Petőfi Népe, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-07 / 56. szám
1989. március 7. • PETŐFI NÉPE • 5 KORTELEFON jjűí 9- - _g Sx—avj G' ^rósz Károly tavaly júliusi San Francisco-i bejelentése, idéé pedig Beck Tamás kereskedelmi miniszter nyugat-németországi tárgyalásai itthon felborzolták a kedélyeket, külföldön viszont tagadhatatlanul érdeklődést keltettek. A magyarok eladják vállalataikat?—kérdezték nyugati üzletemberek, s néhány an időközben már el is látogattak Magyarországra. Az eladási szándék bejelentése után egy ideig csak találgatni lehetett, mely vállalatokról van szó, legfeljebb az érintettek tudták, hogy őket már „bizonyos ügyben” megkeresték a minisztériumi emberek. A Figyelő című gazdaságpolitikai hetilap február 16-i számában aztán napvilágot látott egy lista, amelyen negyvenöt magyar vállalat neve, néhány adata és a tőkebefektetés lehetséges formái (teljes átvétel, többségi 'és kisebbségi részesedés, vegyes vállalat) szerepelnek. A listán felsorolt vállalatok részletesebb adatait az NSZK-ban működő Deutsche Bank adatbankjában őrzik, a magyarországi tőkebefektetés iránt érdeklődő partnereik innen hívhatják le. A Figyelőben megjelent cikk után kisebb „botrány” is kitört, á rádióban azt nyilatkozták a győri Graboplast felháborodott vezetői, hogy az állam az ő tudtuk nélkül kívánja eladni a gyárát, s meg sem kérdezték őket, beleegyeznek-e abba, hogy bármiféle listára fölkerüljenek. (Az ipari és a kereskedelmi miniszter egy nappal később ezt ugyancsak a rádió útján cáfolta. A gazdaságpolitikai hetilap első oldalán megjelent lista három Bács-Kiskun megyei vállalat nevét is tartalmazza. Megkérdeztük a vállalatok vezetőit: tudtak-e róla, hogy cégük „eladó”, s ha jelenkez- ne vevő, valóban eladnák-e? A VÉGSŐ DÖNTÉS AZ ORSZÁGGYŰLÉSÉ Gazdasági jogalkotás, cégbíróságok, cégközlöny Versenytörvény Eladni céget ? a Halász István, a Kecskeméti Zománc- és Kádgyár igazgatója; — Mivel ez államigazgatási irányítás alatt álló vállalat, célszerű lenne erről az Ipari Minisztériumot megkérdezni. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy először is tisztázni kellene a tulajdonviszonyokat. Amíg ezt nem tesszük meg, addig nem hiszem, hogy sok minden történhet az eladásra ajánlott ipari üzemekkel. Itt az az alapkérdés, hogy kinek a joga eladni egy állami vállalatot? Bennünket egyébként nem, ért fölkészületlenül, hogy rajta vagyunk a listán, a minisztériumból előzetesen megkérdezték a véleményünket, adatokat gyűjtöttek, sőt, ahhoz is a beleegyezésünket kérték, hogy egy adott országba kiajánljanak. A magam részéről nagyon örülök ennek a lehetőségnek, mert a mai magyar gazdasági és kilátástalan pénzügyi helyzetet tekintve egy vállalat műszaki-technikai fejlesztését, kapacitásai bővítését jóformán csak így látom megoldhatónak. A KZK a kiajánlások nélkül, magától is keresett már külföldi partnert, jelenleg is folytaink vegyesvállalati tárgyalásokat. Szabó Lajos, a Kiskunfélegyházi Április 4. Gépipari Művek vezér- , igazgatója: — Természetesen tudunk a listáról. A minisztérium munkatársai ajánlatcsomagot állítottak össze, ehhez a vállalatoktól is kértek ötleteket. Azt is elmondták, hogy miért: a külföldi működőtöké bevonását szeretnék ezzel is gyorsítani. Mindezt nagyon korrektül végezték, csak azt nem értem, hogyan és mikor merült fel itt az eladás kérdése (a mi nevünknél a listán a kisebbségi részesedési formát jelölték meg)! mi ugyanis csak vegyes vállalatra tettünk javaslatot. Az az érzésem, hogy valakik megint túlságosan szűk körben hoztak döntéseket. Nem akarjuk eladni a gyárat, annál is inkább nem, mert nem egyetlen üzemről van szó, hozzátartozik még hat leányvállalat! Eladásról, arról, hogy valamilyen külföldi, új tulajdonos idejöjjön, és beleavatkozzon ezer ember dolgába, részünkről soha nem volt szó. De ez teljesen irreális elképzelés is, mert amíg nem világos, hogy a vállalati tanács hogyan adhat el egy gyárat vagy annak egy részét, addig nem is lehet „kiárusítani”. A Handelsblatt nevű nyugatnémet gazdasági hetilap egész más címmel írt az ügyről, mint a Figyelő, nem eladó vállalatoknak nevez bennünket, hanem partnerkeresőknek, és ez az igaz. Az állami vállalatként működő cégek vegyes vállalati partnert keresnek. Ilyen értelemben egyetértek a minisztériumok kezdeményezésével, az ajánlólistával, ma ugyanis Magyarországon semmilyen intézmény nem foglalkozik a külföldi partnert kereső honi vállalatok menedzselésével. Ebben az esetben nem eladásról van szó. Kétségtelen, egy részvénytársaság, például a Tungsram, már gondolkozhat azon, hogy elad a részvényeiből vagy alaptőkét emelve ájánl a külföldi tőkésnek új részvényeket. Tulajdonképpen nem a vállalatot adja el, hanem az értékpapírt, aminek a révén a tulajdonos gyakorolja a jogait, beleszól a döntésekbe és osztalékot kap. Amíg nem jelenik meg az átalakulási törvény, és az állami vállalatok nem tudnak átalakulni társasággá, amíg nem lesz egyértelmű, ki a tulajdonos, miben érdekelt, mihez van joga, addig nincs reális alapja az eladásnak. Kuczik István, a Kecskeméti Ag- rikon vezérigazgatója: — A minisztérium egyeztette velünk az elképzeléseit. Amikor szóba került, hogy szívesen fogad- nánk-e a nyugati tőkét valamilyen 9|ea|e3|c9|ea|ea|ea|e9|ea|e9|ea|e9|ea|e3|e9|ea|e9|e9|e3|eaie3|ea|e3|e9|e9|ea|e4ea|e9|ea|ea|e3|e3|e3ies|es|es|ea|ea|e3|e3|e4e3|es|e9|e9|e ♦ * * ♦ ♦ ♦ * ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ * ♦ 4e * 4« ♦ 4c 4c 4c 4« 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4« 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4e 4« 4c 4c 4c 4c 4c DEVIZA- ÉS BC-SZÁMLA-TULAJDONOSOK, FIGYELEM! — az Eurocheque kiutazásra jogosít, — kiviteli engedély nélkül vihető ki és 40 országban váltható be, — fedezeti számlája látra szólóan devizában kamatozik, — kiutazások előtt és után nem kell az OTP-t felkeresnie ... Részletes felvilágosítás a számlavezető OTP-BANK fiókoknál KÉNYELMES ÉS BIZTONSÁGOS! 488 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4e 4c 4c 4c 4e 4c 4c 4c 4« 4c 4c 4e 4c 4c 4c 4c 4c 4e 4c 4c 4e 4c 4c 4: 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4e 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4c * 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4e 4c 4c formában (eladásról akkor még senki nem beszélt), és szívesen vennénk-e ebben a kormányzat segítségét, temészetesen igent mondtunk. Kötelezettséggel nem jár, efelől megnyugtattak, vagyis a vállalat maga tárgyal a megfelelőnek látszó partnerrel. Tőketársulásra gondoltunk, nem eladásra, valamelyik vállalati egységünket vinnénk be egy vegyes vállalatba. Az Agri- kon évek óta keres ilyen partnert, de sajnos még nem tudtuk bebizonyítani egyik érdeklődőnek sem, miért érné meg neki a magyarországi beruházás. Mi egyáltalán nem háborodtunk fel a minisztériumok eljárásán és azon a bizonyos listán. Véleményem szerint nem hátrány, ha a kormányzat megmozdul a vállalatok érdekében. Amíg nincs Magyarországon piac, és nem annak feltételei határozzák meg a gazdálkodást, addig én indokoltnak tartom az ilyen jellegű kormányzati beavatkozást. Dönteni úgyis a vállalatoknak kell, mert arról soha nem volt szó, hogy kívülállók határoznak majd a felajánlott cégek sorsáról. Az eladásnak ma még a jogi feltételei sincsenek nálunk kialakítva, ezen sokat segíthetne, ha végre megszületne.az átalakulási törvény. Magyar Ágnes Az elkövetkező 2-3 esztendőre szóló gazdasági jogalkotási elképzelésekről tájékoztatta dr. Sárközy Tamás igazságügyminiszter-helyettes a napokban a sajtó képviselőit. Előrebocsátotta, hogy a minisztérium formálódó elgondolásairól ad áttekintést, mivel ezekkel konkrétan még nem foglalkozott sem a parlament, sem a kormány. Hozzáigazítani a nemzetközi normákhoz Az 1992-ben létrejövő nyugat-európai integrációval való szoros együttműködésükhöz elengedhetetlen a gazdasági joganyag korszerűsítése, hozzáigazítása a nemzetközi normákhoz, különösen a fogyasztóvédelem, az ipar- jogvédelem, a szabványosítás, a versenyjog és a társasági jog területén. A régi jogszabályok felülvizsgálatába, valamint az újak előkésztésébe a bírói gyakorlatot mélyrehatóan ismerő szakembereket kell bevonni, mert előfordulhat, hogy a legjobb elméleti tételek a valóságban nem alkalmazhatók. A tudomány képviselőinek közreműködése nélkül lehetetlen korszerű gazdasági jogszabályokat alkotni, s a jogtudósok tapasztalatait már a koncepció készítésekor fel kell használni. Ugyancsak szükséges az érdekképviseletek véleményét kérni e nagy horderejű kérdésekről. Ez nem azt jelenti, hogy mindenben közös nevezőre kell jutni; a jogalkotásban nincs közmegegyezés. Itt az érdekeket kell súlyozni, s a végső döntést az Országgyűlés mondja ki. Dr. Sárközy Tamás utalt azokra a bírálatokra, amelyek azt kérik számon: miért „csak” módosítják a vállalati, a szövetkezeti, a föld- és a szövetkezeti törvényt, miért nem alkotnak helyettük újat? Mint mondotta, az új alkotmány elfogadását követően — amely minden bizonnyal rendelkezik a tulajdonviszonyokról — kerülnek napirendre az új törvények. Manapság a gazdasági viszonyok olyan mértékű változásának vagyunk tanúi, hogy „kalandorság” lenne olyan kérdéseket törvényi szinten szabályozni, amelyekre a gazdaságpolitika még nem adott választ. Ezért idén az átalakulási törvényhez kapcsolódó halaszthatatlan módosításokat teijesz- tik elő. A vállalati törvényt külön is kiemelte a miniszterhelyettes, mondván, hogy az átalakulás tapasztalatai alapján döntenek ennek jövőjéről. Amennyiben a vállalatok jelentős része gazdasági társasággá alakul, feltehetően nem szük- séges új törvényt alkotni a vállalatokról. Am még az idén jelentős módosításra tesznek javaslatot: a vállalatok és a szövetkezetek törvényességi felügyeletét 1990. január 1-jétől a cégbíróság lássa el az ágazati minisztériumok és a tanácsok helyett. Egyebek között ezért is korszerűsíteni kell a cégbíráskodásról szóló törvényerejű- rendeletet, amely mára elavulttá vált. Ugyancsak idejétmúlt a felszámolás szabályozása, ezért már megtörténtek az előkészületek új csődtörvény kidolgozására. Alapvető változás indokolt az alapítványok tekintetében is. Az egyik legnagyobb feladat kétségtelenül a Polgári törvénykönyv felülvizsgálata. Egyebek között a különféle szerződésekre vonatkozó szabályokat kell korszerűsíteni. Régóta dolgoznak a szakemberek a polgári perrendtartás áttekintésén is. Egy új versenytörvény kidolgozásán is munkálkodnak, ez a tervek szerint a jövő év első felében a parlament elé kerül. A gazdaságirányítás témakörébe tartozóan kezdeményezik a tervezésről szóló, 1972-es törvény módosítását. Az állami pénzügyekről szóló, mára már elavult törvény felülvizsgálata is indokolt; várhatóan még az idén az országgyűlés elé kerül r— a Pénzügyminisztérium gondozásában — az állam- háztartási törvény. Magas szintű jogszabály rendelkezik majd az értékpapírok kibocsátásáról és forgalmazásáról, benne a tőzsdék felügyeletéről. Magát a tőzsdét azonban nem szabályozza külön törvény, hiszen mindenütt a világon az érdekeltek állapítják meg az előírásokat, az állam nem avatkozik bele. Hozzáláttak a szakemberek a banktörvény előkészítéséhez is, ez a banktevékenységre és a jegybankra szóló szabályokat foglalja össze. Korszerűsítem szükséges a devizakódexet is—összefüggésben a vámjoggal —bár itt elsősorban nem jogi problémákat kell rendezni. Újragondolják az számviteli rendet, a vagyonértékelés és az állami vagyonkezelés szervezetét. Az igazságügyi tárca szerint időszerű lenne egységes törvénybe foglalni az egyéni vállalkozások előírásait. A túlszabályozás elleni küzdelemről szólva a miniszterhelyettes indokoltnak tartotta a deregulációval foglalkozó kormánybizottság felállítását. Bejegyzés harminc napon belül Rengeteg felesleges jogszabályt kell hatályon kívül helyezni. A túlszabályozás nem a törvényekre vonatkozik, hanem a rendeletekre, utasításokra, leiratokra. Ezt követően a magyar cégbíróságok hivatalos lapját, a Cégközlönyt mutatta be a sajtó képviselőinek dr. Sárközy Tamás, a kiadvány főszerkesztője. A próbaszámban mindazok a tudnivalók olvashatók,' amelyek megkönnyítik a jogi képviselők dolgát. Csütörtökön megjelent az újság 1. száma is, amely megkezdte az új társaságok legfontosabb adatainak a közzétételét A cégbíróságok működésének tapasztalatairól dr. Varjas Gézáné, a fővárosi cégbíróság vezetője adott rövid áttekintést. Mind mondotta, Budapesten bonyolódik le a cégeljárások fele. A társasági törvény életbe lépése óta, az elmúlt két hónapban csaknem' három és félezer kérelem futott be a Fővárosi Bírósághoz, ebből 810 új cégek bejegyzésére vonatkozott. Ezek közül 390 cég már a társasági törvény szerint alakult. Figyelemre méltó azonban, hogy mindössze 71-et lehetett bejegyezni, mivel a többi beadvány hiányos volt, ezért pótlásra kellett felszólítani i az érintetteket. Ha megfelelő kérelmet nyújtanak be, a bejegyzés 30 napon belül megtörténik. A vegyes vállalatok bejegyzése előnyt élvez, ezt igyekeznek még rövidebb időn belül elintézni. A cégbíróságok személyi és tárgyi feltételei jelentősen javultak ez évtől. Az új cégbíráknak azonban '„bele kell rázódniuk”, ki kell alakulni az ehhez a munkához szükséges jogérzéküknek. Mindent .figyelembe véve, várhatóan szeptemberre zökkenőmentes lesz e nagy felelősséggel járó bírósági munka. A Concorde húsz éve Új védőgázos hőkezelő berendezés 4e4'4c4'4'4'4'4'4'4'4'4'4c4'4'4'4c4'4'4'4'4c4c4'4‘4'4'4'4'4'4'4c4'4c4c4c4'4'4c4c4c4'4c4c4c4c Toulouse-ban, az Airbus Industrie francia székhelyén fényes ünnepléssel, közel háromezer meghívott vendég jelenlétében emlékeztek meg a Con- corde-gépek huszadik évfordulójáról. A világ első, és mindmáig egyetlen menetrendszerűen közlekedő szuperszonikus utasszállító gépe, az angol—francia együttműködésben épült Concorde 1969. március 2-án tetté meg első, alig félórás próbarepülését. André Turcat, az Air France berepülő pilótája ma is nosztalgiával gondol vissza arra a pillanatra, amikor az első prototípussal, a 62 méter hosszú, deltaszárnyú gépmadárral először emelkedett a levegőbe. „Először is az lepett meg—mondta —, hogy milyen elképesztő tolóereje van a Rolls-Royce és a francia Snecma által tervezett hajtóműveknek, hogyan gyorsul és milyen köny- nyedén vezethető a gép.” A második prototípussal egy hónappal később a British Airways főpilótája, Brian Trubshaw repült. ; A Concorde 1969. október 1-jén törte át a hangsebesség határát, és egy év múlva érte el 2300 kilométeres cirkálósebességét. A polgári repülés jeles dátumai ezek, akkor is, ha a Concorde kereskedelmileg nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A két gyártó ország légitársasága 1976 januárban állította menetrendszerű forgalomba a Concorde-gépeket. Valószínűleg a legrosszabbkor. Az első francia Concorde Rióba, az első angol Bahreinbe repült. Az olajár-robbanás miatt az üzemanyag megdrágult, s mivel a gép maximum 112—135 utast fogadhat be, szinte lehetetlen volt olyan jegyárat kikalkulálni, hogy kifizetődő legyen a gépek repülése. Nyilvánvaló volt, hogy csak amerikai vonalakon közlekedhet rentábilisan, márpedig a nagy amerikai repülőgépgyártók, a- környezetvédő lobby faltörő kosa mögött mindent megtettek azért, hogy . a zajártalomra hivatkozva New-York- | ban ne engedjék leszállni a Concorde- ot. Evekig tartó pereskedés után sikerült csak kiharcolni a leszállás jogát a New York-i repülőtéren. Ez a sikertelenség elvette a többi légi- társaság kedvét is. A Singapore Airlines egy darabig bérelt Concorde-ot, de megvásárlásától mindenki óvakodott. Nem is gyártottak belőlük többet, mint 18 darabot. Jelenleg 13 közlekedik rendszeresen a négymotoros gépekből: hetet a brit, hatot a francia légitársaság üzemeltet. Igaz, hogy a francia elnökök szeretnek hivatalos látogatásaik alkalmával Concorde-dal utazni,- és más alkalmi esetekre is bérbeveszik őket. A Concorde más értelemben is kissé megelőzte a korát Az amerikai gyártók nem is kísérleteztek ilyen gép építésével, a szovjet szuperszonikus gép — a TU—144f— elkészült ugyan, de éppen a Le Bourget-i légibemutatón lezuhant és több, nem igazán sikeres módosítás után rövid idő múlva kivonták a menetrendszerű forgalomból. Idővel javult a helyzet. A brit Con- corde-ok ma három, a franciák pedig egy amerikai repülőtéren szállhatnak le, az üzemanyag ára csökkent, a gépek telítettségét lassan sikerült felemelni az átlagos transzatlanti járatok 70 százalékos telítettségére. Ezzel a Concorde- ok repülése üzletileg rentábilissá vált. Aki meg tudja fizetni a közel 30 ezer frankos menettérti jegyet Párizstól New York-ig, az fele annyi idő — 3 óra 45 perc — alatt érhet az amerikai metropoliszba, mint más géppel érne. „A Concorde-ok ma minden nap kétszer annyi órát töltenek a levegőben, mint a nyugati világ összes katonai vadászgépe együttvéve” — mondta büszkén az évforduló alkalmából Sir Raymond Lygo, a British Aerospace igazgatója. Hozzátette, hogy a gépek egyébként élettartamuk derekán járnak, és jóval túl leszünk az ezredfordulón, mire elöregednek és ki kell vonni őket a forgalomból. A. francia Aerospatiale elnökével, Hetri Martre-ral közösen tartott sajtó- értekezleten azt is elmondta, hogy a két vállalat kész azonnal hozzálátni a jövő évezred szuper-Concorde-jának megalkotásához, mihelyt kormányaiktól megkapják hozzá a pénzt. Mai becslésük szerint ez 60 milliárd frankba kerülhet, ami nem is olyan sok, mondják, a Rafale francia vadászgép 40 milliárd- ra becsült programjával összevetve. A leendő szuperszonikus utasszállító gép (ATSF)—I franciák előzetes számításai szerint — 2500 kilométeres sebességgel közlekedne, 200 üléses lenne és 8000 kilométert tudna megtenni lészállás nélkül. Az amerikai Lockheed és a British Aerospace szintén dolgozik egy szuperszonikus utasszállító tervein — a gép lelke, a hajtómű azonban még egyiküknek sincs meg hozzá. Lásztó Baláz& 9 Bicskén, az MMG Automatika Müvek Gáz- automatika Gyárában a múlt évben mintegy 60 millió forintnyi finomöntvényt készítettek, melynek jelentős része NSZK, svéd és osztrák megrendelőkhöz került. Az idei évvel IPSÉN védőgázos hőkezelősort állítottak üzembe és ezáltal 100 millió forint értékű precíziós finomöntvényt tudnak készítem, melynek jelentős része tőkés meg- rendelésű. (MT1- fotó) BÚTORVÁSÁR KISKUNFÉLEGYHÁZÁN BÚTORÁRUHÁZBAN (Mártírok u. 1.) ENGEDMÉNY 5000 Ft-tól—15 000 Ft-ig — március 7-étől — amíg a készlet tart. 538 ©
