Petőfi Népe, 1989. május (44. évfolyam, 102-127. szám)
1989-05-10 / 109. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1989. május Az MSZMP Központi Bizottságának JAVASLATA politikai egyeztető fórum létrehozására Válságban a mezőgazdaság (Folytatás az 1. oldalról) ményről, a pártokról, a választójogról, a tájékoztatásról és az információról stb.) tartalmának és a soron következő választások időpontjának megvitatása. Az MSZMP szükségesnek tartja, hogy a megbeszélések részeként — az illetékes kormányzati szervek bevonásával — sor kerüljön a pártok működési feltételeinek rendezésére. (2) A gazdasági válság leküzdésére, a szociális feszültségek enyhítésére irányuló intézkedések kidolgozása, valamint a társadalmi-gazdasági konfliktusok erőszakot kizáró, önmérsékleten alapuló megoldása. 6. A Központi Bizottság az előzetes megállapodásokra is építve a kölcsönös bizalom és a konstruktív munka érdekében a következő ügyrendet ajánlja: a) Az érdemi tanácskozás plenáris üléseken és bizottságokban folyjék. A teljes ülésekenminden résztvevő azo,- nos időtartamú felszólalási lehetőséget kapjon. A plenáris ülések helyszíne az Országgyűlés épülete legyen. b) A bizottságok — szakértők bevonásával — készítsék elő a megállapodásokat, a dokumentumokat a plenáris ülés fogadja el. A jóváhagyott okmányt a delegációk vezetői aláírásukkal hitelesítsék. A döntéshozatal a kölcsönös érdekeltség és a konszenzus elvére épüljön. Ha valamely részletkérdésben véleményeltérés mutatkozik, a különvélemény meghatározott terjedelemben rögzíthető. c) A plenáris ülések a sajtó számára nyilvánosak, a bizottságok azonban zárt ajtók mögött dolgozzanak. Minden ülésről készüljön jegyzőkönyv. A tárgyalófelek rendszeresen adjanak ki közös közleményt. * * * A Magyar Szocialista Munkáspárt annak reményében adja közre javaslatát, hogy az számíthat a magyar társadalom felelős politikai erőinek és a közvélemény többségének támogatására. Továbbrá is készen áll az eredményes tárgyalásokaj-dőrevivö kezdeményezések megvitatására és elfogadására. Budapest, 1989. május 8. AZ MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA (Folytatás az 1. oldalról) PETŐFI NÉPE: A kunszentmiklósi pártértekezleten négy község kivált a városi irányítás alól, mi lett velük? 1 Szalkszentmárton, Tass, Kun- adacs és Szabadszállás valóban önállóan kíván ezentúl működni, ők, kísérletképpen, és ezt a vb most jóvá is hagyta, negyedévente ülésező koordinációs fórumot hoztak létre, döntési jog nélkül. Ez személyi kérdéseket is fölvet: a kunszentmiklósi pártapparátust — a feladatkör csökkenése miatt — újra kell szervezni, kevesebb emberrel. PETŐFI NÉPE: Ha már a személyi kérdéseknél tartunk: korábban arról adhattunk hírt, hogy a pártértekezleten meg nem választott tisztségviselőknek keresik a helyet. Találtak-e? — Simon Gábor, akit a december 10-ei városi értekezleten nem választottak meg, a Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalatnál lett március elsejétől személyzeti és oktatási osztályvezető. SzakoicZai Pál volt megyei titkár április 17-étől a megyei Zöldért vezérigazgató-helyettese. Tudom a fizetését is: bruttó 37 ezer forint, ami több a korábbinál. Bene Jánosnak, a kunszentmiklósi volt első titkárnak most próbálunk megfelelő helyet találni, kollégája. Vidéki Mátyás valószínűleg visszamegy tanítani Kunadacsra. PETŐFI NÉPE: Kíván-e politikai kommentárt fűzni a szóvivő dr. Korom Mihály visszahívásának ügyéhez? — Nézetem szerint ez kiskunfélegyházi politikai kérdés, mely nyilvánvalóan sok minden más kérdéssel összefügg. Mindezeket helyben kell megválaszolni. Azt gondolom ugyanakkor, hogy erről a témáról is élénk vita várható a megyei pártbizottság május 13- ai ülésén, ahol egyebek között a közelmúlt politikai értékelése lesz a téma. B. J. KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. május 8-ai üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1989. május 8-án ülést tartott, amelyen a Központi Bizottság tagjain kívül reszt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a megyei és a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a KB osztályvezetői, valamint a pártsajtó vezetői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Fejti Györgynek, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a párttörvény tervezetéről folytatott viták tapasztalatait összegező tájékoztatót; valamint az MSZMP KB javaslatait politikai egyeztető fórum létrehozására; — Grósz Károly főtitkár előterjesztésében az MSZMP káderhatáskörének megszüntetésére tett javaslatot; — a reformkorok működésének kezdeti tapasztalatairól készült tájékoztatót, valamint a párton belüli véleménynyilvánítás és kezdeményezés szabadságára vonatkozó állásfoglalás-tervezetet; — a Magyar Demokratikus Ifjúság! Szövetség megalakulásával kapcsolatos állásfoglalás-tervezetet; — Borbély Sándornak, a munkásőrség parancsnokának előterjesztésében a munkásőrség működéséről és további feladatairól szóló állásfoglalás tervezetét; — Németh Miklósnak, a Minisztertanács elnökének javaslatait a kormány átalakítására. A Központi Bizottság Grósz Károly főtitkár előterjesztése alapján döntött egyes párttisztségviselők felmentéséről és kinevezéséről. I. 1. A Központi Bizottság megvitatta és a további munka alapjául elfogadta a politikai pártokról szóló törvény elveit. Állást foglalt abban, hogy az állampolgárok egyesülési szabadságának és politikai jogainak biztosítása, a társadalomban meglévő különböző érdekek és értékek demokratikus megjelenítés?-és érvényesítése indokolttá teszi a törvény megalkotását. Hejyesli, hogy a politikai pártok bejegyzését <és működésük alkotmányossági felügyeletét áz alkotmánybíróság lássa el. Egyetért azzal, hogy a pártok költségvetési támogatásáról és gazdálkodásáról a törvény rendelkezzék. A Központi Bizottság ajánlja a Minisztertanácsnak, hogy — figyelembe véve az MSZMP és más politikai erők, mozgalmak tárgyalócsoportjai közötti megállapodásokat is — mielőbb véglegesítse a törvénytervezetet, és terjessze az Országgyüléí'elé. 2. A testület tájékoztatót hallgatott meg az MSZMP KB tárgyalócsoportjának eddigi munkájáról. Szükségesnek tartja, hogy mielőbb tárgyalások kezdődjenek a különböző társadalmi, politikai szervezetek között. Ennek érdekében politikai egyeztető fórum létrehozását kezdeményezi. Javaslatát a közleménnyel egyidejűleg közzéteszi. II. 1. A Központi Bizottság felülvizsgálta az MSZMP személyi kérdésekben gyakorolt hatáskörét. Kezdeményezi, hogy a Minisztertanács helyezze hatályon kívül az erre vonatkozó jogszabályokat. Az MSZMP a jövőben csak politikai eszközökkel kívánja érdekeit és befolyását érvényre juttatni a legfontosabb állami, gazdasági, társadalmi és egyéb vezetői funkciók betöltésekor, a képviselők és tanácstagok megválasztásakor. Jelöltjeinek elfogadtatására a legszélesebb nyilvánosság előtt politikai meggyőző tevékenységet folytat. A Központi Bizottság és a pártbizottságok a jövőben csak a saját hatáskörükbe tartozó párttisztségek betöltéséről döntenek. Nem foglalnak előzetesen állást az általuk irányított pártszervek tisztségviselőinek rrlegválasztásá- rííi ->'•.»*« o...«io r ertnxatrA Központi Bizottság ajánlja a Minisztertanácsnak az állami személyzeti munka áttekintését és a szükséges módosítások elvégzését. 2. A Központi Bizottság üdvözli, hogy a párt alapszervezetei és választott testületéi aktívabbak, egyre többet kezdeményeznek annak érdekében, hogy az MSZMP korszerű, marxista szellemű reformpárttá alakuljon át.1 Ennek a folyamatnak a részéként értékeli a reformkörök létrejöttét és kibontakozó tevékenységét. A Központi Bizottságnak meggyőződése, hogy a párt demokratikus működéséhez elengedhetetlen tagjainak lelkiismereti és véleménynyilvánítási szabadsága. Az azonos értékeket és véleményt képviselők — az áramlatok és platformok -i- szabadon fejthetik ki nézeteiket a párt fórumain. A testület ugyanakkor a párt cselekvőképességének védelmében ellenzi a platformok szervezeti elkülönülési törekvéseit. A megújuláshoz a párt progresszív erőinek összefogására van szükség. A Központi Bizottság leszögezi: demokratikus pártban nem lehetnek dogmák és megváltoztathatatlan többségi vélemények. A választott testületek döntési jógának elismerése és a határozatok végrehajtásának kötelezettsége mellett minden párttagnak joga van fenntartania álláspontját. 3. A Központi Bizottság üdvözli a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetségi létrejöttét és elfogadott programját. Egyetért azzal, hogy a DEMISZ közvetlen pártirányítás nélkül, önállóan kíván dolgozni. Fontosnak tartja, hogy az ifjúsági szervezetek tagjai minél nagyobb számban pártunk tagjaiként is vegyenek részt az MSZMP munkájában. Az MSZMP arra törekszik, hogy a közös értékek és politikai érdekek alapján együttműködjön a DEMISZ szervezeteivel. A szövetség tagszervezeteivel egymástól eltérő módon, programjuk és tevékenységük ismeretében alakítja ki kapcsolatait. Az MSZMP tudatában van annak, hogy a politikai és gazdasági reformok nem vihetők sikerre a fiatalok bekapcsolódása nélkül. A testület javasolja: az MSZMP Központi Bizottságának és a DEMISZ Szövetségi Tanácsának képviselőiből jöjjön létre tárgyalócsoport, amely kialakítja közös álláspontját napjaink főbb társadalompolitikai feladatairól, meghatározza az együttműködés új tartalmát és gyakorlati tennivalóit. A Központi Bizottság felkéri a párttagságot, a pártszervezeteket, a pártbizottságokat: a DEMISZ tagszervezeteinek helyi csoportjaival szervezzenek konzultációkat a közös munka lehetőségeiről, a párttestületiekben megvalósítandó ifjúsági képviseletről. . A Központi Bizottság tudomásul Veszi, hogy több helyütt ä fiatal párttagok pártszervezetükben ifjúsági tagozat létrehozását kezdeményezik. III. A Központi Bizottság állást foglalt a munkásőrség működéséről, további feladatairól. Megállapította, hogy a munkásőrség az elmúlt évtizedekben széles társadalmi alapon, önkéntesen, demokratikus- szellemben, törvényes keretek között működött. Tagjai elismerésre méltó munkát végeztek a gazdaságban, a szolgálatban és a közéletben. A munkásőrség vállalja a társadalom reformtörekvéseit, alkalmazkodni kíván a politikai, közéleti változásokhoz. Önkéntes fegyveres testületként a Magyar Népköztársaság védelmi rendszerébe integrálva, a Minisztertanács felügyelete alatt tevékenykedik. A Központi Bizottság hatályon kívül helyezi a munkásőrség pártirányításáról szóló korábbi határozatait,, és felkéri a Minisztertanács elnökét, hogy készítse elő és adja ki a testületre vonatkozó új jogszabályt. Ebben szükséges meghatározni a munkásőrség feladatait az alkotmányos rend védelmében, az ország biztonságának erősítésében, a hátország- és területvédelemben, a katasztrófák elhárításában, az élet- és vagyonvédelemben, a közrend és köz- biztonság megóvásában. IV. A Központi Bizottság támogatja Németh Miklós miniszterelnök kormányátalakítási javaslatát. Állást foglalt, hogy nem él az Országgyűlésen a miniszterek jelölésére vonatkozó jogával, erről szóló korábbi határozatát hatályon kívül helyezi. V. A Központi Bizottság döntött egyes párttisztségviselők felmentéséről és kinevezéséről: — a testület tájékoztatást kapott Kádár János egészségi állapotáról, és úgy határozott, hogy érdemeinek elismerése mellett felmenti a párt elnöki tisztségéből és a központi bizottsági tagságából. A testület Kádár Jánoshoz levelet intézett, amelyet nyilvánosságra hoz; , ■ Lukacs »Jánost« a- KEB elnökévé történ f ‘megValasztása miatt felmentette KB-titkári tisztségéből és központi bizottsági tagságából; — Petrovszki Istvánt, a Központi Bizottság tagját nyugállományba vonulása miatt >— érdemeinek elismerése mellett — felmentette osztályvezetői beosztásából; — Kovács Jenőt, a KB osztályvezető-helyettesét kinevezte osztályvezetőnek; — Borbély Gábort, a Központi Bizottság tagját felmentette a Népszabadság főszerkesztői funkciójából, és kinevezte a KB osztályvezetőjévé; — Eötvös Pált, a .Népszabadság főszerkesztő-helyettesét megválasztotta a Központi Bizottság tagjának és kinevezte a lap főszerkesztőjének. A megüresedett párttisztségek betöltésére a Központi Bizottság jelölőbizottságot választott. * * * A Központi Bizottság a párttagság kezdeményezéseit is mérlegelve 1989 őszére összehívja az MSZMP országos értekezletét, amelynek pontos idejét, napirendjét, a küldöttválasztás módját a közeljövőben határozza meg. (MTI) A SZOT elnökségének ülése Május 17-ére halasztották a kormány és a SZOT vezetőinek találkozóját A kormány és a SZOT vezetői az eredetileg tervezettnél néhány nappal később, május 12-e helyett 17-én ülnek tárgyalóasztalhoz — jelentette be kedden Bálint Attila, a SZOT szóvivője. A felek azért állapodtak meg új időpontban, hogy a találkozó időben ne ütközzék az Országgyűlés , ülésével, amennyiben az péntek délre item fejeződik be. A szóvivő tájékoztatott a SZOT elnökségének keddi üléséről is, amely a sajtótájékoztató idején még javában tartott. Mint elmondta: az elnökség a kormány—SZOT találkozóra való felkészülésről tárgyalt. A szakszervezetek tárgyalási pozíciója ezen az ülésen még csak körvonalazódott. Annyi azonban már most is biztos, hogy ez a találkozó más lesz, mint a korábbiak, nemcsak azért, mert az ország gazdasági helyzete romlik, hanem azért is, mert a tárgyaló felek szerepe egyre inkább elkülönül egymástól. A szakszervezetek átfogó tárgyalásokban érdekeltek — hangsúlyozta a szóvivő —, olyan tárgyalásokban, amelyek a gazdaság és a szociálpolitika kérdéseinek széles körét ölelik fel. A tárgyalások kiinduló alapja, hogy a szakszervezetek tisztán lássák az ország gazdasági helyzetét, s ahhoz megkapják a szükséges információkat. A szóvivő kifejezte bizalmát, hogy'a tárgyalásokig ez a reális helyzetfeltárás megtörténik. A szóvivő utalt arra, hogy a tervezettnél nagyobb mértékűnek várható az infláció, s emiatt a szakszervezetek is általában a tervezettnél nagyobb szociálpolitikai ellentételezéseket tartanak szükségesnek. Ennek ellenére is feltehetően olyan javaslatokkal ülnek tárgyalóasztalhoz, amelyek eredményeként a kormány által elhatározottnál kisebb mértékű árszínvonal-emelkedéshez kisebb értékű kompenzáció tartozna. így várhatóan fellépnek majd azért, hogy a kormány vegye le napirendről a háztar- tásienergia-arak, valamint a víz- és csatornadíjak tervezett emelését. Körvonalazódnak a javaslatok a szociálpolitikai ellentételezésekre is. A szakszervezetek véleménye szerint a nyugdíjak májusra ígért 100 forintos emelésén felül a leginkább rászorulók járandóságát tovább kellene növelni, azonban nem egységesen, hanem differenciáltan. így azok számára, akiknek a nyugdíja nem éri el az 5000 forintot — s ilyenek 1 millió 700 ezren vannak —további 200 forintos emelést tartanának elfogadhatónak. Ennél magasabb, de 10 ezer forintot el nem érő nyugdíjak esetében a már megígért 100 forinton felül további 100 forintos kompenzációra gondolnak. A családi pótlékot a szakszervezetek véleménye szerint havi 200 forint körüli összeggel kellene emelni. A szociálpolitikai ellentételezések között minden bizonnyal szóba kerül majd a gyed, a gyes és az ösztöndíjak kérdése is. A szakszervezetek várhatóan fellépnek majd a tanácsok szociálpolitikai célokra fordítható forrásainak bővítése érdekében is. A kormány és a SZOT vezetői megbeszélésének középpontjában érthetően a szociálpolitikai intézkedések állnak majd, piszén a bértárgyalások az Országos Érdekegyeztető Tanács hatáskörébe tartoznak — mutatott rá a szóvivő. Ennek ellenére a szakszervezetek fontosnak tartják, hogy foglalkozzanak néhány olyan területnek a bérezési helyzetével, ahol a kormány a munkaadó. így célszerű lenne, hogy visszatérjenek a művészeti dolgozok már korábban megígért béremelésének kérdésére, amelynek körülményei eddig még nem tisztázódtak. Fel akarják vetni a vasútnál dolgozók központi béremelésének szükségességét, s megvi- tafni a költségvetési intézmények dolgozóinak romló bérhelyzetét. A szakszervezetek tárgyalási pozícióját a SZOT elnöksége egy újabb ülésén véglegesíti majd, elképzeléseikről, törekvéseikről addig is konzultálnak a tagsággal. (MTI)’ ÁRAD A TISZA IS Az észak-magyarországi folyók határ menti vizgyűjtő területén hullott csapadék miatt lelassult az apadás a Hernádon. Ennek ellenére az Északmagyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság a folyó teljes hosz- szában első fokra mérsékelte az árvíz- védelmi készültséget. Ugyancsak első fokú a készültség a Takta mentén, a Bodrogon viszont nem csupán megállt, hanem Felső-Bereckinél reggel 6 órától délig 15 centimétert áradt kedden a folyó. A vízügyi szakemberek a jelenlegi 695 centiméteres vízállásra további 20 centiméteres áradást várnak. Abban az esetben, ha ismét kellemetlen, szeles, esős időjárás következik, el kell rendelni a Bodrogon a harmadfokú árvízvédelmi készültséget. Árad a Tisza is. Tokajnál 24 óra alatt 56 centimétert emelkedett a folyó vízszintje. Tiszapalkonya és Tiszavalk között első fokú az árvízvédelmi készültség. A Sajó-torkolatban, Sajószö- ged és Tiszaszederkény között is hullámverés ellen védekeznek a Tiszán. Példátlan mértékű árhullámot jelzett keddre virradó éjszaka a Kraszna víz- szintemelkedése: több mint négy métert áradt a folyó. Nemzetközi sajtotajekoztato Miért nem érdemeinek elismerésével mentették' fel Kádár Jánost? Átkerül-e a hatalmi központ az MSZMP-töl a kormányhoz? Fenyeget-e a pártszakadás veszélye? — Többek között ezek a kérdések hangzottak el az MSZMP KB székházában kedden délután rendezett nemzetközi sajtókonferencián, amelynek témája a Központi Bizottság hétfői ülése volt. Először Fejti György, a Központi Bizottság titkára ismertette az ülésen folytatott viták tapasztalatait, a nyilvánosságra hozott dokumentumokat. Ezután Kovács Jenő, a KB újonnan kinevezett osztályvezetője adott tájékoztatást a párt életével összefüggő, a KB- ülésen napirendre került témákról. Kimmel Emil, a párt helyettes szóvivője ezután az újságíróknak adta át a szót. A legtöbb kérdés Kádár János egészségi állapotával, pártmnöki és KB- tagsági funkciójából való felmentésével foglalkozott. Fejti György hangsúlyozta, hogy a testület döntését nem politikai okok motiválták. A Központi Bizottság nyílt levélben fejezte ki nagyrabecsülését, tiszteletét a magyar közélet és politika nagy formátumú személyiségének munkájáért. A felmentés oka kizárólag Kádár János erősen megromlott egészségi állapota, s a döntés előtt Grós? Károly személyes konzultációt folytatott vele erről a kényszerű megoldásról. Kádár János ■— miként politikai pályafutása során már többször —- saját sorsának alakulásával kapcsolatban ezúttal is azt tartotta szem előtt, hogy a Központi Bizottság befolyásolástól mentesen, a párt és az ország érdekeit elsődlegesnek tekintve hozza meg döntését. Az újságírók újra és újra visszatértek a témára, konkrét válaszokat kértek a betegség jellegéről, arról, hogy a magyar politikust kórházban vagy otthonában ápolják-e, s a Reuter tudósítója még azt is felvetette: nem lett volna-e humánusabb, ha Kádár János élete végéig funkciójában maradhat. Fejti .György elmondta: magyar viszonyok között nincs hagyománya annak, hogy'a politikusok betegségéről terjedelmes jelentéseket táljának a nyilvánosság elé. Biztositotta az újságírókat — és rajtuk keresztül a magyar, valamint a'Nemzetközi közvéleményt —, hogy Kádár Jánost a legkitűnőbb professzorok kezelik, s mindent megtesznek, hogy orvosolják azt a megfor- díthatatlannak látszó folyamatot, amelynek oka alapvetően Kádár János idős kora és az életútjával járó sok fizikai megpróbáltatás. A Magyar Hírlap azt kérdezte: ki lesz a párt elnöke? Élképzelhető, hogy Nyers Rezső? A válasz szerint jelölőbizottság készít javaslatot, miként más megüresedett funkciók esetében is. Az MTI munkatársa annak a hétfőn megjelent interjúnak a hatásáról érdeklődött, amelyet a Magyar Nemzet készített Lengyel László közgazdásszal. Az írásban ugyanis javaslat fogalmazódott meg a hatalmi központnak az MSZMP-töl a Minisztertanácshoz történő áthelyezésére — előrevetítve ennek minden konzekvenciáját. Szerepelt a cikkben az is, hogy Pozsgay Imre ■ államminiszter esetleg felveti a javaslatot a KB ülésén. Megtörtént-e ez, s ha igen, a testület hogyan foglalt állást? — szólt a kérdés. Fejti György leszögezte: Pozsgay Imre a sajtóból értesült erről a kezdeményezésről. A továbbiakban utalt arra a vitára, amely az új pártokkal, társadalmi formációkkal folytatandó eszmecseréről alakult ki a KB-ülésen. Elmondta: nem ért egyet az ellenzéki szervezetek egy részének azzal a kinyilvánított szándékával, hogy a politikai tárgyalásokat megelőzően nem kívánnak kontaktust téremteni a kormányzati szervekkel. Az őszre tervezett országos pártértekezlettel összefüggésben is több kérdés hangzott el. A Magyar Rádió és a Reuter tudósítójának érdeklődésére Kovács Jenő kifejtette: a tanácskozás ösz- szehívásának részleteiről várhatóan a Központi Bizottság következő ülésén születik döntés. Az azonban már most elmondható, hogy a küldötteket a lehető legközvetlenebb és. legdemokratikusabb módon választják meg. A küldöttválasztás gyakorlati módjáról a KB később'dönt. Az osztályvezető válaszát Fejti György azzal egészítette ki, hogy a tanácskozáson szükség szerint alkalom nyílik a pártvezetés tisztikarának megújítására is. Ennek mértékéről nem bocsátkozott jóslásokba, azonban hangsúlyozta, hogy a várhatóan ver- senyjellegű választások során mind koncepcionálisan, mind személyi ösz- szetételében erős, és a párttagság döntő többségének bizalmát bíró testületeket kell kialakítani. A tv-híradó riportere arról érdeklődött: a személyi változások és a programnyilatkozatok elhárítják-e a pártszakadás veszélyét? Kovács Jenő válaszában leszögezte: a párton belül különböző szervezetek alakítását külföldön sem tekintik kívánatosnak. Az MSZMP — amely a különböző áramlatokra támaszkodva egységben kívánja politikáját megvalósítani ■— nem rokonszenvez azokkal, akik külön szervezeteket akarnak alakítani. Meggyőződését fejezte ki: az MSZMP a jelenlegi átmeneti időszakot civilizált, európai módon képes lesz egy erőteljesebb, belső viszonyaiban szabadabb és mégis összetartó párt megteremtésével áthidalni. Ehhez nagy türelemre is szükség van, főként a párttestületektől, de a különféle politikai áramlatokban részt vevőktől is. (MTI) Az MSZMP Központi Bizottságának levele Kádár Jánoshoz Tisztelt Kádár János Elvtárs!' A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és pártunk tagjai megrendüléssel értesültek súlyosan megromlott egészségi állapotáról. Sajnáljuk, hogy emiatt az utóbbi hónapokban már nem lehetett részese politikai életünknek. A Központi Bizottság mérlegelve az Ön egészségi állapotát, úgy döntött: mentesíti a Magyar Szocialista Munkáspárt elnöki tisztéből és a központi bizottsági tagságából adódó terhek alól. Ma még nem vállalkozhatunk egy fél évszázadosvtörténelmi jelentőségű életút értékelésére, amely elválaszthatatlanul összefonódott a magyar nemzet ellentmondásoktól sem mentes felemelkedésével. Végső soron csak az utókor készítheti el annak a korszaknak a mérlegét, amely Kádár János nevéhez kötődik. Ön a társadalom jobbításáért, a haza felemelkedéséért, a szocializmusért küzdő kommunista emberként szerzett megbecsülést és elismerést. A hazai és a nemzetközi közvélemény azt a politikust tiszteli az Ön személyében, aki elévülhetetlen érdemeket szerzett a helsinki folyamat elindításában és következetes képviseletében, a kelet—nyugati párbeszéd kibontakoztatásában. A magyar kommunisták úgy tekintenek Kádár Jánosra, mint aki a nemzeti megbékélés érdekében mindenkor kész volt a megegyezésre. Nem feledkeznek meg a hatvanas-hetvenes évek Magyarországáról, amikor hazánkat — lehetőségeinkkel .és korlátáinkkal együtt is ;— a megújulás előfutáraként tartotta számon a honi és a nemzetközi közvélemény. Sem eredményeinket nem becsülhetjük le, sem hibáinkat nem hallgathatjuk el. Tudatában vagyunk annak, hogy az elmúlt másfél évtized objektív nehézségeit, gazdasági és politikai bajainkat nemegyszer téves döntések is súlyosbították. Ezek következményeivel kell napjainkban népünknek és pártunknak szembenéznie. , Küzdelmes élete számunkra intelem is egyben: ismernünk kell történelmünket és tisztelnünk értékeinket, mert enélkül nem őrizhetjük meg önbecsülésünket. Kedves Kádár Elvtársi ■ , . ' , Megőrizzük munkásságának értékeit, következetesebben folytatjuk a reformok útján járva a nemzet további felemelkedéséért, a szocializmus megújításáért, az európai együttműködés elmélyítéséért kifejtett erőfeszítéseit. A magyar kommunisták nevében őszintén köszönjük több évtizedes munkásságát, elvtársi üdvözletünket küldjük. j Budapest, 1989. május 8. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága
