Petőfi Népe, 1989. április (44. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-26 / 97. szám

1989. április 26; • PETŐFI NÉPE • 5 I rv m ÜH lehet íróasztal mellett kutatni, ha egy eredmény a gyakorlatnak használ, csak akkor van igazán értelme. Milyen új ötletek rejtőznek most az asztalfiában? — Sok. Van köztük olyan, amelynek a megvalósu­lása azt hiszem, sokáig álom marad. Aztán van olyan, ámít már félig-meddig meg is valósítottunk. Vigyázni kell, 'mert a borászat visszaesésével sokan álltak, áll­nak rá a gyümölcslevek gyártására, nagy a harc. Sze­retnénk valami nagyon jó ananászlével kirukkolni. Gondolkodunk azon is, hogy nem gyengébb minősé­gű, hanem olcsóbban előállított, így alacsonyabb árú termékekkel jelenjünk meg belföldön. Fel kell készül­nünk a bioitalok előállitására, hiszen itt van a rezisz- tens szőlőnk, az aszeptikus gyümölcsvelőt készítő so­runk. Ha csak azt mondom, hogy az idén már eddig harmincféle termékünkből küldtünk mintát külföld­re, azt hiszem elhiszi, hogy sok a dolgunk. Ezekre most várjuk a válaszokat, reménykedünk a megrende­lésekben. G. E. Eleink életéből Április: Szent György hava — Tavaszhó Földmívelés Ha más szükségesebb munkánk nincs, csépelünk: trágya kihordása, rétek megöntözése, szántás, boro- nálás, borsó és takarmány elvetése stb., mint a múlt hónapban; zab alá kijelölt földnek megmunkálása, ár­pának elvetése, a hol lehetséges, mint e hónap három első hetében történik. Lóherét zab vagy téli vete- mények közé, ha még nem vetet­tünk, elvetjük. Tavaszi len, kender, sáfrány elvetendők, valamint lencse is e hónap végével. Kert Az évelő virágok átültetése — folyvást. Gyümölcsfa nemesítés.. Szabadba vetni: holnapos retek, sporzinérát, — fejes és kehi káposz- táa magvakat; ültetni burgundi ré­pamagot. Törpe és felfutó borsót, babot, burgonyát, korai kukoríczát ültet­ni, vörös hagymát és pórét vetni. Gyümölcs fákra kulimászos szalma koszorú hangyák ellen derékon kö­tendő. Nem termő Gyümölcs fákat gyü- rüzéssel termésre izgatni, satnyákat pedig vízzel hígított ganéjlé és mar­ha vérrel öntözni. Szabadba vet­ni saláta és karalábimagot. Elrakott magzó konyha növénye­ket kertbe szét ültetni. — Cserebo­garat irtani, meleg ágyból kiültetni saláta, póré, s kehi káposzta palán­tát, ültetni uborka, tök és dinyét. Bé végezni a még hátra lévő vete- ményezést. Baromfi Pulykát ültetni 12 tojásra, kikéi 28-30 nap alatt, mellé adni enhi in­ni, különben ott döglik, el nem hagyja tojását, 2 éves legjobb ülő. Apró baromfit jó tartani kenyér- morzsával, dara aludt tejjel, köles kásával. Apró baromfinak eledelé­be csalánt keverni, egészséges és tápláló eledel. Időjárás: tapasztalati jegyzetek. Hogyha áprilisban igen jó idők jártak, rossz május következik, menydörgések nedves nyarat jelen­tenek. mikor a szivárványnak kék és sárga színei igen tisztán láthatók, s épek, párnapig szép tartós időre számíthatunk. Midőn napfelkelés­kor igen sok zöldes felhők vannak, nem sokára esőt járhatunk) Szint­úgy, midőn a szél sebesen délnyugat felé fú, s a mellett a melegség szo­kottnál nagyobb. Husvét körüli nedves idők rósz rozs aratást jelen­tenek. Ellenben hogyha a rozs ápri­lis végén már olly nagyra nőtt, hogy a varjú benne elrejtezhetik, akkor jó aratást várhatunk. Ha békák Szent Márk napja (április 25. Búza­szentelő!) megszólalnák, utána olly sokáig hallgatniok kell. Szép áprili­si idők jó aratást jelentenek. Régi kalendáriumok alapján közreadja: Bognár András Hamisítványokat — hamisítótól „Tessék, tes­sék!” — kínálja portékáját, egy hamisított Dali- képet Konrad Ku- - jau a galériájában, az NSZK-beli Stuttgartban. Ku- jau 1983-ban vált híressé és hírhedt­té az általa hamisí­tott Hitler-napló- val. Galériájában Rembrandttól T oulouse-Lautre- cig mindent árul. Igaz, most előre bejelenti: „Uraim, csalok!” (Telefotó — MTI külföldi képszer­kesztőség) % m wm, WtM A szexnek mondott tabu Amikor egy fiatalasszony feldühíti az anyósát, arra többnyire csak a kíváncsi szomszédság figyel fel. Ha a brit birodalom leendő királynéja okoz kellemetlen perceket a jelenlegi királynőnek, nos, ez már nemzet­közileg is számon tartott esemény. A világ kíváncsi. Ezért megtudhatta tehát, hogy Lady Diana egy orvosi kutatóintézetben tett látogatása során, az AIDS kapcsán az óvszerekről beszélt, különös tekintettel a brit börtönökben érvényben lévő szabályokra. Stílusosan azt mbndhat- juk, hogy felháborodásának adott hangot amiatt, hogy az AIDS terje­désének korában a brit börtönökben mereven betartják azt a régi rendelkezést, amely megtiltja, hogy az elítélteknek — Lady D. néven is nevezte az érintetteket —, a prostituáltaknak és a homoszexuálisok­nak óvszereket adjanak. Lady D. e váratlan állásfoglalása egyszerre jelent kihívást a belügyminiszterrel és az udvari hagyománnyal szem­ben. Az előbbinek most már javasolni kellene a börtönszabályzat módo­sítását. Az utóbbi azonban ennél is súlyosabb. Az udvari etikett szerint ugyanis a királyi család tagjai nyilvánosan nem beszélhetnek a szexről, az óvszerek kérdése pedig egyenesen tabu téma. vetélkedő Baján! . így is kiválóan érezték magukat a versengők és a nézők. Tíz hasonló alkalomra elegendő ötlettel szóra­koztatta a vetélkedőket Kerényi Péter, a kitűnő műsorvezető. Érde­kes ismeretekkel gazdagodhattak a kecskeméti és bajai főiskolások: Ügyes kérdések tudakolták, hogy jnennyire ismerik megyénk iparát, kultúráját. Volt a statisztikából és .saccolásból újított saccisztika, meg kellett hívni híres emberek névro­konát. Elhozták a kis Katona Józsi­kát, tiszteletét tette Petőfi Sándor, sőt, Rapcsányi László is. Este iramos labdarúgó-mérkőzés színesítette a programot. Az úgyne­vezett közéleti válogatott tagjai hiá­ba mozgatták meg fölös kilóikat is, kikaptak a diákcsapattól. Az új idők jeleként foghatjuk fel, hogy nem is nagyon bánkódtak a vereség miatt. „Sokan voltak kint, sokan ismertek meg bennünket.” Csak nem a közelgő választások­ra gondoltak? A pedagógiai szempontból is ta­nulságos vetélkedőn csak a Bajai Tanítóképző Főiskola maradt tá­vol. Ha minden igaz, két év múltán a Sugovica-parti városkában rende­zik meg a következő Bács-Kiskun megyei főiskolásvetélkedöt. Arra biztosan beneveznek. Heltai Nándor 1SÄ — Elmentem a papához. Az igazi papámhoz. — És? — Es, amikor ajtót nyitott, már pizsama volt rajta. —- No és? Hát már este lehetett, mire odaértél. — Jó, de mikor mondtam, hogy ott akarok aludni, azt mondta: várj egy kicsit —, s otthagyott az előszobában. Bement a szobába és én hallottam, hogy sugdolóznak. Szóval egy csaj volt nála. En meg nem vártam, hogy mit sütnek ki, eljöttem. — S egy kapualjban akartál éjszakázni? Hidegben? Egyedül? Tudod te, hogy ilyen kisfiúkra mennyi veszedelem vár? A gyerek nem szólt. — Tudod, mit? Most szétnyit­juk ezt a nyugágyat, van itt párna is, lefekszel és itt alszol. Nézd, jó meleg takaró is van — betakar­gatta a kisfiút. Reggel aztán együtt elmegyünk hozzátok és én beszélek a mamával. — Nekem mindegy — szólt hosszú szünet után a gyerek. Es ebben a két szóban annyi beletörődés, csalódás, keserűség volt, hogy elég lett volna egy fel­nőttnek is. Egész életre. Az úgynevezett hazai körülményekre hivatkoztak azok, akik annak idején kudarcot jövendöltek a Levi’Strauss (Budapest) Kft. Kiskunha­lasi Gyárának. Sok lesz a hiányzás, mondták, s ennek ezernyi oka van. A magyar dolgozó nő kénytelen otthon maradni a beteg gyerekével, mert nincs kire bízza. Kénytelen részt venni a háztáji gazdaság szezonmunkáiban is: a háztáji nélkülözhetetlen többletjövedelem-forrás a családban. S mert a magyar dolgozó nő leterheltebb, mint a legtöbb sorstársa a világon, ő maga is gyakran beteg. A kezdet a pesszimista jövendőmondókat látszott igazolni. Tavaly ősszel, pár hónapos tapasztalattal a hátuk mögött, a vezetők jogos aggodalommal Az értékítélet is amerikai? Keményfi Gézánéval először a Tex- coop/Kötőipari Vállalatnál találkoz-: tam. O volt a főmérnök. Beosztásának megfelelően — a magyar hagyomá­nyok szerint -í*tágas, szépen berende­zett, szőnyegezett szoba állt a rendelke­zésére. Nem kevésbé tágas, szépen be­rendezett, szőnyegezett titkárnői szo­bán keresztül lehetett hozzá bejutni. Most ő a Levi’s-gyár megbízott igaz­gatója. Szobája egyike azoknak az üvegfalú helyiségeknek, amelyek egy hatalmas teremben sorakoznak. Itt dolgoznak a vezetők, adminisztráto­rok, mondhatni, egymás szeme láttára. A berendezés mindenhol egyforma, szőnyeg egy szál se. A— Jelenlegi pozíciójának rekvizítu- mai nem az előrelépését igazolják! — Megjegyzésemre az igazgatónő moso­lyogva utal arra, hogy barátilag ugrat­ták is vele a kollégái. Ám nem érdemes rá több szót vesztegetni, nincs jelentő­sége. Ugyanis ebben az üzemben nem a magyar értékítélet a mérvadó. A módszer is amerikai — pontosab­ban: a Levi’s cégé —, amivel a magyar kollektívából, a magyar körülmények ellenére sikerült a várakozást felülmúló teljesítményt „kihozni”. — Tavaly április elsején fogtunk hozzá a Texcooptól bérbe vett üzem­rész átalakításához — mondja az igaz­gatónő. — Ezzel párhuzamosan érkez­tek a gépek, berendezések külföldről, közben elkezdtük a dolgozók felvételét is. Hamarosan egy kis csapat Jugoszlá­viába utazott. Az ottani Levi’s érdé-- keltségű gyárban ismerkedtek a mun­kával. Az itthon maradottak a Május 1. Ruhagyár által készített nadrágokat címkézték, csomagolták, tehát hasznos munkát végeztek. A hazatérők tanítot­ták be a többieket. beszéltek arról, hogy a hiányzás több, mint amit a termelés technológiája elbír. Ha ebben nem lesz változás, mondták, akkor becsukhatják a boltot. A Levi’s cég ugyanis nem hajlandó részt venni veszteséges vállalkozásban. S most, háromnegyed évvel később, arról szól a beszámoló, hogy a termelési eredmények jobbak annál, mint amit az amerikai cég képviselői egy ilyen kezdő üzemtől vártak. A Levi’s-nek 36 saját vagy közös érdekelt­ségű üzeme működik szerte a világban: Nyugat-Európában, Amerikában, a fejlődő országokban. Ezek sorában a kiskunhalasi a harminchetedik: felülmúlta a tőkés vállalkozó nemzetközi tapasztalatai alapján kialakított elképzeléseit. M rifjfe. m 9 Naponta háromezer farmernadrág ké­szül a Levi’s-gyárban. V acsora a gyárigazgatóval Nekünk szokatlanok a Levi’s-gyár módszerei Következetesen Nos, az volt az első meglepetés, hogy kevesebb selejttel, rövidebb idő alatt tanulták meg a munkát, mint más Le- vi’s-üzemek dolgozói. Teljesítményük hamarabb elérte a száz százalékot. Mindennek következtében a tervezett­nél jobbak lettek a termelési eredmé­nyek. — Csak a munkafegyelemmel voltak bajok? — Dehogy! Azt is hamarabb elfo­gadták, mint általában a többiek. — Nem értem. Először arról beszél­tek, hogy túl sok a hiányzás! — Kezdetben valóban így volt, s ez azzal a veszéllyel fenyegetett, hogy leáll a termelés. Itt ugyanis mindenki egy adott munkaműveletet végez. Ha töb­ben hiányoznak, mint amennyinek a munkáját átszervezéssel pótolhatjuk, akkor a többiek sem tudnak dolgozni. Nagy baj származott volna abból, ha ezen nem sikerül túltenni magunkat. — Hogyan sikerült? — Mindenben következetesen betar­tottuk a Levi’s módszereit. Kezdve azon, hogy a felvételi beszélgetéskor megkérdezzük a jelentkezőtől, hogy ha beteg a gyereke, van-e kire hagyni. — S ha azt válaszolja, hogy nincs? — Akkor nem vesszük föl. Aki vi­szont azt mondja, hogy van, s mégis otthon marad a gyerekkel, azt először megpróbáljuk jobb belátásra bírni. Ha nem megy, megválunk tőle. Csakúgy a más okból hiányozgatóktól. Minden­kinek naponta értékeljük a teljesítmé­nyét, erről grafikont készítünk. Aki na­gyon vagy tartósan elmarad, azzal el­beszélgetünk. Megkérdezzük, hogy mi a baj, tudnánk-e segíteni. — Tudnak? — Az egyik fiatalasszonyról, akinek a teljesítménye visszaesett, kideiült, hogy meghalt a férje. Anélkül, hogy kérte volna, soron kívüli segélyt ad­tunk neki. Egy másik dolgozónk meg azt válaszolta a kérdésre, hogy miért nem megy a munka: „én olyan szerel­mes vagyok!”. Mit mondjak? Neki a lelkére kellett beszélni! Az esetek túl­nyomó többségében eredménnyel jár­nak az elbeszélgetések. S ha nem? Ak­kor el kéll válnunk. Kevés példa volt rá. A dolgozók inkább-összeszedik ma­gukat. Nem akartak szakszervezetet ,— Mit vészit, aki elmenni kénytelen? — Először is: legalább dupla jöve­delmet, mint amennyit ebben a szak­mában más cégeknél kereshet. Az átla­gon felül teljesítőket jutalmazzuk. Az öt legjobbat minden hónapban elvisz- szük vacsorázni a város legreprezenta­tívabb éttermébe, a Sóstói csárdába. — Bocsánat, ki viszi el őket vacsoráz­I ÍÉ5 A gyár vezetői- Jelenleg személy szerint Leéb Ferenc termelési vezető és cn ÍR mondja az igazgatónő. — Mit szólnak a jutalmazásnak eh­hez a módjához az érdekeltek? — Nagyon élvezik, s általában azzal az elhatározással készülnek rá, hogy na, most kieszik a Levi’s-t a vagyoná­ból. Ez még senkinek sem sikerült, de olyan volt már, hogy a hölgy, aki a lehető legdrágább ételt választotta az étlapról, majdnem éhen maradt. A leg­jobb teljesítők közül év végén kisorsol­juk azt a kettőt, akiket külföldi nyara­lással, utazással jutalmazunk. A kiskunhalasi Levi’s-gyárban nincs pártalapszervezet, de szakszervezet sincs. ■— A dolgozók döntöttek úgy, hogy nincs szükségük érdekvédelmi szerve­zetre. Önsegélyező csoportot hoztak létre. Ennek a kontójára történik a kü­lönböző segélyezés, valamint a belföldi üdültetés. — Mennyi a tagdíj? — Hetven forint havonta. — De hát az mireí elég?! lg§|A cég ennek másfélszeresét teszi hozzá. Mindemellett harminc forint ét­kezési hozzájárulást kap valamennyi dolgozó, a kisgyermekesek pedig gyer­mekenként évi kétezer forintot. De telefonjuk nekik sincs! Azért az nem állítható, hogy a Le­vi’s-nek minden sikerül. Sem a telefont, sem a telexet nem tudták bevezettetni az elmúlt egy év alatt. Kénytelenek a szomszédos Texcoopét használni. Ám úgy tűnik, ezek a körülmények sem vették el a kedvüket a gyár fejlesztésé­től. Újabb 1200 négyzetméter alapterü­letű üzemrészt vettek bérbe a Texcoop­tól, mosodát bővítenék. Bizonyára azért, mert jó haszonnal jár ez a mun­ka. Bizonyára nyereséges lehet a gyár tevékenysége egészében is. Bizonyára. Hiszen a Levi’s cég elégedett. Mindezt azonban nem tudom a számok nyelvén is az olvasó elé tárni, egyszerűen azért, mert a budapesti központ nem bocsá­totta rendelkezésemre a kért adatokat. Abból a kevésből, ami a birtokomban van, legalább kettővel mégis érdemes megismerkedni. Tehát: a 170 dolgozót foglalkoztató üzemben naponta 3000 farmernadrág készül. Mondják, hasonlóképpen jó a többi eredmény is. De miért kell titkolni? Almási Márta Az MSZMP jól bevált agrárpolitiká­ja kifejezés évtizedekig divatos, teljesít­ményértékelő fogalomnak számított a hazai politikai gyakorlatban. A kije­lentés mellé valós gyakorlati eredmé­nyek társultak. Egy nemzetközi össze­hasonlítás szerint 23 európai ország között a magyar mezőgazdaság a terü­leti termelékenységben a hetedik, az élőmunka-termelékenységben a tizen­kettedik helyet foglalja el. E hatékony- sági rangsor még érdekesebb az átla­gosnál gyengébb műszaki háttér, a ha­zai infrastrukturális elmaradottságunk miatt. Ezért a világon elért helyezése- " ink is felértékelődnek. Mindezekről mintha elfeledkeznénk. A legutóbbi hónapokban számukban gyarapodó alternatív mozgalmak, inkább a ma­gyar gazdaság valóban meglévő fe­szültségeit hangoztatják. Az ágazat helyzetéről, fejlesztésének követendő gyakorlatáról beszélgettünk S. Hege­dűs Lászlóval, a Magyar Néppárt elnö­kével. '■í%— Míg korábban csak a dicséret illet­te a magyar mezőgazdaságot, mostaná­ban inkább szidni divatos dolog. Ön sze­rint vannak valós eredményei a magyar mezőgazdaságnak? — A mezőgazdaság eredményei nem kérdőjelezhetők meg, azok önmagu­kért beszélnek. Nekem vitám csak az­zal van, hogy ezek az eredmények, az ágazat sikere, nem csupán az MSZMP agrárpolitikájának érdeme. A háború előtti magyar mezőgazdaságot sem le­het sematikusan fejletlennek nevezni. Az akkpr is nyomasztó agrárollónak, a bank- és adórabszolgaságnak követ­kezménye vpit a hárommillió koldus, és egész vidékek tűrhetetlen elnyomo- rodása. Másutt viszont megyényi terü­letek voltak, ahol a kertészkedés, a bel­terjes állattartás európai rangra tett szert. Az egész világon jegyezték az ag­rártudományt, a növénynemesítést, a mezőgazdaságigép-gyártást. Mindezek az MSZMP agrárpolitikája előtt is té­nyek voltak. Fontos forrása a sikerek­nek, hogy a parasztemberek felhalmo­zódott tudása, a belterjes gazdálkodás kellő alapot nyújtott a teljesítmények­hez. Tehát végül is nem tagadható, hogy a mai eredmények egyik forrása az MSZMP agrárpolitikája volt. Ez a politika utat nyitott a cselekvéshez, azt már csak sajnálni lehet, hogy a cselek­vő szándékot erőteljesen fékezte s féke­zi ma is a reformellenesség. — Ha elismerhető a mezőgazdaság teljesítménye, akkor a szövetkezetek lé­tét sem tagadhatjuk, hiszen az agrárter­melésnek több mint nyolcvan százalékát adják. Egyetért Ön ezzel? — Az 1948-as szövetkezeti szerve­zést a történelmi tények alapján elíté­lem, az akkori módszereket semmi nem menti. De tény az is, hogy a földreform utáni túlzott birtokelaprózottságból a szövetkezés volt az egyedüli kiút Mindennek ellenére hangsúlyozom, hogy a Magyar Néppárt a szövetkezést az agrárfejlődés egyik fő feltételének tartja. Ám mi az alulról kezdeménye­zett, az önkéntes, a résztvevők szándé­ka és a körülmények szerint formáló­dó, változatos, önálló szövetkezeti mozgalom hivei vagyunk. — Tehát a szövetkezés jó gondolat­nak, de hazai gyakorlata ellentmondá­sosnak bizonyult. Mi volt a gátja a me­zőgazdaság és a szövetkezeti mozgalom fejlődésének? ’ — Egész felépítményi rendszerünk a Rákosi-korszakban alakult ki, s máig megőrizte alapvető-vonásait: centrali­zál, túlméretezett, pazarló. A költség- vetés, amely a valóságtól elrugaszko­dott pénzügyi koncepciókat kiszolgál­ja, mértéktelen elvonással gúzsba köti az egész gazdaságot, így a mezőgazda­ságot is. — A Magyar Néppárt szerint hogyan fejlődhet a magyar mezőgazdaság? ■ — Pártunk agrárpolitikai koncep­ciója szerint a jelenlegi szervezeti és anyagi feltételekből kell kiindulni, ezek ismeretében rájuk is támaszkodva, fo­kozatosan lehet előrehaladni. Minél hamarabb el kell érni, hogy a szövetke­zetek valódi tulajdonosai a tagok le­gyenek, így a vagyon, a jövedelem­elosztás, a belső szervezettség kérdésé­ben, vagyis minden saját ügyben a tag­ság döntsön. A szövetkezeti központ szakmai, szervezeti, beszerző, értékesítő, szolgál­tató és érdekvédő központtá váljon. Lényeges szempont, hogy mindennek alulról kell szerveződnie, következés­képpen a tagok által lehetségesnek tar­tott változatok helyeselhetők. V. Farkas József Gúzsba kötve

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents