Petőfi Népe, 1989. április (44. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-08 / 82. szám

m 1989. április 8. • PETŐFI NÉPE • 11 SPORT • SPORT • SPORT • SPORT • SPORT »SPORT Nagy siker volt a Csaba-gokartsuli Olimpiai vándorgyűlésre készül megyénk Huszonkét pöttöm gyerek. A közös bennük: mindannyian a motor, a gép és a technika szerelmesei. A közlekedé­si szabályzat tiltja őket az autó vezeté­sétől: túlontúl fiatalok még! Ám a Dutép-kartringen kipróbál­hatták milyen a volán mögött ülni. Igaz, nem autóban, „csak” annak kis­testvérének ülésében 'nyomhatták a gázt. A Kesjár János szponzorálásával létrehozott gokartiskola első huszon­két „fecskéje” sikerrel teljesítette a ta­vaszi szünetben a neves szakértői által összeállított tananyagot. Volt elméleti oktatás, megtanulták a versenypálya szabályait, a zászlók jelentését, köze­lebbről megismerkedtek a kartok szer­kezetével, működésével, no és ami a lényeg, számolatlanul róhatták a körö­ket a ring betonján. — Öröm nézni, mennyire élvezik a gyerekek a gokartozást -— mondta 5 .................................... K esjár János, aki a tragikus körűimé- • Elmelet' ^'alkozas a Dutep-kartr.ng targyalojaban. nyék közt elhunyt autóversenyző fiá­ról, Csabáról nevezte el az általa és a vezetése alatt álló Formula Racing klub támogatásával megszervezett is­kolát. — Az első turnusban négy lány is volt, s mondhatom ők voltak a leglel­kesebbek. A legkisebb fiú olyan picike, hogy hiába raktuk tele az ülést párnák­kal, még így sem érte el a váltót! Az iskolát bentlakásos rendszerben tartot­tuk hétfőtől péntekig. A résztvevők megismerkedtek a várossal, egymással, szabad idejükben játszottak is. A gye­rekek annyira élvezték a kecskeméti napokat, hogy gondolni sem akartak a hazatérésre. A gokartsuli a vártnál nagyobb si­kert aratott. Példa erre a következő adat: eddig százhúszan jelentkeztek, már a negyedik turnus is összeállt, kép­zeletben ki lehet tenni a „megtelt” táb­lát. —rajtmár— • „öcsi, Ügyelj a váltásokra”. (Somogyi Tibor felvételei) Újra itthon az első ütő Tíz éve viseli a KSC 9-es számú mezét „Aranyünnep a röplabdázóknál — négy év után újra bajnok a Kecskeméti SC” — adtuk hírül ép­pen két esztendővel ezelőtt. Akkor Karagics Mátyás vezetőedző így nyilatkozott: „Az érdem elsősor­ban a fiúké.” A fiúk között pedig „Gyapjas leütései bombaként vá­gódtak az ellenfél térfelére.” Ugyanebben az évben, júniusban a. kecskeméti férfi röplabdázók di­cséretes idényzárásáról is írhat­tunk. Az értékelő nyilatkozatban elhangzott: „jól beilleszkedett Gyapjas, akit befogadtak a srá­cok”. Ám Gyapjas János hamaro­san más fiúk közé került. Előtte azonban a következő levelet kapta Arató Sándortól, a szakosztály el­nökétől: „Az elnyert arany-, és ezüstérmek példamutatók orszá­gos viszonylatban is, megyei vo­natkozásban pedig egyedülállóak. Az edzőtáborozásokon, illetve a csapat edzésein a lehetőségedhez képest — figyelemmel válogatott kerettagságodra és sorkatonai szolgálatodra — a BEK és az őszi fordulóra történő felkészülés érde­kében vegyél részt.” — Közben letelt a katonai szol­gálatod. .. Mi történt időközben? — A katonaság idejére a Bp. Honvédhoz vonultam be. Közben na tehettem, itthon is jártam edzé­sekre. Több mint egy hónapja le­szereltem, de előtte, múlt év de­cemberében megkerestek a kecske­méti szakosztály vezetői, hogy ha-, zavárnak. Igaz, több csapathoz hívtak, de végül is Arató Sándor­nak mondtam igent. Nem titko­lom, a szivem Kecskemétre húzott, mivel itt születtem. Döntően befo­lyásolt a másfél éve itthagyott csa­patszellem, az edzői garnitúra és a korrekt szakosztályvezetés is. Na­gyon jólesett, hogy távollétem alatt eltették a „9”-es mezt, amit tíz éve viselek. — És most, profi sportállású röp- labdásként, hogyan telnek a napja­id? — Naponta két edzés van, ami fizikálisán és szellemileg is elég megterhelő. De ha valaki ilyen szintre jut, akkor semmi más sem veheti el figyelmét, erejét, mint az, hogy csapatának a rendelkezésére álljon: testben, lélekben, fej­ben ... A tizenkét játékosból he­ten vagyunk profik, négyen válo­gatottak. — Vágyad? — Nem titkolom, szeretném a vezéregyéniség szerepét felvállalni. # Gyapjas János, aki tíz éve viseli a „9”-est. (Walter Péter felvétele) Ezt csak megszállottként lehet csi­nálni. Hároméves szerződést írtam alá. Szeretnék a Testnevelési Főis­kola sportszervezői szakára bejut­ni, ami nem lesz könnyű, de mint hallom, bentmaradni sem. A pihe­nőidőmben pedig azon vagyok, mielőbb megtanuljak egy-két nyel­vet. A legnagyobb vágyam pedig, hogy évek múlva külföldi profijá­tékos válhasson belőlem. — A csapatterv? — Mint minden sportolóé, a mi­énk is, hogy mindig nyerjünk. — Hogyan szeretted meg a röp­labdát? — Dunszt Ferenc, „Frici bá”, 14 éves koromban elhitette velem, hogy nagy játékos válhat belőlem, ha komolyan csinálom. Ugyanis nem volt önbizalmam. Csak álmo­doztam a címeres mezről. Ezután kerültem Beregszászi Szabolcs mesteredzőhöz, akinek talán a leg­többet köszönhetek, hogy az álomból valóság lett. Tizenhat éve­sen ötvenötszörös ifjúsági, majd 18 éves koromtól felnőtt válogatott kerettag vagyok. A KSC-ben két­szer magyar bajnoki ezüstérmet, kétszer MNK második helyezést értünk el. Legnagyobb sikerünk pedig a magyar bajnoki cím meg­nyerése volt. — Legközelebb mire készülsz? — A válogatottal a nyári Euró- pa-bajnoki selejtezőre — nyilat­kozta a 195 centiméteres fiatal játé­kos. — pulai — RÖVIDEN • Országos motocross versenyt rendeznek április 8—9-én Kecelen. Rajthoz áll minden kategóriában a teljes hazai élmezőny. A verseny szombaton és vasárnap 13 órakor kezdődik. • Kecskeméten a fedett uszodá­ban rendezik meg április 8—9-én a Hírős Kupa nemzetközi uszonyos és búvárúszó versenyt. A verseny egy­ben az első válogató jellegű találko­zó. Szombaton 14 órakor, vasárnap 9 órakor kezdődik a küzdelem. • A labdarúgó MNK megyei selejtezőinek második fordulóját április 12-én, szerdán rendezik meg. Érdekesség, hogy a 16 megyei I. osztályú csapat közül már csak 8 maradt versenyben. • Az MNK első fordulójában lejátszott Honvéd Kinizsi SE— Hercegszántó mérkőzést szabályta­lan csere miatt újra kell játszani. • A KSC baráti köre külön au­tóbuszt indít Egerbe az NB Il-es labdarúgó-mérkőzésre. Indulás vasárnap 13 órakor a KSC klub elől. Jelentkezéseket még a helyszí­nen, az indulás előtt is elfogadnak. • A Csehszlovák Labdarúgó Szövetség egy éves eltiltással sújtot­ta Lubos Kubikot, a Slavia Praha játékosát. A futballista tavaly jú­liusban az NSZK-ban egyik társá­val együtt elhagyta ott túrázó csa­patát, s úgy döntött, Nyugat-Euró- pában próbál szerencsét. Ez végül nem sikerült neki, mivel az angol Derby County-val kötött megálla­podása nem léphetett érvénybe a FI­FA döntése értelmében. A nemzet­közi szövetség szerint ugyanis mind Kubik, mind az azóta is Nagy- Britanniában tartózkodó Ivó Knof- licek hivatásos játékosok, így csak átigazolással szerződtethetők. Kubik egy é^es eltiltását úgy szabták ki, hogy annak kezdetét tettének elkövetésétől számítják, így augusztusban már pályára lép­het. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT NB I-es női kosárlabdamérkőzésen a -7—14. helyért: Kecskeméti SC—Álba Regia Építők 94-74 (51-36). Megalakult a szervezőbizottság és az Olimpia Barátok Köre Noha Bács-Kiskun nem tartozik az úttörők közé az olimpiai eszme ápolásában, sporttörténeti jelentő­ségű, hogy június 9—10-én az olimpiai vándorgyűlés házigazdája lesz. Az erre való felkészülés indo-. kolta a megyei szervezőbizottság és az Olimpia Barátok Köre meg­alakítását. A csütörtök délutáni megbeszélés résztvevői a vándor- gyűlésre való felkészülés keretében vállalták, hogy feldolgozzák a me­gye olimpiatörténetét, rendezvé­nyeiken olimpikonokat látnak vendégül, és megismertetik a fiata­lokkal a magyar és megyebeli olimpikonok szereplését. A Magyar Olimpiai Akadémia X. olimpiai vándorgyűlésén me­gyénk beszámol sporttörténetéről és Bács-Kiskun sportmozgalmá­nak helyzetéről. Ebből az alkalom­ból külön programot készít elő a Magyar Olimpiai Akadémia is. A vándorgyűlés zárásaként pedig kitüntetések, jutalmak átadására kerül majd sor. A nagyszabású rendezvényre, amelyet a kecskeméti városi tanács dísztermében tartanak, máris meg­kezdték az előkészületeket. Fekete László, a megyei sportosztály és a szervezőbizottság vezetője, s vala­mint Grosán Pál, a Leninvárosi Általános Iskola testnevelőtanára, az Olimpia Barátok Köre elnöke ezúton is arra kéri mindazokat, akiknek tárgyi emlék van a birto­kában, jelezze a szervezőknek. A vándorgyűlésre szeretnének minden olyan sportbarátot meg­hívni, akinek a tevékenysége köz­vetlen vagy közvetett módon kap­csolódott az olimpiai mozgalom­hoz. Mint emlékezetes, megyénkén két alkalommal, 1936-ban és 1972- ben is áthaladt az olimpiai fáklya, amelynek a vitelében sokan közre­működtek. Az olimpiákhoz kapcsolódó, megyénkhez kötődő tárgyi emlé­kekből kiállítást rendeznek, ame­lyet együtt mutatnak be a magyar olimpia történetét átfogó anyaggal együtt. A szöuli olimpia anyagával kiegészülve ez is minden bizonnyal értékes színfoltja lesz a rendez­vénynek. Javaslatként hangzott el a meg­beszélésen,.hogy ebből az alkalom­ból célszerű lenne Bóbis Gyuláról, a Kecskemétről elszármazóit ké^ sőbbi olimpiai bajnokról intéz­ményt elnevezni, vagy emléktáblá­val megörökíteni a nevét. Ehhez azonban be kell szerezni a hozzá­tartozók hozzájárulását, amelynek alapján a városi tanács végrehajtó bizottsága dönt a javaslat sorsáról. Szóba került az is, hogy felkérik a városi televíziót, készítsen anyagot a még élő megyebeli és megyénk­ből elszármazott olimpikonokról. A megye olimpiatörténetét írásban is szeretnék megjelentetni. A nagyszabású eseményre rész­letes munkaterv készül, amelynek a megvitatására április 14-én kerül sor. B. I. A SZAKOSZTÁLY AZ UTÁNPÓTLÁS-NEVELÉS FELLEGVÁRA Birkózójubileum Kunszentmiklóson • Kunszentmiklósi birkózópalánták. A hátsó sorban a szakosztályvezető és az edzők. Az a néhány ember, aki 25 évvel ezelőtt létrehozta Kunszentmiklóson a birkózószakosztályt, merész dologra vállalkozott. A sportágnak nem volt múltja, nem voltak hagyományai a te­lepülésen. — Élt viszont ezen a tájon, a kun emberek, a pásztorok között valamifé­le jó értelemben vett virtus: ki az erő­sebb? Mozi, tv még nem volt, a legé­nyek azzal szórakoztak, hogy birkóz­tak. , Aki ezeket mondja, idősebb Biró Ká­roly szakosztályvezető, ő egyike az ala­pítóknak, s negyedszázada tölti be ezt a tisztséget. (Rajta kívül Kovács Sándor és Országh Ferenc bábáskodtak az új szakosztály bölcsőjénél.) — Jómagam1 tősgyökeres kunszent­miklósi vagyok, birkózni azonban a Budapesti Vasutasban kezdtem 1940- ben. Azután behívtak katonának, a frontra kerültem, ahol súlyosan megse­besültem. Kiderült, hogy soha többé nem léphetek szőnyegre. Megfogad­tam, ha lesznek fiaim, belőlük birkózót nevelek. Idősebb Bíró Károly ezt a fogadal­mát sokszorosan túlteljesítette. Nem csupán két fiát, hanem kunszentmikló­si birkózópalánták' tucatjait nevelte, neveli a sportszerű, férfias küzdelem szeretetére. — Összeverbuváltunk 1964 tavaszán húsz-huszonöt gyereket és elkezdődött a munka. Gyuri fiam kilenc, Karcsi 10 éves volt akkor. Természetesen ők is birkózni kezdtek, jelenleg mindketten edzők. A harmadik trénerünk, Loson­céi Marci ugyancsak törzsgárdatag, ő 1965-ben kezdett birkózni. Karcsi ké­sőbb az úttörőolimpián a 3. helyen vég­zett, Gyuri aranyjelvényes, válogatott kerettag ifiversenyző volt, Marci pedig megnyerte a serdülő magyar bajnoksá­got. Kezdetben persze nem gondolhat­tunk nagy dolgokra. Az volt a célunk, hogy a fiatalságban megőrizzük a már említett jó irányú virtust. Hogy lehető­séget adjunk arra: a fiúkban tomboló energia hasznos formában szabaduljon fel. Hogy edzettek legyenek és a jelle­mük is formálódjon. Emellett termé­szetesen bíztunk abban is, hogy sikerül eredményeket elérnünk és elöbb-utóbb felfigyelnek a kunszentmiklósi úttörő-, serdülő- és ifibirkózókra. Arról azon­ban, hogy aranyjelvényes válogatott­kerettag birkózóink lesznek, akkor még nem is. álmodtunk. Aztán egyszer csak jönni kezdtek és jönnek ma is az eredmények. Nem túl­zás, hogy Kunszentmiklós a birkózó­utánpótlás-nevelés egyik fellegvárává vált. Nem egy úttörő-csapatversenyen az Újpesti Dózsa, a Vasas, a Budapesti Honvéd előtt végeztek. A legjobbak felnőtt versenyzőként fővárosi egyesü­letekhez kerülve komoly sikereket ér­tek és érnek el. Ám amikor mindezt néhány lelkes ember munkájával ho­zom összefüggésbe, a szakosztályveze­tő szabódik. — A siker összetett dolog. Sok kö­rülménytől függ az eredményes szerep­lés. Szerencsésen alakult például, hogy Karcsi fiam testnevelőtanárként dolgo­zik az iskolában. Ismeri a gyerekeket, hamar felfigyel a jó adottságú fiúkra és általános iskolai, gimnáziumi kollégái is segítenek neki ebben. Feltétlenül szólni kell a szülők nagyszerű hozzáál­lásáról, hiszen enélkül semmire sem mentünk volna. Nemcsak hogy elenge­dik a fiúkat az edzésre, hanem buzdít­ják is őket, büszkék is rájuk. S itt nem .csupán a legeredményesebb versenyző­ink szüleire gondolok. Emlékszem, mi­lyen boldog volt például az az anyuka, akinek a kisfia itt a birkózóedzésen ta­nult meg kötélre mászni. És hát való­ban kellenek lelkes és hozzáértő szakemberek is, olyanok, mint Kovács Sanyi, aki 10 évig dolgozott edzőként Kunszentmiklóson. Mindehhez társult a fiúk elszántsága, szorgalma, akarat­ereje, tehetsége. Két és fél évtized alatt legalább két­száz 10—18 éves fiú próbált szerencsét a birkózószőnyegen. Ezzel mindánnyi- an csak nyertek, a legtehetségesebbek pedig országra, sőt világra szóló sikere­ket arattak. A mai húszasok-harminca- sok közül — a már említett három fia­talemberen kívül — Boros János is edzőként dolgozik. Besenyei László többszörös ifi válogatottság után a Fra­diban folytatta. Németh László ifjúsági magyar bajnok,- többszörös ifiváloga­tott volt, később a Csepel SC-ben bir­kózott. Sebők Ferenc 14 éves kora óta az FTC birkózója, ma már első osztá­lyú minősítésű felnőtt versenyző. Külön fejezet a kunszentmiklósi bir­kózósport negyedszázados történeté­ben a többszörös serdülő, ifi, junior ma­gyar bajnok Takács Ferenc sikerlistája. Az utolsóéves gimnazista 1987-ben Bo­lognában az Ifjúsági Európa-bajnoksá- gon ezüstérmes. Ugyanez év őszén megkezdte tanulmányait a TF-en, 1988. január 1-jétől a BVSC versenyző­je. Junior Európa-bajnoki arany, világ- bajnoki ezüst következett. Junior ver­senyzőként megnyerte a 100 kilogram­mosok felnőtt magyar szabadfogású bajnokságát, maga mögé utasítva Ro­botkát. Ma már felnőtt versenyző, bi­zonyára sokat hallunk még. róla. A mai tizenévesekről pedig a követ­kezőket mondja idősebb Bíró szakosz­tályvezető : — Juhász Lacit tavaly meghívták a serdülő utánpótlás-válogatott keretbe, az idén pedig már ifjúsági válogatott kerettag. Aranyjelvényes, minden esé­lye megvan rá, hogy később is az élvo­nalban maradjon. Különösen a serdüld korcsoportban vagyunk erősek, Kuti Imre, Földi László, Hajdú Attila, Vida Richard, Zolnai László országosan is az első öt-hat között vannak. Az úttörők közül pedig Szurovszki Mihályt és Olasz Antalt emelném ki. Ma ezekben a korcsoportokban úgy áll a dolog, hogy aki kunszentmiklósi fiút megver, az általában kihúzza magát. Végül a jövőről beszélgettünk a szakosztályvezetővel. Bár úgy tervezte, hogy a 25 éves jubileum alkalmával visszavonul, ma mát tudja, képtelen lenne rá. „Ha hagynak dolgozni, csiná­lom még egy kicsit” — mondja idősebb Bíró Károly. Majd arról beszél, hogy reméli: a hagyomány, amit a sportág meghonosításával Kunszentmiklóson teremtettek, tovább él és a birkózás még sok örömet szerez az itteni sport­barátoknak. Az örömbe azonban egyelőre üröm is vegyül. Nehézkes a versenyek meg­rendezése, mert az újonnan várossá avatott településnek nincs sportcsarno­ka. A sportkör anyagi gondokkal küzd, és a birkózók még a kevésből sem az eredményeik arányában része­sülnek. Előfordul, hogy a versenyek költségeit a nyugdíjas villanyszerelő szakosztályvezető a saját zsebéből kénytelen megelőlegezni. Sitkéi Béla Bíróválság a bolgár labdarúgásban Rendkívüli ülést tartott csütör­tökön a Bolgár Labdarúgó Szövet­ség Végrehajtó Irodája, amelyen felmentette tisztéből Dimitar Par- makovot, a bírói kollégium vezető­jét, Anton Vaszilev bírót pedig ki­zárta a nemzetközi bírók bolgár csoportjából, s az év végéig eltiltot­ta attól is, hogy hazai klubmérkő­zéseket vezessen. Ezt a döntést a Szredec—Vitosa mérkőzésen tanú­sított botrányosan gyenge és csak­nem jóvátehetetlen botrányt okozó bíráskodása tette szükségessé. Az eset kapcsán a szövetség' megállapította: Bulgáriában a fut- ballbíráskodás kritikus helyzetben van, főként saját alacsony színvo­nala, az utóbbi időben elkövetett durva hibák, gyakorivá lett bírói tévedések miatt. Csalódást oko­zott a bírók számítógépes kiválasz­tása is, előfordult olyan furcsa eset, hogy mindkét csapat ugyan­azzal az érvvel tiltakozott az ily módon kijelölt bíró ellen: „a másik csapatnak kedvez majd...” A bí­rói kollégiumot egyelőre a labda­rúgó-szövetség főtitkára, Dimitar Sztefanov irányítja.

Next

/
Thumbnails
Contents