Petőfi Népe, 1989. június (44. évfolyam, 128-152. szám)

1989-06-16 / 140. szám

\ 4 • PETŐFI NÉPE • 1989. június 16. JELSZAVAK A LEPEDŐN Miért mondtak föl a nyárlőrinci iskolaigazgatónak ? < Ámor nyila a tegezben is veszélyes „Hamarabb mentek ti el” — 1987 tavasza óta van nálunk Gu­lyás-ügy — tájékoztat Vribinszki Jó­zsefire tanácselnök. — Igaz ugyan, hogy már azelőtt is jó néhányszor le­mondott igazgatói beosztásáról, majd visszavonta, az is igaz, hogy helyesnek, igaznak mindig csak azt a véleményt tartotta, amit ő képviselt, de a munká­ját elvégezte. Ekkor azonban, nyolc­vanhét tavaszán, levélben védelemért fordult a tanácshoz a felesége ellen, mondván, hogy tönkreteszi őt az asz­­szony idegileg, beleavatkozik az iskola­­vezetés dolgaiba és féltékenységi jelene­­__ teket rendez. Beszéljünk vele. Még a rendőrnek is szólt a témáról, hogy meg akar szabadulni a feleségétől. Kérdez­te, kiteheti-e őt a lakásból? Jött a fele­sége is panaszkodni, hogy veri a félje, éjjel kizavarja a lakásból stb. Faragó Istvánt, a községi pártvezetőség titká­rát is behívtuk a békéltetésre. Ő azt kérte, írják le mindhárman — a harma­dik Bajzákné—, hogy tudnak-e együtt dolgozni, mi a szándékuk egyáltalán. Az iskolában, a gyerekek füle hallatára folytak a családi botrányok, szidalma­zások. Gulyás Endre azt írta le, hogy a feleségéért felelősséget nem vállal, egyébként a nyári szünetben elválik tő­le. A feleség ígérte, hogy a gyerekek előtt nem beszél többé a családi ügyek­ről. Bajzákné azt ígérte: rendezi a csalá­di körülményeit, a balhékat elkerüli, továbbra is itt kíván dolgozni a falu­ban. — Nyolcvannyolc februárjában már Bajzákné ellen kér segítséget tőlünk Gulyás Endre, szintén levélben — kap­csolódik be a vb-titkár, Zayzon Jenóné. — „A mindkettőnk családi életét meg­rontó, emberi és vezetői tekintélyünket teljes mértékben lejárató viselkedése idegileg és fizikailag kimerített, a kiala­kult körülmény benyit) yábit dolgozni, nem tudok” — úja Gulyás Endre. Ez után azt állítja, hogy Bajzákné 1987 júniusában anélkül, hogy arra ő alapot adott volna, bejelentette férjének, hogy szerelmes Gulyásba és hozzá akar men­ni feleségül, családját elhagyja. Nagy botrány tört ki erre a két családban. Arról is beszámol a levél, hogy Gúlyás nyáron a válás helyett rendbehozta kapcsolatát feleségével. Bajzáknéról azt állítja, hogy tanévkezdéstől fokoza­tosan megrontja a közte és az óvodai dolgozók közti jó viszonyt, bosszúból. Pénzügyi szabálytalanságokkal is meg­vádolja és fegyelmi kivizsgálást köve­tel. Mi megyei revíziót kértünk, ennek során kiderült, hogy ez az állítás nem felel meg a valóságnak, így tehát nem járultunk hozzá Bajzákné Gulyás által szándékolt elbocsátásához. Azóta az­tán mi vagyunk számára a fő ellenség. Szokásává vált a fenyegetőzés már ko­rábban, az utóbbi időben még durváb­ban csinálja ezt. Még 1986-ban történt, hogy januárban a munkaterv szerint ő lett volna soros beszámolni a vb előtt az ÁMK tevékenységéről. Szóltam ne­ki. „Mit képzel maga?! Nehogy azt gondolja, hogy magához alkalmazko­­dok! Maga fiatal ehhez!” — ez volt a válasz, és beadta a lemondását az igaz­gatóságról. Következő alkalommal a művelődési ház vezetőjétől kértem be­számolót — akkor meg azért sértődött meg, hogy őt kikerülöm. Gyakran fe­nyegetőzött a párttal, hogy úgyis följe­lent, úgyis kinyír. — Nekem azt mondta egy alkalom­mal: Hamarabb mentek ti el el innen, mint én! Fogadtam ügyvédet, följelente­lek benneteket! Kell ez neked a választás előtt?! — hallom a tanácselnöktől. Megkérdem a munkakapcsolatukról Németh Józsefné gazdálkodási fő­előadót. A válasz: erről beszélni sem -lehet, hisz Gulyás őt sosem tekintette partnernek. Csak diktálni akart, más­tól engedelmességet várt. Revízióknál a hozzá nem értésére hivatkozott, ha hibát talált Némethné, megfenyegette, hogy följelenti a pártnál. „Mint emberben csalódtam” K. Farkas Sándor tanácstag, vb-tag: Jó szakembernek ismertem Gu­lyás Endrét, jó híre volt. De amikor közelebbről megismertem az ügyet, mint emberről megváltozott a vélemé­nyem. Erkölcsileg kifogásolható a vi­selkedése, a botrányos szerelmi ügyei­től volt hangos a falu sokáig. Összefér­hetetlen; a szakmailag vele egyenértékű vagy jobb kollégáit nem sokáig tűrte maga körül. A munkáltatóját semmibe veszi; nem volt hajlandó beszámolni az ÁMK-ról. A feleségével névtelen leve­leket küldözgetnek ide-oda. A gyere­kek előtt minősítette a tanács munká­ját. Milyen példaképet lát benne a kis­diák? Amióta megbízott igazgató volt, ezt akkor vallatta, ha például jutalmat kellett osztani. Amikor felelősséget kel­lett volna vállalni, azt mondta, ő csak tanár, csak segit' a helyettesnek. Vi­szont az igazgatói pótlékot felvette. Most meg azzal zsarolta a szülőket, a gyerekeket, hogy nem úja alá a bizo­nyítványukat, nem tanulhatnak to­vább. Ilyet egy pedagógus, még ha jo­gos a sérelme, akkor sem tehetne meg. Az volt a véleményem a vb-n: mennie kell! Csík Kálmán, a HNF helyi elnöke osztja K. Farkas Sándor álláspontját: — Amikor kirobbant az ügye Baj­­záknéval, más következtetést ' kellett volna levonnia. A helyében én a község tájára sem jövök többet. Behozták az ügyüket a közéletbe, a nevelési intéz­ménybe. Gulyás Endre alapszervezeti párttitkár is volt; ezzel a tisztséggel sem egyeztethető össze, amit csinált, le kel­lett volna mondania. A haragja a ta­nács ellen fordult, mert az választotta szét az óvodát meg az iskolát. De a gyerekek nevelése veszélybe került, ten­ni kellett valamit! Gulyás Bandinak évek során szokásává vált a felmondás. Azt gondolta, ezt akárhányszor megte­heti. Amikor megtudtam, hány fel­mondó levele van a tanácsnál, megdöb­bentem. Hogy lehet valaki ilyen vi­szonyban a munkáltatójával?! Annak a semmibevételét látom ezekben a leve­lekben. Megfenyegeti a munkáltatóját, ha el akar érni valamit. Ő felette felet­tes szerv nincs, úgy gondolta. Hát en­nek a végére pontot kellett tenni. De még a fegyelmi tárgyalására sem jött el, szokásához híven levelet küldött maga helyett. Nem tartom alkalmasnak. Dr. Dani Sándor' községi állatorvos, a HNF titkára azzal kezdi, hogy el­mondja: Gulyásijé az ő első felesége volt, van egy közös gyerekük. Ezért ő hosszú évekig távol tartotta magát á házaspárral kapcsolatos ügyektől, nem nyilvánított véleményt. —- De ez most már a község vezetői­nek lejáratása; ezzel az emberrel már nem vagyunk hajlandók egy vezetés­ben dolgozni. Micsoda dolog: éretlen gyerekeket utcára küldeni tüntetni! Megfélemlítette a szülőket a fizikajegy­­gyel, a bizonyítvánnyal. Ez az ember még a pályára is alkalmatlan, nemhogy igazgatónak jó lenne! Amit művelt és csinál, az politikai kérdés is. Párttitkár volt. Milyen példát muta­tott?! Csodálkozunk rajta, hogy itt tart az MSZMP, hogy nincs vezetői tekin­tély? Nem volt nekünk nézeteltérésünk egyetlen rendes emberrel sem. Nekem tíz fillérrel is el kell számolnom, ő meg egyszerűen megtagadja az anyaggal va­ló elszámolást. Nyíltan lekurváz veze­tőket. Lemondásra szólítja föl a község vezetőit. Nem tudom, miféle gondol­kodásmódja van ennek az embernek. Atkoz, fenyeget, aztán meg sajnáltatja magát. Őellene pártellenesen járnak el, följelentést tesz a pártnál. Lejárat ben­nünket, párttagokat is. Az emberek meg vannak botránkozva, hogyan ma­radhatott Gulyás Endre a faluban?! * A gyerektüntetésről már ők hárman is tudtak az előző napon. Ki kell vizs­gálni, ki használta ki a diákok hiszé­kenységét és beszélte rá őket a „de­monstrációra”. Gulyásról még: van olyan vb-tag, aki nem mer az utóbbi időben eljárni az ülésekre, ugyanis a gyereke iskolás, és fél. Védje magát A Gulyás házaspár Világoshegyen lakik, az elbocsátott igazgatót itthon találom. — Védje meg magát, ha tudja — ké­rem az 50 éves férfit kérdezés helyett. — Amíg jogerős bírói ítélet nem szü­letik az ügyemben, nem tudok védekez­ni a millió rágalom ellen. Régebben állandóan fegyelmivel fenyegettek, szó­ban, írásban, ezért adtam be tavaly a kérelmet felmentésemre. Azt állítják, megbíztak az igazgatói teendőkkel, de ez nem igaz. A tanáccsal mindig azért volt összeütközésem, mert úgy érez­tem, nem kapjuk meg azokat az anya­giakat, amelyek megilletnek bennün­ket. Ha ezért harcol egy igazgató, nem szabad állandóan orrba verni. Úgy ér­zem, ürügyet kerestek rá, hogy fegyel­mit adhassanak. Épp a testületi válasz­tás előtt; kilóg a lóláb. Amiért igazán el vagyok keseredve: váltsanak le mint igazgatót, de mint szaktanárt hogyan lehet engem egyik napról a másikra kitiltani az iskolából? Miért nem mondták: keressek állást magamnak? így elbocsátva sehol sem vesznek föl. így elvágni egy ember életét azért még­sem szabad. A fegyelmi határozatot azért hozták, hogy a tanácsülés ne ng­­vezhessen ki, annak ellenére, hogy-a testület megválasztott. Az egész ügy a tantestület ellen irányul. Soha nem kér­dezik meg a pedagógusok véleményét semmiről, pedig vannak demokratikus jogaik. _ ■ — Bocsásson meg, de ön tanácstag, sőt vb-tag és párttitkár is volt; képvisel­hette mindenütt a pedagógusokat, nem? — Nem járok ülésekre. Csak meg kell szavazni, azt se tudja az ember, mit, milyen pénzeket hova csoportosí­tanak. Ebbe nem szabad belemenni. — Nem hiszem, hogy ön nem képes átlátni egy ilyen kisközség gazdálkodá­sát. ¥£=£Jogom volna beleszólni, de hogy mindig én húzzam a rövidebbet? Ak­kor délben nem voltam hajlandó foly­tatni az átadást — tessék, itt van. Nem mondom, hogy a leltárért nem vagyok felelős, jegyzőkönyvileg átvettem az összes iratot. Az AMK 10-15 milliós vagyonának készletkartonait kellett volna átadni. Miért nem rendelte el a tanács ezt már korábban? — Állítólag Ön szeret fenyegetőzni. — Ebben az évben még át sem hivat­tak a tanácsházára. Tavaly egyszer tényleg a pártvézetőséghez fordultam, mert szabálytalanságra akartak ráven­ni, és arra nem voltam hajlandó. — A fegyelmi tárgyalásra miért nem ment el?- Leírtam a mondanivalóm, erre. lehetőségem van, nem sértettem jogsza­bályt. ' -—Tizenháromszor felmondott, amió­ta igazgató volt, miért? ; ■:*£- Ez én ellenem vád?! Én most sem pályáztam volna meg. Mindig jöttek: vezesd már az iskolát! Nem tőlem füg­gött, hogy továbbra is igazgató mara­­dok-e. Sokkal könnyebb beosztott ta­nárnak lenni. Én nem akartam soha irodakukac lenni. Tavaly kértem a fel­mentésem, helyezzenek vissza tanár­nak. — Aztán mégis pályázott. — A kollégák beszéltek rá. És még így is megválasztottak, hogy ez a cir­kusz van. — Végül is akkor önmagát minden­ben vétlennek tartja? — A íégyelmrúgybeiTteljés mértek­ben. — A tárgyaláson megvédbette volna magát -^feltéve, ha Önnek van igaza, de el se ment. — Mondtam, nem járok ülésekre. A pedagógiai pályamunkámat tavaly a vb meg a tanács tárgyalta, pedig a tan­testületnek kellett volna elbírálni. Nem fogadták el. Megsértődtem. Azért le­gyen az emberben szakmai tartás! — A szerelmi ügye nagy port vert fel, ami talán még el sem ült egészen. — Bajzáknét én tiszteltem, becsül­tem, ő ezt sajnos félreértette. Aztán végül bosszúból az óvoda és az iskola közti harccá változtatta az ügyet.. Ezt pedig arra használták ki, hogy elvegyék a gazdasági önállóságot. Bajzáknénak egyébként ’ mindent megengedtek. Azért kértem a rendezést levélben. — Mi a végkövetkeztetése az ügyé­ben? — A falu akkor járna jól, ha a tan­testület együttmaradna. Ha én elme­gyek, öt-hat jó pedagógus szintén távo­zik. i — Ön igazgató akar lenni? ^Azért pályáztam. Megígértem a testületnek. Becsületbeli kötelességem. — A bíróságon ezt az eredményt sze­retné elérni? — Egyelőre azt kérhetem, hogy he­lyezzenek vissza a szaktanári állásom­ba. Az más kérdés, hogy a testület meg­választott igazgatónak. A gyerekek akciójáról mi a véle­ménye?. — Ha semmi másért nem is, de ezért megérte dolgozni, hogy ezt megérhet­tem. Aki állítólag szerelmes volt Bajzák Tibornéval elégedettek a község vezetői, ő a viharos napok után rendben végzi feladatát, így látják. — Gulyás Endre félesége borzasztó­an féltékeny, ezért kellett lemondanom - az ÁMK igazgatóhelyettesi posztjáról — kezdi, amikor az 1987-es forró ta­vaszról kérdezem. — Családi kapcsolat volt köztünk, sokáig jól kijöttünk egy­mással. Endrével sokfelé jártunk együtt az ÁMK ügyeiben. Egyszer bementünk együtt Gulyásék lakására, útban Tisza­­kécskéről, de jártam én ott sokszor. Csak ekkor éppen Gulyásné külön volt az urától, vagy tizedszerre. Nem gon­doltam, hogy majd ennyire felfújják. Ami a mi állítólagos szerelmi román­cunkat, a Gulyás által elmondottakat illeti, nem volt igaz az egész. Gulyás Endre egy nagy rendező, én is kellettem statisztának a darabjához. ... — Nem tettem semmi olyat, amivel a két intézmény közt rontottam volna a kapcsolatot, és mostanában se mon­dok semmi rosszat Bandiról. Annak idején ő egyszerűen szabadulni akart tőlem, mert sok mindent tudtam róla. De ezt én sohasem használtam ki. Mint szakembert nagyra becsültem, de saj­nos ő mindenhatónak tartja önmagát, sérthetetlennek és tévedhetetlennek. A feletteseinek is ő akarta a föltételeket diktálni mindig. — Nem tartom magam mindenben vétlennek. Sok visszásságot föl kellett volna tárnom annak, idején, de nem akartam őt kikezdeni. Én megkaptam tőle a magamét. Tudja, egy ilyen kis faluban ha bdbzélni kezdenek az em> bérről. Mi a tanulság? Gulyás Endrétől visszatérek a tanács­hoz, előadom sérelmeit és amit a taná­riban hallottam. Az elnökasszony és a vb-titkár válaszol. Mutasson írást Gu­lyás, csak egyet, amikor fegyelmivel fe­nyegették. Egyik levelében ő maga utal . az írásban megkapott igazgatói megbí­zatására — ezt elém teszik. Igaz, hogy a kartonátvétel időpontját az igazgató­­helyettessel beszélték meg, de az ő ille­tékességéhez sem férhet kétség. Hogy temetésre sietnek, senki sem említette. Az ÁMK volt gazdasági vezetőjétől - Gulyás átvette a dokumentációt, végül j is a tanácsnak csak ő adhatja tovább. : Az elbocsátás időpontja a véletlen mű­ve; a1 többi közt a pártvezetőség „enge­­; délyének” késlekedése miatt húzódott idáig az ügy. Nem látnak reményt rá, hogy a volt igazgató megváltozzék, ezért az eltávolítás. Ha tanárként ma­radhatna, lehetetlenné tenné az új igaz­gatót. A tolerancia, türelem is elfogy egyszer. A Gulyás fizetése 18 500 forint volt, magas a többieké is; ez éppen azt bizonyítja — sok más egyébbel —, hogy mindent megkaptak, amit adni lehetett. A nevelőtestületi értekezletek­re elmennének, ha hívnák őket; még a tájékoztatásról: a bérmaradványról Szűcsné személyesen is kapott kimuta­tást, és a pedagógusnapon már fel is vették jutalomként. Gulyás az idén többször is járt a tanácsnál, állításával ellentétben. Az önálló gazdálkodás le­hetőségét a 71/1988. (XII. 27.) PM ren­delet miatt nem adhatták meg a külön­vált intézményeknek (Tanácsok Köz­­| lönye-'ij 988.* -decembert JO-ai szám). S Ac Güjy᧠pedagógiai pjjlyájata az ÁMfC-ra szabott volt. Mivel ez a forma náluk megszűnt, a pályázatot nem fo­gadhatták el. Az ÁMK megbontását egyébként maga Gulyás Endre is java­solta vb-ülésen. A jóváhagyó tanács­ülésre — 1988. november — már nem / ment el. Nos, mi a fentiekből a tanulság? Azt hiszem, sok van. Hadd válasszak ki közülük egyet: Ámor nyüa még akkor is veszélyes, ha esetleg a tegezben ma­rad ... A. Tóth Sándor ORVOSOK KECSKEMÉT: az ügyelet ideje hétfőtől péntekig 18 órától másnap reggel 8 óráig tart, szombaton, vasárnap és ünnepnapokon reggel 8 órától folyamatosan a következő hét­köznap reggel 8 óráig. Az ügyelet helye felnőtteknek: Kecskemét, Nyíri út 38. (T.: 20-488). Gyermekeknek: Kecske­mét, Izsáki út 5. C pavilon, földszinti ambulancia (T.: 22-822). Ágasegyháza, Ballószög, Helvécia, Hetényegyháza, Jakabszállás, Nyárlő­­rinc, Városföld gyermek és felnőtt be­tegeit a munkaszüneti napokon a kecs­keméti kórház említett két épületében látják ej. Orgovány: Orgovány, központi ren­delő (T.: 25); Szabadszállás, Fülöpszál­­lás, Soltszentimre: Szabadszállás, köz­ponti rendelő (T.: 53-423); Kunszent­­miklós: Kunszentmiklós, központi ren­delő (T.: 51-222); Dunavecse, Szalk­­szentmárton, Apostag: Dunavecse, központi rendelő (T.: 75); Lajosmizse, Felsőlajos, Ladánybene: Lajosmizse, központi rendelő (T.: 56-173); Ke­rekegyháza, Fülöpháza, Kunbaracs: dr. Berényi A. (Kerekegyháza, Lenin t. 14. T.: 71-234); Lakitelek: dr. Debrece­ni J. (Lakitelek, Széchenyi krt. 72/A. T.: 42-005); Izsák: dr. Pap Gy. (Izsák, Bercsényi u. 13. T.: 74-844); Tiszaal­­pár: dr. Pulius (Tiszaalpár, Imre t. 18. T.: 44-162). Lelki segélyszolgálat: a kecskeméti 28-222-es telefonon naponta 18 órától másnap reggel 6 óráig hívható. ■ BAJA: az ügyeletet a bajai kórház baleseti sebészeti pavilonjában látják el. (Pokomy u. T.: 11-244); itt fogadják Nagy Imre és ne Nagy Imre 1896. június 7-én született Ka­posvárott, parasztcsaládban. Vasmunkásnak tanult. 1914-ben bevonult katonának, 1917-ben orosz hadifogságba esett, majd belépett a Vörös Hadseregbe. Hazatérése — 1921 -—«után a Szociáldemokrata Párt Somogy megyei szervezetét vezette. Ami­kor radikális földreformtörekvé­sei miatt kizárták a pártból, a Vági-féle MSZMP-hez csatlako­zott. A Vági-perben elítélték: két évet töltött börtöriben, utána évekig rendőri felügyelet alatt állt. 1928-ban Bécsbe, majd Moszkvába emigrált. 1930—36 között Moszkvában a Nemzet­közi Agrártudományi Intézet munkatársa volt. A háború kitö­rése után önként jelentkezett a magyar hadosztályba; ejtőernyős kiképzést kapott, de nem vetet­ték be. Később a moszkvai Kos­suth Rádió egyik szerkesztője lett. 1944 végén tért vissza Ma­gyarországra és az MKP, majd az MDP Központi Vezetőségé­nek és a Politikai Bizottságnak a tagja volt. 1944. december 22-én az Ideiglenes Kormány földművelésügyi minisztere lett. Az 1945-ös választások után rö­vid ideig -ál945. november 15. és 1946. március 20. között — belügyminiszter, 1947. szeptem­ber 16. és 1949. június 8. között az Országgyűlés elnöke volt. 1948-ban összeütközésbe ke­rült a pártvezetéssel. 1949-ben megfosztották PB-tagságától, és önkritikát kellett gyakorolnia. Ezután ismét agrárkérdésekkel foglalkozott: a Gödöllői Agrár­­tudományi Egyetemen kapott tanszéket és a Magyar Tudomá­nyos Akadémia is tagjai sorába választotta. 1950. december 16-ától élelme­zési miniszter, 1952. január 5-étől ■begyűjtési miniszter, majd 1952. november 14-étől' miniszterel­nök-helyettes volt. Az MDP II. kongresszusán beválasztották a Központi Vezetőségbe, s tagja lett a Politikai Bizottságnak és a Titkárságnak is. 1953. július 4-én miniszterel­nöklett. 1955. április 18-án levál­tották miniszterelnöki tisztségé­ből, megfosztották pártfunkciói­tól és akadémiai tagságától. 1955 decemberében kizárták a párt­ból. 1956. október 13-án visszavet­ték az MDP-be. 1956. október 24. és november 4. között ismét miniszterelnök volt. November 1 —4. között külügyminiszterként is tevékenykedett. November 4-én a jugoszláv követségre ment. November 22- én családjával és híveivel együtt Romániába vitték. 1957 áprilisá­ban Magyarországra szállították és több mint egyéves vizsgálati fogság után, zárt és titkos tárgya­láson 1958. június 15-én halálra ítélték. Június 16-án kivégezték. Gimes Miklós 1917. december 22-én született Budapesten. Érettségi után á Sze­gedi Orvostudományi Egyetemre iratkozott be, tanulmányait azonban abbahagyta. A háború alatt munkaszolgálatos volt. 1944 nyarán néhány barátjával megszökött, és eljutott a jugo­szláv partizánokhoz. 1945 januárjában érkezett vissza Budapestre. Belépett a Kommunista Pártba. Előbb egy ifjúsági lapnál, majd a Szabad Népnél dolgozott. 1954-ben a Szabad Nép tudó­sítójaként előbb Genfben, majd Párizsban töltött néhány hóna­pot, de a pártlaptól elbocsátották és a Magyar Nemzethez helyez­ték át. 1955 májusában a Lapki­adó Vállalat taggyűlésén mon­dott beszéde miatt kizárták a pártból és elküldték a Magyar Nemzettől. A Corvina Könyvki­adó lektoraként dolgozott to­vább. 1956. október 30-án társaival megindította a Magyar Szabad­ság című lapot, melynek első ve­zércikkét ő írta. November 4. után illegalitásba vonult, s bará­taival kiadta az Október Hu­szonharmadika című stencilezett lapot. December 5-én tartóztat­ták le. 1958. június 16-án kivégezték. Maiéter Pál 1917. szeptember 4-én született Eperjesen. Apja jogakadémiai professzor volt, Jászi Oszkár KÉSZENLÉTBEN A t a bajai, bácsbokodi, bácsborsódi, bács­­szentgyörgyi, bátmonostori, csátaljai, csávolyi, dávodi, érsekcsanádi, felső­­szentiváni, garai, hercegszántói, ne­­mesnádudvari, sükösdi, szeremlei és vaskúti betegeket. BÁCSALMÁS: a rendelőintézetben a bácsszőlősi, tataházi, mátételki, kun­bajai, csikériai, madarasi, katymári la­kosokat látják el. KISKŐRÖS: a Kossuth utcai rende­lőben látják el a betegeket (T.: 11-922). Fogászati ügyelet a város és a környék lakói részére minden szombaton 8-tól 12 óráig. Szakorvosi rendelőintézet: Kiskőrös, Petőfi tér 12. Az ügyelet ide­jén ellátják a kiskőrösi, akasztói, csen­gődi, tabdi, kaskantyúi betegeket. Kecel, Imrehegy: Kecel, központi rendelő (T.: 21-775); Soltvadkert: köz­ponti rendelő (T.: 31-231). KISKUNFÉLEGYHÁZA: A köz­ponti ügyelet szombaton reggel 7 órá­tól hétfő reggel 7 óráig tart. Helye: Kiskunfélegyháza, Fadrusz J. u. 4. (T.: 62-360). Éllátják a kiskunfélegyházi, gátéri, kunszállási, pálmonostori, pető­­fiszállási, bugaci betegeket. Á gyermekorvosi ügyelet rendje szombaton és «vasárnap 7-től 19 óráig tart. Helye és telefonja azonos a köz­ponti ügyeletével. TISZAKÉCSKE: a rendelőintézet­ben a tiszakécskei és a szentkirályi be­tegeket látják el (T.: 41-011). KALOCSA: a rendelőintézetben tar­tanak ügyeletet: Kossuth u. 34—36. Itt látják el Bátya, Foktő, Géderlak, Ho­mokmégy, Miske, Ordas, Dunaszent­­benedek, ÖregCsertő-Csorna, Szak­mára Úszód és Kalocsa betegeit. Az ügyelet ideje szombat reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. (T.: 10, 122, 234). Éjszakai ügyelet: 213-as mellék.) A rendelőintézetben a munkaszüneti napokon a fogászati ügyelet sürgős esetben vehető igénybe 9-től 12 óráig. A fogászati ügyelethez tartozik: Kalo­csa, Solt, Harta, Dunapataj, Duna­­szentbenedek, Dusnok, Fájsz, Hajós és a csatolt községek. Solt, Újsolt, Dunaegyháza: Solt, központi rendelő (Vécsey tér 1. T.: 167); Fájsz, Dusnok: dr. Juhász D. (Fájsz, Szt. István u. 30. T.: 19); Harta, Dunapataj: dr. Mácsik E. (Dunapataj, Ordasi u. 10. T.: 46). KISKUNHALAS: A Semmelweis kórház központi ambulanciáján tarta­nak ügyeletet (T.: 21-011, 275-ös mel­lék). Itt látják el a balotaszállási, har­­kakötönyi, zsanai, kunfehértói, kis­­szállási, pirtói betegeket. Kiskunmajsa, Szánk, Jászszentlász­­ló, Csólyospálos, Kömpöc: Kiskun­majsa, központi rendelő (T.: 31-211); Jánoshalma, Rém, Borota, Kélesha­­lom: Jánoshalma, központi rendelő (T.: 88); Kelebia, Tompa: dr. Bartha I. (Kelebia, Ady E. u. 106. T.: 30). GYÓGYSZERTÁRAK A péntek esti zárástól hétfő reggelig a következő gyógy­szertárak tartanak ügyele­tet: Kecskemét: Szabadság tér 1.; Baja: Tóth Kálmán tér 2.; Bácsal­más: Hősök tere 4.; Izsák: Dózsa György u. 7.; Jánoshalma: Béke u. 1/A; Kalocsa: Széchenyi-lakótelep; Kiskő­rös: Kossuth u. 5.; Kiskunfélegyháza: Attila u. 1.; Kiskunmajsa: Hősök tere 3.; Kunszentmiklós: Kálvin tér 7.; Solt­vadkert: Ifjúság u. 2.; Tiszakééske: Bé­ke tér 4.; Kiskunhalas: Kossuth u. 15 '-—19.; Solt: Béke tér 6.; Lajosmizse: Szabadság tér 7.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents