Petőfi Népe, 1989. április (44. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-22 / 94. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE Lenin születésének 119. évfordulóján Koszorúzás, kitüntetések AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIV. évf. 94. szám Ára: 5,30 Ft 1989. április 22., szombat KISKUNHALASON KEZDŐDIK Tízezer katonát, négyszázötven harckocsit, kétszáz löveget vonnak ki Magyarországról Nemzetközi sajtótájékoztató a szovjet csapatcsökkentésről Pénteken délután Budapesten, a Ma­gyar Néphadsereg Művelődési Házá­ban nemzetközi sajtótájékoztatót tar­tott a Honvédelmi Minisztérium és a hazánkban ideiglenesen állomásozó Szovjet Déli Hadseregcsoport parancs­noksága. A nagy érdeklődéssel várt tá­jékoztatón több mint másfélszáz hazai és külföldi újságíró előtt elsőként Mat- vej Burlakov vezérezredes, a Déli Had­seregcsoport parancsnoka tartott tájé­koztatót. A Szovjetunió kormányának dönté­se értelmében és a Varsói Szerződés tagállamaival történt egyeztetés alap­ján — mondta Matvej Burlakov — a Magyar Népköztársaságból 22 katonai alakulatot vonnak ki, ebből egy harc­kocsihadosztályt teljes állománnyal, egy harckocsi-kiképzőezredet, egy de- szant rohamzászlóaljat, egy vadászre­pülő-ezredet, egy vegyvédelmi zászlóal­jat, egy tisztesképző iskola állományát és négy önálló egységet. Ezek kivoná­sával a hadseregcsoport létszáma több mint tízezer fővel csökken, emellett 180 család (négyezer fő) hagyja el az orszá­got. A harci technikából és fegyverzet­ből több mint 4S0 harckocsit, kétszáz löveget és aknavetőt, háromezernél több gépjárművet és más haditechnikát vonnak ki. A csapatkivonás első, lépcsőjében (1989-ben) április 25-étől tervezik ki­vonni a 13. harckocsi-gárdahadosztály páncélos és rakétatüzérségi techniká­ját. (A Tv-híradó kérdésére a tábornok elmondta, hogy Kiskunhalason április 25-én 10 órakor egy harckocsi ezred kivonását kezdik meg, amelyre meg­hívta a sajtó képviselőit.) Május 15-étől (Folytatás a 2. oldalon) A Szakszervezetek Megyei Tanácsa támogatja a SZOT-elnökség április 17-ei állásfoglalását Az SZMT tegnapi ülésén jelentést tár­gyalt meg a Bács-Kiskun megyei szociá­lis gondoskodás helyzetéről es fejleszté­sének főbb feladatairól. Széles körű vita alapján a jelentést elfogadta és úgy hatá­rozott, hogy javaslatait eljuttatja a me­gyei tanács elnökének, s egyben kezde­ményezi: a megyei tanács e témát testü­leti ülésen tárgyalja meg, s határozza meg a rövid és hosszú távú feladatokat. A testület tájékoztatót hallgatott meg a szakszervezeti választások előkészíté­séről. Az elmúlt napokban több alapszerve­zet júttatta el véleményét a Szakszerve­zetek Megyei Tanácsához a SZOT el­nöksége 1989. április 17-ei állásfoglalá­sával kapcsolatban. Az SZMT ezek fi­gyelembevételével a következő állásfog­lalást juttatta el a SZOT főtitkárának: , A Szakszervezetek Bács-Kiskun Me­gyei Tanácsa támogatja a SZOT elnök­sége 1989. április 17-ei állásfoglalását. Teszi ezt azért, mert a megye szakszerve­zeti tagságának helyzete, hangulata és véleménye azt tükrözi, hogy a kormány számos intézkedése felháborodást, elle­nérzést váltott ki az elmúlt hónapokban. A tagság elválja a szakszervezeti mozgalom vezetőségétől, hogy kezde- ményezően, felelősseggel és remis köve­9 Az elismerést kiérdemelt propagandisták egy csoportja. (Tóth Sándor felvétele) Tegnap délután Kecskeméten a Lenin-szobornál a hagyományok sze­rint a megyei és a városi pártbizottság, a megyei és a városi tanács, a Hazafias Népfront megyei bizottsága, a Szakszervezetek Bács-Kiskun Megyei Tanacsa, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság kertészeti főiskolai tagcsoportja, a KISZ megyei bizottsága, valamint a Szovjet Déli Hadse­regcsoport ideiglenesen hazánkban tartózkodó alakulatának képviselői helyezték el koszorúikat. Ugyanebben az időpontban a nevezetes évforduló alkalmából az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottságának székházában is megemlé­kezést tartottak. Dr. Mikola Bálint, az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottságának főmunkatársa ünnepi köszöntőjében megemlékezett a lenini örökségről illetve az életmű legfontosabb tanulságainak aktualizá­lásáról. — A lenini életmű üzenetének értelmezése, az előttünk álló feladatokkal való ütköztetése nem olcsó aktualizálás — mondta. Már csak azért sem, mert ma Magyarországon, és szinte minden szocialista országban, olyan időszakban élünk, mely egy történelmi léptékű megúju­lási folyamat kezdete. Ezt lépéskényszerként is felfoghatjuk, és kezelése érdekében természetes módon kell visszanyúlnunk mindazokhoz az érté­kekhez, amelyekkel eszménk, mozgalmunk rendelkezik. Csak így, és egyebek mellett ezeket is felhasználva láthatunk hozzá ahhoz, hogy egy korábbi állapotot meghaladva határozzuk meg a további fejlődés útját biztosító helyes irányt. Az ünnepi beszédet követően dr. Babinyecz Ferenc, az MSZMP megyei bizottságának titkára kitüntetést nyújtott át a kiemelkedően dolgozó propagandistáknak. Szocialista Kultúráért kitüntetésben részesült Bege Mártonná Dara Mária, a kunszentmiklósi ÁMK tanára, és Vajda Éva, a kecskeméti Habselyem-gyár személyzeti osztályvezetője. Kiváló Mun­káért kitüntetést kapott Orczifalvi Tamás, a bajai városi pártbizottság politikai munkatársa. Ezt követően még huszonöt propagandista vehette at eredményes munkájáért a megyei pártbizottság első titkárának elisme­rő oklevelét. Tegnapelőtt Budapesten az országos ünnepségen a Munka Érdemrend bronz fokozatában részesült dr. Konkoly Csaba megyei főügyészhelyet­tes, Lenin Emlékplakettet kapott Balogh Zoltán és Sávoli Józsefné, a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságának tiszteletdíjas tanárai, va­lamint Ács Eszter, a Kecskeméti Törekvés Tsz párttitkára és dr. Babay Imre megyei ügyész. K. J. MÉRLEG A KISZ HARMINCKÉT ESZTENDEJÉRŐL telményeket megfogalmazva határo­zottan képviselje az érdekeit. Az elmúlt hónapok kormányintéz­kedései következtében a lakosság több­ségének anyagi helyzete jelentősen romlott a korábbi SZOT—kormány megállapodás időszakához képest. Ezért szükséges annak felülvizsgálata. Fontosnak tartjuk az elszegényedési folyamat megállítását, a napi megélhetési gondokkal küzdők számánakcsökkenté- sét. Alapvető feladat a bér- és szociálpoli­tikai reform kidolgozásának és bevetésé­nek felgyorsítása, a gazdaság jövedelem­termelő képességénekjavítása. Akorábbi tárgyalások tapasztalata alapján szüksé­gesnek tartjuk megfogalmazni, hogy szá­mos be nem vált kormányzati döntéssel kapcsolatos szakszervezeti véleményt az illetékesekfigyelmenkívül hagytak,pedig az élet sajnos igazolta azokat (jövedele­madó, gyógyszerrendelet, különböző más intézkedések). Tagságunk elvátja, hogy a szakszer­vezetek javaslatait, reális követeléseit a kormány megfelelő felelősséggel és ko­molysággal kezelje. A soron következő SZOT—kormány találkozó előkészíté­sét szolgáló szakértői konzultációkat azonnal meg kell kezdeni, a széles nyil­vánosság bevonásával. • A KISZ XII. kongresszusának' első napján megjelent Grráz Károly, az MSZMP főtitkára, valamint az MSZMP PB és a kormány több tagja. Az útkeresés kongresszusa Tegnap több mint 800 küldött részvételével megkezdte munkáját a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség XII. kongresszusa a Budapest Sportcsarnokban. A KISZ 32 éves történetében korszakos jelentőségűnek tekinthető tanácskozáson megjelent Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, valamint az MSZMP Politikai Bizottsá­gának és a kormánynak több tagja. A kongresszusra elküld­ték képviselőiket a bolgár, a csehszlovák, a jugoszláv, a kínai, a kubai, a laoszi, a lengyel, a mongol, az NDK-beli, a román, a szovjet és a vietnami testvérszervezetek. Mellet­tük jelen voltak a belga, a dán, a finn, a francia, a görög, az olasz, az osztrák, a spanyol, a norvég és a svéd ifjúsági szövetségek képviselői. Ugyancsak részt vesz a kongresszus munkájában a DÍVSZ, a Nemzetközi Diákszövetség, a Szo­cialista Ifjúság Nemzetközi Szövetsége, az Európai Nemzeti Ifjúsági Tanácsok Bizottsága és a Liberális és Radikális Ifjúság Nemzetközi Szövetsége delegációja. A kongresszuson — a Himnusz közös eléneklését követő­en — Nagy Imre, a KISZ KB első titkára köszöntötte a küldötteket és a meghívott vendégeket, majd javaslatot tett a tanácskozás levezető elnökeire. Ezután a küldöttek meghallgatták Domonkos Lászlót, a KISZ KB titkárát, a mandátumvizsgáló bizottság elnökét, aki elmondta, hogy a mintegy 380 ezres tagság nevében a 854 küldött közül 813-an vannak jelen, így a kongresszus határo­zatképes. Majd a küldöttek döntő többséggel elfogadták a napirendet és a munkarendet. A várhatóan vasárnap estig tartó kongresszus több doku­mentumot vitat meg, illetve dönt elfogadásáról. Határoznak a küldöttek a Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottság jelen­téséről, az együttműködés alapelveire és szabályaira, vala­mint a határozatra vonatkozó javaslatról, a KISZ 32 eszten­dejének áttekintéséről és mai helyzetéről szóló beszámolóról. Megvitatják az MSZMP március 29-ei állásfoglalását a KISZ továbbfejlesztésének irányairól. A szövetség megalakí­tását és nevének megválasztását követően a kongresszus személyi kérdésekben is dönt. (Folytatás a 2. oldalon) Nyomdásztalálkozó Kecskeméten A legvonzóbb szakmák között tartják számon évszázadok óta a nyomdászatot, s megbecsülik azokat, akik a szavak rögzítői és sokszorosítói, újságok, folyóiratok, könyvek és plakátok készítői. Mindig is a munkáselit művelte a hagyományos nyom- dászszakmákat, légyen az betűszedő, nyomtató vagy könyvkötő. Az utóbbi húsz- harminc évben vesztett népszerűségéből a nagy tudást igénylő nyomdászszakma, azon­ban napjainkban a műszaki színvonal fejlesztésével a legkorszerűbb komputeres techni­ka és technológia alkalmazásával presztízse ismét fölfelé ívelő. Ugyanakkor jelentősen bővült az iparag tevékenységi köre, ugyanis a csomagolóanyag-gyártás—a doboz- és címkekészítés—is meghonosodott, sőt például a kecskeméti Petőfi Nyomdában ez adja a termelési érték kétharmadát és a nyereségnek még nagyobb részét. Az ország nyomdáiban dolgozó mérnökök, technikusok — évente más­más város és nyomda megismerése, tu­dományuk kicserélése és gazdagítása végett — találkozót tartanak. A MTESZ Papír- és Nyomdaipari Mű­szaki Egyesületének nyomdaipari szak­osztálya szervezésében a most megúju­ló Petőfi Nyomda, valamint a Kőbá­nyai Könnyűfémmű kecskeméti gyár­egységének vendégeként tegnap Kecs­kemétre érkeztek az iparag műszaki szakemberei. E 18. találkozón mintegy félezren vesznek részt, akiket tegnap az Erdei Ferenc Művelődési Központban Tohai László, a megyei tanács altalános elnökhelyettese köszöntött. A szakma növekvő elismerését, a mérnökök és technikusok felelősségét az iparág fej­lesztésében egyaránt hangsúlyozta, es beszélt a Petőn Nyomda sikeres mun­kájáról, amellyel méltán érdemelték ki a megye és a város vezetőinek elismeré­sét. Birkás Béla, a nyomda vezérigazga­tója táblázatok és diagramok segítségé­vel adott képet a teljesítménynövelés­ről, megemlítve, hogy a brutto termelé­si érték 1980-hoz képest megnégyszere­ződött, s tavaly meghaladta az 1,4 mil­liárd forintot. Az ország nyomdái kö­zött e termelési volumennel a második helyen állnak, a nyereségességet illető­en viszont az elsők, ugyanakkor kere­setszínvonalban csupán az ötödikek. Bejelentette, hogy ezen jelentősen javí­tanak, átlagosan kétezer forinttal nö­velik idén a dolgozók bérét. Fokozzák a teljesítményt is, mintegy 200-300 mil­lió forinttal nagyobb értéket állítanak elő, mint tavaly, s a nyereségük tíz szá­zalékos emelésével számolva, 140 mil­lió forint elérését tervezik. A rövid megnyitók után üzemláto­gatásokra került sor, majd baráti talál­kozóval folytatódott a program. Ma szakmai előadásokon két szekcióban a nyomtatott csomagolóanyag gyártásá­val és a komputertechnológia előnyei­vel és hátrányaival ismerkednek az 9 A Petőfi Nyomda új üzemrészében a korszerű csomagolóanyag-gyártás gépeivel és technológiájával is megismerkedtek az ország különböző nyomdáiból érkezett szakemberek. (Walter Péter felvétele) iparág mérnökei és technikusai. A két­napos találkozó plenáris üléssel záró­dik, amelyen Komáromi Attila, a me­gyei pártbizottság titkára a tájékozta­táspolitikáról tart előadást a művelő­dési központban. Cs. I. A MAE LEGYEN TUDOMÁNYOS MŰHELY Kritika az agrár­tézisekről „Aligha lennénk határozatképesek — kezdte dr. Matos László elnök a Magyar Agrártudományi Egyesület Bács-Kiskun Megyei Szervezetének ki­bővített vezetőségi ülésén — bár most vitatkozni gyűltünk össze”. Az MSZMP agrárpolitikai téziseiről eddig már sok fórumon mondtak véleményt, most az agrárértelmiséget összefogó egyesületére is kíváncsiak lettek a kon­cepció kidolgozói. A néhány szavas be­vezető után a MAE megyei elnöke átadta a Szocialista faluért kitüntetést Dózsa Péternek, a kaskantyúi községi tanács elnökének és a Mezőgazdaság fejlesztéséért elismerést Marjanovits József nyugalmazott tsz-elnöknek. A vitafórummá alakult tanácskozá­son — hasonlóan a többi e témában folytatotthoz — igen kritikus hangon szóltak a szakemberek az agrárpoliti­kai tézisekről. Elhangzott: a jövő alap­ja nem lehet az, hogy a mezőgazdasági tulajdon fölötti rendelkezési jogot még mindig túlzottan magának akarja meg­tartani az állam és a politika. Az ezen való változtatás döntő áttörést jelente­ne az agrárgazdaságban. Ugyanakkor a földet — mint legnagyobb ilyen tulaj­dont — végre értékének megfelelően szükséges a piaci forgalomba bocsáta­ni. Megfogalmazásbeli pontatlanságra is rámutattak a hozzászólók: agrárpo­litika szerepel a tézisek címében, aztán már élelmiszer-gazdaságról szól töb­bet. Ez — továbbgondolva — ismét nem simítja az ágazaton belüli ellenté­teket. Az is elhangzott, hogy a minő­ségről mindaddig csak beszélni lehet, míg az érdekeltséget nem ebbe az irány­ba terelik. Volt, aki öt bővíthető pont­ba foglalta a leendő agrárpolitika lé­nyegét, mondván, ezek tisztán nem ol­vashatók ki a tézisek óhajként megfo­galmazott mondataiból. Mik is ezek? A termőhely (vagyis a föld, a környe­zet, a lakóhely), a fajta (vagyis a bioló­giai alapok megteremtése, a kutatás), a technológia (ebbe a szellemi munka és technika is beleértendő), az érdekeltség (tehát az ár, a hitel, a haszon) és a marketing. Bizonyos enyhe sértődöttség is lát­szott a hozzászólókon, hiszen mint el­mondták, oly sok szervezet kapott már lehetőséget arra, hogy véleményt nyil­vánítson, az agrárértelmiség szinte az utolsó a sorban. Igényként merült föl, hogy ugyanúgy, mint a politika terén, (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents