Petőfi Népe, 1989. május (44. évfolyam, 102-127. szám)

1989-05-04 / 104. szám

1989. május 4. • PEJŐFI NÉPE • 5 a kisiparos sem megveszem és beépítem a •kocsiba;' természetes, hogy a pénzemet visz- sza akarom kapni. Csakhogy ak­kor az ügyfél feljelentene árdrágí­tásért! Ilyen rizikót nem vállalok, inkább megkérem a kocsitulajdo­nost, hogy ha tud, hozzon alkat­részt. Egyébként a drágulás a bolt­ban kezdődik. Legtöbbször mi is csak a pénztárnál tudjuk meg, hogy már megint többe kerül az alkatrész, mint legutóbb. Ugyan­akkor aránytalanul sok időt, ener­giát, benzint áldozok az anyagbe­szerzésre! Az a hatszázalékos ár­rés, amit a javításhoz használt al­katrészre rátehetek, a telefonszám­lát sem fedezi! Pedig minden bajuk ellenére a Tormási testvérek kedvezőbb hely­zetben vannak legtöbb társuknál. Ők ugyanis megosztják egymás .között a munkát, a feladatokat. Attila az anyagbeszerző, ügyinté­ző, szinte mindig úton van. Azaz legtöbbször nem termelő munkát végez, fizetése az improduktív költségeiket növeli. Ami egyéb­ként is nagyon „megszaladt” mos­tanában.- Elképesztő, követelmények­nek kell megfelelnünk. Az APEH csak hivatalos könyvszakértői vizsgával rendelkező személy könyvelését fogadja el. Mi ezért kemény ezreket fizetünk. Ugyan­akkor olyan mértékben megnőtt a kötelező adminisztrációs mun­kánk, hogy kénytelenek voltunk emiatt újabb alkalmazottakat föl­venni. Ahhoz pedig, hogy egyálta­lán el tudjunk igazodni a jogszabá­lyok között, tanfolyamokra kell járnom. A tájékozatlanságot ma vállal már nem engedheti meg magának a kisiparos. Akár egyetlen jogsza­bály megsértésével jégre viheti a vállalkozását... A kisiparos gazdasági egyenlege a következőképpen módosult az utóbbi időben: csökkent a forga­lom, azaz a bevétel, növekedett a kiadás, valamint az elvonás. Mi­lyen pluszköltségek terhelik bevé­teleit? Az alkalmazottak bérét bruttósítani kellett. A megnöveke­dett bértömegnek nagyobbak a költségei, de a bérköltségek egyéb­ként is növekedtek. (A társada­lombiztosítási díj, a nyugdíjjáru­lék, amit a dolgozóiktól általában átvállalnak a kisiparosok.) Min­dent összevetve: abból a jövede­lemből, ami a vállalkozáson ma­rad, a tevékenység fejlesztésére nem futja. Hasonlóképpen á válla­latokhoz, a kisipar is vegetálásra kényszerült. Tormási Attila szereti a szakmá­ját, de mostanában nem sok örö­möt talál benne. — Tizenkilenc éve vagyok kis­iparos — mondja —, tapasztalat­ból tudom, hogy soha nem volt könnyű a vállalkozás. De régen úgy osztottam be az időmet, hogy a hét öt napján dolgoztam, a hato­dikat anyagbeszerzésre használ­tam. Az adminisztrációt is megcsi­náltam menet közben, nem oko­zott gondot. Most már alig jutok hozzá a munkához. Ahhoz, amire vállalkoztam, amiből élnem kellene. Almási Márta • Ritka alka­lom, hogy együtt vannak a munkában. Balról: Tor­mási László, jobbról Attila. (Tóth Sándor felvétele). Eleink életéből Május — Pünkösd hava — Tavaszutó hó FÖLDMÍVELÉS Az elmúlt hónapban levő mun­kákat folytatják. Száraz időben a földeket meghengerlik, hogy a nedv ki ne száradjon. Tavaszi repczét, répát vetik, kellőképpen kidolgo­zott és újólag megtrágyázott föld­be. Dohány ültettetik. Pohánkát és kölest e hónap utolján vetik. Ka- tángot (Cichoria), lencsét most ve­tik. Gaz kiirtatik. Kukoricza-földe- ket készítik, hogy ha tavaszi fagytól többé nem tartunk. Burgonyát ki­váltképpen most ültetik. Tavaszi vetéseket felboronálják: nevezete­sen ritkán vetett bab, zab, árpa, hogyha lóhere közte nincsen. Búzát sarlózzál, midőn buján nő s attól tartunk, hogy megdől. KERT Elvetni kései karfiol és bimbós kehi magot. Vetni spinát, majorán­na, bazsilika s. a. t. — Meleg ágy takarókat kéznél tartani. Bizton ültetni uborka, tök, diny- nye magot. Kiültetni meleg ágyból kehi és fejes káposztát, karelábat, kartifi-salátát, spanyol hagymát. Ültetni vörös és tarlórépa magvat. Gyümölcs fákat tisztán tartani. — Virágos kertet ki ültetni. — Me­leg ágyból zeller és paprika palán­tát. Borsót, babot újra, burgonyát kapálni, gyomlálni. Tisztogatni, kapál-öntözni, gyomlálni — hernyót irtani. Felfu­tó bab és borsónak karót. Zöldség palántákat folyvást ültetni. Nyári retket ültetni. Szemzést meglehet kezdeni. Min­den virág már kin lehet. KÜLÖNFÉLE Méheket étetésel rajzáshoz inger­leni lehet. Ha jó idő van, lehet ma­jálist tartani. Sajtot levegőn szárítani. Ribizkét béfőzni. Fehér és ágyneműt levegőn szellőzni. Méheket rajzástól a köpü alá té­tellel akadályozni. BAROMFI Ki kelnek a pulykák, enni kap­nak keményre főtt tojást vágva s keverve áztatott kenyérrel, túróval. Harmadnapos pulykák egy szem fekete borsot kapnak. Eső elől őriz­ni kell. Baromfinak saláta csalán vagdalva eledelébe keverendő. Két hetes polykák főtt kása, túró és vagdalt csalán salátával igen jól tartatnak. Tyuk tojásokat gyűjteni. Ludak tépetnek, de utánna jól tartatnak zabbal. A kotlós tyúkot tojásra ültetni. Kis kácsák és libák-zabbal tar­tandók, hogy anya tollúk könyeben nőjön. TAPASZTALATI JEGYZE­TEK: Szép idő lesz 1-ör: ha-az alkony aranyszínű; 2-or: ha nap után sűrű ködforma látszik; 3-or: ha a békák nagyon brekegnek; 4-er: ha sűrű harmat esik; 5-ör: ha a pacsirta fen- száll tában énekel; 6-or: ha kora reg­gel szél fú. Rósz idő s eső 1-ör: ha a hajnal piros; 2-or: ha az alkony bibor-szinü; 3-or: ha a hegyek köd­ben vannak; 4-er: ha tiszta éjszakán dél- vagy délnyugoti szél fú. Régi kalendáriumok alapján közreadja: Bognár András Elutasították a Kapu című folyóirat keresetét A Fővárosi Bíróság; első fokon elutasította a Kapu című lap keresetét, amely szerint a Pénzügyminisztérium nem teljesítette a sajtó tájékoztatására vonatkozó, törvényben előírt követelezettségét. Ismeretes, hogy a Kapu főszerkesztője tavaly novemberben a minisztérium sajtóirodájától kérte: bocsássák lapja rendelkezésére a televíziónál végzett pénz­ügyi vizsgálat dokumentumait, mivel értesülése szerint azok a közvélemény érdek­lődésére számot tartó adatokat tartalmaznak. A sajtóiroda ezt megtagadta, majd az írásban megismételt kérést az ületékes pénzügyminiszter-helyettes ugyancsak elutasította. A szerdán hozott ítélet indoklásában egyebek közt elhangzott: az állami pénz­ügyekről szóló törvény szerint a Pénzügyminisztériumot titoktartási kötelezettség terheli és ezért nem teljesítheti a Kapu című lap kívánságát. A tárgyaláson a felperes, a Kapu főszerkesztője nem jelent meg, a Pénzügymi­nisztérium képviselője ennek ellenére kérte a tárgyalás megtartását. Felhívta a bíróság figyelmét arra a közleményre, amelyet a felperes jelentetett meg a Magyar Hírlap április 29-ei számában. A közleményben a Kapu megítélése szerint a Pénzügyminisztérium vizsgálata súlyos visszaélésekre derített fényt a Magyar Televíziónál. Az alperes utalt arra: a főszerkesztő a korábbi tárgyaláson arról beszélt, hogy nem ismeri a vizsgálat eredményét. A Magyar Televízió képviselője emlékeztetett a televízió elnökének március elején tartott sajtótájékoztatójára, amelyen kijelentette: amennyiben a Kapu fő­szerkesztőjét további részletek érdeklik a vizsgálatról, akkor megkapja a szükséges tájékoztatást. Ezt az ígéretét a televízió elnöke továbbra is fenntartja. Az ítélet nem jogerős. (MTI) varral kínálja Tihanyit, de annak taga­dó intésére csak ő gyújt rá. — 'Nem volt itt mindig ilyen csend — mutat körbe. — Amíg itthon tartóz­kodtak a lányaim, gyakran rendeztünk partikat. Sikeresen, mert mindkettő ta­lált magának férjet. Marylin egy üzle­tembert, Kaliforniában élnek, Los An­gelesben, Elizabeth pedig ügyvédhez ment, és New Yorkba kell repülnünk, ha látni akarjuk. O egyébként sikeres divattervező. Maradtunk ketten Patrí­ciával, és megvan ugyan a baráti kö­rünk, de mostanában már csak nagy ritkán jövünk össze. Sok a munkám, nemegyszer még aludni sem tudok ha­zajönni, ott töltöm az éjszakát a klini­kán. Nekem mindenről tudnom kell. Nem állami intézmény — pillant oldal­vást Tihanyira —, hanem az enyém. Mint ez a zakó itt rajtam. Ha engedem összepiszkítani, magammal tolok ki. Nem hibáztathatok senki mást. — Úgy látom, az a „zakó" — veszi át a hasonlatot Tihanyi—jól jövedel­mezhet neked. — Igen, de ez itt csaknem természe­tes. Kinek vágjak föl vele? Az csak ott­hon divat, hogy valaki a pénzével tün­tet. Patrícia eléjük teszi az italokat. El­nézést kér, hogy kénytelen magukra hagyni őket, de még elő kell készítenie a vacsórát. — Menj csak, szívem — mondja Szikszai. Felemeli a poharát, koccint, isznak. — Kitűnő — mondja utána Tihanyi. — Azt meghiszem. Patrícia nagyon ért az ilyesmihez. Es most gyere — áll fel hirtelen Szikszai —, megmutatom neked a szülőházamat. — Micsodát? — Jól értetted. A szülőházamat. — Képen? Filmen? — Ugyan. A valóságban. —|i Viccelsz? — Nem. Meglátod. ' — A teraszon keresztül mennek ki a villát körülölelő több hektáros parkba, mely minden szépsége ellenére vala­hogy túl „sterilnek" tűnik Tihanyinak. Túlságosan is megkomponáltnak, és ráadásul mintha minden kicsit színe­sebb lenne a kelleténél. Zöldebb a pá­zsit, a bukszuscserjék, a gondosan nyí­rott sövények is rikítóbbak, még a gruppokban, ágyásokban pompázó kü­lönös formájú, illatú-egzotikus virágok is. Talán még a nyugodni készülő nyári nap is fényesebbnek tetszik, mint hatal­mas aranypénz, ahogy mindinkább be­lecsúszik az azúrkék*égi perselybe. Megkerülik a tágas, nagy méretű fürdőmedencét,"és hosszú, egyenes, ka­vicsos sétányon távolodnak mind mesz- szebb a villától. Szikszai nem szól, öles léptekkel siet előre, mint aki alig várja már, hogy célhoz érjen. A sétány ké­sőbb jobbra kanyarodik, Tihanyi szá­mára ismeretlen, törpe növésű fák kö­zött halad tovább, és beletorkollik egy fahídba, mely mesterséges tavon ível keresztül. Átmennek a hídon, Szikszai néhány lépés után megtorpan, előbbre mutat. — Ott van! Győződj meg róla a saját szemeddel! Fehérre meszelt, cserepes magyar parasztház, oldalt hosszú ámbitussal. Tihanyit váratlanul éri ez a látvány. Megkövültén áll, és egy pillanatra cser­benhagyja az idő- és térérzéke. Vajon hol is van ő most? — A szüleim elhaltak — mondja Szikszai — maradt ez a ház, jóformán bagóért sem kellett volna senkinek, hi­szen már a falumban is a kornak meg­felelően építkeznek. Ezt pedig még a nagyapám csinálta valamikor a múlt század utolsó éveiben. Vályogfalú és eredetileg zsúptetős volt, amit később az apámék cseréltettek ki cserepesre. Elöbb-utóbb tönkrement volna, hiszen senkim sincs otthon néhány távoli roko­non kívül. De hát ez nekem a szülőhá­zam. Miért menjen veszendőbe? Lebon­tattam, kihozattam, kerítettem magyar mestereket az öregebbek közül, akik itt újra felépítették. Pénzért mindent meg lehet valósítani, de nekem bőven meg­érte. Ha haza akarok menni, most már bármikor megtehetem. Gyere, nézd meg belülről is! Bemennek a házba. Középen a kony- há, jobbról a padlás „tiszta szoba", bal­ról a hétköznapi, a sárpadlatú másik. Szikszai ez utóbbiba vezeti Tihanyit. — Minden úgy van, mint régen — mutat körbe —, még az apám első vi­lágháborús képe is itt a falon. Vagy ott az a homályos tükör, amiben még a nagyanyám kötötte meg a kendőjét, ha templomba készült. Nézd a kredencet, a karoslócát, az asztalt, a felpócolt ágyat, szinte sugározzák felém az em­lékeket. Az amerikaiak megörülnek ezért a házért. Tudod, hányán akarták már megvenni? Nekik kuriózum, de ne­kem a múltam: ha meg akarok pihenni, csak ide bújok el. A kredenc tetejéről zöld színű csatos üveget vesz el. Odamutatja Tihanyinak. — Szilvapálinka. Otthoni főzet. Ezt még a házzal együtt hoztam magam­mal. Ülj le. Valid be, hogy erre az egészre nem számítottál, professzor úr? — Nem... — mondja Tihanyi, és leül a karoslócára. Szikszai két pohár­ba töltöget a pálinkából, aztán maga is mellé telepszik. Koccintanak, isznak. — Amióta ez a ház itt van, valahogy sokkal jobb ... Elüldögélek itt a ka­roslócán, és elképzelem, hogy újra ott­hon vagyok ..: — Arra nem gondoltál, hogy a való­ságban is... — Hogy hazatelepüljek? Nem. arra nem. Öregségemre kezdjek mindent elölről? Ne feledd, azért itt már vagyok valaki. Most már minden ideköt. Még ez a ház is. — Elhallgat, tűnődve for­gatja kezében a kiürült poharat, aztán csöndesen leteszi az asztalra. 5 Csak tudod, akkor rossz, ha kimegyek innen, és nem érzem a Tisza szagát. Nem lá­tom a homokos partot a fűzfákkal. Kö­zel volt hozzánk. Apám egy időben ha­lászott is. Gyerekként sokszor beültem vele a ladikba, és néztem a vizet. Meg- unhatatlanul. De hát, ugye, a Tiszát mégsem hozhatom ki? — Azt nem ... — mondja Tihanyi. — És nem hozhatod ki azt a földet sem, amin ez a ház állt... Holott te is tu­dod, hogy az egész csak azzal együtt teljes... — Nem igaz! Nekem ez is elég, ne­kem nem kell több! Ne akard ezt elven­ni tőlem, még gondolatban sem! Felugrik, kisiet. Tihanyi utána megy, ott találja az ámbitus egyik oszlopának dőlve. — Ne haragudj, nem akartalak meg­bántani ... Szikszai hirtelen szembefordul vele, ránéz.- Mondd, te azt hiszed, hogy én ... Hogy a lelkem még |.. Hogy azt nem tudtam a szülőházammal együt kihozni? — Nem mindegy, hogy én mit hi­szek? — De igen ... — mondja csendesen Szikszai —, végül is mindegy ... El­fordítja a tekintetét a másikról, valaho­vá messzire. Aztán váratlanul felnevet, ideges, apró kis nevetéssel. — Igaz is, a vacsora! Gyere, öregem, mert kika­punk Patríciától. MIT HOZHAT A REGIONÁLIS ÖNELSZÁMOLÁS? Észt munkamodell- Reméljük, hogy Észtországban hamarosan működni kezd a regionális, pontosabban köztársasági önelszámo­lás munkamodellje — mondta Mihail Bronstein, az Észt Tudományos Aka­démia 65 éves tagja. Az elsők között indítványozta az ilyen gazdasági önel­számolás koncepcióját. Ez még a 60-as évek végén történt, amikor munkahe­lyén, a tartui tudományegyetemen megrendezték az első országos önelszá­molási konferenciát. Mi váltotta ki a gondolatot? A köztársaság történetében gaz­dasági elképzelésről soha nem alakult ki olyan széles körű vita, mint ezúttal. A legellentétesebb véleményeket hall­hattuk. Voltak, akik úgy vélték: ez ál­talános gyógyszer minden társadalmi, gazdasági bajra. Mások viszont majd­hogynem a szocialista gazdaság alapja­itól való eltérésnek minősítették, olyan tendenciának, amely a köztársaságot elszigeteli a Szovjetunió gazdasági, sőt politikai rendszerétől. Pedig a regioná­lis önelszámolás gondolata belső fejlő­désünk ellentmondásainak következ­ménye, ezt a fejlődést még mindig ter­heli az utasításos bürokrata nyomás, amely a helyi és a köztársasági szervek­ről a központi hatóságokra helyezi át a súlypontot. Az ágazati főhatóságok úgy léptek fel, mint a Szovjetunió érde­keinek képviselői, de valójában nem azok, ellenben egyre jobban elnyomták a helyiek gazdasági önállóságát - mondta Bronstein akadémikus. - A köztársaság áttérése az önelszámo­lásra tulajdonképpen válasz a központi hatóságok erőszakára, és illeszkedik az egész gazdasági és politikai élet átalakí­tásának a párt által kidolgozott prog­ramjába. Miről is van szó? Arról, hogy egy térségnek gazdasági önállóságot kell kapnia, hogy egyenlő feltételek mellett kereskedjenek, meg­határozott anyagi és pénzügyi kötele­zettségei legyenek az államszövetség iránt a nagy országos feladatok megol­dásához. Ezek a köztársasági gazdasági önel­számolás alapelvei. A vitában időnként naiv elképzelések is hangot kaptak, hogy a térség alakuljon át zárt gazda­sággá, változtasson irányt a nyugati piacokra, teremtsen saját konvertibilis valutát. De a józan tendenciák kere­kedtek fölül, amelyek abból indultak ki, hogy Észtország politikailag és gaz­daságilag mindenekelőtt a Szovjet­unióhoz kötődik és minden gazdasági bezárkózás elsősorban a köztársaság­nak árt. Egyidejűleg kidolgozzák azokat a gazdasági szabályozókat, amelyeknek az a feladata, hogy módot adjon az észt tartalékok hatékonyabb kihasználásá­ra. Ez pedig mind a köztársaság, mind a Szovjetunió érdejceit szolgálja. Ugyancsak szó van a térség természeti kincseinek védelméről, a kiegyensúlyo­zottabb demográfiai és nemzeti struk­túrákról. Tavaly nyáron ezt az elvi ál­láspontot képviselte a pártértekezleten az észt küldöttség, amelynek maga Bronstein is küldötte volt. Ez a plat­form szerepelt a pártfórum határozatá­ban és így hivatalos elvi elismerést ka­pott. Ezután dolgozták ki a gazdasági ön­elszámolás köztársasági tervének két alternatíváját. Ezeket decemberben az észt parlament elé teijesztették, ott munkacsoportot alakítottak e változa­tok összehasonlító vizsgálatára és egy­behangolására. Miért folytatódik ma is a vita? A központi sajtóban továbbra is megjelennek a köztársasági önelszá- molásrói szóló cikkek. Ilyen volt példá­ul Primakov akadémikus írása, amely­nek sok tételével Bronstein teljesen egyetért, de mint megegyezte, vélemé­nye szerint van benne téves helyzetérté­kelés is. — A cikkben foglaltakkal ellentét­ben egyetlen komoly észt közgazdász sem szorgalmaz zárt vámhatárokat. Ez egyébként is abszurdum volna. Igaz, gazdasági és bizonyos mértékű admi­nisztratív intézkedések is születnek, hogy kizárják a túlzott mértékű beván­dorlást. De hát ilyen szabályozások vannak például Moszkvában, Lenin- grádban. Kijevben, egy sor más helyen, de ez senkit nem riaszt meg. Ha a térségben szoba is kerül saját pénz bevezetése — ezt Bronstein sze­rint csak a gondok mondatják. — Leginkább a szilárd, később kon­vertibilissé váló rubelben vagyunk ér­dekeltek. Akkor ugyanis termékeinket a Szovjetunióban eladva megvehet­nénk az országban és külföldön mind­azt, amire szükségünk van. Az önelszá­molás is akkor érvényesül a maga tel­jességében. — Őszintén szólva én ellenzem a re­gionális pénz bevezetését — folytatta az akadémikus mégpedig nem gaz­dasági, hanem politikai megfontolás­ból. Szerintem az egész országban in­tézkedésekre van szükség a piac rende­zésére, a rubel stabilizálására. Ehhez csökkenteni kell az apparátust, az álla­mi kiadásokat, köztük a honvédelmie­ket, ami teljesen megfelel a Mihail Gor­bacsov által is ismertetett programnak. A térségen belül be lehetne vezetni csekkrendszert, vagy megpróbálni fel­emelni bizonyos cikkek árát, teljes mér­tékben kompenzálva azt a helyi lakos­ság számára. Mindez azonban — is­métlem — kényszerintézkedés. A lé­nyeg az, hogy a térségektől kezdve az egész országban mindenütt működésbe lépjen a gazdasági önelszámolás. Jurij Kacnelszon (APN—MTI-Press). Új üzem épül a Borsodi Vegyi Kombinátban A Borsodi Vegyi Kombinátban csaknem négymilliárd forintos költséggel új üzemet építenek. Az üzemben a poliuretán termékek egyik fontos alapanyagát, a metilén-difenil-diizocianátot — MDI — gyártják majd. A kivitelezés jó ütemben halad, így várhatóan a negyedik negyedévben megkezdődhetnek az üzemi jjróbák. A technológiát és az eljárást a japán Mitsui Toatsu Co. szállította.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents