Petőfi Népe, 1989. június (44. évfolyam, 128-152. szám)
1989-06-01 / 128. szám
AZ MSZMP NAPILAPJA XLIV. évf. 128. szám Ára: 4,30 Ft 1989. június 1., csütörtök AZ MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK KÖZLEMÉNYE Nagy Imre és sorstársainak temetése legyen a nemzeti megbékélés jelképe Az MÍZMP Központi Bizottsága történelmi, egyúttal szimbolikus jelentőségű eseménynek tekinti Nagy Imre és sorstársainak 1989. júnios 16-ai temetését . A történelmi, erkölcsi jóvátételt, a nemzet kegyeletes emlékezését szolgálja ez a napi Nagy Imre és sorstársai életútját és szerepét a hivatalos politika kezdetben igaztalanul értékelte, ami a legutóbbi időkig fennmaradt. A megújuló MSZMP szükségesnek tartja, hogy a Nagy Imre és társai elleni perben emelt vádak felülvizsgálata mielőbb lezáruljon, igazságot szolgáltaivá a megvádolt és elitéit politikusoknak. Az MSZMP Központi. Bizottsága természetesnek tartja a társadalom igényét arra, hogy a közelmúlt történetének minden lényeges kérdésében tisztán láthasson, hiteles információk alapján Ítélhessen az eseményekről és azok szereplőiről. Ezért a rendelkezésére álló eszközökkel támogatja az események objektív feltárására irányuló tudományos kutatást, kezdeményezi és elősegíti, hogy a történelmi dokumentumok folyamatosan nyilvánosságra kerüljenek. A -maga részéről is tárgyalást kezdett annak érdekében, hogy a- külföldön található források mielőbb hozzáférhetővé váljanak, feltáruljon ä szocializmus demokratikus megújításáért vívott küzdelem korábbi történeté, abban .Nagy Imre szerepe. Nagy Imre az 1945 utáni magyar történelem jelentős személyisége. Útja elválaszthatatlan a kommunista mozgalomtól, annak tragikus ellentmondásait is magában hordta. Pályája a Horthy-rendszer elleni küzdelemtől, az emigrációs évektől ívelt a felszabadulást követő újrakezdés heroikus küzdelméhez, a földosztáshoz, mellyel neve összekapcsolódik. Ezekben az években a félreállítástól az ötvenes évek torz politikájában való közreműködésellentmondásán át vezetett ez a pálya az 1953júniusában kidolgozott „új szakaszáig, különösen az új agrár- és népfrontpolitika kezdeményezéséig, a szocializmus és a nemzeti szuverenitás szoros összefüggésének felismeréséig. Szentélye á szocialista reformpolitika szimbólumává vált. I (Folytatás a 3. oldalon) Újfajta víztornyok Lajosmizséről • Rövidesen útra kész az első 300 köbméteres hidroglóbusz. Az újfajta hidroglóbusz adatai lenyűgözőek: az óriásgömb átmérője 8,6 méter; maga az egész építmény pedig 37,7 méter magas és csaknem 40 tonnát nyom. A Vízgépészeti Vállalat lajosmizsei gyáregységében már több mint két évtizede készítenek kétszáz köbméteres űrtartalmú, gömb formájú víztornyokat. Ennél nagyobbat is gyártanak: az 500 köbméteres tölcsér alakút. Az utóbbi időben egyre gyakrabban jelezték a megrendelők, hogy e két méret között egy közepes nagyságú víztoronyra lenne szükségük. Ezért a lajosmizsei gyáregység szakemberei a múlt év őszén hozzáláttak az új, 300 köbméteres hidroglóbusz kifejlesztéséhez. A tervezést követően a papokban elkészült az első darab, amelyet hamarosan felállítanak a Pest megyei Tápióbicske határában. A következőre külföldről, a szomszédos Csehszlovákiából érkezett megrendelés. A szerződést megkötötték és a jövő hónapban már szállítják is a Prágától északra fekvő - Melnyik nevű városba. G.B. Szűrös Mátyás elnökletével szerdán folytatta munkáját az Országgyűlés kedden megkezdődött ülésszaka. Az Országgyűlés elnöke bejelentette, hogy először a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló.1967. évi ül. törvény módosításáról szóló; a földről szóló 1987. évi I. törvény módosításáról szóló, valamint az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot tárgyalja a parlament. Szűrös Mátyás ezt követően bejelentette, hogy a vendégpáholyban foglal helyet Sztanko Todorov, a Bolgár Nép- köztársaság Nemzetgyűlésének elnöke és az általa vezetett küldöttség. Ebből az alkalomból külön köszöntötte a bolgár vendégeket. A három törvényjavaslathoz kapcsolódóan Háttér Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter tartott expozét. HÜTTER CSABA EXPOZÉJA ___________ A tulajdonlás reformja A három törvény módosítását, korszerűsítését a társadalmi fejlődés, a gazdasági megújulás követelményei tették szükségessé — mondta expozéja bevezetőjében a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, majd rámutatott: — A termelőszövetkezetekről, a földről és az erdőkről, valamint a vadgazdálkodásról szóló törvény szorosan összetartozik. Módosításukhoz abból indultak ki, hogy a föld csak a gazdatudatú, földművelő emberrel együtt lehet igazi érték. Az egységes szövetkezeti törvényben foglaltakkal összhangban először a mezőgazdasági szövetkezetekről szóló törvény módosításának szükségességét méltatva a szövetkezeti szektorról elmondta: az 1250 termelőszövetkezet, a 60 szakszövetkezet, a 12 halászati termelőszövetkezet, és a hozzájuk ezernyi szállal kapcsolódó 1,5 millió kistermelő együtt a mezőgazdasági termelés négyötödét állítja elő. A termelőszövetkezetek — gazdasági tevékenységük mellett—meghatározó szerepet játszanak a falusi emberek foglalkoztatásában, a falu társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális életének formálásában. Felelősséget viselnek a szövetkezetekhez kötődő csaknem egymillió család sorsáért, falujuk létéért, életük jobbításáért. A mezőgazdasági szövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvényt az elmúlt két évtized alatt többször módosították — mondta ezután, majd rövid történelmi áttekintést adott erről. A szövetkezeti mozgalom fejlődésének három évtizedes, sok társadalmi, politikai és gazdasági csatától kísért történelmi múltjának összességében kedvező tapasztalatait úgy summázta a miniszter, hogy azok jól érzékeltetik az önrendelkezésben, a vállalkozás lehetőségében, a szövetkezeti tagság élet- és munkakörülményeiben végbemenő változásokat. Hangsúlyozta ugyanakkor: az időközben bekövetkezett megtorpanás megakadályozásához már korábban is több előremutató reformra lett volna szükség. — A beterjesztett törvényjavaslat — mondotta ezután — minden eddigi módosítástól eltérő sajátossága, hogy a tulajdonlás alapkérdésében a magyar gazdasági reformhoz illeszkedő, reformszellemű változásokat tartalmaz. A szövetkezetek, a szövetkezeti tagság számára létkérdéssé vált a tulajdonhoz és a szövetkezeti formaválasztás szabadságához fűződő jogok maradéktalan érvényesítése; hogy az alapvető jogok eredendően tegyék lehetővé a demokrácia tényleges érvényesülését. A törvénymódosítás valódi tartalmat ad a tagság és a szövetkezet vagyoni kapcsolatának, a jogokkal, a felelősséggel és a'kockázattal együtt. Ugyanis ez a kapcsolat határozza meg a tag tulajdonosi minőségének tartalmát, és teszi lehetővé számára a tulajdon feletti rendelkezést. Ha ez igazából érvényesül, akkor az új típusú vállalkozó szellemű, kezdeményező—és persze ennek előnyeit élvező — szövetkezeti tag eszménye valóság lehet. Korszakos előrelépés , A törvénytervezetben javasolt változások hatását szemléltetve számokkal is illusztrálta a tagi érdekeltség fontosságát. Mint mondta: az egy aktív és nyugdíjas tagra jutó tiszta szövetkezeti vagyon átlagosan meghaladja a 260 ezer forintot. Ennek 50 százalékos felosztása esetén egy tagra átlagosan több mint 130 ezer forintnyi vagyonrész jut. Az átlagok — nyilván — nagy szóródást takarnak, ám az bizonyára érzékelhető, hogy a szövetkezetek és a tagság vagyoni kapcsolatában, a tagi érdekeltség növekedésében korszakos jelentőségű előrelépésről van szó. — Az oszthatatlanság és a tulajdon- viszonyok kapcsán beszélni szeretnék a kötelező földbevitel, a földjáradék és a földmegváltás kérdéseiről. Ez a kérdéskör lényegében több évtizede sajátosan rendezett, igazodott áz alacsony mező- gazdasági árakhoz, most azonban a változtatás igénye több helyütt markáns megfogalmazást kap. E valós probléma megoldásának tisztázásához önmagában magasabb jogszabályi előírás sem elegendő. Tény, hogy a gyakorlati megoldásra hivatott döntéshozók — a termelőszövetkezetek közgyűlései — a gazdasági korlátok miatt — dilemmák előtt állnak. A társadalmi igazságosság jegyében — elismerve az igények jogosságát —elő lehetne írni például a földjáradék kötelező emelését, a bevitt földek kiadását vagy akár azt is, hgy a megváltási ár mértékét a kisajátítási kártalanítás szerint határozzák meg. — Ám az a véleményünk, hogy a központi szabályozással csak korlátoznánk a szövetkezeti önkormányzatot — mondotta Hütter Csaba. A továbbiakban arról beszélt, hogy az önkormányzatok ilyen széles körű és érdemi döntési joggal történő felruházása mellett a törvény az égvén, illetve a közösség érdekeit védő, két irányba ható biztosítékot tartalmaz. Áz egyik az, hogy az említett kérdések szabályozásakor a jelenleginél kedvezőtlenebb helyzetbe senki nem hozható. Ezt a törekvést szolgálja például a földjáradék kötelező minimumának a fenntartása, ami jelenleg aranykoronánként 8 kilogramm búza árának felel meg. A másik kötelező előírás; hogy ezek az intézkedések csak a jelenlegi tagokra érvényesek, azok, akiknek a tagsági viszonya korában szűnt meg és velük vagy örököseikkel az akkor hatályos előírások szerint a termelőszövetkezet elszámolt, kártalanításra a törvényjavaslat alapján nem tarthatnak igényt. Szabad elidegenítés A miniszter ezután áttért a földről, illetve az erdőről és a vadgazdálkodásról szóló törvények módosításának indoklására. A történelmi visszapillantás után részletesebben szólt a tulajdonviszonyok kérdéséről. Elmondotta: a mezőgazdaság átszervezésének 1958-ban indult új szakasza lényegében 1961-re befejeződött. Két-három év alatt alakultak ki a mezőgazdasági szövetkezetek nagyüzemi földterületei. A tagok földjeiknek továbbra is tulajdonosai maradtak, ám egyéni földhasználatukat a közös földhasználat váltotta fel. A szövetkezeti tag elhalálozása után földjeik mind nagyobb részén léttek tulajdonosok a szövetkezeten kívüli örökösök. Ilyen előzmények után 1967- ben módosították az első földtörvényt, amely a szövetkezetek használatában levő, de nem szövetkezeti tagok által örökölt földek megváltás útján fokozatosan a tsz-ek tulajdonába kerültek. Ez a törvény a szövetkezeti, tulajdon mellett a személyi tulajdont is létrehozta, így mai szemmel nézve is előremutatónak bizonyult. A reformfolyamatok az 1987-ben elfogadott földtörvény újabb jelentős módosítását sürgetik, mert a felesleges kötöttségek a különböző földek megszerezhetőségét és művelését, azok gazdaságos hasznosítását immár akadályozzák. r— ,Az erdőkre vonatkozó előírások még kötöttebbek — mondotta a miniszter. — Erdőtulajdon szerzését az állami szervek részére is csak abban az esetben engedi meg, ha az erdő a feladataik ellátásához nélkülözhetetlen. (Folytatás a 2. oldalon) ÜZEMEGÉSZSÉGÜGY A MEZŐGAZDASÁGBAN Többet kell törődni az emberekkel Tanácsülés Bácsalmáson Az egészséges táplálkozás, a helyes életmódi szokások kialakításának korlátozása, az időjárás viszontagságai, a nehéz testi munka, a kényszertesttartás, a vibráció, a por, a vegyszerek—felsorolni is sok a mezőgazdaságban, erdészetben, a vízgazdálkodásban dolgozók egészségének károsító tényezőit, amelyek legtöbbször együttes hatásukkal „eredményezik”, hogy a szabadban dolgozók fizikai-lelki állapota, betegségeik sokasága az iparban foglalkoztatottakénál IS rosszabb képet mutat. Ezért is jelentőségteljes a MEDOSZ Üzemegészségügyi Bizottságának tevékenysége, amely ebben a szervezeti keretben tíz éve koordinálja a gazdaságok, a szakszervezet és az üzemorvosi szolgálatok munkálkodását. A jubileumi közgyűlésen, amit tegnap délelőtt Kecskeméten, az SZMT-székházban tartottak, megjelent többek között Czirmay Tibor, a MEDOSZ főtitkára, dr. Zsögön Éva, az Országos Munka- és Üzemegészségügyi Intézet főigazgatója, dr. Gábris László megyei üzemegészségügyi főorvos. Á szakbizottság elmúlt évi tevékenységéről dr. Horváth István elnök tartott beszámolót. Kiemelte, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben még fokozottabb a szükségessége az egészség megóvásának, az eddig elért eredményeket meg kell őrizni, s lehetőség szerint tovább kell fejlesztem. Az érdekképviselet fontosságáról a MEDOSZ főtitkára fejtette ki a véleményét, s a tényt, hogy a mezőgazdaság megújulása elképzelhetetlen, ha a dolgozókat nem egyéni boldogulást kereső emberként, hanem a gazdasági folyamat részeseként kezelik. Dr. Zsögön Éva az üzemegészségügy általános orvosi ellátásban betöltött szerepkörének fontosságáról is biztosította a résztvevőket. Mint mondta, az igazgatása alatt álló intézetben kidolgozták a mezőgazdasági üzemegészségügyi szolgálat továbbfejlesztésének programját, mert a mezőgazdasági munka sajátosságaiból fakadóan a földeken dolgozókkal a jelenleginél is többet kell törődni. Az ünnepélyes közgyűlésen több kitüntetés átadására is sor került. Dr. Gábris László és dr. Horváth István a Szakszervezeti Munkáért arány fokozatát. Janik József, a Kiskőrösi Állami Gazdaság igazgatója az Egészségügyi Minisztériumtól kapott kiváló munkáját elismerő oklevelet vett át, dr. Lányi Borbála kiskőrösi üzemorvos pedig miniszteri dicséretben részesült. N. M. WHKBlSBg -■£ : Bácsalmáson megérett az idő a városrendezési terv módosítására. A Marx és a Lenin utca sarkán öt üzlet és lakások építésére lesz lehetőség. A tataházi—madaras! út bevezető szakasza mentén szintén boltot és lakásokat kívánnak tető alá hozni. Bővitik a Pamutnyomóipari Vállalat üzemét, a Démász pedig üzemviteli épületet szeretne nyitni. Minderről elsőként tárgyait a városi tanács tegnap délutáni ülésén. 4 A Bácsber építészei voltak a tanácstagok segítségére abban, hogy a városrendezés újabb munkáit rajzokkal is megismerhessék. Válaszul a lakosság képviselői elmondták, ők hogyan képzelik el Bácsalmás városképét a következő lépésben. Zátonyi Sándor áfész- elnök megkérdezte, hogy áruházukat tovább építhetnék-e. A válasz az volt: igen, de úgy, hogy a település kisvárosi hangulatát ne rontsa. Boros István azt ajánlotta, hogy az áramszolgáltatók székházát ne engedje a tanács magasra építeni, mert akkor mások is követnék példájukat. Ez pedig megbontaná a város mai képét. Néhányan aggódtak amiatt, hogy a Démász Marx—Rákóczi utcai üzemháza építésekor kivágják az ottani 100 éves fenyőfát. Mi lesz a faóriással? Ma még nem tudják. Az viszont nem hangzott megnyugtatóan, hogy — mint a tanácsülésen hallottuk — „a fenyőfa megvédését a Démász nem szavatolja”. A rendezési terv cikkünk említett változásait a tanácsülés — egy tartózkodási szavazással —: elfogadta. Egyetértettek abban is, hogy a Petőfi Tsz Piros-malom mögötti dűlőútjain kezdjék meg az idén egy vásártér kialakítását. Dr. Bednámé Kiss Ildikó tanácselnök szünet után vitára bocsátotta a tavalyi tervről és költségvetésről szóló előterjesztést. A szám- vizsgáló bizottság elnöke jónak nevezte, hogy a tanács 1988-ban egész évbendizetőké- pes volt. A bevétel—kiadás mérlege egyensúlyban maradt, jóllehet egyes termékek 63 százalékkal drágultak. A gimnázium fűtésének korszerűsítése és a művelődést segítő egyéb kiadások azt jelzik: az utóbbi négy évben a tanács többet törődik az oktatás körülményeivel. Szénást Lászlóné viszont támogatást kért a könyvtár bővítéséhez, hogy 6 ezer könyvvel gyarapodhasson az olvasnivaló. Beszámolt egy olyan nyugdíjas asz- szonyról aki havonta 100 forintot visz a könyvtárba — ezzel is részt vállalva a kiadásokból. Az önzetlen olvasón kívül mások is segítőkészek, amikor a város fejlődéséről van szó. Ezt mutatja Bácsalmás második helyezése a múlt évi megyei településfejlesztési versenyben. Négyen — Skorutyák János, Balázsity ■Jánosné, Kozák István, és Ászity József— a lakosság javára végzett munkájukért emlékérmet kaptak, míg további négy személy elismerésben részesült a tegnapi tanácsülésen. K—1