Petőfi Népe, 1989. május (44. évfolyam, 102-127. szám)
1989-05-27 / 124. szám
SB cz» VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NAPILAPJA XLÍV. cvf. 124. szám Ara: 5,30 Ft 1989. május 27., szombat Államtitkárok, nagykövetek kinevezése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke tájékoztatta a testületet a meghívására május 21. és 24. között hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó Georgiosz Vasziliuval, a Ciprusi Köztársaság elnökével folytatott tárgyalásáról. A látogatás jól szolgálta a kétoldalú kapcsolatok fejlesztését. Teljes volt az egyetértés a gazdasági kapcsolatok korszerű formák révén történő erősítésének szükségességében. Konkrét lehetőség van a vegyes vállalatok alakítása, a közel-keleti és észak-afrikai harmadik piaci együttműködés, a korszerű kapcsolatok fejlesztése, az idegenforgalom terén. Egyetértés volt a helsinki folyamat továbbfejlesztése, az európai biztonsági és együttműködési tanácskozás munkája és a kelet—nyugati együttműködés elősegítése kérdésében. Kifejezésre jutott, hogy támogatjuk az önálló, egységes, el nem kötelezett Ciprus megteremtésére irányuló erőfeszítéseket. A kétoldalú kormányközi és gazdasagi-kereskedelmi kapcsolatok további fejlesztése érdekében Nicosiában magyar nagykövetség felállítására kerül sor, Ciprus pedig kereskedelmi kirendeltség budapesti megnyitásának gondolatával foglalkozik. (Folytatás a 2. oldalon) • • Összehívták az Országgyűlés júniusi ülésszakát Az Országgyűlés elnöke az alkotmány 22. paragrafusának 2. bekezdése alapján 1989. június 27-én, 10 órára összehívta az' Országgyűlés soron következő ülését. Az ülésszakon a testület várhatóan a következő napirendeket tárgyalja meg:*' — törvényjavaslat az alkotmány módosítására, a köztársasági elnöki intézmény bevezetésére; — törvényjavaslat a pártokról; I— törvényjavaslat az alkotmány- bíróságról; — törvényjavaslat a honvédelmi törvény módosításáról; az alternatív katonai szolgálat bevezetéséről; — törvényjavaslat a büntető törvénykönyv módosításáról; — törvényjavaslat az 1988. évi költségvetés végrehajtásáról; ■*— tájékoztató a költségvetési reform koncepciójáról és az 1989. évi feladatokról; —jelentés az adórendszer működésének felülvizsgálatáról. Amennyiben az Országgyűlés május 30-án kezdődő ülésszaka június elsején is folytatódik, úgy júniusban is kétszer tart ülést a törvényhozó testület. (MTI) európai körúton George Rósli áinénkni chink pénteken reggel elutazott egyhétés - ■ (Folytatás a 2. oldalon) Kajszis kartell? Dunavecsén tanácskoztak az ország legnagyobb kajszitermesztő gazdaságai „Nem hagyhatjuk tovább, hogy a kereskedők, a közvetítők és a feldolgozók gazdagodjanak meg a mi munkánkon, hiszen a termesztés minden kockázatát mi viseljük” — jelentette ki emelt hangon Szatmári Ferenc, a Tassi Dózsa Termelőszövetkezet elnöke a tegnap délelőtti, Dunavecsén rendezett országos kajszikonferencián. A nagyüzemi gyümölcsösök gazdáit immár második alkalommal a Bács-Kiskun Megyei Termelőszövetkezetek Szövetségei hívtak ösz- sze, hogy a szeszélyes hozamú, értékes csonthéjas betakarítása előtt egyeztethessék piaci elképzeléseiket. A dunavecsei tanácskozásra — néhány kivétellel — az ország valamennyi gyümölcstermesztő szövetkezete és állami gazdasága küldött képviselőt. A bevezetőben Némedi Miklós, a vendéglátó közös gazdaság elnöke, valamint a szövetségek képviselői, Szamosközi István és Kovács László ismertették a termésbecslések adatait, majd kitértek az értékesítései kapcsolatos kérdésekre. Megtudhattuk: Magyarországon évről evre csökken a termő kajszisok területe. Mivel a hozamok ingadoznak és a költségek drasztikusan növekednek, előfordult olyan is az utóbbi években, hogy egymás után négy évig, minden tavasszal lefagyott a zsenge termés. 1989-ben viszont ismét kimagasló termést ígérnek a hazánkban, mintegy 3000 hektáron díszlő kajsziskertek. Rég nem látott mennyiségre — megközelítően — beleértve a magángazdák áruját is—mintegy negyvenöt- ötven ezer tonna barackra számíthatunk. Fontos—hangsúlyozták is —, hogy a nemzeti vagyon értékes része a legnagyobb haszonnal értékesüljön. A kereskedők és a konzervgyárak jobban tudják — s régebben A- mint mi, hogy gazdag szüret várható — mondta a dánszentmiklósi gyümölcstermesztő rendszer képviselője. — Elemi érdekünk tehát, hogy összefogjunk, közösen határozzuk meg az árminimumokat. A várható árak: 15 és 35 forint között mozognak majd kilónként. Nyugati vevőknek például 30 forinttal olcsóbban; biztosan nem kí- lózzák majd a minőségi árut a termelők. A konzervgyárak húsz-huszonöt, a szeszipari üzemek 15-17 forinttal olcsóbban nem juthatnak alapanyaghoz az idei szüretben. De mi lesz, ha ennyiért nem kell a gyorsan sárguló, afig három hét alatt ízes gyümölcs? kérdezték többen is aggodalmasan (volt, aki tudni vélte, hogy a magyar konzervipar, mivel nyomasztó pénzügyi gondokkal küszködik, 3000 tonnával több kajszira nem tart igényt az idén. A Közös Piac országai pedig a tetemesebb mennyiséget „törvény szerint” Görögországból és Spanyolországból szerzik be.) A résztvevők úgy határoztak: inkább a földbe tárcsázzák a, termés felét, negyedét, de a — szemtelennek minősített nyolc- vagy tízforintos belföldi árajánlat elfogadásával —»nem fogják megalázni a paraszti munkát, a nemes gyümölcsöt. Dr. Horváth István, a TOT képviselője felhívta a figyelmet: ne feledjék a nagyüzemek vezetői, hogy ma már a kajszitermés kétharmada a kiskertekben, a háztájiban terem. Ha nem fognak össze a magánkertészekkel, hiába van a kartell, képtelenek lesznek végig tartani az árakat. Horváth György dunavecsei fő- agronómus indítványozta, hogy a téeszek és az állami gazdaságok már az idei szezonban ígérjenek rá a Zöldért és más fölvásárlók áraira és — bármily kockázatos ez, amikor tenger a barack — vásárolják meg a kiskertek hozamát. így tudják csak megőrizni a piaci pozíciókat. Bejelentették azt is a vecsei tanácskozáson: az idei gyümölcsszüretre — a Balatonboglári Állami Gazdaság segítségével — megszervezik a kajszis gazdaságok információs központját. Hétről hétre értesítik majd egymást a lehetőségekről, az árak alakulásáról. Kezdeményezték az agrárszakemberek, hogy mielőbb alakuljon meg a kajszit termelők szövetsége. F. P. J. ESÉEVEEHETNEATÚLÉLÉSHEZJó eredmények az tőkés exportjában ipari szövetkezetek • A kecskeméti Aluszöv megyénk egyik legnagyobb tőkés exportőre. Öntött kerti bútorai keresettek. • A Mélykúti Univerexpo Szövetkezet faházai iránti igény továbbra is növekszik a tőkés piacon. (Archív felvételek) A - magyar népgazdaság számára a tőkés export esélyt jelenthet a válság túléléséhez. Ha pedig ez így van, akkor a Bács-Kiskun megyei ipari szövetkezetekről elmondható: a saját lehetőségeiken belül a lehető legtöbbel járulnak hozzá az esély megteremtéséhez. Tavaly az előző évihez képest 33 százalékkal növelték tőkésexport-értékesítésüket. Mivel gazdasági partnereik elégedettek a munkájukkal, az ipari szövetkezetek nemcsak megtartották megrendeléseiket, hanem a régiek mellé újakat szereztek, egyebek között azért, mert a tökésexport-pályázatok elnyerése révén kapott pénzt a termelés fejlesztésére fordították. Mindennek következtében ez év első negyedében a szövetkezetek külkereskedelmi értékesítése öt százalékkal meghaladta a tervezett teljesítés időarányos részét. Az első három hónapban 288 millió forint értékű terméket adtak el határainkon túl, ebből 181 millió forint árát konvertibilis valutáért. Megyénk egyik legnagyobb tőkés exportőre a kecskeméti Aluszöv. Alumínium öntött bútorai, kerítései, ipari létrái és más egyéb gyártmányai változatlanul keresettek a külpiacon. A kockázatot is vállalva fejlesztették ki új termékeiket, amelyeket végül is jól el tudtak adni. Az első negyedévben 64 millió forintot tett ki a tőkés piaci értékesítésük. A Bajai Lakberendező, Építő- és Vegyesipari Szövetkezet (a Blévisz) tavaly 137 millió forint értékű terméket szállított Nyugatra, az idei tervük csaknem duplája ennek. Sem megrendelés, sem termelőkapacitás nem hiányzik ehhez a szövetkezetben. Újabban az olasz piacon is teret hódítottak. Várhatóan megduplázza a múlt évi 26 millió forintos tőkés exportját a Mélykúti Univerexpo Szövetkezet. Növekedtek az általuk készített faházak, a svédeknek gyártott szellőzőelemek, az építőipari fémszerkezeteik iránti igény. Akácfa bútorelemeiket is megfelelő áron tudják értékesíteni. Más kérdés, hogy a hazai alapanyagellátás szegényessége és megbízhatatlansága miatt olykor importra kényszerülnek az ipari szövetkezetek. A drága, külföldi alapanyag rontja a tevékenység jövedelmezőségét. Egyébként a tőkés exportra való termelés a hazai anyag- és energiaár- emelések miatt is gyakran gazdaságtalannak bizonyul. Ä külföldi partner ugyanis ragaszkodik a szerződésben rögzített árhoz, őt nem érdekű, hogy a szövetkezet költségei növekedtek. Mindez magától értetődik, amiként az is, hogy ha ebben nem lesz változás, s a külkereskedelmi értékesítés lehetőségei tovább romlanak. A. M. ____ N e legyen állóvíz! Csöndes állóvízhez hasonlította valaki a Hazafias Népfront utóbbi három évtizedét. Persze, mondotta, az állóvíz is lehet hasznos. Halak úszkálhatnak benne, hajókat hordozhat g hátán, s a partjainál kellemes fövenyen sütkérezhetnek a kirándulók. De ha nem kap elég oxigént, akkor eliszaposodik. Értették a jelenlevők a képes beszédet, s akkor nem is akadt ellenvetés, de azért azt hiszem, hogy gondolatban azóta is sokat vitáznak vele. Méghogy állóvíz! E ez a rengeteg társadalmi munka, amit a falvakban, városokban szerveztek az aktivisták? Különösen itt, Bács-Kiskun- ban, ahol az országos serleget is szinte menetrendszerűen elnyerik minden esztendőben. S ahol a pénztelenség, az elmaradottság is arra szorította rá a tanácsokat, hogy igénybe vegyék a lakosság áldozat- vállalását. Mindegy, ha kényszer szülte is, mondják, de valóban itt volt a legnagyobb mérvű az állampolgárok összefogása, segítsége. S ebben a népfront szerepe elvitathatatlan. Sorolja aztán minden valamire való népfronttitkár, s valamennyi mostani számvetés az elvégzetteket. Mintha tán sok is lenne a jóból. Ez a mozgalom úgy vonzotta magához a legkülönfélébb társadalmi teendőket, mint mágnes a vasat. De az is lehet, hogy jobb híján egyszerűen csak „rálőcsölték” mindezt. Nem akadt egy-egy feladatnak gazdája? Nosza, vegye át a népfront! így került hozzá nemcsak az elsorvadt (elsorvasztott) hőmozgalom, de a tizen-valahány társadalmi bizottságban felvállalt munka legnagyobb része. Amelyek végül is valóban sokszínűvé tették ezt a mozgalmat. Megyénkben is tízezernyi honfitársunknak adtak kellemes, szívesen végzett feladatot, netán küzdőterepet is a szociális jogok érvényesítésénél. Családvédelem, környezetvédelem, olvasó népért vagy honismereti mozgalom, közjogi társadalmi bizottság, fogyasztók ^tanácsai, képviselők, pótképviselők tájékoztatása stb. A feladatok közül is talán a legszebb: a békemozgalom, a papi és más békebizottságok, -klubok ösz- szefogása. A népfronthoz illő a nemzetiségekkel való törődés, a kistermelők szerveződésének segítése, a cigány tanácsok felkarolása. De vajon mi köze van a népfrontnak — mert ezzel is megbízták — például az iskolatanácsok megszervezéséhez? Nyilván a fogyasztók tanácsa is azért sorvadt el néhány helyén, mert meghaladta erejüket az ellenőrizhetetlen árnövekedés, aminek a követése az állami szerveket is próbára teszi. Hogy azután a rengeteg aprólékos tennivaló közepette miként került háttérbe a mozgalom politizáló szerepe? S maradt-e energia mindenütt a napi dolgokon való felülemelkedésre, az élő, eleven, tartalmas emberi kapcsolatok ápolására, a valódi „pluralizmus" érvényesítésére? Erre csak tétován lehet válaszolni. Csöndes állóvíz? Mostanában talán már túlzó ez a minősítés. A községi, városi, testületi választások is a változó légkört igazolták. Szenvedélyes viták, önkritikus és kritikus értékelések, a „tiszteletbeír tagok kihagyása, sok új erő beáramoltatá- sa és a teljes önállóság jellemezte ezeket. Olyan feladatok fogalmazódtak meg, mint az emberi jogok köznapi érvényesítése, az erkölcsi értékek megőrzése, a tiszta közélet megkövetelése. Előtérbe kerül a spontán szerveződések megbecsülése, követelik a régi faluközösségek demokráciájának visszaállítását. Támogatást keresnek a nyomasztó bürokrácia elleni harcban. Az a kivánalom, hogy a mozgalom ne hanyagolja el a nemzeti önbecsülés, a hazaszeretet ápolását, az egyházakkal is együttműködve ne csak szavakban legyen az emberi szolidaritás élharcosa. Sokféle elgondolás és feladat ez megint, de egészen más, mint a korábbiak. A tartalma emberibb. Nem a „maradék" tennivalók futkosó, fullajtár elvégzése, hanem a beleszólás, a részt vállalás igénye a meghatározó. S a megalázó „ transzmissziósI szerep — közvetítse a .fenti" szempontokat — végleges elutasítása. önálló, valóban politizáló szerepet akarnak a körzeti, községi, városi népfronttestületek. Ezért a pártok befolyásától mentes, de senkit sem kirekesztő tevékeny közösségek létrehozását határozták el a választási gyűléseken. Az őszi kongresszusig még sok idő van hátra. Majd elválik, hogy sikerült-e .felborzolni" azt a bizonyos „állóvizet". F. Tóth Pál, a HNF megyei alelnöke B cskei LEK PANAMA Perel ja megyei tanács? Befejeződött a nyomozás a tisza- kécskei telekpanama ügyében és az iratokat — néhány napon belül — vádemelési javaslattal megküldik az ügyészségnek — hangzott el tegnap Kecskeméten, a megyei tanácsnál tartott sajtótájékoztatón. Nyilvánosság elé tárták: dr. Kisjuhász Gyula alaposan gyanúsítható foly- I tatólagosan elkövetett hivatali visz- I szaélés bűntettével, vesztegetéssel és I hamis tanúzásra való fölhívással, I míg dr. Petrezselyem László vb- titkár a hivatali visszaéléssel gyanú- I sítható. A rendőrség és a megyei I tanács egyaránt azt állapította meg, I hogy Tiszakécskén az erre illetéke- I sek szabálytalan telekértékesítési I gyakorlatot folytattak, köznyelven: I I egyes személyeknek rendkívül ol- | 1 I csőn, esetenként teljesen ingyen I I „adtak” házhelyet vagy üdülőtel- I I két. A Bács-Kiskun Megyei Tanács I I azóta tíz másik településen vizsgál- I I ta meg a telekosztás gyakorlatát, I ám rendellenességet nem találtak. I A sajtótájékoztatón élesen merült I föl: mi lesz azokkal, akik törvényel- I lenesen akár ingyen jutottak telek- I I hez. tőlük a kécskei tanács vajon I perli-e polgári eljárás keretében az I „elmaradt hasznot”? Mire dr. Ar- I vay Árpád, a megyei tanács végre- I hajtó bizottságának titkára váratla- I nul a helyszínen adott megbízást a I megyei tanács illetékesének, hogy I tegye meg „a szükséges intézkedéseI két”. I Részletes tudósításunk a 2—3.1 I oldalon. MÁR CSAK KÉT JELÖLT Miért lépett vissza dr. Simon Jenő? A megyei tanács legutóbbi ülésén meglehetősen látványosan lépett vissza az elnökjelöltségtől dr. Simon Jenő. Indokairól tegnap reggel kérdeztük meg. .i -4-Több okom is volt erre. A legelső: a megyei népfronttitkár tájékoztatója szerint az általuk megkérdezettek 90 százaléka azt mondta: nem kell betölteni a választásokig hátralévő időre az elnöki tisztséget. A tanácsülésen azonban úgy láttam, hogy — ezzel ellentétben —a testületre rá akaiják kényszeríteni a választást, ráadásul olyan módón, ami nem tetszik. (Folytatás a 2. oldalon) TANÁCSÜLÉS KISKUNHALASON Megépülhetnek a pavilonok a Kossuth utcában A kiskunhalasi tanácsülés első és legfontosabb napirendje az 1988-as zárszámadás volt, legtöbben mégis az „egyebek” között tárgyalt, Kossuth Lajos utcai pavilonsor ügyében kértek szót — tudtuk meg Somogyi Antaltól, a városi tanács elnökhelyettesétől. A kiskunhalasi közvéleményt már hetek óta élénken foglalkoztatja a kérdés: miért engedélyezte a tanácsülés jóváhagyása nélkül a főutcát — sokak szerint — elcsúfító „bódék” megépítését a műszaki osztály? A válasz — hangozott el az eszmecserén — egyszerű: mert engedélyezhette. S mivel jogszerű volt az intézkedés; az első négy épület alapozását már nem is lehet megtiltani. Több tanácstag is elemezte az ügy tanulságait és sürgette, hogy mielőbb korszerűsítse a parlament a tanácstörvényt, amely jelenleg még az apparátus, a szakosztályok döntéseit magasabb rendűnek mondja a képviselőtestület állásfoglalásainál. A tanácsülésen egyébként bejelentették: a műszaki osztály vezetője, Szabadod János — indokainak mellőzésével — benyújtotta lemondását. Az ülés másnapján, a végrehajtó bizottság tanácskozásán éppen a beadványra tekintettel bíráltak el Szabados János egy korábbi ügyben indított fegyelmi vizsgálatijegyzőkönyvét. Úgy határozott a testület, hogy figyelmeztetéssel zárja le a témát. Kiskunhalas Város Tanácsa egyébként felhatalmazta az apparátus vezetőit, hogy írjanak ki pályázatot a megüresedett osztályvezetői állásra. F. P. J.
