Petőfi Népe, 1989. április (44. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-05 / 79. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1989. április 5. A FIDESZ indulni kíván a választásokon A FIDESZ indulni kíván a választásokon, és választási programtervezetét i a választmány április végén a tagság elé bocsátja — hangzott el az I. kerületi niflvelődési házban tartott hétfői FI- DESZ-nagygyűlésen. A választási program két részből áll majd. Egyrészt megfogalmazza a Fiatal Demokraták Szövetségének saját céljait, másrészt tartalmazza azt, hogy általános kérdésekben mely szervezetet támogassanak a fideszesek a választások folyamán. A rendezvényen a résztvevők arra kerestek választ, hogy miként működjön a jövőben á FIDESZ. Elsöprő többség képviselte azt a véleményt, hogy a FIDESZ-nek nem kell párttá alakulnia. Ez egyrészt ugyanis magában hordozná a bürokratizálódás veszélyét. Ugyanakkor ha a FIDESZ párttá válna, rendkívül nehezen képviselhetné azt a szellemi sokszínűséget, amely ezt az ifjúsági mozgalmat jellemzi. A FIDESZ aktívan részt vesz az ellenzéki kerekasztal munkájában, emellett pedig fokozottabb figyelmet kíván fordítani a más alternatív szervezetekkel folytatott kétoldalú tárgyalásokra is. A vita számos részvevője hangsúlyozta: a FIDESZ-nek fel kell készítenie tagjait arra, hogy képesek legyenek saját jövőjük alakítására. Alapvetően ifjúságpolitikai kérdésekkel kell foglalkoznia, ám nem szabad lemondani arról, hogy azokban a kérdésekben is. koncepciót alakítson ki, amelyek évti- ■ zedes távlatban meghatározóak a társadalom életében. Az ilyen elképzelér sek megfogalmazására és kimúnkálá- sára az eddigieknél hatékonyabban szükséges foglalkoztatni a FIDESZ szakértői csoportjait. (MTI) Legyen ismét Esztergom- Komárom megye! Esztergom valamennyi mozgalmi szervezete történelmi tradíciókra hivatkozva Komárom megye névváltoztatását kezdeményezte: az Esztergom- Kotnárom megye elnevezés visszaállítását kéri. Esztergomot még Szent István tette megyeközponttá, s a későbbi évszázadokban, a vármegyék újjászervezését követően is Esztergom neve mindig szerepelt a megye elnevezésében. Az 1950-ben történt közigazgatás-átszervezéskor azonban az ősi város elvesztette megyeszékhelyi rangját, s Tatabánya kapta meg ezt a szerepkört. Az ország el$ő fővárosa akkor nemhogy megyeközpont, de még járási székhely sem lehetett. Mindebben az akkori korszak ismert politikai döntései, eseményei, közöttük a Mindszenty-per is szerepet játszottak. A Komárom Megyei Tanács vezetői nem zárkóztak el az esztergomiak kezdeményezésétől, az elnevezés visszaállításától. Sőt, felkérték a Hazafias Népfront helyi bizottságait és más társadalmi szerveket is, hogy tartsanak véleménykutatást a lakosság körében. A megkérdezettek többségé jogosnak tartotta a történelmi múlt megjelenítését megyéjük elnevezésében, tehát azt, hogy Észtergom- Komárom, vagy Komárom-Esztergom megye legyen az új elnevezés. Nehá- nyan az ezzel óhatatlanul együttjáró többletkiadások miatt nem helyeselték a névváltozást. A kérést a Komárom megyei tanács soron következő ülése, illetve ezen hozott döntése után juttatják el az Elnöki Tanácshoz. (MTI) A debreceni szenzáció japán visszhangja A Nihon Keizai Simbun, Japán vezető gazdaságpolitikai napilapja kedden az MTI jelentése alapján közölte, hogy a bostoni egyetem után másodikként a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem kísérleti fizikai tanszékén sikerült reprodukálni a szobahőmérsékleten lejátszódó energiatermelő atommagfúziót. A Csikai Gyula akadémikus és Szta- ricskai Tibor adjunktus által március 30-án elvégzett kísérlet eredményeként az atommag-reakciót neutronszámlálóval regisztrálták. A japán cikk kommentárjában rámutat: ha a magfúziós reakcióban felszabadult speciális neutront ki tudták mutatni, az rendkívül nagy eredménynek számít Véletlen egybeesés, hogy a The Japan Times kedden szerkesztőségi cikkben foglalkozott az amerikai és angol tudósok által a közelmúltban bejelentett magfúziós kísérlettel, rámutatva, hogy rendkívüli nemzetközi érdeklődés, ugyanakkor kételkedés fogadta a hírt a tudományos frontáttörésről, amely szobahőmérsékleten tesz lehetővé magfúziót, gyakorlatilag olcsón, ugyanakkor a korlátlanul rendelkezésre álló víz fel- használásával. A cikk még a debreceni tudományegyetemen elvégzett kísérlet előtt készült, ezzel magyarázható az írás végkövetkeztetése: „Amennyiben a kísérleti eredményeket mások is igazolják, az legalább olyan jelentőségű tudományos eredménynek számít majd, mint a magas hőmérsékleten az energiatovábbítást lehetővé tevő szupervezető anyagok felfedezése, amellyel szemben egyébként a tudományos közvélemény először szintén kételyeit hangoztatva reagált.” Az MTI tudósítójának kérdésére — a cikk megjelenése után és már a magyarországi hír ismeretébeb — a japán lap szerkesztői örömmel fejezték ki készségüket arra, hogy a magyar kísérlet eredményéről a rendelkezésre álló információkat közöljék. KOSZOVO Viszonylagos nyugalom Koszovóból az egy héttel ezelőtt lezajlott albán nacionalista tüntetések és sztrájkok óta viszonylagos nyugalomról számolnak bé a jelentések. A kijárási és gyülekezési tilalom és a többi különleges intézkedés változatlanul érvényben van. Az iskolában továbbra is szünetel a tanítás. A termelés azonban fokozatosan normalizálódik. Bár a kijárási tilalom este nyolctól hajnali öt óráig tart, az albán szeparatista szervezetek tagjai éjszakánként mégis rendszeresen újabb és újabb jelszavakat írnak a házfalakra és kerítésekre. Ezek közül a „Koszovo köztársaság” a leggyakoribb. Az ellenséges jelszavak egy része az autonóm tartomány, valamint a szerb köztársaság egyes politikai vezetőit támadja. Cmoljev falu határában ismeretien személy Molotov-koktélt dobott egy rendőrautóra. A belgrádi újságok esetenként lakóházak és gazdasági épületek felgyújtásáról is írnak. A Borba keddi száma arról adott hírt, hogy letartóztatták a nagyalbán nacionalizmustól és szeparatizmustól megrészegült értelmiségiek egy csoportját. • Másfél évtized óta először látogatott a legmagasabb rangú szovjet vezető Kubába. Az érkezés után Mihail Gorbacsov és Fidel Castro rögtön megkezdte a tárgyalásokat. (MTI Telefotó) Tanárok a békéért Budapesten tartják a Tanárok a békéért nemzetközi mozgalom III. kongresszusát 1990. június 1. és 4. között. Ennek előkészítéséről tanácskoztak a mozgalom képviselői e hét végén a budapesti Lidó Szállóban. Megfigyelőként részt vettek hazai és külföldi független pedagógusszakszervezetek küldöttei is. Elmondták, a következő világtalálkozó célja, hogy megvitassák: a pedagógusok miként segíthetik elő a leszerelést, a világ békéjét, az emberi jogok érvényesülését, a környezet védelmét. Várhatóan 60 országból mintegy 500 pedagógus érkezik a tanácskozásra. A résztvevők plenáris üléseken és 70 szekcióban munkálkodnak majd. Tájékoztatják egymást mozgalmuk eredményeiről, feladatairól. Megbeszélik: országaikban miként működnek közre fontos társadalmi problémák megoldásában. A világtalálkozó előkészítői még két ízben tartanak megbeszélést Budapesten. (MTI) Megkezdte újjászervezését a Magyar Függetlenségi Párt Vasárnap, a Jurta Színházban tartott nagygyűléssel megkezdte újjászervezését a Magyar Függetlenségi Párt. Az MFP 1947 nyarán, elsősorban az az évi választásokra alakult meg. A Budapesten és a Tiszántúlon szerzett szavazatai alapján negyvenkilenc országgyűlési képviselőt juttathatott a parlamentbe. Az 1948-ban mandátumainakrm'egszunteté- se miatt tevékenységét felfüggesztő párt .legismertebb vezetői, Sulyok Dezső és Pfeiffer Zoltán, emigrációba kényszerültek. 1956-ban az MFP is megpróbálta felújítani szervezetét, de az ország akkori politikai helyzetében ez már lehetetlenné vált. '• • i. A hármas jelszót — Isten, haza, szabadság — most, 1989 tavaszán ismét zászlajára tűző párt a mindenkori alkotmány ^lapján áll, tevékenységének célja az ország egészének szolgálata — mondja ki a felolvasott, s vitára bocsátott alapszabály-tervezet. Politikai és társadalmi céljaik között a társadalmi béke megteremtésére törekszenek elsősorban, mondotta az elnök. Az állam mindenhatóságát tagadva, a demokratikusan megválasztott, felelős Parlamentben kívánják céljaikat megvalósítani. Az MFP részt kíván venni az önkormányzati, törvényhatósági és községi választásokon, sőt szorgalmazza azok mielőbbi kiírását, s emellett a választási törvény igazságos módosítását, a népszavazás intézményének bevezetését. A nagygyűlésen elfogadott szándéknyilatkozatban a nyolcórás munkaidő anyagi megbecsülésének visszaállítását, új oktatási rendszert, hathatós szociálpolitikát, az agrárolló megszüntetését követen a Magyar Függetlenségi Párt. Vízerőmű-ellenes tüntetés Nagymaroson A Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság környezet- védő csoportja, a Duna Mozgalmak és más független szervezetek hétfőn kirándulásra invitálták az érdeklődőket a Dunakanyarba, hogy Nagymaroson közös szemlén győződjenek meg, hol tartanak a leendő vízerőmű beruházási munkálatai. A déli órákra több ezren gyűltek össze az építkezés körülzárt területének kapujánál, ahol a szervezők tiltakozó beszédeket tartottak, követelve a nagyberuházás azonnali leállítását. Érvelésük szerint a vízerőmű pem szolgálja az ország érdekeit, a tetemes építési költségek nincsenek arányban a várható haszonnal. Ugyanakkor a beruházás diirya beavatkozás a környezetbe, amely előre kiszámíthatatlan károkat idézhet elő, felborulhat az érintett terűlet ökonómiai egyensúlya, s maga a Duna is veszélybe kerül. Amint a szónokok hangsúlyozták, a különböző fórumokon az-elmúlt hónapokban is megfogalmazott érvek ellenére a beruházás ütemét máig sem csökkentették, s az építés naponta hozzávetőleg 10 millió forintnyi költséget emészt fel. A tüntetők tiltakoztak a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium ellen, amely megítélésük szerint a beruházással kapcsolatos környezetvédelmi szempontokat figyelmen kívül hagyja, s követelték Maróth'y László miniszter lemondását. Ezután transzparensekkel Nagymaros főterére vonultak, ahol a szervezők képviselői egyebek mellett hangsúlyozták: a tüntetés nem a helybéli lakosság ellen irányúi, hanem figyelemfelkeltés a célszerűtlen beruházás megakadályozására. A tüntetés fegyelmezetten zajlott le, s a kora délutáni órákban ért véget. (MTI) Magyar és szovjet vezetők táviratváltása A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa hazánk felszabadulásának évfordulója alkalmából táviratban fejezte ki jókívánságait Grósz Károlynak, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárának, Straub F. Brúnónak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének és Németh Miklósnak, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének. Táviratukban kifejezik: A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa a szovjet nép nevében szívélyes üdvözletét küldi Önöknek, a testvéri magyar népnek Magyarország fasizmus alóli felszabadulása 44. évfordulója alkalmából. 1945 tavaszán a magyar nép előtt megnyílt a nemzeti újjászületés útja. Az azóta eltelt években a Szovjetunió és Magyarország közötti barátság és együttműködés megbízhatóan szolgálja a két ország népeinek érdekeit. Napjainkban a szocialista rend alapelveinek azonossága mellett az a felismerés is egyesit bennünket, hogy elkerülhetetlen a szocializmus határozott megújítása. Az internacionalista szolidaritásra, az egyenjogúságra, a kölcsönösségre, az egymás sikereiben való érdekeltségre támaszkodva a szovjet—magyar kapcsolatoknak olyan új minőséget adhatunk és kell adnunk, amely megfelel az országaink fejlődése szempontjából életbevágó fontosságú igényeknek. _ Ezen a nevezetes napon kívánunk Önöknek, kedves elvtársak; és valamennyi magyar dolgozónak boldogságot, békét és felvirágzást. * * * Grósz Károly, Straub F. Brúnó és Németh Mikjós választáviratban köszönte meg Mihail Gorbacsov- nak, á Szovjetunió Kommunista Pátija Központi Bizottsága főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének és Nyikolaj Rizskovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének a magyar vezetőkhöz eljuttatott üdvözletét A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa nevében köszöne- tünket fejezzük ki a hazánk felszabadításának 44. évfordulója alkalmából küldött üdvözletükért és jókívánságaikért, E napon tisztelettel és kegyelettel idézzük fel a hazánk szabadságáért életüket áldozó. szovjet hősök emlékét és a barátság érzéseivel köszöntjük a szovjet népet. Ma hazánk felszabadulás utáni történelmének fontos fordulópontjához érkezett. Az 1945 utáni évek lendülete és elszántsága példát és erőt ad a mai nemzedékek számára is. A magyar történelem értékeire építve a korszerű, hatékonyan működő, humánus szocialista társadalom megteremtésén dolgozunk. Törekvéseink következetes megvalósításához kedvező nemzetközi hátteret biztosít, hogy a szovjet átalakítási politikával alapvetően azonos irányban keressük a szocialista társadalmi berendezkedés megújításának útjait. . Az elmúlt több mint négy évtized során az élet minden területére kiterjedő kapcsolatrendszer alakult ki, amely az együttműködés ezernyi szálával köti össze országainkat, népeinket és pártjainkat. Magyarország számára alapvető fontosságú a Szo vjetunióhoz fűződő szövetség, az egyenjogúság és a kölcsönös előnyökön alapuló viszony dinamikus fejlesztése. Érdekeltek vagyunk abban, hogy kapcsolatainkat—a múlt minden terhétől megszabadítva korszerűsítsük. Pártunk, a magyar közvélemény nagy rokonszenvvel és bizakodással követi a Szovjetunióban a szocialista rend potenciális lehetőségeinek feltárására és humánus jellegének kibontakoztatására, a szovjet nép jólétének emelésére irányuló tevékenységet. Támogatjuk az áj szovjet külpolitikai gondolkodást, tevékenyen részt vállalunk a nemzetközi életben kibontakozó kedvező tendenciák továbbvitelében és visszafordíthatatlanná tételében. Szívből kívánunk további sikereket a Szovjetunió 'Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének, a Szovjetunió MinisztertanácsánakI a Szovjetunió népeinek az átalakítási politika, a szocialista társadalmi rend megújításának útján. (MTI) Grósz Károly Záhonyban és a Kárpátalján .(Folytatás az 1. oldalról.) érzelmek felkorbácsolására. Ez ellen fellépni mindnyájunk közös kötelessége, tudva persze azt is, hogy ma nálunk a nacionalizmus ellen fellépőket nagyon hamar éri a magyarság elárulásának a vádja. Ez a hamisítás azt a tényt igyekszik elpalástolni, hogy aki nacionalizmussal játszik, az tudatosan teszi ezt, de akinek a hangulatát ennek a révén befolyásolják, az többnyire nincs ezzel tisztában. Miközben Európához akarunk felzárkózni, nem engedhetjük meg, hogy ilyen jelenségek hazánk hírnevén a legkisebb foltot is ejtsék. Ezért is nagyon fontos erőink számbavétele, összefogása és a feladatok közös vállalása. Hiszem, hogy pártunk rövid távú programja megvalósítható, és nem csupán óhajokat fogalmaz meg. Látogatás Kárpátalján Grósz Károly útja először Ungvárra vezetett. A megyei pártbizottság székházában a megye vezetői adtak tájékoztatást a kárpátontúliak életéről, munkájáról. Elmondták, hogy a látogatást első lépésnek tekintik a Mihail Gorbacsov és Grósz Károly találkozóján elhatározott feladatok végrehajtásának útján. Grósz Károly ezután az Ungvári Állami Egyetemet kereste fel. Gratulált az eredményekhez, és ajándékként egy videokészüléket, valamint tizenkét, a magyar történelemmel, zenével, tájegységekkel foglalkozó videokazettát nyújtott át vendéglátóinak. Látogatásának emlékeként az MSZMP főtitkára baráti szavakat jegyzett be a tanszék vendégkönyvébe. Helyi idő szerint már 17 óra is elmúlt, amikor Grósz Károly megérkezett a területi pártbizottság politikai képzési központjába, ahol nagygyűlésen találkozott a terület járásai, Beregszász, Nagyszőlős, Munkács és Ungvar munkásainak, szövetkezeti dolgozóinak és ifjúsági szervezeteinek mintegy 700 képviselőjével. A területi pártbizottság első titkárának megnyitója után Grósz Károly mondott beszédet. :— Kárpátalján évszázadok óta élnek együtt magyarok, ukránok, oroszok, szlovákok, románok és más nemzetek fiai. Viszonyukat gyakran rontotta a nemzeti önzés, az előítéletek, a környező országok uralkodó köreinek nacionalista politikája. A szocializmus törté- nelmi lehetőséget teremtett a nemzetiségi problémák megoldására, hiszen megszüntette a kizsákmányolást, esély- egyenlőséget hirdetett a nemzetiségeknek és egyéneknek egyaránt. Tapasztalatból tudjuk azonban, hogy e folyamat hosszú és nehéz. Kárpátalja, az Önök, az itt élő nemzetiségek hazája, nekünk, magyaroknak is drága. Az itt élő mintegy 170 ezer magyar sorsa fontos számunkra. Elvi politikánk alapján valljuk: nekünk is segíteni kell a hazánk határain kívül élő honfitársaink magyarságának „újratermelését”, érdekeinek érvényesítését. Meggyőződésmik, hogy a nemzetiségek olyan stabil híd szilárd pilléreit jelentik, amelyek a népek, nemzetek közeledését könnyítik. Ebben a szellemben folytatjuk elvi politikánkat, ennek jegyében segítjük a hazánkban élő nemzetiségek nemzeti létéhez szükséges minden feltétel megteremtését. Ebben a hitben utasítjuk el a nacionalizmus, a magyarság értékeivel való kérkedés minden formáját, s támogatjuk a népek barátságának ügyét. Hazánk viszonya szomszédaihoz tiszta és egyértelmű. Önök jól tudják: a Magyar Népköztársaságnak nincs területi követelése egyetlen szomszéd országgal szemben sem — jelentette ki a főtitkár. — Az összekötő elemeket és nem a különbségeket, az együttműködést és nem a szembenállást keressük, a jószomszédi viszony, a baráti együttműködés a célunk. Közös érdekünk, hogy Európa e részén ne legyenek konfliktusok, népeink békében, biztonságban, jólétben éljenek. A Szovjetunió a jövőben is fontos szerepet játszik a magyar gazdaságban — szögezte le az MSZMP főtitkára. — Tudnunk kell azonban azt is, hogy a négy évtized alatt kialakult együtt- működési modell ma már nem elégíti ki azokat a megnövekedett igényeket, amelyeket a műszaki-tudományos haladás, a világgazdasági folyamatok támasztanak országainkkal szemben. Önök itt, Ungváron napról napra figyelemmel kísérhetik: mi történik Magyarországon. Hazánk fejlődése fontos Fordulóponthoz érkezett. Ha korszerűbbé tesszük a gazdaságot, a társadalmat, akkor sikerül felzárkóznunk a világ élvonalához. Ha nem, úgy konzerválnánk örökölt gondjainkat, lemaradnánk a nemzetközi gazdasági, műszaki-tudományos versenyben. A tét nagy. Annak tudatában kell cselekednünk, hogy nemcsak a magyar nemzet jövőjéről van szó, de^ eredményeinkkel barátaink, a szomszédos népek sorsának alakulására is befolyást gyakorolunk. A Magyar Szocialista Munkáspárt programja egyértelműen kimondja: Magyarország jövője a szocializmus, s az ahhoz vezető út a stabilitás megteremtésén, a politikai és gazdasági reformok dinamikus folytatásán át vezet. A párt programja reális. Az egész nép érdekeit fejezi ki. A párt képes a társadalmi átalakulások élén haladni. Nyitott a kritikára, kész befogadni minden új gondolatot, amely hazánk sorsát jobbra fordíthatja. Meggyőződésünk, hogy vezető társadalmi es politikai erő leszünk a jövőben is. A garancia érre a munkások, a parasztok, az értelmiség túlnyomó többségének támogatása, az MSZMP sok évtizedes tapasztalatai, a párt megújulása. Támaszkodhatunk mindazokra az eredményekre, amelyeket hazánk, népünk az elmúlt évtizedekben minden gond és probléma ellenére elért, s amire jogosan lehet büszke — mondta végezetül, majd a találkozó emlékéül átadta vendéglátóinak Petőfi Sándor szobrát. . Az MSZMP főtitkára ezután II. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona egykori lakóhelyét, Munkács várát kereste fel, majd a program utolsó állomása Beregszász volt. Megemlékezések, x koszorúzások országszerte (Folytatás az 1. oldalról.) KECSKEMÉT A megyeszékhelyen reggel 9 órakor a Budai úti hősi temetőben a kecskeméti pedagógus-pártbizottság, a baromfifeldolgozó vállalat, a Dutep és a Kecskeméten állomásozó szovjet csapatok képviselői helyezték el az emlékezés virágait a felszabadító harcokban mártírhalált halt katonák emlékművénél. A városközpontban először a Május 1. téri, majd a Szabadság téri emlékműnél került sor koszorúzás! ünnepségre, ahol az MSZMP megyei és városi bizottsága nevében dr. Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára és dr. Boaoczky László, az MSZMP városi bizottsága első titkára, a megyei tanács és Kecskemét megyei városi tanácsa nevében dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke, dr. Adorján Mihály, Kecskemét megyei város tanácselnöke és munkatársaik helyezték el az emlékezés koszorúit. Ugyancsak lerótták kegyeletüket a megyei, városi tömegszervezetek, valamint a fegyveres erők és testületek — köztük a szovjet déli hadseregcsoport ideiglenesen hazánkban állomásozó alakulatának képviselői is. * BAJA A ragyogó napsütés az emberek százait csalogatta ki a bajaiák kedvenc sétahelyére, a Déri-kertbe. Pontosan 10 órakor feszes vigyázzmenetben vonult fel a helyőrségi díszszázad, majd felhangzott a magyar és a szőriét himnusz. A szovjet hősi emlékműnél a fegyveres testületek képviselői álltak díszorséget. Elsőként a városi pártbizottság nevében Várnagy István, az MSZMP Baja Városi Bizottságának első titkára helyezett el koszorút, majd a veteránok következtek. Az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport bajai helyőrsége után a városi tanacs dolgozói, dr. Kincses Ferenc tanácselnökkel az élen, helyezték el a kegyelet virágait. A fegyveres testületek megemlékezése után a Hazafias Népfront, a KISZ, az MHSZ és a városi úttörőelnökség tiszteletadása következett. * A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa hazánk felszabadulásának 44. évfordulója alkalmából kitüntetéseket adományozott az állami és a társadalmi élet különböző területein dolgozóknak, valamint a fegyveres testületek tagjainak. A kitüntetettek egy csoportjának Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács Elnöke a Parlament kupolatermében nyújtotta át az elismeréseket. Az ünnepségen megjelent Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. Hazánk felszabadulásának 44. évfordulója alkalmából, kiemelkedő művészi tevékenysége elismeréseként a Magyar Népköztársaság Rubinokkal Ékesített Zászlórendje kitüntetést Fischer Annie háromszoros Kossuth- díjas zongoraművész, a Magyár Népköztársaság kiváló művésze; kiemelkedő irodalmi munkássága elismeréseként a Magyar Népköztársaság Babérkoszorúval Ékesített Zászlórendje kitüntetést Képes Géza költő, műfordító (betegsége miatt távolmaradt); kiemelkedő művészi tevékenysége elismeréseként a Magvar Népköztársaság Babérkoszorúval Ékesített Zászlórendje kitüntetést Tolnay Klári kétszeres Kos- suth-díjas színművész, a Magyar Nép- köztársaság kiváló művésze; kiemelkedő művészi tevékenysége elismeréseként a Magyar Népköztársaság Zászlórendje kitüntetést Gábor Miklós Kossuth-dijas színművész, a Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze; és kiemelkedő irodalmi munkássága elismeréseként Károlyi Amy költő, műfordító kapta. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT Magyarország—Svájc 3:0 (2:0)
