Petőfi Népe, 1989. május (44. évfolyam, 102-127. szám)

1989-05-15 / 113. szám

1989. május 15. • PETŐFI NÉPE • 5 PEZSGŐORSZÁGBA HÍVTÁK — KÉTSZER HIÁNYZIK AZ ABLAKBÓL Kecskeméten is tanít Bálint gazda JOBBAN KELL TÁJÉKOZÓDNI! Útépítés i és lakossági hozzájárulás T abdin — Gyuri bácsi, akkor számí­tunk rád júniusban, szőlészeti an­kétünkön — nyugtázta örömmel a múlt héten Bálint György ígéretét Szombathy Zoltán, a Kecskeméti Városi Televízió főszerkesztője. Örülnénk, ha beszámolnál cham- pagne-i tapasztalataidról is. A beszélgetés tanújaként vár­nom kellett, amíg megkérdezhet­tem kollégámat, hogy mikor és mi­ért utazik Franciaországba, mert ahányan elhaladtak mellettünk a városi tanácsháza folyosóján, any- nyian köszöntötték Bálint gazdát. — Az agrárújságírók nemzetkö­zi tanácskozására hívtak Reimsbe, a magyar mezőgazdaság jelenlegi helyzetének, kilátásainak ismerte­tésére. Mivel pezsgőországban is a szőlő az egyik legfontosabb nö­vény, a megélhetés alapja, mint itt homokországban, bizonyára talá­lok nálunk is hasznosítható, meg­honosítható termelési, értékesítési módszereket. Szívesen megosztom tapasztalataimat a városi televízió nézőivel. — Sokan örülnek a nyilván nem­csak tanulságos, hanem kellemes utazásának, de még többen hiányol­ják majd az Ablakból. — Magam is sajnálom, hogy két hétre üresen marad asztalom. Bí­zom nézőink megértésében, vala­mennyiünk érdeke, hogy időnként szétnézzen a világban, aki teheti. A szákmai megbeszélések után el­látogathatok mezőgazdasági üze­mekbe, feldolgozó vállalatokhoz. — Kistermelőket is felkeres? — Természetesen. A történelmi tájon az elmúlt századokban virág­zó kertkultúra alakult ki. Tudtom­mal ott is mind többen töltik sza­bad idejük egy részét házikertjük­ben. — Mivel magyarázza a kiskertek iránti vonzalmat? — Nehezen bírható ki az élet sikerélmény nélkül. Az emberek világszerte egyre inkább a termelés csavarjaivá válnak, elszakadnak munkájuk végtermékétől. Másutt keresik a munka örömét. Tízezre­ket tesz boldoggá az első, maguk termelte retek, a saját kertben illa­tozó rózsaszál, a saját termésből kínált pohár bor. Hivatkozhatnék persze a kertészkedés egészségjaví­tó hatására, a kiskertekből szár­mazó forintokra. Ezért tanítják fő­iskolákon is a házikertek okszerű művelésének tudományát. — Kecskeméten éppen Bálint professzor... — Megtiszteltek a címzetes főis­kolai tanár címmel. Komolyan ve­szem megbízatásomat. Szívesen ta­nítok itt, mert a hallgatók többsé­ge hazulról hozza e gazdag termő­táj termelési tapasztalatait. Érdek­lődők, fogékonyak. — Feltehetően a homoki kertkul­túrához fűződő kapcsolatainak kö­szönhető, hogy meghívták az idei hírős napokat előkészítő bizottság­ba. — Szép hagyománynak tartom. Jó előkészítéssel bizonyára elérik céljukat a szakmai tanácskozások, kiállítások. Tőlem telhetőén segí­tem a tervek megvalósítását. Heltai Nándor Kínai munkások Győrött Magyar—kínai megál­lapodás alapján a Rába Magyar Vagon és Gép­gyár csaknem másfél évvel ezelőtt mintegy 200 kínai szakmunkást fogadott Győrött. A szakmunká­sok a termelőfolyamatok­ban ismerkednek meg a nagyvállalat technológiá­jával és gyártási kultúrá­jával. Képünkön: Dai Lin Sheng forgácsoló szak­munkás, aki Shiping város lakója, a győri nagyüzem­ben a világviszonylatban is legmodernebbnek szá­mító fogazógépen dolgo­zik. (MTI-fotó) Szenzációkban nem szűkölkö­dő napjainkban több mint meg­lepetés volt az a beszámoló, amely egy francia tudományos lapban jelent meg. A Pour le Sci­ence áprilisi szamában Pierre- Franqois Pueeh antropológus cikket írt arról, hogy miképpen azonosította Mozart koponyá­ját. Mozart mintegy két évszáza­da halott, a muzsikája pedig min­denkit túl fog élni. Vagyis a „ko­ponya” örök életű. Akkor pedig, Hamlet módjára, miért vette kéz­be a tudomány embere? Maga a történet is szenzációs. Wolfgang Amadeus Mozart 1791. december 5-én, 0 óra 55 perckor halt meg, 36 évesen, Bécsben a Rauchensteingasse 970. számú házban. Constance, a felesége, csupán harmadosztályú temetest tudott fizetni. Ez abból állt, hogy a Szent István-bazili­kában felravatalozott tetemet Bécs egyik külvárosi temetőjébe vitték, es ott közös sírgödörbe temették. Fél évszázad múltán, 1842-ben, amikor Constance is meghalt, a zeneszerző iránti tisz­teletből egy osztrák orvos ebben a sírárokban megkereste Mozart . koponyáját, majd részletes leírást Egy olvasónk — álnév alatt, félve a „helyi kiskirályok megtorlásától” — felteszi a kérdést levelében: „Mennyi a lakossági hozzájárulás Tabdin a Lenin utca szüárd burkolattal való kiépítésé­hez?” S ezek után a következőket állít­ja: „Lakossági társulás nem szervező­dött, kivontak bennünket az anyagi megbeszélésekből, fizetési meghagyást vagy felszólítást nem kaptunk. Érzé­sem szerint valami nincs rendben, mintha kiadni nem mernék (talán meg­várják a választásokat?).” Folytatja: „A kiskirály, terrorizálva a lakosságot, 16 ezer forint hozzájárulást követel, igaz, csak szóban, részletfizetést vi­szont nem engedélyez. Tudomásunk szerint csak 8600 forint lenne érdekel­tenként a törvényes fizetési kötelezett­ség.” S egy övön aluli ütés: „Talán arra kell a 16 000 forint, hogy ellen tételezze a három éve vásárolt, 300 mázsa meg­keményedett cementet.” S végül utalás a temetői gondnok fizetésére, aki azért szinte semmit sem csinál. Le a fejjel! A francia forradalom 200. évfordu­lójának ünneplésére készülő Párizs szá­mos kiadvánnyal emlékezik a világtör­ténelmi jelentőségű eseményre. Az alábbiakban közreadunk egy kapitális részletet abból a könyvből, amelynek már a címe is ígéretes: „A francia forra­dalom, ahogyan annak hóhéra, Charles- Henri Sanson látta.” 1792. március 2-án, doktor Guillotin hajdani orvoskari professzor, párizsi képviselő kihallgatást kért XVI. Lajos­tól, hogy bemutassa neki a találmá­nyát, amely humánusabbá teszi a halá­los ítéleteket, helyettesítve ezzel a bár- dot, a szablyát, a kereket, az akasztófát és a többi, addig használt barbár esz­közt. Guillotin urat elkísérte Louis doktor, udvari orvos, a Sebészeti Aka­démia titkára, valamint Charles-Henri Sanson Párizs okleveles hóhéra. A szerkezet favázát — Sanson tervei alapján S egy csembalókészítő áhítot­ta össze. A félhold alakú penge, doktor Guillotin szerint, fájdalommentes és azonnali halált biztosít, az elítélt mind­össze némi hűvösséget érez a nyaka körül. A király, aki korábban kedvelte a mechanikus dolgokat, figyelmesen vizsgálgatta a tervet, majd rövid hall­gatás után így fejezte ki aggályát: „Va­jon minden nyakhoz alkalmazható ez a penge?” A hóhér szakavatott pillan­tást vetett az uralkodó izmos nyakára, majd azt mondta: „Igaza van, monsieur, lehet, hogy a formája bizonyos hátrá- nyokatrejt.” ÉsekkorXVI. Lajos egyet­len tollvonással korrigálta a rajzot, a fél­hold alakot egyetlen ferde vonallal meg­változtatta. A terv elfogadtatott. A ki­rálytól, persze, még a gondolata is távol állt annak, hogy egy év múlva őt is lefeje­zik az általa tökéletesített szerkezettel. készített róla. Erre felfigyeltek a salzburgi Mozarteumban, és a feltételezett Mozart-koponyát szülőházába vitték. A gyanút azonban senki sem tudta elosz­latni, s végül is a kétely győzött: a koponyát elzárták a látogatók elől. Shaffer Amadeusának bemu­tatója és Milos Forman 1984-ben készült filmje kellett hozzá, hogy a zárat kinyissák. A Mozarteum igazgatója ekkor megbízott egy osztrák kutatót, hogy tekintse át a koponya irodalmat, majd hoz­zákezdtek a szakvizsgálatokhoz is. Itt kapcsolódott be a francia professzor, aki a marseille-i tör­vényszéki orvosi intézetben, va­lamint a párizsi Ember Múzeum antropológiai laboratóriumában végezte a munkát; megtisztította, milliméterről milliméterre mik­roszkopikusan is átvizsgálta a rá­bízott koponyát. Kégyeletsértő a tény, mellyel szembesült: ilyen koponyával még nem foglalkozott! A hom- lok-koponyavarratok .korai ösz- szenövése a koponya különleges torzulásával járt. Ezt a felnőttko­ri elváltozást mindeddig nem is­merte a szakirodalom, mi több: Andriska Lászlót, a Tabdi Községi Tanács vb-titkárát kerestük fel s kér­tünk választ az olvasó észrevételeire. — A szóban forgó utcában 1580 mé­ter hosszúságban az elmúlt évben ké­szült el a szilárd burkolatú út, amely 3 260 000 forintba került. Az útépítés­hez a közműfejlesztési hozzájárulás va­lóban 8600 forint lenne érdekeltenként, de ennyi pénzből — függetlenül attól, hogy a Szőlőskert Tsz 700, és a megyei tanács is 700 ezer forintot adott—nem készülhetett volna el az út. Ezért 12 000 forintot kértünk, s ezért alakítottunk útépítési társulást 1987. szeptember 17- én a községi kultúrház nagytermében. Az érdekelt utca lakóinak több mint 51 százaléka aláírta ezt a költségtérítést, de arról nem tehetünk, hogy időközben bejött az általános forgalmi adó, s a hozzájárulás így 16 000 forintra emel­kedett. Erről mindenki tudott, s a ta­nácstagok szedték össze a pénzt, ame­lyet a takarékszövetkezetnél helyeztek el. Azt is megtudtuk a tanács titkárától, hogy most azért kérik szóban a pénzt azoktól, akik nem fizéttek, mert ha fize­Az embernek régi törekvése, hogy lejusson a tenger mélyébe és saját sze­mével győződjék meg az ott láthatók­ról. Nagy Sándor (i. e. 356—323) állí­tólag már több búvárt bocsátott Arisz­totelész rendelkezésére, sőt a hagyomá­nyok szerint ő maga is leszállt a tenger­be egy búvárharang belsejében. Hosszú utat tett meg azóta a búvár­technika, és sokat fejlődtek a búvárfel­szerelések is. Ezek fontos segítséget nyújtanak a tenger kincseinek a kutatá­sában és kitermelésében. Ahhoz, hogy az ember hosszabb ideig tudjon a viz alatt — különösen nagyobb mélység­ben y- tartózkodni és dolgozni, igen sok technikai és élettani akadályt kel­lett legyőznie. Ezek eredményeként ma már 100-150 méteres mélységben a bú­vármunka szinte mindennapos tevé­kenység. De akármilyen tökéletes is a búvárfelszerelés, viszonylag rövid idejű az újszülötteknél tapasztalt ese­tekre is csak 1981-ben utaltak először. Mozart koponyája tehát mindenekelőtt orvosi szenzáció­nak számított. Átvizsgálták a múzeumban lévő, mintegy há­romezer koponyát, és köztük mindössze négynél fedeztek fel hasonlóságot. Az azonosítás következő lépé­sét ezek után a portrékkal való egybevetés jelentette. A sok és sokféle Mozart-kép között talál­tak is olyan korabeli rajzot, ame­lyen a művész nem szépítette mo­delljét, a koponya torzulását is visszaadta képén. A történet utó­játéka vagy folytatása, hogy több cikk is íródott a vizsgálat nyo­mán, sőt, májusban kiállításon is bemutatják az azonosítás folya­matát. Mi ebből a tanulság? — kér­dezhetné bárki. Az embertan professzora valószínű azt felelné, hogy Mozart koponyája két év­századdal a halál után is előbbre­vitte a tudományt. Hogy milyen agyat fedett a torzult koponya, azt meg mindaddig kutathatja a világ, amíg lesznek zenészek és zenehallgatók. tési meghagyást küldenek, akkor a ké­sedelmes fizetés esetén kénytelenek ka­matot felszámolni és éppen ettől kíván­ják megóvni a lakosságot. Egyébként van olyan, aki havi 2000 forinttal tör­leszti a hozzájárulást. Hasonló kérel­met bárki benyújthat, s a részletfizetést számukra is engedélyezik. Ami a temetői gondnok fizetését ille­ti, az havi 3800 forint, s ezért az össze­gért rendben kell tartania a temetőt, a ravatalozót s vezetnie kell a temető fő­könyvét, s természetesen ő őrzi a rava­talozó kulcsát is. A levélíró 300 mázsa megkeményedett cementet említ. .Nos, a cementet valóban három éve vásárol­ták, igaz, csupán 200 mázsát, de az teljesen használható, s ebben a hónap­ban a nemrégiben alakult úttársulás a Táncsics utcai cementstabilizációhoz használja majd fel. A levélírónak — mint a fentiekből kiderült IgS szükségtelen volt álnevet felvennie; inkább tájékozódott volna a tanácsházán, s akkor nem kellett volna e „leleplező” sorokat írnia. viz alatti tartózkodást tesz csak lehető­vé. Az ember azonban hosszabb időt is szeretne a mélyben tölteni. Ehhez pedig víz alatti házakra van szükség, ahol a búvár kipihenheti magát, megfigyelése­it értékelheti stb. A viz alatti ház csak akkor nyújt tökéletes menedéket, hajói el van látva belégzésre alkalmas gázke­verékkel, élelemmel és egyéb szükséges felszereléssel. Tisztázni kellett azt is, hogy a huzamosabb viz alatti tartózko­dás milyen hatású az emberi szervezet­re. A tudomány már rendelkezett ada­tokkal arról, hogy a szervezetre a világ­űrben milyen hatású a súlytalanság álla­pota, amikor először sor került (1962) egy négynapos tartózkodásra, 61 méter mélységben. Ezután figyelhetett a világ Cousteau kapitány vállalkozásaira. A következő kísérletnél egy öttagú bú­várcsoport egy hónapig élt csaknem 10 méteres mélységben .Ezután került sora már klasszikusnak számító amerikai Se- alab L- és Sealab Il.-kísérletekre. Az el­ső alkalommal négy búvár -r- köztük egy orvos — 10 napig tartózkodott 58 méter mélyen a Beim uda-szigetek térsé­gében a víz alatt. Egy másik alkalommal pedig három, 10-10 tagú csoport váltot­ta egymást 15 naponként — 60 méter mélységben. 1966-ban a Szovjetunióban is el­kezdték a tartós merülési kísérleteket a Fekete-tengeren, az Ichtiandr—66 és a Szadko—1 berendezésekkel. Az amerikaiak egyik kísérlete során négy aquanauta 59 napig tartózkodott víz alatt csaknem 13 méter mélységben a Tektika I.-program során. Ez a kísér­let jól bizonyította, hogy hosszabb időn át sem károsítja a szervezetet a mélység. Ezért egyre mélyebbre me­részkedtek. A következő lépés az volt, amikor az ugyancsak amerikai Algir- állomáson 157 méter mélységben 6 bú­vár 5 napot töltött a Hawaii-szigetek közelében. A legújabb hír Japánból érkezett. A Mitsubishi vállalat hajógyárában bocsátották vízre ez év januáijában a Japán Tengertudományi és Technoló­giai Központ építette mélytengeri bú­várgömböt, a Shinkai—6500-t. CSEHSZLOVÁKIA Atomerőmű-bírálatok A csehszlovák atomeröművi bázis gyors ütemű kiépítésének eddig csak szűk tudományos körben hangoztatott bírálatához legutóbb csatlakozott a Hospo- dárske Noviny című gazdasági lap is. A lap elsősorban a kivételezési idők és ráfordítások kedvezőtlen alakulására mutat rá. Az építések átfutásával kapcsolat­ban szóvá teszi, hogy egyetlen reaktor elkészítése 113 hónapot vesz igénybe. Az egyik riasztó példaként a Budejovice közelében létesítendő komplexum alapján <,Temelin-modellként” ismert erőművet emeli ki. A lap szerint hibás az az 1978-as célkitűzés, amely az ezredfordulóra 60 százalékos atomeröművi részesedést irá­nyoz elő az ország teljes áramtermelésében. A számszerűsíthető mutatókon kívül a cikk szóvá teszi a kedvezőtlen minőségi jellemzőket is. Az írás szerzője a Kecerovce közelében épülő erőműrőLazt állítja, hogy már az építkezés elkezdésének időpontjában elavult volt, és 2000 körül, amikor rákapcsolják az elektromos hálózatra, már mintegy 20 évvel elmarad a nemzetközi műszaki színvonaltól. Az említett gazdasági szaklap írása azoknak a nyilatkozatoknak a sorába illeszkedik, amelyekben neves tudósok óvnak az atomerőművek erőltetett ütemű építésének következményeitől. Legutóbb a prágai tudományos akadémia néhány szakembere az egyszerű figyelmeztetésnél is továbbment, és olyan információkat adott át az osztrák zöldeknek, amelyek a határhoz viszonylag közel fekvő Teme- lin-erőmű különleges kockázataira utalnak. E kockázatok közül a legkritikusabb az, hogy az építési hely alatt egy mély, viszonylag fiatal törésvonal húzódik, és ez a földrengésveszély szempontjából kockázatossá teszi atomerőmű üzemeltetését az adott térségben. Csehszlovákia több szempontból is kényszerpályán mozog az energetikai politi­kájának kialakításakor. Az ország hőerőműveiben eltüzelt barnaszén magas kén­tartalma miatt különlegesen ártalmas a természeti környezetre, ezért a kormány rá van utalva, hogy alternatív energiahordozókat hasznosítson. További kényszer jelentkezik abból, hogy az ipar fajlagosan rendkívül sok energiát használ fel. Egy nyugati gazdasági szaklap szerint Csehszlovákia az egy főre jutó energiafogyasz­tásban az USA, Kanada és az NDK után a negyedik helyen áll a világon. A felhasználás visszaszorítására irányuló tervek sem hozták meg a kívánt ered­ményt. A tervezett évenkénti 2,9 százalékos csökkenés helyett 1986-ban 1,3 száza­lékkal, 1987-ben pedig mindössze 0,3 százalékkal tudták mérsékelni az energiafel­használást. (MTI-Press) Utazás Mozart koponyája körül Gémes Gábor Egyre mélyebbre!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents