Petőfi Népe, 1989. május (44. évfolyam, 102-127. szám)

1989-05-19 / 117. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1989. május 19. GRÚZIÁI TRAGÉDIA: A katonák kívülállóként nyilatkoznak Először közölt a szovjet sajtó beszélgetést azokkal a belügyi katonákkal, akik résztvevői voltak az április 9-ei tragikus tbiliszi tömegoszlatásnak. A Dzserzinszki nevét viselő alakulat tagjai május 11-én találkoztak négy népi küldöttel: Borisz Vasziljev Íróval, Andrej Szaharov akadémikussal, Jurij Karjak innal és Konsztantyin Harcsenkóval. A Moszkovszkije Novosztyi e heti számában közli a katonákkal folytatott beszélgetésüket. A belügyi alakulatok tagjainak válaszaiból az tűnik ki, hogy provokálták őket, rátámadtak a fegyveres katonákra. A beszélgetésből kiderült, hogy nem csak könnygázt alkalmaztak a téren, hanem egy vegyületet is, amelyet a K—IS jelzésű kézigránát tartalmazott. Az orvosok szerint ennek a hatása sem egyezik meg a tapasztalt mérgezésekkel. Erre azt válaszolták, hogy gázálarcos szélsőségesek használtak mérgező vegyi anyagokat a téren. A katonák elmondták: az akció előtt olyan híreket kaptak, hogy „Grúziában fenyegetik a szovjethatalmat''. Arra a kérdésre, hogy holnap ugyanígy lépnének-e fel, meggyőződéssel felelték — igen!— íija a hetilap. A cikkben Borisz Vasziljev író (a „Csendesek a hajnalok” szerzője) kiemeli: a véres események közvetlen szereplői kívülállóként nyilatkoztak az eseményekről, egyetlen egyszer sem hangzott el válaszukban az, hogy sajnálják a történteket. Vastagh Pál Olaszországban RÓMA Dr. Vastagh Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára, aki az Olasz Szocialista Párt kongresszusán tartózkodik Olaszországban, megbeszéléseket folytatott több észak-olasz városban helyi veze­tőkkel, egyetemeken, valamint üzletemberekkel, akik közös vállalkozásokra, koo­perációs kapcsolatokra törekszenek Magyarországon. Pármában dr. Vastagh. Pál találkozott Lauro Grossi polgármesterrel, akivel Szeged és Párma tervezett testvérvárosi kapcsolatáról folytatott eszmecserét, majd az egyetemen a helyi és a szegedi egyetem kapcsolatairól tárgyalt. Felkeresett Pármában és Emilia-Romagna tartományban több húsüzemet, köztük a Menozzi céget, amely a magyar baromfi, s ezen belül is, a szentesi baromfifeldolgozó termékeinek legnagyobb olaszországi vásárlója. (Évi 18—20 ezer tonna magyar baromfit vesz at további feldolgozásra és értékesítésre.) Veronában, amely a világ egyik legnagyobb mezőgazdasági vásárának ad ott­hont, egy takarmányüzemet keresett fel, es tárgyalt a vásárigazgatósággal, vala­mint a helyi kereskedelmi kamarával. Udinében (Friuli tartomány székhelyén) üzletember-találkozón vett részt és a helyi egyetem és a szegedi JATE kapcsolatairól folytatott megbeszélést. Udine és Trieszt környékén több sikeres olasz—magyar vegyesvállalat működik már, köz­tük az Oetl Motorgyártó RT., amelyik a volt Gábor Áron Gépgyárat vette át. Walesa Brüsszelben Lech Walesa a lengyel Szolidaritás szakszervezet vezetője szerdán Brüsszelben a Lengyelországgal folytatott gazdasági együttműködés fokozására szólította fel Belgium és az EGK vezetőit. Walesa a Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségének meghívására kétnapos látogatásra érkezett a belga fővárosba, ahol szerdán fogadta őt Wilfried Martens belga miniszterelnök és Jacques Delors, az EGK Bizottságának elnöke. A kapcsolatok jelképes normalizálása (Folytatás az 1. oldalról) A dokumentumból kitűnik, hogy milyen eltérő álláspontot képviseltek a tárgyaló partnerek. Kína azt az elgon­dolást támogatja, hogy Sziltanuk her­ceg vezetésével alakuljon négypárti ide­iglenes kormány a vietnami csapatok teljes távozása után, s egészen az általá­nos választásokig működjön. A szovjet álláspont szerint a kambodzsai belső problémákat, beleértve a nemzetközi felügyelet mellett megrendezéhdő álta­lános választásokat, a kambodzsai népnek magának kell megoldania. Mindketten elkötelezték magukat, hogy tiszteletben tartják e választások eredményeit. Egyetértés volt abban is, hogy a vietnami kivonulás után meg kell szüntetni a kambodzsai viszályban érintett valamennyi fél külső katonai támogatását. Síkraszálltak azért, hogy mielőbb hívjanak össze nemzetközi konferenciát Kambodzsáról. A kínai fél üdvözölte azt a szovjet bejelentést, hogy Mongóliából kivon­ják az ott állomásozó szovjet csapatok háromnegyedét, s kifejezte azt a remé­nyét, hogy hamarosan kivonják az ott­maradó egységeket is. Romániában zajlik a „településfejlesztés” Oltványi Ottó, az MTI tudósítója je­lenti: BUKAREST Új községközpont avatásáról ad hirt a Nagybányán megjelenő Bányavidéki Fáklya. A hetilap közli,' hogy május 4-én Dánpataka adminisztratív szempont­ból megújult: községközponttá nyilvá­nították. Ez azt jelenti, hogy hozzá tar­tozik 12 falun kívül két olyan település — Dragavilma és, Karulyfalva — amelytől azt átszfervezéssel megvonták a községközponti „minősítést”. így ez a két település a jövőben faluként lesz nyilvántartva. A területi-közigazgatási átszervezés előtt Dragavilma község­központhoz egy, Karulyfalvához pedig négy falu tartozott — ezek között volt az időközben községközponttá előlé­pett Dánpataka is, amely áprilisban, közigazgatási értelemben még falu volt. Valenii Lapusului, azaz Dánpataka a jövőben tovább fejlődik: 70 lakásos tömbházak épülnek, szülőotthont, or­vosi rendelőt, kultúrotthont kap és bő­vítik a meglévő általános iskolát is. Romániában a területi-közigazgatá­si átszervezéssel a községek száma 346- tal csökken, 2705-ről 2359-re módosul. Erről nemrégiben a Nagy Nemzetgyű­lés fogadott el törvényerejű rendeletet. A múltból örökölt határprobléma nyitva maradt kérdéseinek tisztázásá­val a két külügyminisztert bízták meg. Áttekintették a gazdasági, kereskedel­mi, tudományos, műszaki, kulturális és egyéb területekre kiteijedö együttmű­ködés fejlesztésének kérdéseit is. A Gorbacsov-látogatás alkalmat adott a két párt három évtizeden át hiányzó kapcsolatainak felújítására is. Ezzel összefüggésben a közös közle­mény leszögezi, hogy a pártkapcsola­toknak a függetlenség, a teljes egyenlő­ség, a kölcsönös tisztelet és a be nem avatkozás elveire kell épülniük. A Szovjetunió támogatja azt a kínai álláspontot, hogy Tajvan Kína elidege­níthetetlen részét képezi. A nemzetközi kapcsolatok fejleszté­séhez Kína a békés együttélés öt alapel­vére épülő új nemzetközi politikai rend kialakítását tartja elengedhetetlennek, mig a szovjet fél e cél eléréséhez az új gondolkodás térhódításáért szállt sík­ra. Mihail Gorbacsov Teng Hsziao- pinget, Jang Song-kunt, Csao Ce- jangot és Li Penget szovjetunióbeli lá­togatásra hívta meg. 9 Felesége társaságában Vaclav Havel, cseh drámaíró, a Charta ’77 ellenzéki csoport vezető személyisége azután, hogy május 17-én feltételesen szabad­lábra helyezték. mmm A Sportfogadási és Lottó Igaz­gatóság közlése szerint a lottó 20. játékhetén a következő nyerőszá­mokat húzták ki: 7, 15, 25, 53, 86. Kormányszóvivői tájékoztató A kormány ülésének napirendjéről, határozatairól Marosán György szóvi­vő tájékoztatta a magyar es a nemzet­közi sajtó képviselőit délután a Parla­mentben. Elmondta, hogy a kormány a belügyminiszter jelentése alapián megtárgyalta a határőrizet hosszú távú feladatairól szóló előterjesztést. A tes­tület szükségesnek tartotta egy törvény kimunkálását az államhatárról, a ha­tárőrizetről és határőrségről. Ugyan­csak fontosnak ítélte a határforgalom ellenőrzési módszereinek egyszerűsíté­sét és gyorsítását. A belügyminiszter javaslatát elfogadva a Minisztertanács támogatja a statisztikai adatlap meg­szüntetését, illetve a külföldiek határát­lépésével kapcsolatos adminisztráció csökkentését. A tavalyi állami költségvetés végre­hajtását értékelve a kormányülés meg­állapította: az államháztartás hiánya megegyezik ugyan az előirányzottal, azonban a költségvetés helyzete súlyo­sabb a korábbinál. A költségvetés érté­keléséhez kapcsolódott a Központi Né­pi Ellenőrzési Bizottság és a Pénzügy­minisztériumjelentése a pénzügyi ellen­őrzések tapasztalatairól. A vizsgálatok a népgazdaság szinte minden területén szabálytalanságok tömkelegét tárták fel, felszínre hozva a számviteli rend és a bizonylati fegyelem hiányosságait. A Minisztertanács minden bizonnyal legnagyobb érdeklődéssel várt döntésé­ről, az áremejkedésekről Vissi Ferenc, az Országos Árhivatal elnöke adott tá­jékoztatást. A leépülő költségvetési tá­mogatások gyakorlatilag a fogyasztói árak automatikus növekedését idézik elő. Ennek megfelelően alakult az ár­változások általános elve is: minél na­gyobb mértékű az ártámogatás az egyes energiahordozókon, annál nagyobb most a fogyasztói ár emelése. Az ener­giahordozókon belül külön figyelmet erdemel a villamos energia. Több fóru­mon régóta kifogásolják, hogy a mai áramdíjak társadalmilag igazságtala­nul alakulnak, mivel az ország egyes te­lepülésein alacsonyabb, másutt maga­sabb díjat fizetnek a lakosok. Budapes­ten például a nappali áramdíj jelenleg 1 forint 25 fillér kilowattóránként, a ki­emelt városokban L forint 70 fillér, a vidéki városokban 2 forint 5 fillér, míg a falvakban 2 forint 45 fillér. A mostani villamosenergia-áremelés egyfajta tá­mogatáscsökkentésként is értelmezhe­tő, lényege azonban az indokolatlan különbségek mérséklése. Ennek megfe­lelően kizárólag Budapestet érinti a vál­tozás; a nappali díj 1 forint 25 fillérről 1 forint 70 fillérre emelkedik kilowatt­óránként. Az éjszakai áramdíj, amely országszerte egységesen 90 fillér kilo­wattóránként, nem változik. A kor­mánynak egyébként elhatározott tö­rekvése, hogy tovább csökkentse a díj­tételek különbözőségét. A benzináremeléssel kapcsolatban Vissi Ferenc elmondta, hogy azt meg­előzően számos más elképzelés is felve­tődött az úthálózat fejlesztési forrásai­nak pótlására. Miután az autópályadíj megbukott, az autóadó bevezetését pedig elvetet­ték, a szokványos benzináremelésnél kötött ki a kormány. A döntés lényege: a közforgalmi úthálózat fejlesztésere és fenntartására útalapot létesítenek, s a benzináremelés ennek részleges pénz­ügyi fedezetéül szolgál. Vissi Ferenc önkritikusan szólt arról, hogy a kor­mány már a tavalyi benzináremeléssel forrásokat akart teremteni az útfejlesz­téshez, azonban a többletbevételt az Ígéret ellenére másra költötték el. Ezért most az a döntés született, hogy a ben­zináremelésből befolyó többletbevétel nem kerülhet a költségvetésbe. A pénzt külön alapba helyezik, s az egész alap társadalmi ellenőrzés alá kerül. Békési László pénzügyminiszter ar­ról tájékoztatta az újságírókat, hogy a Minisztertanács jóváhagyta azt a mó­dosítást, amelynek lényege: minden magyar állampolgár, aki saját anyagi erőforrásaiból bármilyen közművet épít, 30 százalékos adókedvezményben részesül, mégpedig visszamenőleges ha­tállyal 1988. január L-jétől. Á Magyar Rádió kérdésére válaszol­va a pénzügyminiszter elmondta, hogy a kormány csütörtöki ülésén megvitat­ta az adórendszer hároméves korszerű­sítési programjának téziseit. Ennek ré­szeként a kormány a közeljövőben be­mutatja a parlamentnek a személyi.jö­vedelemadó, illetve a családi jöve­delemadó különböző változatait. Ezzel az összehasonlítással azt szeretnék elér­ni, hogy világossá váljon: a magyar jövedelmi viszonyok, a magyar család­struktúra, a foglalkoztatási szerkezet mellett a lakosság számára melyik adóztatás az előnyösebb, s közben az adószint se változzon. Jelenleg az ösz- szes lakossági jövedelemnek 10-11 szá­zalékát teszi ki az adó, s ezt a szintet hosszú távon sem kívánják növelni; azonban csökkentésére sincs lehetőség. Ez Európa legalacsonyabb adószintje. A szakértők véleménye szerint a klasz- szikus családi jövedelemadó — amely valamennyi jövedelemforrást össze­vonja családon belül, s az eltartottak létszámával osztja — a'magyar viszo­nyok közepette egyértelműen kedve­zőtlen. Sokkal rosszabb helyzetbe ke­rülnének például a nyugdíjascsaládok. Drasztikusan romlana a fiatalok és az egygyermekes családok helyzete. Ab­ban viszont teljes az egyetértés, hogy a jelenlegi megkülönböztetést, amely a gyermekek számának alapján biztosít adómentességet, minden körülmények- között meg kell szüntetni, már 1991- től. A sajtókonferencián szóba került az a sajtójelentés, miszerint Románia kez­deményezni kívánja, hogy a Varsói Szerződés tárgyalja meg a magyar de­mokratizálódással kapcsolatos kérdé­seket. Marosán György szóvivő leszö­gezte: a Minisztertanács csütörtöki ülé­sén erről nem tárgyalt, a kormánynak hivatalosan nincs tudomása arról, hogy ilyen kezdeményezés történt. Ugyanakkor hozzátette: nehezen kép­zelhető el, hogy a Varsói Szerződés be­avatkozzon az egyes tagországok bel- ügyeibe, „azok az idők elmúltak”. A magyar—román problémákat -y mint azt a magyar kormány már több­ször kinyilvánította — kétoldalú tár­gyalásokon kell rendezni. A nagymarosi építkezés felfüggeszté­séről hozott kormányhatározat kap­csán a szóvivő elmondta, hogy a követ­kező héten sor kerül kormányközi kon­zultációra Nagymarossal kapcsolat­ban. Ez megalapozza a kormány dön­tését a beruházás sorsáról, s azt a jelen­tést is, amelyet végül a kormány két hónap múlva a parlament elé teijeszt. Marosán György elmondta azt is: nincs tudomása arról, hogy az esetleges magyar—csehszlovák kártérítési ügy­ben egyébként nemzetközi bíróság döntene. A KGST-ben egyébként az a szokás, hogy az ilyen jellegű vitákat a felek egymás között döntik el. Az új első titkár Er nyes László (Folytatás az I. oldalról) fiatal, rugalmas emberként tudjon al­kalmazkodni a változó politikai körül­ményekhez és képes legyen tevékeny­kedni a többpártrendszer keretei kö­zött. A legtöbb javaslatot Emyes Lász­ló, Ormándi János és Ördög István kap­ta. A három legtöbb javaslatot kapott küldött ezután rövid bemutatkozó, programot ismertető beszédet mon­dott, majd megkezdődött a vita, amely­ben felszólalt Tancsa János, aki hang­súlyozta, hogy kell egy biztos pont a párttagság szamára, hogy ki tudja fej­teni tevékenységét. Bibék Kálmán azt kérte, olyan programot dolgozzon ki a, pártbizottság, amelyet meg is tud való-' sítani. Dr, Tóth Sándor azt húzta alá, hogy a városban nem tudnak felkészült vezetőt állítani a pártbizottsági, de más funkciókba sem. Dr. Szappanos Béla arról beszélt, hogy választási párt le- yen az MSZMP, s javasolta, a üidöttértekezlet csatlakozzék a me­gyei pártbizottság határozatához, mely szerint tartsanak rendkívüli kongresz- szust. Dr. Kardos András azt hangsú­lyozta, hogy olyan politikai vezető kell, akit elfogad a város lakossága. Fekete Mihály arról szólt, hogy az MSZMP lépéshátrányban van. Kohut Béla a ho­gyan továbbra kért választ. Felszólalásában dr. Szabó Miklós kifejtette: a tisztújító küldöttgyűlésnek az a feladata, hogy megalapozza a to­vábbi cselekvési programot. Elmondta, hogy jó néhány évig nagyon keményen kell dolgozni a többpártrendszer körül­ményei között. A múlt értékelését bíz­zuk a történészekre, mert az indulatok szétszabdalják a magyar társadalmat. A nyugodt érvekre támaszkodó vitá­hoz fel kell nőni a párttagoknak, min­den politizálónak. Ma minden, véle­ményre szükségünk van. Dr. Cseh László azt mondta, hogy olyan emberek kellenek, akik ugyan­úgy dolgoznak most, mint annak ide­jén a koalíciós időkben. Besir Miklós józanságra, megfontoltságra intett. Fii- szár Károly az eddig összegyűlt adóssá­got a harmincéves munka „eredményé­nek” aposztrofálta. A küldöttértekezlet ezután egyhan- úan megszavazta, hogy dolgozzanak i munkaprogramot, amelyet vitára bocsátanak; csatlakoznak a megyei pártbizottság állásfoglalásához. Elfo­gadták Sztanojev András első titkári, végrehajtó- és pártbizottsági tagságá­ról való lemondását, s köszönetüket fejezték ki eddig végzett munkájáért. ■ A szavazólapra ezután egytartózko­dás mellett, első titkárnak es vb-tagnak Entyi$ Lászlót, egyháfijjúan Ormándi Jánost, s 75 szavazattal Ördög Istvánt; a fegyelmi bizottság elnökének pedig dr. Iván Jánost vettek fel. A 144 küldött 139 szavazatot adott le, 2 érvénytelen volt. Ernyes László 108, Ormándi János 23, Ördög István 3, Fekete Pál 1, Máttyássy Ferenc 2 szavazatot kapott. Dr. Iván Jánost 137 szavazattal a fegyelmi bizottság elnö­kévé választották. G. G. AZ ÚJ ELSŐ TITKÁR Ernyes László 1940. március 20-án szüle­tett Kiskunhalason. A szülei középiskolás ko­rában átköltöztek Kiskunfélegyházára, s ott érettségizett. Elvégezte a Politikai Főiskolát, s a József Attila Tudományegyetem pedagó­gia szakát. Az MSZMP-nek 1969 óta tagja, a pártapparátusban 1977 óta dolgozik, mint politikai munkatárs. Nős, két gyermek apja. Határozattá emelt program Baján (Folytatás az l. oldalról) A bajai városi pártbizottság tegnapi ülésének lényegében egyetlen napirendi pontja volt: a politikai munkaprogram végsó formába öntése és határozattá emelése. Várnagy István első titkár köszöntő ' szavai után dr. Beke Lajos vázolta fel rövid előadásban a programtervezet létrejöttének körülményeit. Két válto­zat készült: az elsőt közzétették a Petőfi Népe szerdán megjelenő mutációjában, a Bajai Hírlapban. Számos hozzászólás érkezett, még pártonkívüliektől is, igy egyebek között a Magyar Demokrata Fórum bajai csoportjától. Az I-es kör­zeti pártalapszervezet titkára, Göndör József elmondta, hogy helyenként kommunistaellenesség tapasztalható, ezért jobb meggyőző munkára, jobb propagandára van szükség. Példaként említette a Bácshús kezdeményezését, hogy a párttagok vegyenek részt a la­kókörzeti pártéletben. Egyébként min­denki ott politizáljon, ahol a legszíve­sebben teszi, ne legyen megkötés. Perhács Béla, az Augusztus 20. Tsz tagja kifejezte sajnálkozását, amiért a párttagság körében nagyfokú passzivi­tás tapasztalható. — Mi is hibásak va­gyunk — volt a' véleménye —, hiszen nem megyünk oda a munkásokhoz, így jó részük talán nem is tud a tervezetről. Bohner Zoltán célirányosnak, jónak ítél­te az anyagot. Szerinte a két változatot együtt kellene felhasználni. Pető József, a Bácshús pártbizottságának titkára amellett szólt, hogy új módszerekkel kell a pártnak politizálni, nem egyszerűen a munkahelyekről kivonulni. Matus György, munkásőregység- parancsnok elmondta, hogy átszerve­zik a szolgálatot. Vonzó az emberek­nek á testület, olyannyira, hogy az idén tizennyolcán jelentkeztek. Bejelentette, hogy szombaton összevont kiképzést tartanak a térség két városában, Baján és Bácsalmáson. Az állampolgárokkal szembeni korlátozó intézkedéseket fog­ják gyakorolni, mert előfordulhat, hogy az alkotmányos rend megvédésé­re szükség lesz. Szél Péter helyesellné a rendkívüli kongresszus összehívását, de csak ak­kor, ha tartalmi kérdésekkel foglalkoz­na.) Áz ülés résztvevői végezetül, némi módosítással, a munkaprogram-terve­zet második változatát emelték határo­zattá, miután meghallgatták Kiing Jó­zsef titkár elemző összefoglalóját. G. Z. Már új tanyákat is építenek — Újfajta kétlakisag dr. Tímár Judit (A tanyák civilizálódá- sa is nehezíti e sajátos településforma pontos meghatározását.) A tanyai né­pesség statisztikai mutatói címmel dr. Sántha Józsefné számos adattal világí­totta meg a külterületi gazdasági, tár­sadalmi folyamatokat. A fiatal Duró Annamária Szeged környéki vizsgálata­iról adott szemléletes áttekintést. Bács-Kiskun megye tanvapolitikájá- nak néhány egyedi példájáról szólt Borbély Lajos, a megyei tanacs osztály- vezetője. Különös érdeklődéssel figyel­ték az ország minden részéből össze­gyűlt kutatók a külterületi tervpályázat tanulságait összegező szavait. „Az épí­tészeknek, a településrendezőknek, az illetékes közigazgatási hatóságoknak tudniuk kell, hogy a külterület fölérté­kelődik.” Elavultak a tiltó rendelkezé­sek, meg kell tervezni a fennmaradó tanyakörzetek infrastruktúráját, kör­nyezetvédelmét. Az előadásokat követő vitát dr. Tóth, József, a földrajztudományok doktora, az MTA RKK főigazgató-helyettese vezette. A tanyák tudományos megíté­léséről Becsei József kandidátus (Bé­késcsaba), Juhász Antal kandidátus (Szeged), Novák László kandidátus (Nagykőrös), Szabó László kandidá­tus, Bereczki Ibolya muzeológus (Szol­nok), Sztrinkó István és Székelyné Kő­rös Ilona muzeológus (Kecskemét) fej­tette ki véleményét. Az újjáalakult Belügyminisztérium képviseletében Krizsán Mária a föld- és szövetkezeti törvény várható hatását taglalta. Délután Gál Gyulának, az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottsága titká­rának elnökletével a tanyák gazdasági szerepéről tanácskoztak. A budapesti Kovács Teréz kandidátus, Simonyi Ág­nes kandidátus, a szegedi Fodor Ferenc és Rudi József, a kunszállási Mokány Ferenc, a karcagi Bellon Tibor, a szol­noki Lakatos István járult hozzá a kér­déskör kifejtéséhez. A tanyán élők helyzetéről, jövőjéről Kürti György (Cegléd), Kozma Huba (Szánk), Kunszabó Ferenc (Budapest), Harsányi Ernő kandidátus (Kecske­mét), Vincze Gyula (Szolnok), Horváth Dezső és Mészáros Rezső kandidátus (Szeged) mondta el e fórumra kívánko­zó gondolatait. Ezt a vitát Becsei József vezette. A Bács-Kiskun Megyei Tanács, an­nak Tudományos Koordinációs Szak- bizottsága, az MTA Regionális Kuta­tások Központja Településkutató Cso­portja és az MSZMP Megyei Oktatási Igazgatósága szervezésében rendezett országos tanyakonferencia ma tanul- mányúttal folytatódik. Heltai Nándor Emelték a háztartási energiahordozók és a benzin árát (Folytatás az 1. oldalról) tőén a támogatások mérséklése miatt kerül sor. A Minisztertanács döntése alapján a közforgalmú úthálózat fejlesztésére és fenntartására „útalapot” kell létrehoz­ni. Az alap pénzügyi fedezetéül részben a motorbenzinek fogyasztói áremelése szolgál. Az áremelés következtében ke­letkező állami többletbevétel teljes egé­szében az útalapba kerül. A kormány * kötelezte a közlekedési, hírközlési és építésügyi minisztert) hogy dolgozza ki az útalap képzésére és működésére vo­natkozó szabályokat. Az alap felhasz­nálását társadalmi bizottság ellenőrzi. Ennek munkájában részt vesznek ,az Országgyűlés illetékes bizottságainak képviselői is. A háztartási energiahordozók ára (díja) 1989. június l-jétől átlagosan 20 százalékkal növekszik. Ezen belül a szén ára átlagosan 47 százalékkal, a briketté 39 százalékkal, a kokszé 30 százalékkal, a tűzifáé 43 százalékkal, a háztartási tüzelőolajé 15 százalékkal, a propán-bután gázé 20 százalékkal, a távhőszolgáltatásé 27 százalékkal emelkedik. A vezetékes gáz díja 20 szá­zalékkal nő. Egyidejűleg az ország né­hány területén még érvényesülő alacso­nyabb díjak — a területi különbségek mérséklése érdekében — az átlagosnál nagyobb mértékben emelkednek. A villamos energia nappali díja — ugyancsak a területi különbségek csök­kentése miatt — csak Budapesten emelkedik 36 százalékkal. Az országo­san egységes éjszakai áram tarifája, va­lamint a vidéki áramdíjak nem változ­nak. Az átlagos árváltozási mértékeket az alábbi tényleges árak szemléltetik: például a Budapesten vásárolt berentei (mosott) rostált aknaszén pályaudvari telepi fogyasztói ára 100 kilogrammon­ként 67,50 forintról 98,00 forintra, az import lángborsó széné 175,60 fórint- ról 273,00 forintra, a tatabányai to­jásbriketté 117,50 forintról 159,50 fo­rintra, az extra dió I. kokszé 320,00 forintról 412,60 forintra, a tűzifáé 117,00 forintról 164,00 forintra nő. Bu- ■ dapesten a szilárd tüzelőanyagok ház­hozszállítási díja a 100 kilogrammon­kénti 9,80 forintról 19,80 forintra vál­tozik. A háztartási tüzelőolaj literenkénti ára 8,00 forintról 9,20 fonntra emelke­dik. Áz 5 kilogrammnál nagyobb tölté­si súlyú palackban forgalmazott pro- m pán-butángáz kilogrammonkénti ara a fűtési idényben 9,20 forint, a fűtési idé­nyen kívül 6,80 forint lesz. Á távfűtés légköbméterenkénti díja 34,20 forint­ról 43,20 forintra, a tav-melegvízszol- gáltatás vizköbméterenkénti dija pedig 17,40 forintról 22,20 forintra emelke­dik. A villamos energia nappali áram ki­lowattóránkénti díja Budapesten 45 fillérrel, 1,25 forintról 1,70 forintra nő. A vezetékes gáznál és a villamos energi­ánál a felemelt díj csak augusztus 1. után leolvasott fogyasztásra érvényes. A motorbenzin fogyasztói ára 1989. május 19-étől literenként 2 forinttal, a kevésbé környezetszennyező ólom­mentes benzine literenként 1 forinttal emelkedik. A MOTORBENZINEK FOGYASZTÓI ÁRÁNAK VÁLTOZÁSAI Jelenlegi Az áremelés Megnevezés fog*. ír ^ raírtík<. "0 Ft/f százalék Ft/I 1. AB—86 normálbenzin 2. AB—92 szuperbenzin 3. AB—98 extra szuperbenzin 4. Eurosuper 95 ólmozatlán szuperbenzin 22,50 2,00 8,9 24,50 V, 24,00 2,00 8,3 26,00 25,50 2,00 7,8 27,50 27,00 1,00 3,7 28,00 A

Next

/
Thumbnails
Contents