Petőfi Népe, 1989. április (44. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-01 / 77. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ■■■HP AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xLrv. évf. 77. szám Ára: 4,30 Ft 19Í9. április 1., szombat AZ MSZMP KB ÁLLÁSFOGLALÁSA A politikai rendszer reformjának néhány időszerű kérdéséről Az MSZMP Központi Bizottságának e heti ülésén elfogadott dokumen­tum a bevezetőben kiemeli: az MSZMP történelmi jelentőségű feladat megvalósítását, a demokratikus szocializmus új magyar gyakorlatának kialakítását tűzi ki céljául. Az MSZMP 1988. májusi országos értekezlete megnyitotta a gazdasági és politikai reformok átfogó, következetes megva­lósításának útját. A politikai rendszer mélyreható változására azért van szükség, mert jelentős eredményeink, az ország modernizálásában elért történelmi léptékű haladás ellenére az elmúlt egy-másfél évtized során fokozatosan gazdasági-politikai és erkölcsi válság alakult ki hazánkban. Az 1956 és 1987 között alkalmazott modell — amely átmenetileg jelentős modernizációs folyamatok elősegítője is volt—kimerítette tartalékait, sok vonatkozásban hibásnak bizonyult. Az új helyzethez való igazodás hiánya megtörte az életviszonyok jelentős javulásának két évtizedes folyamatait, visszaeséshez, ebből adódóan növekvő társadalmi feszültségekhez, a veze­téssel szembeni bizalmatlansághoz és távlatvesztéshez vezetett. A részleges reformok nem vezetnek tartós eredményre. A fordulat elke­rülhetetlenné vált, s ez egyszerre követeli meg a gazdaság, a társadalom, a politika, de a szellemi-morális viszonyok megújítását is. Az országos pártértekezlet óta eltelt időszakban szélesedett a nyilvános­ság és megindult a politikai intézményrendszer demokratizálása, pluralizá- lása. A valóságos gazdasági-társadalmi folyamatok és az intézményrend­szerek átalakításához azonban az idő nem volt elegendő, az eddigi intézke­dések pedig nem voltak kielégítőek. A gazdasági reform új stratégiájának kidolgozása folyamatban van; a gazdaság stabilizálása, a szerkezeti váltás, a kibontakozás megalapozása hosszabb időt igényel. (Folytatás a 2. oldalon) HA AZ IDŐJÁRÁS ILYEN MARAD.. I Hamarabb vetik a kukoricát A múlt év aszályos időjárása ki­élezte az idei takarmányhelyzetét, legjobban a kukoricáét. A szabad­piacon már átlagosan 600-700 fo­rintért adják mázsáját, de ennél ma­gasabb összegekről is hallani. Bács-Kiskunban az országosnál nehezebb a helyzet, hisz a megye homokhátsági területein egyébként is kevesebb a hozam, viszont az ál­latok száma annál nagyobb. A gaz­daságosság kérdései éppen ezért na­gyon élesen vetődnek fel mind a növénytermelőkben, mind az állat- tenyésztőkben. Az előzetes felméré­sek azt mutatják, hogy a megyei kukoricaterület eddigi években is jellemző csökkenése nem állt meg, az idén valószínűleg hat százalékkal lesz kisebb vetésterület. Az így fel-. szabaduló földekbe már elvetették I a tavaszi árpa magját A Bajai Kukoricatermelési Rend­szer Fejlesztő Közös Vállalat (BKR) mintegy 100 taggazdasága az idén várhatóan 42 ezer hektáron vet ku­koricát amelynek harmadrésze lesz Bács-Kiskunban. Ha az időjárás a mostanihoz hasonlóan meleg ma­rad, a tervezettnél hamarabb mun­kába állhatnak a vetőgépek, hiszen a talajmunkákkal már elkészültek. (Folytatás a 2; oldalon) Kiváló kollégium lett a halasi A Művelődési Minisztérium Kiváló Kollégium címet adományozott a kis­kunhalasi Bemáth Lajos Kollégium­nak. Az általános iskolások részére léte­sült intézmény előzményei a hetvenes évekre nyúlnak vissza, a sokat vitatott körzetesítési program végrehajtásához. Ekkor hozták létre szerte az Alföldön a tanyasi kollégiumokat, köztük a ha­lasit is. Előbb az alsóvárosi iskola épü­letében egy ötven gyermeket befogadó diákotthont, majd 1976. szeptember el­sején benépesült az önálló, közel két­száz személyes épület nyolcágyas szo­bákkal, konyhával, könyvtárral, klub­szobákkal. Lapozgatva az intézmény történeté­ben kiderül, hogy az itt dolgozó neve­lők többsége a kezdetektől elkötelezte magát a feladattal, az'átlagtól eltérően úgyszólván nincs fluktuáció. Az esély-' egyenlőség igazolására pedig legjobb példa, hogy a továbbtanulás statiszti­kája az évek többségében százszázalé­kosnak mondható. Schwób Jánossal, az intézmény igaz­gatójával beszélgetve újra meg újra a tanítványokra, gyereksorsokra terelő­dik a szó. . , — Tény, hogy a körzetesítés egy fon­tos dologban hibát követett el. Azzal, hogy elhozta a tanyákról a közokta­tást, a közművelődést is elvonta a terü­letről. Magára hagyta a tanyasi em-' bért. Jómagam szorosan kötődöm a tanyához, ott születtem, nevelkedtem, s a pályám is ott indult. Tudom, mek­kora szerepe volt az iskolának, a taní­tónak az életükben. A mai tanyarend­szer már nem az, ami volt. Sok az alko­holista, szétzilált család. $ gyerekeink zöme halmozottan hátrányos helyzetű. Ezekre a tanítványokra gondolunk ak­kor, amikor minden eszközzel az igazi otthon légkörét igyekszünk megterem­teni itt, a házon belül„— sokszor a valódi helyett. Az intézmény az önálló igazgatás mellett az. önálló gazdálkodást is meg- - teremtette magának. A szünetekben és hétvégeken szállodai férőhelyet ad az idegenforgalomnak, takarékszövetke­zetet működtet, hogy olyan bevételhez jusson, amelyből színes tévéket, számí­tógépeket vásárolhat. Bár elsősorban általános iskolai kol­légium, a gyerekek 18 éves korukig la­kói maradhatnak. Ezt is a gyakorlat hozta magával. Aki olyan iskolában tanult tovább, amely nem tudott szál­lást adni, az a gyerek magára maradt 11 TKINÉNKk, DE NINCS MIT! — MI ÉRT IDEG ESEK A HETÉNYFGYHÁZI GAZDÁK: Palánta-, zöldség- és virágmagkínálat m ál Húsvét után a megye piacain arról érdeklődtünk, hol milyen a palánta­kínálat. Solton két-három hét múlva számí­tanak az első ültetnivaló zeller-, para­dicsom- és paprikatövek megjelené­sére. E két utóbbi viszont már kapha­tó Baján, csak éppen nem mondható olcsónak. Húsz forint egy-egy papri­kapalánta a választékot jelentő ötfé­léből. Ács Pálné piacvezető-helyettes­nek panaszkodnak a vevők, hogy ez drága. Jobb helyzetben vannak a kis­kőrösi kertészkedők, ők tegnap 10 forintért vásárolhatták meg a paradi­csom- és a paprikapalánta darabját. A felhozatal 2 ezer szál volt a két zöldségnövényből, amelyeket most még fóliaágyakba és nem szabadföldi konyhakertekbe ültetnek. A palán­ták az utolsó szálig gazdára találtak, csupán a négyezer árvácskából ma­radt meg háromszáz az eladóknál. Besenczi János városgazdálkodási osztályvezető figyelemre méltónak nevezte a lakosság ellátásában annak a Szeged környéki kertésznek az áru­it, aki az idén már több ezer díszcser­jét, fát, fagyait, bukszust és rózsatö­vet értékesített. A félegyházi piacra kedden csupán két láda paprika- és paradicsompa­lántát hozott egv termelő, ennek is a felét hazavitte. így kialakult árakról Csókási Györgyné piacfelügyelő még nem számolhatott be. Kecskeméten sem annyira a palán­taárusoknak, mint inkább a vető­mageladóknak van dolgukezekben a napokban. Az Univer ÁFÉSZ Budai utcai Kertészkedők Boltjában két­százötvenen fordultak meg tegnap • Nincs megállás. Reggeltől estig szinte egyfolytában egymásnak adják a kilincset a vevők a Budai utcai Kertészkedők Boltjában. (Walter Péter felvétele) délig, ötmillió forint értékű az áru­készlet. Dobozos makói dughagyma, köles, borsó, bab, sárgarépa, petre­zselyem, csemegekukorica, görög- és sárgadinnye, kínai kel, paprika és más fűszernövények magvai bőséges mennyiségben kaphatóid Az egyik vevő uborka- és céklamagot kér, mire a kiszolgáló Kakulya Józsefné meg­kérdi:— Milyen fajtát szeretne? Az uborkábólfürtöset vagy berakni valót, á céklából hosszút vagy kereket? J? A kínálat zöldségmagvakból kitű­nő ■— holland magokból is lehet vá­lasztani —, azonban a virágkedve­lőknek nem jól kezdődik ez a tavasz. Az üzletbe a megrendelt virágmag­vaknak eddig a fele. sem érkezett meg. A hetényegyházi Gazdaboltban Borsos István üzletvezető három hete kénytelen hitegetni azokat a vevőket, akik vetőburgonyát szeretnének vá­sárolni. Majd csak küldik az árut Du- navecséről és Dunaegyházáról a Vető­magtermeltető és Értékesítő Vállalat Duna—Tisza Közi Területi Központ­jának sürgetésére. A gazdák nem ér­tik, hogy ilyen enyhe tél után, amikor száz ágra süt a nap, miért nem küldik idejében a 6 tonna szállítmányt. A hétvégére a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalát megígérte, hogy Dunaegyházáról küldenek burgonyát. a hetényegyházi Gazdaboltba. Már ideje! K —1 Koszorúzást ünnepségek országszerte Hazánk felszabadulásának 44. évfordulója alkálmából pénteken országszerte koszorúzási ünnepsé­geken emlékeztek meg a magyar földön elesett katonákról. Magyar párt- és állami vezetők, a társadalmi szervezetek képviselői, a hazánkban működő diplomáciai képviseletek vezetői és katonai at­taséi rótták le kegyeletüket a felsza­badító harcokban hősi -halált halt katonák sírjánál, emlékműveinél. Harkányban a bolgár katonák emlékművénél, Budapesten a Bu­daörsi úti amerikai hősi emlékmű­nél az amerikai himnusz elhangzása és a katonai díszszázad tiszteletadá­sa után gyászindulók hangjai mel­lett rótták le kegyeletüket a magyar földön elesett amerikai katonák előtt. Solymáron, a katonai temető­ben ünnepélyes külsőségek között — katonai tisztelétadás mellett -i— koszorúzták meg az ausztráliai, a kanadai, a francia, a brit, a lengyel és az új-zélandi hősök végső nyug­helyét. Beremenden a hazánk fel­szabadításáért elesett jugoszláv hő­sök emlékművénél, Hajdúböször­ményben a hazánk felszabadításá­ért folytatott harcban elesett román katonák magyarországi központi sírkertjében helyeztek el koszorút. Ülést tartott az MSZMP KB nemzetközi, jogi és közigazgatás­politikai bizottsága Az MSZMP KB nemzetközi, jogi és közigazgatás-politikai bizottsága Grósz Károly főtitkár elnökletével pén­teken tartotta soros ülését. A bizottság áttekintette a munkásőr­ség helyzetét. Kiemelte annak fontos­ságát, hogy a" testület a törvényes elő­írások alapján eredményesen teljesíti hivatását. A bizottság a munkásőrség további korszerűsítésere vonatkozó ja­vaslatait a Központi Bizottság egyik, soron következő ülése elé terjeszti. (MTI) volna a problémájával, kárba veszett volna az eddigi fáradozás. Mit lehet még kiemelni az eredmé­nyekből? Tíz különböző szakkör igyek­szik a lehetőséget megadni a tehetség kibontására vagy a szabadidő tartal­mas eltöltésére, a sportolásra. Az ott­hontanács, mint a gyerekek önkor­mányzata, partnere a nevelőtestületnek a tervezésben, végrehajtásban, értéke­lésben. A kitüntető cím mellé — amelyet március 31-én adott át ünnepélyes ke­retek között cbr. Kelemen Elemér mi­nisztériumi főosztályvezető — a közös­ség hatvanezer forintot is kapott, amelyből minden kisebb csoportnak jut valamilyen jutalom, hisz az elért eredmény mindannyiunk érdeme. H. T. MEGYEI ÜNNEPSÉG K JUNSZENTMIKLOSON Megemlékezések, gyűlések április 4-e tiszteletére Megyeszerte hagyományos módon emlékeznek a fasizmus alóli felszaba­dulás 44. évfordulójára. Mindenütt megkoszorúzzák a szovjet hősi emlék­műveket, számos helyen pedig ünnepi gyűlést tartanak. Több városban, községben ma tartják a megemlékezéseket. A megyei ünnepség Kunszentmiklóson tesz ma 17 órakor. Az új városban megkoszo­rúzzak a hősi emlékművet és ünnepi gyűlésen emlékeznek a felszabadulás­ra. Kiskunhalason, az Általános Művelődési Központban ugyancsak ma 16 órakor nagygyűlés lesz, 4-én, kedden 9 órakor pedig megkoszorúzzák a szovjet hősök emlékművét. Kiskőrösön, Kiskunmajsán, Bácsalmáson, Kiskunfélegyházán, Tisza- kécskén és Dunavecsén is ma rendezik az emlékünnepségeket. A bácsalmá- . a ünnepségen részt vesz dr. Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára is. Kecskeméten a megyeházán kitüntetéseket adnak át ma 11 órakor, április 4-én, kedden 9 órakor pedig koszorúzási ünnepség lesz a Budai úti hősi temetőben, 10 órakor a Május 1. téri, majd a Szabadság téri emlékmű­nél. Ugyancsak 4-én tartják a koszorúzási ünnepséget Jánoshalmán, ahol másnap, 5-én ünnepi tanácsülés lesz a várossá nyilvánítás alkalmából. A kalocsaiak is 4-én tartják a koszorúzással egybekötött megemlékezést. R. M. Egyik népművelő ismerősöm mesélte a minap, milyen kelle­metlenségei származtak neki egykor, mert programokat (vi­tákat, klubdélutánokat) szerve­zett családok otthonaiban. Gya­nússá lett! Mit akarnak ezek? — izgult például valamelyik szomszéd és mindjárt tollért nyúlt, hogy a megfelelő szervezet tudomására hozza a „rendszeres összejöveteleid’ tényét. Hét éve történt ez, s az azóta eltelt idő bebizonyította: helyes, előremutató, hasznos kezdemé­nyezés volt, hogy a családi prog­ramokon keresztül próbálta megismerni, megnyerni az embe­reket ismerősöm. így ugyanis ki­alakult egy jó közösség, egy ösz- szetartó érdeklődő csapat, és számos öntevékeny munkatársat is kapott a népművelő. Ezért le­hetett, hogy egyre többen—egy­re több család— találtak otthont a helyi művelődési házban. A (fői)jelentett kísérlet persze csak egy volt — s nem is az első — a sok közül, amelyekkel a helyét s föladatait kereső műve- lödésiintézmény-hálózat munka­társai közelebb kívántak jutni a társadalom alapsejtjeihez. Kezdetben csupán abban nyil­vánult meg igyekezetük, hogy — míg a szülök a belépődíjas rendezvényeken szórakoztak — a família legapróbbjái számára külön foglalkozásokat szervez­tek a népművelők. Ez a szolgál­tatás később kiteljesült: a mód­szerek is gazdagodtak. Ma már — különösen a városi intézmé­nyekben — a közművelődés (is) gazdája lett a családi életre fel­készítő előadásoknak, a gyer­meknevelési, mentálhigiénés ta­nácsadásoknak; terhestomának, babaszerviznek, kismamaklub­nak. Nemritkák a gyermekek­nek, felnőtteknek egyaránt ki- kapcsolódást, tartalmas szóra­kozást ígérő családi hétvégék, táborok sem. Országoan is min­taértékűnek számítanak e téren például a kecskeméti kísérletek. Fontos volt, hogy a szakma is felismerte: egyre nagyobb szere­pet kell kapniuk az intézményen kívüli programoknak. A kistele­püléseinken — Páhin, Szakmá- ron, Izsákon, Solton láttunk ilyet — az otthonokba gyakran beko­pogtat a népművelő. Személye­sen érdeklődik: miben segíthet? Vigyen-e könyvet a kismamá­nak, kicserélje-e a diafilmeket, hozzon-e esetleg újabb videoka­zettákat? Éppen a közvetlen kapcsolat tette lehetővé azt is, hogy a faluházakban egyre gyakrabban hirdetnek családi eseményeket. Egyre többször ér­kezik arról hír, hogy lakodalma­kat, névnapi, születésnapi, balla­gási ünnepségeket — a népműve­lők közreműködésével — a helyi művelődési ház klubtermeiben rendeznek. (Az ilyenkor befize­tett terembérleti díj jól jön az intézmények kasszájába!) Az sem ritka, hogy téli estékre a könyvtáraktól, faluhazaktól dia­vetítőt, videoberendezést kölcsö­nöznek a családok. Sőt az is elő­fordul, hogy az ismeretterjesztő társulat helyi csoportjainak megbízásából szakemberek — pszichológusok, pedagógusok —járják a kisgyermekes csalá­dok otthonait, hogy a helyszínen, a családi asztalnál adjanak segí­tő jótanácsot az érdeklődőknek. Ma már senki sem vitatja: fontos, hogy a családok bizton­ságban érezzék magukat társa­dalmunkban. Ehhez a mai nehe­zebb időkben is sok segítséget tudnak adni a közművelődés szervezetei, intézményei. Termé­szetesen elsősorban ott, ahol a szervezők nem egyeztek ki a kényszer szülte tétlenséggel... Farkas P. József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents