Petőfi Népe, 1989. május (44. évfolyam, 102-127. szám)
1989-05-06 / 106. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1989. május 6. IV/Tásnak kaparja ki a gesztenyét. De miért éppen a gesztenyéről van szó? Ismert egy olyan növény, amelyet -L VX a szó szoros értelmében, igaz nem a parázsból, hanem a föld alól, puszta kézzel, a bakhátak mellé térdepelve lehet csak kikaparni. Talán azért nem erről a zöldségféléről beszélünk, mert bizony a hazai gyomornak majdhogynem ismeretlen. Pedig már az 1664-ben megjelent Lippai-féle Posoni Kert című könyvben termesztési leírást találunk: „a’ ki azt akarja, hogy szép, gyenge spárgája legyen, s ne igen fás, mikor kikezdenek nőni, csináltasson hosszú csöveket... azokat vonja a spárgákra”. A halványításnak ez a módszere, lehet, akkor elterjedt volt, ma már azonban megmarad a spárgatermelő a bakhátaknál, onnan is elég nehéz előcsalogatni naponta kétszer a spárgasípokat. MINISZTÉRIUMI PÁLYÁZAT SZOCIÁLPOLITIKAI FELADATOKRA Amit a család sem vállal Betyár érdekes zöldség J f Sikító homok bakhátain — Ez egy olyan növény, amelyik a reggeli szedéstől a délutániig képes akár húszcentis sipot fejleszteni. Ha viszont a fejét kidugja a földből, máris törni kell, mert igen hamar megkeseredik. Akkor pedig már nem jó se levesnek, se salátának, se semminek — így mondta ezt Klimó Mihály, a Jakabszál- lás határában elterülő spárgaföldön, ahol a szó szoros értelmében láttam kibújni a földből ezt a növényt. Azt is tőle hallottam, hogy a szedéssel nincs befejezve a napi munka, hiszen a többszöri mosás, a válogatás bőven kitölti az órákat. Azt már a felesége, Ilonka néni nyugtázta: — Mindjárt dél van, lassan vége a napi átvételnek, és még reggelizni sem értünk rá. — Hogy el ne felejtsem: közben lassan elfogytak a teli ládák, kosarak a házuk udvarából, ahol naponta ilyenkor, spárgaszedés idején megjelennek a Kiskunfélegyházi Integrál ÁFÉSZ termelői, hogy leadják a termést. Dóczi Szabó Györgyné a láda fölé hajolva felelgetett kérdéseimre: — Van egy darab földünk, sikító homokkal, próbálkoztunk rajta sok mindennel, de majd’ mindent lelegeltek az özek. Ezt meg nem bántják. Negyedik éve szüretelhetünk. Tudja, a'spár- gát elülteti az ember, aztán három évig gondozza, kapálja, permetezi és csak utána szedheti. Talán-talán megtaláljuk a számításunkat. Az a jó, hogy ha jön is a tavaszi fagy, nem okoz nagy kárt. Van szőlőnk, az már mióta állandóan elfagy! Az idén hamarabb indult a szezon, ugye, Ilonka néni — néz föl az átvételnél segítkezőre —, vagy két héttel korábban fogtunk neki a töltöge- tésnek. — Olyan jólesett az első spárgalevest megenni — sóhajt közbe a megszólított —, szinte a csontjaimban éreztem: mennek bele a vitaminok! Többet ér ez, mint a füstölt kolbász! — Csak sokkal többet kell dolgozni érte — ezt már Atrok Sándor mondja, aki közben a mérleg mellé plántálta magát, figyelve, ugyan ma hány kiló a fehér, mennyi a lila, a rövidebb, a hosz- szabb, a vékonyabb, a vastagabb spárga. Mert hogy válogatni, azt kell igazán tudni! A spárga majd' egésze külföldre kerül, az ottaniak meg nagyon megnézik, mit tesznek az asztalukra. A minősítés sem mindegy. A hétnyolcféle kategória árai között bizony nagyok a különbségek. Még az ilyen nagy tapasztalatú termelő, mint Átrok Sándor is le-lehajol a mérlegre tett ládához, hogy az elbújt, nem egészen oda illő sípot máshová tegye. —Akkor telepítettük a spárgát, amikor összekerültünk a feleségemmel, annak meg már tizennyolc éve. Bebolon- ditja az embert a pénz. Ilyenkor tavasz- szal meg csak ebből tudunk nyerni valamit. Az öreg telepítést lassan megszüntetjük, hiszen az új már „helyben” van. A régi 1500 szögöl, az új már csak 600. Öregszünk mi is! Ez meg kegyetlen munka jó két hónapig. Se nappala, se éjjele az embernek. CIKKÜNK NYOMÁN: • Dóczi Szabó Györgyné és soksok spárgasíp. • Szedéstől szedésig Ilonka néni idejét kitölti a mosás, a válogatás. t Mit mutat a mérleg? — nézi Átrok Sándor és Klimó Mihály. Betyár érdekes zöldség ez! fordul ki ismét Ilonka néni a készre, papírba bugyolált, ládatornyokba sorakoztatott spárgák közül. — A szezon végére olyan az ember keze, mint a bocs- kor talpa. Aki fél a munkától, nem is vállalja! <— Eddig olyan 22-23 család hozta hozzánk a spárgát — Klimó Mihály egyik szeme a mérleg nyelvén, másik viszont a ládába sorolt sípokat pásztázza —, most, úgy látszik, jobban kell az embereknek a pénz, még ilyen áron is. Jó két év múlva, a telepítésekből, úgy látszik, már negyven családnak lesz szüretelhető termése. Lassan elcsöndesül az udvar. A raktárnak kinevezett kis helyiségben katonás rendben a teli ládák. Most jön a papírmunka: számolni, összegezni ez Klimó Mihály feladnia. Az utcáról széles mosollyal érkezik Almási Sándor, a Zöldért gépkocsivezetője. Míg a kávé megmelegszik, azért belekukkant a ládákba, majd a teherkocsival befarol az udvarra. Aztán már alig marad valami tennivaló: „csak” az üres ládákat kell lepakolni, a teliket még egyszer megmérni, felrakni a kocsira, a lépedő- nyi papírokat kitöltögetni, lepecsételni és a mai napra befejeződik a spárgaátvétel. Klimó Mihály elégedetten állapítja meg: ma 10 mázsa 17 kiló spárga indulhat útnak Jakabszállásról. Á gépkocsivezető indít, az ablakon még kiszól: Csütörtökön jövök! Gál Eszter Egy megalázó kérdőívről Lapunk március 31-ei számában az Elfelejtett katedrataposók című cikkben a nyugdíjas pedagógusok nevében B. Szabó Lász- lóné Kovács Paula mondta el véleményét a kérdőívről, amelyet a közelmúltban a pedagógus-szakszervezethez tartozó idős .emberek kaptak. Mint a nyugdíjas pedagógus asszony nyilatkozta, a kérdések közűi néhányat megalázónak, sértőnek tart. A cikkre Diószegi Dezsöné, a Bács-Kiskun Megyei Társadalombiztosítási Tanács elnöke, valamint titkára, dr. Lapp Jenő a többi közt a következőket írta, mintegy hozzászólásként, véleményként: Társadalmunkban évtizedek óta gond a nyugdíjak vásárlóértékének megóvása, amely a mindenkori gazdasági eredmények függvénye. Különösen érinti ez az időskorú, hosszabb ideje nyugdíjban részesülőket. Ennek megoldása érdekében történtek és történnek különböző központi intézkedések a nyugdíjak évenkénti rendszeres emelésére, kiegészítésére. Az tény és közismert, hogy mindez nem jelent teljes anyagi megoldást, mivel a nyugdíjasok többsége jelenleg négyezer forint alatti nyugdíjat kap. Ez év januári adat szerint csak Bács- Kiskun megyében a 119 ezer 264 nyugdíjasból 71 ezer 102. A probléma megoldására 1983. szeptember 1-jétől a társadalombiztosítás költségvetésén belül elkülönített anyagi keretből lehetőség van az alacsony összegű nyugdíjúak részére kivételes nyugdíjemelésre. Ez valamennyi nyugdíjasra vonatkozik. A nyugdíjak kivételes ellátással történő emelése meghatározott összegig (1983-ban 3500, 1988-ban 4000, 1989-ben 6280 forint) kizárólag méltányossági jogkörben a megyei társadalombiztosítási tanácsok hatáskörébe tartozik. A javaslatok elkészítéséhez központilag adták ki a kérdőívet, ami meghatározott irányelvek szerinti kérdéseket tartalmaz. Az irányelvek ma is érvényesek és a döntéskor valamennyit együttesen mérlegelik. Egyik-másik hiánya azonban önmagában nem kizáró tényező. A hozzátartozókkal kapcsolatos kérdés indokoltságát bizonyítja, hogy több olyan kérelmet kellett azért elutasítani, mert valakivel eltartási szerződést kötött. Ilyen esetben a megélhetés biztosítása az eltartó önként vállalt kötelessége. Az esetenkénti vagy rendszeres anyagi segítés szintén nem kizáró ok. A „Mi képezte megélhetését, amikor szolgálati időt nem szerzett?” kérdésnél lehetőséget kapnak — többek között — a nyugdíjasok annak közlésére, hogy 3-4-5 gyermeket neveltek fel bölcsőde, óvoda, gyecf, gyes nélkül is, eltartottként. Ez is pozitívum lehet a méltányosság gyakorlásánál. 1983-ban valóban bürokratikus módon induk a kivételes nyugdíjkérelmek előterjesztése, elbírálása. Nyomtatvány nélkül többszörös levélváltásra, tanácsi társadalombiztosítási apparátus A megyei tanács egészségügyi osztálya a közelmúltban Kisszálláson rendezte meg a területi szociális gondozásban dolgozók továbbképzését, tapasztalatcseréjét. Bács- Kiskun megyében húszezer nyugdíjas szorul támogatásra, akiknek mintegy negyede területi gondozás keretében kap bizonyos ellátást. — A mi feladatunk: elsősorban a megelőzés — mondta dr. Szikszói István, az egészségügyi osztály csoportvezetője — két generációt érint, az elsőt és a harmadikat, akik társadalmunkban a legelesettebbek. Bács-Kiskun megyében a tanyás településes rendszer a szociális gondoskodás terén is sajátos megoldást kívánt, a területi gondozá- sos hálózat kialakítását. Jelenleg hozzávetőleg 270 hivatásos gondo- ' zó — többségében nő — dolgozik ezen a területen, s lát el közel négyezer idős, sokszor magatehetetlen embert. A gondozói létszám azért hozzávetőleges, mert S- mint azt Trungel Ilona megyei vezető gon- . dozónőtől tudom — tiszteletdíjasok is segítenek, sőt sokan vannak, akik mindenféle juttatás, díjazás nélkül, csupán emberségből vállalják alkalmanként vagy rendszeresen az idősek ellátását. A gondozást igénylők száma pedig — mint azt mindenki, aki ezen a területen dolgozik, tudja — jelenleg tulajdonképpen felmérhetetlen. A „fehér foltokról”, az elhagyatottan élő felderítetlen magányosokról a kisszállási tanácskozáson is sok szó esett amellett, hogy a hozzászólások hangsúlyozták: a gondozás alatt állók súlyos problémái sem megoldottak. Mindezeknek főként pénzügyi okai vannak. Elég, ha csak a Szociális és Egészségügyi Minisztérium pályázatának összegére figyelünk: a 126 millió forint elenyészően kevés a megoldatlan feladatok arányában. • A megyéből 22 pályázat érkezett - úgy is mondhatnánk: ennyien reménykednek, hogy így hozzájuthatnak némi támogatáshoz — „a szociálpolitikai feladatok újszerű megoldására, helyi kezdeményezések kidolgozására a gyermek- és ifjúság-, valamint a felnőttvédelem területén”. Kiskunfélegyháza például „mobil segítő szolgálat” kidolgozását tűzte ki célul. Mint elmondták: a szakképzett gondozónők sokszor valódi feladatukhoz nem jutnak, hiszen a bevásárlás, takarítás, favágás, vízhordás, meszelés is rájuk hárul. Mindaz, amit a család sem tud, vagy nem akar vállalni, rajtuk számon kérhető. Úgy vélik, kevesebb lenne a pályaelhagyás, s a minimális kereseti lehetőség (4000- 4500 forint) ellenére is vonzóbb lenne ez a hivatás, ha ezek alól mentesíthetnék a házi gondozókat. Szolgáltató brigádok megalakítására fordítanák a pályadíjat, takarító, karbantartó munkásokat foglalkoztatnának, akik rendszeresen mozgathatók oda, ahol éppen szükség van a munkájukra. Kiskunhalas egy ifjúsági otthont, átmeneti szállást szeretne kialakítani olyan hajléktalanok vagy átmenetileg gondozásra szorulók részére, akik a végleges’ elhelyezésre várva nem hagyhatók magúkra. Mint azt Gép Károlyné,, a halasi csoportvezető elmondta: a működés során szerzett tapasztalatokat hasznosítva az idősek számára is ki szeretnének alakítani egy átmeneti szállást, amely lehetőséget adna elhelyezésükre a területi gondozás, illetve a szociális otthoni elhelyezés között. A külterület aggásztóán nagy, a terepjáró gépkocsi kevés, reménytelen, hogy mindenhová és annyiszor eljussanak, ahová és ahányszor kellene.- Mi, akik itt ülünk — mpnd- ta Gép Károlyné —,' tisztában vagyunk,' hogy mi a feladatunk, s mennyire nem vagyunk rá képesek. Nem hiszek a virágos jövőben, pedig nekünk kellene vigaszt adnunk azoknak, akik tőlünk várják a támaszt. Nem Sok reményünk van a jelenlegi helyzetben, remény nélkül pedig nem tudom, meddig bírjuk csinálni. A csengődlek hasonló feladattal pályáztak, menedékházzá kívánnak átalakítani egy, az idősek klubja mellett megüresedett, és állami tulajdonba került kúriát. Szó esett a tanácskozáson a szociális gondozásban dolgozók és az egyházak kapcsolatáról, illetve a kapcsolat felvételéről, amelyet oly módon szorgalmaznak, hogy a következő megyei találkozóra az egyházak képviselőit is meghívják. H. T. VJ ALTERNATIVA a láthatáron Fúzió szobahőmérsékleten Március végén röppent fel a hír, : hogy Salt Lake | City (USA, Utah ál- ’ lam) ' ’ yárosában apterikáií kutatók .olyan jkJséfleieket .gégétek, melyek hidrogén szobahőmérsékleten megvalósult fúzióját bizonyították. A kísérletek híre azért szenzációs, mert a nukleáris energia könnyű atommagok összeépülése, fúziója során történő felszabadulását eleddig elképzelhetetlenül magas hőmérsékletű, óriás gázkisülésekkel próbálták megvalósítani. Más eljárás lehetne a még utópisztikus távoli jövőben, mondjuk, a lítium és a deutérium vegyületéből (LID) készült cseppet alkalmas lézerfénnyel ösz- szenyomni, és ‘ a deutériummagokat ezáltal összeépülésre késztetni. Ez ugyan laboratóriumokban világszerte sikeres vizsgálat, de energiatermelő erőmű a lézeres megoldásból nem egyhamar várhatói A gázkisüléses megoldás félipari megvalósítására több államban is (USA, Japán, Szovjetunió, NSZK, Anglia) folyik kutatás. Ä közös piaci országok közös erőfeszítéséből Angliában körülbelül 10 milliárd dollár befektetéssel zajlik a Joint European Torus félipari beállítása, kezdeti eredményekkel és technikai, anyagigénybevételére volt szükség. A kérdőív tulajdonképpen egy nyilatkozat a nyugdíjas részéről, ami egyben környezettanulmánynak is megfelel és a javas- lattevő (előterjesztő érdekképviseleti szerv) igazolja a nyilatkozatban foglaltakat -4- tartalmazza a döntést is és pénzügyi okmánnyá válik. A megyében 1983- tól több tízezer nyugdíjas töltött ki ilyen kérdőívet, melynek alapján kapott havi 100-tól 800 forintig kivételes nyugdíjemelést, ami nem jogszabály szerint járó emelés. Nem is egyszeri segély, hanem havi rendszeres nyugellátás, amit a nyugdíjas élete végéig kap. Eddigi tapasztalatok szerint az érdekképviseleti szervek a hozzájuk tartozó nyugdíjasokat személyesen keresik fel a kérdőívvel. A konkrét esetben a pedagógusszakszervezet városi bizottsága illetékeseinek eljárását mi is helytelennek tartjuk. Egyrészt mert nem történt olyan intézkedés, hogy minden nyugdíjas pedagógus nyugdíját ötezer forintra kiegészítik, másrészt, hogy levélben keresték fel nyugdíjasainkat. technológiai problémák megoldásra váró feladataival együtt, várhatóan '“2010 tájékára. Atommagok lazán kötve A magfúzió energiát azáltal tud termelni, hogy a lazán kötött atommagok szorosabban kötöttekké alakulnak át, a szorosabb kötés által felszabadított energia hasznosítható, ha kinyerhető technikailag. A könnyű és a nehéz atommagok vannak lazán kötve, a legszorosabban kötöttek avas körüli elemek atommagjai. Az urán maghasadása is azért megy végbe, hogy a hasadási termékmagok szorosabban kötöttek lehessenek. A hasadási folyamat aránylag spontán, magától is végbemegy. Az „aránylag” csak azt jelenti, hogy az urántömbnek elég tisztának és elég nagy méretűnek kell ehhez lennie. A kezdő lökést pedig a kozmoszban mindenütt jelen levő neutronsugárzás végzi el. A fúzió, a könnyű atommagok ösz- szeépülése viszont korántsem olyan spontán folyamat, mint a hasadás. Áhhoz, hogy két könnyű.atommag összeépüljön, egymást ^.magerők hatótávolságán (10—13 cm: a cm milliomod részének tízmilliomod része) belülre meg kell közelíteniük, s mindezt a két mag között fellépő elektromos taszítással szemben. Ez nagyon nagy erő, mely a távolság négyzetével fordítva arányos. Normális körülmények között ezért nem indul be a fúzió: például a hidrogén atommagok nem rendelkeznek elég nagy sebességgel ahhoz, hogy a másik, könnyű atommag előtt számukra feltornyosuló hegyet, a Coulomb-taszítás korlátját legyűrjék. Ez csak a csillagok több millió fokos belső hőmérsékletén fordul elő jelentős hányadban, ahol épp a nagy meleg velejárója az, hogy az atomok tetemes részének van már elég nagy sebessége ehhez a hegymászáshoz. Persze, ekkora hőmérsékleten az anyag már régen olyan állapotba kerül, hogy az ütközések során az atomokról úgyszólván lemállott az elektronburok és önálló létet kezdett. Két tudós megfigyelése Á magok Coulomb-féle taszítása rövid távon mint az összeépülés korlátja — ez az a felismerés, ami a forró fúzió felé terelte a kutatókat. Ez az a körülmény, ami a gát leküzdése során rendkívüli anyagtechnológiai problémákat állít elénk. Ezért figyelt fel mindenki a szobahőmérsékletű (a millió fokhoz képest igazán hideg) fúzió hírére. A hír szerint két kutató: Martin Fleischmann és B. Stanley Pons arra figyelt fel, hogy nehézvizet elektrolizál- va platina- és palládiumelektródák között, a berendezésből a fúzió csalhatatlan jeleit tapasztalták. Nevezetesen: energia termelődött (az elektrolíziséhez képest szokatlanul sok hő képződött), es a palladiumeleklróda tájáról, a hát- É térből kiemelkedő’ negtrönsugárzás volt észlelhető. Az újságok rögtön a hideg fúzió energiatermelésben ígért előnyeit kezdték emlegetni. Mert hogy víz mindenütt van, a víz elektrolízisével lehet előállítani a nehézvizet, mindenkinek les 2? hideg fúziós erőműve. Leomlik az uránhasadásos energiatermelés geopolitikai korlátja. A hideg fúziónak nincs radioaktív környezetszennyezése, amely a nukleárisenergia-termelés komoly gondja. A sugárvédelem bizonyára megoldható, hiszen a neutronsugár- / zás falakkal elnyelethető. És így tovább. A gond csak abban állt, hogy immár több mint 50. éve szinte iparszerűen folyt a nehézvizgyártás — különösebb zökkenő és világhír nélkül. Senki sem akart hinni a/fülének, hogy egy ilyen lehetőség figyelmen kívül maradt volna. Ugyanakkor az izgalmas lehetőségek ígérete hajtotta a kutatókat az újsághírek kísérleti ellenőrzésére, Merthogy a fizikában — és a többi természettudományban — a tények kísérletileg (és más által is) bizonyítandók, a becsületszó nem elég. Hazai válasz a kihívásra ■ Április elején Debrecenben, a Kossuth Lajos Tudományegyetem Fizikai Intézetében Csikai Gyula akadémikus és munkatársai már előzetes eredményekről számolhattak be, melyek az általuk megkezdett kontrollkísérletek- ben születtek. Csikai professzor, akit a fizikus-közvélemény briliáns kísérletezőként ismer, csoportjával huzamosabb ideje éppen a hidrogén és a nehézhidrogén felhalmozódását tanulmányozta különböző fémeken; ez a feladat más indíttatású kutatás része volt. így nem csoda, hogy hazánkban miért éppen ők és miért (úgyszólván) azonnal válaszolhattak a kihívásra. A kontrollkísérlet a hír árnyalt igazolását ígéri. Tehát: valóban van fúziós effektus a palládiumelektródánál, mely közismert .módon jól elnyeli, feldúsítja- a hidrogént. S ahol sok a hidrogén, elvben több fúziós esemény is előfordulhat (nem ez tehát az igazi felfedezés). A lényeg a fúziós események számában van. Kérdés, hogy a mindenütt jelenlevő neutronháttér felett mekkora azoknak a neutronoknak a száma, amelyek félreismerhetetlenül a fúziós esemény eredményei és így tanúsítói. Ezen a mennyiségen múlik a palládiu- mos elektrolízis mint a hidrogénfúziós . „erőmű” jövője. Előbb tehát a pontos, gondos mérés, amihez, bizony, idő kell. S akkor pontosan feltérképeződnek majd a viszonyok és kialakulnak az esetleges ipari alkalmazás lehetőségei, határai, technikai és anyagi feltételei. Abonyi Iván
