Petőfi Népe, 1989. május (44. évfolyam, 102-127. szám)
1989-05-17 / 115. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1989. május 17. A Politikai Bizottság ülése (Folytatás az 1. oldalról.) foglalás-tervezet formájában — a Központi Bizottság elé teijeszt. Az MSZMP három évtizedes egyházpolitikája történelmi mércével mérve s a nemzetközi összehasonlítás tükrében is sikeresnek bizonyult. A párt nagy fontosságot tulajdonít annak, hogy hazánkban következetesen érvényesüljön a lelkiismereti és vallásszabadság. Ez a feltétele annak, hogy erősödjék a különböző világnézetű emberek között a kölcsönös megbecsülésen alapuló párbeszéd és együttműködés. Társadalmi eszményeink megvalósítása, nemzeti céljaink elérése csak így lehetséges. A magyar társadalom demokratikus megújulásának, s a politikai pluralizmus kibontakozásának alapján az MSZMP vallás- és egyházpolitikáját is át kell alakítani, hogy a világnézeti különbségek ne akadályozhassák a társadalom progresszív erőinek összefogását. Az új politikai viszonyoknak megfelelően a pártnak és az államnak az egyházakhoz és a vallásossághoz való viszonyát határozottabban el kell választani egymástól. A Politikai Bizottság javaslatot vitatott meg a párt tudománypolitikai tézistervezetéről, amelyet a Központi Bizottság mellett működő tudománypolitikai munkaközösség összegezett. A vitában hangsúlyt kapott: az MSZMP tudománypolitikai gyakorlatával mindenekelőtt a tudomány fejlődését kívánja szolgálni. Arra törekszik, hogy a politika minden eszközével előmozdítsa az alkotó tudományos munka szabadságát. Tudománypolitikai koncepciójának kialakításában a párt a kutatók, kutató közösségek és a társadalmiszakmai szervezetek véleményére kíván építeni. A Politikai Bizottság egyetért a munkaközösség tézistervezetében körvonalazott koncepció fő elemeivel. Azt — a tudományos műhelyekben lefolytatott viták tapasztalatainak fel- használásával — alkalmasnak tartja az MSZMP tudománypolitikai koncepciója megfogalmazására. A tézistervezet megjelenik a Társadalmi Szemlében és az Uj Fórumban. A testület javaslatot fogadott el a Lukács György-alapítvány alapító okiratának és szervezeti, működési szabályzatának szövegéről. Az alapítvány célja, hogy hozzájáruljon a marxista, szocialista eszmeiségü kutatás, nevelés, oktatás és politikai ismeretterjesztés feltételeinek javításához. A párt azt reméli, hogy az alapítványi forma, amelynek hazánkban nemes hagyományai vannak, a képességek és a teljesítmények versenyeztetésével eredményesen ösztönözheti a társadalomkutatókat. így a magas színvonalú marxista kutatómunka társadalmi megbecsülését is emelheti, javíthatja. Ennek érdekében hirdet meg ösztöndíjakat, pályázatokat. Évenként egy alkalommal átadják a Lukács György-díjat is. Az alapítvány jelenlegi vagyona 40 millió forint. Kezelője a Közép-európai Hitelbank. (Csekkszámlaszáma: 218-98- 55J) MNB.) Az alapítvány nyitott. Célkitűzéseihez minden magyar természetes és jogi személy csatlakozhat pénzeszközökkel, dologi hozzájárulással vagy egyéb támogató tevékenységgel. A Politikai Bizottság megtárgyalta a pártoktatás tartalmának és rendszerének korszerűsítésére tett javaslatot. Megállapította, hogy az MSZMP-nek mint politikai pártnak továbbra is feltétlenül szüksége van szervezett ideológiai-politikai képzésre és kutatásra. A következő oktatási évre a feladatokat a már korábban elfogadott határo- jzaí szabályozza. Szükséges és indokolt ugyanakkor a pártoktatási rendszer radikális módosítása. A testület helyeselte azokat a területi, megyei pártbizottsági kezdeményezéseket, amelyek keretében megkezdték a jelzett átalakításokat. Az ülésen átekintették a Politikai Főiskola tevékenységét és feladatkörét is. Megállapították: az intézmény az elmúlt évtizedekben — az egypártrend- szer körülményei között — eredményesen tett eleget feladatának. A továbbiakban a Politikai Bizottság nem tartja indokoltnak, hogy az MSZMP olyan országos intézményt tartson fenn, amely állami felsőoktatási funkciókat is ellát. Kezdeményezi az intézmény egyetemi feladatainak fokozatos átadását. Javasolja a Minisztertanácsnak a hazai politológusképzés állami egyetemen történő kialakítását. A Magyar Szocialista Munkáspárt 1990. január 1-jével megalapítja Politikai Intézetét. Az intézet — a párt tisztségviselőinek tudományos igényű továbbképzése mellett — pártpolitikai kutatásokat, valamint politikai véleménykutatást végez. Az intézet fenntartásáról az MSZMP Központi Bizottsága gondoskodik. A Politikai Bizottság a Központi Bizottság ülését május 29-ére összehívta. (MTI) Kemenes Ernő a kormány intézkedési csomagtervének részleteiről A korábbiakkal ellentétben a kormány nem restriktiv, a vállalatokat sújtó intézkedésekből álló csomagtervet dolgoz ki a költségvetési hiány csökkentése érdekében, hanem az állami kiadásokat kívánja elsősorban visszafogni, és emellett tovább javitja a vállalkozások feltételeit — mondotta Kemenes Ernő, az Országos Tervhivatal elnöke a parlamentben kedden megtartott sajtótájékoztatón. A kormány semmiképpen sem akar abba a hibába esni, hogy a gazdasági nehézségek miatt a jövedelmezően gazdálkodóktól vonja el a többletforrásokat. Hosszabb távon így nem teremthetők meg a kibontakozás feltételei. A május 30-án kezdődő parlamenti ülésen a képviselők elé kerülő csomagterv szerint jelentősen, mintegy 7-8 milliárd forinttal csökkenthetők a védelmi kiadások és az államigazgatási költségek, valamint a társadalmi szervezetek támogatása. Sor kerül a költségvetési támogatások további visszafogására is. Ez elsősorban a gazdaságtalan exportot, illetve az állami beruházásokat érinti. Mivel a társadalombiztosítás bevételei — a tervezettnél jelentősebb bérkiáramlás következtében — lényegesen meghaladják a számítottat, így lehetőség van arra, hogy az idén már önállóan működő alap átvegye egyes egészségügyi és szociális szolgáltatások finanszírozását. Ez ugyancsak tehermentesíti a költségvetést. Sor kerül a magyar kereskedelmi bankok inflációs nyereségének megcsapolására is, ami azonban nem fogja veszélyeztetni a pénzintézetek normális működését. Ezzel arra kívánják ösztönözni a bankokat, hogy erőteljesebben szabadítsák fel a veszteséges vállalatoknál lekötött forrásaikat. A kormány intézkedési csomagtervének igen fontos részét alkotják a vállalkozásélénkítő akciók. Ezek hatására javulnak az induló kis- és középvállalkozások működésének feltételei, egyszerűbbé válik a vállalkozások indításának adminisztrációja is. A jövőben a bankok a korábbinál kedvezőbb feltételekkel megvásárolják a vállalatoktól a tőkés cégekkel szemben fennálló követeléseiket. Ennek eredményeként várhatóan lényegesen javulni fog azoknak a vállalatoknak pénzügyi helyzete, amelyek termelésük jelentős részét külföldön értékesítik. Az ilyen cégek eddig ugyanis árbevételükhöz csak több hónapos késéssel jutottak hozzá. A kormány nemcsak a bankokat, hanem az adóhivatalt, valamint a Tátsada- lombiztosítási Igazgatóságot is arra ösztönzi: a korábbinál több esetben kezdeményezzék a veszteséges vállalatok felszámolását. Nem járul hozzá a jövőben veszteségessé vált cégek támogatásához. Termelési szubvenciót az idén már. csak a •bányászat és a gyengén gazdálkodó termelőszövetkezetek kapnak. A programcsomagban a lakossági devizagazdálkodás.ésszerűsítésével kapcsolatos intézkedések is szerepelnek. A program célja: a költségvetési hiány 30-32 milliárdos csökkentése, hogy az államháztartás deficitje az év végén ne haladja meg a tervezett 20 milliárd forintot. Az első negyedévben ugyanis — bár a népgazdasági folyamatok alapvetően az elképzelteknek megfelelően alakultak — két területen jelentős feszültség keletkezett. A költségvetési hiány vészesen megnőtt, s a fizetési mérleg is = elsősorban a lakossági devizafelhasználási többlet következtében — rosszabbul alakult a számítottnál. Kemenes Ernő szerint mindebből nem szabad azt a következtetést levonni, hogy a kormány meghirdetett liberalizációs intézkedései csődöt mondtak volna. Jelentősen felerősödött a vállalatok közötti differenciálódás, ami több éve fontos célkitűzése a gazdaságirányításnak. Az importliberalizálás kedvezően hatott az export növelésére. Az első negyedévben az import 9,5 százalékkal bővült, az exportnövekedés pedig elérte a 10,5 százalékot. Mindezek alapján a szakemberek úgy látják, hogy a tervezett 500 millió dolláros kereskedelmi aktívum elérhető. Szükség van azonban az ésszerűtlen lakossági devizafelhasználás csökkentéisére, ami nem adminisztrációs eszközökkel, hanem a valutafelhasználás feltételeinek megváltoztatásával érhető el. A tájékoztatón szó esett arról is, hogy a Nemzetközi Valutaalap nem igényli a magyar kormánytól a forint további leértékelését. Ha minden a tervek szerint alakul—a konvertibilis elszámolású import nem növekszik a tervezettnél számottevően nagyobb mértékben — nem is kerül sor az idén további leértékelésre. 1989-bén nem változnak a korábbi kedvezményes lakáshitelek törlesztésének feltételei sem. Jövőre azonban, amikor sor kerül bér-, lakás- és szociálpolitikai reformra, valószínűleg e területen sem kerülhető el a feltételek módosítása. Már- csak azért sem, mert a kedvezményes hitelek állami támogatása jelenleg már 40 milliárd forinttal terheli a költségvetést. (MTI) Az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottságának ülése (Folytatás az 1. oldalról) ban, már a zsíros földű Bácskában is ráfizetéses a búzatermesztés. Az agrárprésre számosán tettek elítélő megjegyzést, és kapott a bírálatból az ipar is: Sendula Tibor például elmondta: a Mercedes traktort egy nap alatt kizárólag azért javította meg a gyár, mert a repülőgép — a Malévé — nem vette föl a megadott méretnél 10 centivel hosz- szabb motort, miközben a Rába-Stei- ger kereken 45 napig állt anélkül, hogy a győri gyárból a fülük botját mozdították volna. Dr. Gál Gyula szerint akár attól is tartani kell, hogy a parasztok az utcára vonulnak, dr. Szakolczai Pál kérte Gált, ne „fenyegessen” ilyesmivel, amire a megyei titkár felelete az volt: ha Szakolczaiék a Zöldértnél mindent fölvásárolnak —szép termés ígérkezik az idén — akkor a nép persze nem vonul az utcára. A vitában Tasná- di Miklós, dr. Ivicz Vilmos, Lakatos Lajos, Hangya János, Urban András, Méhesi Zoltán, Váczi László, dr. Csanádi László, Kovács Lajos, Sendula Tibor, Mamizsits Sándor, Szirmai László, Lévai Péter, Somogyi László vett részt - a testület végezetül úgy döntött, hogy az elhangzottakat külön is öszr szegzi és továbbítja, illetve dr. Szabó Miklós javaslatára egyetértett egy megyei agrárprogram kidolgozásának szükségességével. A következő napirendi pont sokat sejtető címe ez volt: különfélék. Először a megyei tanács pártbizottságának azt a több mint 200 aláírással megtámogatott javaslatát tárgyalták meg, melyben pártkongresszus összehívását kérik, ahol rendbe tennék az MSZMP dolgait. Többen voltak azon a véleményen, hogy a már meghirdetett pártértekezlet ugyanezt a célt szolgálja, ám a többség végül elfogadta azok érvelését, akik azt mondták: igazi legitimitása kizárólag a legfelsőbb párttestület, a kongresszus által választott Központi Bizottságnak lehet, és programot is ezen a fórumon kell készíteni. A vita törvényszerűen át-átcsúszott arra a kérdéskörre is, amit dr. Gráner Gyula javasolt megvizsgálni: a párt hitelére — ami a közelmúlt értékelése nélkül nemigen lehetséges. Akadt, aki szerint a múltat nem kellene tovább bolygatni, Érettségitételbotrány Nem íratják újra a dolgozatokat A 'Művelődési Minisztérium az alábbiakat közölte a Magyar Táv- ; irati Irodával: Bizonyítottnak tekinthető, hogy az ez évi gimnáziumi érettségi mate- ’ maőkatétclek egyes budapesti és vi-1 déki gimnáziumokban idő előtt íS- mértté váltak a vizsgázók előtt. Emiatt a Művelődési Minisztérium úgy döntött; * '%t felelősség megállapítására . amelynek eredményét nyilvánosságra hozza; * ‘ — a kedden a gimnáziumokban irt matemadkádolgozatokat nem értékelik, az év végi matematika érdemjegy kerül az érettségi bizonyítványba. Mindazok az érettségizők, ' akik úgy érzik, ez számukra hátrányos, szóbeli vizsgát tehetnek e tantárgyból. Tekintettel arra, hogy a tárgyak^ többségéből ezután lesz vizsga, a minisztérium felszólítja a középiskolák igazgatóit, hogy minden tő* vábbi gyanús esetben ehenek azzal a jogukkal és kötelességükkel, hogy az írásbeli vizsgát felfüggesztik, és új tételsorticémek az Országos Pedagógiai Intézettől. , Az MM'tisztában van azzal az. . erkölcsi kárral, ámít ez az esemény a pedagógusok, a szülők és a diákok szamara okozott. A felelősségi vizsgálaton túl ezért kidolgoz olyan új módszereket, amelyek a jövőben kiküszöbölhetővé teszik a hasonló visszaéléseket. Qlyán jelzések ís érkeztek, amelyek szerint alapos a gyanú: a magyar nyelv és irodalom írásbelik só- i ran is előfordultak hasonló esetek,- A minisztérium csak a matematikatételek kiszivárgásának ügyéhén kezdeményez rendőrségi vizsgálatot, ám a teljes belső vizsgálat a magyar írásbelikre is vonatkozik. mások szerint a szükséges tanulságokat mindenképpen le kell vonni. Szabó Károly, halasi első titkár arról számolt be, hogy az 1956. október 26-ai, 105 emberéletet követelő mosonmagyaróvári sortűz ma is vet hullámokat, minthogy az egykori laktanyaparancsnok, Dudás István ma már ezredesi rangban a kiskunhalasi határőrkerület nyugdíjas vezetője, s tagja az egyik lakóterületi pártalapszervezetnek, amely S az újabb tények alapján, a jövő hétfőn személyesen is meghallgatja az egykori századost. A halasi pártbizottság szerint a határőrség országos parancsnoksága elkezdte ugyan a történtek felülvizsgálatát, ám ebből még semmi nem került nyilvánosságra — végül is a megyei pártbizottság is támogatta azt a javaslatot, hogy igazságügyi szervek alakítsák ki a kor mai igényének megfelelő állásfoglalást. „Hullik ránk az elmúlt negyven év és nincs esernyőnk, ami fölfogja” — fogalmazott keserűen Szabó Károly, fölvetve Nagy Imre temetésének ellentmondásosságát is (a frissen megjelenő publikációk és a hivatalos megítélés közötti különbségre gondolt). Dr. Szabó Miklós kérdése így hangzott: mit kezdjünk a múltunkkal? A spanyolok „zárójelbe tudták tenni” azt, ami volt, s bár jó lenne ézt tenni - Magyarországon is, nemigen van rá remény, noha tagadhatatlan, hogy a 70-es évekig a létező szocializmus országai közül tálán a miénk volt a leginkább emberarcú. „Legyen igazság, még ha belepusztul is a világ” [— idézte a mondást a politikus, vitatkozva vele: bármilyen igazságnak csak az élők számára van értelme. „Túl sok sírt kellett már kihantolni” — mondotta, és sürgette a társadalmi és gazdasági modellváltást, egyúttal pedig a múlttal méltósággal, tartással, etikával, emberséggel történő szembenézést. Javaslatára a pártbizottság egyetértett azzal, hogy minden alapszervezet foglalja össze, mi a véleménye az elmúlt évtized(ek) történéseiről, mi az, amit elfogad a tagság — ugyanilyen összegzést a megye is készít. A párt jelenlegi helyzetét romlónak, súlyosnak nevezve dr. Szabó Miklós rövid távú programot és hiteles vezetőket tartott kívánatosnak, ugyanakkor nyomatékosan hangsúlyozta, hogy KURIER Pozsgayinterjú Magyarország politikai változásairól, a tavalyi országos pártértekezlet óta eltelt „reformévről” nyilatkozott Pozsgay Imre államminiszter, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja a Kurier című bécsi napilapnak. A vele készített interjút az újság kedden közölte. A múlt évi pártkonferenciát felidézve a politikus kifejtette, hogy azon a személyi döntéseket példátlanul demokratikus módon hozták meg, s a döntések tükrözték a résztvevők túlnyomó többségének véleményét, akik a régi vezetői gárdát tehertételnek érezték. Hozzáfűzte: érthető, ha a személyi változásokat maguk az általuk hátrányosan érintett személyek fájdalmasnak élték meg, és negatívan értékelték. A napokban minden párttisztsége alól felmentett Kádár Jánosról Pozsgay Imre úgy vélekedett,' hogy a magyar történelembe ellentmondásos személyiségként vonul be: érdemeivel — a néppel a hatvanas években kötött kompromisszummal és a sztálinista struktúrák bizonyos humanizálásával — szemben a diktatúra fennmaradásáért és a jelenlegi válság kialakulásáért viselt felelőssége áll. Az államminiszter hangoztatta, hogy a jelenlegi reformirányvonal kétségkívül kockázatokkal jár, amelyek között ott van a gazdasági összeomlás veszélye is, s az kedvezne egy sztálinista restaurációnak. Bizonyos azonban abban, hogy a nép még ebben az esetben is — bár esetleg súlyos áron — megtalálná a módot a demokráciához való visszatérésre. már most a választásokra kell koncentrálni! Előterjesztett egy csomagtervet a párton belüli demokrácia növelésére és az esetleges személyi kérdések megoldására. Eszerint Bács-Kiskunban a megyei pártbizottság saját maga számára kötelezően bevezeti (városi- községi testületeknek ajánlja) a bizalmi szavazás intézményét. Ha a | testület tagjainak 20 százaléka kéri a vezetőkkel szembeni bizalmi szavazást, akkor el kell rendelni, a leváltáshoz 2/3-os többség kell. Új intézmény a pártszavazás is: például országgyűlési képviselő jelölése előtt szerezhetnek így politikai véleményt a szóba került személyiségről. Ugyancsak az első titkár javaslata alapján ezentúl a reformkörök igénybe vehetik a párt infrastruktúráját. A testület végezetül foglalkozott Gera Sándor levelével, melyet még a pártértekezlethez küldött, egyes megyei vezetők állítólagos visszaélésének tisztázása céljából. Szerették volna, ha Gera Sándor esetleg dokumentumokkal is alátámasztja értesüléseit, ám a levélíró nem jelent meg az elbeszélgetésen — a testület most úgy döntött, hogy mindazokat illetően, akik hatáskörében vannak, a megyei fegyelmi bizottság tájékozódjon. A különfélék címszóval jelzett papirend .vitájában dr. Bruszel László, dr. Bodóczky László, dr. Gráner Gyula, dr. Csanádi László, Katanics Sándor, Hegedűs István, Somogyi László, Szabó Károly, Horváth István, Iva- nics Lajos, Csombok Imre, Szemerédi Imre, Nagy Sándor, Kormányos Imre, Szvorény János, dr. Harajka István kapott szót. Dr. Bruszel László kétségbe vonta a Fejti György vezette'— az ellenzékkel tárgyaló — bizottság legitimitását, szerinte ez alkalmatlan is, hogy megállapodásra jusson a jövőt illetően. A testület végezetül egyetértett abban, hogy már a közeljövőben áttér a munkaszüneti napokon történő ülésezésre, és jóváhagyta a saját munkatervének felülvizsgálatára vonatkozó javaslatot: ezentúl tehát rugalmasabban, a politikai helyzet aktualitásaira jobban figyelve választja ki a megtárgyalt témákat. B. J. A független szakszervezetek állásfoglalása a SZOT—kormány tárgyalásokról A küszöbönálló SZOT—kormány tárgyalásokkal kapcsolatban a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája a következőket tartja szükségesnek közölni. Az utóbbi év során egyre több független szakszervezet alakult Magyarországon, vagyis gyakorlatilag megvalósult a szakszervezeti pluralizmus. A munkavállalók egésze nevében tehát nem tárgyalhat egyetlen szakszervezeti tömörülés. A Liga sajnálattal állapítja meg, hogy se a kormány, se a SZOT nem ✓kereste meg hivatalosan azzal a céllal, hogy a tárgyalásokon részt vegyen. Javasoljuk, hogy a kormány a jövőben a szakszervezetek képviselőivel üljön tárgyalóasztalhoz, mert tagjainkra nézve csak azokat a megállapodásokat tartjuk érvényesnek, amelyek képviselőink beleegyezésével köttettek. Ismételten javasoljuk, hogy minél előbb kezdődjenek tárgyalások a demokráciára való átmenet gazdasági problémáiról. Készek vagyunk — egyenlő jogú partnerként — részt venni a jövőbeni tárgyalásokon s arra is, hogy a tárgyalások előtt a SZOT-tal egyeztessük álláspontunkat. A kormánytól pedig azt várjuk, hogy megkülönböztetés nélkül ismerje el a szakszervezeti pluralitást és ne önkényesen válasz- sza meg, melyik érdekvédelmi tömörüléssel tárgyal. A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának Tanácsa. (OS) Az Alföldről az asztali a jó bor (Folytatás az 1. oldalról) fagykárok és egyre nehezedő értékesítés nyomta alföldi szőlőtermelést válságban levőnek értékelte. Annak ellenére, hogy ezen a vidéken az elismerten jó minőségű asztali, illetve pecsenyebor alapanyagát igenis meg lehet termelni. Dr. Bognár Károly nyugdíjas kertészmérnök az alföldi borvidék hagyományos fajtái mellett mondott „védőbeszédet”, hozzátéve, hogy a termelés tényezői közül a fajta jó megválasztása ugyanolyan fontos, mint az utóbbi években oly sokszor elmarasztalt magas művelési módot felváltó, kiegészítő más módszerek. Dr. Csepregi Pál egyetemi tanár szenvedélyes hangú korreferátumában elmondta, hogy a homoki szőlő már biztosította helyét és szerepét a hazai szőlő- termelésben. Az is igaz, hogy a mennyiségi és minőségi eredményekért a termelőknek — az időjárási problémák miatt — sokkal nagyobb kockázatot kell vállalniuk, mint hazánk más vidékein. Ezt a kockázatvállalást kell csökkenteni a tulajdon- és érdekeltségi viszonyok rendezésével, a fajtára, termőhelyre alkalmazott művelési módok kialakításával. A Kecskemét-Szikrai Állami Gazdaság kutatóintézetének üzemvezetője, Buda- ker Pál diafilmekkel illusztrált előadásában a fajta kiválasztásának fontosságát helyezte előtérbe, bizonyítva, a magasművelés sem ártott a fagyos teleken minden fajtának. A gyakorlati szakemberek is szót kaptak, Tasnádi Miklós tsz-elnök, a soltvadkerti szövetkezetek szőlőtermelésének buktatóit is felfedte, például a növekvő költségeket, az alig változó felvásárlási árakat. Dr. Séllyei Gábor, a VRANITZKY A NAGYMAROSI BERUHÁZÁSRÓL Ausztria megértést tanúsít, de... BÉCS Franz Vranitzky osztrák kancellár Ausztria tárgyalási készségét hangoztatta a nagymarosi beruházás felfüggesztéséről hozott magyar kormánydöntéssel kapcsolatban, amelynek országát érintő vonatkozásai kedden a Minisztertanács ülésének napirendjén szerepeltek. Az ülés után adott nyilatkozatában- a kormányfő kijelentette, hogy Ausztria a szükséges megértést tanúsítva kíván tárgyalni a magyar féllel a felvetődő problémák közös megoldásáról, de nem elég gazdag ahhoz, hogy gazdasága milliárdos össze-, gekröl lemondjon. Mint mondottá, olyan megoldásra kell törekedni, amely Magyarország számára ís el- fogadható. egyúttal azonban nem károsítja az osztrák adófizetőket. Vranitzky emlékeztetett arra; hogy Ausztria és Magyarország között a nagymarosi építkezéssel Kapcsolatban nincs államközi egyezmény. Magyar és osztrák cégek magánjogi szerződést kötöttek a nagymarosi beruházásban való osztrák részvételre, és a munkálatok végleges abbahagyása esetén az osztrák vállalkozók várható kára jelenleg 2,3 milliárdnyi schillingre becsülhető, Ugyancsak magánjogi megállapodás van a két ország érdekelt szervezetei között arról, hogy a ma gyár fél 1996-tól kezdve viUamos- árám-szállításokkal törleszti az erőműberuházásra nyújtott osztrák bankhiteleket, amelyekért az osztrák kormány is szavatosságot vállalt. Az áramszállítási szerződésnek azonban nincs közvetlenül köze Nagymaros sorsához, mert a magyar áramszolgáltatási kőteiézett- segek más energiaforrásból is teljesíthetők. Vranitzky hozzáfűzte: a magyar—osztrák magánjogi szerződésekben nincs szó kötbérfizetésről, hanem csak kártérítési kötelezettségről, s ennek érvényesítéséhez bizonyítani kell a tényleges károkat. Á kancellár szerint az építési vállalatok esetleg kárpótolnatók más magyar megrendelésekkel, a berendezesgyártók tekintetében viszont erre aligha van lehetőség. Pécsett vizsgálják Nagy Imre és társai földi maradványait A Pécsi Orvostudományi Egyetem Igazságügyi Orvostudományi Intézetében megkezdték Nagy Imre, Gimes Miklós, Losonczy Géza, Maiéter Pál és Szilágyi József földi maradványainak . laboratóriumi vizsgálatait. Erről a Pécsett megjelenő „A Helyzet” cimű dél-dunántúli hetilapnak adott interjút dr. Harsányt László professzor, az intézet vezetője. Elmondta, hogy a 301. parcellából kihantoltaknak egy-egy csontmaradványát biokémiai, elektronmikroszkópos és más orvosszakértői módszerekkel is tanulmányozzák. A vizsgálatra annak bizonyításához van szükség, hogy a sírokban talált személyeket valóban az iratokban jelzett időpontban temették-e el: Ä professzor elmondta: az eddig kapott adatok egyike sem cáfolta meg azt, hogy valóban a Nagy Imre-perben halálra ítéltek földi maradványait exhumálták. A vizsgálat megállápításait tartalmazó jelentést várhatóan egy hét múlva terjesztik elő olyan formában, hogy annak eredményeiből az igazságügyi szakértők számára is világosak legyenek a bizonyítékok. Monimpex főosztályvezetője számokkal bizonyítva biztatta a termelőket, hogy a magyar bor exportpiaca nem is olyan rossz, mint az á köztudatban elterjedt. Katona István, a Kiskunhalasi Állami Gazdaság igazgatója történeti visszatekintéssel fűszerezte a szőlő- és bortermelés érdekvédelméről szóló beszámolóját. Jelezte, a múlt héten megalakult az alföldi szőlő- és bortermelők egyesülete, amely várhatóan nem is túl soká, országos szövetségbe tömörül a többi bortermelő vidéken létrejöttékkel. A Kecskemétvin igazgatója, Keresztes József a vállalat integrációs tevékenységéről tartott rövid összefoglalót. G.E.
