Petőfi Népe, 1989. május (44. évfolyam, 102-127. szám)
1989-05-27 / 124. szám
1989. május 27. • PETŐFI NÉPE • 11 SPORT • SPORT • SPORT • SPORT • SPORT • SPORT AZ NB I-TŐL A KÖRZETI BAJNOKSÁGIG Kiesés és feljutás a labdarúgó-bajnokságban Cseng a telefon, levelek érkeznek — nem is ritkán — s az olvasók, szurkolók, sőt olykor egyesületi vezetők érdeklődnek: meg tudjuk e mondani, hogy az idei bajnokság végén hányán esnek ki a különböző NB-s, megyei és más bajnokságok során, és kik lesznek (lehetnek) a feljutók? A választ keresve kiderült, hogy a helyzetünk nem is könnyű, hiszen — ahány ház, annyi szokás, vagyis — a versenykiírás szinte valamennyi osztályban eltérő, s a labdarúgás jelenlegi vezetésének sikerült olyan bonyolult keretet alkotnia, amelyben még az avatottak számára is sok a bizonytalan tényező. Az olvasók számára ezt próbáljuk most kibogozni. Sportéletünkről, a gyermeknap ürügyén A csúcson is akad kérdőjel A magyar labdarúgás „csúcsa” az NB I. A részt vevő 16 csapatból a küzdelem végén csak 12 együttes lehet biztos abban, hogy jövőre is tagja lesz az élgárdának. A kiírás szerint a 15—16. helyezett kiesik. Ez volt a korábbi gyakorlat is. Az MLSZ azonban az idén — ki tudná megmondani, hogy kinek az ötletére? 4— kissé megcifrázta a dolgot, és a 13—14. helyezett csapat osztályozom kényszerül. Hogy kivel? Ez is kiderül. Az NB II. osztály két csoportjának győztese egyenes ágon felkerül az NB I. két utolsó helyezettjének helyére, és az NB II. két második csapata játssza az osztá- lyozót. Hogy az osztályozó pontosan mikor és hogyan fplyik majd le, az a kiírásból nem derült ki. Az NB II. osztályában valamivel egyszerűbb a dolog. A két 16-os csoportból 3-3 csapal,.tehát a 14—15—16. helyezett kiesik, és felkerül a hat NB III-as csoport győztese. Hasonló a helyzet az NB III. hat csoportjában is, ahol ugyancsak 1-1 feljutó és 3-3 kieső lehet. A feljutás itt is, szerencsére, osztályozó nélkül történik. A megyében már bonyolultabb A bonyodalmak a megyei bajnokságnál kezdődnek azért, mert az elmúlt évben a 19 megye bajnoki kiírása sem volt egységes. Már abban is különböztek, hogy akadtak megyék, ahol átvették az NB-s bajnokságok rendszerét, vagyis a döntetlen esetén 11-es rúgásokat, a többség azonban maradt a régi 2 pontos rendszerben. Mivel a megyei szövetségek eddig nem tartoztak az MLSZ irányítása alá, erre joguk volt. A feljutás kérdésénél itt sincs vita, ám a kiesés már jóval bonyolultabb. Elméletileg egy csapat jut fel és egy esik ki, ám ez a szám döntően függ a magasabb osztályokban szereplő csapatok eredményétől. Vegyünk erre egy példát. Az NB III. Körös-csoportjában pillanatnyilag a H. Kun B. SE és a Soltvadkert áll kiesőhelyen a megyénkből. Ha — tegyük fel — a bajnokság végén is hasonló lenQe az állás, akkor a megyei bajnokságból nem egy, hanem há- rom csapat kerülne a kiesés szomorú sorsára. Ezt a számot csökkenheti, ha az említett két együttes a további három forduló során elkerül a kiesőhelyről, de növelheti például, ha az NB II-ből a BSK vagy a KSC kiesik, és a Köröscsoport utolsó négy helyén kettőnél több Bács-Kiskun megyei csapat végez. A megyei I. osztály esetleges nagyobb „elhullása” természetesen kihat a megyei II. osztály két csoportjára is. Az északi és déli csoport bajnokai — nevük az idén már ismert: a Kerekegyháza és a Bajai Tsz SK — feljut az első osztályba, de a kiesők számát növelheti az első osztályból kiesett csapat hovatartozása. Igaz, e helyzeten pillanatnyilag az segít, hogy az északi csoportban visszalépések miatt csak 14 csapat játszik. Bajnokság, feljutás nélkül Furcsasága a megyénkben zajló körzeti bajnokságoknak, hogy a létszám ebben, a legalacsonyabb osztályban sehol sem teljes, és még inkább az, hogy csak a kecskeméti, bajai és kalocsai csoport győztesei számára biztosít a kiírás lehetőséget a megyei II. osztályba jutásra. A kiskunfélegyházi és kiskunhalasi csoport győztese nem élvez ilyen jogokat, így a küzdelem valójában tét nélkül folyik, hiszen sem feljutó, sem pedig kieső nincs. A megyei labdarúgó-szövetség vezetői éppen a közelmúltban határoztak úgy, hogy ezen a lehetetlen állapoton változtatni kell. A bajnoki rendszer akkor jó és igazságos, ha a körzeti bajnokságtól az NB I-ig folyamatos, és osztályozó nélkül egyenes feljutást biztosít valamennyi osztály győztesének. Ez a terv; és minden bizonnyal megvalósítható, hiszen az új MLSZ megalakulása után a bajnoki rendszer is végre (talán) egységes irányítású, egymásba kapcsolódó gépezet lesz. — bozó — Azt tartják: lyukas zsákba nem érdemes aranyat pakolni. Bár az is igaz, hiába ép a zsákunk, ha éppenséggel lyukas a zsebünk. Mindez sportéletünk mai helyzetéről merengve jutott eszembe. Bárkivel beszélek, akinek csak apró köze is van valamely klubunk, szakosztályunk, versenyzőnk ügyeihez, azonnal rávágja: sajnos, nincs pénz. A támogatók elmaradnak, az egyesület kasszája üres, napi gazdasági problémák keserítik meg a sportvezetők életét. Miként jutottunk, juthattunk el idáig? Persze, könnyű a felelet: a magyar sportot nem lehet kiszakítani a gazdasági életből. Ha a támogatóknak rosszul megy, elfogy a pénz az egyesületi kasszából. Egy dolog minden bizonnyal igaz: gazdaságunk mélyrepülése közben magával rántott a feneketlen mélynek tűnő gödörbe számos ártatlan társat. A sport köztük van-e? Nem tudok egyértelmű választ adni rá. Hallok ugyanis olyan véleményeket, hogy nem mindig kellőképpen használják föl egyesületeink a hozzájuk ilyen-olyan címen eljuttatott pénzeket. Utcazsargonnal élve: „lé” van, csak követhetetlen, merre folydogál el. Megint mások meg vannak győződve arról, hogy a gondok ellenére is haszonnal üzemelő vállalatok azért nem juttatnak nagyobb összeget el a sportegyesületekhez, mert az utóbbi időben sokat csalódtak a magyar versenyzőkben. Említik a doppingügyeket, a labdarúgó bunda- maffiát, amelynek során besáro- zódtak a fociért áldozni hajlandó, egyébként szeplőtlen vállalatok és vezetőik. Szűkebb hazánkban maradva: a kecskeméti kosáredző kontra helyi sportvezetők ügye fagyasztott be (állítólag) megannyi forintcsatomát. S a napokban terítékre került a bajaiak kellemetlen tartozása: az egykori nagyegyesület, amely mára csak igazából labdarúgó- és kosárlabdacsapatot üzemeltet, képtelen kifizetni egy játékosért a szerződésben rögzített átigazolási összeget. Láthatáron az apokalipszis a magyar sportban? Ezt talán a legpesszimistábbak sem gondolhatják komolyan. Tény azonban, hogy alaposan megváltozott a sport társadalmi és gazdasági életünkben elfoglalt helye és szerepe. Emlékszem például az öt évvel ezelőtti eseményre, amikor a KSC megszüntette úszó- és vízilabda-szakosztályát. A vízmű vállalat harcolt a hontalanokért, mondván: ott majd végleges otthonra lelnek. Hói másutt ha a nem a „vizeseknél”? S milyen ma a sportolók, a KVSC helyzete? Miközben az anyacég látszólag jól prosperál, az egyesület az év első felének végén még nem rendelkezik költségvetéssel! A vízipóló- zók például (teljesen szabálytalan módon) a baráti kör számlájára utaznak mérkőzésekre és versenyekre. Többet azonban le kellett mondaniok, mert üres a kassza. Az egyesületben háromszáz igazolt sportoló van, félezren vesznek részt úszásoktatásban. Létük bizonytalan, a megszűnés veszélye fenyegeti a klubot, utcára kerülhet több száz gyermek. A bázisvállalat közben bővíti szállodáit, nudistastrandot épít. Talán morbid a kérdés: kinek épül, ha a most még gyermekkorban lévő, leendő napimádó naturisták nem tanulnak meg úszni ...? S itt eljutottam a lényeghez: gyermekekhez. Hiszen egyesületeink, sportunk anyagi létbizonytalansága elsősorban nem a mai élversenyzőket, a legjobbakat érinti. A jövőben érezteti majd hatását akkor, amikor a mostam gyermekek szeretnének nyugodt körülmények közt sportolni, mozogni. Értük, miattuk kellene végre rendezni a sorokat, s nem csak a gyermeknap ürügyén. A cél közös, megvalósítása alól nem húzhatja ki magát sem vállalat, sem pedig sportegyesület. Meg kell találni végre azokat a lehetőségeket, amelyek megélhetést kínálnak a jól és okosan gazdálkodó kluboknak és versenyzőiknek. Mert a kapott pénzt be- osztóan kell kezelni. A múltban kiapadhatatlannak tűnt a bőségszaru: ha kértek, azonnal kaptak támogatást a sportszervek. Futotta sok olyan dologra, amelynek csak szőr mentén volt köze a sporthoz, vagy még annyira sem... Gyermeknap. Egy esemény, amelynek alkalmával nem szabad megfeledkezni az ünnepeltek egészségéről, egészséges életmódjáról sem. Ezek leghatékonyabb eszköze a sport, a testmozgás. Lehetőségét a legrosszabb gazdasági helyzetben is meg kell teremteni. A lyukas zsákot (például szervezett gyermek- és diáksporttal) mihamarabb be kéne foltozni. És sopánkodás helyett „aranynyal” (edzett, rendszeresen sportoló gyermekekkel) megtölteni. Rajtmár István OLVASÓNK ÍRJA! Baj van a zászlók ismeretével Kinek jár a kalóriaköltség-térítés? MEGKÉRDEZTÜK: Miért esett ki a KSC cselgáncscsapata az I. osztályból? A nemzetközi sportrendezvények „protokoll” részét is figyelemmel kísérők igazolhatják, hogy baj van a nemzetek zászlóinak ismeretével. Nem újkeletű ez a felfedezésem. Már évek óta bosszant, hogy a hazai nemzetközi versenyeken (EB-ken, vb-ken is) sokszor pontatlanul, figyelmetlenül függesztik ki a versenyen részt vevő nemzetek zászlóját. A külföldről közvetített sportesemények helyszíneit is figyelemmel kísérem, s tapasztalatom, hogy ott többet törődnek ezzel az „aprósággal”. Mi, magyarok is bosszankodunk, ha nemzeti lobogónkat fordítva teszik ki. A színek sorrendje ugyanis nem mindegy. Ezt már szóvá tettem az AISH-hoz írt levelemben is, de nem nagyon foglalkoznak az üggyel. Az a megállapításom, hogy főleg akkor vannak zavarban a jószándékú zászlókitevők, (pá- lyagondnokok, sportcsarnoki dolgozók stb.), ha az adott zászlóban piros szín is van. Azt gondolják, hogy ha a magyar zászló függőlegesen elhelyezve és szemből nézve balról jobbra: • Kecelen május 28-án, vasárnap délután 16 órai kezdettel tartják! az általános iskolások tornaünnepélyét, amelyen 1200 tanuló vesz részt. • Május 27-én, szombaton Soltvad- kerten megkezdődnek- a megyei serdülő labdarúgó-bajnokság döntői. Az első fordulóban 15 órakor a Kiskőrös— KTE, 17 órakor a Sükösd—KTK csapatai mérkőznek. A vesztesek kiesnek a küzdelemből. A két győztes május 31-én és június 3-án Kalocsa bajnokával játszik, ugyancsak Soltvadkerten. • Kilenc magyar ökölvívó indul a hétfőtől szombatig tartó Európa- bajnokságon, amelynek a görög főváros ad otthont. A 12 súlycsoportból piros-fehér-zőld, akkor ez minden állam zászlójánál így van. S ebben tévednek. Ezért fordul elő, hogy a csehszlovák és lengyel zászlókat legtöbbször fordítva teszik ki. Ezeknél a zászlóknál a fehérnek kell balról lennie. A lengyel zászló ugyanis, ha fordítva teszik fel, akkor indonéz. Ha a nagy nemzetközi sportesemények alkalmával elkövetik ezeket a „kis” bakikat, akkor azon már nem csodálkozhatunk, hogy a kisebb, megyei vagy klubszintű rendezvényeken is előfordulnak tévedések. Az azonban már bosszantó, ha jó szándékkal, segíteni akarással közeledik az ember a rendezőhöz, de a segítő tanácsot nem fogadja el. A visszautasított segítség egyébként május 20-án, a kecskeméti uszodában történt. A külföldiek — ha udvariasságból nem is szólnak — megjegyzik maguknak, hogy az adott ország versenyén nem ismerték hazájuk zászlóját. háromban nem indítanak versenyzőt. A legjobb eredményt a 48 kg-os Isasze- gitől és az 51 kg-os Váraditól várja Papp László szövetségi kapitány, de kellemes meglepetést okozhatnak az ifjú reménységek: Bognár, Szűcs és Gál is. •A katonatelepi Mathiász János Általános Iskolában nemrég alakult meg a diáksportkör. A héten az iskola udvarán nagy munkába kezdtek. A Kecskeméti Törekvés Mgtsz, az Ingatlankezelő és Távfűtő Vállalat és a Szőlészeti Borászati Kutató Intézet támogatásával társadalmi munkában sportpályát építenek a diákoknak. •Hétfőn Baján, a Vasvári Pál utcai A magyar sportélet — de nem csak a sportélet — egyik legellentmondásosabb jelensége az, hogy a rangok, címek, fizetéskiegészítő pótlékok, jutalmak döntő többsége adható (nem pedig automatikusan jár), ha az illető teljesíti a feltételeket. Ez pedig visszaélésekre, szubjektív mérlegelés alapján meghozott döntésekre ad lehetőséget. Erre kiváló példa volt a nemrégiben adományozott mesteredzői címek körül kirobbant botrány, amely végül is elindítója lett Schulek Ágoston atléta szövetségi kapitány lemondásának. — Vajon mi a helyzet az úgynevezett kalóriaköltség-térítéssel, közismertebb nevén a nemzetközi kategóriájú sportolóknak járó pénzzel? Ezt ki kaphatja meg| és meddig? — kérdezte az MTI munkatársa Berényi Miklósnétól, az ÁISH főelőadójától. — A meghatározás szerint ez a pénz is adható, s azok kaphatják, akik — legyen az egyéni vagy csapatsportág — egy esztendő nagy nemzetközi eseményein meghatározott pontmennyiséget összegyűjtenek, egy különleges mérce alapján. Tehát nemcsak olimpiákon, vb-ken, EB-ken lehet az ehhez szükséges pontokat megszerezni, hanem az A kategóriás viadalokon is. Az összege maximum 7000 forint. A klub ennék a felét teheti hozzá. Két vagy pályán 17 órakor kezdődik a Baja— Zombor öregfiúk barátságos labdarúgó-mérkőzés. Pályára lépnek többek között a BSK NB Il-es csapatának egykori sikerkovácsai, így Morgós, Becker, Janicsák és Róth is. • A kézilabda megyei férfibajnqjc- ság csütörtökön lejátszott mérkőzésének eredménye: Kecel—KAC 31—28. Ifjúsági eredmény: Kecel—KAC 40 —15. • Csütörtökön egy ausztrál, egy brit és két nepáli hegymászó után két lengyel alpinista is felért a világ legmagasabb hegycsúcsára, a Mount-Everestre. Ezzel eddig összesen 270 ember járta meg a 8848 méteres magasságot. három évig kaphatja a sportoló a teljesítés után. , V— Ha „adható", akkor végső fokon a sportvezetés minden egyes esetben mérlegel.-% Ha nem merül fel kizáró ok, akkor mindenkinek meg szoktuk adni, aki megszerzi a pontokat. — Mi lehet kizáró ok? — Például fegyelmi vétségek, külföldi szerződés, netán végleg külföldre távozás, még akkor is, ha legális úton — például házasságkötés — történik. — Ezek szerint az idegenlégiósok sem kapják ezt az összeget? — Természetesen nem. — Ön egyetért ezzel? Hiszen ők is ugyanúgy megdolgoztak azért a pénzért, mint az itthon maradó társaik. — Ez a szabály. Egyébként amikor itthon tartózkodnak, és a válogatott rendelkezésére állnak, akkor abban a hónapban folyósítjuk nekik ezt az ősz- szeget. — Hogyan lehetséges, hogy sokan még aktív pályafutásuk befejezése után két-három éven keresztül kapják a „nemzetközi pénzt"? — Ha itthon vannak, ez jogos is, hiszen többnyire a sport területén dolgoznak tovább. — De van, aki nem a sportban dolgozik! — Mindegy, neki akkor is jár. • Kecskeméten rendezték meg az általános iskolás korú kosárlabdázók területi döntőjét. A fiúknál a kecskeméti hunyadivárosi általános iskola csapata a 2. helyen végzett. A kecskeméti Lánchid Utcai Általános Iskola leánycsapata első lett, és ezzel bekerült az országos döntőbe. • Az elmúlt hét végi brüsszeli női Európa-bajnokság után kemény kritikával illették odahaza az NDK női tornászait. A Szöult követő őrségváltás a lehető legrosszabbul sikerült, hiszen a 17. kontinensbajnokságon 30 év után először maradtak érem nélkül az NDK sportolói. A KSC cselgáncsszakosztálya a jogelőd, a Kecskeméti Dózsa révén szinte az alapitó tagok közé számit a sportágban. Az I. osztályú csapatbajnokságon kezdettől fogva részt vettek a kecskemétiek. Kétszer nyertek aranyérmet és többször végeztek a dobogón. Egyszer már voltak kiesők, de az akkori bajnoki rendszer szerint osztályozó következett, és ezt megnyerve visszakerültek. Az idei EB cselgáncssikerei után — amelyen Zsoldos révén a KSC is kivehette részét — a kívülállók számára váratlanul jött a hír, hogy a KSC csapata a csapatbajnokságon, két vereséggel, a kiesők közé került. Valóban ilyen yáratlan volt a csapat balsikere? A kérdésre Varga András mesteredző, a KSC vezetőedzője válaszolt. — Őszintén mondom, hogy számomra teljesen váratlan volt ez az eredmény. Igaz, hogy a csapatunk most nem olyan erős mint korábban, mert több juniorkorú versenyzőt is tatamira állítottunk, de tudtam, hogy Deák jó erőben van, Tóth L. a sérülése után már hárcképes, és bíztam Zsoldosban is. Vállalta a szereplést E. Kovács János, aki még most is rendszeresen edz. A sorsolásnál nem volt szerencsénk, mert az alsó ágra kerültünk és első mérkőzésünket a későbbi bajnok Ú. Dózsával vívtuk. És ezt a mérkőzést valójában mi nyertük meg. Horváth, Deák és E. Kovács győzött, de Tóth Lászlótól és Zsoldostól intésekkel elvették a mérkőzést a bírók. Tóth L. állandóan támadott Csák ellen, mégis passzivitásért őt intették kétszer. Zsoldos hiába tépte- rángatta Tóth Attilát, mert az a szőnyeg szélére húzta és kilökte, mégis Zsoldost intették keikokuval. A mérkőzést végül 3:4-re elvesztettük. A Miskolci VSC ellen Tóth L. és Deák ipponnal nyert, de a Zsoldos—Pusztai mérkőzésen megismétlődött az előbbi eset és az EB-bronzérmesünk nem tudott pontot szerezni.1 — Mk jelent a kiesés a KSC- nek? — Lényegében semmit, mert a CSB-nek nincs igazi tétjé. A verseny előtt még az is felmerült, hogy esetleg nem indítjuk a csapatot — nem azért, mert nem volt megfelelő gárdánk, hanem —, mert lényegében több anyagi áldozatba kerül, mint amennyit ér a jelenlegi formájában. Csak a hagyományok miatt döntöttünk mégis az indulás mellett, s bár kiestünk, nem hiszem, hogy jóvátehetetlen tragédiát jelentene. A fiataloknak jó lehetőség volt a versenyzésre és remélem jövőre vissza tudunk kerülni a legjobbak közé — mondta Varga András. Sz. Z. Mező István okleveles sportszervező RÖVIDEN • RÖVIDEN • RÖVIDEN • RÖVIDEN