Petőfi Népe, 1989. május (44. évfolyam, 102-127. szám)

1989-05-04 / 104. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA-----S—:—---------------------------------;----------------------------------------—• XLI V. évf. 104. szám Ára: 4,30 Ft 1989. május 4., csütörtök Történelmi jelentőségű közgyűlés előtt az Akadémia Az Akadémia és az egész magyar tudomány', szempontjából történelmi jelentőségű lesz a Magyar Tudomá­nyos Akadémia május 8-án kezdődő közgyűlése te*# hangsúlyozta Tigyi Jó­zsef akadémikus, az MTA alelnöke szerdán, az Akadémia székházában tartott sajtótájékoztatón. Elmondta: első ízben adódik lehetőség arra, hogy a tudós társaság saját kezdeményezésé­re meghatározza az Akadémia jogállá­sát, feladatait és munkamódszereit. A közgyűlésen tárgyilagosán elemzik majd a magyar tudomány eredményeit, jelenlegi helyzetét, áttekintik verseny- képességét, perspektíváit. A várható hazai és nemzetközi irányzatokat, a gazdasági és társadalmi körülményeket is figyelembe, véve határozzák meg az Akadémia szerkezetét, működési rend­jét a következő évtizedekre. Ez a közgyűlés immár a 149. — az eddigieknéj nyitottabb lesz — mon­dotta az alelnök. Munkálataiban részt vesz a 230 akádémikussal együtt több mint 600 meghívott, köztük az akadé­miai intézetekrígazgatói, országos ha­táskörű szervek vezetői, az egyetemek rektorai, tudományos társaságok és szakszervezetek képviselői. A munkaközgyűlés az MTA székhá­zában Berend T. Iván elnök megnyitó­jával kezdődik. Ezután adják át az Akadémiai Aranyérmet és az Akadé­miai Díjat, amelyekkel a Ijazai kutatók kimagasló tudományos és közéleti munkásságát ismerik el. Akadémiai Újságírói Díjban részesítenek a magyar tudomány eredményeit sikeresen nép­szerűsítő két újságírót. Ebben az évben nem tartanak közpqnti előadást, mert a közgyűlés munkája jelentős tudomá­nyos, tudománypolitikai és tudomány- szervezési kérdések sokoldalú, felelős­ségteljes megvitatására összpontosul. Az elnöki bevezető előadásban szó lesz egyebek között arról, hogy az Aka­démia, a tudomány milyen szerepet tölt be a gazdasági-társadalmi döntések­ben, a tudóstársadalom miként segíti elő az ország fejlődését. A főtitkári be­vezető előadás átfogót képet ad äz utób­bi közgyűlés óta végzett munkájukról és vázolja tennivalóikat. A közgyűlésen megvitatják a Ma­gyar Tudományos, Akadémiáról szóló törvény és az új alapszabály koncepció­terveit. Kifejtik véleményüket arról a tervezetről, amely szerint az Akadémia az egész magyar tudományos élet testü­leti önkormányzata; nemcsak néhány száz akadémikus, néhány ezer alkalma­zott kutató, hanem a'belföldön és a külföldön élő magyar tudósok, kuta­tók széles köre számára is lehetővé teszi a részvételt a testületi munkában, a kutatások irányának meghatározásá­ban, a problémák és teendők megvita­tásában. Megvizsgálják: a tudományos kutatásban részt vevő műhelyek, a kö­zépiskolai tanárok is miként lehetnek részesei az önkormányzati mechaniz­musnak, hogyan lehet bevonni a kül­földön élő magyar származású tudóso­kat a hazai tudományos életbe. Nagy jelentőségű erkölcsi kérdésben is állást, foglal majd a közgyűlés. Az elnökség ugyanis javasolja, hogy orvo­solják a méltánytalan elbánásban ré: szesített akadémiai tagok sérelmét: re­habilitálják azokat áz akadémiai tiszte­leti, rendes és levelező tagokat, akiket 1949;—50-ben politikai okokból zártak ki vagy tanácskozó taggá minősítettek. Javasolják azt is, hogy rendezzék a tar­tósan külföldön élő magyar, illetőleg volt magyar állampolgárságú akadé­miai tagok jogi státusát. Az elnökség úgy ítéli meg, hogy indokolt elégtételt .szolgáltatni azoknak a már nem élő tudósoknak is, akiket a Tanácsköztár­saságban betöltött szerepük miatt zár­tak ki 1919—1920-ban az MTA tagjai sorából. Május 9-én, s — ha a vita igényli — 10-én ugyancsak kibővített zárt ülé­sen folytatják a közgyűlést a2 MTA székházában. Ekkör válaszol az Aka­démia elnöke és főtitkára a hozzászólá­sokra. A közgyűléshez kapcsolódóan május 4-én és 5-én> valamint 11 -én és 12-én az Akadémia tudományos osztályai tarta­nak üléseket. Ezeken beszámolnak a többi között hazánk legújabb kori tör­ténetének kritikus értékeléséről, ismer­tetik a fizikai fejlődés irányait, a hazai gyógyszerkutatás újabb eredményeit. Az intenzív mezőgazdaság .környezet­gazdálkodási kérdései, a hazai távköz­lés-fejlesztés társadalmi, gazdasági és műszaki feladatai is.napirenden szere­pelnek. •’ i. • " A Forrás új főszerkesztője: x dr. Fűzi László A kor szellemét tükrözze Több tónaRö&ifcjfcSzünet” után ismét van főszerkesztője a Bács-Jtist^nllflegyei Tanács és a Katona József Társaság szépirodalmi^ szociográfiai és művészeti folyóiratának, a Forrásnak. Januártól megbízott főszerkesztőként tevékeny- keíetfV lapélén Szekér Endre. A főszerkesztői posztra pályázatot írtak ki. Héttagú szakmai zsűri döntött arról, hogy a beérkezett hét pályázat közül melyiket fogadja el. Most már ismeretes az új főszerkesztő személye: dr. Fűzi Lászlót nevezték ki 1989. május elsejével a Forrás élére. Megbízatása 1994. november 31-éig érvényes. , Nem titkolt, hogy a Forrás keresi helyét, A szerkesztők célja, hüS' isipét kialakuljon az a fajta modell, amely már a he£®jte-nyolcvanas években kialakult, de egy időben nem működhetett hibátlanul. A politikum miatt támadások érték a folyóiratot, az újabb nemzedékekkel pedig nem sikerült megtalálni a hangot. A továbbiakban kívánatos lenne elérni, hogy a kor szellemét tükrözze a Forrás, minő­ségi irodalmat adjon tovább és tiszta gondolatokat. A hangsúlyt az értékekre kell fektetni. A KISKUN­FÉLEGYHÁZI VÁROSI PÁRTBIZOTTSÁG HATÁROZATA: rrt« a r »rj r Tisztújító küldött- értekezlet május 18-án Szerdán délután Sztanojev András első titkár elnökletével ülést tartott Kiskunfélegyházán az MSZMP városi bizottsága. Kormányos Imre, a jelölést elő­készítő bizottság elnpke el­mondta: február 16-án a pártbi­zottság megválasztotta és meg­bízta e munkabizottságot azzal, hogy személyi javaslatot készít­sen a megüresedett tisztségek betöltésére: a testület befejezte munkáját. Mint mondta: leg­fontosabbnak azt tartották, hogy minél szélesebb körben megismerjék a párttagság véle­ményét, és olyan személyre, il­letve személyekre tegyenek ja­vaslatot, akiket a párttagság többségé ismer, elfogad és tá­mogat. A háromtagú beszélge­tőcsoport — ebből négyet hoz­tak létre — külön-külört beszél­getést folytatott az alapszerve­zetek titkáraival, a pártbizott­ság tagjaival és a megválasztott küldöttekkel. Az eszmecserék során nem­csak személyi javaslatok hang­zottak el, hanem sok egyéb véle­mény is. Ezeket összegzik és a tisztújító küldöttértekezleten is­mertetik. A beszélgetések során három konkrét kérdést tettek fel: a megkérdezett kit javasol első titkárnak, betöltsék-e a harmadik titkár helyét, kit java­sol a fegyelmi bizottság elnöké­nek. Összesen 164 kommunista véleményét hallgatták meg, amelynek során az első titkári tisztségre tizenöt személyt java­soltak. A legtöbb javaslatot Er- nyes László, illetve Ormándi Já­nos kapta. A harmadik titkár helyének betöltésére döntően nemleges válasz érkezett, így személyi javaslattal sem élnek. A fegyelmi bizottság elnökének tizenhét személyt javasoltak, közülük a legtöbb szavazatot dr. Iván János kapta. A jelölést előkészítő bizottság elnöke javasolta a pártbizott­ságnak, hogy a tisztújító kül- döttértekezletet^május 18-án, 14 órakor rendezzék meg. A párt- bizottság a jelölést előkészítő bi- , zottság jelentését, illetve a tiszt­újító küldöttértekezlet időpont­ját elfogadta, majd jóváhagyta a küldöttértekezlet tisztségvise­lőire tett javaslatokat. A két, első titkárnak javasolt személy elfogadta a jelölést. G. G. IVANYIPAL BACS-KISKUNBAN Egyelőre nincs reális lehetőség arra, hogy olyan kormányzati döntések, in­tézkedések szülessenek, amelyek lénye­gesen változtatnának a jelenlegi pénz­szűkítő politikán, de a készülő három­éves konszolidációs kormányzati prog­ramban feltétlenül foglalkozni kell az élelmiszer-ágazat évek óta súlyosbodó gondjaival — mondotta Irányi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság titkára tegnap Bács-Kiskun megyei gazdasági vezetők­nek. Iványi Pál szerdai munkanapját Kecskeméten és Kiskunhalason töltötte és látogatása során találkozott megyei élelmiszer-ipari vállalatok, termelőszö­vetkezetek és állami gazdaságok vezető­ivel is. A KB titkára rövid időn belül másodszor járt megyénkben, február kö­zepén részt vett Kecskeméten a párt ag­rárpolitikai téziseiről rendezett vitában. Iványi Pált Kecskeméten Dr. Szabó Miklós, az MSZMP Bács-Kiskun Me­gyei Bizottságának első titkára fogad­ta. A délelőtt folyamán eszmecserét folytatott a megyei és városi pártbizott­ságok munkatársaival. A kötetlen be­szélgetésen elsősorban a pártapparátus helyzetéről, a párttagok soraiban érez­hető elbizonytalanodásról, a párt fel­adatairól, az alternatív politikai szerve­zetekkel és alakuló pártokkal való pár­beszédről esett szó. A közelgő választá­sok fényében, akár idén kerül rájuk sor, akár az eredeti ütemezés szerint, jövőre, az MSZMP számára pillanat­nyilag az a legfontosabb gí hangsú­lyozta Iványi Pál -7-, hogy ne befelé politizáljon, ne belső viták forgácsolják szét erejét, hanem egységes, megfelelő választási programot dolgozzon ki. Ezért feltétlenül szükséges, hogy a pártapparátusok tagjai vita- és politi­zálásképesek legyenek, bár kétségtelen, hogy irányt és célt mutató program nélkül ez meglehetősen nehéz. Iványi Pál hozzátette: a választás időpontjától függ, mikor kezdi el az MSZMP vá­lasztási kampányát, előbbinek viszont legfotlfósabb előfeltétele, hogy az Or­szággyűlés elfogadja a párt-, illetve mó­dosítsa a választási törvényt. A Központi Bizottság titkára a to­vábbiakban felkereste a Jakabszállási Népfront Szakszövetkezetet, majd lá­togatást tett Bibok István és Bódog Já­nos háztáji gazdaságaiban. Délután Kiskunhalason a városi pártbizottság székházában rendezett aktívaülésen tartott előadást. Az elmúlt 10-15 év gazdasági tapasz­talatait elemezve, mára mindenki előtt világossá vált, hogy modellváltásra lenne szükség, de a követendő modellt illetően még nagyon sok a nyitott kér­dés — mondotta Iványi Pál. — Az MSZMP-n belül is a vélemények sok­színűsége figyelhető meg, nem csupán TARTJA-E ÍGÉRETÉT A MINISZTÉRIUM? Támogatást érdemelne) az út- és városépítés A Közlekedési, Hírközlési és Építés­ügyi Minisztérium és a megye vezetői egyeztető tárgyalására került sor teg­nap Kecskeméten a megyeházán. Dir. Baráth Etele államtitkár — Tohtü László megyei általános tanácselnök- helyettes társaságában — a tárgyalás előtt megbeszélést folytatott dr. Gajdó- esi István tanácselnökkel, majd a mi­nisztérium, a megye és Kecskemét vá­ros érdekeltjeinek jelenlétében az épí­téshatósági munka korszerűsítéséről, a megyei tanácsok szervezeti átalakulá­sáról, a főépítészi kollégium megalakí­tásával kapcsolatos főépítészi munká­ról, a területrendezési tervezés egysze­rűbb szabályozásának, metodikájának kialakításáról folytatott eszmecse­rét. Borbély Lajos, a megyei tanács osz­tályvezetője elsősorban a külterületi építkezések szabályozásával foglalkoz­va szóvá tette, hogy öncélú és az élettől idegen intézkedés az, amely megtiltja, hogy az úgynevezett „nem kijelölt ta­nyás térségekben lévő” lakóépületeket felújítsák, korszerűsítsék, bővítsék. Szükségesnek mondotta az ezzel kap­csolatos álláspontok felülvizsgálatát a földtörvénnyel egy időben, hogy meg­kezdődhessenek a tanyafelújítások,-épitések, s ezek tervszerűen folyhassa­nak. Természetesen a lehetőségekről és a pénzről volt szó a tanácskozásán. Elő­térbe került azülépítés, amellyel kap­csolatban dr. Fáy Ferencné Kecskemét megyei város tanácsának elnökhelyet­tesé a következőket mondotta: — Az M5-ÖS út Kecskemétet elkerü­lő szakaszának későbbi építése miatt tehermentesítő útszakaszok létesítésé­ről már korábban döntés született. Ez­zel összefügg a nyugati körút középső szakászának (a Nyjri és a Hetényi út összekapcsolása) kiépítése. Erre a vá­rosi és megyei tanácsi pénz rendelkezé­sünkre áll, amihez a minisztérium által ígért 6 millió forintot várjuk, hogy így 15" müíióból megépüljön s még az ősz­szel átadható legyen ez az útszakasz. A Bethlen körút forgalmi rendjének javítása és egy fordulósáv építése (a Budapest felé irányuló forgalom gyor­sítására) elkezdődött, s itt a városi köz­műhálózat bizonyos szakaszainak át-, illetve kiépítésére ugyancsak megkö­töttük a szerződést. Ehhez a városnak szintén megvan a pénzügyi fedezete. A Szegedi Közúti Igazgatóság koordi­Korszerű műszerfalak az MMG-ből A 24. műszaki hónap keretében „Új típusú műszerfalak bemutatása” címmel előadást ren­dezett tegnap Kecskeméten az MMG Automati­kai Művek Kecskeméti Vezérléstechnikai Gyá­rában a MTESZ Méréstechnikai és Automatizá­lási Tudományos Egyesülete és a Gépipari Tu­dományos Egyesület. A rendezvényen Farkas Sándor, a kecskeméti MMG-gyár fejlesztési osztályvezetője idézte fel a gépkocsiműszerfalak fejlődésének történetét, a hajdanvolt egyszerű szerelVényfalaktól egészen a ma használatos, legkorszerűbb elektronikát és digitális technikát is magában foglaló műszerfa­lakig: H 1 m r. Ezt követően Kovács László fejlesztőmérnök részletesen ismertette a kecskeméti üzem által gyártott legújabb típusok felépítését, működé­sét. Köztük a. szovjet VAZ-személygépkocsik- hoz készített két új változatot, amelyekből a Szamarához épp a napokban szállították ki az első ötszáz darabot. Az alapos előkészítő munka után idén a második félévtől várhatóan megkez­di a kecskeméti gyár a Maruti-műszerfalak fo­lyamatos szállítását is. Az előadás során nagy érdeklődés kísérte a Polski Fiat 126 X-l-es típus bemutatását. A len­gyel partner a kilencvenes évek elején kezdi meg a népszerű kisautó vízhűtéses változatának so­rozatgyártását. Az MMG kecskeméti gyárában jelenleg még dolgoznak a fejlesztőmérnökök az új kocsi műszerfalának kialakításán. G. B. • Patkós Tünde digitális kijelzésű fordulatszámmcrövcl ellen­őriz egy Maruti-kilométerórát. • Iványi Pált az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottságán dr. Szabó Miklós fogadta. a múltat, hanem főleg a jövő útját te­kintve, még ha abban egyetértés van is, hogy szocializmust és demokráciát kí­vánunk. Kérdés, hogy a politikai és a gazdasági reform üteme, kapcsolata milyen legyen. Fenyeget a veszély, hogy míg politikai téren óriási az előre­lépés, a gazdaságot illetően egyre sú­lyosbodik a válság. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni — hangsúlyozta Ivá­nyi Pál —, hogy az elmúlt húsz évben a gazdasági reform azért futott zátony­ra, mert a politikai intézményrendszer megváltoztatásától visszariadtunk. Az ország sorsát érintő kulcskérdésekben szükséges a párbeszéd az alternatív szervezetekkel, hiszen például az, hogy kezelni tudjuk-e a gazdasági válságot, nem egyetlen párt, hanem az egész or­szág érdeke. A KB titkára kifejtette, (Folytatás a 2. oldalon.) nálja a munkálatokat, s pénzügyileg is hozzájárulnak az építéshez, ugyancsak minisztériumi keretből, aminek „elnye­rése” a jelenlegi helyzetben nem telje­sén megnyugtató. Az északi körút épí­téséhez városi és megyei tanácsi pénz­ből összesen 34,2 millió forint áll ren­delkezésünkre. A tervek szerint 1992-re fejeződik be az 5-ös út és a békéscsabai út összekapcsolása. A kiépülő északi körút évenkénti ütemezési tervében új út kialakítása, és aszfaltszőnyegezés szerepel. Gyors megoldásra vár a Mindszenti út és a Felszabadulás út felújítása, ugyanis a tiszaugi híd kor­szerűsítése miatt a kamionforgalmat a békéscsabai útról a szegedire kellett át­irányítani. Ennek az útszakasznak az aszfaltszőnyegezése 7 millió forintba kerül, amit ugyancsak minisztériurpi keretből — egy tavalyi ígéret alapján — végezne el a szegedi igazgatóság. Az ezzel összefüggő munkálatokban részt vállal a városi tanács, elvégezzük az útjavítást és elkészül a csapadékvíz- elvezető árok. Összességében a külön­böző útépítésekhez, -felújításokhoz a tárcától és vállalatától együttesen eb­ben az évben 39 millió forint hozzájá­rulást várunk a saját meglévő pénzesz­közeinkhez. A május 25-ei tanácsülé­sen szeretném tájékoztatni a testületet terveink megvalósíthatóságáról, vala­mint az-ígért — és remélhetően addig realizálódó — minisztériumi támoga­tásról. A vendégek a megye vezetőinek tár­saságában ellátogattak a Piramis Kis­szövetkezethez, a széchenyivárosi KISZ-lakótelepre az úgynevezett hol­landfalu épületeihez. Megnézték a Margaréta Otthont, majd a leendő víz­tározó dombjának tetejéről szemlélték meg az eléjük táruló kecskeméti pano­rámát. Ezután az épülő SOS-gyermek- faluban is látogatást tettek. Ekkor kér­tem dr. Baráth Etele államtitkárt, fog­lalja össze véleményét, benyomásait. — Bács-Kiskunban és megyeszékhe­lyén is egyik legnagyobb gond az úthá­lózat, a közlekedés fejlesztése. Várha­tóan a tárca pénzügyi gondjai egy hó­napon belül megoldódnak és amit ta­valy ősszel, illetve az idén januárban megtartott miniszteri egyeztető tárgya­láson ígértünk, teljesíteni tudjuk. Úgy gondolom, esetleg csak időbeni csúszás várható, a pillanatnyi pénzhiányból adódóan, azpnban ez alapvetően nem változtatja meg a minisztérium ígére­tét. Kecskemétig az autópálya egyik felének átadására hamarosan sor ke­rül. A tárgyaláson felvetett milliók sor­sáról, az elkerülőszakaszokkal kapcso­latos útépítésekről két héten belül nyi­latkozunk. Az államtitkár tegnapi programja Kiskunhalason fejeződött be, ahol Csapó István, a Kunép igazgatója tájé­koztatta építkezési programjukról, va­lamint gondjaikról. Csabai István Pártprogram az év végére

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents