Petőfi Népe, 1989. április (44. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-06 / 80. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! JÁNOSHALMA MEG TUDTA ŐRIZNI ÖRÖKSÉGÉT Városavató ünnepi tanácsülés AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIV. évf. 80. szám Ára: 4,30 Ft 1989. április 6., csütörtök Gorbacsov Havannából Londonba utazott Takács Zoltán, az MTI tudósító- jajelenti: Szerdán elutazott Havannából Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára. Háromnapos kubai látogatása során a felek megerősítették szándékukat a hosszú távú baráti együttműködésre a politika és a gazdaság terén egyaránt. Ezt államközi szinten 25 évre szóló barátsági és együttműködési szerződésbe foglalták, amelyet Mihail Gorbacsov és Fidel Castro írt alá kedden. A távozást hasonló ünnepélyes külsőségek kísérték, mint az érkezést: a szálláshelyről a repülőtérre vezető utat kubaiak tízezrei szegélyezték. A búcsúztatásra kivonult az egész kubai párt- és állami vezetés, élén Fidel Castróval. A szovjet pártfőtitkár gépe helyi idő szerint reggel fél tíz előtt néhány perccel indult el London felé. Ülést tartott az MSZMP Politikai Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága április 5-én, szerdán ülést tartott. A testület tájékoztatást kapott az elosztáspolitika megújulásáról. A tervezet abból indul ki, hogy a jövedelem- szerzés meghatározója a jövőben is a munka lesz, de emellett a vegyesgazdaságnak megfelelően elismertek lesznek a tőkejövedelmek is. A piacgazdaság kiépülése együttjár a jövedelmeknek, a javaknak a korábbinál nagyobb differenciálódásával. A piaci hatások ér- vényrejutása mellett az elosztási rendszert úgy kell korszerűsíteni, hogy az állampolgárok szociális biztonsága erősödjön. A megújuló elosztáspolitika azzal számol, hogy az alapellátások ingyenessége fennmarad, míg a kiegészítő szolgáltatások esetében a térítéses megoldás kerül előtérbe. A bérek központi szabályozását a bérezés gazdasági és önszabályozó rendszere váltja fel; a munkához való jog alapvető társadalompolitikai követelmény marad. A Politikai Bizottság szükségesnek tartja az új elosztáspolitikai koncepció kidolgozásának meggyorsítását, a rész- koncepciók mielőbbi összerendezését és a tervezett változásokkal együttjáró társadalmi hatások feltárását. A testület tájékoztatót hallgatott meg a szociálpolitika és az egészségügy megújítását szolgáló előkészítő munkálatokról is. Megállapította: az egészségügy, de mindenekelőtt a szociálpolitika megoldatlan problémái mára politikai kérdésekké váltak. A javaslatokat a Szociális és Egészségügyi Minisztérium által fölkért szakértői bizottságok dolgozták ki „Útkeresés és szóciális biztonság” címmel. Elkészült az átmeneti időszak szociálpolitikai elgondolásairól készített vitairat is. A Politikai Bizottság megvitatta az előzetes elképzeléseket és az alapvető fejlesztési irányokat. Támogatja, hogy a szociálpolitikai és egészségpolitikai lépések szervesen illeszkedjenek egy, az egész társadalmat átfogó civilizációs programba. Segítsék elő, hogy Magyarországon a technikai fejlődéssel együtt az emberek egészségét és szociális biztonságát megújító program is valósuljon meg. Meg kell akadályozni, hogy széles rétegek jóvátehetetlenül leszakadjanak, kívül rekedjenek a magyar társadalom európai mércével mért fejlődésén. Az elfogadható szociális biztonság a gazdasági és politikai szerkezet átalakításának, a felesleges konfliktusok és megpróbáltatások csökkentésének, a társadalmi béke megőrzésének feltétele. Egyetért azzal, hogy az elgondolásokat a szakmai és érdekképviseleti fórumok vitáját követően — még ebben a félévben — terjesszék a Központi Bizottság elé.' A testület megtárgyalta az MSZMP egyházpolitikájának tanulságait, és állást foglalt megújításának feladatairól. A párt -§| a megváltozott társadalmi, politikai viszonyok között — az önálló és független egyházakkal új tartalmú együttműködést kíván kialakítani. Az MSZMP-nek az a célja, hogy a vallásos emberekkel széles körű összefogást alakítson ki. Fontos, hogy ez továbbra is stabilizációs tényezőt jelentsen társadalmunk számára. A Politikai Bizottság javasolja, hogy a magyar kormány ennek jegyében folytassa tovább egyházpolitikai tevékenységét. Kezdeményezi, hogy a lelki- ismereti szabadságról és a vallások szabad gyakorlásáról alkossanak tör(Folytatás a 2. oldalon.) Téglajegyekből építették fel egy évtizeddel ezelőtt sportcsarnokukat a jánoshalmiak. Az itt élő emberek összefogását is jelképező tágas csarnok talán sosem telt még meg annyira, mint tegnap. Ezernél többen vettek rész az ünnepi tanácsülésen, melyet abból az alkalomból hívtak össze, hogy Jánoshalmát az Elnöki Tanács várossá nyilvánította. Történelme során — 1807 után másodszor érdemelte ki e címet a kiskunsági Homokhátság és a bácskai löszhát találkozásánál fekvő település. Jekl Ferenc, megbízott tanácselnök rövid történelmi áttekintéséből kiderült, hogy az idők során többször is elpusztult, majd lakóinak szorgos munkája nyomán újjáépült Jánoshalma, mely több' nép, sokféle nemzetiség képviselőit ötvözte közösséggé. A városi rangot tanúsító oklevelet Pozsgay Imre államminiszter, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja adta át, aki beszédében hangsúlyozta: — Nem maga a városi cím jelenti a rangot, hanem az az igyekezet, mely e táj népét urbanizált városi közösséggé tudja formálni. Az államminiszter így folytatta beszédét: — Az ilyen kifejezési formák hitelét egy kissé megtépázta aZ idő, éppen az utóbbi évtizedekben, amikor ajándék-városok, pazarló városok jöttek létre, s a pazarlás mögött ott volt a magyar falvak természet adta kincseinek eltékoz- lása, az a drága ár, amit úgymond a modernizálásért fizettünk. ÖrüPozsgay Imre adta át az oklevelet MÁJUSTÓL: AUTÓPÁLYA-HASZNÁLATI DÍJ Vasútvillamosítás, úthálózat-fejlesztés Tanácskozott az Országgyűlés építési és közlekedési bizottsága A Parlamentben szerdán ülést tartott az Országgyűlés közlekedési és építési bizottsága. A testület egyebek között a vas út villamosítási program végrehajtásáról, valamint a kistelepülések úthálózatának fejlesztéséről tárgyalt. Nagy Ervin közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszterhelyettes elmondta, hogy a kormány a napokban határozott az autópálya-használati díj bevezetéséről. A május 1-jétől érvénybe lépő rendelkezés szerint az I., a II. és a IV. negyedévre 700-700 forint, a nyári három hónapot felölelő III. negyedévre 800 forint lesz az autópálya-használati átalány. Az egész éves bérlet 1500 forintba kerül. Az ezzel kapcsolatos részletes információkat csütörtökön sajtótájékoztatón ismertetik. A miniszterhelyettes a továbbiakban az utak állapotát jellemezve elmondta, hogy bár évről évre nő a forgalom, ezzel nem tart lépést az úthálózat korszerűsítése, s ezzel párhuzamosan egyre több a baleset. Ma már évente 1600 EÉIflOO ember hal meg az utakon. Az úthálózat erkölcsi-fizikai állapota az utóbbi tíz évben évente egy százalékkal romlott. Az előrejelzések szerint a következő években az érték- csökkenés 1,5—2 százalékra növekszik. A kényszerből elmaradt fejlesztések, valamint a nem megfelelő színvonalú karbantartás következtében 1986-os áron számolva mintegy 39 milliárd forintnyi veszteség keletkezik a közúti forgalomban. Pénzhiány miatt leállították a nagyobb fejlesztéseket, s új utak épitése meg sem kezdődött. A tervezettnél lassabban halad az autópálya- és főútvonal-korszerűsítés, -építés. A közlekedés szempontjából hátrányos helyzetűnek teMiért nem húz a húzóágazat? A pénzhiány a Bahírnál is a vállalkozás akadálya Magyarországon az elektronikai ipart méltán nevezhetnénk húzóágazatnak. Egyrészt azért, mert az elektronizálásban nemcsak a fejlett országokhoz, de saját lehetőségeinkhez képest is óriási lépéshátrányban vagyunk. Hovatovább létérdekünk, hogy utolérjük magunkat. A korszerű gépek, berendezések alkalmazása, elterjesztése a termelésben megpezsdithetné az egész magyar gazdaságot. Életre hívhatna egy sor háttéripari üzemet, különböző ágazatokat húzva magává! a fejlődésben. Legalábbis így kellene lennie a gázdasági törvényeknek megfelelően. De nincs így, mert az emberi beavatkozás eltéríti ezek hatását. Megalakulásának első percétől kezdve sokat vártak a Bajai Híradás- technikai Kisszövetkezettől, a Bahírtól a saját dolgozói csakúgy, mint a város vezetői. A kisvállalkozás bizonyos szempontból valóban beváltotta a hozzá fűzött reményeket: jól el tudja adni termékeit, szolgáltatásait. Gyártmányaikkal importot váltanak ki, legkeresettebbek ezek közül a telefondíj-számláló készülékek, a riasztó-, a távjelző adó-vevő berendezések, a vezeték nélküli rádió-segélyhívó rendszer. Szolgáltatásaikkal egyre növekvő igényeket elégítenek ki. Például Baján, Pécsett és Bolyon igény szerint nemcsak megtervezik, hanem ki is építik a kábeltelevízió-hálózatot. Immár az ország határain kívül is piacot hódítottak. A Skoda gyárral együttműködési szerződés kötésére van kilátásuk, aminek értelmében a csehszlovák személygépkocsikba a Bahír gyártana riasztóberendezéseket. Alakulófélben van egy közel-keleti kapcsolatuk is, a Tel-Avivban működő izraeli—magyar vegyes vállalat révén. E közős érdekeltségben egyelőre a telefondíj-számláló készülékcsalád a „főszereplő”. Bár a termelés mennyiségét behatárolja a fizetőképes kereslet, de ha csak ezen s a szövetkezet készségén, képességén múlna, már jóval előbbre tartanának a fejlődésben. A helyzet azonban az, hogy ebben a jobb sorsra érdemes kisvállalkozásban is napi gondokkal küszködnek a pénzhiány miatt. Ahol ilyen ütemben folyik a munka, mint a Bahírnál, ott állandóan nagy forgótőkére van szükség. Hitelt viszont csak nagyon nehezen kapnak, s ha mégis, oly^n magas kamatra, amilyen magas nyereségrátája egyetlen ipari tevékenységnek sincs ma Magyarországon. Az egész gazdaságra érvényes, ami a Bahírra: a pénzhiány a termelés növelését nehezíti, illetve meghiúsítja a vállalkozásokat. De nem kevésbé veti vissza a fejlesztésben a szövetkezetét éppúgy, mint bármely más céget a központi elvonások növekedése. Emiatt ugyanis egyszerűen nem marad pénz a termelés korszerűsítésére, növelésére. Mire számíthat üyen helyzetben a Bakinthető kistelepülések száma 269, azaz ennyi település nincs bekötve a közúthálózatba. Az új összekötő és bekötőutak fejlesztését 1986 óta pályázati rendszerben oldják meg, a szükséges összeget megosztva biztosítja a közlekedési tárca, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint a helyi tanács. A gond azonban ott van, hogy éppen a leghátrányosabb térségek tanácsai, illetve gazdálkodó szervezetei még a rájuk eső egyharmados részt sem képesek kigazdálkodni. A vasútvillamosítási programmal kapcsolatban a miniszterhelyettes arról tájékoztatta a képviselőket, hogy 1989—90- ben mintegy 120 kilométernyi,. 1991—95 között pedig 300— 400 küométemyi vasútvonalat villamosítanak. Jelenleg 1800 kilométer a villamosított szakaszok hossza, s a MÁV évente 400—500 millió forintot költ elektrifikálásra. Célszerű folytatni a villamosítást, ám ennek előnyei csak akkor használhatók ki, ha hosszú távon is megalapozottabbá, megbízhatóbbá válik a szükséges vasúti járművek hazai gyártása. Második napirendi pontként az építőanyag-ellátás és -kereskedelem helyzetéről tájékozódott a testület. Az írásos előterjesztés, valamint Szűcs Endre ipari és Spilák Ferenc kereskedelmi miniszterhelyettes szóbeli kiegészítése alapján értékelték az elmúlt évet, s tájékozódtak az idei tennivalókról. Mindezekből kitűnt: az idén várhatóan 45—50 ezer lakás épül, ebből 41—46 ezer megánerőből. Az építőanyagipar termelése körülbelül egy százalékkal nő. Kiemelt feladat a magánépítők építőanyag-ellátásának javítása, a termékek minőségének fejlesztése, a termelő- és kereskedelmi vállalatok közötti együttműködés bővítése. (MTI) lök annak, hogy itt most olyan vidéken szólhatok, amely — bár nem kerülhette el a tékozlással, pazarlással járó veszteségeket —, mégis e tépázó idők ellenére meg tudta őrizni örökségét. Ezért is mondom, hogy Jánoshalma nem ajándék-város. Nem az ország ajándékozta a címet sem ennek a közösségnek, hanem saját vívmányait, erőfeszítéseit tisztelheti benne. Pozsgay Imre szólt mai, sokakat foglalkoztató gondjainkról is:- — Senki nem hiszi, aki józanul ebben a hazában körültekint, hogy létezhetnek közösségek belső ütközetek, feszültségeket, néha súlyos küzdelmeket hordozó konfliktusok nélkül. Nem hiszem azt sem, hogy Jánoshalma vagy bármely Duna—Tisza közi település'megkerülhetné ezt a helyzetet De a fontos az, hogy miközben zárt városi közösséggé tömörül egy-egy községünk, tájunk, lelkileg nyitott tud-e maradni. Vagyis az ott élő embereknek biztonságot tud-e teremteni. — Otthonos-e az ország?—tette fel a kérdést az ünnepség szónoka, s válasza így hangzott: — Ridegebb, barátságtalanabb most a hazai környezet, mint bármikor volt az elmúlt két-három évtizedben. Mégis azt hiszem, hogy az a melengető érzés, mely a jánoshalmiakat ezekben a napokban átjáija, nem hamis tudat, hanem egy látóhatáron belül a közösség érzése, is ezt jó tudni az országnak is. Akkor lesz otthonosabb ez a kissé huzatosra vált haza, ha tudja, hogy itt Jánoshalmán:avárosi léttel nem kolóniát, lakótelepet hoznak létre, hanem otthont, hogy a személyes törekvések és közösségi elszánások egy irányba hassanak. Felszólaltak az ünnepi tanácsülésen meghívott vendégek is, köztük dr. Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára. Beszélt azokról az erőfeszítésekről, melyeket az új város lakói gimnáziumukért, a közműhálózat kiépítéséért (Folytatás a 2. oldalon) Kétezer vevő egy nap! Festékáremelés-bejelentés után a háztartási boltokban • A Bahír egyik legsikeresebb terméke a 16 mellékállomásos, automata kistelefon- központ. Felvételünkön: Szása Gorgyejev beállítja a készüléket. (Walter Péter felvétele.) hír? Nem mondtak le fejlesztési elképzeléseikről: külső segítséggel akarjak azokat megvalósítani. Ha kedvező elbírálásban részesül a Bács-Kiskun megyei iparfejlesztési pályázatuk, akkor a központi támogatásból 30-50 dolgozót foglalkoztató uj üzemet hoznak létre, meg ebben az esztendőben. Emellett világbanki hitelt is igényeltek a kisvállalkozás, valamint a háttéripar fejlesztésére. a. M. Festem kell a lakásban. Az ajtók és az ablakok különben mutatnak újra mázolva. A kerítés és a kapu is megkopott a télen sok háznál. A hobbin sem ártana egy tavaszi takarítás, meszelöt, ecsetet elővenni. Találhattak volna-e ezek után a festékgyártók a számukra előnyösebb piaci helyzetben jobb "időszakot arra, hogy csütörtökön a rádión és a tévén, pénteken pedig a lapokban az MTI által közreadják: április elsejétől — az import és a hazai, alapanyagok drágulása miatt — emelkednek a festékek és a festékipari segédanyagok árai, átlagosan 8 százalékkal. Mi történt a beharangozás után? Nemcsok László, a félegyházi 214-es számú háztartási bolt vezetője csupán néhány ezer forint forgalomnövekedéssel méri a hatást. A Szigma Kereskedelmi Vállalat központjától nem kapta meg az új árjegyzéket, így tegnap még’ változatlan áron árusította a termékeket. Az áremelések mellett — vagy helyett — a vevők elégedettebbek lennének, ha kaphatnának oxidvörös, -sárga és -fekete porfestéket, mert ezek viszont hiányoznak az üzletből. Nagyobb port kavart az áremelés hire a kecskeméti Rákóczi úti háztartási boltban. Szinte megrohamozták a vásárlók. Reggeli és ebéd nélkül dolgoztak az eladók, hogy a kétezer embert kiszolgálhassák. Aznap 450 ezer forint bevételt vittek a postája. — Alig álltunk a lábunkon! -|§emlékezik a „nagy” napra Tetőzi Béláné és Dobos Istvánná üzletvezető-helyettes. — Pénteken még egy kocsi árut is át kellett venni és behordani az utcáról. Nézze meg a raktárt, mi maradt belőle: jóformán semmi! A folytonos áremelkedést már maguk az eladók sem tudják naprakészen nyomon követni. A pénteki kétezer vevő kiszolgálása és az azt követő munka hiszen a legfőbb mégis az árukat eladni —, annyira lekötötte a Rákóczi úti boltban dolgozók idejét, hogy az előző ármódosítást sem tudták teljesen befejezni. Szerdán nyilt rá alkalmuk (ez nekünk, fogyasztóknak természetesen nem jó hír), hogy a cipőkrém új árát 7,20-ról 8,80 forintra írják át. Napi munkájukat nehezíti, hogy húsz percig, fél óráig nem kapnak telefonvonalat. A múlt csütörtökön bejelentett sáremelések majd csak április 10-étől lesznek érvényben náluk, mivel a fogyasz- tóiár-változásokat az egyes termékekre ezután küldi el a Szigma Kereskedelmi Vállalat. Az a legnagyobb háztartás- cikk- és vegyianyag-szállítójának, a Tisza Füszért Vállalatnak az árközléséhez igazodik a' forgalmazás bonyolult rendszerében. Csaknem megállás nélkül dolgoztak a pénteki munkanapon, a bejelentett áüagos 8 százalékos áremelés hírére, a kecskeméti Petőfi Sándor utcai háztartási boltban. A termelők jelzésére nem leltározással „válaszoltak”—mint Hegedűs Béla üzletvezető elmondta —, hanem az értékesítés folytatásával. Jobban megérte a négyszeres forgalommal 250 ezer forint bevételre szert tenni az áruk változatlan áron való eladásával, mint elvesztegetni az időt a számos terméknél nem túl jelentős ármódosítással. Erre menet közben, előbb-utóbb úgyis sor kerül. Amit Hegedűs Béla tapasztalatként leszűrt a múlt hét végi árközlésből: \ — Nekünk az értékesítésben a gazdaságosság — a forgalom — a mérvadó. Az a fontos, hogy elkeljen minden áru. Mi örültünk a múlt heti beharangozásnak, mert így termékeink nagy részét eladhattuk. (kohl)
