Petőfi Népe, 1989. május (44. évfolyam, 102-127. szám)
1989-05-26 / 123. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1989. május 26. SZOVJET NÉPKÉPVISELETI KONGRESSZUS Gorbacsov a Legfelsőbb Tanács elnöke KORMÁNYSZÓVIVŐI TÁJÉKOZTATÓ A moszkvai Kremlben csütörtökön — helyi idő szerint — tíz órakor megkezdte munkáját a Szovjetunió Nép- képviseleti Kongresszusa. A délelőtti, bő kétórás vita elsősorban ügyrendi kérdésekről folyt, s jól érzékeltette a látszólag eljárási ügyek mögötti komoly politikai tartalmakat. A helyenként még inkább az ókori görök agórák hangulatát idéző rövid s/ócsaták, majd a szavazatszámlálás lobbperces szünetei érzékeltették, hogy valóban az ország és a világ teljes nyilvánossága plőtt formálódik a Szovjetunió új, demokratikus törvényhozó tes- i ülőiének munkája, a küldöttek is most tanulják az újfajta képviselői munkát. A Legfelsőbb Tanács elnökének megválasztásával foglalkozó napirendi pont első felszólalója Csingiz Ajtmátov világhírű kirgiz író volt. A felszólalásokra délelőtt megszabott öt percet jóval túllépő — és előre megírt ^ beszédében túlzottan- hosszasan méltatta Mihail Gorbacsov politikusi, államférfiéi érdemeit. Ajtmátov kifejtette, hogy számára az álalakítás, a demokrácia politikája el- xálaszthatatlanul összefügg Gorbacsov személyével, akinek politikai hitvallása az író szavai szerint — világos, mint a tükör. Bár szavai kétségtelen igazságokat tartalmaztak, a hangszerelés, a forma óhatatlanul a közelmúlt rítusait idézte fel. Mihail Gorbacsov a méltató szavakat rezzenéstelen arccal, komoly tekintettel. maga elé meredve hallgatta. - 1986-ban, az SZKP XXVII. kongresz- s/usán még félbeszakította és haragosan leintette a tevékenységét méltató Kulidzsanov filmrendezőt. , Az Ajtmátov szavait követő vitában elhangzott olyan javaslat is, hogy Gorbacsov— a Legfelsőbb Tanács elnökévé választása esetén — mondjon le a SZKP KB főtitkári tisztéről és politikai bizottsági tagságáról. A vita ohan aktivitást keltett a teremben, hogy a szószék mellett szabályosan sorban álltak a véleményüket kifejteni akarók. A Gorbacsov jelöléséről folyó vitában is felszólalt Andrej Szaharov. Megerősítette, hogy tiszta szívvel támogatja az átalakítás politikáját, amelynek kezdeményezőjét tiszteli Mihail Gorbacsovban. Megismételte délelőtti javaslatának lényegét, amely szerint támogatása, szavazata attól függ, hogyan halad-majd az alapvető politikai kérdések megvitatása. — Nem engedhetjük meg, hogy a választás formális legyen — hangsúlyozta az akadémikus, arra a kisebbségben maradt javaslatára utalva, hogy az elnököt azután válasszák meg, hogy a jelöltek elmondták a maguk programbeszédét. Mivel a küldöttek nem támogatták ezt a javaslatát, Szaharov, lelkiismeretére hallgatva úgy döntött, hogy nem vesz részt az elnök személyének megválasztásában. Az egyik leningrádi képviselő a szovjet vezetők állítólagos krími dácsáinak ügyében kért felvilágositást Gorba- csovtól. Gorbacsov válaszában megállapította, hogy a vita meggyőzően bizonyítja az átalakítás politikájának előrehaladását. Hitet tett a választott út, a demokrácia, a nyilvánosság és a tiszteletre épülő emberi kapcsolatok mellett. A neki címzett megjegyzésekre, kérdésekre ezúttal csak általános elvi válaszokat kívánt adni, azzal, hogy a részletes választ igénylő kérdésekre később térjenek vissza. Leszögezte, hogy alkatilag is idegennek érzi magától a bürokratastílust, a néptől való elzárkózást; vállalni kell a párbeszédet, bármilyen nehéz legyen is az. Reagált azokra a korábban elhangzott vádakra, hogy az ország amolyan terefereklubbá változott. Ez abból fakad — mondta —, hogy a szovjet nép .még csak most tanulja a demokráciát, annak különböző formáit és módszereit. E döccenők, nehézségek dacára a párbeszéd és a közvetlen tapasztalat- szerzés útját kell járni. A népi küldöttek mostani kongresz- szusa az első ólyan lépés a politikai reformfolyamatban, amely elvezethet ahhoz a célhoz, hogy az ország sorsáról a döntés joga valóban az emberek, a nép képviselőinek kezébe kerüljön. ■ Ezt követően Gorbacsov áttért a főtitkári és államfői funkció összeegyeztethetőségére s a leghatározottabban állást foglalt e megoldás mellett. Hangsúlyozta azt a meggyőződését, hogy ma ez elkerülhetetlenül szükséges. Nem zárta ki ugyanakkor annak lehetőségét, hogy a későbbiekben a kérdést felülvizsgálják. A krími nyaralók kapcsán megerősítette: a megkezdett és tervbe vett építkezéseket befejezték. A dácsák egy részét azonban átadták az egészségügynek és más intézményeknek. A privilégiumok kérdésköréről azt hangoztatta, hogy ez a rendszer gyakorlatilag minden területen létezik az országban, mert például az egészségügyi létesítmények egyjó része is főhatóságonként és ágazatonként épült ki. Javasolta, hogy a privilégiumok ügyének megvizsgálására a parlament állítson fel egy különbizottságot. Gorbacsov végül ígéretet tett a demokratizálási folyamat végigvitelére, majd a küldöttek, ellenszavazat nélkül, négy tartózkodással, felvették nevétajelölőlistáA népképviseleti küldöttek kongresz- szusán késő este, lapzárta után Mihail Gorbacsovot megválasztották a Szovjetunió LegfelsőbbTanácsaelnökévé. A szavazatok közül Gorbacsov 2123-at szerzett meg, 87-cn ellene szavaztak, 11-en tartózkodtak. Németh Miklós bécsi sajtóértekezlete Németh Miklós miniszterelnök véleménye szerint prágai és bécsi tárgyalásai megteremtették a feltételeket a nagyma- rosiépítkezésre vonatkozó további vizsgálatokhoz és a végleges állásfoglaláshoz. Ezt a kormányfő csütörtökön Bécs- ben közölte, miután rövid munkatalálkozón tájékoztatta Frknz Vranitzky osztrák kancellárt azokról a szempontokról, amelyeket a magyar kormány mérlegelt a nagymarosi gát építésének felfüggesztésekor. Majdnem másfél órás eszmecseréjük után a két kormányfő sajtóértekezletet tartott, nagyszámú bel- és külföldi újságíró részvételével. A sajtóértekezleten tett bevezető nyilatkozatában Németh Miklós elmondta: ismertette Franz Vranitzkyval a — nagymarosi beruházás ökológiai kockázataival kapcsolatos — kérdéseket. „Mindezek olyan kérdések, amelyeket közösen, közös felelősségtől vezettetve ismételten meg kell vizsgálnunk, hiszen Közép-Európa egyik legnagyobb vízkészletéről, hatmillió ember ivóvízellátásáról van szó. Mint közölte, a találkozón szólt arról is, hogy a magyar gazdaság igen nehéz, súlyos belső és külső pénzügyi helyzetben van, továbbá az országban társadalmi-szociálpolitikai feszültségek mutatkoznak, s emiatt a kormánynak bizonyos prioritásokat át kell gondolnia. AZ ORSZÁGOS SAJTÓSZOLGÁLAT KÖZLEMÉNYEIBŐL NYÍLT LEVEL GLATZ FERENC MŰVELŐDÉSI MINISZTERNEK Tisztelt Miniszter Úr! A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete nevében jókívánságainkat küldjük kinevezése alkalmából.- Olyan tudóst tisztelünk önben, aki történészi és tudományszervezői pályafutásával bizonyította a reformok iránti elkötelezettségét, s akinek miniszteri tevékenysége elé bizalommal és várakozással tekintünk. Reményeinket eddig igazolták nyilatkozatai, és azok a körültekintő, elsősorban a diákok érdekeit figyelembe vevő intézkedések, melyeket a minisztérium az érettségibotrányok ügyében hozott. Ugyanakkor azt is látnia kell, hogy ezek az események felvetik a minisztérium és az Országos Pedagógiai Intézet — általunk már régóta szorgalmazott — átszervezésének szükségessé- gétis. Úgy véljük, bizalmunk megerősítését és a minisztérium megrendült tekinté- lyének helyreállítását szolgálná néhány olyan intézkedés, amely ugyan nem helyettesítheti az oktatásügy átfogó reformját, de lényegesen javítaná a tanárok, a diákok és a szülők közérzetét, s demonstrálná a reformszándékok komolyságát. Kérjük elsőként az orosz nyelv kötelező oktatásának eltörlésére vonatkozó szándék azonnali, egyértelmű nyilvánosságra hozatalát. A kérdéskör természetesen igen összetett, nem is követelünk elhamarkodott intézkedést. El kívánjuk érni, hogy egy olyan diáknak se kelljen oroszul tanulnia, aki ezt nem önként választja, ugyanakkor fenn kell tartani az orosztanárok egzisztenciális biztonságát is. E két, egymásnak jelenleg ellentmondó cél elérése érdekében javasoljuk, hogy a minisztériúm kezdjen azonnal tárgyalásokat a pedagógusok szakmai, szakszervezeti és egyéb érdekvédelmi szervezeteivel. Azonnali intézkedést kíván a XX. századi történelem oktatásának átalakítása. ön mint a korszak elismert kutatója, nem tűrheti el, hogy a jelenlegi nyolcadik általános iskolai, és harmadik, illetve negyedik középiskolai osztályok számára készült tankönyvek saját minisztersége alatt egy pillanatig is használatban maradjanak. Véleményünk szerint minden tudományos és személyi feltétel a rendelkezésre áll ahhoz, hogy szeptember elsejéig új tankönyvek — legrosszabb esetben illusztráció nélkül, jegyzet, esetleg szöveggyűjtemény formájában — szülessenek meg, melyek a valósághoz híven szólnak e század eseményeiről. Bizonnyal nem ütközne nehézségbe az alsóbb évfolyamos tankönyvek munkásmozgalomról szóló fejezeteinek azonnali kicserélése sem. Hasonló intézkedés Mint az Ellenzéki Kerekasztalt alkotó szervezetek — a szabad választások útján megvalósítandó demokratikus átalakulás érdekében — változatlanul készek vagyunk tárgyalni a hatalom tényleges birtokosaival. Üdvözöljük az MSZMP-n belüli, a tárgyalások felújítását sürgető megnyilatkozásokat, megértéssel fogadjuk, ha a hatalmat gyakorló párt tárgyalóküldöttségében a Központi Bizottság meghatalmazottaiként a kormányzat és az Országgyűlés irányadó személyiségei is helyet kapnak. A közvélemény hiteles tájékoztatása érdekében ezúttal is jelezzük: nem felel meg a valóságnak az MSZMP egyes tisztségviselőinek az a — sajtóban közzétett — megállapítása, miszerint a technikai tárgyalások a Központi Bizottság legutóbbi ülése óta azért szüneA kormány soron kívüli ülését követően Marosán György szóvivő nyilatkozatot adott az MTI-nek. A napirenden szereplő kérdésről elmondta: olyan törvényjavaslatokat tárgyalt a testület, amelyek előreláthatóan a június végi ülésszakon kerülnek az Országgyűlés elé. Az igazságügyi szervek a-jogalkotás folyamatában az első tervezeteket már nyilvánosságra hozták. így a beérkezett szervezeti és egyéni véleményeket figyelembe véve készültek el a Minisztertanács elé kerülő törvényjavaslatok. A tervezeteket a Minisztertanács azzal fogadta el, illetve terjeszti a parlament elé, hogy azok szövege a különböző politikai szervezetekkel folytatott tárgyalások során tovább módosulhat. A Minisztertanács elnöke felhatalmazást kapott, hogy a tárgyalások eredményei alapján a benyújtott törvényjavaslatokon az országgyűlési tárgyalás megkezdése előtt a lényeget nem érintő változásokat átvezesse. Szükség esetén a tervezeteket a kormány újból napirendre tűzi. A kormánytervezetek közül elsőként a politikai pártokról szóló törvényjavaslatot vitatta meg, amely a politikai párt alapítására, nyilvántartásba vételére, alkotmányossági felügyeletére, megszűnésére, vagyonára, gazdálkodására s annak ellenőrzésére vonatkozó szabályokat tartalmazza. A tervezet szerint Magyarországon politikai párt csak az alkotmánynak megfelelően tevékenykedhet. Programja és működése nem irányulhat a hatalom erőszakos úton való megszerzésére, vagy annak kizárólagos birtoklására, ami a többi párt tényleges működésének megszűnését eredményezné. Minden alakuló párt köteles lenne programnyilatkozatának megalkotására. Ezután következhet nyilvántartásba vételük, amire az alkotmánybíróság jogosult. Ha a pártalapítók az előírt követélményeknek eleget tesznek, a párt nyilvántartásba vétele nem tagadható meg. A Minisztertanács tárgyalt az alkotmány módosításáról, és a köztársasági elnök intézményének bevezetéséről szóló törvényjavaslatról is. Ezekre azért van szükség, mert a jelenlegi kollektív államfői testület — az Elnöki Tanács — helyébe a javaslat szerint a köztársasági elnöki intézmény lép. A kormányszóvivő ezzel kapcsolatban hangoztatta: a köz- társasági elnök intézményének bevezetésével nem lehet megvárni az ország új alkotmányának létrehozását. A belpolitikai helyzet bizonytalansága megköveteli, hogy mielőbb elkezdje működését a köztársasági elnök, mint szilárd egyensúlyt biztosítani képes hatalmi tényező. A kormány elfogadta az alkotmánybíróság felállításáról szóló törvényjavaslatot, amelyet az Országgyűlés következő ülése elé terjeszt. Az új testület magyaroszági bevezetését a jogállam megteremtése, az alkotmányos rend és az alapjogok védelme, a hatalmi ágak elválasztása, kölcsönös egyensúlyuk megteremtése indokolja. Az alkotmánybíróság feladatát csak akkor láthatja el, hä nem épül be a hagyományos igazságszolgáltatási szervezetbe, önálló testületként működik. Bíráit az Országgyűlés választja. A törvénytervezet meghatározza az alkotmánybíróság feladat- és hatáskörét. Az alkotmánybíróság függetlenségét biztosítja az a rendelkezés, amely szerint maga állapítja meg költségvetését, és ezt — mint az állami költségvetés részét — az Országgyűlés hagyja jóvá. A tervezet szerint az alkotmánybíróság tagjait az Országgyűlés 12 évre választja. A jelenleg hivatalban levő Országgyűlés elsőként 5 tagú bíróságot hoz létre, s a hiányzó 6 bírái az új összetételű parlament választja majd meg. A kormány végül áttekintette az Országgyűlés jövő heti ülésszakára való felkészülés kormányzati feladatait — mondotta Marosán György. (MTI) Óriási eltérések a terv és a valóság között Országgyűlési bizottságok ülései Franz Vranitzky a magyar kormánydöntés politikai oldaláról szólva rámutatott, hogy a nagymarosi probléma — bármilyen jelentős is — nem veszélyeztetheti a két ország jószomszédi viszonyát, mert kialakítható a kölcsönösen elfogadható megoldás. Ami a kérdés gazdasági részét illeti, osztrák részről abból indulnak ki, hogy a magyar partner fenntartja pár évvel ezelőtt vállalt áramszállítási kötelezettségét, s teljesíti az osztrák partnerekkel szembeni fizetési kötelezettségeit. Németh Miklós kérdésekre válaszolva megerősítette, hogy a nagymarosi építkezésbe történt osztrák bekapcsolódáskor kötött magyar—osztrák áramszállítási szerződést a magyar fél nem kívánja felmondani, mert a leendő új energetikai program lehetőséget nyújt mind a hazai, mind az osztrák villamosáram-igények kielégítésére. Felidézte Vranitzkynak a tárgyaláson arról mondott szavait, hogy Magyarországot világszerte olyan államként ismerik, amely maradéktalanul teljesíteni szokta kötelezettségeit. Egyetértettek abban, hogy két ország között a barátság igazi próbája a vitás ügyek rendezésére való készségük, s közös cél, hogy a történelmi jelentőségű és távlatú osztrák—magyar barátság és együttműködés javuljon. Csütörtökön a Parlamentben ülést tartott az Országgyűlés ipari bizottsága. A testület Juhász Mihálynak, a bizottság elnökének a vezetésével a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági, társaságok átalakulásának törvényjavaslatát, valamint az állami vállalatokról, illetve a szövetkezetekről szóló törvény módosításának tervezetét tárgyalta. A jogszabályok tervezeteihez Sárkö- zy Tamás igazságügyminiszter-helyet- tes fűzött szóbeli kiegészítést, majd választ adott a képviselők és a meghívottak kérdéseire. Elmondotta: az átalakulási törvény tervezetének eddigi vitájában kiderült, hogy nemcsak az állampolgárok, hanem a különböző hivatalok, sajtóorgánumok képviselői is gyakran félreértik a kormányzat, a törvény-előkészítők célját. Nehezen látják be, hogy a készülő törvény egyfajta lehetőség és nem kényszer az átalakuláshoz, amelynek technikai lebonyolítását kívánja előmozdítani. Nem oldja meg a gazdaság gondjait, viszont a piacgazdaság kialakítása hátrányt szenvedne, ha az átalakulási törvény és a hozzá kapcsolódó törvénymódosítások elfogadása elodázódna. Fogalmi zavar is mutatkozik, például a szövetkezetek átalakulásával kapcsolatban, s ez bizonytalanságot teremt. A szövetkezeti vagyon esetében ugyanis nem felosztásról, hanem legfeljebb értékpapír formájában megtestesülő megosztásról célszerű beszélni. A miniszterhelyettes hangsúlyozta, hogy a törvény elfogaszükséges más, túlideologizált tankönyvek esetében is. Csak szándék kérdése a középiskolai honvédelmi napok azonnali eltörlése. Ennek nemcsak nevelési, hanem anyagi előnyei is szembetűnőek lennének. Biztosak vagyunk abban, hogy javaslataink egybeesnek az ön törekvéseivel: azonnali megvalósításuk kifejezné elszántságát a közoktatás helyzetének gyökeres megjavítására. Kérjük Önt, hogy amennyiben más kormányzati tényezők akadályt igyekeznének gördíteni ezen intézkedések elé, tegye fel akár állását is ezekre az ügyekre, s forduljon a közvéleményhez. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete minden törvényes eszközzel támogatni fogja önt a határozott reformintézkedések késlekedés nélküli megindításában. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Ügyvivő Testületé AZ ELLENZÉKI KEREKASZTAL NYILATKOZATA telnek, mert az MSZMP várja a különböző szervezetek válaszát a KB kezdeményezésére. Az Ellenzéki Kerékasztalban részt vevő szervezetek — amint az a május 12-ei lapokból is kitetszik — postafordultával válaszoltak az említett — úgymond — kezdeményezésre. Azóta az MSZMP részéről hivatalos formában semmilyen, a tárgyalásokat előmozdító lépésre nem került sor. A választ — a hivatalosat — tehát a korábbi megbeszéléseket egyoldalúan berekesztő MSZMP vezetésétől mi vár- - juk. Rendkívül aggasztónak tartjuk, hogy a politikai tárgyalások elodázásával egy időben az MSZMP, illetve kormánya semmivel sem indokolható sebességgel gyárt alapvető törvénytervezeteket, és terjeszti azokat a parlament elé, mintegy kész helyzetet kívánva teremteni a szabad választásokat követő korszakra. Most éppen egy „átalakulási” törvény kerül az Országgyűlés asztalára, minden érdemi tájékoztatást, a képviselők felkészítését, még az úgynevezett társadalmi vitát is mellőzve, a szakmai körök alapvető ellenvetéseit figyelmen kívül hagyva. Az eljárásnak ez a módja csak azt célozhatja, hogy érdemi ellenvetések nélkül fogadtassék el egy olyan törvény, amely ö mint azt már több szervezet is megfogalmazta — a vagyon feletti rendelkezés eddigi monopóliumát tulajdonosi monopóliummá változtatná, az „állami vagyonkezelőség” létrehozásával pedig csak tovább erősítené az állami bürokráciát. Az aggodalmakat — amelyek hasonlóak a készülő földtörvénnyel kapcsolatban is —csak a tervezetnek a parlament napirendjéről való azonnali levétele oszlathatja el! A kormányzó párt számos további 'sarkalatos törvény, így a párttörvény, az alkotmánybírósági törvény egyoldalú megalkotását kezdeményezi. Mi több, alkotmánymódosítással a köz- társasági elnök intézményének felállítását is javasolja. Meggyőződésünk szerint a párttörvénynek kizárólag a pártok működését és finanszírozását kell szabályoznia. A pártok alapítását — hasonlóan a többi személyegyesüléshez — az egyesülési törvénynek kell rendeznie; így a pártok bejegyzése a rendes bíróság — nem pedig az alkotmánybíróság — feladata legyen. A pártprogramokat a választópolgárok, s ne az alkotmánybírák ítéljék meg. Végül megerősítjük, hogy a kormányzó-párttal való kétoldalú tárgyalásokat — magas szinten — mielőbb meg kell kezdeni. Az Ellenzéki Kerekasztal dásával nem akarnak kampányt indítani a vagyon felosztására, eladására, ezt különben sem lehetne megtenni a vagyon értékelésének megoldatlansága miatt. Ez éppenséggel a vagyon megosztását is hátráltatja napjainkban. * A kormány ismét kapkod, tűzoltó munkát végez, tervezett intézkedéseinek csak töredéke szolgálja a gazdaság megélénkítését — mondotta több képviselő a Parlamentben, az Országgyűlés ifjúsági és sportbizottságának csütörtöki ülésén, amelyen elsőként a kormány csomagtervét tárgyalták meg. Jóllehet a bizottság tagjainak alig fele jelent meg, közülük jó néhányan ^ képviselőtársaik nézeteit is tolmácsolva és választóik helyzetét, véleményét ismerve — megdöbbenésüknek adtak hangot, hogy alig több riiintmégy hónappal a költségvetés elfogadása után ilyen óriási eltérések mutatkoznak a, terv és a valóság között. A bizottság ülése egyébként Mada- rasi Attila pénzügyminisztériumi államtitkár tájékoztatójával kezdődött. Ő arról számolt be: az anyag elkészítése óta a különböző tárgyalásokon, vitákon az a vélemény alakult ki, hogy ez az elgondolás nem tesz eleget a külső és belső viszonyokból fakadó követelményeknek. Ezért már most ki kell dolgozni a későbbre tervezett tartalékintézkedéseket, annak érdekében, hogy tartható legyen az eredetileg tervezett költségvetési hiány. Mint mondotta: felülvizsgálták a befizetésekkel és a kiadás mérséklésével összefüggő prognózisokat, s ennek eredményeként lehetőséget látnak arra, hogy további 5 milliárd forinttal javítsák a költségvetés egyensúlyát. Az ezt célzó intézkedések kidolgozására a kormány felhatalmazást kér a parlamenttől, s a június végi országgyűlési ülésszakon számol majd be ezekről. Tehát nem a jelenlegi módosító^ indítvány jóváhagyását kérik, hanem a már pénteken közreadandó, újra módosított előterjesztést javasolják elfogadni. Hároméves megállapodásra törekszünk a Nemzetközi Valutaalappal A magyar gazdaság számára rendkívül fontos lenne, ha a pénzvilágban nagy befolyással bíró Nemzetközi Valutaalap (IMF) három évre szóló szerződést kötne hazánkkal és erről már a most folyó budapesti tárgyalásokon is előzetes megállapodás születne. Ez nagyobb biztonságot, szélesebb mozgásteret jelentene a kormány ugyancsak három évre kidolgozandó gazdasági programja megvalósításához — mondotta Iványi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára Mező Gizellának és Szőke Lászlónak, az MTI, illetve Egerszegi Csabád nak, a Népszabadság munkatársának a BNV-n tett csütörtöki látogatásakor. A KB titkára hozzátette: a jelenlegi szakaszban az IMF az ország gazdasági helyzetét, sajnálatosan, kizárólag piacgazdasági szemüvegen keresztül ítéli meg. Magyaroszágon viszont ma nincs piac, bár ennek elérése a cél. A mérlegelésnél nem lehet eltekinteni az ország adottságaitól, politikai körülményéitől sem. — A magyar gazdaságot súlyosan terheli az IMF-nek az a döntése, hogy nem folyósítja az úgynevezett készenléti hitel esedékes részét. Ennek az intézkedésnek nyilvánvaló háttere: fizetési mérlegünk alakulása, valamint a költségvetésnek a tervezettnél jóval nagyobb hiánya. Ebben a helyzetben miben látja a kiutat? — Mindenekelőtt meg kell vizsgálni, hogy a kialakult egyensúlytalansághoz milyen okok vezettek; tervezési hibáról, netán valami másról van-e szó — mondotta Iványi Pál. Azt tudtuk, hogy a költségvetés rendkívül feszített. Bizonyos bevételi kalkulációk nem voltak helytállóak; elmaradtak a reprivatizáláshoz kapcsolódó költségvetési bevételek, a kormány több tervezett intézkedést halasztott el, a vállalati jövedelmek után is kevesebbet fizettek be, sőt 10 milliárd forintot még vissza is igényeltek, túladózás címén. Nem is a hiány jelenlegi nagysága, mint inkább a jól látható tendencia lehet igazán veszélyes a gazdaságra. Remélem, hogy a kormány által kidolgozott csomagtervet az Országgyűlés elfogadja. Szükségképpen egyszeri beavatkozásról van szó — ami mintegy 30 milliárd forintot jelent, és sem a lakosságot, sem a termelő vállalatokat nem terheli —, de ettől összességében a gazdasági folyamatok lényegi változása nem várható. Az igazi feladat, hogy a hároméves kitekintéssel rendelkező tervbe kell illeszkedjenek a reformelképzelések, s az olyan praktikus döntések, mint amelyek például a vállalkozásélénkítésre, a jól gazdálkodók lehetőségeinek bővítésére vonatkoznak. Elnapolták a tárgyalást Kalocsán A Kalocsai Városi Bíróságon tegnap tanúkihallgatásokkalfoly- tatódott a korrupcióval vádolt rendőrtisztek pere. A bizonyítási eljárás még nem fejeződött be, így Ítélet sem születhetett — legközelebb hétfőn tárgyalja az ügyet a katonai bíróság. LAPZÁRTAKOR ERKEZETT • A LOTTÓ NYERŐSZÁMAI A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közlése szerint, a Budapesten megtartott 21. heti lottószámsorsolás alkalmával, a következő számokat húzták ki: 3, 9, 26, 38, 47. A májusi tárgynyeremény-sorsoláson a 19. heti szelvények vesznek részt. (MTI)
