Petőfi Népe, 1989. április (44. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-27 / 98. szám

Ez már történelem! Kecskemét 1919 és 1939 áprilisában ÖSSZEÁLLÍTÁS KECSKEMÉTRŐL - NEM CSAK KECSKEMÉTIEKNEK - 1989. ÁPRILIS ELSŐSORBAN AZ UTOLSÓ FÉL ÉVSZÁZADRÓL TÁJÉKOZTAT Kecskemét vázlatos bibliográfiája 1919 Tormássy István m. kir. rendőr­tanácsos a Belügyminisztériumnak küldött részletes jelentésében fel­dolgozta a Kecskeméten 1919-ben történteket. Hitelesnek mondható leírásából pontosíthatjuk, hogy mi történt 1919 áprilisában a város­ban. „Kecskeméten a munkás-katona és földműves tanácsba a lakosság számaránya szerint kétszáz tagot kellett választani. A választás 1919. évi április hó 7-én, hétfői napon ejtetett meg. E napra általános munkaszünetet hirdettek. A Szava­zás mind a négy szavazatszedő bi­zottság előtt egyszerre és egyidő- ben, reggel 8 órakor vette kezdetét és délután 4 óráig tartott. A válasz­tási eljárás a legnagyobb rendben folyt le. A hivatalos lista járt kézről kézre, mely Varacsi László és Do­bos János munkások neveivel kor­rigálva győzelemre is jutott. Leadatott csaknem 7.000 szava­zat, amelynek összeolvasása a késő esti órákba benyúlt. A szovjet első ülését 1919. évi április hó 11. nap­ján d.u. 5 órakor tartották. Az ülé­sen Lugosi István elnökölt, akinek megnyitója után dr. Budai Dezső direktóriumi tag ismertette a Direk­tórium eddigi működését. A beszá­moló felett élénk vita alakult ki. A vitában résztvettek Dondó, Sza­bó, Fehér, Simon, Tóth és Lestár nevű munkásvezérek, egyrészt kri­tikát gyakorolván a Direktórium működése felett, másrészt a jövőre vonatkozó javaslataikat terjesztet­ték elő. A vita lezárása után a járási és megyei tanácsok megválasztásá­ra került sor. Az Építési 'I )irektórium hatáskö­rébe tartozott a város területén be­lül rebonyolítható összes építkezési munkálat, minők: épületek tataro­zása, átalakítás, új közcélú vagy la­kóházak építése, a városi utak kar­bantartása és kiépítése, utak, csa­tornák, vízvezetékek, stb. létesítése. Kormányzótanácsi biztos. A pro­letáruralom egész tartama alatt két kormányzótanácsi biztos működött Kecskeméten. Az első megbízott Sinkó Ervin, aki mint a szegedi ter­rorszázad parancsnoka 1919. évi május hó 2. napján, kerül Kecske- métre, s az akkori zavaros helyi álla­potokra tekintettel, a Tanácskor­mány által elsőben katonai diktá­tor-városparancsnokká neveztetik ki. Sinkó Ervin a kommunista­bolsevik eszméknek törhetetlen hí­ve, apostola volt, mint tehetséges proletár író a polgári társadalom irányában emberies kíméletet tanú­sító, és' akként gondoskodó prole­tárvezér volt — így Tormássy — hogy a proletár társadalmat nem ki­irtani, de szervezni és meggyőzni kell... Sinkó Ervin agitálása sokat segített a helyi proletáriátus és a Ta­nácskormány helyzetén.”» 1939 Az Ügyvédi Kamara vitéz Már­kus Ferenc dr. elnökletével megtar­tott közgyűlésén Máté József dr. ismertette a nagy gonddal összeállí­tott évi jelentését, amely az ügyvé­dek jelenlegi helyzetét vázolta meg­lehetősen sötét színekkel. (Kecske­méti Lapok, 1939. április 2.) • A gazdatársadalom hetek óta tü­relmetlenül várja már a földmű­velésügyi minisztérium döntését a szerződéses paradicsom idei árának megállapítására. Amint értesül­tünk, a döntés most megtörtént, a földművelésügyi minisztérium kö­zölte az érdekeltekkel, hogy a gyá­rak vidéken 4,3 filléres áron kötele­sek átvenni a szerződéses paradi- csomot. (április 2.) Új építkezés megindítását tette lehetővé a Népbank érdekeltségé­hez tartozó Egyesült Gőztéglagyár, amely a Nyirádi örökösök Arany János utcai házát megvásárolta, az épületet lebontatja és helyére háromemeletes házat épít. Föld­szinten nyernek elhelyezést a Nép­bank hivatali helyiségei. „... Családvédelmi intézkedése­ket, gyermekmentési és minőségja­vítási törekvéseket nem lehet és nem szabad eltenni alkalmasabb, békésebb időre — írja az április 16- ai A holnap katonájáért című ve­zércikk. —- Itt a ma parancsol és a ma parancsának megtagadását a holnap tragikusan megkeserüli. Kecskeméten ma egy régen vajúdó kérdés került újra napirendre. A gyermek városának gyenge, vér­szegény, rosszul táplált gyerinekei- nek nyaraltatási, tervszerűbb gon­dozási kérdése. Még nem alakult ki végleges megoldás, de az bizonyos, ezt a kérdést napirendről levenni nem szabad, hanem intézményesen kell megoldani a város-és a társada­lom lendületes összefogásával. Hisszük, hogy egy komoly meg­mozdulás hathatós támogatása elől az állam sem térhet ki. Ehhez Kecs­kemétnek feltétlenül joga van.” (Kecskeméti Lapok, 1939. április 16.) Az idegenforgalom első fecskéje érkezett meg húsvétkor Bugacra hét autóbusszal. Németek, lengye­lek, olaszok, svédek, angolok és norvégek jöttek el á világhíres pusz­tára. Az első kiránduló csoportot Hajnóczy Iván dr. tanügyi főtaná­csos köszöntötte a városháza köz­gyűlési termében. (Kecskeméti La­pok, 1939. április 16.) A Bánk bán B. E. (Bajtársi Egye­sület) tisztújítása. A Turul Szövet­ség Bánk bán törzse Kiss Bertalan dr. kerületi vezér elnökletével tiszt­újító toborzást tartott. A dominusi új törzsfő Sághy József dr. ügyvéd lett. II. törzsfő Mester László a Gazdasági Egyesület titkára, állo­mányvezető Eördögh József tisztvi­selő, kincstáros Szörényi Ferenc ál­latorvos, íródeák Bot Éndre tanár, nádor Sárkány Imre dr. orvos, Gyulaszék: Szarvas András dr. egyetemi m. tanár, orvoskamarai elnök. Mares Géza árvaházi igaz­gató, Damó Zoltán th. főmérnök, Berkes Gyula mezőgazdasági középiskolai igazgató, Németh Gyula dr. orvos, Számvizsgáló bi­zottság: Arday László, Prém József, Gyenes Bertalan földbirtokos. Az Árvaház felügyelőbizottsága Kiss Endre dr. főispán elnökletével megtartott ülése őszinte hálával vett búcsút Fáy István Pest-megyei főispántól és feleségétől, akik utol­jára voltak jelen a bizottság ülésein. Fáy István mint Kecskemét főis­pánja mindenkor megértéssel látta el a felügyelő bizottság elnöki tisz­tet.” (Kecskeméti Lapok, 1939. áp­rilis 23.) Egy dinamikusan fejlődő középvá­roshoz illően most már van legalább válogatott bibliográfiája Kecskemét­nek, hála a Magyar Tudományos Aka­démia Szociológiai Kutató Intézete Di­namikusan fejlődő középvárosok tár­sadalmi és urbanisztikai szerkezete cí­mű kutatási témájának. Lisztes László a lehetetlent kísértet­te, amikor 635 tételben, pontos név- és tárgymutatóval közzétette a városra vonatkozó fontos, jellemző könyvek, tanulmányok, cikkek, kéziratos művek jegyzékét. Mit mutat a tükör? Bár kevesebbet írtak megyeszékhe­lyünkről, mint a nagyobb, jelentéke­nyebb egyetemi városokról, de így is sokirányú, sokszínű, értékes Kecskemét helytörténeti irodalma. Sajátos fejlődé­se, polgári-paraszti demokratikus múltja, kertészeti kultúrája, több nagy szülötte révén valóságos helyzeténél, lélekszámánál, bizonyos értelemben gazdasági teljesítményeinél nagyobb érdeklődést keltett. Növeli a bibliográfia értékét, hogy összeállítója önálló kiadványokon, szakfolyóiratok tudományos publiká­cióin, gyűjteményes kötetek tanulmá­nyain kívül heti- és napilapcikkeket, kéziratos szakdolgozatokat is felvett irodalomjegyzékébe. A Népszabadság­ban közölt írásokból válogatott a leg­többet, félszázat. A Népszavából 32, a Magyar Nemzetből 19, a Magyar Hír­lapból csupán 17 cikkre hívja fel a fi­gyelmet. Számos, tudományos igényű, a vá­ros alaposabb megismeréséhez nélkü­lözhetetlen információkat tartalmazó vagy áttekintő, összefoglaló jellegű írás jelent meg a helyi időszaki kiadványok­ban. Ezekből elenyészően kevés található a szociológiai intézet kiadványában. Miért? A Petőfi Népe munkatársainak más lapokban közölt publikációiból már bőkezűbben válogatott a bibliog­ráfus. Amikor Ferenczy Józsefet díszpol­gárává fogadta Kecskemét városa, az ünnepélyes fogadtatást nemcsak a szo­kásos udvariassági üdvözlésekre hasz­nálták föl a jelenlévők, hanem komoly üzleti tárgyalásokra is. A Piramis Kis­szövetkezet elnökét például a tolmács­nő így mutatta be a kitüntetettnek: — íme, az építési vállalkozó. Szem- és fültanúja voltam beszélge­tésüknek, amiből akkor az tűnt ki: no­ha az alapkő-letételi ünnepség lezajlott, bizonyos kérdések még nincsenek meg­nyugtató módon elrendezve. Ezt köve­tően országos sajtótájékoztatón úgy in­formálták a nagyközönséget, hogy a kecskeméti SOS-gyermekfalu kivitele­zője egyáltalán nem a Piramis Kisszö­vetkezet, mert — ahogyan elhangzott — ők állítólag 20 millióval többért vál­lalták volna a munkát. : pl Elmondhatom-e én is a vélemé­nyemet? — kérdezte a Piramis elnöke, dr. Andrássy Ákos, amikor fölvilágosí- tást kértem a történtekről. A válasz: természetesen. íme most az üzleti leve­lek alapján az SOS-gyermekfalu építé­sét megelőző sztori. 1988 júniusában kért fővállalkozói ajánlatot az SOS Gyermekfalu Magyar- országi Egyesülete a Piramistól. Kulcs­rakész állapotban 1989. VIII. 20-át je­lölték meg határidőül, amire a Piramis válasza (július 8-án) 130-150 milliós összeg volt, késedelem esetén havi 1 mil­liós bánatpénzzel. Ezt követően az SOS prekvalifikációt hirdetett, erre több cég válaszolt^ (Dutép, Bácsépszer, Hajdú Megyei ÁÉV, Piramis). A Bácsépszer ajánlata 142 millióra, a Piramisé 109 vagy 135 millióra szólt, de ezek a föl­használt anyagok különbsége miatt nem összevethető összegek. (A Piramis számára a munka túl nagy falat lett vol­na: négy másik kisszövetkezettel együtt dolgozták ki közös ajánlatukat.) A jegyzőkönyv 1988. augusztus 19- én azt rögzítette, hogy az SOS Gyer­mekfalu Országos Egyesület és a Pira­mis Kisszövetkezet a „kecskeméti SOS- gyermekfalu építésére előszerződést kötnek 100 millió forint keretösszegig” jelen volt Púja Frigyes elnök, Vájná Gábomé ügyvezető titkár. Augusztus 23-án a kecskeméti városházán készült emlékeztető is hasonlóan fogalmaz: „megbízzuk Önöket a Kecskeméten felépítendő SOS-gyermekfalu fővállal­kozói kivitelezésére”. Az előszerződés tervezetét szeptem­A város társadalma A kiadványban előforduló adatok pontosak. Néhány kivétellel ugyanez mondható el a címleírásokat kiegészítő ismertetőkről. Szerkezete alkalmas az összegyűjtött anyag csoportosítására, de azért vitatható némely megoldás. A munkássághoz és az értelmiséghez hasonlóan miért nem kapott külön al­csoportot a parasztság? A válogatás váltakozó színvonalú. Eléggé teljes a városról általában (könyvek, kéziratok) tudósító rész. Á szőlő-gyümölcs termelés fejezetből hiányolom GesztelyLNagy László, Bog­nár Károly, Kocsis Pál több írását, öz­vegy Kocsid Pálné visszaemlékező kö­teteit. Még egy vázlatos, a hangsúlyt az utolsó fél évszázadra helyező bibliográ­fiából sem hiányozhat a kecskeméti munkásmozgalom megalapítójáról, Vágó Béláról rendezett tudományos emlékülésről készített kiadvány. Cél­szerűbb lett volna, ha A magyar mun­kásmozgalom Bács-Kiskun megyei harcosait bemutató életrajzgyűjtemény második, bővített, javított kiadását ve­szi föl az irodalomjegyzékbe összeállí­tója. Gazdaság, kultúra A mezőgazdasági üzemekről sokkal többet tud, aki ismeri a Bács-Kiskun megye élelmiszer-gazdaságának 25 éve című — valamennyi kecskeméti terme­lőszövetkezetet ismertető — kiad­ványt. Hiába kerestem a hasonlóan alapvető Bács-Kiskun megye gazdasá­gi és kommunális fejlődésének 25 éve című, 600 nagy alakú oldalt tartalmazó kötethez. A közoktatás alcsoportból kimaradt a Petőfi Sándor Általános Iskola jubi­leumi évkönyve. Hiányoznak a népzenei találkozók kiadványai a közművelődési publikáci­ók <£alMÍx]lásá)^3áxiE^yetlen',átalás' Serb bér 2-áig kell elküldeni Pestre (elkül­dik), ám ezt az SOS már nem' írta alá. A Műszaki Egyetemen tartott terv­egyeztető tárgyaláson az SOS képvise­lője kétségeinek ad hangot a Piramis szavahihetőségét illetően, amire a Pira­mis válasza az OKHB-tól 10 millió fo­rintos előleg-visszafizetési garancia, és vagyonnyilatkozat az építésben részt vevő cégek helyzetéről (25 millió forint). — Szeptember 8-ára alapkő-letételi ünnepséget hirdettek, ám a terület ek­kor még nem volt előkészítve, a szüksé­ges munkákat mi végeztük el, kerítést készítettünk, meg amit kell — sorolja dr. Andrássy Ákos, akinek csak októ­ber elején támadtak komoly kétségei. Púja Frigyesnek írt levelében ezeket ki­fejezésre is juttatta: „félő, hogy tervek, szerződés hiányában az elképzelt 1988. évi indítás, anyagbeszerzés» téli munka­végzés biztosítása elmarad”. Választ nem kapott, ezért — október 31-én — a frissen díszpolgárrá avatott Fe- renczynek panaszolta el gondjait. A díszpolgár Pújának ír levelet, s no­vember 14-ére újabb egyeztető megbe­szélést hívnak össze. — A korábbi'megbízással ellentét-- ben nem kíván fővállalkozói szerződést kötni az SOS, mert az építkezést beru­házóval kívánja lebonyolítani — ösz- szegzi a történteket a Piramis elnöke. December 5-én egyébként Púja Fri­gyes aláírásával olyan újabb levele) kapnak, amiben szó szerint ez olvasha­tó: „az SOS Gyermekfalu Magyaror­szági Egyesülete konkrét ígérete­ket, ... semmilyen vonatkozásban nem tett...” Az események innentől kezdve föl­gyorsulnák, belép — beruházóként — a dunaújvárosi székhelyű Épinvest, mely, mintha eddig mi sem történt vol­na, a teljes kivitelezői munkákra újabb ajánlatot kér. — A Piramis ajánlata 164 millió fo­rintra és 18 hónapos átfutásra szólt, a Vízmű—Bácsépszer—Dutép ajánlat 145 millióra, de úgy, hogy a belsőépíté­szeti munkákra csak később nyilatkoz­nak — veti össze a két összeget dr. Andrássy Ákos. Az akkori jelek szerint az Épinvest- nek tetszett a Piramis ajánlata, mert dr. Kerek András igazgató február 3-ai le­velében azt írta: „amennyiben a befeje­zési határidőt 1990. V. 31-éré módosít­ják, a vállalási összeget minimum 20 millióval csökkentik, vállalják a gene­található az országban legelsőként megjelent városi műsorfüzetre, a kecs­kemétire. Keveset tud meg a megye- székhely irodalmi életéről, alkotóiról, aki e bibliográfia alapján tájékozódik. Helye lett volna e résznél a Kecskemét megértését segítő Németh László- cikkeknek, legalább közvetve emlitőd- hetne Sántha György, Pintér Lajos, a Katona József Társaság jelenbe nyúló története. Illyés, Weöres, Veres Péter és mások kötődéseiről nincs utalás, de be­soroltatott jelentéktelen glossza. (Ká­tyúban az irodalom szekere.,.) Hä értékek feltárójának is tekintem a bibliográfiát, akkor érthetetlen a Né­meth Antal, Seregi László és leginkább Ruszt József nevével jelzett időszak mellőzése a színház alcsoportban. Ez azért is furcsa, mert Rusztnak kiváló sajtója volt. Röplabda igen, cselgáncs nem Amennyire dicséretes, hogy a sportot bemutató részben bő helyet kaptak si­kersportágak (röplabda, sakk, fogat­hajtás, gokart), annyira érthetetlen a labdarúgásra, a magyar bajnokot is termő birkózásra, atlétikára, ökölví­vásra, cselgáncsra vonatkozó utalások hiánya. Kevés szó esik az egyesületek­ről, pedig az egyikről, a helyi sportéle­tet is áttekintő bevezetővel, könyv is megjelent. A kábeltévéről tudósító írások felvé­tele már a holnap felé tágítja az iroda­lomjegyzéket. Mégis méltánytalanul kevésnek vélem a hagyományos sajtó­val foglalkozó írásokra hivatkozó uta­lásokat. Legalább a kéziratos műveknél fel kellett volna tűntetni a lelőhelyet. Az említett — elsősorban a teijedel- mi korlátokból adódó —• hiányok mi­att ezért a bibliográfia címében szerep­lő vázlatos jelző a kívánatosnál jellem­zőbb az MTA-kiadványra. 1 iüZstiiiiJi Heltai Nándor rálkivitelezői szerepkört, így lehetőség van arra, hogy a munkát önöknek ad­juk”. Ezt a szakmában feltételes meg­rendelésnek hívják. Jk|3s Bevontuk az Épsziszt, beadtuk újabb ajánlatunkat 143 millió forintra, amiben 6 millió rögzített tartalék volt. 1990. V. 30-ai határidővel — mire az Épinvest a vízművel szerződött le 145 millióért, és a sajtótájékoztatón azt kürtölték világgá, hogy mi akartunk ennél 20 millióval többet kérni. - A Piramis elnökének hangjából harag és értetlenség cseng ki. A harag azóta sem apadt: történt, ami történt, a Piramis végzett munkát (az alapkőletétellel kapcsolatban), erre pénzt áldozott — ám az SOS ma már ott tart, hogy egyáltalán nem akar sem­mit se fizetni. — Mással is megtörtént már, hogy elesett az üzlettől, de vajon konkrét káruk van-e? Dr. Andrássy Ákos: — A tervezés idején minden más munkát elutasítot­tunk, így most sokkal.rosszabb munká­kat kell elvállalnunk. Jelentősebb azonban az erkölcsi veszteségünk. Vé­gül is azt hiszem, aligha fordult még elő, hogy letetetik egy céggel az alapkö­vet, utána pedig a megbízók veszik a kalapjukat. Az SOS-gyermekfalu épül. Lesz hársfaburkolat, műkövezett járda, alá­pincézett kerékpártároló és sok más. — Kecskeméten sok mindent beszél­nek, politikai nyomást, egyebeket: vé­gül is ez presztízsberuházás. Önöket próbálták-e befolyásolni? — kérdez­tem telefonon dr. Kerek Andrástól, az Épinvest igazgatójától. — Nem. Üzleti szempontok szerint döntöttünk. Számunkra egy nagyválla­lat nagyobb garancia, mint egy kisszö­vetkezet — hangzott a válasz. — Hogyan kommentálná azt, ami történt? Dr. Andrássy Ákos: —Nézze, tavaly nyáron még föl sem vetődött, hogy egy kisszövetkezet nem kaphat ekkora- munkát. Azóta azonban történt egy s más, nem csak a politikában, a gazda­ságban is. — Mi történt? — Mi? Megkezdődött égy szabályos visszarendeződési folyamat. És az építkezés is megkezdődött. Legalább van valami, aminek — ha fenntartással is — örülhetünk. Ballai József LAPSZÉL PETÚNIA ÉS TSAI Folyik a kecskeméti parkok felújítá­sa, telepítése,, a virágok kiültetése. A városgazdálkodási vállalat dolgozói több mint 1,2 millió négyzetméter parkfelületet tartanak karban, végez­nek fásítást, esetenként egész fasorok beültetését. Az idén 25-26 ezer darab egynyári és 40 ezer kétnyári virágpa­lántát ültetnek ki. Városunkban igen kedvelt a Kékgolyó-agerátum, a petú­nia, a begónia és a szalvia, ezek adják tehát a parkfelületek díszítő színeit. A Kossuth téren befejezték a fenyők felújítását, a Rákóczi úton, a Nagykő­rösi utcában és az Akadémia körúton befejezték a hiányzó fák pótlását. A Dózsa György úton új fasort alakí­tottak ki, a Trombita utca és a Zimay utca képéhez hasonlóan. BEZÁRTA KÉPESBOLT A város új boltjainak sorában első­ként nyitott a hónap elején a Március 15-e utcában a presszó, a Kristály téren a fagyizó, a Mikszáth Kálmán utcában a zöldség-gyümölcs bolt. Az Ady End­re utcában egy lakásfelszerelési üzlet váija a vevőket, a Mária utcában pedig két használtcikkbolt. A Népi Iparmű­vészeti Múzeumban egy kis alapterüle­tű üzletben népművészeti termékeket kínálnak a múzeum látogatóinak. A Dobó körúton lévő Képesbolt be­zárt, a helyére az OTP költözik. A vá­rosi tanács illetékesei abban remény­kednek, hogy akad vállalkozó a meg­szűnt üzletben kínált cikkek árusításá­ra. KEMPING — HAT HÓNAPIG A hírős város kempingje alig néhány nappal ezelőtt nyitotta meg kapuit, máris sok a visszatérő vendég: főként Hollandiából, Ausztriából és az NSZK-ból. Most is huszonöt, négysze­mélyes bungaló és mintegy száz elekt­romos csatlakozóval felszerelt lakóko- csi-beállóhely és további sátorverésre alkalmas hely várja az ide érkezőket A külföldi vendégek közül többen in­nen járnak a Balatonra (!), mivel né­hány órás utazást szívesen vállalnak a kecskeméti kemping kényelméért. NEGYEDIK HETE \7. EISÖ HELYEN l a;re nagyobb ncps/cruscgnck ör­vendhet a kecskeméti Sikk együttes: a Rock gyermekei rádióműsorban a sza­vazatok alapján a Féltékenység évé cí­mű számukkal az első helyen állnak. Soron következő bemutatkozásuk áp­rilis 29-én, szombaton fél 10 órakor lesz a rádió Ász műsorában. Képün­kön az öttagú Sikk együttes. ÚJRA NYIT A DELICATES A városközpont kedvelt cukrászda- eszpresszóját, a Delicatest néhány hó­nappal ezelőtt bezárták, hogy az idén teljesen felújítva nyissák meg. A ven­déglátó vállalat több millió forintot meghaladó költséggel, saját karbantar­tó brigáddal és a Református Egyház asztalosbrigádja közreműködésével Fórián-Szabó Andrásné belsőépítész tervei alapján korszerűsítette az üzle­tet. Kialakították az „utcán át” kínált fagylalt árusitóíielyét, korszerűsítették a berendezést és spanyol gyártmányú, különleges kávéfőző gépet szerelnek fel. Tervezik, hogy a nyári hónapokban a cukrászda elé néhány asztalt is kihe­lyeznek a vendégeknek. CSIGA Újból megkezdte a csigafelvásárlást az Univer ÁFÉSZ Kecskeméten a Szolnoki úti telepen. A mintegy 4-6 hétig tartó akció keretében 28 millimé­ternél nagyobb, tiszta és ép héjú élő csigát vásárolnak fel, exportálják nyu­gati megrendelők számára. Á csigát gyűjtők általában 50-60 kilós tételekkel jelentkeznek, de akad, aki két és fél mázsát is | gyűjt, ad át. ■ A nagyobb mennyiséget gyűjtők számára jutalékot is helyeztek kilátásban a áfész felvásár­lói. Szerkeszti: Ballai József W. D. FEKETE SAROK Mióta választópolgár vagyok, először próbáltam országgyűlési képvi- selőmhöz fordulni közügyben, még a múlt évben. Kósa volt a képviselőm, felhívtam a telefonszámát, meg szerettem volna beszélni vele egy alkalmas időpontot, amikor fogad. Sajnos, pon­tosan a tragikus napon történt ez a hívás, a telefont a fia vette fel és közölte velem, hogy néhány órája elhunyt az édesapja. Ezt követően azt a tanácsot kaptam, hogy mivel a pótképviselö „beál­lása" nem megy olyan gyorsan, a megyei képviselőcsoport vezetőjéhez, Miskó elvtárshoz forduljak. Így is tettem. Az ügyben keletkezett irato­kat neki küldtem meg,'amit vele előtte telefonon megbeszéltem. Egy idő után visszaküldte az iratokat s közölte, hogy dr. Molnár Frigyes elvtárs mint pótképviselő elfoglalta a helyét, szíveskedjek vele tárgyal­ni, felvenni a kapcsolatot. A HNF segítségével ezt meg is tettem, s a múlt év végén fogadónapján felkerestem a pótképviselőmet. Szóban is megbeszéltük az ügyet és az iratokat is átvette Molnár elvtárs azzal, hogy eljár az ügyben és majd informál a> kérdésben. Közben mint az közismert — én is a lapokból értesültem róla —: lemondott a pótképvi­selő is. A megyei képviselőcsoport jelenlegi vezetőjével, dr. Bak elvtárssal beszéltem, hogy mi ilyenkor a teendő. Azt a választ kaptam, hogy 30 napon belül új választást fognak kiírni és majd az akkor megválasztásra kerülő új képviselőhöz forduljak. A HNF városi bizottságán ellenben úgy tájékoztattak, hogy az új választást központilag fogják kiírni, elrendelni. Jelenleg tehát nincs képviselőm (körzetünk valamennyi választópolgá­rának se). Lehet, hogy peches ember vagyok? Egyszer akartam a képvi-, selömhöz fordulni, s akkor se sikerül? Szerintem, ha igen ritkán fordul is elő ehhez hasonló eset országosan, akkor is helyes volna a pótképviselö „előlépésekor" azonnal másik pót- képviselőt választani, mert ha nem, akkor ez történik, mint most történt velem (esetleg másokkal is), hogy rövidebb-hosszabb ideig nincs képvi­selőjük. Mező István Kecskemét Nincs SOS-gyermekfalu botrány nélkül?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents