Petőfi Népe, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-09 / 58. szám

1989. március 9. • PETŐFI NÉPE • 3 szuverenitás, a hatalommegosztás, az államhatalmi ágak elválasztása. A népszuverenitás egy és oszthatat­lan, érvényesülésének két fő eszköze: a demokratikus képviseleti rendszer és a népszavazás. A hatalommegosztás a politikai rendszer egésze szintjén jelenik meg, lényegileg a hatalom pluralitását (a ha­talmi források és a hatalmi tényezők) sokféleségét jelenti. Ilyen értelemben a hatalommegosztás a pártok közötti vi­szonyt, a versengő pártok és a versengő érdekszervezetek közötti viszonyt fejezi ki, Az államhatalmi ágak elválasztása a már tételesen felsorolt hat államhatal­mi ág szigorú elválasztását és ugyanak­kor együttműködésre késztetettségét jelenti. Az alkotmányban kifejezésre jutó hatalommegosztáshoz, népszuvereni­táshoz, az államhatalmi ágak elválasz­tásához szorosan kapcsolódik a kizá­rólagos hatalomra törekvés tilalma. A köztársasági elnököt és annak jog­állását úgy kell szabályozni, hogy a köztársasági elnök önálló hatalmi in­tézmény legyen, de ne legyen a végre­hajtó hatalom feje. A köztársasági el­nöki intézményt szigorúan el kell vá­lasztani az országgyűlési hatalomtól, a kormányzati-végrehajtó hatalomtól, az alkotmánybírósági és igazságszolgálta­tási hatalomtól. Szigorúan szabályozni kell a köztársasági elnök helyettesíté­sét. Megítélésünk szerint akkor kell a köztársasági elnököt helyettesíteni, ha hivatalát valamilyen oknál fogva (be­tegség, elfoglaltság stb.) nem tudja el­látni. Az alkotmányban szabályozott nem­zeti szimbólumok közé javasoljuk föl­venni a nemzeti színeket. A címer ügyé­ben ajánljuk, hogy alternatív előter­jesztés legyen az alkotmány paragra­fusba szedett és vitára boosátott szöve­gében is: egyrészt a Szent Korona, más­részt az úgynevezett Kossuth-címer egyaránt ^szerepeljen a javaslatban. A címeijavaslatok közötti választást, a társadalmi viták utáni időszakra éssze­rű halasztani. Az állampolgárságra vonatkozó leg­fontosabb rendelkezéseket az alkot­mány első fejezetében helyes szabá­lyozni. E szabályok között kell szólni arról, hogy k külföldön élő magyarsá­gért a Magyar Népköztársaság felelős­séget vállal, mégpedig elvszerűen és a kölcsönösség hangsúlyozásával. Megfontolandó, hogy az alkotmány szabályozza és szóljon röviden a képvi­selet tartalmáról. Mind az országgyű­lés, mind a helytartósági képviselők esetében ki kell mondani, hogy megvá­lasztásuk után a képviselők lelkiisme­retük és politikai meggyőződésük alap­ján vesznek részt a képviselő testületek munkájában. Ez lényegileg a szabad mandátum elvét jelenti. A koncepcióban szereplő entberi jo­gok köréből hiányzik az oktatás és a tudományos kutatás szabadsága, és az információs önrendelkezési jog. A bi­zottságjavasolja, hogy soroljuk az em­beri szabadságjogok közé az ember egészséges természeti környezethez va­lójogát. Ennek felelőse az állam legyen és magatartásával az állampolgár. Ezekkel ki kell egészíteni a szabadság- jogokat. Az alkotmányban ki kell mondani, hogy az alkotmányban meghatározott korlátozásokon túl más törvények vagy jogszabályok az állampolgári Is emberi jogokat nem korlátozhatják. Az államiság objektív feltételeit — úgy vélem — alkotmányunknak is tu­domásul kell venni, vagyis államalkotó népesség nélkül valójában nincs állam. Minden államnak különös gonddal kell őrködnie népességének megtartá­sán. Elhibázott lenne azt hinni, hogy a népesség megőrzésének gondja egysze­rűen a szociális igazgatás ügye. Napja­inkban, amikor évről évre növekvő mértékben fogy országunk népessége, nem fordulhat elő, hogy jogos büszke­séggel iktatjuk egyfelől alkotmányba az ezeréves magyar államiság kontinui­tását, de szó nélkül hagyjuk másfelől azt a tényt, ami már egy évszázad táv­latában is veszélyeztetheti ennek az ál­lamiságnak alapvető feltételeit, az államalkotó népesség létezését. Bizalmi szavazás a kormány ellen Minden valószínűség szerint az ál­lam népességére vonatkozó fejezetben és nem a jogok között kell szabályozni a nemzetiségek kollektív jogait. Itt kell rögzíteni, hogy államunk megfelelő fel­tételeket biztosít számukra anyanyel­vűk, önálló kultúrájuk megőrzésére és fejlesztésére. Ugyancsak itt kell kimon­dani: hogy Magyarországon nemzeti­ségre, vallásra, nemre, származásra, vagyoni állásra való tekintet nélkül, minden állampolgárt megillet az a jog, hogy mind képviselőin keresztül mind közvetlenül tevőlegesen részt vehessen az államhatalom gyakorlásában. A Parlament jogkörének kereteiben szabályozni kell a kormány elleni bizal­mi szavazást,, illetve á bizalmatlansági indítványt. Annak érdekében, hogy a Parlament, illetve a végrehajtó hatalom működése ne váljék teljesen lehetetlen­né, elképzelhető, hogy a bizalmatlansá­gi indítvánnyal egyidőben, a bizalmat­lansági indítványt benyújtó csoport, párt köteles legyen javaslatot tenni az új kormányfőre (ez úgynevezett konst­ruktív bizalmatlansági indítvány). A konstruktív bizalmatlansági indít­vány megfelelő garanciát adhat arra, hogy elkerülhessük a felelőtlen, és a végrehajtó hatalom működését lehetet- lenítő bizalmatlansági indítványok so­rozatát. Részletesen szabályozni kell a képvi­selői összeférhetetlenséget. így csak példaszerűen á köztársasági elnök ne lehessen sem a kormánynak, sem az Országgyűlésnek, sem az alkotmánybí­róságnak a tagja. Megfontolandó an­nak az összeférhetetlenségi szabálynak a felvétele az alkotmányba, hogy a kor­mány tagja ne lehessen országgyűlési képviselő. A tulajdoni viszonyok szabályozása során — a bizottság véleménye szerint — arra kell törekedni, hogy azokat a lehető legáltalánosabban szabályozza az alkotmány. Megítélésünk szerint ta­xatíve fel kellene sorolni a kizárólagos állami tulajdon körét (de lényegesen szűkebben a jelenleginél), ezen túl ki kellene mondani a tulajdoni formák egyenlő védelmét, és a tulajdoni for­mák kombinálhatóságát. Az autonóm közösségek között az új alkotmány koncepciója jelentős helyet biztosit az önkormányzatnak, éspedig az önkormányzatok mindkét típusá­nak, azaz a községek, városok, megyék közösségeinek, mint területi önkor­mányzatoknak és a szakmai vagy tes­tületi önkormányzatoknak. Ezzel fel­tétlenül egyet kell érteni. Mindannyian tisztában vagyunk az­zal, hogy az alkotmányosság legfőbb biztosítéka az a demokratikus közélet, amely érzékenyen reagál a legkisebb alkotmánysértésre is. Úgy vélem azon­ban, hogy a demokratikus közélet ki­bontakoztatásának is fontos előfeltéte­le az új alkotmány gyakorlati realizálá­sának megfelelő jogi mechanizmus. Mindent el kell követnünk annak érde­kében, hogy még rövid átmeneti idő­szakra se jöjjön létre olyan helyzet, amikor már nem funkcionálnak az ed­dig kivívott, jelenleg meglévő alkotmá­nyos garanciák, de még csak papíron léteznek az új, a demokratikus jogálla­miság magasabb fokát kifejező intéz­mények. Ebben kétségkívül sokat segít­het az alkotmánybíróság megfelelő időben való létrehozása. De valószínű­leg magában az alkotmányban kell in­tézkedni arról is, hogy a már létező alkotmányos garanciák mindaddig ha­tályban maradnak, a gyakorlatban-is alkalmazandók, míg az új intézmények helyükre nem lépnek. Végezetül: egyértelmű, hogy az új alkotmányt csak a társadalommal egyetértésben, megegyezéssel lehet el­fogadni. Ezt fejezi ki a tervezetben is szereplő társadalmi vita szükségessége és végső soron az alkotmány népszava­zás során történő elfogadása. Úgy vél­jük E- és erről eddig szó alig esett — ebből a folyamatból nem hagyhatók ki a politikai szerveződések, pártok sem. Igazi népszavazást és társadalmi egységet csak úgy lehet teremteni, ha a legjelentősebb politikai erők, szerveze­tek — köztük vagy élükön az MSZMP is — támogatják az alkotmányterveze­tet és elfogadásra szólítják fel tagjaikat és a társadalmat. A vitában elsőként felszólaló Nagy József (Baranya m., 6. vk.), az MSZMP Baranya Megyei Bizottságá­nak nyugalmazott első titkára az ál­lamformát illetően a népköztársaság elnevezést ajánlotta, mert — -mint mondta — a kifejezés haladóbb, mint a köztársaság elnevezés. A címervitávaj kapcsolatban.azt mondta: anakroniz­musnak tartja a koronás címer beveze­tését, ez ugyanis ellentétes a népköztár­saság eszméjével. Karvalits Ferenc (Zala m., 1 vk.), a Zala Megyéi Pártbizottság első titkára szerint Magyarország alaptörvényének magyar alkotmánynak kell lennie, de ma is időszerű az a kettős kötődés, -amely ezeréves államiságunk történetét mindig jellemezte. Egyrészt hozzá kell járulnia, hogy megtaláljuk méltó he­lyünket Európában, másrészt az alkot­mány erejével kell megerősíteni törté­nelmi azonosságtudatunkat, nemzeti önbecsülésünket. DR. KOROM MIHÁLY: Az államszervezet legyen börokráciamentes Dr. Korom Mihály (Bács-Kiskun m., 8. sz. választókerület), az alkotmányjo­gi tanács elnöke bevezetőjében hangsú­lyozta: — Való igaz, hogy országunk mai társadalmi, politikai, gazdasági helyzete nem a legkedvezőbb feltétele­ket adja egy stabil alkotmány kidolgo­zásához, de nekem is, mint az előter­jesztett koncepció kidolgozása résztve­vőjének, az a véleményem, hogy új alaptörvényre van szüksége a társada­lomnak.- Majd így folytatta: — Meggyőződés­sel vallom, hogy az eddigi szakmai, jogi és politikai előkészítő munka nagy fele­lősséggel és körültekintéssel folyt. Min­den e munkában részt vevőt az veze­tett, hogy új alkotmányunk legyen mi­nél inkább időtálló. Azt minden felelő­sen gondolkodó elismeri, hogy nem le­het a külföldi példákat — esetleg most már orientációval — kritika nélkül át­ültetni a mi viszonyaink közé. Ezért hangsúlyozom, hogy nekünk valóban magyar alkotmányt kell kidolgoznunk: Milyen legyen a politika és az alap­törvény viszonya?^— tette fel a kérdést. Válasza: — Az alkotmány nem indulhat ki napi politikai érdekekből, hanem egy adott korszakban uralkodó politikai nézetekkel a lehető legjobb összhang­ban, azok jogi kifejezését hosszabb táv­ra kell kodifikálnia. Én ilyen uralkodó politikai nézet jogi megfogalmazásá­nak tartom, hogy alkotmányunk tar­talmazza a szocializmus mint társadal­mi rend iránti elkötelezettségünket. Igaz, hogy magam is felváltandónak tartom a szocializmus eddigi modelljét egy más, korszerű, valóban közösségi szocialista modellel, amelynek tartalmi elemei még csak most formálódnak, de hogy azok kialakulnak, előttem nem kétséges. Alkotmányos kereteinek megfogalmazását ezért is szükségesnek ítélem. Felszólalása befejező részében az al­kotmány érvényesülésének feltételeiről beszélt a képviselő. DR. KŐRÖS GÁSPÁR: — Az új alkotmány kidolgozásánál figyelemre méltónak tartom azt is, hogy a szervezeti megoldásoknál, a jogi intézmények létrehozásánál marad­junk meg a realitások talaján. Ez külö­nösen lényeges az államigazgatás, s a bírósági szervezet javasolt átalakításá­nak terveinél is. Fontos követelmény­nek tartom, hogy az államszervezet le­gyen minél olcsóbb és bürokráciamen­tes. Ugyanebből a szempontból tartom lényegesnek azt is, hogy az új alkot­mány végrehajtását szolgáló alkotmá­nyos törvények határidő megállapítá­sával előteijesztésre kerüljenek. Ennek fontosságára csak azt az egy példát ho­zom fel, hogy már az 1949. évi XX. törvény is előírta ugyan a bírák válasz­tását, de annak megoldására mégis majd negyedszázaddal később került sor. Az alkotmány érvényesülése szem­pontjából ezek a kérdések is elsőrendű garanciális jelentőségűek. — Nem lehet senkiben sem olyan illúzió, hogy új alkotmányunkkal olyan csodafegyvert hozunk létre, amely nagy társadalmi gondjainkat au­tomatikusan megoldja. Az alkotmá­nyos intézmények csak akkor tölthetik be rendeltetésüket, ha azokat jó tarta­lommal töltjük meg — mondta befeje­zésül dr. Korom Mihály. Bíró Miklós (Szabolcs-Szatmár m., 11. vk.), a MOM mátészalkai gyáregy­ségének igazgatója javasolta, hogy az emberi és állampolgári jogok s az alap­vető kötelességek közvetlenül a beveze­tő rész után kapjanak helyet az alkot­mányban. A képviselő véleménye sze­rint meghatározó az új szabályozás azon elve,' amely szerint nem az Or­szággyűlés a népszuverenitás egyedüli letéteményese. Esetenként magának a népnek kell döntenie alapvető kérdé­sekben. Mondok Pál (Pest m., 26. vk.), a Pest Megyei Tanács nyugalmazott elnöke a parlamentet illetően egykamarás tör­vényhozás mellett tört lándzsát. Szerin­te országos listára sincs szükség, mert a rajta szereplők inkább protokolláris funkciót töltenek be. Olyan parlament kell, amelynek valamennyi képviselőjét az egyéni kerületekben választják meg -— fejtette ki. Kárpáti András (Pest m., 22. vk.), a Pest Megyei Műanyagipari Vállalat igazgatóhelyettese javasolta: a társa­dalmi tulajdon működőképessége érde­kében válasszák el az állam közhatalmi és tulajdonosi minőségét. A felszólaló nem tartotta hosszú távra szóló alkot­mányos alapelvnek a verseny és a vál­lalkozás szabadságának említését, mert ez szerinte csak jelenlegi célokat tük­röz. Dobos Józsefbe (Heves m., 6. vk.), a gyöngyösi Mátra Ruhaipari Szövetke­zet munkavédelmi vezetője azt hangsú­lyozta, hogy az alkotmányozás folya­matából egyetlen politikai erőt sem szabad kirekeszteni, de ne is sajátíthas­sa ki magának egyetlen erő sem. A felszólaló fontosnak tartotta, hogy az igazságszolgáltatást kizárólag a bíróságok gyakorolják. Szükségte­lennek nevezte az ítélőtábla felállítását, mert az az ítélkezés elhúzódásához ve­zethet. Megyei szinten hivatali jellegű tanácsi szerv működjön H Dr. Kőrös Gáspár (Bács-Kiskun m., 4. sz. választókerület) azzal a megálla­pítással kezdte felszólalását, hogy az 1949-ben elfogadott alkotmány nem alkalmas a társadalmi közmegegyezés­re, mert nem jelszavakra, hanem olyan alaptörvényre van szükség, amely a jogállam megteremtését szolgálja. Több példát is hozott: — A legutóbbi időig érvényes volt: „Ha az Országgyű­lés nem ülésezik, az Országgyűlés jog­körét az Elnöki Tanács gyakorolja”, így történhetett folyamatosan, hogy az úgynevezett kényes vagy esetenként tit­kos ügyeket törvényerejű rendeletbe le­hetett foglalni az Országgyűlés nélkül. Egyesek tudni vélik, hogy olyan eset is előfordult, hogy az Országgyűlés ülésszakának szünetében törvényerejű rendeletet alkotott az Elnöki Tanács. Bős—Nagymaros problémáját is elke­rülhettük volna, ha ezt nem egy szűk csoport dönti el. Tehát az 1949. évi XX. törvény alap­ján az államszervezetnek egy olyan rendszere működött, hogy a nép által választott képviselők feje fölött min­dent el lehetett dönteni. Ezután a választóival folytatott be­szélgetések alapján a javaslatoknak azokat az elemeit taglalta a képviselő, amelyekben széles körű az egyetértés. Mint mondta, a címer megválasztásá­ban, az egy- vagy kétkamarás parla­ment kérdésében a társadalmi vita ad­hat választ. Kiemelte: — Egyetértek a hatalmi ágak elvá­lasztásának elvével, az állami szerveze­tek közötti hatáskörelvonás tilalmával. Az alkotmányban olyan szabályozás kell, amely biztosítja a törvényességet és megakadályozza a hatalom kisajátí­tását. Ez a magyar társadalom alapve­tően fontos érdeke. Hozzászólásában dr. Kőrös Gáspár a képviselők egyéni választókerületben történő választása és a köztársasági el­nöki intézmény bevezetése mellett tette le a voksát, s külön szólt két új intéz­ményről: Hugi- Örömmel üdvözlöm az alkot­mánybíróság létrehozását. Ezen intéz­mény megteremtését még az alkotmány elfogadása előtt szükségesnek tartom. Jogállamiságunk alapjának tekintem. Széles körű jogköre legyen, garantáltan őrködjön az alkotmány betartásán, hi­szen ez minden állampolgár érdeke. Az Állami Számvevőszék »létrehozá­sát is sürgős feladatnak tekintem, ne várjuk meg az új alkotmányt. Vélemé­nyem szerint nem nélkülözheti tovább a parlament, hogy a számvevőszék, mint a végrehajtó hatalomtól független szervezet, az Országgyűlésnek aláren­delve, ellenőrizze a költségvetés végre­hajtását, az állami vagyon hasznosítá­sát, és a kormány gazdaságpolitikai te­vékenységét. Konkrét javaslatokat tett a képvise­lő a kormány megalakítására és műkö­désére, s külön szólt a megyei tanácsok lehetséges szerepköréről is: — Mivel a tanácsok önkormányzati szerepének erősítése elengedhetetlen, nem tartom szükségesnek, hogy megyei szinten tanácstestület működjön és. a pénzeszközök újraelosztásával foglal­kozzon. Helyesebb lenne, ha megyei szinten hivatali jellegű tanácsi szerv működne, hatósági feladatokkal és tör­vényességi felügyelettel foglalkozna. — A mostani vitának, majd a társa­dalmi vitának és ezek figyelembevételé­vel a törvényszöveg előkészítésének végső célja a közmegegyezés kell Je­gyen, hogy ne csak átmeneti, hanem időtálló alkotmányt tudjunk elfogadni és népszavazásra bocsátani — zárta fel­szólalását dr. Kőrös Gáspár. Balogh László (Pest m., 29. vk.), a •Pest Megyei Tanács elnöke hangsú­lyozta, hogy a tanácsok működésének továbbfejlesztésében az önkormányzat játszik kiemelkedő szerepet. Ehhez azonban meg kell teremteni a jogi felté­teleket, biztosítani az önkormányzat­hoz nélkülözhetetlen önállóságot. Soltészáé Pádár Ilona (Szabolcs- Szatmár m., 8. vk.), a HNF Szabolcs- Szatmár Megyei Bizottságának titkára úgy fogalmazott, hogy „közepesen erős” jogkörrel felruházott köztársasá­gi elnöki intézményt kell bevezetni. A címer kérdésében népszavazást java­solt. Szükségesnek tartotta, hogy poli­tikai pártállás szerint is legyen tilos az egyének mindennemű hátrányos meg­különböztetése. Szabó Miklós (Békés m., 5. vk.), az MSZMP Békés Megyei Bizottságának első titkára támogatta annak egyértel­mű megjelölését, hogy Magyarország szabad, demokratikus és szocialista ál­lam. Az államformával kapcsolatban a népköztársaság elnevezés további meg­tartását javasolta, ami összhangban van a népfelség elvével. Dr. Séra János (Komárom m., 10. vk.) kisbéri körzeti állatorvos úgy vél­te : a társadalom elvárja, hogy az állam- hatalmi szervek jogilag elhatárolódja­nak, legyen egyéni és közhatalmi auto­nómiájuk és saját céljaikat mindenkor rendeljék alá a közjó igényének. Az is joggal elvárható — folytatta —, hogy a köztársaság elnökét és a területi ön- kormányzatok elnökét s helyetteseiket mindenki országosan, illetve terület- arányosan válassza meg titkos szava­zással. Legyen egykamarás Országgyűlé­sünk függetlenített képviselőkkel - mondta —,,s az országos szervek egy- egy képviselőjét csak tiszteleti vendég­ként lehessen meghívni a Parlamentbe. A kormány tagjai ne lehessenek képvi­selők. Az igények között említette, hogy az alkotmány rögzítse az állami tulajdon alanyi állami birtoklásának módját és felelősségét. Az alkotmány tükrözze továbbá a jogok és az állami igazgatási szervek felépítése mellett az egyén, a család és az egész emberiség sorsáért való felelősséget. Varga Imre (országos lista) szobrász- művész hangsúlyozta: felcsillant a re­mény égy nép számára a félelem nélküli élet megteremtésére. Őszinte tisztelettel gondol azokra — mondotta —, akik egy, a diktatúra eszközeinek birtoká­ban lévő párt vezetőiként képesek vol­tak ilyen mélységig átgondolni, újraér­tékelni saját múltjukat, közösen átélt negyven évünket. Kiegészítő javaslatairól szólva ki­emelte: az alkotmány deklarálja a bíró­ságok. az ügyészi testület függetlensé­gét. A többpártrendszer körülményei között a rendőrség megerősítésére lesz szükség — vélekedett a képviselő —, mert megnövekedik a cselekvésvágy, s vele a közrend labilissá válhat. Javasol­ta: a rendőrség legyen teljesen függet­len az MSZMP-től; hozzanak létre olyan önálló szervezetet, amely min­denki számára a rend őre. Indítványoz­ta tovább, hogy a Munkásőrséget szer­vezzék át önkéntes rendőrséggé. A honvédségről szólva §91z 1968-as eseményekre emlékeztetve — hangsú­lyozta: amennyiben a Varsói Szerződés záradékai között van olyan, amely honvédségünket külföldi politikai el­nyomó szankcióra .kötelezi, akkor azt vizsgálják felül. Javasolta, hogy a hon­védség ne pártoktól függő szervezet le­gyen; csak a haza védelmét, s ne párt- utasítások végrehajtását szolgálja. A képviselő a többkamarás parla­ment mellett tette le voksát, s indítvá­nyozta azt is, hogy a nemzeti kisebbsé­gek, a vallási csoportosulások képvise­lői létérdekeit érintő törvények tárgya­lásakor kapjanak vétójogot. Kitért az összeférhetetlenség önálló szabályozására is. Mint mondotta, a mostani Parlamentnek nem egy megyei tanácselnök is tagja. Ők mint képvise­lők, törvényhozók; bizottsági tagként ellenőrzők; tanácselnökként végrehaj­tó jogkörrel rendelkeznek. „Képviselő­ként az ellene felhozott panaszokat meghallgatja, megígéri, hogy eljár ön­maga ellen, majd bizottsági tagként mindkét önmagát ellenőrzi.” Megol­dást csak az a konstrukció adhat, ha a megyei tanácselnökök — csakúgy mint a nemzetiségek, a vallások és a cigány­ság képviselői—egy külön kamarában tevékenykednek, s ott vétójoggal ren­delkeznek. A soros elnök valamivel'este hét óra előtt berekesztette az ülést. Ma az al­kotmánykoncepció feletti vitával foly­tatja munkáját az Országgyűlés. PARLAMENTI FOLYOSÓ „Kétszer csalódtam Stadingerben” Az Országgyűlés szavazással döntött Stadinger István lemondá­sának elfogadásáról. A többség egyetértőén emelte fel a kezét, huszonhat képviselő viszont ellenezte a Parlament elnökének lekö­szönését. Köztük volt Bodorné Danka Márta is. mBMiért szavazott nemmel?— kérdeztem a szünetben a kecske­méti 2. számú választókerület képviselőjét. KSisgyszer már szavaztam Stadinger István ellen -^megválasztá­sakor. Az elnöki posztra ugyanis nem tartottam alkalmasnak. Most viszont azzal nem értettem egyet, hogy megfutamodott. Ha már elvállalta ezt a tisztséget, illő lett volna kitartania — velünk együtt — a parlamenti ciklus végéig. Kétszer csalódtam Stadingerben. Először amikor elvállalta a jelölését és most, amikor a könnyebbik megoldást választotta. Cser­benhagyott bennünket, képviselőket. Mi lesz a megüresedett választókerülettel ? Az eddigi parlamenti gya­korlatban példa nélkül álló lé­pésre szánta el magát több kép­viselő: az ülésszak előtt lemon­dott mandátumáról. Köztük — amint már hírül adtuk — dr. Molnár Frigyes is, a kecskeméti 3. számú választókerület képvi­selője. Mivel eredetileg pótkép­viselő volt, nincs, aki a helyére lépjen. Megkérdeztem az orszá­gos választási elnökség titkárát, dr. Molnár Bélát. — Mi lesz a megüresedett vá­lasztókerülettel ? — Személyesen is jól ismer­tem dr. Molnár Frigyest. Az utóbbi időben valóban nagyon megromlott az egészségi állapo­ta, nálunk a Hazafias Népf­rontnál is lemondott a szövet­kezetpolitikai bizottság elnöki tisztéről — kezdte válaszát dr. Molnár Béla, aki egyébként a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, majd így folytatta; — A megoldás ebben az eset­ben: időközi választás kiírása. Az országos választási elnökség több más lemondott képviselő ügyével együtt tesz javaslatot az Elnöki Tanácsnak á megürült kecskeméti választókerületben is a választás kiírására. Ezzel párhuzamosan a helyi választá­si elnökség és népfrontbizottság elkezdheti összegyűjteni a ja­vaslatokat, majd pedig a jelen­legi Választási törvénynek meg­felelően — kötelező kettős jelö­léssel — jelölőgyűlést szervez, és a meghatározott napon meg­rendezi az időközi választást. — Mikor kerülhet erre sor? • — A jogszabály szerint egy éven belül kell betölteni a meg­üresedett helyet. A választási elnökség véleménye, amit az El­nöki Tanács felé is tolmácso­lunk, hogy minél előbb kerül­jön erre sor 3 mondta az or­szágos választási elnökség tit­kára. — lovas — (Az országgyűlési fotókat Walter Péter készítette.)

Next

/
Thumbnails
Contents