Petőfi Népe, 1989. május (44. évfolyam, 102-127. szám)

1989-05-20 / 118. szám

amuumffitmmmtfflstmtmtt: 1 989. május 20. i PETŐn NÉPE • 3 A BNV-n láttuk ■ • Az Április 4. Gépipari Művek lemezes hőcserélőjének prototí­pusa. • A világhírű Fiat cég személy­autói mellett erő- és munkagépei közül is bemutatott néhányat. • A Traverz első alkalommal vett részt önállóan a BNV-n. • A Dutép egyik új terméke; az előre gyártott feszített fedélszék. • Fényárban úszik a Kalocsai EMIKA standja. (Gaál Béla felvételei) Nyilatkozat a Dudás-ügyben Május 18-án ülést tartott az MSZMP kiskunhalasi reformkoré. Megvitatta a közvéleményt nagymértékben foglalkoztató „Dudás­ügyet”. A Vasárnapi újság korábbi adásaiban az 1956. október 26-án Mosonmagyaróváron történtekkel kapcsolatban megdöbbentő té­nyeket hallottunk. Dudás István Kiskunhalason él és tagja az MSZMP egyik városi alapszervezetének. Ülésünkre a nyugalma­zott határőr ezredest meghívtuk, hogy ne feltételezések, érzelmileg befolyásolt nyilatkozatok alapján formáljunk véleményt. Meghí­vásunk ellenére az érdekelt nem jelent meg. A rendelkezésünkre álló információkból így csak azt állapíthattuk meg, hogy 1956. október 26-án Dudás István százados volt a mosonmagyaróvári határőrlaktanya parancsnoka, kinek alárendeltségében levő határ­őrök golyóitól halt meg százöt ember. Követeljük az illetékes állami és pártszervezetektől az ügy reális kivizsgálását és nyilvánosságra hozatalát. Kijelentjük, hogy az ilyen cselekményeket a legmélyebben elítél­jük. Az MSZMP reformkoré Kiskunhalas GEPARVERES! A KUNFEHÉRTÓI ELŐRE MG. TERMELŐSZÖVETKEZET gépárverést rendez Helye: a termelőszövetkezet gépműhelye, Kunfehértó. Időpontja: 1989. május 26., de.' 10 óra. ÁRVERÉSRE KERÜLNEK: — 2 db Zetor 120-^15 erőgép — 3 db MTZ—50 erőgép — 1 db E—512 kombájn (bontott) —11 db SZK—5 kombájn. Az árverésre kerülő gépek megtekinthetők a termelőszövetkezet gépműhelyénél. Bense György pótképviselő nyilatkozata Bense György, aki május 17- én dr. Mihalovits Istvánnak, a félegyházi városi választási el­nökség vezetőjének hivatalos levélben nyújtotta be lemondá­sát a Korom Mihály lemondá­sával megüresedett 8. számú választói körzet képviselői mandátumáról, tegnap az aláb­biak közlésére kérte lapunkat: Tisztelettel tájékoztatom vá­rosunk választópolgárait, la­kosságát, hogy a megüresedett 8. számú választói körzet kép­viselői mandátumára igényt nem tartok, ezzel a lehetőséggel élni nem kívánok. Egy időközi választás kiírásával és annak le­bonyolításával elő kívánom se­gíteni, hogy a város dolgozói, társadalmi és politikai szerveze­tei maguk állítsanak jelöltet vagy jelölteket, s minden mani­pulációt mellőző szavazással dönthessék el, ki képviselje vá­rosunkat majd a parlamentben. A választási előkészületek so­rán megfogalmazhatja a város lakossága a jövőre vonatkozó elvárásait a város vezetőivel és a leendő képviselőivel szemben is. Úgy gondolom, a megmére­tés — ami a választások lebo-' nyolításáVal elkerülhetetlen lesz — valamennyiünknek csak a javát szolgálhatja. Volt-e Gajdócsi—Romany korszak? Miért késik a tiszakécskei ügy tisztázása? Dunavecsei beszélgetés a megyei tanácselnökjelöltekkel A napokban a Dunavecsei Petőfi Sándor Művelődési Házban folytatódott — Duna táji disputa címmel —■ a Be­szélgetések elnevezésű rendezvénysorozat. Ezen a vitaes­ten mutatkoztak be először a megyei tanácselnökjelöltek ilyen minőségükben:- Gáborjuk József, a megyei tanács tervosztályának vezetője, dr. Gál Gyula, a megyei pártbi­zottság titkára, dr. Simon Jenő, a megyei tanács személyze­ti osztályának vezetője és Tohai László, a-megyei tanács általános elnökhelyettese. Az ötödik jelölt dr. Babinyecz Ferenc, a megyei partbizottság titkára—aki a sajtónyilvá­nosság előtt korábban kijelentette, nem vállalja a jelölést — nem vett részt az ankéton.- Az érdeklődésre jellemző, hogy nemcsak a helybeliek, hanem a vidék több más köz­ségének a küldöttei is ott ültek a széksorokban. A vitavezető Farkas P. József, a művelődési ház igaz­gatója köszöntötte a résztvevőket, majd rövid bemutat­kozásra kérte a tanácselnökjelölteket. Dr. Gál Gyula: — Negyvenhárom éves vagyok, Pál- monostorán születtem, tanyán, falun éltem, agronómus- kodtam, majd Kiskunfélegyházára, Kiskunhalasra, Ba­jára vezetett életutam, aztán — a megyei pártértekezleten — legnagyobb meglepetésemre—a megyei pártbizottság titkárává választottak. Meggyőződésem, hogy a megye parlamentje nagyon fontos hatalmi szerv, s aki ennek az elére kerül és felelősséggel végzi munkáját, általa jól mennek majd a megye ügyei. Dr. Gaborják József: — Az elnökség most különösen nagy próbatétel lesz annak, akit megválasztanak. Tizen­kilenc éve vagyok a megyei tanács apparátusában, jól ismerem a megyét, tudom, e terület erroforrásai nem sok jóval biztatnak. A környezeti ártalom aggasztó, az elöre­gedés úgyszintén. A jövőben a megyei tanácsnak az inf­rastruktúra fejlesztésére kell helyezni a fő hangsúlyt, hogy az alkotó ember legyen előtérben. Mi kell ehhez? Az oktatás, az egészségügyi és a kommunális szolgáltatás fejlesztése. Nagyon fontosnak tartom, hogy a helyi taná­csok saját maguk intézzék dolgaikat. Dr. Simon Jenő: *— Kolozsváron születtem, 47 éves vagyok, rövid bírósági munka után, 29 évesen Sükösdön a tanács vb-titkára lettem. 1981 novembere óta vagyok a megyei tanács személyzeti osztályvezetője. Programbe­szédre nem vállalkozom, mert a megyei tanácsnak van programja. Hiszek a kollektív felelősségben, de az egyéni felelősségben is. A „szavazógépet” nem tudom elviselni. Hiszem es vallom, hogy a múlttól a szükséges mértékben el kell választani magunkat. A radikális realizmus híve vagyok, s meggyőződésem, hogy a bajok orvoslása köz­ben le kell nyúlni egészen a gyökerekig. Tohai LászlóQs- Én nem kívánok elnökjelöltként in­dulni, fiatalabb ember legyen a megyei tanács elnöke. Mindössze három évem van a nyugdíjig, s nem tartanám helyesnek, hogy ennyi időre pályázzak. Az természetes, hogy általános elnökhelyettesként viszem az ügyeket, ha kell, de az a véleményem, hogy nem lenne helyes, ha ebben a helyzetben nem választanánk a nyáron új elnö- r"kőt. Ha uetán mégis vitínenrkefl az ügyeket, ■akkor "at közélet demokratizálásán munkálkodók majd, mert tel­jesen reformpárti Vagyok, gondolkodásomban és tette­imben is. Nagyon fontosnak tartom a munkanélküliség elkerülését. Mindent meg kell tenni a dolgozók átképzé­séért. Fokozottan segíteni kell a helyi tanácsok önállósá-' gát, a személyi feltételek megteremtését. Farkas P. József:—Számos kérdést kaptunk írásban. Ezek egyike: Volt-e Gajdócsi—Romany korszak a megyében? Dr. Gál Gyula:—A két vezetőnek sokat köszönhetek, de mindkettőjüktől kaptam pofonokat is. Én nem vagyok híve az utólagos odamondogatásnak. Az nem igaz, hogy velük nem lehetett vitatkozni. Lehetett. Dr. Romany Pál ennek az időszaknak kiemelkedő agrárpolitikusa volt. Több száz öt­lete volt szinte naponta, s ezekből sok nagyon hasznos volt. Dr. Gajdócsi István e korszak nagyformátumú embere, aki­nek voltak hibái, de még egyszer hangsúlyozom, felesleges­nek tartom az utólagos odamondogatást. Farkas P. Józsefi — Saját felelősségükről is beszélné­nek abból az időből? Dr. Gál Gyula: —- Én nem szégyenkezem. A szakszö­vetkezetek szociajizálását például én elszabotáltam, s emiatt a népi ellenőrzéssel meggyűlt a bajom. Gabonák József: — Azzal érték egyet, hogy a vezető egyfolytában legfeljebb két ciklusban tölthesse be funkció­ját. Az igaz, hogy a két vezető nagyformátumú ember volt, jól meghajtottak bennünket, de ez nemcsak rájuk igaz. Fo­gadjuk el, ami jó, vessük el a rosszat, de ne vájkálódjunk, ennek én sem vagyok híve. Részemről, részünkről hiba volt, hogy a szakmai vitákatmem vittük a nyilvánosság elé. Dr. Simon Jenő: — Nincs Gajdócsi—Romány kor­szak. Itt megyei kprszak volt, hatalmas szellemi és anyagi befektetésekkel. Én törvénysértést vagy szabályszegést nem követtem el. Egyszer Kiskunfélegyházára kellett elmennem „tanácselnököt csinálni”. Visszajöttem azzal, hogy én erre nem vagyok alkalmas. Tohai László: —Az említett korszakot nem szabad a két névvel fémjelezni. Az utóbbi 10—15 év igenis sikeres volt, a hibákkal együtt. Én is egyetértek azzal, hogy Gaj­dócsi István és Romány Pál is sikeres vezető volt, sok me­gyében irigyelték őket, de szubjektivisták is voltak, akik mindig nagyon jó szándékkal hozták megdöntéseiket. Bi­zonyára történtek hibás döntések, részemről is, de ezt én vállalom, mert mindig a konkrétumok alapján döntöttem. Ezután a résztvevők kérdéseket tettek fel az elnökjelöl­teknek. Miiven elgondolásaik vannak a környék községei­nek fejlesztéséről? Például mikor lesz város Solt? Ugyanis ' egyelőre a posta a saját költségéért sem áll szóba a telepü­léssel telefonügyben. Az egyik felszólaló kérte, a megyei tanács elnöke olyan ember legyen, aki a vidékieket is szíve­sen fogadja. Megjegyezte: ha Kádár János vagy Gajdócsi István időben megválik tisztségétől, akkor most minden település szobrot emel nekik, így pedig szinte naponta csak „tiszakécskézünk”. Mások hiányolták hogy ajelöltek nem beszéltek eleget arról, mit tennének,, ha megválasztanák őket. Dr. Gál Gyulától érdeklődtek: az MSZMP hogyan nyomta el a tanácsi munkát? Tohai Lászlótól kérdezték: miért késik a tiszakécskei telekügy tisztázása? Dr. Gál Gyula: A jelölésemet én a Petőfi Népéből tud­tam meg, a népfront még nem keresett meg levéllel. A párt és a tanács között ma normális a munkakapcsolat. Gaboiják József: A megyei tanácselnöki posztról le kell hántolni minden régi feleslegeset. Soltból ne legyen város úgy, mint például Tiszakécskéből. A megyei ta­nácsnál lévő jelentős szerepköröket „le kell telepíteni" a helyi tanácsokhoz. Az is nagyon fontos, hogy a megye az eddigieknél sokkal jobban működjön együtt az ország­gyűlési képviselőkkel. Dr. Simon Jenő: — Nem hiszek abban, hogy a megyei "elnöknfek napi 10-12'örát kéü dolgozni,iiogy állandóan" Budapestre kell ütazgainÍ4,.yagy az irodájában kell. ücsö­rögnie.' Egyébként pedig, ha a bizalom,.meginog iránta, le kell mondania, öt év után mindenképpen meg kell méretkeznie, 10 év elteltével pedig valóban át kell adnia a helyét másnak. Tohai László: — Az 1990-es évek közepére a Szegedi Postaigazgatóság el szeretné érni a telefonhálózat teljes korszerűsítését a megyében. Addig csak átmeneti megol­dásokkal, javítgatásokkal lehet próbálkozni. A tisza­kécskei telekügyről a sajtótájékoztatót a megyei tanács­tól már rég meg lehetett volna tartani, de a rendőrség még csak most van olyan helyzetben, hogy május 26-án lehet sajtótájékoztató. Rapi Miklós FÓRUMA RESZELŐGYÁRBAN Oldódik a bizalmatlanság H Viharosan kezdődött, végül azon­ban békés hangulatban zárult az a lakossági fórum, melyét a napokban rendeztek a Kecskeméti Reszelő­gyárban. , Ismét bebizonyosodott, hogy a bizalmatlanságot, a félreérté­seket csak az őszinte, mindenre ki- teqedö tájékoztatás oldhatja fel. A fórum témája, melyet a városi tanács szervezett, természetesen a nemrég közvélemény elé került ügy, a reszelőgyárban keletkező cián- és [ tartalmazó edzösaiak sorsa volt. A közvetlen előzmény az a tiltakozó nyilatkozat, melyet a gyár szomszédságában lakó el a külön­böző hatóságokhoz. Ebben részletes tájékoztatási és megnyugtató megol­dást smgél^k-«iz ifietéke-sektöl : A reszelőgyárban rendezett fó­rumra meghívták a levelet aláíró kőrnyékbeli íákókat, a körzet ta­nácstagjait, $_ eljöttek a cimzettek képviselői is. így minden feltétel ad­va volt a párbeszédhez. Bevezetőjé­ben Öveges László városi főépítész 'elmondta, hogy a városi tanács in­tézkedéseket kezdeményezett a fel­halmozott hulladék biztonságos tá- rolására, őrzésére, s most a követke­ző lépés a végleges megoldás megke­resése. A gyár területén és környékén vég­zett vizsgálatokról dr. Major Tibor, a szegedi ATIKÖVIZIG környezetvé­delmi igazgatóhelyettese adott tájé­koztatást. Hangsúlyozta, hogy acia- nidok és a báriumvegy ületek abban a formában, melyben a salakban talál­hatók, közvetlenül nem veszélyesek az egészségre. $ a tárolás jelenlegi kö­rülményei megfelelő biztosítékot nyújtanak arra, hogy ne kerülhesse­nek ki a környezetbe. Az elvégzett talajvizsgálatok és a vízminták elem­zése alapján: megállapítható, hogy nem történt környezetszennyezés, A potenciális veszélyhelyzet meg- ; szüntetésére mégis határozatban kö­telezték a gyáregységet, hogy az át-. meneti tárolásra használt nyitott -szint falazzák be (mint később el­hangzott, est már előzetesen maguk­tól is megtették), s gondolja végig a vállalat, hogyan tudja .ártalmatlani- íani a felhajäö^Hölt^Iäkot; ~ A vita e körül' a kérdés körül rob­bant ki. A terv ugyanis egy olyan kis vegyi üzem létrehozása, mely a város ipari körzetében néhány év alatt fel­dolgozná ajeszelőgyárifedzösalakot. ezt kővetően pedig az más részeiből idehozott hasonló anyago­kat is ártalmát3ánítan£u'"S 7 Veliczky István tanácstag vélemé­nye szerint ilyen megoldás elfogad­hatatlan. Nem egynagyváros terüle­tére kell behoiori környezeti kocká­zatot jelentő munkafolyamatokat Az ártalmatlanító üzem kivitelezé­sére vállalkozó kisszövetkezet elnö­ke, Scholz Tamás és egük munkatár­sa részletesei ismertette a technoló­giai folyamatot. Szavaikból az derült ki. hogy az ártalmatlanító üzem nem jelentene környezeti kockázatot. Ezt . erősítette meg Forga József igazgató is, aki külföldön szerzett tapasztala­tairól számolt be. Elmondta,- hogy például .Svájcban magában a gyár- . ban, á technológiai sorba illesztve működik a regeneráló üzem. Szóba hozta areszeiőgyáriak régi sérelmét. is, hogy annák.id«jte a tanács egy­szer már ehitaátaita üzemépitési ter­vüket, s most, második nekifutásra 12 millió helyett 50 millió forintba kerül ugyanannak a megépítése. A tanács képviselője később vála­szolt a felvetésre, mondván, nem a regeneráló üzeméllen fogalt állást a testület, ahhoz nem járult hozzá,' hogy a gyár területére hordják az ország más vidékéiről is~aL veszélyes hulladéknak számító anyagot feldol­gozásra. A raükertvárosi lakosok képvise- . lói is eljöttek a fórumra, mivel az egyik tervezett helyszín e területen található. Eléggé indulatosan fogal­mazott egyikük, amikor azt mondta: — Ne rakjanak a nyakunkba min-E den Szennyét, ez ellen tiltakozni fo- günkSffi; y:AgW^o^lk^^i^lnöke egyből válaszolt. Mint mondta, nekik bár- Mi^n^^nrsko^^jl^jeKB talál­ható —JEriilet megfelel. -- ^ l^Jflr^r ku/píéíieiT lakók közül j Vancsko őergefy szólt arról, hon senki nem vési szívesen, ha a háza Bile^lsä^iB3infemfesämMl nem_ tudja, micsoda. Nem elfogadható az ■ az érvelés.-hogy a hulladék, a kör- . nyezétszwm^zgSIcivilizáció' elke­rülhetetlen velejárója — mondta, s ugyanakkor hnvráfa*»»- Nem tu­dom elhinni, hogy a józan érvelést bárki ne fogadná el. bS Nagy Zoltán ja­vasolta, hogy ha már itt vannak a gyárban, nézzék meg, hol. milyen körülmények között tárolják a sala- kot. A javaslatot elfogadták, s a rendhagyó séta során minden érínöf tett styáTszemévél győződhetett meg róla, hogy a gyáriak valóban igye-J twT»>4r *déSet *enni a környezetve-]; delmi előírásoknak. Ez láthatóan me^yt^nttaji. fórum résztvevőit, s - .a befejező percekben már egyértel­műen a józan érvek vették át az mdu-: j latos kiíakadások helyét. •' _Á^jivár'fihnéiiiSie arról tájékoz­tatta a jelenlevőket, hogy három hó­napon belül elkészül a gyár területén egy minden előírásnak megfelelő biz- ' tonságos átmeneti'méregraktár, ahol az alapanyagokat és a folyamatosan keletkező salakot tudják tárolni. A lakók kérésére befásitják a gyár . lakóházak felé eső részét, hogy ezzel is javítsák az ott élő emberek közér­zetét, . Zárszavában Öveges László fő­mérnök úgy összegezte a több órás beszélgetést, ■ hogy sikerült a közös gondolkodás, a partneri kapcsolat kialakítása.: Ugyanakkor hangsú- lyoztat: — Hagyjuk meg a laikus ál­lampolgárok jogát, hogy aggódja­nak környezetükért. városukért. Egyetlen vitatott kérdés maradt nyi- üúuJSüés milyen formában épüljön megavteryézett regeneráló üzem. Er- röl a döntést a tanácstestület hozza majd meg jövő heti ülésén. — lovas—

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents