Petőfi Népe, 1989. május (44. évfolyam, 102-127. szám)

1989-05-24 / 121. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás az ország területére ma estig: Folytatódik a napos, száraz idő. A keleti, északke­leti szél 1 még többfelé élénk, időnként erős lesz, majd délutántól jelentősen gyengül. A legmagasabb nappali hőmérséklet 19 és 23 fok között alakúk (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NAPILAPJA XLIV. évf. 121. szám Ara: 4,30 Ft 1989. május 24., szerda „EGYNEK MINDEN NEHÉZ, SOKNAK SEMMI SEM LEHETETLEN” Nemzeti zászlót kapott Bácsalmás 7 erősíteni. Az eredmény nem lehet kétséges, hiszen a törté­nelmi-társadalmi tapasztalat is arról győz meg bennün­ket, hogy hazánk érett a reformokra. Tény, hogy az egész társadalom még nem mozdult rá a változásokra. A magyarázat az előző korszakban rejlik, tehát semmiképpen nem a nép hibája, hogy ez így van mondta a továbbiakban Pozsgay Imre, majd arról beszélt, hogy a közvélemény egyre növekvő elégedetlen­séggel szemléli az eseményeket: bizalmatlan az MSZMP-t illetően, melyet joggal okolhat a válságért. Tévedés azonban azt hinni, hogy a bajok gyökere abban rejlik, hogy kormányzásra alkalmatlan államférfiak hely­telen döntéseket hoztak. Az okok sokkal mélyebben, magában a mechanizmusban, annak hibáiban keresen­dők. Konszenzus nélkül nem megy A nemzeti megegyezés gondolata Bács-Kiskun megyé­ben jelesen az 1987. szeptember 27-ei lakiteleki tanácsko­záson fogalmazódott meg legelőször. Akkor az MSZMP még bizalmatlanul fogadta. Azóta vitákban és nézetek ütköztetésében kijegecesedett a lényeg, melyet Szegeden úgy fogalmaztak meg, hogy az átmenetet békés úton kell megoldani, csak így szabad a fordulatot megtenni. Miközben a nép nem mozdul, az MSZMP önként vállalja a többpártrendszert. A párt ugyanis rájött — részben saját tapasztalatai, részben a társadalmi nyomás következtében —, hogy más út nincs. Az említett kény­szer, szerencsére, belátással párosult. Ha ez nem így tör­tént volna, attól a dolgok még mentek volna tovább a maguk útján, mert a nép — minden passzivitása ellenére — már meghozta ítéletét, melynek lényege, hogy változ­tatni kell, így már nem mehet tovább. (Folytatás a 2. oldalon) Üzemavató Kalocsán A Az államtitkár a vezérlőteremben jelképesen megindította az üzemszerű terme­lést. A bajai politikai nyári egyetem második napján Pozs­gay Imre allamminiszter, az MSZMP PB tagja tartott nagy érdeklődéssel várt előadást a Petőfi-szigeti úttörő­házban. A közönség soraiban szép számmal foglaltak helyet olyan érdeklődők is, akik egyébként nem voltak beiratkozott hallgatói a tanfolyamnak, így például a kü­lönböző alternatív szervezetek képviselői. A körülbelül egyórás előadásban az államminiszter a reform és a haladás közötti összefüggést elemezte. Először rövid áttekintést adott a közvetlen történelmi előzményekről, arról a sztálini típusú berendezkedésről, mely a negyvenes évektől rátelepedett Kelet-Európára, és melynek legfőbb ismérve a minden változással, reform­mal való makacs szembenállás. 1944/45 fordulóján ha­zánkban forradalom zajlott le, mely sajnálatos módon megtorpant. Annak kritikai vizsgálata, hogy mi is tör­tént, tovább nem halogatható. Bizonyára ez megrendü­lést okoz azoknak, akik szívüket-lelküket, a kommunista hitüket beleadták abba, hogy a sztálinista típusú beren­dezkedést erősítsék. A sztálinizmus nem szocializmus Nagyon sokszor felmerül a nézet, miszérint a sztáliniz­mus azonos á szocializmussal. Nyilvánvaló, hogy a sztáli­nista típusú berendezkedést — már csak antihumánus, diktatúrára és személyi kultuszra épített volta miatt — külön kell választani a szocializmus eszmerendszerétől. Gyökeresen szakítani kell a monolitikus hatalmi struktú­rával, egy önszerveződésre képes, demokratikus társadal­mi szerkezetet kialakítani — hangoztatta Pozsgay Imre. Magyarország érett a reformokra Kétségtelen, hogy hazánknak nincs más lehetősége, mint hogy következetesen halad a megkezdett reformok útján. Amint a szegedi tanácskozáson is szóba került, az ezzel kapcsolatos tettrekészséget, elszántságot meg kell Harmadik esztendeje, hogy Bácsal­más feliratkozott a magyar városok névsorába, lakosságának városszépítő buzgalma azonban régi évtizedekre ve­zethető vissza. Bizonyosság, hogy a te­lepülés történetében másodszorra (elő­ször 1987-ben) nyerték el a Hazafias Népfront Országos Tanácsa titkársá­gának nemzeti zászlaját, s az ezzel járó, fejlesztésre fordítható 2 millió forintot. Az ünnepséget tegnap délután a Juri- novics Miklós Művelődési Központ színháztermében tartották, ahol megje­lent Pozsgay Imre államminiszter, dr. Verebélyi Imre belügyminiszter-helyet­tes, dr. Szabó Miklós, az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottságának el­ső titkára, dr. Matos László, a megyei tanács elnökhelyettese, Terbe Dezső, a Hazafias Népfront megyei titkára. A megjelenteket dr. Bednárné Kiss Il­dikó, a város tanácsának elnöke köszön­tötte, és ünnepi beszédében összegezte a város fejlesztésének elmúlt évi jelentő­sebb tételeit, amelyek bizonyítják: Bács­almás lakói nem szavakkal, hanem cse­lekedeteikkel szeretik városukat. Szé­chenyi István gondolata—egynek min­den nehéz, soknak semmi sem lehetetlen — nem véletlenül került az ünnepség meghívójára: valóban sokféleképpen fe­jeződik ki a magyar—német—szerb- horvát lakosság összefogása. Az elmúlt évben végzett társadalmi munka 20 millió forintra szaporodott: egy lakosra jutó kvótája megközelíti a 7 es fél ezer forintot. Jelentős áldozatvállalással fejlődött a jíözműhálózat (gázvezeték-, útépítés, járdakészítés, csapadékvíz-elvezetés). Tavaly avatták a gyűjtemények házát, az iparosok, kereskedők sokat tettek a közintézmények rendbehozatalára, fo­lyamatos varosfejlesztő tevékenység során az általános iskola felújításának első szakasza befejeződött, s még a nyáron elkészül a szakmunkásképzés újraindításához elengedhetetlen épület renoválása. Az új OTP-székház akár jelképe is lehet az igényes városfejlesztés leg­újabb törekvéseinek. A köszönet — amelyet az elnökasz- szony minden közreműködőnek mon­dott mindezekért — egyben a további Csúcséve volt 1988 a kecskeméti Pe­tőfi Nyomdának, ám az i-re mégis csak most került föl a pont, amikor a hír hivatalossá vált: munkájuk eredménye­ként elnyerték a Kiváló Vállalat címet. Mint köztudott, a munkaverseny- mozgalom a korábbi formájában meg­szűnik, a címeket az idén ítélték oda utoljára, ám ez a szép múltú cég dolgo­zóinak nem szegi kedvét: bár anyagilag eddig sem panaszkodhattak, a kiváló cím fontos erkölcsi siker. A gazdasági eredmények .önmagu­kért beszélnek. Balanyi János gazdasági vezérigazgató-helyettes munkatár­sunknak elmondta, hogy tavaly január­ban a forgalmi adó bevezetése követ­keztében ugyan az 1987. évhez képest egy csapásra majdnem 60 százalékkal mérséklődött a nyereség, ám 1988 végé­re rekorddal, 128,5 millió forintos ha­szonnal zártak. Mindennél többet mond az országos rangsorban elfoglalt helyük: a nyereséget tekintve az első, a termelési értéket tekintve a 2., a hozzá­adott értéket nézve pedig az országos harmadik helyet szerezték meg a—per­sze csak képzeletbeli — versenyben. Az azonban nagyon is valóság, hogy fej­lesztéseik — átgondolt, jövőorientált vállalati stratégiának köszönhetően — a csomagolóeszköz-piacot célozták meg. Legkiemelkedőbb beruházásuk, a világbanki pályázattal együtt 400 milli­ós fejlesztés is ezt szolgálta (az építkezé­sekkel alig egy év alatt végeztek is). Az városszépítő igyekezet reményét is ma­gába foglalja. Ezután lepett az előadói emelvényre Pozsgay Imre: — Másodszor állhatok a város kö­zönsége elé, s azt hiszem, hogy nem ille­téktelenül, a szívem, a tapasztalatom vonz ide. Gratulálok a nagy teljesít­ményhez, amit Bácsalmás, a tiszta arcú, tiszta szándékú, dolgos emberek közös­sége elért: ez az igazi diploma, amit ön­magáról, képessegeiről kiállított. For­gószeles az elet a Kárpát-medencében, amely a kibontakozás lehetőségét ígéri. Hazugság lenne a viszontagságokat, a romló körülményeket, a válságot takar­gatni, de Ugyanúgy hazugság lenne ka­tasztrófát sejtetni. A megújulás szándé­ka nem a szorongást, hanem a bizako­dást erősíti, arra, hogy lesz új államiság, amelyben az állampolgár nem az állam cselédje, hanem az allam szolgálja az ál­lampolgárt. Mert aholaz állam sérti meg -a törvényt, ott nem terem törvénytiszte­lő állampolgár. Ez a nép képes önmagát kormányoz­ni, ennek az országnak a népe' saját ereszén túli távlatra is képes nézni. Ez minden szorongató ténynél fontosabb. A nyíltság nem veszély, vélem és val­lom, hogy a bőrünket horzsoló viták az emelkedes felé visznek. Nem illúziók kellenek, hanem új gondolkodás. A né­pet nem imádni kell, mert a nép sem té­vedhetetlen, de míg az önkényben más dönt, és más issza a levét, a demokráciá­ban az látja a rossz döntés kárát, aki hoz­ta, s a tévedéseiből rögtön tanul. Bácsalmás nélkül szegényebb lenne az ország, és az ország is becsülje meg Bácsalmást. Jelképes ez a zászló, amit elhoztam. Ezután Pozsgay Imrétől átvette a vá­ros tanácselnök asszonya a nemzeti zászlót, a termet zsúfolásig megtöltött közönség nagy tapssal köszöntötte a pillanatot. Dr. Szabó Miklós is köszöntötte a településfejlesztési versenyben sikert elérő várost. Az ünnepség végén a tár­sadalmi munkában kiemelkedően tevé­kenykedő üzemek, gazdaságok képvi­selőinek erkölcsi elismerést kifejező ok­leveleket adtak át. N. M. eredmény: konvertibilis exportra 1-4 hetes határidőt tudnak tartani - egyébként 1988-ban 20 százalékkal nö­velték közvetlen tőkés kivitelüket., Ez azért is kellett, mert máskülönben nem lehettek volna a bérklub tagjai. Ennek a hasznát mindenki a saját pénztárcájában érezhette: 108,5 ezerről 127,9 ezerre nőtt az egy dolgozóra eső éves bruttó kereset. Ebben nyilván az autonóm munkacsoport—az idén már kettő is van belőle — is szerepet ját­szott: tagjai maguk választják meg kol­Ma ülést tart Bács-Kiskun Megye Tanácsa A végrehajtó bizottság május 24-ére, szerda délelőtt 9 órára, a megyeháza nagytermébe összehív­ta Bács-Kiskun Megyye Tanácsát. Az ülés napirendjére a következő témák megvitatását javasolja: — Tájékoztató a végrehajtó bi­zottság két tanácsülés közötti tevé­kenységéről. — Előterjesztés az 1988. évi tele­pülésfejlesztési verseny értékelésé­re. — Állásfoglalás és javaslat a ta­nács és a végrehajtó bizottság szakigazgatási szervezetének kor­szerűsítésére. — Beszámoló az 1988. évi terv és költségvetés végrehajtásáról. — Egyéb ügyek, interpellációk. Németh Miklós Csehszlovákiába és Ausztriába látogat Németh Miklós, a Miniszterta­nács elnöke Ladislav Adamecnek, a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság kormánya elnökének a meg­hívására szerdán baráti munkalá­togatásra Prágába utazik. * Németh Miklós Franz Vranitz­ky osztrák szövetségi kancellárral május 25-én, csütörtökön, Bécsben munkatalálkozót tart. (MTI) Újjáválasztották Weizsäckert. NSZK A nyugatnémet Bundesversamm­lung kedd délután újabb öt érte — ellenjelölt nélkül — túlnyomó több­séggel ismét Richard von Weizsäc­kert választotta meg az NSZK szö­vetségi elnökének. Az alkotmány, az alaptörvény aláírásának, illetve meg­hirdetésének 40. évfordulója alkalmá­ból a bonni Beetboven-csamokban megtartott ünnepi eseményen a félé­idé arányban parlamenti képviselők­ből és a tartományok küldötteiből ál­ló testület tagjai által leadott 1019 szavazatból 881, rekord többségsza­vazat jutott az elnökre. 108-an nem­mel szavaztak, 30-an tartózkodtak. Az eseményen ott volt a diplomá­ciai testület, s annak tagjaként dr. Horváth István, Magyarország nagy­követe is. Az újjáválasztás kapcsán a parla­ment elnöknője megállapította, hogy a nyugatnémet demokráciában külön­leges fontosságú hely illeti meg az államfőt: jelentőssé azonban tisztsé­gét elsősorban nem az alkotmányban biztosított hatásköre avatja. Sokkal inkább személyes tekintélye, erkölcsi tisztasága, kultúrája, tehát politikai személyisége. Az elnök a pártok felett áll, nem bonyolódik bek a napi politi­kai vitákba, ám egyértelmű magatar­tást tanúsít etikai és politikai alap­kérdésekben. légáikat, és gyakorlatitag önelszámoló rendszerben dolgoznak a közvetlen egyéni érdekeltség alapján, hihetetlen teljesítményt elérve. Valamikor egy nyomda a könyv- nyomtatásból, újságcsinálásból élt. A Petőfi Nyomda összes munkáinak tavaly már több mint 70 százalékát a csomagolóeszköz-gyártás tette ki: a jö­vő ez. A Kiváló Vállalat cím elnyerését — szerény, de méltó keretek között —június 17-én, a hagyományos János- napi ünnepségen méltatják. B. J. Jelentős események történtek az utóbbi napokban a Bácsépszer életé­ben. Május 17-én vehették át a Kiváló Vállalat kitüntetést. (A kecskeméti központi cég ezzel páratlan sorozatot mondhat magáénak, hiszen az utóbbi tíz esztendő alatt immár a hetedik alka­lommal érdemelték ki ezt az elismerést, egyszer — 1987-ben — pedig miniszteri dicsérő oklevelet kaptak.) A Bácsépszer 1988-ban csaknem 800 millió forintos termelési érték mellett több mint 95 milliós nyereséget köny­velhetett el. A dolgozók jövedelme ugyanakkor átlagosan (nettó) 12 száza­lékkal növekedett. Tegnap üzemavatóra került sor a vállalat kalocsai építésvezetőségén. Itt elöljáróban Aradi Ferenc építésvezető köszöntötte a megjelenteket, majd dr. Gátay Ferenc igazgató ismertette az üzem létrejöttének körülményeit. Fel­idézte, hogy a vállalat illetékes (a válla­latvezetés, a vállalati tanács és a társa­dalmi szervek) fórumain 1988 őszén született a döntés e kőlapgyártó üzem létrehozásáról. A beruházással kapcsolatos vala­mennyi munkát — a gépek telepítésé­nek kivételével— mindent magára vál­lalt a Bácsépszer. A tervezés során nemcsak az építészeti, hanem a techno­lógiai terveket is ők készítették. A kivi­telezéshez novemberben láttak hozzá és április elején már átadhatták a tere­pet a gépeket beszerelő papíripari gép­gyárnak. A próbagyártást április végén kezdték meg. Az igazgató hangsúlyozta, hogy a gazdasági kényszer hatására valódi szerkezetváltást hajtottak végre. Az új üzemet „ipari magnak” tekinti, amely­nek továbbfejlesztésén most gondol­kodnak. Tervezik a későbbiekben mű­anyag kötésű lapok — vékony kőlapok és igényes sírkövek gyártását is. Az új üzem két műszakban húsz­harminc főnek ad biztos megélhetést, s így enyhíti a térség foglalkoztatási gondjait. Végezetül Gátay Ferenc aláhúzta: ma kevés szó esik a műszaki alkotó munkáról. A kőlapüzem vízforgató, anyagmozgató berendezéseit, valamint a technológiai folyamatokat a Bácsép­szer saját műszaki kollektívája tervezte és készítette. Ennek elismeréseként a vállalat életében először adtak át mű­szaki alkotói dijakat dr. Bozsó Ferenc, Balogh János, Fekete József és Tassy Pál mérnököknek. A kitüntetések átadása után dr. Ba- ráth Etele államtitkár vágta át a nemze­tiszínű szalagot, majd a vezérlőterem­ben egy gombnyomással megindította az automata fűrészeket. (Az üzemet képriportban mutatjuk be a 4. olda­lon). G. B. A ciprusi elnök előadása a külügyi bizottság ülésén Georgiosz Vasziliu, a Ciprusi Köztársaság elnöke keddi prog­ramja során elsőként az Alumi- niumárugyárba látogatott. A magas rangú vendég ugyanis budapesti egyetemi tanulmá­nyai idején, az 1950-es évek ele­jén ebben a gyárban dolgozott esztergályosként. Az üzemlátogatást követően Georgiosz Vasziliu és kísérete rövid sétát tett a Vád utcában. „Kicsi a világ” —jegyezte meg, amikor váratlanul Magyaror­szágon élő görög ismerőse üd­vözölte, ez a séta ugyanis nem tartozott az előre tervezett programok közé. Mig kíséreté­nek tagjai a Gerbeaud édessége­it ízlelték meg, a ciprusi elnök a Hungaroton Vörösmarty téri üzletében kompaktlemezeket vásárolt. Az üzlet felé tartva az MTI munkatársának elismerő­en szólt a magyar zenekultúrá­ról, a hanglemezgyártásról, el­sősorban a lemezek választéká­ról és minőségéről. A rövid kitérő után George ősz Vasziliu Szűrös Mátyással, az Országgyűlés elnökével talál­kozott a Parlamentben, majd előadást tartott az Országgyűlés külügyi bizottságában. Georgiosz Vasziliu előadásá­ban a ciprusi kérdésről szólva kifejtette: Ciprus már 15 eszten­deje egy idegen invázió áldoza­ta, területének mintegy 40 szá­zaléka ma is török megszállás alatt van, lakosságának egyhar- mada menekültnek számit saját ’ hazájában. Mint mondotta: amíg a hidegháború eszméi uralkodtak, remélni sem lehe­tett a kérdés megoldását, hiszen a török jelenlét a szigetország­ban stratégiai érdekeket szol­gált. Úgy ítélte meg, hogy az új nemzetköri helyzetben — ami­kor sorra oldódnak meg a regi­onális problémák — a Cipruson fennálló helyzet ma már senki­nek az érdekeit nem szolgálja. Szavaiból az csendült ki, hogy esélyt lát a kérdés kompromisz- szumos rendezésére. Ezt a véle­ményét a török vezetéssel mint­egy 10 honapja tartó tárgyalá­sok alapján alakította ki. Ciprusnak a világban elfog­lalt helyét elemezve, egyebek között, rámutatott: jóllehet, az európai ^föderáció megvalósulá­sa csak távoli jövő, az európai integrációs folyamat immár megállíthatatlan és egyre gyor­sul. Ezért a iris országoknak, Ciprusnak és Magyarországnak is arra kell törekednie, hogy be tudjon illeszkedni az új helyzet­be. A Ciprusi Köztársaság elnö­ke ezután az Országos Tervhi- I vatalba látogatott, ahol megbe­szélést folytatott Kemenes Er­nővel, a tervhivatal elnökével. Ljubimov visszakapta állampolgárságát Visszakapta szovjet állampolgárságát Jurij Ljubimov. Erről keddi ülésén döntött a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának El­nöksége. A szovjet színházi rendező — akinek több rendezését magyar színpadokon is láthatta a közönség — a népszerű Taganka szín­ház művészeti vezetőjeként vált világhírűvé. A brezsnyevi idősza­kot jellemző pangás idején Ljubimov gyakran került összeütkö­zésbe az akkori kultúrcsinovnyikokkal. A pangás éveinek terhes örökségeként fosztották meg — Jurij Andropov főtitkári másfél esztendeje alatt — állampolgárságától, amikor éppen külföldön vendégszerepeit. A szellemi életet is átható átalakítás nyomán lehetővé vált, hogy először magánemberként, majd már hivatalos meghívásra — hazalátogasson, míg végül most kedden visszakap­ta állampolgárságát. Az LT Elnöksége kedden a kora délutáni órákban befejezte ülését. Az ülés legfpbb feladata a Népképviseleti Kongresszus május 25-én összeülő első tanácskozásával összefüggő szervezeti és egyéb kérdések tisztázása volt. < REKORDOK ESZTENDEJE Kiváló Vállalat a Petőfi Nyomda Korszerű öntapadócímke-nyomó gépsor. (Walter Péter felvétele) POZSGAY IMRE ELŐADÁSA A BAJAI POLITIKAI NYÁRI EGYETEMEN Reform és haladás

Next

/
Thumbnails
Contents