Petőfi Népe, 1989. május (44. évfolyam, 102-127. szám)

1989-05-09 / 108. szám

1989. május 9. • PETŐFI NÉPE • 3

Akadémiai díjasok

. Az MTA elnökségei ebben az évben az Akadémiai Aranyérmet Keresztury Dezső akadémikusnak ítélte oda a magyar irodalomtörténet jelentős alakjainak és korszakainak kutatásában elért kiemelkedő, tudományos eredményeiért, irodalom- és művészet-népszerűsítő munkásságáért, a kutatónemzedékek nevelése, valamint a tudományos és kulturális közélet, a magyar közművelődés érdekében kifejtett magas szintű tevékenységéért.

Akadémiaf'Díjat kapott Pomogáts Béla, az irodalomtifdomány kandidátusa, az MTA Irodalomtudományi Intézete tudományos főmunkatársa a Transzilvánizmus című monográfiájáért;

Galavics Géza, az MTA művészet- történeti kutató csoport osztályvezetője A török háborúk es a képzőművészet kapcsolatának vizsgálatáért, számos új dokumentum feltárásáért és újszerű metodika kidolgozásáért;

Urbán Aladár, a történettudomány doktora, az ELTE Bölcsészettudományi Kar új és legújabbkori egyetemes történeti tánszék egyetemi tanára, a „Batthyány Lajos miniszterelnöksége” című, 1986-ban megjelent művéért;

Tarnóczy Tamás, a fizikai tudomány doktora, az MTA Természettudományi Kutatólaboratóriumok tudományos tanácsadója, az akusztika oktatásában és kutatásában, valamint az akusztikai tervezésben 50 év alatt végzett eredményes munkásságáért.

Megosztott díjat kapott: Kovács Zoltán, a mezőgazdasági tudomány doktora, a Gyümölcstermesztési Fejlesztő Vállalat tudományos osztályvezetője,

Kertész ■ Zoltán, a biológiai tudomány és Mdtuz János, a mezőgazdasági tudomány kandidátusa, a Gabonatermesztési Kutatóintézet tudományos osztályvezetői, a növénynemesítésben elért eredményeikért, új eredeti tudományos módszerek kidolgozásáért és alkalmazásáért, valamint eredményes saját kutató-alkotó tevékenységükért,

Sziklavári János, a műszaki tudomány doktora, a Borsodi Vaskohászati Tröszt főtanácsadója a hosszú idő óta kifejtett eredményes tudományos, ipar- fejlesztő és oktató-nevelő tevékenységen belül a legkorszerűbb tudományos elvek gyakorlatba történő átültetéséért és sikeres megvalósításáért,

Bernáth Gábor, a kémiai tudomány doktora, a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Gyógyszerészeti Vegytani Intézet tanszékvezető egyetemi tanára a ciklusos vegyületek szterokémiájának vizsgálatában és a vegyületek biológiai tesztelésében elért kiemelkedő eredményeiért.

Megosztott díjbán részesült:

Somogyi Béla, & biológiai tudomány doktora, a Debreceni Orvostudományi Egyetem Biofizikai Intézete egyetemi tanára,

SzőllősiJánosés ifj. Szabó Gábor, a biológiai tudomány kandidátusai, a Debreceni Orvostudományi Egyetem Biofizikai Irítézete egyetemi adjunktusai,

Trón Lajos, a biológiai tudomány doktora, í Debreceni Orvostudományi Egyetem Orvosbiológiai Ciklotron Laboratóriumának igazgatója,

Matkó János, a biológiai tudomány kandidátusa, a Debreceni Orvostudományi Egyetem Biofizikai Intézete egyetemi adjunktusa, a biológiai struktúrák molekuláris szintű dinamikája és funkciója közötti kapcsolat vizsgálatával nyert új összefüggések feltárásáért, Madarász Tibor, az állam- és jogtudomány doktora, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar államigazgatási jogi tanszék egyetemi tanára az államigazgatási jogterületen végzett kiemelkedő eredményes munkájáért.

Megosztott díjat kapott:

Varga Péter, a műszaki tudomány doktora, a Földtani Hivatal elnökhelyettese,

Bartha Gábor, á műszaki tudomány kandidátusa, az MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet tudományos osztályvezetője,

Bodri Bertalan, a műszaki tudomány kandidátusa, az ELTE geofizikai tanszék tudományos főmunkatársa, Mentes Gyula, a műszaki tudomány kandidátusa, az MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet tudományos osztályvezetője a földi ár-apály és a Föld belső szerkezetének kapcsolatára, valamint a Hold és néhány más bolygó ár-apályára vonatkozó gyakorlati és elméleti eredményeikért.

Ugyancsak megosztott díjban részesült:

Andó Györgyi, az MTA Számítás- technikai és Automatizálási Kutató Intézetének tudományos munkatársa, Benczúr András, a matematikai tudomány kandidátusa, az ELTE Számítóközpont igazgatóhelyettese,

Füledi Zoltán, a matematikai tudomány kandidátusa, az MTA Matematikai Kutató Intézete tudományos főmunkatársa,

Hannák László, a matematikai tudomány kandidátusa, az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézete tudományos osztályvezetője, Heppes Aladár, a matematikai tudomány kandidátusa, az MTA Számítás- technikai és Automatizálási Kutató Intézetének tudományos főmunkatársa, Katona Gyula, a matematikai tudomány doktora, az MTA Matematikai Kutató Intézete tudományos osztály- vezetője,

Remzső Tibor, az MTA Számítás- technikai és Automatizálási Kutató Intézete tudományososztályvezető- helyettese az adatbázis-kezelés elméleti és előremutató gyakorlati megoldásaiért folytatott, nemzetközi szinten elismert és egymáshoz kapcsolódó kutatás-fejlesztési tevékenységükért.

Az Akadémiai Újságírói Díjat ebben az évben Körösi Józsefnek, a Valóság című folyóirat főszerkesztőjének és Juhász Árpádnak,' a Mágyar Televízió művelődési főszerkesztősége főszerkesztő-helyettesének ítélte oda az elnökség.

RÁDIÓJEGYZET

Egy kis zene

Néha jólesik hallgatni egy kis zenét. A zene megnyugtat, kikapcsol vagy éppen felkavar. A Rádió Dalszínháza bemutató előadásában Ránki György muzsikáját hallgathattuk kedden este. Karinthy Ferenc drámai szövegére komponálta a zenét.

Bevallom, Ránki Györgyöt a Párnádé király új ruhája című vígopera élményt adó muzsikája nyomán kedveltem meg, s ehhez a nagyszerű basszista, Gregor József is hozzájárult. Számon tartottam, mint Az ember tragédiája vagy éppen az Egy szerelem három éjszakája zeneszerzőjét is. Most az énekesek közül Csavlek Etelka mellett Bede-Fazekas Csaba teljesítménye gyakorolta rám a legnagyobb hatást.

A kilencedik évtizedében járó zeneszerző még mindig aktívan dolgozik, azt állítja, hogy ezt a jógának is köszönheti. Mint hírlik, most a Káin és Abel című oratóriuma — a szövegét is maga írta — készen áll a bemutatóra. Reméljük; erre is mihamarabb sor kerül.

Ismeri a túzokot?

% Azt hittem, hogy szenvedélyes hangú környezetvédők szólalnak meg majd szerdán a Természetvédelem a Dél- Alföldön című rádiósorozatban, de tévedtem. Ezúttal nem a mérgező hulladékot, mellékterméket rejtegető, vizet, földet szennyező vállalatokról, gazdaságokról volt szó. Csupán csak egy nagyon lényeges átszervezésről, amely jelentősei* kibővíti a természetvédelem szempontjából a Kecskemét székhelyű Kiskunsági Nemzeti Park munkájának és felügyeleti jogkörének a hatókörét.

Bács-Kiskun mellett Békés és Csong- rád, valamint Pest megye egy része is hozzájuk tartozik, s e hatáskörön belül mintegy 95 ezer hektár természetvédelmi terület. Köztük például a híres dé- vaványai túzokrezervátum, ahol bemutatásra is alkalmas körülményeket teremtettek, tehát látogatókat is tudnak fogadni.

Pálréti Ágoston műsora természetesen kiterjedt a sokrétű tudományos és gazdálkodási feladatokra is, melyekre még inkább érdemes lesz figyelni a jövőben.

Mikrofonpróba

Mit ér az örömmel hallgatott műsor méltatása, ha magát a műsor élvezetét nem oszthatjuk meg másokkal? Ezért

— a címet a műsorfüzetből kölcsönözve — megint előzetes ajánlás következik. Hátha jut majd ideje rá valakinek.

Kányádi Sándor erdélyi költő, akinek a népéhez, magyarságához való hűsége szinte legenda, hatvanéves. Szerdán, szombaton és vasárnap a rádióból, pénteken a televízióból is üzen majd hozzánk verseivel, s köszöntik őt elhangzó müvei, kortársai. Nekünk ajándék, hogy figyelhetünk rá.

Márai Sándor: Halotti beszéd című

— már ismert— versét közli a Rádió és Televízió Újság, s hiszem, hogy az olvasók kedvére teszi ezt. A kedd reggeli (

8.20) adást talán kevesen hallhatják, pedig az egyórás műsor igen sok érdekességet ígér. Ezért jó, hogy vasárnap este megismétlik a Petőfi rádióban.

Václav Havel csehszlovákiai drámaíró nevét sokan ismerik, főleg politikai megnyilvánulásai miatt, a műveit már kevéssé. Pedig 12 színművét a világ sok országában játsszák, sikerrel. Az Audiencia című egyfelvonásosát is s vagy negyvenszer vitték már színpadra számos országban. Rádió- és tévéfeldolgozás i$ készült belőle, például az angol BBC rádióban. Nálunk, a Petőfi rádióban szombaton, Kora délelőtt hangzik el az Audiencia. De talán mégis lesznek, akik bekapcsolják ez időben is a rádiót. A népszerű figurát, Vaneket, ezúttal Csákányi László alakítja. Játszotta már maga az író is, aki -A- mint Vanek — sörgyári munkás volt egy időben.

F. T. P.

NEKÜNK AZ ÉLVEZETBŐL NEM JUTOTT

l\/f Rtkó környékén járunk, földművelő embe- ■L *-*-reket keresünk. No, nem olyanokat, akik a város fullasztó levegőjéből menekülve hobbikertekben keresik a felüdülést, hanem azokat, akik a földből élnek. Akiket nem a gyarapodási vágy, hanem a föld szeretete kényszerített izzadságos munkára.

Látunk pusztuló tanyákat, vadon nőtt bokrok koszorújában és látunk élőket, körülöttük legelésző állatokkal, kertjükben hajladozó emberekkel, idősekkel, fiatalokkal. A tájékot jól ismerő útitársunk a tanyák lakóiról beszél. Szerencsétlen sorsú családokról, ahol az ital vagy egyéb ok miatt valamilyen tragédia történt. Sok ember, sok család ment tönkre. Alig találni erre parasztembert, akinek ne lenne valamiféle sérelme a föld miatt.

Akiknek életük a föld

Mesélik, hogy akikhez megyünk, azoknak is felszántották a másfél hold szamócájukat. A Gáspár család - mert hozzájuk tartunk — tíz éve még egy matkóí tanyában élt. A családfő, Gáspár István akkor a Petőfi Tsz-ben dolgozott. 1961-ben lépett be, fejősgulyásként 2200 forintot keresett. Nehezen éltek meg ebből, a négy gyereket, a két fiút és a két lányt pedig taníttatni kellett. Béreltek szőlőföldet, de úgy sem lett könnyebb. Ráadásul Gáspár István megbetegedett. Egyszer aztán ezzel fordult hozzá az egyik munkatársa:

Gyere el koma, a mi környékünkre, ott jobb a föld. Gáspárék nem tétováztak sokáig, vásároltak egy régi tanyát és Matkóról a nem messze fekvő kunszállási vidékre költöztek. Persze, ott sem ment ám könnyen az élet. A házat, ami új otthonuk lett, cudar állapotban találták. Leszakadás előtt állt a mestergerenda, az ablakok mellett pedig befújt a szél, úgyhogy nejlonokat tettek rájuk, ne fázzanak. Nem is laktak sokáig ebben a rossz házban: lebontották és újat építettek.

Gáspárék portáján ez az új épület tűnik a betérő idegen szemébe. Büszke is rá a házigazda, mert a két kezükkel építették. Ügyes emberek, mindent maguk csináltak, még a vályogot is maguk verték. Másként nem boldogultak volna, hiszen alig volt pénzük. De engedélyt sem kértek az építkezéshez. (Nem is kaptak volna.) Látták ugyan a tanácsiak, mi készül Gáspárék portáján, de nem szóltak. Hadd boldoguljanak, gondolták.

Gáspárék most öten élnek a tanyában: Pista bácsi asszonyával, mindketten már fölül a hatvanon, és egyik fiuk, Mátyás, feleségével és kislányával. Mindannyian a kis farmon dolgoznak, ahol szorgalmukat dicséri minden. A maguk építette ólak és istállók, ahová Mátyás vezette be a villanyt. Az újonnan fúrt kutak, melyeknek aknáját szintén a fiatalember készítette. Az udvar közepén a hatalmas eperfa alatt álló daráló, amit a tsz-ből már kidobtak, Gáspárék pedig megvették, hogy majd Matyi megbütyköli. Hasznát veszi a szaktudásának, mezőgazdasági gépszerelőnek tanult ugyanis, de otthagyta a műhelyt, mert csak két és fél ezer forintot keresett.

Gáspár néni kíváncsiskodásunkra panaszkodni kezd.

— Nem bírjuk már a munkát, eladjuk az állatokat! Nincs ezeken annyi haszon, hogy bajlódjunk velük.

Ezzel szemben Pista bácsi, aki a kaptárok mellől kerül elő, büszkén mutatja a gazdaságot. Az udvaron baromficsapat szaladgál. Az istállóban négy tehén, mellettük három kisborjú. Az ólakban hat anyadisznó, mindegyik tíz-tizenegy kismalaccal. Külön elkerítve másik kettő anyakoca egy apaállattal, harminc süldő, húsz darab hízó. Van velük baj. Nem elég az etetés és az ólak tisztítása, arra is ügyelni kell, nehogy 125 kilónál több legyen a súlyuk, mert akkor kevesebbért veszik át. Sőt, egy hónappal előtte Jelezni kell, ha leadni akarja a hízókat a gazda. Ezt sem könnyű kiszámítani. A takarmány beszerzése sem gyerekjáték. Igaz, a tsz-től egyszerre megvásárolnak 200-300 mázsa kukoricát, árpát, de ez nem elég. Kell még táp, amit a faluból fuvaroz(Walter Péter felvételei)

szőlő, a háztáji fold, ahol délután négyig dolgoznak. Közben a mama ebédet főz, persze csak olyan egyszerűt, olykor hideg étellel is megelégszenek. Négy óra után ismét kezdődik az etetés, ami eltart este kilenc-tíz* óráig. Nyáron gyakran 11 órakor még a földeken találni a Gáspár családot, a herét összegyűjteni ugyanis éjszaka lehet. A vasárnapok ugyancsak ilyenek, azzal a különbséggel, hogy Gáspár bácsi elbandukol a templomba. De aztán újra munkához fog, nem a szórakozáson jár az esze. Még meg is haragítják, ha vendég állít be délután, s neki éppen indulni kellene az állatokhoz.

— Nekünk az élvezetből nem jutott E- mondja —, egyetlen örömünk a család.

Pista bácsi keresgél a múltban, jobbára azonban gondokat idéző emlékeket talál. Emlékszik például a tsz-ben töltött évekre; az utakra, melyeket gyalog tett meg Kecskemétre, hét garabó szamócával, szinte hiába, a megalázó percekre, amikor ügye intézése során rárivalltak az íróasztal mögül az „úriemberek”, akik „a ceruzázásért” kapták a nagy fizetést. Gáspár István azért sem becsüli sokra a papírokat, mert maga sem készített számadást soha. Talán jobb is. Mert ha készített volna, lehet, rég hátat fordít a földnek. Még szerencse, hogy földet szerető embernek született.

■ □ O □

Esténként beszélgetnek az asszonynyal: fáradtak már, jövőre eladják az állaiokat, nem csinálják tovább. De ha belegondolnak, félni kezdenek, mi lesz velük, ha elfogy a jószág?

— Betegek is lennénk, ha nem csinálhatnánk —, vallják mindketten. — Pedig nincs ezen haszon. Nincs is nekünk semmink, csak a munka. Magunktól mindent elvonunk.

Gáspár bácsi szerint haszon nélkül nem lenne mindenkinek ehhez ereje, türelme. Elmenöben átsétálunk a tanya udvarán.

— Az unokákra is gondoltam 3 mutat a gazda a kis diófákra. Nehéz lenne megszámolni őket, legalább harmincat ültetett.

Visszafelé a városba búzatáblák, barackosok, megművelt szőlők mellett megyünk el. Nézzük az emberi munkát dicsérő tájat, és emészt bennünket a kérdést ha a haszon nélkül robotolók elfáradnak, eltávoznak, ki fogja megművelni a'földeket?

Benke Márta

A fóliák alatt már növekednek a palánták. Tavaly majdnem 70 ezer forint értékben adtak el dinnyét Ha kecskeméti piacon.

Mátyás a fólia alól szól ki:

— Az a baj, hogy érces ez a föld, állandóan öntözni kell.

Távolabb kapnának jobb földet, de könnyebb a tanya közelében. A kerítésen túl gabona. Mátyás magyarázza, hogy valamikor azt a területet fákkal ültették be a parasztok, de a tsz kivágatta. Hiába, ez a föld csak az erdőt szereti.

A Gáspár családnak — nem olyan régen — lova is volt. Helyette most a fiatalok autója áll az udvaron, az öregek azonban nagyon hiányolják a igavonót. Járgány nélkül kínkeserves a takarmány beszerzése. A fiatalok szeretnének gépesíteni. Pista bácsi sem ellenzi, de vannak fenntartásai.

— Ásó kell ide elsősorban — állítja.

Titkon azért ő sem bánná a gépet,

hisz a rengeteg trágyát széthordani a földeken, kézi erővel, nem sem___—• mi. Még ha akad

is segítség. A négy gyerek közül persze csak Mátyásra lehet teljesen számítani. Igaz, a többiek szintén művelnek földet, tartanak állatokat, de mellékesig^ ként. Mindegyikük más munkahelyen is dolgozik, egyedül Mátyás döntött a farm mellett. S a hat lányunoka? Ki tudja, mire szánta őket a sors! Az egyik például nagyon jó tanuló, nehéz elképzelni, hogy földművelésre adná a fejét. De talán az is elég lenne a jövőjét meghatározó döntéshez, ha egyszer-kétszer megfigyelné, mit csinál a nagymama és a nagypapa egy nap alatt. Korán kelnek, a kakasokkal. Vagy Pista bácsi mondja, hogy mama keljünk, vagy a felesége szólal meg először:

gr- Papa, kelni kell.

Fekszbnek még egy kicsit, majd nehezen — mert fáj már a derék és a láb — feltápászkodnak. Futnak az istállóba, rendezik a tejet, etetik a teheneket és a disznókat. Á fiatalok később bújnak ki az ágyból, de nekik is első dolguk az etetés. Fél küenc-kilencre végeznek a jószágok körül. Ezután irány a

nak, ha egyáltalán lehet kapni. Az árak sem kutyák! Egy zsák koncentrátum például 820 forint, egy mázsa kukorica 570. Nemrégiben háromholdnyi herét Bugáéról hoztak, hatezer forintjával, az ideszállított szalma pedig 11 ezer forintba került. Pista bácsi szavával élve: megeszik egymást az állatok.

Miközben kalauzol bennünket, addig is tesz-vesz: zöldet dob a malacoknak, lapáttal tisztogatja az ól előtti kövezetei. Mutatja a három hold gyepet, amit 2500 forintért bérelnek a jószágoknak. Ezen felül van másfél hold szőlő, egy hold háztáji föld árpával bevetve, 600 négyszögöl veteményeskert. Ráadásként három hold bérelt föld, aminek egyik részébe paradicsompaprikát, a másikba dinnyét ültetnek.