Petőfi Népe, 1989. május (44. évfolyam, 102-127. szám)

1989-05-13 / 112. szám

mammm

V

ILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!

AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA

XLIV. évf. 112. szám Árai 5,30 Ft 1989. május 13., szombat

Ülést tart az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottsága

A végrehajtó bizottság május 16-án, kedden kilenc órára Kecskeméten, a pártszékház földszinti nagytermébe összehívta a Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun Megyei .Bizottságának ülését. A testületnek a következő napirend tárgyalását indítványozta:

— javaslat a párt nemzetiségi politikája megvalósítását szolgáló megyei feladatokra;

— tájékoztató a pártviták megyei tapasztalatairól, ezen belül a platformszabadságról és a Központi Bizottság agrárpolitikája megújításának koncepciójával kapcsolatos véleményekről;

— különfélék.

i Az együttműködést nem

I ideológiáknak j kell

! meghatározniuk

Grósz Károly fogadást j adott a sokpárti tanácskozás I résztvevői tiszteletére

Grósz Károly, az MSZMP főtit- I kára pénteken fogadást adott a | sokpárti nemzetközi kerekasztal- I konferencia résztvevői tiszteletére a 1 kormány vendégházában. A főtit- I kár a Magyar Szocialista Munkás- I párt Központi Bizottsága nevében I köszöntötte az Európa és Eszak- I Amerika országaiban működő 21 I párt képviselőit, előrebocsátva, J hogy az MSZMP nagyra értékeli a I tanácskozás munkáját. Kijelentet- I te: önmagában az a tény, hogy a I kontinens és az USA felelős politi- I kai tényezői, parlamenti pártjai kö- j tetlen eszmecserére jöttek össze, I egyedülálló a politika eddigi törté- I netében. Meggyőződését fejezte ki, I hogy a pártok, a politikai és társa- I dalmi erők együttmunkálkodása az I európai népek megértését és közele- I dését szolgálja. A mostani tanács- I kozás új, fontos folyamatot indított I el, hiszen a pártok összefogása jóté- I konyán befolyásolhatja az állam- I közi kapcsolatok megszilárdítását 1 is, és erősítheti az olyannyira szük- I séges bizalmat.

Az itt képviselt pártok az elmúlt I évtizedek során megértették ko- j runk fontos igazságát: az emberisé- j get alapvető közös érdekek kötik I össze. Az együttműködést összem- I béri érdekeknek, s nem ideológiák- I nak, nem világnézeti rendszereknek I kell meghatározniuk. Eszméinket, I értékeinket nem adjuk fel, s máspk- I tói sem kérjük ezt — szögezte le a I főtitkár, majd meggyőződését han■ goztatva kijelentette: Európa jövője I csak a nyitottság lehet; ennek meg- I teremtése a ma élő nemzedékek fel- I adata. A realitásokból kell kiindul- I ni, a konfrontáció helyett az együtt- I működést, az egyoldalú előnyök I helyett népeink közös boldogulását

■ kell keresni. Európa ezáltal válhat

■ stabillá, kiegyensúlyozottabbá, I csak igy számolhatjuk fel földré- I szünk megosztottságát — mondot- I ta, majd így folytatta: ■— Mi, ma- I gyarok, pártállásunktól, világnézeI tünktől függetlenül — a legfontosabbnak azt tartjuk, hogy a világ és ■ Európa népeit soha többé ne fenye- I gesse a háború veszélye. Meggyő- I ződésünk, hogy a népek boldoguláI

sához elengedhetetlen az eríiber megbecsülése és az emberi jogok I tiszteletben tartása. Ebben nem le- I hét kivétel egyetlen ország sem —

! szögezte le, majd ezt követően a Magyarországon zajló folyamato- I kát elemezve kijelentette: a magyar I megújulást a magyar nép kezdemé(Folytatás a 2. oldalon)

JELENTŐS

EGYOLDALÚ

CSÖKKENTÉS

Szovjet

leszerelési

javaslatok

Mihail Gorbacsov csütörtökön, nagy horderejű európai leszerelési kezdeményezéseket terjesztett elő. A szovjet harcászati eszközök jelentős, egyoldalú csökkentésére és a hagyományos fegyverzetek és fegyveres erők erőteljes mérséklésére vonatkozó javaslatok a szovjet vezető James Baker amerikai külügyminiszterrel folytatott, csütörtöki tárgyalásán hangzottak el, s a szovjet sajtó pénteken tette közzé azokat.

A bécsi tárgyálásokra előterjesztett új szovjet javaslatok legfőbb célja, hogy 1996—97-re jelentős mértékben csökkentsék a Varsói Szerződés és a NATO fegyverzetét és fegyveres erőit. .

A javaslat első pontja értelmében erre az időre egyenlő számú és mennyiségű fegyveres erő, ületve fegyverzet maradna a két katonai tömbben. Ez számszerűen egymillió 350 ezer katonát, 1500 harci repülőgépet, 1700 harci helikopert, 20 ezer harckocsit és 24 pzer tüzérségi löveget, aknavetőt és sorozatvető rakétafegyvert, valamint 28 ezer gyalogsági hard járművetés páncélozott járművet jelentene mindkét oldalon.

Ez szükségessé teszi, hogy a felek jelentős mértékben, több mint egymillió fővel csökkentsék fegyveres erőik létszámát. A NATO á szovjet javaslat értelmében hard repülőgépeit és helikoptereit 2500 egységgel csökkentené. A VSZ-nél ugyanakkor kisebb mérvű lenne a leépítés, minthogy ezekből a harci gépekből és helikopterekből a NATO-nak van több. A Varsói Szerződés ezzel szemben 40 ezerrel csökkentené harckocsijainak számát, 46 ezerrel tüzérségi 1 övegeinek és aknavetőinek mennyiségét, s ezzel együtt 42 ezer gyalogsági harci járművet és páncélozott jármüvet vonna ki hadrendjéből. A NATO ezeket az eszközeit kisebb mennyiségben csökkentené, mert e téren kevesebb eszközzel rendelkezik, mint a VSZ.

Gorbacsov közölte Bakerrel, hogy a Szovjetunió egyoldalúan csökkenti 1989-ben a szövetségesd területén állomásoztatott harcászati nukleáris fegyverek számát. Ösz- szességében 500 harcászati nukleáris eszközhöz rendszeresített nukleáris robbanótöltetet vonnak ki, ezek közül 166 a légierőnél, 50 a tüzérségnél, és 284 a rakétacsapatoknál áll jelenleg hadrendben.

A szovjet vezető ezeken túlmenően bejelentette: a Szovjetunió 1989 —-91-ben kész szövetségesei területéről kivonni valamennyi nukleáris eszközét, azzal a feltétellel, hogy az Egyesült Államok is hasonlóan jár el.

BEFEJEZTE MUNKÁJÁT AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÜLÉSSZAKA- .-I : •-■■■.;

Az Országgyűlés májusi ülésszaka pénteken interpellációkat és kérdéseket tárgyalt. Az elnöklő Jakab Róbertnc felhívta a figyelmét az új minisztereknek arra a, házszabály adta, lehetőségre, hogy az interpelláltnak joga van a választ 30 napon belül írásban közölni. Több interpellációt ugyanis még a korábbi miniszterekhez nyújtottak be a képviselők.

Pénteken 14 interpelláció és 7 kérdés hangzott el, ezek közül a fontosabbakat ismertetjük.

Interpellációk

Ezt követően Szalai Géza (Budapest. 20. vk.), a Ganz Szerszámgyár Vállalat vésnök szakmunkása interpellált az igazságügy-miniszterhez a büntető törvénykönyv módosítása, a jelenleg érvényben lévő halálbüntetés eltörlése tárgyában. Hangoztatta, hogy az emberi humánum eszméinek maradéktalan megvalósítása és az emberi jogok egyetemes nyilatkozatában foglaltak következetes alkalmazása megköveteli, hogy hazánkban békeidőben egyszer s mindenkorra töröljék el az ítélkezésből a halálbüntetés intézményét.

Kulcsár Kálmán válaszában szólt arról, hogy ha Magyarország Európa szerves része kíván lenni, akkor azokat a feltételeket, amelyek ezzel járnak, vállalnia kell. Ezért nem vitatta a halál- büntetés eltörlésének szükségességét. Amíg az ezzel kapcsolatos vita nem zárul le, s a parlament nem jut megfelelő döntésre, addig is tenni kell bizonyos lépéseket. A kormány a parlament legközelebbi ülésszakára törvényjavaslatot terjeszt be, amely az úgynevezett állam elleni bűncselekmények esetében kiszabható halálbüntetés lehetőségét kívánja megszüntetni.

A miniszter válaszát a képviselő és az Országgyűlés is tudomásul vette.

Zsigmond Attila (Budapest, 5. vk.), a Budapest Galéria főigazgatója a pénzügyi elvonásszemlélet elteijedése és az ebből fakadó intézkedések tárgyában interpellált a Minisztertanács elnökéhez. \

A képviselő a Minisztertanács elnökéhez fordulva feltette a kérdést: a kormány egyetértett-e a Pénzügyminisztérium intézkedésével, miszerint elvonta a közlekedési, hírközlési és építésügyi tárca teljes — útépitésre fordítandó — költségvetését, amelyet pedig törvény rögzített. Kérdezte továbbá: hogyan magyarázza a kormány az öt-tíz milliárd schilling akadálytalan „kifolyatását” az országból, valutatartalékaink megcsappanását-.

Az interpellációra Békési László

pénzügyminiszter reagált. A házszabály adta jogával élve arra kérte a törvényhozást, hogy a következő ülésszakon, a kormány programcsomagjának előterjesztése során válaszolhasson az elhangzottakra.

A pénzügyminiszter reagált arra az egyre teijedő rémhírre is, miszerint a kormány a lakosság kezében lévő deviza- és utazási (BC) számlák befagyasztására, zárolására készül. Kijelentette: sem a kormánynak, sem a kormány egyes szerveinek nincs üyen elképzelése, ez nem lesz a csomagterv része.

Ugyancsak Zsigmond Attila interpellált a belügyminiszterhez, azt kérdezve: mit tesz a tárca az elmúlt hónapokban ismertté vált rendőri túlkapások megismétlésének elkerülésére? Alkalmasnak találják-e a hatalmával visszaélő rendőrt az állam és a közrend további védelmére?

Az interpellációra Földesi Jenő belügyminisztériumi államtitkár válaszolt. A törvénysértések nagyobb visszhangját annak tulajdonította, hogy korábban az ilyen esetekben kezdeményezett felelősségre vonások nem kaptak nyilvánosságot. Leszögezte: következetesen fellépnek a hatalmukkal visszaélő rendőrökkel szemben. Az atrocitások megismétlődését azzal igyekeznek megelőzni, hogy a visszaéléseket elkövető rendőröket — a törvényes felelősségre vonás részeként — elbocsátják az állományból.

Zsigmond Attüa elfogadta, a képviselők — 8 ellenszavazattal és 16 tartózkodással — tudomásul vették Földesi Jenő válaszát.

Karvalits Ferenc (Zala m., 1. vk.), az MSZMP Zala Megyei Bizottságának első titkára a helyi közlekedésben bevezetett forgalmi juttatás és a helyközi autóbusz-közlekedés adóztatása tárgyában interpellált. Elsősorban arra hívta fel a figyelmet, hogy a helyközi, illetve helyi személyszállítási feladatokat ellátó közlekedési vállalatok jó részét kedvezőtlenül érintik a szabályozók.

Derzsi András közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter — a pénzügy- miniszterrel egyeztetett — válaszában

(Folytatás a 2. oldalon)

A Spanyol Szocialista Munkáspárt küldöttsége a megyében

9 Ls/inccscrc a megyei pártbizottságon. (Tóth Sándor felvétele)

A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Társadalomtudományi Intézete vendégeként kétnapos látogatásra Bács- Kiskunba látogatott a Spanyol Szocialista Munkáspárt delegációja. A küldöttség vezetője Jósé Maria Maravall, a Spanyol Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, volt művelődésügyi miniszter; tagjai Ramon Vargas Machucha, a KB tagja, a párt parlamenti frakciójának vezetője, Julio Rodrigez,a KB tagja,'apolitológus, a tervhivatal elnöke. A vendégeket dr. Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára fogadta. A kölcsönös bemutatkozás után baráti eszmecsere bontakozott ki.

Az első titkári tájékoztató azzal indult, hogy nálunk a politikai helyzet különös figyelmet ’ érdemel, ugyanis a monolitikus társadalomból a pluralista társadalomba kell átmenni, amely önmagában is nehéz feladat, s ezt még súlyosbítja a gazdasági helyzet is. Dr. Szabó Miklós a társadalmi gondokról, a falusi lakosság csökkenéséről tett említést.

Kérdésekre válaszolva elmondta, hogy Bács-Kiskunban a községek és a tanyák, a termelés színterei jól

integrálják a nagy- és kisgazdaságot. Szólt a többpártrendszer szabta lehetőségekről, a mezőgazdaság exportteljesítményeiről. Ez utóbbival kapcsolatban konkrét példával élt: — Az élelmiszer mindig eladható, de Nyugat-Európában a védővámok megnehezítik az értékesítést. Egyik téeszünk nyulat exportál Olaszországba, ezen legkevesebb a védővám, 10 százalékos, a többi árura azonban 20, 25 százalékos vámot szabnak ki.

A Spanyol Szocialista Munkáspárt küldöttsége ezután a Kodály Zoltán Ének-Zenei Általános Iskola és Gimnáziumba látogatott, később a városháza dísztermét nézték meg.

Délután, Izsákon a Sárfehér Termelőszövetkezetbe, illetve az állami gazdaságba látogattak.

A spanyol küldöttség mai programja is zsúfolt lesz. A megyeszékhely kulturális nevezetességeivel, a Református Egyháztörténeti Gyűjteménnyel és a Naiv Művészek Múzeumával ismerkednek, majd találkoznak a Magyar Demokrata Fórum városi szervezetének vezetőivel. A delegáció programja a szabadidő- park megtekintésével fejeződik be.

Gémes Gábor

LEGJOBBAK A KISKUNHALASI IT

Eredményhirdetés a megyei borversenyen

A megyei termelők, feldolgozók legjobb italaikat nevezték be a Kiskun- halasi Állami Gazdaság kunfehértói kerületében megrendezett bor, pezsgő, vermut, likőrbor, párlat és üdítőitalok, megyei versenyére. Összesen 695 minta érkezett az állami, szövetkezeti és magántermelőktől. Szerdától öt bizottság bírálta a termékeket és tegnap került sor az ünnepélyes eredményhirdetésre. Dr. Kádár Gyula professzort, a bírálóbizottságok csúcselnökét kértük, összegezze a tapasztalatokat.

. — Örömünkre, sok és igen jó minőségű bort, pezsgőt, valamint bor- és gyümölcs-alapanyagú terméket találtunk a beküldött minták között. Az asztali borokra általában -a jó közepes minőség volt a jellemző. Kiemelkedtek az Ezeijó, a Kövidinka és a Sárfehér, tiszta ízű, borok. Gazdag választékot tapasztalhattunk a minőségi kategóriában. A Zöldveltelini, a Szürkebarát, a Rajnai és az Olaszrizling fehérborokat tartottuk nagyszerűeknek, ugyanakkor csalódást okozott a Chardonnay, amely, úgy tűnik, az Alföldön nem hozza azt a minőséget, mint a hegyvidéken. Csodálatos vörösborok kerültek asztalra, a Kékfrankos és a Cabernet gazdag szín- és zamatanyagával tűnt ki, viszont meglepő volt számomra a Merlot, annak ellenére, hogy szőlője fagyérzékeny, sokat és jó minőségű borokat küldtek ebből a fajtából. A pezsgők általában jók, de még szénsavdúsabbak lehetnének és ezáltal üdébbek. Meghökkentő szin- és ízgazdagságot tapasztaltunk a likőrboroknál, az üdítőitalokról pedig azt mondhatom, nem szerepeltek valami fényesen. A párlatok ugyanakkor kitűnőek. A bizottságok azt javasolták, hogy az üdítőitalokat, likőrborokat, párlatokat csak kétévente, az országos versenyen bírálják. Összességében azt mondhatom, hogy kitűnő rendezés mellett, nagyszerű verseny után vagyunk, és ismét bizonyossá vált, hogy kiemelkedő1 minőségű, exportképes borok, pezsgők és egyéb italok hazája is a Duna—Tisza köze.

< Folytatás a 2. oldalon)

L