Petőfi Népe, 1989. június (44. évfolyam, 128-152. szám)

1989-06-03 / 129. szám

BEFEJEZŐtíÖTT AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÜLÉSSZAKA xliv. évf. 129. szám Ára: 5,30 Ft 19S9. június 3., szombat Pedagógusköszöntő AZ MSZMP NAPILAPJA VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Mint 1952 óta minden esztendőben, az idén is a pedagógusokat ünne­peljük június első vasárnapján. A községek, városok egy részében már tegnap megtartották a helyi ünnepséget, mely az elismerések, kitünteté­sek átadására is alkalmat adott. A megyei pedagógusnapi megemlékezést ma délelőtt 10 órakor a kecskeméti Szalvay Mihály Úttörő- és Ifjúsági Otthonban tartják. Ünnepi köszöntőt dr. Szabó Miklós, az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottságának első titkára mond, az elismeréseket Tohai László, a Bács-Kiskun Megyei Tanács általános elnökhelyettese, Pap-Szigeti Sándor megyei úttörőtitkár és Mészáros István, a Pedagógu­sok Szakszervezete Bács-Kiskun Megyei Bizottságának titkára adja át. Lapunk 5. oldalán néhány pedagógus protréját találják az olvasók. A megye kitüntetettek névsorát hétfői lapszámunkban közöljük. A könyvek ünnepe Kecskemét főterén ismét könyvsátrak között nézelődhet a járókelő. Tegnap délután különösen nagy volt az érdeklődés. Az idei, a hatvanadik ünnepi könyvhét megyei megnyitójának színhelyén nagyon sokan állták körül a frissen felállított sátrakat. — A könyv a múlt őrzője, a közösségi érzés erősítője és a jövő záloga—mondta ünnepi beszédében Komáromi Attila, az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottsá­gának titkára. Beszélt arról is, hogy ünnepeink átértékelése a könyvünnepet sem kerülheti el. Az ünnep ma belső tartalmat jelent és a bensőségesség határozza meg —jó esetben — könyvhöz való viszonyunkat is. Hozzátette azt is, hogy az ünnep — különösen ha könyvvel kapcsolatos — ma tanulságot is kell, hogy jelentsen. Érdemes odafigyelni például arra a jelenségre, hogy azok az országok, amelyeknek sikerült felzárkózniuk a fejlett tőkés országokhoz, jelentékeny összegeket fektettek be előzőleg a kultúrába is. Említést tett az irodalom, a könyv legfontosabb funkcióiról, hangsúlyozta, hogy a könyv csak akkor ér valamit, ha a nemzet nyelvét ébren tartja. Ezekben a napokban csaknem nyolcvan új kötet jelenik meg minden korábbinál több kiadó gondozásában. Az egyik legújabb, a Tinódi nevét viselő kiadó, a kecskeméti főtéren saját könyvsatrában kínálja szépirodalom- és történelem­központú kiadványait. A hivatásos terjesztők mellett számos alkalmi árusnál is találkozhatunk az újdonságokkal. Az elkövetkezendő napokban a megyében számos rendezvény: dedikálás, kiállítás, író-olvasó találkozó kapcsolódik a könyv ünnepéhez. (A részletes program lapunk ötödik oldalán olvasható.) Tegnap dél­után a kecskeméti ünnepi rendezvények öt órakor a Táncsics Mihály Művelődési Központban egy kiállítás megnyitójával zárultak. Papp László művelődési titkár megnyitója után Váci György kétszeres aranydíjas könyvkötőmester mutatkozott be alkotásaival a közönségnek. K. J. SZENZÁCIÓ BONNBAN Mikrofilm Kelet-Európa felosztásáról A képviselők támogatják a vízlépcsőstopot Pénteki, negyedik munkanapját Horváth Lajos elnökletével kezdte meg az Or­szággyűlés ülésszaka. A képviselői felszólalások előtt Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.), a szavazat­szedő bizottság elnöke ismertette annak a titkos szavazásnak az eredményét, amely­­lyel az Interparlamentáris Unió újjáalakuló magyar csoportja ideiglenes vezetőségét választották meg. Elmondta: a csoportnak 348 tagja van, közülük 269-en szavaztak. Az ideiglenes végrehajtó bizottság elnökévé — 211 szavazattal — Szűrös Mátyást, alelnökeivé pedig Horn Pétert, Horváth Jenőt és Vida Kocsárdot választották meg. VÉLEMÉNYEK A KÖLTSÉGVETÉSRŐL, MELLETTE ÉS ELLENE Helmuth Kohl, az NSZK szövetségi kancellárja Mihail Gorbacsov szovjet főtitkár és államfő tavaly októberi ké­résének megfelelően közbenjárt azért, hogy fény derülhessen az 1939 augusz­tusában létrejött Hitler—Sztálin meg­állapodás hátterére. Ennek megfelelő­en okmányokat bocsátott szovjet tudó­sok rendelkezésére. Ezt pénteken kö­zölte Hans Klein szövetségi miniszter, a bonni kabinet szóvivője. Klein bejelentette: ezekbe az okmá­nyokba legutóbb a nyugatnémet Ja­kobson történész társaságában bete­kintést nyerhetett Lev Bezimenszkij, majd később Szmirnov professzor. Utóbbi ezekről másolatokat kapott. A nyugatnémet főváros újságírókörei­ben nagy feltűnést keltő közlés szerint egyrészt egy eredeti térképről van szó, amelyet az NSZK külügyi hivatalában őriznek. Ez azért felbecsülhetetlen érté­kű történelmi bizonyíték, mivel a pak­tum titkos záradékához tartozik, és — a szóvivő megfogalmazásában — Kelet-Európa német—szovjet felosztá­sát tünteti fel Sztálin és Ribbentrop birodalmi külügyminiszter aláírásával. Maga a titkos záradék — melyben a szerződő felek alkujának megfelelően —a balti államok és Lengyelország egy része szovjet birtok lett — eredeti ok­mány formájában nem kerülhetett elő. Az eredetit ugyanis — jelentette be Hans Klein szóvivő — megsemmisítet­ték a háború végén a birodalmi minisz­ter irodájának más okmányaival együtt. Előtte azonban mikrofilmre vették. Ezt a mikrofilmet egy német diplomata Türingiában elásta, majd ki­adta az angoloknak. A mikrofilm így Londonon keresztül eljutott az Egye­sült Államokba, ahonnan az ötvenes években rendelkezésére bocsátották a bonni külügyminisztériumnak. A szóvivő szerint az NSZK-ban most Gorbacsov főtitkárnak az anapokban el­hangzott parlamenti beszéde irányította rá ismét a figyelmet a német—szovjet paktumra, amelyben a küldöttekhez for­dulva azt mondta: most egy kis diplomá­ciai titkot fogok elárulni önöknek: Kohl kancellár segít a kérdéses szerződés ügyé­ben. Gorbacsov megjegyzése azzal össze­függésben hangzott el, hogy észt kezde­ményezésre bizottságot hoznak létre a paktummal és titkos záradékával kap­csolatos kérdések tanulmányozására. A testület ezt követően az 1989. évi állami költségvetésről szóló 1988. évi XVII. törvény módosításáról szóló tör­vényjavaslat feletti vitát folytatta. Kenyeres Árpád (Budapest, 55. vk.), a Kispesti Textilgyár MSZMP-bizott­­ságának titkára helyeselte, hogy a cso­magterv élénkíteni kívánja a vállalko­zásokat, s hogy nem jelent közvetlen lakossági tehervállalást. A képviselő igent mondott a védelmi kiadások csökkentésére is. Ugyanakkor javasol­ta az összes hazai fegyveres testület he­lyének és szerepének egyértelmű tisztá­zását, tevékenységük ésszerűsítését. A polgári védelmi szervezetet régi, el­avult intézménynek tartotta. Vélemé­nye szerint a fenntartására fordított évi 748 millió forint egy részét más, ennél fontosabb célra lehetne felhasználni. Lotz Ernő (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 12. vk.), az Ózdi Kohászati Üze­mek vezérigazgatója szerint a lakossági terheket semmiképpen nem szabad to­vább növelni. Már ma is nagy az elke­seredettség, különösen azokban a kör­zetekben — mint például Ózdon —, ahol a gazdasági döntések az átlagos­nál is súlyosabb következményekkel járnak, s döntően csak azok árnyolda­lai érvényesülnek. Movik Lászlóné (Pest m., 27. vk.), az Ácsai Nagyközségi Közös Tanács el­nöke tanácsi tapasztalataira utalva el­mondta: az állampolgárok az utóbbi időben nagy figyelmet fordítanak arra, hogy a közpénzeket a tanácsok mire használják. Igénylik azt is, hogy az ál­lam pénzügyi gazdálkodása s elszámo­lása is nyitott, egyértelmű, áttekinthető legyen. Nem kapnak azonban választ kérdéseikre, így például arra sem, hogy mi lett annak az egymilliárd márkának a sorsa, amelyet Grósz Károly közben­járására az NSZK adott. A csomag­tervvel kapcsolatban a képviselőnő két javaslatot is megfogalmazott. Mint mondotta, külön kellene szavazni ar­ról, hogy a tanácsok állami támogatá­sát milyen mértékben fogják csökken-­­teni. A képviselőnő azt is javasolta,' hogy szüntessék meg az adó- és ille­tékprémiumokat, ugyanis ezzel olya­nokat is premizálnak, akik az elért eredményekért semmit sem tettek. Nobis Ferenc (Budapest, 66. vk.), a Budafoki Építőipari Szövetkezet elnö­ke üdvözölte, hogy a most beterjesztett gazdasági csomagterv hosszú idő után először a költségvetési hiányt nem pénzközpontosítással, hanem a kiadá­sok csökkentésével kívánja mérsékelni. ^Magyar Pál (Békés m., 3. vk.-), a Mezőgép mezőberényi gyáregységének művezetője választói, a Békés megyei­ek aggodalmát tolmácsolva hangoztat­ta: á térségben élők — saját érdekeiket felismerve — mindent megtennének azért, hogy a kormány által javasolt pénzügyi egyensúly javuljon, ezáltal sa­ját jövőjük is biztosabbá válhasson. Az áldozatvállalás azonban hiábavaló — mutatott rá —, ha ahhoz nem párosul határozott, reálisan végrehajtható kor­mányzati tevékenység. Kócza Imre (Heves m., 3. vk.), az Egri Finomszerelvénygyár vezérigaz­gatója azt a jelenséget bírálta, hogy az Országgyűlés és más országos testüle­tek elé az utóbbi években rövid időn belül visszakerültek olyan törvények, illetve programok, amelyekről kide­rült: bennük nem reális célokat fogal­maztak meg az előkészítéskor,' a viták­ban pedig rosszul mérték fel a körülmé­nyeket, következésképpen az igy ho­zott döntések megvalósítása akadá­lyokba ütközött. Hámori Csaba (országos lista) az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Pest Megyei Pártbizottság első titká­ra a javaslatok között szereplő „nad­­jcágszíj-megszorító” intézkedéseket erőtlennek vélte ahhoz, hogy tartósan kedvező irányú változásokat eredmé­nyezzenek a magyar gazdaságban. „Ha a reformlépéseket nem határozottan és következetesen tesszük meg, időről időre pénzügyi feszültségek keletkez­nek, amelyek feloldására majd hasonló csomagtefveket kell kimunkálni. A változatlanul maradó termelési és értékesítési szerkezetben azonban azok az intézkedések is hamar kifulladnak.” Hámori Csaba javasolta, hogy a kormány, illetve a pénzügyi szerveze­tek összehangoltan és következetesen lépjenek fel a veszteséges, illetve tartó­san fizetésképtelen vállalatok megmen­tése ellen, majd fogjanak hozzá a szer­vezett válságmenedzseléshez. Végső esetben, radikális megoldásként a ke­reskedelmi bankok rendkívüli közgyű­lésének összehívása is indokolt — az állam többségi részvénytulajdona alap­ján —, s azonnali döntés is születhet a felszámolásokról. Devcsics Miklós (Nógrád m., 1. vk.), az MSZMP Nógrád Megyei Bizottsá­gának első titkára rámutatott: joggal várja a közvélemény, hogy tisztább ké­pet kapjon bizonyos kérdésekről. Ilyen például az adósságteher; sokan kérde­zik, hová lett a pénz. A képviselő tudo­mása szerint 3-4 milliárd dollár jutott beruházásra, a többi pedig a hiányok pótlására szolgált. Vagyis olyan hely­zetbe került az ország: azért kell hitele­ket felvenni, hogy a másik hitelt kifizes­se, vagy a külgazdasági veszteségeit ki­egyenlítse. A képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy sürgősen rendezni kellene az akut kérdéseket: véget kell vetni végre a bős —nagymarosi vitának, dönteni a világ­­kiállítás, az energiaprogram kérdésé­ben. Ezek a problémák ugyanis állan­dóan elvonják a közvélemény és a kor­mányzat figyelmét a sürgős, fontos ten­nivalóktól. Szabó István (Budapest, 8. vk.). a Pais Dezső Utcai Általános Iskola igazgatója a csomagtervvel kapcsolat­ban óva intett attól, hogy az év folya­mán más, hasonló intézkedéseket is be­vezessenek. Kérte a kormányzattól, hogy a tanácsok költségvetését ne csökkentsék. Tóth Attiláné (Budapest, 52. vk.), az Elektronikus Mérőkészülékek Gyárá­nak főmérnöke felszólalásában a Par­lament vélt és valós szerepét elemezte a döntéshozatali mechanizmusban. Feltette a kérdést: most vajon valós döntési helyzet előtt állunk, vagy utó­lag szentesítünk egy előzetes döntést? Etikai és jogi kérdés ugyanis, hogy mi lehet a parlament szerepe egy olyan döntésben, amelyben egy előzetes elkö­telezettség utólagos törvényesítése a feladat, még akkor is, ha az előzetes megállapodás jó és nemes célokat szol­gál, mint jelen esetben a kormány és a SZOT legutóbbi megállapodása. En­nek fedezete a gazdasági csomagterv­ben fog megjelenni, azaz a szakszerve­zeti követelések teljesítése mellett. Kovács András (Heves m., 10. vk.), a Mátravidéki Cukorgyárak Selypi Cu­korgyárának főmérnöke annak a véle­ményének adott hangot, hogy a kor­mány sürgős intézkedéseire a Nemzet­közi Valutaalap ultimátuma adott okot. A képviselő lehetségesnek tartotta, hogy a társadalombiztosítási járulékot 37 százalékra csökkentsék. Ezzel — részben a többletnyereség-adó folytán — növekedhetnének a költségvetés be­vételei, a vállalatoknál, a vállalkozá­soknál maradhatna ez az összeg, ame­lyet piacorientált fejlesztésük fokozá­sára fordíthatnánk. Fekete János (Békés m., 11. vk.), az MNB nyugalmazott elnökhelyettese felszólalásában egyebek közt leszögez­te: a mostani helyzetért nem azok a felelősök, akik felvették a hiteleket, ha­nem akik elherdálták a kölcsönöket. Csak olyan fejlesztéshez szabad hitelt megpályázni, amely a megvalósulással fedezetet nyújt legalább a kamatfizeté­sekre és a törlesztésekre. A képviselő szóvá tette: Paks, Tengiz, Nagymaros egyidejű beruházásai jócskán megha­ladják az ország teherbíró képességét. Szólt arról is, hogy a világútlevél be­vezetése gazdaságilag nem volt előké­szítve, a politikai döntésért magas árat fizettünk. Amennyit vesztettünk emi­att, annyi elegendő lett volna az egész­ségügy, a kultúra és az oktatás gondjai­nak enyhítésére. Az adókkal kapcsolat­ban kifejtette: a személyi jövedelemadó és a vállalkozási adó kulcsait csökken­teni lehetne, de azzal együtt szűkíteni kell a kivételezések körét, és az adó­kulcscsökkentés csak az egyéb támoga­tások terhére valósulhat meg. Dr. Juhár János (Pest m., 24. vk.) pomázi körzeti orvos helyesléssel szólt arról, hogy az Országgyűlés csökkenti a fegyveres testületek, a központi igaz­gatás, illetve a társadalmi szervezetek eredetileg jóváhagyott költségvetését. (Folytatás a 2. oldalon) . PARLAMENTI FOL YOSO „A koncepciós pereket törvénnyel zárjuk le” Az MSZMP Központi Bizottságához és az Országgyű­léshez irt levelében a kiskunhalasi pártbizottság azt java­solta a parlamentnek, hogy „foglalja törvénybe az 1956-os események kivizsgálását, de a büntetésnek csak erkölcsi eszközei lehessenek”. —Foglalkozik ezzel az üggyel a parlament ?—tettük föl a kérdést Szűrös Mátyásnak, az Országgyűlés elnökének. — A kiskunhalasiak tulajdonképpen nyitott kapukat döngetnek, hiszen az MSZMP már állást foglalt a kérdés­ről, a csütörtöki ülésen a kormány nevében Németh Mik­lós mondta el véleményét, én pedig a magam nevében már korábban nyilatkoztam erről. A parlament elé most az a javaslat kerül, hogy az 1956 utáni koncepciós pereket egy törvénnyel zárjuk le, ezáltal történjék meg a jogi, politikai és erkölcsi igazságszolgáltatás. Azt gondolom ugyanak­kor, hogy perújrafelvételre nincs szükség, mert akkor az ügynek nem lesz vége soha. Ezzel a politikai és jogi aktus­sal a magyar parlament igazságot szolgáltat az áldozatok­nak, amivel együtt nyilvánvalóan elmarasztalja és elítéli mindazokat, akik törvénysértéseket követtek el. Felhív­nám a figyelmet arra, amit a miniszterelnök úgy fogalma­zott: ne tépjünk fel régi sebeket, illetve újakat ne okozzunk —ezért lenne elég ez a törvény. A lényeg: az áldozatoknak igazságot szolgáltassunk. (Ballai) A T. Ház módosította a költségvetési törvényt

Next

/
Thumbnails
Contents