Petőfi Népe, 1989. május (44. évfolyam, 102-127. szám)

1989-05-06 / 106. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1989. május 6. IV/Tásnak kaparja ki a gesztenyét. De miért éppen a gesztenyéről van szó? Ismert egy olyan növény, amelyet -L VX a szó szoros értelmében, igaz nem a parázsból, hanem a föld alól, puszta kézzel, a bakhátak mellé térdepelve lehet csak kikaparni. Talán azért nem erről a zöldségféléről beszélünk, mert bizony a hazai gyomornak majdhogy­nem ismeretlen. Pedig már az 1664-ben megjelent Lippai-féle Posoni Kert című könyvben termesztési leírást találunk: „a’ ki azt akarja, hogy szép, gyenge spárgája legyen, s ne igen fás, mikor kikezdenek nőni, csináltasson hosszú csöveket... azokat vonja a spárgákra”. A halványításnak ez a módszere, lehet, akkor elterjedt volt, ma már azonban megmarad a spárgatermelő a bakhátaknál, onnan is elég nehéz előcsalogatni naponta kétszer a spárgasípokat. MINISZTÉRIUMI PÁLYÁZAT SZOCIÁLPOLITIKAI FELADATOKRA Amit a család sem vállal Betyár érdekes zöldség J f Sikító homok bakhátain — Ez egy olyan növény, amelyik a reggeli szedéstől a délutániig képes akár húszcentis sipot fejleszteni. Ha vi­szont a fejét kidugja a földből, máris törni kell, mert igen hamar megkesere­dik. Akkor pedig már nem jó se leves­nek, se salátának, se semminek — így mondta ezt Klimó Mihály, a Jakabszál- lás határában elterülő spárgaföldön, ahol a szó szoros értelmében láttam kibújni a földből ezt a növényt. Azt is tőle hallottam, hogy a szedéssel nincs befejezve a napi munka, hiszen a több­szöri mosás, a válogatás bőven kitölti az órákat. Azt már a felesége, Ilonka néni nyugtázta: — Mindjárt dél van, lassan vége a na­pi átvételnek, és még reggelizni sem ér­tünk rá. — Hogy el ne felejtsem: közben lassan elfogytak a teli ládák, kosarak a házuk udvarából, ahol naponta ilyen­kor, spárgaszedés idején megjelennek a Kiskunfélegyházi Integrál ÁFÉSZ ter­melői, hogy leadják a termést. Dóczi Szabó Györgyné a láda fölé hajolva felelgetett kérdéseimre: — Van egy darab földünk, sikító homokkal, próbálkoztunk rajta sok mindennel, de majd’ mindent lelegeltek az özek. Ezt meg nem bántják. Negye­dik éve szüretelhetünk. Tudja, a'spár- gát elülteti az ember, aztán három évig gondozza, kapálja, permetezi és csak utána szedheti. Talán-talán megtalál­juk a számításunkat. Az a jó, hogy ha jön is a tavaszi fagy, nem okoz nagy kárt. Van szőlőnk, az már mióta állan­dóan elfagy! Az idén hamarabb indult a szezon, ugye, Ilonka néni — néz föl az átvételnél segítkezőre —, vagy két héttel korábban fogtunk neki a töltöge- tésnek. — Olyan jólesett az első spárgalevest megenni — sóhajt közbe a megszólított —, szinte a csontjaimban éreztem: mennek bele a vitaminok! Többet ér ez, mint a füstölt kolbász! — Csak sokkal többet kell dolgozni érte — ezt már Atrok Sándor mondja, aki közben a mérleg mellé plántálta magát, figyelve, ugyan ma hány kiló a fehér, mennyi a lila, a rövidebb, a hosz- szabb, a vékonyabb, a vastagabb spár­ga. Mert hogy válogatni, azt kell iga­zán tudni! A spárga majd' egésze kül­földre kerül, az ottaniak meg nagyon megnézik, mit tesznek az asztalukra. A minősítés sem mindegy. A hét­nyolcféle kategória árai között bizony nagyok a különbségek. Még az ilyen nagy tapasztalatú termelő, mint Átrok Sándor is le-lehajol a mérlegre tett lá­dához, hogy az elbújt, nem egészen oda illő sípot máshová tegye. —Akkor telepítettük a spárgát, ami­kor összekerültünk a feleségemmel, an­nak meg már tizennyolc éve. Bebolon- ditja az embert a pénz. Ilyenkor tavasz- szal meg csak ebből tudunk nyerni va­lamit. Az öreg telepítést lassan meg­szüntetjük, hiszen az új már „helyben” van. A régi 1500 szögöl, az új már csak 600. Öregszünk mi is! Ez meg kegyetlen munka jó két hónapig. Se nappala, se éjjele az embernek. CIKKÜNK NYOMÁN: • Dóczi Szabó Györgyné és sok­sok spárgasíp. • Szedéstől sze­désig Ilonka néni idejét kitölti a mo­sás, a válogatás. t Mit mutat a mérleg? — nézi Átrok Sándor és Klimó Mihály. Betyár érdekes zöldség ez! for­dul ki ismét Ilonka néni a készre, papír­ba bugyolált, ládatornyokba sorakoz­tatott spárgák közül. — A szezon vé­gére olyan az ember keze, mint a bocs- kor talpa. Aki fél a munkától, nem is vállalja! <— Eddig olyan 22-23 család hozta hozzánk a spárgát — Klimó Mihály egyik szeme a mérleg nyelvén, másik viszont a ládába sorolt sípokat pásztáz­za —, most, úgy látszik, jobban kell az embereknek a pénz, még ilyen áron is. Jó két év múlva, a telepítésekből, úgy látszik, már negyven családnak lesz szüretelhető termése. Lassan elcsöndesül az udvar. A rak­tárnak kinevezett kis helyiségben kato­nás rendben a teli ládák. Most jön a papírmunka: számolni, összegezni ez Klimó Mihály feladnia. Az utcáról széles mosollyal érkezik Almási Sán­dor, a Zöldért gépkocsivezetője. Míg a kávé megmelegszik, azért belekukkant a ládákba, majd a teherkocsival befarol az udvarra. Aztán már alig marad vala­mi tennivaló: „csak” az üres ládákat kell lepakolni, a teliket még egyszer megmérni, felrakni a kocsira, a lépedő- nyi papírokat kitöltögetni, lepecsételni és a mai napra befejeződik a spárgaát­vétel. Klimó Mihály elégedetten álla­pítja meg: ma 10 mázsa 17 kiló spárga indulhat útnak Jakabszállásról. Á gép­kocsivezető indít, az ablakon még ki­szól: Csütörtökön jövök! Gál Eszter Egy megalázó kérdőívről Lapunk március 31-ei számá­ban az Elfelejtett katedrataposók című cikkben a nyugdíjas peda­gógusok nevében B. Szabó Lász- lóné Kovács Paula mondta el vé­leményét a kérdőívről, amelyet a közelmúltban a pedagógus-szak­szervezethez tartozó idős .embe­rek kaptak. Mint a nyugdíjas pe­dagógus asszony nyilatkozta, a kérdések közűi néhányat megalá­zónak, sértőnek tart. A cikkre Diószegi Dezsöné, a Bács-Kiskun Megyei Társada­lombiztosítási Tanács elnöke, va­lamint titkára, dr. Lapp Jenő a többi közt a következőket írta, mintegy hozzászólásként, véle­ményként: Társadalmunkban évtizedek óta gond a nyugdíjak vásárlóér­tékének megóvása, amely a min­denkori gazdasági eredmények függvénye. Különösen érinti ez az időskorú, hosszabb ideje nyugdíjban részesülőket. Ennek megoldása érdekében történtek és történnek különböző központi intézkedések a nyugdíjak éven­kénti rendszeres emelésére, kiegé­szítésére. Az tény és közismert, hogy mindez nem jelent teljes anyagi megoldást, mivel a nyug­díjasok többsége jelenleg négy­ezer forint alatti nyugdíjat kap. Ez év januári adat szerint csak Bács- Kiskun megyében a 119 ezer 264 nyugdíjasból 71 ezer 102. A probléma megoldására 1983. szeptember 1-jétől a társa­dalombiztosítás költségvetésén belül elkülönített anyagi keretből lehetőség van az alacsony össze­gű nyugdíjúak részére kivételes nyugdíjemelésre. Ez valamennyi nyugdíjasra vonatkozik. A nyug­díjak kivételes ellátással történő emelése meghatározott összegig (1983-ban 3500, 1988-ban 4000, 1989-ben 6280 forint) kizárólag méltányossági jogkörben a me­gyei társadalombiztosítási taná­csok hatáskörébe tartozik. A javaslatok elkészítéséhez központilag adták ki a kérdőívet, ami meghatározott irányelvek szerinti kérdéseket tartalmaz. Az irányelvek ma is érvényesek és a döntéskor valamennyit együtte­sen mérlegelik. Egyik-másik hiá­nya azonban önmagában nem ki­záró tényező. A hozzátartozókkal kapcsola­tos kérdés indokoltságát bizo­nyítja, hogy több olyan kérelmet kellett azért elutasítani, mert va­lakivel eltartási szerződést kö­tött. Ilyen esetben a megélhetés biztosítása az eltartó önként vál­lalt kötelessége. Az esetenkénti vagy rendszeres anyagi segítés szintén nem kizáró ok. A „Mi képezte megélhetését, amikor szolgálati időt nem szerzett?” kérdésnél lehetőséget kapnak — többek között — a nyugdíjasok annak közlésére, hogy 3-4-5 gyermeket neveltek fel bölcsőde, óvoda, gyecf, gyes nélkül is, eltar­tottként. Ez is pozitívum lehet a méltányosság gyakorlásánál. 1983-ban valóban bürokrati­kus módon induk a kivételes nyugdíjkérelmek előterjesztése, elbírálása. Nyomtatvány nélkül többszörös levélváltásra, tanácsi társadalombiztosítási apparátus A megyei tanács egészségügyi osztálya a közelmúltban Kisszállá­son rendezte meg a területi szociá­lis gondozásban dolgozók tovább­képzését, tapasztalatcseréjét. Bács- Kiskun megyében húszezer nyug­díjas szorul támogatásra, akiknek mintegy negyede területi gondozás keretében kap bizonyos ellátást. — A mi feladatunk: elsősorban a megelőzés — mondta dr. Szikszói István, az egészségügyi osztály cso­portvezetője — két generációt érint, az elsőt és a harmadikat, akik társadalmunkban a legelesettebbek. Bács-Kiskun megyében a tanyás településes rendszer a szociális gondoskodás terén is sajátos meg­oldást kívánt, a területi gondozá- sos hálózat kialakítását. Jelenleg hozzávetőleg 270 hivatásos gondo- ' zó — többségében nő — dolgozik ezen a területen, s lát el közel négy­ezer idős, sokszor magatehetetlen embert. A gondozói létszám azért hozzávetőleges, mert S- mint azt Trungel Ilona megyei vezető gon- . dozónőtől tudom — tiszteletdíja­sok is segítenek, sőt sokan vannak, akik mindenféle juttatás, díjazás nélkül, csupán emberségből vállal­ják alkalmanként vagy rendszere­sen az idősek ellátását. A gondo­zást igénylők száma pedig — mint azt mindenki, aki ezen a területen dolgozik, tudja — jelenleg tulaj­donképpen felmérhetetlen. A „fehér foltokról”, az elhagya­tottan élő felderítetlen magányo­sokról a kisszállási tanácskozáson is sok szó esett amellett, hogy a hozzászólások hangsúlyozták: a gondozás alatt állók súlyos problé­mái sem megoldottak. Mindezek­nek főként pénzügyi okai vannak. Elég, ha csak a Szociális és Egész­ségügyi Minisztérium pályázatá­nak összegére figyelünk: a 126 mil­lió forint elenyészően kevés a meg­oldatlan feladatok arányában. • A megyéből 22 pályázat érkezett - úgy is mondhatnánk: ennyien reménykednek, hogy így hozzájut­hatnak némi támogatáshoz — „a szociálpolitikai feladatok újszerű megoldására, helyi kezdeményezé­sek kidolgozására a gyermek- és ifjúság-, valamint a felnőttvédelem területén”. Kiskunfélegyháza például „mo­bil segítő szolgálat” kidolgozását tűzte ki célul. Mint elmondták: a szakképzett gondozónők sokszor valódi feladatukhoz nem jutnak, hiszen a bevásárlás, takarítás, fa­vágás, vízhordás, meszelés is rájuk hárul. Mindaz, amit a család sem tud, vagy nem akar vállalni, rajtuk számon kérhető. Úgy vélik, keve­sebb lenne a pályaelhagyás, s a mi­nimális kereseti lehetőség (4000- 4500 forint) ellenére is vonzóbb lenne ez a hivatás, ha ezek alól mentesíthetnék a házi gondozókat. Szolgáltató brigádok megalakítá­sára fordítanák a pályadíjat, taka­rító, karbantartó munkásokat fog­lalkoztatnának, akik rendszeresen mozgathatók oda, ahol éppen szükség van a munkájukra. Kiskunhalas egy ifjúsági ott­hont, átmeneti szállást szeretne ki­alakítani olyan hajléktalanok vagy átmenetileg gondozásra szorulók részére, akik a végleges’ elhelyezés­re várva nem hagyhatók magúkra. Mint azt Gép Károlyné,, a halasi csoportvezető elmondta: a műkö­dés során szerzett tapasztalatokat hasznosítva az idősek számára is ki szeretnének alakítani egy átmeneti szállást, amely lehetőséget adna el­helyezésükre a területi gondozás, illetve a szociális otthoni elhelyezés között. A külterület aggásztóán nagy, a terepjáró gépkocsi kevés, reménytelen, hogy mindenhová és annyiszor eljussanak, ahová és ahányszor kellene.- Mi, akik itt ülünk — mpnd- ta Gép Károlyné —,' tisztában va­gyunk,' hogy mi a feladatunk, s mennyire nem vagyunk rá képesek. Nem hiszek a virágos jövőben, pe­dig nekünk kellene vigaszt adnunk azoknak, akik tőlünk várják a tá­maszt. Nem Sok reményünk van a jelenlegi helyzetben, remény nélkül pedig nem tudom, meddig bírjuk csinálni. A csengődlek hasonló feladattal pályáztak, menedékházzá kíván­nak átalakítani egy, az idősek klubja mellett megüresedett, és ál­lami tulajdonba került kúriát. Szó esett a tanácskozáson a szo­ciális gondozásban dolgozók és az egyházak kapcsolatáról, illetve a kapcsolat felvételéről, amelyet oly módon szorgalmaznak, hogy a kö­vetkező megyei találkozóra az egy­házak képviselőit is meghívják. H. T. VJ ALTERNATIVA a láthatáron Fúzió szobahőmérsékleten Március végén röppent fel a hír, : hogy Salt Lake | City (USA, Utah ál- ’ lam) ' ’ yárosában apterikáií kutatók .olyan jkJséfleieket .gégétek, melyek hidrogén szobahőmérsékleten megva­lósult fúzióját bizonyították. A kísérletek híre azért szenzációs, mert a nukleáris energia könnyű atom­magok összeépülése, fúziója során tör­ténő felszabadulását eleddig elképzel­hetetlenül magas hőmérsékletű, óriás gázkisülésekkel próbálták megvalósí­tani. Más eljárás lehetne a még utópisz­tikus távoli jövőben, mondjuk, a lítium és a deutérium vegyületéből (LID) ké­szült cseppet alkalmas lézerfénnyel ösz- szenyomni, és ‘ a deutériummagokat ezáltal összeépülésre késztetni. Ez ugyan laboratóriumokban világszerte sikeres vizsgálat, de energiatermelő erőmű a lézeres megoldásból nem egy­hamar várhatói A gázkisüléses megol­dás félipari megvalósítására több ál­lamban is (USA, Japán, Szovjetunió, NSZK, Anglia) folyik kutatás. Ä közös piaci országok közös erőfeszítéséből Angliában körülbelül 10 milliárd dol­lár befektetéssel zajlik a Joint Europe­an Torus félipari beállítása, kezdeti eredményekkel és technikai, anyag­igénybevételére volt szükség. A kérdőív tulajdonképpen egy nyilatkozat a nyugdíjas részéről, ami egyben környezettanul­mánynak is megfelel és a javas- lattevő (előterjesztő érdekképvi­seleti szerv) igazolja a nyilatko­zatban foglaltakat -4- tartalmaz­za a döntést is és pénzügyi ok­mánnyá válik. A megyében 1983- tól több tízezer nyugdíjas töltött ki ilyen kérdőívet, melynek alap­ján kapott havi 100-tól 800 forin­tig kivételes nyugdíjemelést, ami nem jogszabály szerint járó eme­lés. Nem is egyszeri segély, ha­nem havi rendszeres nyugellá­tás, amit a nyugdíjas élete vé­géig kap. Eddigi tapasztalatok szerint az érdekképviseleti szervek a hozzá­juk tartozó nyugdíjasokat szemé­lyesen keresik fel a kérdőívvel. A konkrét esetben a pedagógus­szakszervezet városi bizottsága illetékeseinek eljárását mi is hely­telennek tartjuk. Egyrészt mert nem történt olyan intézkedés, hogy minden nyugdíjas pedagó­gus nyugdíját ötezer forintra ki­egészítik, másrészt, hogy levél­ben keresték fel nyugdíjasainkat. technológiai problémák megoldásra váró feladataival együtt, várhatóan '“2010 tájékára. Atommagok lazán kötve A magfúzió energiát azáltal tud ter­melni, hogy a lazán kötött atommagok szorosabban kötöttekké alakulnak át, a szorosabb kötés által felszabadított energia hasznosítható, ha kinyerhető technikailag. A könnyű és a nehéz atommagok vannak lazán kötve, a legszorosabban kötöttek avas körüli elemek atommag­jai. Az urán maghasadása is azért megy végbe, hogy a hasadási termékmagok szorosabban kötöttek lehessenek. A hasadási folyamat aránylag spontán, magától is végbemegy. Az „aránylag” csak azt jelenti, hogy az urántömbnek elég tisztának és elég nagy méretűnek kell ehhez lennie. A kezdő lökést pedig a kozmoszban mindenütt jelen levő ne­utronsugárzás végzi el. A fúzió, a könnyű atommagok ösz- szeépülése viszont korántsem olyan spontán folyamat, mint a hasadás. Áh­hoz, hogy két könnyű.atommag össze­épüljön, egymást ^.magerők hatótávol­ságán (10—13 cm: a cm milliomod ré­szének tízmilliomod része) belülre meg kell közelíteniük, s mindezt a két mag között fellépő elektromos taszítással szemben. Ez nagyon nagy erő, mely a távolság négyzetével fordítva arányos. Normális körülmények között ezért nem indul be a fúzió: például a hidro­gén atommagok nem rendelkeznek elég nagy sebességgel ahhoz, hogy a másik, könnyű atommag előtt számukra fel­tornyosuló hegyet, a Coulomb-taszítás korlátját legyűrjék. Ez csak a csillagok több millió fokos belső hőmérsékletén fordul elő jelentős hányadban, ahol épp a nagy meleg velejárója az, hogy az atomok tetemes részének van már elég nagy sebessége ehhez a hegymászás­hoz. Persze, ekkora hőmérsékleten az anyag már régen olyan állapotba kerül, hogy az ütközések során az atomokról úgyszólván lemállott az elektronburok és önálló létet kezdett. Két tudós megfigyelése Á magok Coulomb-féle taszítása rö­vid távon mint az összeépülés korlátja — ez az a felismerés, ami a forró fúzió felé terelte a kutatókat. Ez az a körül­mény, ami a gát leküzdése során rend­kívüli anyagtechnológiai problémákat állít elénk. Ezért figyelt fel mindenki a szobahőmérsékletű (a millió fokhoz képest igazán hideg) fúzió hírére. A hír szerint két kutató: Martin Fleischmann és B. Stanley Pons arra figyelt fel, hogy nehézvizet elektrolizál- va platina- és palládiumelektródák kö­zött, a berendezésből a fúzió csalhatat­lan jeleit tapasztalták. Nevezetesen: energia termelődött (az elektrolíziséhez képest szokatlanul sok hő képződött), es a palladiumeleklróda tájáról, a hát- É térből kiemelkedő’ negtrönsugárzás volt észlelhető. Az újságok rögtön a hideg fúzió energiatermelésben ígért előnyeit kezd­ték emlegetni. Mert hogy víz minde­nütt van, a víz elektrolízisével lehet elő­állítani a nehézvizet, mindenkinek les 2? hideg fúziós erőműve. Leomlik az uránhasadásos energiatermelés geopo­litikai korlátja. A hideg fúziónak nincs radioaktív környezetszennyezése, amely a nukleárisenergia-termelés ko­moly gondja. A sugárvédelem bizonyá­ra megoldható, hiszen a neutronsugár- / zás falakkal elnyelethető. És így to­vább. A gond csak abban állt, hogy immár több mint 50. éve szinte iparszerűen folyt a nehézvizgyártás — különösebb zökkenő és világhír nélkül. Senki sem akart hinni a/fülének, hogy egy ilyen lehetőség figyelmen kívül maradt vol­na. Ugyanakkor az izgalmas lehetősé­gek ígérete hajtotta a kutatókat az új­sághírek kísérleti ellenőrzésére, Mert­hogy a fizikában — és a többi termé­szettudományban — a tények kísérleti­leg (és más által is) bizonyítandók, a becsületszó nem elég. Hazai válasz a kihívásra ■ Április elején Debrecenben, a Kos­suth Lajos Tudományegyetem Fizikai Intézetében Csikai Gyula akadémikus és munkatársai már előzetes eredmé­nyekről számolhattak be, melyek az általuk megkezdett kontrollkísérletek- ben születtek. Csikai professzor, akit a fizikus-közvélemény briliáns kísérlete­zőként ismer, csoportjával huzamo­sabb ideje éppen a hidrogén és a nehéz­hidrogén felhalmozódását tanulmá­nyozta különböző fémeken; ez a fel­adat más indíttatású kutatás része volt. így nem csoda, hogy hazánkban miért éppen ők és miért (úgyszólván) azonnal válaszolhattak a kihívásra. A kontrollkísérlet a hír árnyalt iga­zolását ígéri. Tehát: valóban van fúziós effektus a palládiumelektródánál, mely közismert .módon jól elnyeli, feldúsítja- a hidrogént. S ahol sok a hidrogén, elvben több fúziós esemény is előfor­dulhat (nem ez tehát az igazi felfede­zés). A lényeg a fúziós események szá­mában van. Kérdés, hogy a mindenütt jelenlevő neutronháttér felett mekkora azoknak a neutronoknak a száma, amelyek félreismerhetetlenül a fúziós esemény eredményei és így tanúsítói. Ezen a mennyiségen múlik a palládiu- mos elektrolízis mint a hidrogénfúziós . „erőmű” jövője. Előbb tehát a pontos, gondos mérés, amihez, bizony, idő kell. S akkor pontosan feltérképeződnek majd a viszonyok és kialakulnak az esetleges ipari alkalmazás lehetőségei, határai, technikai és anyagi feltételei. Abonyi Iván

Next

/
Thumbnails
Contents