Petőfi Népe, 1989. április (44. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-26 / 97. szám
1989. április 26. • PETŐFI NEPE • 3 Vélemények a kongresszusról VITÁK AZ ALKOTMÁNYRÓL A koncepció és a részletkérdések Egyetlen megyebéli felszólaló volt a hét végi KISZ-kongresszuson: Purucz- ki Tamás. A bajai főiskolás rövid ösz- szefoglalójával — mely a felsőoktatás témakörét érintette — percek alatt felébresztette az akkorra már okkal álmosodó küldötteket. , — Három dolgot szerettem volna felszólalásommal elérni, illetve bizonyítani — foglalja össze Tamás. - Azon előterjesztések sorát kívántam megszakítani, melyek a kongresszus feladatától eltávolodva, főként a helyi problémák ecseteléséből álltak, s a jó előre betanult szöveg kizökkehthetet- len felmondása volt egyetlen céljuk. Hogy,a szövetség figyelmét a felsőoktatásra irányítsam, az úgy vélem, sikerült. Ám hogy ehhez megnyerjem a művelődési tárcát is, már kevésbé. Ez utóbbival egy valamit mégis bizonyítottam. Nevezetesen, hogy a Művelődési Minisztérium továbbra sem partnere az ifjúságnak. I Milyen elvárásokkal utaztál a kongresszusra? — Elsősorban azt vártam, hogy e mozgalom — megtartva eddigi alapjait — autonóm tagszervezetek szövetségévé, alakuljon. Mint főiskolai hallgatónak, rendkívül vonzó e szövetség programja azért is, piert az oktatáspolitikát a legfőbb feladatok közé sorolja. — Kristóf Imre, a Kiskunhalas Váro— Na, ne mondja má\ hogy ebbe’ kukac lehet! Tegnap is úgy megpermetü- tem, hogy csak na! .Ezek a szavak a bajai piacon hangzottak el, és a bácsi ugyancsak csodálkozott, hogy a társadalmi ellenőrök: Mil- lunov Dániel, Iván István és Klein Árpád még sincsenek elragadtatva. Sőt, konokul valami permetezési naplót követéinek tőle. —Nekem a nagyapám is itt árult a piacon. Sokszorvelejöttem, mikor kisgyerek voltam, de arra nem emlékszem, hogy akármiféle papirt hozott volna magával. —Hát az régen volt! De most már kell a dokument — viszonozzák az ellenőrök, és még szigorúan hozzáteszik: — Ha még egyszer permetezési napló nélsi DEMISZ (voll KlSZ)-bizottság titkára is készült hozzászólással, ami azonban nem hangzott el. Hogy miért? — Nagy Imre összefoglalója'olyan tartalmas, lényeget érintő volt, hogy újabbat én sem mondhattam volna. Ugyanezért állt el felszólalási szándékától a Kecskeméti Fiatalok Szövetségének s néhány megyének a képviselője is. — Néhány mondatban összefoglalnád, milyen témaköröket érintettél volna? — Mi Kiskunhalason létrehoztunk egy szövetséget, melynek tagsága kétharmadban diák, egyharmadban pedig dolgozó fiatalokból áll. Szervezetünkben — a város és a környékbeli települések szövetségeként tulajdonképpen már megelőztük a kongresszust. Pillanatnyilag 2002 fő a taglétszámunk, míg országos képviseletünkhöz az ötezer főt kell elérnünk. Ezért kölcsönös létérdek valamennyi kisebb kül jön, kedves bátyám, akkor nem kerüli el a büntetést. Szó sincs róla, hogy Valami egyedi esetnek lettem fültanúja az imént. Száznyolc megkérdezettből mindössze huszonegynek találtatott rendben a szénája. Ugyanis az említett napló vezetését miniszteri rendelet írja elő. Komoly aggodalomra ad okot, hogy ä zöldséget és gyümölcsöt fogyasztó emberek szervezetébe egyre több rovarirtó szer kerül be. A súlyosan mérgező, nemritkán rákkeltő anyagok felhalmozódnak és kifejtik romboló hatásukat. A számítások szerint az Egyesült Államokban a négy és tíz év közötti népességből legalább hatezren kapnak rákot gyümölcs- és zöldségfogyasztás következtében. Megdöbbentő adat! Óvatosságra int mindannyiszervezetnek az érdekek alapján köttetett szövetség. — A kongresszusnak vége. Új ifjúsági szövetség alakult, a körülmények azonban a régiek. Mit kell most elsősorban a tagságnak szem előtt tartania? — Meg kell szabadulni saját kötöttségeinktől. így például — ha már megkaptuk az önállóságot — kezdjünk is vele valamit. Fel kell ismerni a tagság döntő szerepét, s olyan programokat készíteni, amely az ő érdeküket szolgálja. Ha ez megvalósul, a taglétszám újra felduzzad majd, hiszen a DEMISZ működésének alapjai, céljai — úgy hiszem — alkalmasak arra, hogy a jelenleg várakozó állásponton lévőket maga mellé állítsa. Ez pedig nem csekély: Kiskunhalason például úgy ezer főre taksálom. — A kongresszus hangulatát, légkörét hogyan értékelik a résztvevők? — Tudom, a sajtó, a televízió nemegyszer szólt arról, hogy komolytalanok, tapasztalatlanok, lényeg mellett elsiklók vagyunk. Én inkább úgy fogalmaznék, hogy sajnos nem tudunk még vitatkozni. De hát mint mindent, ezt is tanulni kell. Nekünk pedig még nem sok demokratikus vita lehetősége volt adott. Erről viszont nem feltétlenül mi tehetünk! G. T. T. Az új tanév munkarendje A Művelődési Minisztérium tájékoztatást adott a következő, az 1989/90-es tanév munkarendjére vonatkozó tudnivalókról. Az általános iskolákban és a középfokú oktatási intézmények nappali tagozatain a tanév 1989. szeptember 4- én, az első tanítási nappal kezdődik. Az utolsó tanítási nap az általános iskolákban, a középiskolák I—III. évfolyamán, a gép- és gyorsíró szakiskolákban, a speciális szakiskolákban, az egészségügyi tanintézmények I—II. évfolyamán, valamint a szakmunkásképző iskolákban — az utolsó évfolyamok kivételével — 1990. június 8. A zeneiskolákban 1989. szeptember első hetében kezdődik, és 1990. június második hetében fejeződik be a tanév. A dolgozók iskoláiban az'első és az utolsó tanítási napot az igazgató állapítja meg. A nemzetiségi gimnáziumokban érettségizők 1990. május 10-én, a többi középiskolában, illetve az egészségügyi szakiskolában végzők május 11-én, a szakmunkásképző iskolák utolsó éves diákjai május 25-én mennek utoljára iskolába. Áz első tanítási napot megelőzően — az általános munkaidőn kívüli időpontban — tanévnyitó, az utolsó tanítás napot követő héten pedig tanévzáró ünnepély tartható. Az első félév Í990. január 31-éig tart. Az iskolák 1990. február 9-éig értesítik a tanulókat, illetve szüleiket, gondviselőiket a diákok első félévi tanulmányainak eredményéről. A téli szünet javasolt időpontja: 1989. december 21. — 1990. január 2. A szünet előtti utolsó tanítási nap december 20-a, szerda, a szünet utáni első tanítási nap január 3-a, szerda. A tavaszi szünet javasolt időpontja: 1990. április 5.E- április 17. A szünet előtti utolsó tanítási nap április 3-a, kedd, a szünet utáni első pedig április 18-a, szerda. A tanévben —, a téli és a tavaszi szünet kivételével — az iskolák összesen 14, tanítás nélküli napot tarthatnak: nevelési célú munkára, honvédelmi napra és versenyre, kirándulásra, üzemlátogatásra, ifjúsági napokra, pedagógus-továbbképzésre, nevelési értekezletre, valamint a nevelőtestület által választott egyéb pedagógiai célra. Az érettségi írásbeli vizsgák a gimnáziumok és a szakközépiskolák nappali tagozatain 1990. május 14-én, a nemzetiségi gimnáziumokban május 11-én, az esti és a levelező tagozatokon pedig május 28-án kezdődnek. A közös írásbeli érettségi-felvételi vizsgák május 21- én kezdődnek, az érettségi szóbeli vizsgákat 1990. június 4. és június 19. között lehet megtartapi. unkát: ne röstelljük kérni a permetezési naplót, s ha úgy latjuk, hogy a várakozási idő még nem telt le, semmiképpen ne vásároljunk az áruból, lett légyen az bármilyen üde és kívánatos. A nyomtatvány egyébként díjmentesen kapható a piacfelügyelőknél, a községekben pedig a tanácsoknál. A következőket kell feltüntetni benne: a növény nevét, shogy hol és mikor történt a permetezés. Továbbá, hogy milyen növényvédő szert, esetleg rovar- és rágcsálóirto mérget használtak, végül pedig a szüret (betakarítás), illetve á forgalomba hozatal időpontját. Ami a bajai piacellenőrzést illeti — mint már említettem—108 eladóból 21- nek volt permetezési naplója. Siralmas eredmény, mégisjobb, minta tavalyi. Akkor ugyanis ezerből mindössze nyolcnak. Gál Zoltán A megyei pártbizottság legutóbbi ülésén a többi között az az elképzelés is szerepelt, hogy a testület tagjai tájékoztatót hallgatnak meg az alkötmányviták eddigi tapasztalatairól dr. Babinyecz Ferencnek, a megyei pártbizottság titkárának előterjesztésében. Az ülésen azonban olyan döntés született, hogy a tapasztalatokat összegző, írásba foglalt tájékoztatót közölje a Petőfi Népe, megismertetve az olvasókkal az eddig összegyűlt érveket, véleményeket, javaslatokat, egyszersmind ezzel is segítve a vita további lendületét, nagyobb kibontakozását. Az eddigi alkotmány viták nem tudtak elszakadni az embereket közvetlenül érintő politikai, kormányzati intézkedésektől. Ezért a viták középpontjában az állampolgári jogok érvényesítésének garanciái kerültek, és ez az a szempont, ahogy az alkotmánykoncepciót elsősorban megítélik a vitázók. A felvetődött kérdések többsége a körül forog, hogyan tud az állampolgár beleszólni a kormány döntéseibe, miként képes ellenőrizni a politikai vezetést, mi lehet a jövőbeni szerepe az MSZMP-nek és a most alakuló pártoknak, alternatív szervezeteknek. Mi a garancia arra, hogy az egyébként helyes szabályozás nem csorbul a hatalomérvényesítés útvesztőiben, és a jogipolitikai deklarációkból hogyan lesz társadalmi gyakorlat. Az állam önállósága A viták másik — inkább a jogászok által felvetett — oldala az, hogy az alkotmánykoncepció kétségtelenül „európai” megfogalmazásai máris hatnak a közgondolkodásban. Közel sem a párt, az MSZMP lehetőségeiről, hanem a politikai hatalmat közvetítő jogi-technikai normákról folyik az eszmecsere. Olyan megoldásokról, amelyek „rendszersemlegesek”, amelyek a politikai hatalom tényleges birtoklásától függetlenül képesek biztosítani a társadalom demokratikus működését. Érezhető és lassan természetes az állam önállóságának, működése pártpolitikától független törvényszerűségeinek hangoztatása. Önálló gondolattá igazán most, ezekben a vitákban válik az államiság. Az, hogy léteznek sajátos feladatok, amelyeket az állampolgár érdekében és ellenőrzése mellett a pártok működésétől csak a szükséges mértékben befolyásoltan kell megoldaniuk az állam szerveinek. Ezekben a gondolatokban van igazán jelen az elméletileg talán jobban körülhatárolt, de a hétköznapi használatra ilyen módon lefordított: JOGÁLLAMISÁG. Van még egy elem, amit mindenképpen ki kell emelni. Éspedig az, hogy érezni a felelősséget, itt-ott a magasztosságot is a vélemények mögött. 40 év után, amiről most vitatkozunk, az igazán a mi alkotmányunk, a nép, az állampolgárok igazi önrendelkezésének eszköze és lehetősége. Az alaptörvény, lehet az első és egyetlen szabály, ami az oly sokszor elrontott jövőnket most talán helyes irányba és a nemzet érdekei szerint terelheti. Talán ezért is van az, hogy részletkérdéseket élesen kritizálnak ugyan, de magát a törvény koncepciójának egészét nem vitatják az emberek. Már csak ezért sem igazak azok a fölvetések, hogy a mostani válságos időszakban nem célszerű alkotmányt csinálni. Kell ez az alkotmány, mert ebbe belefogalmazódik minden olyan gondolat, törekvés, eszme és tenni akarás, amelynek gátat szabott 1988 májusáig a politikai gyakorlat mechanizmusa. Az 1949-es alkotmánytól eltérően a mostani koncepció nem deklaratív jellegű, nem azt igyekszik megfogalmazni, amit a társadalom építése során el kellene érnünk, hanem olyan szabályokat tartalmaz, amelyek alkalmazhatók a mindennapi joggyakorlatban. Ugyanígy a vitázók többsége azt is helyesli, hogy nem „osztály” alapú a koncepció. Ezt részben azzal indokolják, hogy 1949 óta a társadalom szerkezete teljesen átalakult, ma már alkalmazha- tatlan a két osztály egy réteg felfogás, másrészt a jogászok szerint vannak olyan jogi-technikai megoldások, amelyek nemcsak meghatározott politikai rendszerben, hanem általánosan is érvényesíthetők kell hogy legyenek. Az állam jellegével kapcsolatban megoszlanak a vélemények. A többség azonban egyértelműen helyesli a szocialista jelleg hangsúlyozását. Mégpedig egyrészt abban az összefüggésben, hogy az ezeréves államiságunk, a folytonosság kiemelésébe szervesen beletartozik a szocialista múltunk értékeinek alkotmányos rögzítése, másrészt — az MSZMP mostani tévesztése ellenére — lényegesnek tartják a szocializmus mint megvalósítandó társadalmi cél megfogalmazását, amelynek meg kell jelennie az új alkotmányban is. A hatalom gyakorlásának módjával kapcsolatban már régen elavult volt a hatalom egységének és oszthatatlanságának elvét hangoztatni. Ezt a tényleges társadalmi gyakorlat is túlhaladta. Ezért időszerű kimondani, hogy a politikai gyakorlatunkat a hatalmi ágak megosztása és egyensúlya elvére kívánjuk építeni. Ezzel összefüggésben helyeslik, hogy a parlamentáris demokrácia, a jogállamiság elve is megfogalmazást nyert. MSZMP — többpártrendszer A vitában általában elfogadták azt is, hogy a Varsói Szerződéshez való tartozásunk helyett a nemzetközi kötelezettségeinket tartalmazó szerződések betartását fogalmazza meg az alkotmány. Emögött jelen van az ország esetleges semlegességének gondolata is. Az erdélyi menekültek problémája nyilvánvalóan befolyásolta azok véleményét, akik helyeslik, hogy végre az alkotmány rögzítse a határainkon kívül élő magyarsággal vállalt szolidaritásunkat és üldöztetés esetén a politikai, nemzeti, nyelvi, vallási és jogi okok esetén a menedékjog nyújtásának lehetőségét. A vitázók többsége úgy véli: az alkotmány politikai rendszerre vonatkozó részének rögzítenie kell a többpártrendszer kialakulásának garanciáit. Ezért helyeslik azt a megfogalmazást, hogy az MSZMP helyzetét nem jogi, hanem politikai eszközökkel kell erősíteni. A jogilag deklarált vezető vagy hegemón szerep nem helyettesítheti pártunk tényleges társadalmi elismertségét. A hatalom erőszakos megszerzésének és a kizárólagos hatalomgyakorlás tilalma bármely társadalmi erő részéről elfogadásra talált. Ugyancsak \ kérdésesnek tartják, hogy például a köztársasági elnök funkciója összeegyeztethető-e bármely párttisztség viselésével. Azt, hogy párttag — és nem titkoltan azJ MSZMP tagja legyen — , nem vitatják. Az alapjogok megfogalmazását illetően teljes az egyetértés abban, hogy a koncepció helyesen a „gyengébb fél” védelmében nagyobb hangsúlyt fektet az állampolgári jogokra, de azt nem tartják helyesnek, hogy az állampolgári kötelezettségekre csak utalás történjen és az alkotmány helyett ezeket a különböző törvények tartalmazzák csupán. Néhány jogintézményről konkrétan is kell szólni. Az Országgyűléssel kapcsolatos viták elsődlegesen a körül zajlottak, hogy az egy- vagy kétkamarás .legyen. Többségi a vélemény, hogy országunkban, amely nem szövetségi állam és a nemzetiségek száma sem kimagaslóan nagy, szükségtelén lenne a kétkamarás megoldás. Praktikus, de szinte mindenütt elhangzott ellenérv, hogy a mostani felgyorsult belpolitikai helyzet nem viselné el a kamarák közti egyeztetésekkel járó huzavonákat és az ebből fakadó késedelmeket. Főként azért, mert a vitázók többsége ma az Országgyűlést tartja az egyetlen döntésképes testületnek az országban. A köztársasági elnöki tisztség bevezetésében teljes az egyetértés. Ebben benne van NET korábbi működésével szembeni kritika is, de azzal a megszorítással, hogy e közjogi méltóság sem túlzott hatalomkoncentrációt, sem protokollfeladatok ellátására negligált tisztséget nem jelenthet. Legyen ez valóban az Országgyűlés és a Miniszter- tanács működésének tényleges ellensúlya. Azt a lehetőséget, hogy az esetleges kettős jelölés eredményeként a kevesebb szavazatot kapott jelölt legyen a köztársasági elnök helyettese, e funkcióért folytatott vetélkedés továbbélésének tartanák, és elvetették. Válasszon a miniszterelnök! Az Alkotmánybíróság létrehozatalát szükségesnek tartják egyrészt a nem dicső múltat megélt Alkotmányjogi Tanács felváltására, másrészt a politikai és jogi funkciók betöltésére. Az utólagos normakontroll főként a mostani jogalkotási infláció és annak, az átlag állampolgár számára követhetetlen ellentmondásai kiküszöbölésére szolgálhat, másrészt többpártrendszer esetén hatékony kontrollja lehet a pártok társadalmi érdekekkel és alkotmánnyal ellentétes működésének. Ez utóbbi feltétel miatt teljes az egyetértés abban, hogy az Alkotmánybíróság tagja párttag nem lehet. A Legfőbb Állami Számvevőszéket a pénzügyi kormányzat mindenhatósága, pazarlása és egyértelműen az állampolgárokat sújtó pénzügyi politikája ellensúlyának képzelik el. Felvetődött a létrehozatalával összefüggésben, hogy a NEB-eket meg kell szüntetni, hiszen érdemi ellenőrzést más, szakmai felkészültséggel, számon kérhető — és nem társadalmasított — felelősséggel rendelkező szervek hatékonyabban képesek ellátni. A miniszterek megválasztása legyen a miniszterelnökök joga! Az Ország- gyűlésnek programjával együtt mutassa be őket. A parlament kontrollját viszont a bizalmatlansági indítvány előteijesztésének lehetősége és a miniszteri felelősség konkrét megfogalmazása jelentse. Mindez legyen nyilvános, és ne a színfalak mögött folyó hatalmi harc, hogy a felelősség tetten érhetővé váljon! Tanácsok — önkormányzat Az igazságszolgáltatás reformját — úgy tűnik — sikerült elfogadtatni a jelenlegi kormányzatnak. A bírói hatalom megteremtésével kapcsolatban a feltételek és a költségvetési fedezet hiányát hangoztatják, a szükségességét azonban nem vitatják. Nem így van ez az ügyészség esetében. Azonban: ha az érzelmi megnyilvánulásoktól megtisztítjuk a véleményeket, a többség arra voksol, hogy az .Országgyűlésnek — éppen önállósága, intézkedőképessége megőrzése miatt — szüksége van az ügyészségekre, mégpedig — a célszerű változtatásoktól eltekintve — a mostani struktúra megtartásával. Ez esetben viszont szükségtelen az állampolgári jogok szószólója — jogi és közgondolkodásunktól idegen — intézményének bevezetése. A tanácsok átalakítása — a viták alapján — mindenképpen szükséges. Mégpedig az önkormányzatok erősítésének irányába. Jól körülhatárolt jogi és pénzügyi önállóságra van Szükség.. Ez mindenképpen a mostani centrális és újraelosztó politika felülvizsgálatát és megszüntetését jelenti. Ne legyenek a tanácsok kitéve a központi elhatározások helyi akarattól független szeszélyeinek! Csak így képesek a koncepció szándékainak megfeleld „hatalmi ellensúlyt” képezni a centrális irányítással szemben. A viták eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy a megyei önkormányzatra szükség van. Ahhoz nem elég szervezett ez a társadalom, hogy a megyei önkormányzatok kiiktatásával irányítható lenne. Ezek megszüntetése csak fokozná az ország instabilitását és teljesítőképességének csökkenését. Az elképzelhető, sőt egyre erősödő vélemény,-hogy a megyei tanács testületét váltsa fel például a tanácselnökök „gyülekezete”, de megyei önkormányzatra a most zajló társadalmi változások közepette — éppen a megyék egyre markánsabbá váló, eltérő politikai arculata miatt — mindenképpen szükség van. Választás, népszavazás A választási rendszer újraformálásának fontosságát senki nem vitatja. Nálunk, a megyében többségben vannak azok, akik az egyéni választókerületi rendszer fenntartása mellett voksolnak. Teszik ezt azért, mert véleményük szerint — és itt az MSZMP érdekeinek figyelembevételével az elsődleges - üyen.választasi szisztéma mellett is biztosítható a megye közvéleménye által elfogadott érdekek kifejeződése. Azt elfogadják, hogy a parlament kisebb hányadát választhassa meg az ország pártérdekek alapján lajstromos rendszerben. A választási törvény módosításáról kialakított állásfoglalásunkat a mostani vita érdemben eddig nem érintette. A népszavazás intézményét viszont úgy tartják szükségesnek kialakítani, hogy a kisebb közösségek — pl. egy nagyközség, község lakossága — az általuk fontosnak tartott kérdésben — központi korlátozások, megkötöttség nélkül h— tarthassanak helyi szavazást. * * * Az elmondottak nem térhettek ki az alkotmánykoncepció minden részletét érintő vélemények ismertetésére. Azt próbáltam érzékeltetni, melyek azok a csomópontok, ahol már most egyezségre jutott a megye közvéleménye. Kétségtelen, hogy a viták további menete gazdagítani fogja az alkotmánnyal kapcsolatos észrevételeket Vegyük komolyan ezt a vitát, hiszen a sok, mostani bizonytalanság ellenére az alkotmány lesz az, amit biztosan a jövő generációira hagyunk, és jó lenne, ha ez a hagyaték végre jó és hosszú időre felvállalható lenne. Készül a szabadságharc vértanúinak emlékműve Az 1849—49-es szabadságharc bukása után az elfogott tábornokokat szállítók egyik csoportja, útban Arad felé, Sarkadon állomásozott néhány napig. E történelmi tény emlékére döntött Sarkad Város Tanácsa, a Hazafias Népfronttal és a vá rosszépítők egyesületével karöltve, hogy emlékművet állítanak. Mladonyiczky Béla, Békéscsabán élő szobrász és éremművész elkészítette az emlékmű terveit és makettjét, amit a város központjában a lakosság is szemügyre vehet. Az emékmű helyének kijelölését egy bizottság végzi, amit majd a lakosság döntése alapján véglegesítenek. A tervek szerint október 6-án avatják fel a köböl és bronzból készült — eredetiben csaknem 3 méter magas — emlékművet. (MTI-fotó). Képünkön: Az emlékmű makettje. A RENDELET ANNYIT ÉR, AMENNYIT VÉGREHAJTANAK BELŐLE Ritkaság a permetezési napló Társadalmi ellenőrök a bajai piacon
