Petőfi Népe, 1989. május (44. évfolyam, 102-127. szám)

1989-05-02 / 102. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIV. évf-101. szám Ára: 4,30 Ft 1989. május 2., kedd JUBILEUMI ÜNNEPSÉG, KITÜNTETÉS, FÓRUM Nyílt politikával kell megváltoztatni hazánk viszonyait! Pozsgay Imre köszöntötte az olajbányászokat Bizony nem fogadta kegyeibe az idő­járás szombaton a Szánkon megrende­zett olajosmajális résztvevőit. A hűvös, esős, szeles időjárás miatt a pihenő­parkerdő helyett a helybéli sportcsar­nokban kellett megtartaniuk program'; jaik jó részét. Fél 10-kor a Kőolaj- és Földgázbá­nyászati Vállalat (KFV) kiskunsági üzeme tartott ünnepséget, amelyet Fáik Miklós üzemigazgató nyitott meg. Ezt követően dr. Szabó Miklós, az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizott­ságának első titkára mondott beszédet. Felidézte a huszonöt éve történteket, amikor a KFV dolgozói a szakszerű kutatások eredményeként Szánk hatá­rában először leltek ipari termelésre al­kalmas olajra kétezer méter mélyen a fr'ld gyomrában. F.z az esemény nagy változást hozott Szánk és térsége életé­ben, hiszen hatására új munkakultúra honosodott meg a homokon. A kis­kunsági üzem ma már több mint ezer főt — közöttük 600 szakmunkást és 46 mérnököt — foglalkoztat, s majdnem ugyanennyi családnak biztosít megél­hetést Ezután az első titkár a hazánkban bekövetkezett társadalmi-politikai vál­tozásokról szólt. Mint mondotta, léte­zése óta az MSZMP most egy soha nem járt útra indul. Rá kellett ugyanis döbbennie, hogy valós társadalmi el­lenőrzés az egypártrendszer keretein belül nem alakul ki. Ez a felismerés juttatta el az MSZMP-t arra, hogy -a szocializmus építését a jövőben a több­pártrendszer keretei között kell folytat­ni. Fájdalmas, gyötrelmes folyamat volt ez és az ma is, hiszen a politikai mozgalom szinte önmagán hajtja végre a műtétet. S közben azt reméli, hogy valós pluralizmus, nemzetet szolgáló együttgondolkodás, érdemi vitákban kialakuló egység teremtődik. Jó esé­lyünk van arra, hogy sikeresen megva­lósítsuk újító elképzeléseinket, hiszen minden égtáj felől jóindulattal-figyelik társadalmi-politikai törekvéseinket. GRÓSZ KÁROLY BESZÉDE De ugyanakkor nem lehetnek illúzió­ink' sem, mert politikai küzdelem van kialakulóban, amely időnként szélsősé­ges áramlatokat is a felszínre hoz a legfontosabbról: hogy a jövő elsősor­ban nem szavakkal, hanem munkával építhető.. Május 1-jén külön is ki kell emelni ezt az igazságot — mondotta befejezésül Szabó Miklós. Az ünnepi megemlékezés után a kis­kunsági üzemnek az 1988-as munka­versenyben elért eredményei alapján az „Élüzem” címet jelképező oklevelet Trombitás István, a KFV vezérigazga­tója nyújtotta át Fáik Miklósnak, majd egyéni és brigádkitüntetések átadására került sor. A kiskunsági üzemnek a község fejlesztéséért végzett tevékeny­ségéért Zaka László, Szánk tanácselnö­ke nyújtotta át az-üzemigazgatónak a „Szánk községért” emlékérmet és okle­velet. A program ünnepi nagygyűléssel folytatódott, amelyen Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter tartott előadást. ('Folytatás a 2. oldalon.), Szocializmust, demokráciát, fellendülést! Grósz Károly, az MSZMP főtitkára lépett ezután a mikrofonhoz. Az MSZMP KB nevében köszöntötte május 1-jén, a munka ünnepén, a munkásosztály hagyo­mányosan nemzetközi seregszemléjén, egyben egyik jeles nemzeti ünnepünkön a nagygyűlés résztvevőit, s hangsúlyozta: az MSZMP egyszerre nemzeti és internaci­onalista párt, az emberiség haladásáért, a békéért, a szocializmusért küzdő erőkkel vállal sorsközösséget, miközben nemzeti érdekeinket is maradéktalanul képviseli. A továbbiakban az elmúlt több mint három évtized eredményeire emlékeztetett, majd kifejtette: hosszú éveken keresztül a nyugalmas, csendes felszín alatt hatal­mas feszültségek erjedtek, megoldatlan problémák halmozódtak egymásra. A párt akkori vezetése és a kormány a hetvenes évek elejétől — az egész politikai intézményrendszer hallgatólagos támogatását sem nélkülözve — fokozatosan elhanyagolta a konkrét helyzet konkrét elemzésének követelményét. A rend, a kiegyensúlyozottság látszatát erősítették akkor is, amikor már a rendetlenség szaporodott, a nyugtalanság erősödött. Az MSZMP mai vezetése elhatárolja magát mindattól, ami a súlyos helyzethez vezetett. Hosszabb távra visszatekintve is elveti a szocializmus építésének azt a formáját, amely egy szigorú, merev, hierarchikus alá- és fölérendeltségi viszony­ban működik, amely csak az utasítások rendszerére épül, s amely ahelyett, hogy a szocializmus eredeti céljaival összhangban kibontakoztatná az egyéni és csopor­tos érdekeltséget, az alkotó kezdeményezést, éppen ezeket fojtja el — hangoztatta a pártfőtitkár. Fejlődésünket, a megtett út értékét nem tegnapi önmagunkhoz, hanem a nem­zetközi élvonalhoz mérjük — szögezte le Grósz Károly. — A terhek igazságosabb elosztásának új rendszerét kezdeményezzük. Figyelmünk, értékrendünk központ­jában a dolgozó, alkotó ember áll. Ébből következően elsőrendű feladatunknak tekintjük a hivatására, a munkájára felkészülő és azt kezdő fiatalok támogatását, illetőleg az idős emberek sorsával való foglalkozást, akik munkával töltötték el életüket. Újat, többet akarunk ahhoz képest, amit eddig létrehoztunk és máskép­pen is, mint korábban csináltuk — mondotta a többi között. A múlt hibáiért nem személyes felelősöket keresünk — bár sokan azt szeretnék —, hanem intézményes garanciákat akarunk kiépíteni arra, hogy a hibás gyakorlat ne ismétlődhessen meg. A közelgő választások kapcsán kifejtette, hogy az MSZMP nem ígérget, hanem felelőssége tudatában kimondja: több év következetes, kemény munkájára lesz szükség az „eltékozolt évtized” hiányainak pótlásához. Az embereknek joguk, hogy megismerjék a valóságos helyzetet. Az MSZMP ebből a szempontból is kiszámítható politikai szervezet kíván lenni. Szocializmust, demokráciát, fellendü­lést akar — ez programjának három kulcsszava. Határozottan vállalja a szocializ­mus ügyét, olyan eszményt lát benne, amelyet nem kitalált az emberiség, hanem valóságosan benne rejlik a mai viszonyokban, ami nem elérendő állapot, hanem a meglevő lehetőségek felismerése és tudatos kiaknázása — s ehhez kéri a párt a szervezett dolgozók, a magyar nép szigorúan igényes, követelményeket támasztó bizalmát. Az MSZMP helyes, jó politikájával képviseli a munkásérdekeket —- szögezte le az előadó. Az MSZMP marxista szellemű reformpárt, konkrét társadalmi feladatokon munkálkodó akciópárt, a szocializmust akaró sokszínű erők változa­tos formákban szerveződő közössége — jelentette ki, s meggyőződését fejezte ki, hogy a pártnak nagyon széles a tömegbázisa^ Őket becsüljük meg azzal, hogy ma a kellő hozzáértéssel és hivatástudattal végzett, eredményes munkát ünnepeljük, mert ez a jövőnk záloga, az értékteremtés igazi forrása — hangoztatta, majd kifejtette: azokat ünnepeljük, akik — bármely poszton — tudásuk legjavát adva, szorgalommal, tisztességesen dolgoznak. Grósz Károly befejezésül a közös célok,-a haza és a jövő érdekében végzett eredményes munkát, biztonságot, békés jövőt kívánt a nagygyűlés résztvevőinek. NYERS REZSŐ BESZÉDE KECSKEMÉTEN A dolgozók érdekeinél nincs, és nem is lehet nagyobb érdek Magyarországon! A korábbi napok gyakori záporai, esőre hajló időjárása ellenére ezrek ke­resték fel tegnap Kecskeméten a vasút- kerti majálist. Tér- és vurstlizene, kör­hinták, mütatványosbódék, bazárok, virslit meg sört áruló sátrak sokasága fogadta a munkát ünneplő tömeget A nnmkásszolidaritás, az összefogás jegyében, a korábbi külsőségekkel szakítva, mindenfajta hivalkodást mellőzve rendezték meg az idei májas 1-jei felvonulást Budapesten. A szervezők pártállástól függetlenül mindenkit vártak, aki dolgozótársaival együtt kívánt ünnepelni, részeseként a baloldali haladó törekvéseket összefogó és kifejező eseménynek. Á pofitikaí véleménynyilvánításra is alkalmat adó tömegdemonstráció részt­vevői — a munkahelyi kollektívák képviselői és családtagjaik — többségükben a kerületek régi találkozóhelyein gyülekeztek a hideg, esőre hajló időben. A formaságokkal való szakítás egyik jeleként a társadalmi, a politikai és az állami élet vezető személyiségei nem a dísztribünön fogadták a felvonná.- kátj az ünneplőkkel együtt haladva érkeztek a felvonulási térre. A nagygyűlésen elsőként Nagy Sándor, a SZOT főtitkára szóit a demonst­ráció résztvevőihez. mege tolongott a sátrak között késő délutánig. A Vasútkertben felállított emelvé­nyen kiváló dolgozókat, a megye és a város politikai, állami, társadalmi ve­zetőit, képviselőit köszöntötték. Jelen volt dr. Szabó Miklós, az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottságának el­ső titkára és dr. Gajdócsi István megyei tanácselnök is. Az emelvény köré több százan sereglettek. Az érdeklődés az ünnepség szónokának, Nyers Rezső­nek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, államminisztemek szólt, aki így köszöntötte a kecskemétieket: — Üdvözlöm önöket, a város asszo­nyait, a férfiakat és az ifjúságot az idei május első napján, amit nemzeti naptá­runk a munka ünnepének nevez. A mai napon vörös és nemzetiszínű lobogó­kat lenget a szellő országunk minden vidékén, városokban és községekben, munkahelyeken és lakóterületeken egyaránt. Új tavaszt hirdet, új reményt ébreszt. Május elseje jelképezi azt, hogy a természet újra teljes pompájában ki­bontakozik számunkra, a fák zöldje és a kertek virágai ismét körülfogják éle­tünket, erőt adnak és szépséget sugá­roznak. Van mit nyögni! Ahhoz, hogy megalapozzuk a jövőt, gondolatilag tisztázottabbá kell ten­nünk távolabbi és közelebbi múltun­kat, különválasztva a tartósat a múlan- dótól, í helyes cselekedeteket a tévedé­sektől. Valós történelemértékelést! Nem revansot a múlton! Nem dicshim­nuszt! Hazánk politikai vezetése eddig is kereste a gazdasági nehézségekből való kivezető utat, azokból a szorító bajok­ból való kijutást, amelyek a hetvenes évek világgazdaságából zúdultak ránk, s amelyek hatására világszerte újraérté­kelődtek a nemzetgazdasági teljesítmé­nyek. Számunkra hátrányokat hozott a világ átrendeződése, súlyos vesztesé­gek érték az országot, sokáig nem talál­tunk igazán jó választ a külvilágból jött kihívásra. A kockázatot nem vállaló, inkább reformkorlátozó, mint -ösztön­ző politika nem vált be, visszafogta a kezdeményező erőt, majd pedig a re­form nélküli növekedéserőltetés 1985- től újabb-külföldi adósságfelhalmozó­dáshoz vezetett. Ekkor mélyülő gazda­sági válság keletkezett, ennek hatását és terheit nyögjük ma is. Nyögj a lakos­ság a reáljövedelmének csökkenésével, nyögi a vállalati szféra a hitelszűkével; a magas kamatlábbal és a vállalkozói korlátokkal, nyögi az államháztartás a nagy adósságállománnyal és a költség- vetés makacsul újratermelődő hiányá­val. 1988-ban világossá vált nagylépté­kű változás kell! Sem a válság megállí­tása, sem'a nemzeti fellendülés nem lenne megvalósítható a korábbi gazda­sági és politikai intézményekkel. Ez a felismerés vezette a pártot és az orszá­got a politikai fordulat elindításakor. Most, 1989. május elsején abból in­dulhatunk ki, hogy a válság nem állít­ható meg átfogó reformok nélkül és fordítva, a reformok nem megvalósít­hatók a pénzügyi stabilizáció nélkül. Olyan korszakban vagyunk, amikor a kormányzók és a gazdasági, politikai vezetők egyik kezükkel a pénzügyi­gazdasági rendcsináláson dolgoznak, másik kezükkel intézményes reformo­kat valósítanak meg, s akkor lehet eredményes a rmipkáiuk.ha mindezt elvi alapon, a reformpolitika -szellemé­ben teszik. Ez a felfogás vezérli az MSZMP-t politikai kezdeményezései­ben, és ma már nincs számottevő politi­kai erő, amely vitatná a reformok poli­tikáját. A vitatás és az ellenzés ördöge most már a részletekbe, a „hogyan” problémájába bújik. (Folytatás a 3. oldalon.) «fBfgn BMP ezen a május elsején is, ahogy annyi évtizede már. Mondhatni: a növekvő inflációnak, a nyomasztó gazdasági és társadalmi közhangulatnak nyoma sem volt az esőtől felázott parkban ... Léggömböknek örvendező gyerekek, ünneplőbe öltözött felnőttek tarka tö­Sliflgl ET KUNSZENTMIKLÓS A vonzáskörzet községei a szervezeti önállóságot választották A kunszentmiklósi városi pártérte­kezlet egyik küldötte kissé sértve mu­tatta szombaton reggel meghívóját, minthogy az belül üres volt. Bár ere­detileg ő. volt fölháborodva, a nyom­dai baklövés miatt üres belső oldalak azonban mégis érvényesebbek lettek az eredetileg helyesen^ kinyomtatott változatnál. A tervezett napirendet ugyanis a képviselők, a város és a I'körzet kommunistáinak delegáltjai Ij megváltoztatták. Bálint István szalkszentmártoni pártbizottsági titkár a napirend elfo­gadása előtt javasolta, hogy a vonzás- körzet pártbizottságai (négy község­ről van szó: Kunadacs, Szalkszent- márton, Szabadszállás, Tass) legye­nek önállóak, ily módon kerüljenek megyei irányítás alá. Ehhez a javaslat­hoz csatlakoztak a négy község képvi­selői, indokaik között szerepelt, hogy egyrészt a községek nem szorulnak gyámkodásra, másrészt milyen ala­pon szólhatnának bele a város politi­Szőkéné Vörös Rozália az új városi titkár * á AV • 1953-ban született, diplomáját az Államigazgatási Főiskolán kapta. A kunadacsi tanácson előadóként dol­gozott 1978-ig, majd a kunszentmiklósi tanácson volt előadó, csoportvezető és osztályvezető. 1989-ben a kunszent­miklósi pártbizottság munkatársa, 1980 óta párttag. Férjezett, két gyer­mek édesanyja. kai életébe (a kunszentmiklósi pártér­tekezleten ugyanis szavazati joggal vettek részt küldötteik), amikor ezzel Kunszentmiklós önállóságát is csor­bítanák. A pártmunka társadalmasí­tása —| mint mondták —, az aktivis­ták munkájában ölthet testet, és ezért a lakóhelyen van legnagyobb szükség tevékenységükre, különösen a válasz­tások előtt. Mivel úgy érzik, hogy a. város igyekszik befolyásolni őket, ezért is kérik a megyei pártirányítást. (A felszólalásokban először június 1- jei, majd május 1-jei határidőt java­soltak, ez utóbbit szavazta meg az értekezlet.) Dr. Babinyecz Ferenc, a megyei pártbizottság jelenlevő titkára felszó­lalásában a szervezeti rend és a mun­kastílus működésképtelenségeinek okaira utalt, hogy tudniillik a kettőt nem szabad összekeverni. A munka­stílus megújítása napirenden van, a szervezeti szabályzatot azonban jelen­leg dolgozzák ki és júniusban tűzi a Központi Bizottság napirendre. Java­solta, hogy Kunszentmiklós-és von­záskörzetének pártbizottságai szövet­ségi rendszerben tartozzanak össze. Ezután több hozzászóló adott nyo- matékot az önállósodási indítvány­nak, majd szavazásra került sor: a százhat küldött egyhangúlag a közsé­gi pártbizottságok önállósodása mel­let voksolt. Ezt követően a pártértekezlet föl­oszlott és átalakult kunszentmiklósi városi pártértekezletté. A községek küldötteinek többsége a szünet után el is hagyta a termet, a város küldöttei pedig úgy határoztak, hogy a leköszö­nő pártbizottság helyzetelemzését, mint tervbe vett napirendi pontot nem vitatják meg — hiszen már nem érvé­nyes helyzetet tükröz —, viszont tes- tületüket megválasztják. A tizenöt fős pártbizottság tagjait az alapszervezetek delegálják, így itt választásra nem volt szükség, a titkár és a fegyelmi bizottság elnökének sze­mélyére azonban- titkos szavazással voksolt a jelenlevő 56 delegált. Szóké­né Vörös Rozália 41, Németh Mihály 12 szavazatot kapott a titkári posztra, a fegyelmi bizottság elnöke -Szekeres András lett. A választást követően Balogh Mi­hály kért szót és bejelentette, hogy múlt szerdán a helyi gimnázium alap- szervezetének kezdeményezésére meg­alakult a kunszentmiklósi reformkor, mely a helyi politikában kíván tevéke­nyen részt venni, támogatja a pártér­tekezlet által is igényelt, mély össze­függéseket tárgyaló helyzetelemzés el­készítését, nyílt és demokratikus vá­rospolitikát szorgalmaz. Az önállóság mellett szavaznak a küldöttek. (Tóth Sándor felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents