Petőfi Népe, 1989. május (44. évfolyam, 102-127. szám)

1989-05-27 / 124. szám

1989. május 27. • PETŐFI NÉPE • 11 SPORT • SPORT • SPORT • SPORT • SPORT • SPORT AZ NB I-TŐL A KÖRZETI BAJNOKSÁGIG Kiesés és feljutás a labdarúgó-bajnokságban Cseng a telefon, levelek érkeznek — nem is ritkán — s az olvasók, szurkolók, sőt olykor egyesületi vezetők érdeklődnek: meg tudjuk e monda­ni, hogy az idei bajnokság végén hányán esnek ki a különböző NB-s, megyei és más bajnokságok során, és kik lesznek (lehetnek) a feljutók? A választ keresve kiderült, hogy a helyzetünk nem is könnyű, hiszen — ahány ház, annyi szokás, vagyis — a versenykiírás szinte valamennyi osztályban elté­rő, s a labdarúgás jelenlegi vezetésének sikerült olyan bonyolult keretet alkotnia, amelyben még az avatottak számára is sok a bizonytalan tényező. Az olvasók számára ezt próbáljuk most kibogozni. Sportéletünkről, a gyermeknap ürügyén A csúcson is akad kérdőjel A magyar labdarúgás „csúcsa” az NB I. A részt vevő 16 csapat­ból a küzdelem végén csak 12 együttes lehet biztos abban, hogy jövőre is tagja lesz az élgárdának. A kiírás szerint a 15—16. helye­zett kiesik. Ez volt a korábbi gyakorlat is. Az MLSZ azonban az idén — ki tudná megmondani, hogy kinek az ötletére? 4— kissé megcifrázta a dolgot, és a 13—14. helyezett csapat osztályozom kényszerül. Hogy kivel? Ez is ki­derül. Az NB II. osztály két cso­portjának győztese egyenes ágon felkerül az NB I. két utolsó helye­zettjének helyére, és az NB II. két második csapata játssza az osztá- lyozót. Hogy az osztályozó pon­tosan mikor és hogyan fplyik majd le, az a kiírásból nem derült ki. Az NB II. osztályában valami­vel egyszerűbb a dolog. A két 16-os csoportból 3-3 csapal,.tehát a 14—15—16. helyezett kiesik, és felkerül a hat NB III-as csoport győztese. Hasonló a helyzet az NB III. hat csoportjában is, ahol ugyan­csak 1-1 feljutó és 3-3 kieső lehet. A feljutás itt is, szerencsére, osztá­lyozó nélkül történik. A megyében már bonyolultabb A bonyodalmak a megyei baj­nokságnál kezdődnek azért, mert az elmúlt évben a 19 megye baj­noki kiírása sem volt egységes. Már abban is különböztek, hogy akadtak megyék, ahol átvették az NB-s bajnokságok rendszerét, vagyis a döntetlen esetén 11-es rúgásokat, a többség azonban maradt a régi 2 pontos rendszer­ben. Mivel a megyei szövetségek eddig nem tartoztak az MLSZ irányítása alá, erre joguk volt. A feljutás kérdésénél itt sincs vita, ám a kiesés már jóval bonyo­lultabb. Elméletileg egy csapat jut fel és egy esik ki, ám ez a szám döntően függ a magasabb osztá­lyokban szereplő csapatok ered­ményétől. Vegyünk erre egy pél­dát. Az NB III. Körös-csoportjában pillanatnyilag a H. Kun B. SE és a Soltvadkert áll kiesőhelyen a megyénkből. Ha — tegyük fel — a bajnokság végén is hasonló lenQe az állás, akkor a megyei bajnokságból nem egy, hanem há- rom csapat kerülne a kiesés szo­morú sorsára. Ezt a számot csök­kenheti, ha az említett két együt­tes a további három forduló során elkerül a kiesőhelyről, de növelhe­ti például, ha az NB II-ből a BSK vagy a KSC kiesik, és a Körös­csoport utolsó négy helyén kettő­nél több Bács-Kiskun megyei csa­pat végez. A megyei I. osztály esetleges nagyobb „elhullása” természete­sen kihat a megyei II. osztály két csoportjára is. Az északi és déli csoport bajnokai — nevük az idén már ismert: a Kerekegyháza és a Bajai Tsz SK — feljut az első osztályba, de a kiesők számát növelheti az első osztályból ki­esett csapat hovatartozása. Igaz, e helyzeten pillanatnyilag az segít, hogy az északi csoportban vissza­lépések miatt csak 14 csapat ját­szik. Bajnokság, feljutás nélkül Furcsasága a megyénkben zajló körzeti bajnokságoknak, hogy a létszám ebben, a legalacsonyabb osztályban sehol sem teljes, és még inkább az, hogy csak a kecs­keméti, bajai és kalocsai csoport győztesei számára biztosít a kiírás lehetőséget a megyei II. osztályba jutásra. A kiskunfélegyházi és kis­kunhalasi csoport győztese nem élvez ilyen jogokat, így a küzde­lem valójában tét nélkül folyik, hiszen sem feljutó, sem pedig ki­eső nincs. A megyei labdarúgó-szövetség vezetői éppen a közelmúltban ha­tároztak úgy, hogy ezen a lehetet­len állapoton változtatni kell. A bajnoki rendszer akkor jó és igazságos, ha a körzeti bajnokság­tól az NB I-ig folyamatos, és osztályozó nélkül egyenes feljutást biztosít valamennyi osztály győz­tesének. Ez a terv; és minden bizonnyal megvalósítható, hiszen az új MLSZ megalakulása után a baj­noki rendszer is végre (talán) egy­séges irányítású, egymásba kap­csolódó gépezet lesz. — bozó — Azt tartják: lyukas zsákba nem érdemes aranyat pakolni. Bár az is igaz, hiába ép a zsákunk, ha éppenséggel lyukas a zsebünk. Mindez sportéletünk mai helyze­téről merengve jutott eszembe. Bárkivel beszélek, akinek csak apró köze is van valamely klu­bunk, szakosztályunk, verseny­zőnk ügyeihez, azonnal rávágja: sajnos, nincs pénz. A támogatók elmaradnak, az egyesület kasszá­ja üres, napi gazdasági problé­mák keserítik meg a sportveze­tők életét. Miként jutottunk, juthattunk el idáig? Persze, könnyű a felelet: a ma­gyar sportot nem lehet kiszakíta­ni a gazdasági életből. Ha a tá­mogatóknak rosszul megy, el­fogy a pénz az egyesületi kasszá­ból. Egy dolog minden bizonnyal igaz: gazdaságunk mélyrepülése közben magával rántott a fene­ketlen mélynek tűnő gödörbe számos ártatlan társat. A sport köztük van-e? Nem tudok egyértelmű választ adni rá. Hallok ugyanis olyan vé­leményeket, hogy nem mindig kellőképpen használják föl egye­sületeink a hozzájuk ilyen-olyan címen eljuttatott pénzeket. Utca­zsargonnal élve: „lé” van, csak követhetetlen, merre folydogál el. Megint mások meg vannak győződve arról, hogy a gondok ellenére is haszonnal üzemelő vállalatok azért nem juttatnak nagyobb összeget el a sportegye­sületekhez, mert az utóbbi idő­ben sokat csalódtak a magyar versenyzőkben. Említik a dop­pingügyeket, a labdarúgó bunda- maffiát, amelynek során besáro- zódtak a fociért áldozni hajlan­dó, egyébként szeplőtlen vállala­tok és vezetőik. Szűkebb hazánk­ban maradva: a kecskeméti ko­sáredző kontra helyi sportveze­tők ügye fagyasztott be (állító­lag) megannyi forintcsatomát. S a napokban terítékre került a bajaiak kellemetlen tartozása: az egykori nagyegyesület, amely mára csak igazából labdarúgó- és kosárlabdacsapatot üzemeltet, képtelen kifizetni egy játékosért a szerződésben rögzített átigazolá­si összeget. Láthatáron az apokalipszis a magyar sportban? Ezt talán a legpesszimistábbak sem gondolhatják komolyan. Tény azonban, hogy alaposan megváltozott a sport társadalmi és gazdasági életünkben elfoglalt helye és szerepe. Emlékszem pél­dául az öt évvel ezelőtti esemény­re, amikor a KSC megszüntette úszó- és vízilabda-szakosztályát. A vízmű vállalat harcolt a honta­lanokért, mondván: ott majd végleges otthonra lelnek. Hói másutt ha a nem a „vizeseknél”? S milyen ma a sportolók, a KVSC helyzete? Miközben az anyacég látszólag jól prosperál, az egyesület az év el­ső felének végén még nem rendel­kezik költségvetéssel! A vízipóló- zók például (teljesen szabálytalan módon) a baráti kör számlájára utaznak mérkőzésekre és verse­nyekre. Többet azonban le kellett mondaniok, mert üres a kassza. Az egyesületben háromszáz iga­zolt sportoló van, félezren vesz­nek részt úszásoktatásban. Létük bizonytalan, a megszűnés veszé­lye fenyegeti a klubot, utcára ke­rülhet több száz gyermek. A bá­zisvállalat közben bővíti szállo­dáit, nudistastrandot épít. Talán morbid a kérdés: kinek épül, ha a most még gyermekkor­ban lévő, leendő napimádó natu­risták nem tanulnak meg úsz­ni ...? S itt eljutottam a lényeghez: gyermekekhez. Hiszen egyesüle­teink, sportunk anyagi létbizony­talansága elsősorban nem a mai élversenyzőket, a legjobbakat érinti. A jövőben érezteti majd hatását akkor, amikor a mostam gyermekek szeretnének nyugodt körülmények közt sportolni, mo­zogni. Értük, miattuk kellene végre rendezni a sorokat, s nem csak a gyermeknap ürügyén. A cél közös, megvalósítása alól nem húzhatja ki magát sem válla­lat, sem pedig sportegyesület. Meg kell találni végre azokat a lehetőségeket, amelyek megélhe­tést kínálnak a jól és okosan gaz­dálkodó kluboknak és verseny­zőiknek. Mert a kapott pénzt be- osztóan kell kezelni. A múltban kiapadhatatlannak tűnt a bőség­szaru: ha kértek, azonnal kaptak támogatást a sportszervek. Fu­totta sok olyan dologra, amely­nek csak szőr mentén volt köze a sporthoz, vagy még annyira sem... Gyermeknap. Egy esemény, amelynek alkalmával nem szabad megfeledkezni az ünnepeltek egészségéről, egészséges életmód­járól sem. Ezek leghatékonyabb eszköze a sport, a testmozgás. Le­hetőségét a legrosszabb gazdasági helyzetben is meg kell teremteni. A lyukas zsákot (például szerve­zett gyermek- és diáksporttal) mi­hamarabb be kéne foltozni. És sopánkodás helyett „arany­nyal” (edzett, rendszeresen spor­toló gyermekekkel) megtölteni. Rajtmár István OLVASÓNK ÍRJA! Baj van a zászlók ismeretével Kinek jár a kalóriaköltség-térítés? MEGKÉRDEZTÜK: Miért esett ki a KSC cselgáncscsapata az I. osztályból? A nemzetközi sportrendezvények „protokoll” részét is figyelemmel kí­sérők igazolhatják, hogy baj van a nemzetek zászlóinak ismeretével. Nem újkeletű ez a felfedezésem. Már évek óta bosszant, hogy a hazai nem­zetközi versenyeken (EB-ken, vb-ken is) sokszor pontatlanul, figyelmetle­nül függesztik ki a versenyen részt vevő nemzetek zászlóját. A külföld­ről közvetített sportesemények hely­színeit is figyelemmel kísérem, s ta­pasztalatom, hogy ott többet törőd­nek ezzel az „aprósággal”. Mi, ma­gyarok is bosszankodunk, ha nemzeti lobogónkat fordítva teszik ki. A szí­nek sorrendje ugyanis nem mindegy. Ezt már szóvá tettem az AISH-hoz írt levelemben is, de nem nagyon foglal­koznak az üggyel. Az a megállapítá­som, hogy főleg akkor vannak zavar­ban a jószándékú zászlókitevők, (pá- lyagondnokok, sportcsarnoki dolgo­zók stb.), ha az adott zászlóban piros szín is van. Azt gondolják, hogy ha a magyar zászló függőlegesen elhelyez­ve és szemből nézve balról jobbra: • Kecelen május 28-án, vasárnap délután 16 órai kezdettel tartják! az ál­talános iskolások tornaünnepélyét, amelyen 1200 tanuló vesz részt. • Május 27-én, szombaton Soltvad- kerten megkezdődnek- a megyei serdülő labdarúgó-bajnokság döntői. Az első fordulóban 15 órakor a Kiskőrös— KTE, 17 órakor a Sükösd—KTK csapa­tai mérkőznek. A vesztesek kiesnek a küzdelemből. A két győztes május 31-én és június 3-án Kalocsa bajnokával ját­szik, ugyancsak Soltvadkerten. • Kilenc magyar ökölvívó indul a hétfőtől szombatig tartó Európa- bajnokságon, amelynek a görög fővá­ros ad otthont. A 12 súlycsoportból piros-fehér-zőld, akkor ez minden állam zászlójánál így van. S ebben tévednek. Ezért fordul elő, hogy a csehszlovák és lengyel zászlókat leg­többször fordítva teszik ki. Ezeknél a zászlóknál a fehérnek kell balról lennie. A lengyel zászló ugyanis, ha fordítva teszik fel, akkor indonéz. Ha a nagy nemzetközi sportesemé­nyek alkalmával elkövetik ezeket a „kis” bakikat, akkor azon már nem csodálkozhatunk, hogy a kisebb, me­gyei vagy klubszintű rendezvényeken is előfordulnak tévedések. Az azon­ban már bosszantó, ha jó szándék­kal, segíteni akarással közeledik az ember a rendezőhöz, de a segítő ta­nácsot nem fogadja el. A visszautasí­tott segítség egyébként május 20-án, a kecskeméti uszodában történt. A külföldiek — ha udvariasságból nem is szólnak — megjegyzik ma­guknak, hogy az adott ország verse­nyén nem ismerték hazájuk zászló­ját. háromban nem indítanak versenyzőt. A legjobb eredményt a 48 kg-os Isasze- gitől és az 51 kg-os Váraditól várja Papp László szövetségi kapitány, de kellemes meglepetést okozhatnak az if­jú reménységek: Bognár, Szűcs és Gál is. •A katonatelepi Mathiász János Ál­talános Iskolában nemrég alakult meg a diáksportkör. A héten az iskola udvarán nagy munkába kezdtek. A Kecskeméti Törekvés Mgtsz, az Ingatlankezelő és Távfűtő Vállalat és a Szőlészeti Borá­szati Kutató Intézet támogatásával tár­sadalmi munkában sportpályát építenek a diákoknak. •Hétfőn Baján, a Vasvári Pál utcai A magyar sportélet — de nem csak a sportélet — egyik legellentmondáso­sabb jelensége az, hogy a rangok, cí­mek, fizetéskiegészítő pótlékok, jutal­mak döntő többsége adható (nem pe­dig automatikusan jár), ha az illető tel­jesíti a feltételeket. Ez pedig visszaélé­sekre, szubjektív mérlegelés alapján meghozott döntésekre ad lehetőséget. Erre kiváló példa volt a nemrégiben adományozott mesteredzői címek kö­rül kirobbant botrány, amely végül is elindítója lett Schulek Ágoston atléta szövetségi kapitány lemondásának. — Vajon mi a helyzet az úgynevezett kalóriaköltség-térítéssel, közismertebb nevén a nemzetközi kategóriájú sporto­lóknak járó pénzzel? Ezt ki kaphatja meg| és meddig? — kérdezte az MTI munkatársa Berényi Miklósnétól, az ÁISH főelőadójától. — A meghatározás szerint ez a pénz is adható, s azok kaphatják, akik — legyen az egyéni vagy csapatsportág — egy esztendő nagy nemzetközi ese­ményein meghatározott pontmennyisé­get összegyűjtenek, egy különleges mérce alapján. Tehát nemcsak olimpiá­kon, vb-ken, EB-ken lehet az ehhez szükséges pontokat megszerezni, ha­nem az A kategóriás viadalokon is. Az összege maximum 7000 forint. A klub ennék a felét teheti hozzá. Két vagy pályán 17 órakor kezdődik a Baja— Zombor öregfiúk barátságos labdarú­gó-mérkőzés. Pályára lépnek többek között a BSK NB Il-es csapatának egy­kori sikerkovácsai, így Morgós, Bec­ker, Janicsák és Róth is. • A kézilabda megyei férfibajnqjc- ság csütörtökön lejátszott mérkőzésé­nek eredménye: Kecel—KAC 31—28. Ifjúsági eredmény: Kecel—KAC 40 —15. • Csütörtökön egy ausztrál, egy brit és két nepáli hegymászó után két lengyel alpinista is felért a világ legmagasabb hegycsúcsára, a Mount-Everestre. Ezzel eddig összesen 270 ember járta meg a 8848 méteres magasságot. három évig kaphatja a sportoló a telje­sítés után. , V— Ha „adható", akkor végső fokon a sportvezetés minden egyes esetben mérlegel.-% Ha nem merül fel kizáró ok, ak­kor mindenkinek meg szoktuk adni, aki megszerzi a pontokat. — Mi lehet kizáró ok? — Például fegyelmi vétségek, külföl­di szerződés, netán végleg külföldre tá­vozás, még akkor is, ha legális úton — például házasságkötés — történik. — Ezek szerint az idegenlégiósok sem kapják ezt az összeget? — Természetesen nem. — Ön egyetért ezzel? Hiszen ők is ugyanúgy megdolgoztak azért a pénzért, mint az itthon maradó társaik. — Ez a szabály. Egyébként amikor itthon tartózkodnak, és a válogatott rendelkezésére állnak, akkor abban a hónapban folyósítjuk nekik ezt az ősz- szeget. — Hogyan lehetséges, hogy sokan még aktív pályafutásuk befejezése után két-három éven keresztül kapják a „nemzetközi pénzt"? — Ha itthon vannak, ez jogos is, hiszen többnyire a sport területén dol­goznak tovább. — De van, aki nem a sportban dolgo­zik! — Mindegy, neki akkor is jár. • Kecskeméten rendezték meg az általános iskolás korú kosárlabdázók területi döntőjét. A fiúknál a kecske­méti hunyadivárosi általános iskola csapata a 2. helyen végzett. A kecske­méti Lánchid Utcai Általános Iskola leánycsapata első lett, és ezzel bekerült az országos döntőbe. • Az elmúlt hét végi brüsszeli női Európa-bajnokság után kemény kritiká­val illették odahaza az NDK női torná­szait. A Szöult követő őrségváltás a le­hető legrosszabbul sikerült, hiszen a 17. kontinensbajnokságon 30 év után elő­ször maradtak érem nélkül az NDK sportolói. A KSC cselgáncsszakosztá­lya a jogelőd, a Kecskeméti Dó­zsa révén szinte az alapitó ta­gok közé számit a sportágban. Az I. osztályú csapatbajnoksá­gon kezdettől fogva részt vettek a kecskemétiek. Kétszer nyer­tek aranyérmet és többször vé­geztek a dobogón. Egyszer már voltak kiesők, de az akkori baj­noki rendszer szerint osztályo­zó következett, és ezt megnyer­ve visszakerültek. Az idei EB cselgáncssikerei után — amelyen Zsoldos révén a KSC is kivehette részét — a kívülállók számára váratlanul jött a hír, hogy a KSC csapata a csapatbajnokságon, két vere­séggel, a kiesők közé került. Valóban ilyen yáratlan volt a csapat balsikere? A kérdésre Varga András mesteredző, a KSC vezetőedzője válaszolt. — Őszintén mondom, hogy számomra teljesen váratlan volt ez az eredmény. Igaz, hogy a csapatunk most nem olyan erős mint korábban, mert több juni­orkorú versenyzőt is tatamira állítottunk, de tudtam, hogy Deák jó erőben van, Tóth L. a sérülése után már hárcképes, és bíztam Zsoldosban is. Vállalta a szereplést E. Kovács János, aki még most is rendszeresen edz. A sorsolásnál nem volt sze­rencsénk, mert az alsó ágra ke­rültünk és első mérkőzésünket a későbbi bajnok Ú. Dózsával vívtuk. És ezt a mérkőzést való­jában mi nyertük meg. Hor­váth, Deák és E. Kovács győ­zött, de Tóth Lászlótól és Zsol­dostól intésekkel elvették a mérkőzést a bírók. Tóth L. ál­landóan támadott Csák ellen, mégis passzivitásért őt intették kétszer. Zsoldos hiába tépte- rángatta Tóth Attilát, mert az a szőnyeg szélére húzta és ki­lökte, mégis Zsoldost intették keikokuval. A mérkőzést végül 3:4-re elvesztettük. A Miskolci VSC ellen Tóth L. és Deák ipponnal nyert, de a Zsoldos—Pusztai mérkőzé­sen megismétlődött az előbbi eset és az EB-bronzérmesünk nem tudott pontot szerezni.1 — Mk jelent a kiesés a KSC- nek? — Lényegében semmit, mert a CSB-nek nincs igazi tétjé. A verseny előtt még az is felme­rült, hogy esetleg nem indítjuk a csapatot — nem azért, mert nem volt megfelelő gárdánk, hanem —, mert lényegében több anyagi áldozatba kerül, mint amennyit ér a jelenlegi for­májában. Csak a hagyományok miatt döntöttünk mégis az in­dulás mellett, s bár kiestünk, nem hiszem, hogy jóvátehetet­len tragédiát jelentene. A fiata­loknak jó lehetőség volt a ver­senyzésre és remélem jövőre vissza tudunk kerülni a legjob­bak közé — mondta Varga András. Sz. Z. Mező István okleveles sportszervező RÖVIDEN • RÖVIDEN • RÖVIDEN • RÖVIDEN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents