Petőfi Népe, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-07 / 56. szám

1989. március 7. • PETŐFI NÉPE • 5 KORTELEFON jjűí 9- - _g Sx—avj G' ^rósz Károly tavaly júliusi San Francisco-i bejelen­tése, idéé pedig Beck Tamás kereskedelmi minisz­ter nyugat-németországi tárgyalásai itthon felborzol­ták a kedélyeket, külföldön viszont tagadhatatlanul érdeklődést keltettek. A magyarok eladják vál­lalataikat?—kérdezték nyugati üzletemberek, s néhány an időközben már el is látogattak Magyarországra. Az eladási szándék bejelentése után egy ideig csak találgatni lehetett, mely vállalatokról van szó, legfeljebb az érintettek tudták, hogy őket már „bizonyos ügyben” megkeresték a minisztériumi emberek. A Figyelő című gazdaságpolitikai hetilap február 16-i számában aztán napvilágot látott egy lista, amelyen negyvenöt magyar vállalat neve, néhány adata és a tőkebefektetés lehetséges formái (teljes átvétel, többségi 'és kisebbségi részesedés, vegyes vállalat) szerepelnek. A listán felsorolt vállalatok részletesebb adatait az NSZK-ban működő Deutsche Bank adatbankjában őrzik, a magyarországi tőkebefektetés iránt érdeklődő partnereik innen hívhatják le. A Figyelőben megjelent cikk után kisebb „botrány” is kitört, á rádióban azt nyilatkozták a győri Graboplast felháborodott vezetői, hogy az állam az ő tudtuk nélkül kívánja eladni a gyárát, s meg sem kérdez­ték őket, beleegyeznek-e abba, hogy bármiféle listára fölkerüljenek. (Az ipari és a kereskedelmi miniszter egy nappal később ezt ugyan­csak a rádió útján cáfolta. A gazdaságpolitikai hetilap első oldalán megjelent lista három Bács-Kiskun megyei vállalat nevét is tartalmazza. Megkérdeztük a vállalatok vezetőit: tudtak-e róla, hogy cégük „eladó”, s ha jelenkez- ne vevő, valóban eladnák-e? A VÉGSŐ DÖNTÉS AZ ORSZÁGGYŰLÉSÉ Gazdasági jogalkotás, cégbíróságok, cégközlöny Versenytörvény Eladni céget ? a Halász István, a Kecskeméti Zo­mánc- és Kádgyár igazgatója; — Mivel ez államigazgatási irá­nyítás alatt álló vállalat, célszerű lenne erről az Ipari Minisztéri­umot megkérdezni. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy először is tisztázni kellene a tulajdonviszo­nyokat. Amíg ezt nem tesszük meg, addig nem hiszem, hogy sok minden történhet az eladásra aján­lott ipari üzemekkel. Itt az az alap­kérdés, hogy kinek a joga eladni egy állami vállalatot? Bennünket egyébként nem, ért fölkészületle­nül, hogy rajta vagyunk a listán, a minisztériumból előzetesen meg­kérdezték a véleményünket, adato­kat gyűjtöttek, sőt, ahhoz is a bele­egyezésünket kérték, hogy egy adott országba kiajánljanak. A magam részéről nagyon örülök ennek a lehetőségnek, mert a mai magyar gazdasági és kilátástalan pénzügyi helyzetet tekintve egy vállalat műszaki-technikai fejlesz­tését, kapacitásai bővítését jófor­mán csak így látom megoldható­nak. A KZK a kiajánlások nélkül, magától is keresett már külföldi partnert, jelenleg is folytaink ve­gyesvállalati tárgyalásokat. Szabó Lajos, a Kiskunfélegyházi Április 4. Gépipari Művek vezér- , igazgatója: — Természetesen tudunk a listá­ról. A minisztérium munkatársai ajánlatcsomagot állítottak össze, ehhez a vállalatoktól is kértek ötle­teket. Azt is elmondták, hogy mi­ért: a külföldi működőtöké bevo­nását szeretnék ezzel is gyorsítani. Mindezt nagyon korrektül végez­ték, csak azt nem értem, hogyan és mikor merült fel itt az eladás kér­dése (a mi nevünknél a listán a kisebbségi részesedési formát jelöl­ték meg)! mi ugyanis csak vegyes vállalatra tettünk javaslatot. Az az érzésem, hogy valakik megint túl­ságosan szűk körben hoztak dön­téseket. Nem akarjuk eladni a gyá­rat, annál is inkább nem, mert nem egyetlen üzemről van szó, hozzá­tartozik még hat leányvállalat! El­adásról, arról, hogy valamilyen külföldi, új tulajdonos idejöjjön, és beleavatkozzon ezer ember dolgá­ba, részünkről soha nem volt szó. De ez teljesen irreális elképzelés is, mert amíg nem világos, hogy a vál­lalati tanács hogyan adhat el egy gyárat vagy annak egy részét, ad­dig nem is lehet „kiárusítani”. A Handelsblatt nevű nyugatné­met gazdasági hetilap egész más címmel írt az ügyről, mint a Figye­lő, nem eladó vállalatoknak nevez bennünket, hanem partnerkere­sőknek, és ez az igaz. Az állami vállalatként működő cégek vegyes vállalati partnert keresnek. Ilyen értelemben egyetértek a minisztéri­umok kezdeményezésével, az aján­lólistával, ma ugyanis Magyaror­szágon semmilyen intézmény nem foglalkozik a külföldi partnert ke­reső honi vállalatok menedzselésé­vel. Ebben az esetben nem eladás­ról van szó. Kétségtelen, egy rész­vénytársaság, például a Tungsram, már gondolkozhat azon, hogy elad a részvényeiből vagy alaptőkét emelve ájánl a külföldi tőkésnek új részvényeket. Tulajdonképpen nem a vállalatot adja el, hanem az értékpapírt, aminek a révén a tu­lajdonos gyakorolja a jogait, bele­szól a döntésekbe és osztalékot kap. Amíg nem jelenik meg az át­alakulási törvény, és az állami vál­lalatok nem tudnak átalakulni tár­sasággá, amíg nem lesz egyértel­mű, ki a tulajdonos, miben érde­kelt, mihez van joga, addig nincs reális alapja az eladásnak. Kuczik István, a Kecskeméti Ag- rikon vezérigazgatója: — A minisztérium egyeztette ve­lünk az elképzeléseit. Amikor szó­ba került, hogy szívesen fogad- nánk-e a nyugati tőkét valamilyen 9|ea|e3|c9|ea|ea|ea|e9|ea|e9|ea|e9|ea|e3|e9|ea|e9|e9|e3|eaie3|ea|e3|e9|e9|ea|e4ea|e9|ea|ea|e3|e3|e3ies|es|es|ea|ea|e3|e3|e4e3|es|e9|e9|e ♦ * * ♦ ♦ ♦ * ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ * ♦ 4e * 4« ♦ 4c 4c 4c 4« 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4« 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4e 4« 4c 4c 4c 4c 4c DEVIZA- ÉS BC-SZÁMLA-TULAJDONOSOK, FIGYELEM! — az Eurocheque kiutazásra jogosít, — kiviteli engedély nélkül vihető ki és 40 országban váltható be, — fedezeti számlája látra szólóan devizában kamatozik, — kiutazások előtt és után nem kell az OTP-t felkeresnie ... Részletes felvilágosítás a számlavezető OTP-BANK fiókoknál KÉNYELMES ÉS BIZTONSÁGOS! 488 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4e 4c 4c 4c 4e 4c 4c 4c 4« 4c 4c 4e 4c 4c 4c 4c 4c 4e 4c 4c 4e 4c 4c 4: 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4e 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4c * 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4e 4c 4c formában (eladásról akkor még senki nem beszélt), és szívesen ven­nénk-e ebben a kormányzat segít­ségét, temészetesen igent mond­tunk. Kötelezettséggel nem jár, efelől megnyugtattak, vagyis a vál­lalat maga tárgyal a megfelelőnek látszó partnerrel. Tőketársulásra gondoltunk, nem eladásra, valame­lyik vállalati egységünket vinnénk be egy vegyes vállalatba. Az Agri- kon évek óta keres ilyen partnert, de sajnos még nem tudtuk bebizo­nyítani egyik érdeklődőnek sem, miért érné meg neki a magyaror­szági beruházás. Mi egyáltalán nem háborodtunk fel a minisztériumok eljárásán és azon a bizonyos listán. Vélemé­nyem szerint nem hátrány, ha a kormányzat megmozdul a vállala­tok érdekében. Amíg nincs Ma­gyarországon piac, és nem annak feltételei határozzák meg a gazdál­kodást, addig én indokoltnak tar­tom az ilyen jellegű kormányzati beavatkozást. Dönteni úgyis a vál­lalatoknak kell, mert arról soha nem volt szó, hogy kívülállók ha­tároznak majd a felajánlott cégek sorsáról. Az eladásnak ma még a jogi feltételei sincsenek nálunk ki­alakítva, ezen sokat segíthetne, ha végre megszületne.az átalakulási törvény. Magyar Ágnes Az elkövetkező 2-3 esztendőre szóló gazdasági jogalkotási elképzelésekről tájékoztatta dr. Sárközy Tamás igazságügyminiszter-helyettes a napok­ban a sajtó képviselőit. Előrebocsátot­ta, hogy a minisztérium formálódó el­gondolásairól ad áttekintést, mivel ezekkel konkrétan még nem foglalko­zott sem a parlament, sem a kormány. Hozzáigazítani a nemzetközi normákhoz Az 1992-ben létrejövő nyugat-euró­pai integrációval való szoros együtt­működésükhöz elengedhetetlen a gaz­dasági joganyag korszerűsítése, hozzá­igazítása a nemzetközi normákhoz, kü­lönösen a fogyasztóvédelem, az ipar- jogvédelem, a szabványosítás, a ver­senyjog és a társasági jog területén. A régi jogszabályok felülvizsgálatába, valamint az újak előkésztésébe a bírói gyakorlatot mélyrehatóan ismerő szak­embereket kell bevonni, mert előfor­dulhat, hogy a legjobb elméleti tételek a valóságban nem alkalmazhatók. A tudomány képviselőinek közremű­ködése nélkül lehetetlen korszerű gaz­dasági jogszabályokat alkotni, s a jog­tudósok tapasztalatait már a koncep­ció készítésekor fel kell használni. Ugyancsak szükséges az érdekképvise­letek véleményét kérni e nagy hordere­jű kérdésekről. Ez nem azt jelenti, hogy mindenben közös nevezőre kell jutni; a jogalkotásban nincs közmegegyezés. Itt az érdekeket kell súlyozni, s a végső döntést az Országgyűlés mondja ki. Dr. Sárközy Tamás utalt azokra a bírálatokra, amelyek azt kérik számon: miért „csak” módosítják a vállalati, a szövetkezeti, a föld- és a szövetkezeti törvényt, miért nem alkotnak helyettük újat? Mint mondotta, az új alkotmány elfogadását követően — amely minden bizonnyal rendelkezik a tulajdonviszo­nyokról — kerülnek napirendre az új törvények. Manapság a gazdasági vi­szonyok olyan mértékű változásának vagyunk tanúi, hogy „kalandorság” lenne olyan kérdéseket törvényi szinten szabályozni, amelyekre a gazdaságpo­litika még nem adott választ. Ezért idén az átalakulási törvényhez kapcsolódó halaszthatatlan módosításokat teijesz- tik elő. A vállalati törvényt külön is kiemelte a miniszterhelyettes, mondván, hogy az átalakulás tapasztalatai alapján dönte­nek ennek jövőjéről. Amennyiben a vállalatok jelentős része gazdasági tár­sasággá alakul, feltehetően nem szük- séges új törvényt alkotni a vállalatok­ról. Am még az idén jelentős módosí­tásra tesznek javaslatot: a vállalatok és a szövetkezetek törvényességi felügye­letét 1990. január 1-jétől a cégbíróság lássa el az ágazati minisztériumok és a tanácsok helyett. Egyebek között ezért is korszerűsíteni kell a cégbíráskodás­ról szóló törvényerejű- rendeletet, amely mára elavulttá vált. Ugyancsak idejétmúlt a felszámolás szabályozása, ezért már megtörténtek az előkészüle­tek új csődtörvény kidolgozására. Alapvető változás indokolt az alapít­ványok tekintetében is. Az egyik legnagyobb feladat kétség­telenül a Polgári törvénykönyv felül­vizsgálata. Egyebek között a különféle szerződésekre vonatkozó szabályokat kell korszerűsíteni. Régóta dolgoznak a szakemberek a polgári perrendtartás áttekintésén is. Egy új versenytörvény kidolgozásán is munkálkodnak, ez a tervek szerint a jövő év első felében a parlament elé kerül. A gazdaságirányítás témakörébe tar­tozóan kezdeményezik a tervezésről szóló, 1972-es törvény módosítását. Az állami pénzügyekről szóló, mára már elavult törvény felülvizsgálata is indo­kolt; várhatóan még az idén az or­szággyűlés elé kerül r— a Pénzügymi­nisztérium gondozásában — az állam- háztartási törvény. Magas szintű jog­szabály rendelkezik majd az értékpapí­rok kibocsátásáról és forgalmazásáról, benne a tőzsdék felügyeletéről. Magát a tőzsdét azonban nem szabályozza kü­lön törvény, hiszen mindenütt a vilá­gon az érdekeltek állapítják meg az elő­írásokat, az állam nem avatkozik bele. Hozzáláttak a szakemberek a banktör­vény előkészítéséhez is, ez a banktevé­kenységre és a jegybankra szóló szabá­lyokat foglalja össze. Korszerűsítem szükséges a deviza­kódexet is—összefüggésben a vámjog­gal —bár itt elsősorban nem jogi problémákat kell rendezni. Újragon­dolják az számviteli rendet, a vagyon­értékelés és az állami vagyonkezelés szervezetét. Az igazságügyi tárca sze­rint időszerű lenne egységes törvénybe foglalni az egyéni vállalkozások előírá­sait. A túlszabályozás elleni küzdelemről szólva a miniszterhelyettes indokolt­nak tartotta a deregulációval foglalko­zó kormánybizottság felállítását. Bejegyzés harminc napon belül Rengeteg felesleges jogszabályt kell hatályon kívül helyezni. A túlszabá­lyozás nem a törvényekre vonatkozik, hanem a rendeletekre, utasításokra, leiratokra. Ezt követően a magyar cégbírósá­gok hivatalos lapját, a Cégközlönyt mutatta be a sajtó képviselőinek dr. Sárközy Tamás, a kiadvány főszer­kesztője. A próbaszámban mindazok a tudnivalók olvashatók,' amelyek megkönnyítik a jogi képviselők dol­gát. Csütörtökön megjelent az újság 1. száma is, amely megkezdte az új társaságok legfontosabb adatainak a közzétételét A cégbíróságok működésének ta­pasztalatairól dr. Varjas Gézáné, a fővárosi cégbíróság vezetője adott rö­vid áttekintést. Mind mondotta, Bu­dapesten bonyolódik le a cégeljárások fele. A társasági törvény életbe lépése óta, az elmúlt két hónapban csaknem' három és félezer kérelem futott be a Fővárosi Bírósághoz, ebből 810 új cégek bejegyzésére vonatkozott. Ezek közül 390 cég már a társasági törvény szerint alakult. Figyelemre méltó azonban, hogy mindössze 71-et lehe­tett bejegyezni, mivel a többi bead­vány hiányos volt, ezért pótlásra kel­lett felszólítani i az érintetteket. Ha megfelelő kérelmet nyújtanak be, a bejegyzés 30 napon belül megtörténik. A vegyes vállalatok bejegyzése előnyt élvez, ezt igyekeznek még rövidebb időn belül elintézni. A cégbíróságok személyi és tárgyi feltételei jelentősen javultak ez évtől. Az új cégbíráknak azonban '„bele kell rázódniuk”, ki kell alakulni az ehhez a munkához szüksé­ges jogérzéküknek. Mindent .figyelem­be véve, várhatóan szeptemberre zök­kenőmentes lesz e nagy felelősséggel járó bírósági munka. A Concorde húsz éve Új védőgázos hőkezelő berendezés 4e4'4c4'4'4'4'4'4'4'4'4'4c4'4'4'4c4'4'4'4'4c4c4'4‘4'4'4'4'4'4'4c4'4c4c4c4'4'4c4c4c4'4c4c4c4c Toulouse-ban, az Airbus Industrie francia székhelyén fényes ünnepléssel, közel háromezer meghívott vendég je­lenlétében emlékeztek meg a Con- corde-gépek huszadik évfordulójáról. A világ első, és mindmáig egyetlen me­netrendszerűen közlekedő szuperszoni­kus utasszállító gépe, az angol—francia együttműködésben épült Concorde 1969. március 2-án tetté meg első, alig fél­órás próbarepülését. André Turcat, az Air France berepülő pilótája ma is nosz­talgiával gondol vissza arra a pillanatra, amikor az első prototípussal, a 62 méter hosszú, deltaszárnyú gépmadárral elő­ször emelkedett a levegőbe. „Először is az lepett meg—mondta —, hogy milyen elképesztő tolóereje van a Rolls-Royce és a francia Snecma által tervezett hajtómű­veknek, hogyan gyorsul és milyen köny- nyedén vezethető a gép.” A második pro­totípussal egy hónappal később a British Airways főpilótája, Brian Trubshaw re­pült. ; A Concorde 1969. október 1-jén tör­te át a hangsebesség határát, és egy év múlva érte el 2300 kilométeres cirkáló­sebességét. A polgári repülés jeles dátu­mai ezek, akkor is, ha a Concorde ke­reskedelmileg nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A két gyártó ország légitársasága 1976 januárban állította menetrendsze­rű forgalomba a Concorde-gépeket. Valószínűleg a legrosszabbkor. Az első francia Concorde Rióba, az első angol Bahreinbe repült. Az olajár-robbanás miatt az üzemanyag megdrágult, s mi­vel a gép maximum 112—135 utast fogadhat be, szinte lehetetlen volt olyan jegyárat kikalkulálni, hogy kifi­zetődő legyen a gépek repülése. Nyil­vánvaló volt, hogy csak amerikai vona­lakon közlekedhet rentábilisan, márpe­dig a nagy amerikai repülőgépgyártók, a- környezetvédő lobby faltörő kosa mögött mindent megtettek azért, hogy . a zajártalomra hivatkozva New-York- | ban ne engedjék leszállni a Concorde- ot. Evekig tartó pereskedés után sike­rült csak kiharcolni a leszállás jogát a New York-i repülőtéren. Ez a sikertelenség elvette a többi légi- társaság kedvét is. A Singapore Airli­nes egy darabig bérelt Concorde-ot, de megvásárlásától mindenki óvakodott. Nem is gyártottak belőlük többet, mint 18 darabot. Jelenleg 13 közlekedik rendszeresen a négymotoros gépekből: hetet a brit, hatot a francia légitársaság üzemeltet. Igaz, hogy a francia elnökök szeretnek hivatalos látogatásaik alkal­mával Concorde-dal utazni,- és más al­kalmi esetekre is bérbeveszik őket. A Concorde más értelemben is kissé megelőzte a korát Az amerikai gyár­tók nem is kísérleteztek ilyen gép építé­sével, a szovjet szuperszonikus gép — a TU—144f— elkészült ugyan, de ép­pen a Le Bourget-i légibemutatón lezu­hant és több, nem igazán sikeres módo­sítás után rövid idő múlva kivonták a menetrendszerű forgalomból. Idővel javult a helyzet. A brit Con- corde-ok ma három, a franciák pedig egy amerikai repülőtéren szállhatnak le, az üzemanyag ára csökkent, a gépek telítettségét lassan sikerült felemelni az átlagos transzatlanti járatok 70 száza­lékos telítettségére. Ezzel a Concorde- ok repülése üzletileg rentábilissá vált. Aki meg tudja fizetni a közel 30 ezer frankos menettérti jegyet Párizstól New York-ig, az fele annyi idő — 3 óra 45 perc — alatt érhet az amerikai met­ropoliszba, mint más géppel érne. „A Concorde-ok ma minden nap kétszer annyi órát töltenek a levegő­ben, mint a nyugati világ összes kato­nai vadászgépe együttvéve” — mondta büszkén az évforduló alkalmából Sir Raymond Lygo, a British Aerospace igazgatója. Hozzátette, hogy a gépek egyébként élettartamuk derekán jár­nak, és jóval túl leszünk az ezredfordu­lón, mire elöregednek és ki kell vonni őket a forgalomból. A. francia Aerospatiale elnökével, Hetri Martre-ral közösen tartott sajtó- értekezleten azt is elmondta, hogy a két vállalat kész azonnal hozzálátni a jövő évezred szuper-Concorde-jának megal­kotásához, mihelyt kormányaiktól megkapják hozzá a pénzt. Mai becslé­sük szerint ez 60 milliárd frankba ke­rülhet, ami nem is olyan sok, mondják, a Rafale francia vadászgép 40 milliárd- ra becsült programjával összevetve. A leendő szuperszonikus utasszállító gép (ATSF)—I franciák előzetes számí­tásai szerint — 2500 kilométeres sebes­séggel közlekedne, 200 üléses lenne és 8000 kilométert tudna megtenni lészállás nélkül. Az amerikai Lockheed és a Bri­tish Aerospace szintén dolgozik egy szu­perszonikus utasszállító tervein — a gép lelke, a hajtómű azonban még egyikük­nek sincs meg hozzá. Lásztó Baláz& 9 Bicskén, az MMG Automati­ka Müvek Gáz- automatika Gyá­rában a múlt évben mintegy 60 millió forintnyi finomönt­vényt készítettek, melynek jelentős része NSZK, svéd és osztrák megren­delőkhöz került. Az idei évvel IP­SÉN védőgázos hőkezelősort állí­tottak üzembe és ezáltal 100 millió forint értékű precí­ziós finomöntvényt tudnak készítem, melynek jelentős része tőkés meg- rendelésű. (MT1- fotó) BÚTORVÁSÁR KISKUNFÉLEGYHÁZÁN BÚTORÁRUHÁZBAN (Mártírok u. 1.) ENGEDMÉNY 5000 Ft-tól—15 000 Ft-ig — március 7-étől — amíg a készlet tart. 538 ©

Next

/
Thumbnails
Contents