Petőfi Népe, 1989. április (44. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-08 / 82. szám
rím ■ "■»■«■MiMMiiMaa VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLiv. évf. 82. szám Ára: 5,30 Ft 1989. április 8., szombat Grósz Károly Bulgáriába utazik Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára Todor Zsivkovnak, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága főtitkárának, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsa elnökének meghívására április második felében baráti munkalátogatásra a Bolgár Népköztársaságba utazik. (MTI) H 5 ^RT7j ríj kCwiCjl Grósz Károly és , Németh Miklós Csak a demokratizalodas útján lehet jól működő gazdaságot építeni Gorbacsov beszéde a londoni Cityben Előkelő vendégsereg gyűlt össze pénteken délben a londoni Cityben, az ősi Guildhallban, hogy meghallgassa Mihail Gorbacsov szovjet államfő nagy érdeklődéssel várt beszédét. A XV. században épült városháza középkori pompával várta első szovjet vendégszónokát, akit rendkívül meleg fogadtatásban részesített a meghívott közönség. Margaret Thatcher vezetésével ott voltak a brit kormány tagjai, a politikai pártok vezetői, volt brit miniszterelnökök, főbírák, Robert Runde canterbury érsek, az anglikán egyház feje vezetésével egyházi méltóságok, a gazdasági-üzleti élet kiemelkedő személyiségéi. Christopher Colett, London főpolgármestere a főváros polgárai nevében melegen üdvözölte Mihail Gorbacsovot és feleségét. A szertartásmester ezután Mihail Gorbacsovot szólította a pulpitushoz. A szovjet elnök bevezetőben hangoztatta, nagy megtiszteltetésnek tekinti, hogy a Guildhall fórumáról szólhat az egész brit néphez, majd a maga és a szovjet nép nevében tisztelettel adózott a brit tudomány, filozófia, művészet nagyjai, feltalálók, tengerészek, mérnökök, munkások előtt, akik nélkül, mint hangsúlyozta, az európai kultúra és a modern civilizá- dó elképzelhetetlen lenne. HE9 A XX. század a végéhez közeledik — mondotta. — Ez az évszázad telve volt olyan viharos eseményekkel, amelyek igazi fordulópontot jeleztek az egész emberi dvilizádó történetében. Kevesen akadnak olyanok, akik napjainkban ne tűnődnének el azon, vajon merre tartunk, mi van a vízválasztó mögött. — Az utóbbi években egyetemessé vált korunk sorsdöntő természetének tudata. Ez a tudat reménységgel, de ugyanakkor riadalommal is párosul. A világközösség kétféle politika keresztútján áll. Az egyik az erő politikája. Ez a múltban gyökerezik. A másik politika csupán most kezd alakot ölteni. Ezt a világ egyetemességének és kölcsönös függőségének gyors kikristályosodási folyamata alakítja. Ez parancsolóvá teszi az egyetemes emberi érdekek és értékek elsődlegességét. Példaként említette Gorbacsov a szovjet-örményországi földrengés nyomán világszerte, így Nagy-Britanniában is megnyilvánult együttérzést és segítőkészséget, majd így folytatta: — A politikusok mai nemzedékére sorsfordító választások súlya, nagy horderejű döntések terhe nehezedik. Egyiküknek sincs erkölcsi joga visszariadni ettől a felelősségtől. A Szovjetunió ennek a felelősségnek a jegyében nézett szembe önmagával és látott hozzá 1985 áprilisa óta, hogy újraértékelje eddigi tapasztalatait, történelmét, a környező világot és benne saját helyét. — Egyértelműen úgy döntöttünk, hogy leküzdjük a megkövesedett dogmákat, a gondolkodás megáporodott sablonjait. így született meg a peresztrojka, az új gondolkodásmód és az erre alapozott bel- és külpolitika. Gorbacsov a szovjet átalakítási folyamat iránti világméretű érdeklődésre utalva hangsúlyozta, hogy a peresztrojka hosszú távú program, nincs visszafordulás, s a szovjet nép, amint ezt a választásokon is kinyilvánította, szilárdan összekapcsolta sorsát a peresztrojkával. A továbbiakban kifejtette: Ml í' sSftP1’ S Mihail Gorbacsovot és feleségét a windsori kastélyban látta vendégül II. Erzsébet királynő és férje, Fülöp herceg. — Határozottan és visszavonhatatlanul választottuk az új életformához vezető utat, társadalmunk minden szférájának demokratizálását. Meggyőződésünk, hogy ily módon megteremtjük a gondolat szabadságának és az egyén teljes önkifejezésének feltételeit. Meggyőződésünk, hogy csakis így válik lehetségessé a szocializmusban rejlő olyan értékek kibontakozása, mint a szociális biztonság, igazság, humanizmus a termelésben és emberi kapcsolatokban egyaránt. Meggyőződésünk, hogy csakis mélyreható demokratizálás útján lehet jól működő, egészséges és dinamikus gazdaságot építeni. Ezután áttekintést adott az átalakítási folyamat problematikájáról, eredményeiről, buktatóiról, a haladást akadályozó emberi és tárgyi tényezőkről. Hangsúlyozta, hogy ez még csak az út kezdete, a peresztrojka időt, türelmet, állhatatosságot és alkotó erőfeszítéseket követel meg. A témát lezárva így összegezett: — Nyitott, demokratikus, szabad társadalmat építünk, amely megszívlelte saját múltjának tanulságait. Olyan társadalmat, amelynek alapja a jogállamiság és a felelősségtudat, amely biztosítja állampolgárainak tájékozottságát, s amely az emberek kezdeményezőkészségére, vállalkozó szellemére, a szovjet szocialista hazafiságra és' az ember felemelkedését célzó humánus szocializmus iránti elkötelezettségre épül. 1» =r~ :* 1 -íj ■ mg (Tóth Sándor felvételei) ■B f* IfS) Éí Wi SE Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára pénteken fogadta a KGST-országok központi tervezőszerveinek vezetőit, akik a KGST Tervezési Együttműködési Bizottságának 44. ülésén tartózkodnak hazánkban. A találkozón Hoós János, az Országos Tervhivatal elnöke, a jelenlegi ülés elnöki minőségében adott tájékoztatást a tanácskozás munkájáról. Az MSZPM főtitkára szólt a magyar gazdaság helyzetéről, azokról a problémákról, amelyeket az adósságállomány nagysága, az elavult termelési szerkezet, a korszerűtlen' termelő alapok, a munkafegyelem hiányosságai jelentenek. Az MSZMP meggyőződése, hogy hazánk jövője — a gondok és problémák ellenére — a szocializmushoz kötődik — hangsúlyozta Grósz Károly. Az MSZMP főtitkára aláhúzta: hazánk érdeke a KGST gyökeres megújítása. Az ehhez vezető utat a nemzetgazdaságok gyorsabb fejlődésében, a nemzeti reformok előAz utóbbi években lapunk hasábjain többször írtunk olyan muzeológusról, régészről, könyvtárosról, levéltárosról, aki szinte szégyellte bevallani, mennyi is a fizetése. (Mi pedig, ha leírtuk az újságban, ugyancsak pironkodtunk, hogyan létezik az, hogy szinte fillérekért dolgoznak az értelmiségiek.) Nos, ezúttal jo híreket adhatunk tovább: április elsejétől 40 százalékos fizetésemelést kaptak a közművelődés katonái, e terület szakképzett munkatársai. Erre az intézkedésre nem keveset kellett várniuk, ezt is tegyük hozzá. Utoljára 1977-ben volt fizetésemelés a közművelődés berkeiben. A hivatalos „hír” így fest: „1989. április elsejei határidővel a 24/1983. (XII. 17.) ÁMBH sz. rendelkezés hatálya alá tartozó munkavállalókat központi bérrendezésben kell részesíteni.” Egészen pontosan a könyvtárosokról, a levéltárosokról, a múzeumi dolgozókról, a művelődési intézmények munkatársairól van szó. Az Országos Egyeztető Bizottság egyetértésével a Művelődési Minisztérium felosztotta a rendelkezésre álló pénzt a megyék között. A számítás alapja a tavaly december havi alapbértömeg. Az intézkedés értelmében a fő- és részfoglalkozású közművelődési dolgozók bérét kellett megvizsgálni. A célok között pedig az szerepelt, hogy az 1977-es béremelés óta különösen elmaradt átlagbérű közművelődési-közgyűjteményi területen tevékenykedők bérét felzárkóztassák a hasonló értelmiségi pályán dolgozók bérszínvonalához. A megyei bérfejlesztés kidolgozására egyeztetőbizottság jött létre az érintett szakterületek képviselőinek bevonásával. Ajánlataikban megfogalmazták, hogy 40 százalékkal emelkedjen a közművelődés munkatársainak bére, a 1 fennmaradó 7 százalékot pedig egyéb mozdításában, s olyan mechanizmus kialakításában látjuk, amely lehetővé teszi a szocialista integrációs folyamatok elmélyítését. Tekintettel arra, hogy az egyes országok érdekeltsége és lehetőségei ma nem azonosak, célszerű az új megoldásokat gyorsabban alkalmazni a két- és többoldalú kapcsolatok minden olyan területén, ahol a feltételek erre megérettek. A nemzet- gazdaságok megújítása, a szocialista együttműködés gyökeres átalakítása jelenthet érdemi választ a nyugat-európai integrációs folyamatból következő kihívásokra. A találkozó résztvevői számos kérdést tettek fel Grósz Károlynak hazánk életéről, bel- és külpolitikájának időszerű kérdéseiről. A jó hangulatú, szívélyes eszmecserét követően Gerhard Schürer, az NDK minisztertanácsának elnök- helyettese, aki a résztvevők közül legrégebben áll országa tervhivatala élén, mondott köszönetét a szívélyes fogadtatásért, nagyra értékelve az őszinte, nyílt véleménycserét. bérek emelésére fordítsák. (Tudniillik a minisztérium 47 százalékban jelölte meg a bérfejlesztést. — B. T.) Egy-egy intézményén belül lehetőség nyüt a differenciált béremelésre, az alsó bérhatárt pedig 4000 forintban határozták meg. Megkülönböztetett figyelmet fordítottak a kistelepüléseken működő intézményekben dolgozó felsőfokú végzettséggel rendelkezők fizetésének rendezésére. A bérfejlesztésből nem létesíthető új státus. ^A- megyei tanácshoz április 20-áig futnak be az elszámolások, az összesítések. Sárközi Sándor, a megyei tanács . művelődési osztályának gazdasági csoportvezetője az utóbbi napokban Bács- Kiskun megye több településen is járt. Elmondása szerint találkozott olyan esettel, hogy a mostani rendelkezés adta lehetőséget még annál is jobban ki akarták használni, mint ahogyan lehet. Vagyis: a béreket azoknak is emelni kívánták, akiknek nem .lehetne. Határesetnek nevezhető az 1989. január elsején létesített munkahelyek dolgozóinak bérrendezése. Ilyen eset is van megyékben és természetesed talál megoldást a megyei tanács. A márciusi álláshelyek esetében már egyértelmű a kép, nem kaphatnak béremelést az új munkatársak. Az is előfordulhat, hogy most a közművelődés területén szor- goskodók több pénzt visznek haza fizetésnapon, mint a pedagógusok. Remélhetőleg ez nem ad okot a felháborodásra, annál inkább, mert a pedagógusok bérének rendezése is napirenden szeren pel. Február elsejétől már érvényben van az óradíjak rendezése, ezt visszamenőleg megkapják majd a pedagógusok. Alapbérük módosítására pedig szeptemberben kerül sor. Addig a tanárembereknek is türelemmel kell várniuk.,. B. T. fogadta a VSZ egyesített fegyveres erőinek vezetőit Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Németh Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnöke pénteken fogadták Pjotr Lusev Qadseregtábomokot, a Varsói Szerződés Tagállamai Egyesített Fegyveres Erőinek új főparancsnokát és Vlagyimir Lobov hadse- regtábomokot, az EFE új törzsfőnökét. Az MSZMP főtitkára gratulált az EFE új katonai vezetőinek kinevezésükhöz. Hangsúlyozta, hogy a magyar párt- és állami vezetes a Varsói Szerződés létezését és működését mindaddig szükségesnek és indokoltnak tartja, amíg Európában léteznek katonai-politikái szövetségi rendszerek. Ugyanakkor aláhúzta, hogy hazánk szorgalmazza a Varsói Szerződés korszerűsítését, a belső partneri viszony erősítését, s a jövőben is határozottan síkraszáll a katonai tömbök egyidejű felszámolása mellett. Grósz Károly tájékoztatta a katonai vezetőket hazank politikai és gazdasági helyzetéről. A találkozón részt vett Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter és Mórócz Lajos vezérezredes, honvédelmi államtitkár. Jelen volt Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete és Fedot Krivda hadsereg- tábornok, az EFE főparancsnokának magyarországi képviselője. (MTI) Magyar küldöttség a VIT-en Százötven fős magyar küldöttség utazik júliusban Phenjanba a XIII. Világifjúsági és Diáktalálkozóra. A delegációban 19 ifjúsági, állami, társadalmi, illetve egyházi szervezet képviselői, valamint a hazai kulturális élet reprezentánsai kapnak helyet. Erről született döntés pénteken a VIT Magyar Nemzeti Előkészítő Bizottságának ülésén. A KISZ Központi Bizottságának székházában megtartott tanácskozáson a fesztivál előkészítésébe bekapcsolódott ifjúsági szervezetek képviselői elfogadták a VIT magyar részvételének költségvetési tervét is. A keretjelleggel meghatározott elszámolás szerint az előkészítő munkálatok költségei, illetve a küldöttség utaztatásával és részvételével összefüggő kiadások teljes summája nem haladhatja meg a 26 millió forintot. A kormány korábbi döntésének megfelelően az állami költségvetés 40 milüó forintos támogatást biztosított az ifjúsági szervezeteknek a fesztivál céljára. Ezért a különbözeiként fennmaradó mintegy 14 millió forintot a magyar nemzeti előkészítő bizottság visszautalja az államháztartásnak azzal a kéréssel, hogy a pénzt a magyarországi ifjúsági szervezetek támogatására fordítsák. A tanácskozáson javaslat hangzott el arról is, hogy a | romániai menekült fiatalok képviselői is kapjanak helyet a Phenjanba utazó magyar nemzeti küldöttségben. Részvételük különösen indokolt lenne a VIT politikai fórumainak emberi jogi vi- , | iáiban. Az ülés résztvevői egyhangúlag támogatták a javaslatot, s úgy döntöttek, hogy a menekült fiatalok részvételének lehetőségéről tájékozódnak. Roham a határon . Közismert, hogy április 8-átóI megváltoztak a vámrendelkezések, s ez az egyénileg utazók bevásárló turizmusát jelentősen koriáI £ tozta. „Szerencsére — mondta az egyik autós a tompái határátkelőhelyen — a vámrendelkezések megváltoztatását bejelentették.” Ezt a lehetőséget alaposan kihasználták hazánkfiai— tegyük hozzá: jogosan, ugyanis az új vámrendelkezések egyértelmű szigorodásáról, a korábbi kedvezmények megvonásáról van szó (erről a 3. oldalon olvashatnak) •—, s a bejelentés után az áprilisi ünnepeken, sőt a hónap első napjaiban valóságos invázió indult a nyugati és a déli határátkelők felé. Mindenki igyekezett elkölteni devizáját, beváltani dollárcsekkét, s megvásárolni a külföldön olcsóbb elektrotechnikai és más árucikkeket A tompái határátkelőhely április 7-én, amikor még a régi vámrendelkezések voltak érvényben, rekordforgalmat bonyolított le. A kifelé induló gépkocsik oszlopa a község határánál kezdődött, s a becslések alapján az utasok száma elérte a 30 ezret. Az természetes, hogy a hazafelé irányuló áradat is jelentős volt Egymás után érkeztek Törökországból az autóbuszok, s a szomszédos Jugoszláviából a személygépkocsik megpakolva női fehérneművel, itallal, hűtőládával, csempével, s Id tudja felsorolni mindazt amit honfitársaink hazahoztak. A jugoszláviai Szabadkán — a magyar roham, illetve a parkolóhely hiánya miatt — a hatóságok kénytelenek voltak kényszerintézkedéseket tenni, a személygépkocsikat nem engedték be a városba, azokkal a város szélén kellett várakozni. A határon szolgálatot teljesítő határ- és vámőrök derekasan állták a rohamot $ abban reménykedtek, április 8-a után valamelyest csökken a forgalom. G. G. TÜRELEMMEL VÁRTAK — TIZENKÉT ÉVIG ÁPRILIS ELSEJÉTŐL NEGYVENSZÁZALÉKOS BÉREMELÉS! A PEDAGÓGUSOK KÖVETKEZNEK Fizetésrendezés a közművelődésben
