Petőfi Népe, 1989. április (44. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-14 / 87. szám

IDŐJÁRÁS A Dunántúlon borult, máshol gyakran erősen felhős időre, sokfelé esőre számíthatunk. Az északkeleti szél időnként ■ megerősödik, viharos széllökések is lesznek. A legmagasabb nappali hőmérséklet áltálában 12,17 fok között, nyugaton 10 fok körül alakul. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIV. évf. 87. szám Ára: 4,30 Ft 1989. április 14., péntek ÚJABB 6 SZAZÁLÉKÖS FORINTLEÉRTÉKELÉS4,; A TERVEZETTNÉL NAGYOBB LESZ AZ INFLÁCIÓ NEM HALASZTJÁK EL AZ ENERGIAÁRAK EMELÉSÉT 1 NEMZETKÖZI KÖTELEZETTSÉGEINKET TELJESÍTJÜK Veszélybe került a gazdasági egyensúly Közlemény a Minisztertanács" sörön" kívüli üléséről Megindul a Nagy Imre-per felülvizsgálata Tanácsadó testületi ülés A Minisztertanács tanácsadó testületé közli: A Minisztertanács tanácsadó tes­tületé 1989. április 11-én Medgyes- sy Péter miniszterelnök-helyettes részvételével ülést tartott. A tanács­adó testület Németh Miklós minisz­terelnök felkérésére foglalkozott Nagy Imre és társai temetésével kapcsolatos kormányzati .tenniva­lókkal, illetve már a közelmúltban megtett kormányzati intézkedések értekelésével. A tanácsadó testület Kulcsár Kálmán igazságügy­miniszter tájékoztatója és beható vita alapján egyetért azzal, hogy az igazságügyi szerveknél — a koráb­ban a koncepciós perek áttekintésé­vel kapcsolatos kormányhatározat alapján — megindul a Nagy Imre- per felülvizsgálata. Helyesnek talál­ná, ha a felülvizsgálat—a kellő ala­posság biztosításával, de — a lehe­tőség szerint gyorsan lezárulhatna, s sor kerülhetne más, az adott idő­szakkal összefüggésben elítéltek peranyagának áttekintése után megnyugtató általános megoldásra is. A testület nagyon pozitívan ítél­ne meg egy olyán döntést, amelynek alapján a Büntető Törvénykönyv az allamellenes bűncselekmények tekintetében sürgősen felülvizsgá­latra kerülne, s mindenképpen java­solja ennek során az ilyen bűncse­lekmények esetében a halálbüntetés eltörlését. A temetéssel kapcsolatos további kormányzati teendőkre részletes javaslatot adott, s javasol­ja az esetleges intézkedések előtt az érintett hozzátartozókkal, a perben elítélt és még élő személyekkel, vala­mint a Történelmi Igazságtétel Bi­zottsággal való tanácskozást, aho­gyan ez eddig is történt. A MEGYEI TANÁCS ÜLÉSÉRŐL JELENTJÜK Levették a napirendről az átszervezési javaslatot A testület a sarkára állt Napirendi vitával kezdődött tegnap a megyei tanács ülése Kecskeméten. Nas­ser Elemér a kecskeméti tanácstagi cso­port nevében kétségét fejezte ki: vajon időszerű-e megtárgyalni a harmadik na­pirendi pontot, a szakigazgatási szerve­zet korszerűsítésére készült javaslatot. Az elnöklő dr.‘ Gajdócsi István így válaszolt: W- Ha már egy apparátusi csoport sok munkával előkészítette áz előterjesztést, ne tegyük meg, hogy itt szóba se hozzuk. A testület —; egy ellenszavazattal és nyolc tartózkodással — az eredeti na­pirend mellett döntött. így előbb elfo­gadták a végrehajtó bizottság beszá­molóját. majd a Hazafias Népfronttal való együttműködésről hallgattak meg tájékoztatót. Terhe Dezső megyei népfronttitkár az elmúlt évtizedek eredményeinek ösz- szegzése mellett arról is beszélt, hogy a népfront átalakulóban van. A jövőben az elképzelések szerint pártoktól füg­getlen állampolgári mozgalomként működne tovább, másként gyakorolva a közjogi funkciókat, mint eddig. Épp ezért most nem is újították meg a ha­gyományos együttműködési'megálla­podást. Amint az elhangzottakból ki­tűnt, lezárult egy korszak a népfront- mozgalom és az állami, tanácsi szervek együttműködésében. A következő napirendi pont vitája igazolta a kecskeméti tanácstagok elő­zetes fenntartásait. A javaslatot a me­gyei tanács apparátusának átszervezé­sére dr. Árvay Árpád vb-titkár 'teijesz- tette a testület elé. Hangsúlyozta, hogy vezetői szinten többször egyeztetett, kollektív javaslatról van szó. Lényege, hogy növelnék a szakigazgatási szervek önállóságát, összevonnának több osz­tályt, csökkentenék a vezetői és ügyin­tézői létszámot, és így még az idén 8,6 millió forintot takarítanának meg a bérköltségből. A vb-titkár némi megle­petésre kormányzati kérésre hivat­kozva — azt is javasolta, hogy mindezt június végéig hajtsák végre az eredeti­leg tervezett szeptember végi határidő helyett. A vitában szót kérő tanácsta­gok többsége a szokásostól eltérő mó­don, nem részletkérdésekről beszélt, ha­(Folytatás a 2. oldalon ) 0 A résztvevők egy csoportja. A kormány csütörtöki, soron kívüli ülésén döntött arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank 1989. április 14-ei ha­tállyal átlagosan 6 százalékkal értékelje le a forintot a konvertibilis valutákhoz képest. Aztelső negyedévi gazdasági, pénz­ügyi folyamatokra vonatkozó adatok azt mutatják, hogy azok fontos terüle­teken lényeges mértékben eltérnek az 1989-re tervezett fejlődéstől, és így sú­lyosan veszélyeztetik a külső és belső egyensúlyi viszonyokat. A kormány—a gazdaságjövőbeli fej­lődése érdekében—elengedhetetlennek tartja az ország hitelképességének meg­őrzését, az éves tervben foglalt célkitűzé­sek megvalósítását. Ezért foglalkozott soron kívüli ülésén a kialakult helyzettel és a szükséges intézkedésekkel. Kedvezőtlen folyamatok elsősorban a konvertibilis fizetési mérleg és a költ­ségvetési hiány alakulásában, a bérki­áramlás felgyorsulásában mutatkoz­nak. A szükségszerűen restriktiv hitel- politika nyomán romlott a vállalatok fi-. zetési fegyelme is. A költségvetési hiány — kiegészítő intézkedések nélkül — 15 milliárd forinttal is nagyobb lehet a ter­vezettnél, s a fizetési mérleg feszültsége is hasonló nagyságrendet mutat, Az év .első három hónapjában a ru­belelszámolású kereskedelmi forga­lomban importunk' tovább mérséklő­dött: ' Ugyanakkor — részben ennek hatására, részben a termelés fejlesztését szolgáló liberalizáltabb' importgazdál­kodás nyomán — a dollárelszámolású forgalomban az import rendkívül nagy mértékben, márciusban körülbelül 20 százalékkal nőtt, A forint árfolyamá­nak mostani, változtatása mérsékelni fogja az importigényeket, ösztönzi a exportot, s ily módon javítja deviza- mérlegünket. A lakosságnak turizmusra biztosí­tott, de gyakorlatilag áruvásárlásra fordított devizafelhasználása az első negyedévben szintén dinamikusan nőtt — összefüggésben a világútlevél beve­zetésével és az utasforgalomra vonat­kozó kedvező vámszabályokkal. Alap­vető népgazdasági érdekeink'azt köve­telik, hogy mind a vámszabályok szigo­rításával, mind pedig a forint árfolya­mának kiigazításával —^ s természete­sen a belső áruellátás egyidejű javításá­val — visszafogjuk az áruvásárlásra fordított devizafelhasználást. A tényleges turizmussal kapcsolatos devizaigényeket azonban a kormány­nak szándékában áll továbbra is bizto­sítani; az egyéni turistaellátmány és a közlekedési költségkeret a leértékelés­sel arányosan emelkedik. A kormány a közeljövőben áttekinti a lakossági de­vizaszámlák rendszerét és intézkedik az egyszerűsítésről. Az iparban az év első negyedében a teljesítmények összességében nem ja­vultak, a termelés az előzetes adatok szerint 1,5-2 százalékkal csökkent. A Szocialista exportpiaci lehetőségek szűkülnek. A tőkés piaci konjunktúra ugyan kedvezően alakul, de e lehetősé­geket nem használjuk ki megfelelően, annak ellenére, hogy a belső piacon érvényesített szigorú vásárlóerő-szabá­lyozás erősíti a termelők exportkény­szerét. A termelés szerkezeti változásai csak fokozatosan, a szükségesnél las­sabban igazodnak a piaci igényekhez. Az élelmiszer-termelésben a növény- termelés és állattenyésztés feltételéi alapvetően biztosítottak. Nagy gondot jelent azonban a hazai és import erede­tű termékek drágulása, ami a mezőgaz­dasági és élelmiszer-ipari termelésben egyaránt rontja a teimelőkJfovedelmi (Folytatás a 2. oldalon) 1 Á személycseréket politikai okok indokolták Nemzetközi sajtótájékoztató az MSZMP KB üléséről Nemzetközi sajtótájékoztatón találkozott a hazai és a külföldi újságírókkal csütörtökön az MSZMP szóvivője a KB székházában, lehetőséget adva arra, hogy a szerdai köz­ponti bizottsági üléssel kapcsolatosan kérdéseket tegyenek fel. Major László bevezetőjében utalt arra, hogy az MTI, a rádió és a televízió már tájékoztatta az érdeklődőket a testü­let tanácskozásáról, amelynek napirendjén a Központi Bi­zottság és a Politikai Bizottság munkastílusáról és -módsze­reiről végzett közvélemény-kutatás tapasztalatainak összeg­zése, s az ehhez kapcsolódó személyi feltételek megteremtése szerepelt. Mint ismeretes: a Központi Bizottság tíz új tagot kooptált soraiba, kilenctagú Politikai Bizottságot fogadott el, s egyhangúlag ismét főtitkárrá választotta Grósz Károlyt. Az újságírók számos, a személyi változásokkal összefüggő kérdést intéztek a szóvivőhöz. A válaszokból is kitűnt: széles körű konzultáció előzte meg a téma tárgyalását, a jelölőbi­zottság — Váncsa Jenő vezetésével — a.tapasztalatok birto­kában dolgozta ki javaslatát. Major László leszögezte: a választást politikai okok motiválták, a megújított Politikai Bizottsággal — összetételénél fogva — a centrum erősödött az MSZMP-n belül. Nem egységbontásról van szó, hanem arról, hogy a reform következetes hívei megerősítették a Grósz Károly vezette centrumszámyat. A korábbinál kisebb létszámú Politikai Bizottság létrehozásának indokaként azt említette, hogy így várhatóan operatívabb munkát tud vé­gezni a testület. A KB-ba történt kooptáláshoz kapcsolódó­an utalt arra, hogy kulturáltabb munkastílusra van szükség a párton belül is: véleménye szerint jót tett az MSZMP-nek, hogy vidéken fiatal vezetők kerültek a megyei, az egyetemi pártbizottságok, pártszervezetek élére. Ez az erős fiatalítás, remélhetően, hatékonyan egészíti kj a szerdai KB-ülésen bekövetkezett változásokat. Többen felvetették azt is, hogy országszerte alakulnak az MSZMP reformkörei, s fogalmazódnak a platformok. Ma­jor László hangsúlyozta: fennáll a platforminfláció veszélye. Emlékeztetett arra is, hogy az MSZMP meghirdette plat­formszabadság nem azonos a frakciószabadsággal, utóbbi a párt széteséséhez vezetne. Kijelentette: a párt szervezeti szabályzata és az országos pártértekezleten elfogadott programja nem engedi meg a frakciót — a platformszabadságot igen. Hozzátette: az élet túllépett a jelenlegi szervezeti szabályzaton, ezért a inai hely- i zethez jobban igazodó, ideiglenes statútumot kell kíalakíta- v’ ni, amely a kongresszusig lenne érvényes. E kérdéskör kapcsán elmondta: a tervek között szerepel egy kibővített központi bizottsági ülés megszervezése, ame­lyen az elmúlt év májusa óta megtett utat értékelik. A sajtótájékoztatón volt, aki Berecz János távozásával hozta összefüggésbe a főtitkárnak azt a kijelentését, hogy napirendre kell tűzni az ideológiai kérdések tisztázását. Ma­jor László úgy ítélte meg: a napi politizálás nem hagy időt a pártnak arra, hogy mélyebben tudjon ideológiávatf’foglal- kozni. Szükséges azonban meghatározni — s ez szándéka is az MSZMP-nek —: müyen szocializmust akarunk. Hozzá­tette: az MSZMP arról lemondott, hogy ideologikus párt legyen, általános szociális, szocialista és humanista elveit próbálja a társadalmi gyakorlathoz igazítani. A szombaton, Kecskeméten rendezendő reformműhely- tanácskozásról Major László kifejtette: az eszmecserét nem a Központi Bizottság és apparátusa szervezte, azonban a Politikai Bizottság fel^tlalta, s tagjai közül várhatóan töb­ben részt vesznek a munkában. A tanácskozást — amelyre többszöri halasztás után kerül sor—Pozsgay Imre kezdemé­nyezte, akit azzal bízott meg a Központi Bizottság, hogy segítse az'MSZMP új programnyilatkozatának kidolgozá­sát. Hozzátette: a pénteki országos titkári megbeszélés nem ellentanácskozás lesz, hanem — az elképzelések szerint — egymást egészíti ki a két fórum. Major László megerősítette: a Központi-Bizottság ülésén nem szerepelt napirenden a kormány átalakítása. Végül szóba került a Magyar Televízió pártbizottságának a KB Irodájához intézet levele is. A szóvivő kijelentette: a küldeményt az irodához egy kézbesítővel juttattak el, akivel az illetékeseknek nem volt módjuk érdemben tárgyalni. A Központi Bizottság ülésén nem vitatták meg a levelet. (MTI), Damaszkuszi út Pálfordulás szavunk a véletÉjfjjjfca magatartás hirtelen megvál­tozását jelenti. Az értelmező iSfQjr Pál apostol bibliai történeté­ből eredezteti. Hozzátéve, hogßgybkran pejorativ értelme is van. Ehhez és írásunk címéhez nem kellene további magyarázatot fűzni, ha— ezeréves történelmünk során nem először — az elmúlt négy évtizedben nem estünk volna ki az európai kultúrkörből, Elég volt azt mondani: hogy a damaszkuszi úton végig kell menni, s hogy a mai Saulus—: Paulus átváltozás korántsem értelmezhető pejoratív módon. Sajnos, ma mindez további magyarázatot is kíván. Mindenekelőtt nézzük magát a politikai, történelmi fordulatot, mellyel kapcsolatban a gondolatok felmerülnek. Előbb talán Da­maszkusz felől. Fejtő Ferenc, az ötven éve Párizsban élő magyar történész, a kiváló író és publicista írjá: Az uralmon lévő kommu­nista pártok közül elsőként a Grósz Károly által vezetett magyar párt, amely mérsékelt reformer, vagy viszonylag liberális konzer­vatív, ahogy tetszik, megindult az egypártrendszerröl a többpárt­rendszerre való átmenet intézményesített útján. Ezzel igazi politi­kai forradalmat indított el, ezúttal felülről vezényelve, de a közvé­lemény, nyomása alatt, vérontás és felkelés nélkül. Nos, ennek a fordulatnak a minősítése körül folynak idehaza kemény viták. Nem csak arról, hogy mi a jellege, tartalma a fordulatnak, az többé-kevésbé nyilvánvaló. Inkább arról, meg kell-e ezt az utat tenni. Ez a kevésbé hangos, de a nagyobb robbanótöltetet hordozó vita. Hangosabb és ugyancsak nem kevés veszélyes gyúanyagot hordoz ez a vita, amely szerint túl gyorsan, vagy éppen túlságosan lassan haladunk. Nem kíván, nem is lehet alkalmas ez a kis írás e vitákban „döntő érvekkel” hadat viselni. De talán segíti a vélemények formálódá­sát, ha felidézzük az eredeti Saulus—Paulus fordulatot. Koránt­sem abban a hitben, mintha a történelem ismétlődhetne, de azt sem tagadva, hogy lehetnek hasonló szituációk. Amikor a históriai példa még akkor is segít a döntésbenJ hogy valóságmagva immár , legendává esszenciálódott. A zsidó Saulus, aki szigbrúan vallásos nevelésben részesült, vak elhivatottságában megbízást könyörgött ki magának, hogy Da­maszkuszba mehessen, ott szedje össze és irtsa ki a kereszténye­ket. Az úton egy látomás révén találkozott Krisztussal. Ez annyira megrendítette, hogy a kegyetlen üldözőből egy csapásra buzgó keresztény lett, apostol és hittérítő. A kereszténységben a Paulus nevet kapta, s Pál apostolként vált ismertté. Eddig a bibliai legenda. Ami viszont maga a történelem: a páti fordulat jelképezi azt a változást, amely az öskeresz ténység életé­ben a második, évszázadban beállott, amely gyökeresen megvál­toztatta életüket, amely nélkül ma Aem is létezne a kereszténység. Ugyanis ekkor már rá kellett ébredniük, hogy a nagy ítéletho­zatal ideje, a Messiás eljövetele nem következik be azzal a gyorsa­sággal, ahogyan remélték. A világ végének egyre távolabb tolódá­sából, a mennyek országa eljövetelének elmaradásából keletkezett sok-sok nehézség sürgős megoldásra várt. Pál apostol nem kisebb feladatra vállalkozott, mint ennek megértetésére. Nem csak jó szóval. Az új helyzetből levont következtetések alapján, kíméletlen következetességgel végrehajtotta azt a fordulatot, amelynek révén gyökeresen átalakultak a keresztény gyülekezetek, létrejött az egységes világegyház, és kétezer év után is fennáll, virágzik. Jól értsük: az az egyház, amely a páli fordulat előtt felmorzsolódásra ítéltetett, egymással is hitvitázó apró szektákból állt. Kerüljük el a leegyszerűsítő fordulatot. Tekintsük a Saulus— Paulus-ügyet egyszerű fogódzónak ahhoz, miért lehet ma példá­lózni a damaszkuszi úttal. Miért mondhatja az MSZMP egyik vezető politikusa: felélénkült a forgalom a Damaszkuszba vezető úton, s egyszer végigmenni rajta nem becstelen dolog. Vagy egy másik politikus: A demokrácia nem azt jelenti, hogy hol előre, hol hátra szaladgálhatunk a damaszkuszi úton. Ügy hiszem, mindezek után, minden direkt utalás nélkül idézhe­tő az MSZMP főtitkára is, aki a legutóbbi központi bizottsági ülésen azt fejtegette: az utóbbi évtizedek egyik legjelentősebb politikai döntése született, amikor a többpártrendszert elfogad­tuk. A politika történetében kevés olyan előzmény található, ami­kor egy párt tudatosan lemond a hatalomgyakorlás monopóliumá­ról, akkor, amikor még rendelkezik minden eszközzel ennek meg­akadályozásához. Ugyanakkor biztosítékot is fogalmaz a jövőt illetően. Soha többé nem kívánja az erő eszközét alkalmazni azok elsöprésére, akik nem akarnak fenntartás nélkül igazodni az MSZMP-hez, s veszik maguknak a bátorságot ahhoz, hogy más véleményük le­gyen napi kérdésekben, vagy a szocializmus építésének lényeges problémáiban. Előrelépés ez, vagy visszalépés? A főtitkár kényszerlépésnek nevezi, melyet semmi mással nem lehet helyettesíteni. Amit meg kell tenni, ha az MSZMP nem akar súlyosabb katasztrófát elő­idézni az országban, ha fenn akar maradni, ha nem akar szembe­kerülni vállalt elhivatottságával: elvezetni majdan a magyar népet a szocializmus világába. Döntse el az olvasó: merész fantázia, vagy csupán kellő reali­tásérzék kell ahhoz, hogy ezt a „damaszkuszi úton" tett döntő lépést az Európa irányába végzett fordulatnak nevezzük. . ■ NYÍLIK — VAGY MÉGSEM? Aruház van, engedély nincs Kérdőjelek Bácsalmáson A beavatottak — márpedig egy olyan kisvárosban, mint Bácsalmás, ugyan ki nem az — már előre készültek az áfész új műszaki áruházának megnyitá­sára. Az avatás azonban, amit ezekre a napokra terveztek, le­hetséges, bogy elmarad. Vagy mégsem? Tudósítónk helyszíni jelentését késő este telefonon diktálta le. — Csodálatos ez a bolt — kiáltottam fel őszinte lelkese­déssel, amikor a bácsalmási áfész műszaki áruházába belép­tem. Szokatlan árubőség, óriási választék — a vásárló minde­nütt etje szomjazna. — Osszejártuk az egész or­szágot, mire mindent összeszed­tünk, amit itt Iát: 10 ezer külön­féle cikket 15 millió értékben — magyarázta Muity József ke­reskedelmi osztályvezető. —A készülődés azonban hiá­bavaló volt — csóválja a fejét Zátonyi Sándor, az áfész elnö­ke. — A megnyitóból nem lett semmi. Hogyhogy? A szakszerű magyarázatból megtudom: a forgalmas főúton nem engedélyezte az áruszállí­tást a hatóság, ezért mellékutcá­ra nyüó bejáratot építettek. Ez azonban a jelek szerint nem elég, újabb utat követelnek az áfésitől, ám ehhez két épületet meg kéne venniük, ráadásul pe­dig két lakó elhelyezéséről is ne­kik kellene gondoskodniuk. Mi­vel 5 helyett amúgy is 12 millió­ba került az áruház, erre az áfész már nem vállalkozhat. ,. I— Mibe kerül, ha nem nyitnak ki? — Naponta negyvenezer fo­rintba —. nem számítva azt az erkölcsi kárt, amit hoppon ma­radt vásárlóink körében áfé- szünk szavahihetőségének meg­csappanása okoz. A tanácsnál, úgy tűnik, nem érzik a helyzetet ennyire veszé­lyesnek. Vannak ugyan város- rendezési előírások, ám vannak érvényes építési engedélyek, me­lyektől az áfész soha nem kérte, hogy eltérhessen. Mayer Ferenc műszaki ügyintéző magyaráza­tából azonban számomra nyil­vánvaló: az áíészen is múlik, hogy a pazar műszaki bolt még­iscsak megnyílhasson. Megnyílik-e? Meg kell nyíl­nia: városi és üzleti érdek! Gál Zoltán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents