliárd márkának a sorsa, amelyet Grósz Károly közbenjárására az NSZK adott. A csomagtervvel kapcsolatban a képviselőnő két javaslatot is megfogalmazott. Mint mondotta, külön kellene szavazni arról, hogy a tanácsok állami támogatását milyen mértékben fogják csökken-teni. A képviselőnő azt is javasolta,' hogy szüntessék meg az adó- és illetékprémiumokat, ugyanis ezzel olyanokat is premizálnak, akik az elért eredményekért semmit sem tettek. Nobis Ferenc (Budapest, 66. vk.), a Budafoki Építőipari Szövetkezet elnöke üdvözölte, hogy a most beterjesztett gazdasági csomagterv hosszú idő után először a költségvetési hiányt nem pénzközpontosítással, hanem a kiadások csökkentésével kívánja mérsékelni. ^Magyar Pál (Békés m., 3. vk.-), a Mezőgép mezőberényi gyáregységének művezetője választói, a Békés megyeiek aggodalmát tolmácsolva hangoztatta: á térségben élők — saját érdekeiket felismerve — mindent megtennének azért, hogy a kormány által javasolt pénzügyi egyensúly javuljon, ezáltal saját jövőjük is biztosabbá válhasson. Az áldozatvállalás azonban hiábavaló — mutatott rá —, ha ahhoz nem párosul határozott, reálisan végrehajtható kormányzati tevékenység. Kócza Imre (Heves m., 3. vk.), az Egri Finomszerelvénygyár vezérigazgatója azt a jelenséget bírálta, hogy az Országgyűlés és más országos testületek elé az utóbbi években rövid időn belül visszakerültek olyan törvények, illetve programok, amelyekről kiderült: bennük nem reális célokat fogalmaztak meg az előkészítéskor,' a vitákban pedig rosszul mérték fel a körülményeket, következésképpen az igy hozott döntések megvalósítása akadályokba ütközött. Hámori Csaba (országos lista) az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Pest Megyei Pártbizottság első titkára a javaslatok között szereplő „nadjcágszíj-megszorító” intézkedéseket erőtlennek vélte ahhoz, hogy tartósan kedvező irányú változásokat eredményezzenek a magyar gazdaságban. „Ha a reformlépéseket nem határozottan és következetesen tesszük meg, időről időre pénzügyi feszültségek keletkeznek, amelyek feloldására majd hasonló csomagtefveket kell kimunkálni. A változatlanul maradó termelési és értékesítési szerkezetben azonban azok az intézkedések is hamar kifulladnak.” Hámori Csaba javasolta, hogy a kormány, illetve a pénzügyi szervezetek összehangoltan és következetesen lépjenek fel a veszteséges, illetve tartósan fizetésképtelen vállalatok megmentése ellen, majd fogjanak hozzá a szervezett válságmenedzseléshez. Végső esetben, radikális megoldásként a kereskedelmi bankok rendkívüli közgyűlésének összehívása is indokolt — az állam többségi részvénytulajdona alapján —, s azonnali döntés is születhet a felszámolásokról. Devcsics Miklós (Nógrád m., 1. vk.), az MSZMP Nógrád Megyei Bizottságának első titkára rámutatott: joggal várja a közvélemény, hogy tisztább képet kapjon bizonyos kérdésekről. Ilyen például az adósságteher; sokan kérdezik, hová lett a pénz. A képviselő tudomása szerint 3-4 milliárd dollár jutott beruházásra, a többi pedig a hiányok pótlására szolgált. Vagyis olyan helyzetbe került az ország: azért kell hiteleket felvenni, hogy a másik hitelt kifizesse, vagy a külgazdasági veszteségeit kiegyenlítse. A képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy sürgősen rendezni kellene az akut kérdéseket: véget kell vetni végre a bős —nagymarosi vitának, dönteni a világkiállítás, az energiaprogram kérdésében. Ezek a problémák ugyanis állandóan elvonják a közvélemény és a kormányzat figyelmét a sürgős, fontos tennivalóktól. Szabó István (Budapest, 8. vk.). a Pais Dezső Utcai Általános Iskola igazgatója a csomagtervvel kapcsolatban óva intett attól, hogy az év folyamán más, hasonló intézkedéseket is bevezessenek. Kérte a kormányzattól, hogy a tanácsok költségvetését ne csökkentsék. Tóth Attiláné (Budapest, 52. vk.), az Elektronikus Mérőkészülékek Gyárának főmérnöke felszólalásában a Parlament vélt és valós szerepét elemezte a döntéshozatali mechanizmusban. Feltette a kérdést: most vajon valós döntési helyzet előtt állunk, vagy utólag szentesítünk egy előzetes döntést? Etikai és jogi kérdés ugyanis, hogy mi lehet a parlament szerepe egy olyan döntésben, amelyben egy előzetes elkötelezettség utólagos törvényesítése a feladat, még akkor is, ha az előzetes megállapodás jó és nemes célokat szolgál, mint jelen esetben a kormány és a SZOT legutóbbi megállapodása. Ennek fedezete a gazdasági csomagtervben fog megjelenni, azaz a szakszervezeti követelések teljesítése mellett. Kovács András (Heves m., 10. vk.), a Mátravidéki Cukorgyárak Selypi Cukorgyárának főmérnöke annak a véleményének adott hangot, hogy a kormány sürgős intézkedéseire a Nemzetközi Valutaalap ultimátuma adott okot. A képviselő lehetségesnek tartotta, hogy a társadalombiztosítási járulékot 37 százalékra csökkentsék. Ezzel — részben a többletnyereség-adó folytán — növekedhetnének a költségvetés bevételei, a vállalatoknál, a vállalkozásoknál maradhatna ez az összeg, amelyet piacorientált fejlesztésük fokozására fordíthatnánk. Fekete János (Békés m., 11. vk.), az MNB nyugalmazott elnökhelyettese felszólalásában egyebek közt leszögezte: a mostani helyzetért nem azok a felelősök, akik felvették a hiteleket, hanem akik elherdálták a kölcsönöket. Csak olyan fejlesztéshez szabad hitelt megpályázni, amely a megvalósulással fedezetet nyújt legalább a kamatfizetésekre és a törlesztésekre. A képviselő szóvá tette: Paks, Tengiz, Nagymaros egyidejű beruházásai jócskán meghaladják az ország teherbíró képességét. Szólt arról is, hogy a világútlevél bevezetése gazdaságilag nem volt előkészítve, a politikai döntésért magas árat fizettünk. Amennyit vesztettünk emiatt, annyi elegendő lett volna az egészségügy, a kultúra és az oktatás gondjainak enyhítésére. Az adókkal kapcsolatban kifejtette: a személyi jövedelemadó és a vállalkozási adó kulcsait csökkenteni lehetne, de azzal együtt szűkíteni kell a kivételezések körét, és az adókulcscsökkentés csak az egyéb támogatások terhére valósulhat meg. Dr. Juhár János (Pest m., 24. vk.) pomázi körzeti orvos helyesléssel szólt arról, hogy az Országgyűlés csökkenti a fegyveres testületek, a központi igazgatás, illetve a társadalmi szervezetek eredetileg jóváhagyott költségvetését. (Folytatás a 2. oldalon) . PARLAMENTI FOL YOSO „A koncepciós pereket törvénnyel zárjuk le” Az MSZMP Központi Bizottságához és az Országgyűléshez irt levelében a kiskunhalasi pártbizottság azt javasolta a parlamentnek, hogy „foglalja törvénybe az 1956-os események kivizsgálását, de a büntetésnek csak erkölcsi eszközei lehessenek”. —Foglalkozik ezzel az üggyel a parlament ?—tettük föl a kérdést Szűrös Mátyásnak, az Országgyűlés elnökének. — A kiskunhalasiak tulajdonképpen nyitott kapukat döngetnek, hiszen az MSZMP már állást foglalt a kérdésről, a csütörtöki ülésen a kormány nevében Németh Miklós mondta el véleményét, én pedig a magam nevében már korábban nyilatkoztam erről. A parlament elé most az a javaslat kerül, hogy az 1956 utáni koncepciós pereket egy törvénnyel zárjuk le, ezáltal történjék meg a jogi, politikai és erkölcsi igazságszolgáltatás. Azt gondolom ugyanakkor, hogy perújrafelvételre nincs szükség, mert akkor az ügynek nem lesz vége soha. Ezzel a politikai és jogi aktussal a magyar parlament igazságot szolgáltat az áldozatoknak, amivel együtt nyilvánvalóan elmarasztalja és elítéli mindazokat, akik törvénysértéseket követtek el. Felhívnám a figyelmet arra, amit a miniszterelnök úgy fogalmazott: ne tépjünk fel régi sebeket, illetve újakat ne okozzunk —ezért lenne elég ez a törvény. A lényeg: az áldozatoknak igazságot szolgáltassunk. (Ballai) A T. Ház módosította a költségvetési törvényt
