Petőfi Népe, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-06 / 55. szám
1989. március 6. • PETŐFI NÉPE BÁCSALMÁSI ÁLLAMI GAZDASÁG Húsz százalékkal több sertés A közelmúltban tájékoztatta a Bácsalmási Állami Gazdaság pártbizottságát Komlósi György, a sertés-főágazat vezetője, az elmúlt esztendő tevékenységéről, az ágazat munkájáról. Mint kitűnt: a főágazat összességében teljesítette az elmúlt év célkitűzéseit, sőt a termelés nehány vonatkozásában elérte, meghaladta az 1987. évi szintet. Erről kérdeztük Komlósi Györgyöt. — Lényegében azonos kocalétszámmal a fialási százalék a tervezetthez képest 23,5 százalékkal javult. A malacelhullás tervezetten alakult, sikerült ezt az alacsony szintet a múlt évben is megőrizni 8,04 százalékon. Kiemelkedő eredményt hozott a kistermelői integrációs tevékenység nagyságának növekedése. A kedvezőtlen közgazdasági környezet ellenére szolgáltatásaink színvonalának emelésével sikerült elérni, hogy a kihelyezett sertésállomány a tervezett 14 ezerrel szemben 17 ezerre módosult, ami 20 százalékos emelkedést jelent. Az értékesítés kiegyensúlyozott volt, ugyanis a Bácska Húsipari Közös Vállalat a szerződésben foglaltak szerint minden sértést átvett, sőt a Bácshúsnak adták el a vágóhíd termékeit is. — Az elmúlt évben, maradva az értékesítésnél, a tervezett 71 910-zel szemben 73 555 élő sertést értékesítettünk, amely darabszámban 2,29, élősúlyban pedig 4,74 százalékos túlteljesítést jelent. Nagyon fontos a főágazat tevékenységében a keveréktakarmány-gyártás. Az óránként 10 tonna teljesítményű takarmánykeverő az elmúlt évben a tervezetthez képest 5,5 százalékkal több tápot állított elő, összesen mintegy 42 ezer tonnát. Ebből a mennyiségből majdnem 12 ezer tonnát adtak át a velük kapcsolatban álló kistermelőknek, 6500 tonnát pedig értékesitettek. Volt-e pénz, lehetőség beruházásokra? — A múlt esztendő legfontosabb beruházása az átadás előtt álló húspépüzem megépítése volt. Ez a takarékos- sági program részeként került megvalósításra, ugyanis az eddig nem hasznosítható vágóhídi melléktermékeket, állati hullákat, felfőzés útján, teljes értékű fehéreként hasznosítjuk a sertések takarmányozásában. Másik fontos létesítményünk a hígtrágya-tároló megépítése volt. Ezzel nemcsak a környezetvédelem feltételeinek tettünk eleget, de megfelelő tárolással, kezeléssel ezt hasznosíthatjuk is. A tenyésztelepen öltöző, ebédlő készült a dolgozók számára. Nőtt-e a jövedjelme a sertéságazatban dolgozóknak, csökkent-e a munkaerő? ! ■ — A munkaerő-gazdálkodás alapelveként megfogalmaztuk, hogy hatékonyan gazdálkodunk. Ez azt jelenti, hogy a munkafolyamatok átszervezésével igyekszünk a fajlagos munkaidőfelhasználást csökkenteni. Az egész gazdaságban 1987-ben létszámstop került bevezetésre, ami annyit jelent, hogy a megüresedő mukahelyékre csak nagyon indokolt esetben veszünk fel új dolgozót. Az átszervezés, a munkafolyamatok ésszerűsítése eredményeképpen növekedett dolgozóink jövedelme, s az elmúlt évben elérte a 108 ezer forintot. A múlt év októberében az egész gazdaságban, így nálunk is 15 százalékos volt a béremelés. Mint Horváth Géza pártbizottsági titkártól megtudtuk: az állami gazdaság nagy jelentőséget tulajdonít a kistermelői sertéshizlalásnak. Évente ki- lencszáz kistermelővel állnak kapcsolatban, akik részben a gázdaság dolgozói, de főként Bácsalmás térségében lakó termelők. Miután a korábban Bácsalmás és környékére jellemző kistermelői vállalkozói formák és lehetőségek — virágmag-, dohány-, fűszer- paprika-, majoránnatermesztés csökkentek, így egyetlen lehetőség maradt, a sertéstenyésztés. Ennek legtöbb szervezője az állami gazdaság, amely ilyen módon teremtett lehetőséget az életfeltételek javulásához. Gémes Gábor Felvételi pályázat munkavédelmi szakképzésre Az Országos Munkavédelmi Képző- és Továbbképző Intézet felvételt hirdet az 1989—90-es tanévre levelező rendszerű felső- és középfokú munkavédelmi szakképesítő tanfolyamaira. Szakmérnöki tagozatra okleveles mérnökök, az üzemmérnöki tagozatra pedig valamely műszaki főiskolán üzemmérnöki oklevelet szerzettek. jelentkezhetnek. A felsőfokú szakképesítő egyetemi tagozatára tudomány- egyetemek bölcsésztudományi, jogtud.PTOápyi és tennészettudo- miányikarán^valamint az orvos- ^jfudörrtáb'yí1 'vagy közgazdasági egyetemen szerzett oklevél szükséges. A főiskolai tagozatra államigazgatási, tanárképző, egészségügyi főiskolai, vagy főiskolai szintű szakoktatói, műszaki tanári oklevéllel, illetve a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán, a Külkereskedelmi Főiskolán szerzett oklevéllel lehet jelentkezni. A tanulmányi idő szakmérnöki tagozaton 5 félév, az üzemmérnöki és a felsőfokú szakképesítő tagozaton 4 félév. Középfokú munkavédelmi szakképesítő tagozatra jelentkezhetnek azok a dolgozók, akik szakközépiskolai vagy gimnáziumi érettségi bizonyítvánnyal és munkavédelmi, vagy ázzál összefüggő szakmai gyakorlattal rendelkeznek, továbbá, akiket a munkahelyük a jövőben munkavédelmi beosztásban kíván foglalkoztatni. A tanulmányi idő 2 félév azok számára, akik műszaki jellegű középiskolát végeztek, egyéb középiskolai végzettség esetén pedig 4 félév. Budapesten kívül kihelyezett középfokú tagozatok indulnak — szükség szerint — Miskolcon, Debrecenben, Békéscsabán, Szegeden, Pécsett, Kaposváron, Szombathelyen, Győrött és Székesfehérváron. A jelentkezési határidő 1989. május 15. Jelentkezési lap az intézetben, a megyei munkavédelmi és munkaügyi főfelügyelőségeken, továbbá a kihelyezett tagozaton szerezhető be. A jelentkezési lapokat az intézet cimére, Budapest V., Guszev utca 12., 1368 Pf. 200 kell eljuttatni. SZOVJET KÖZGAZDÁSZ VÉLEMÉNYE Elhalasztott árreform? A szovjet pénzügyi reformot csak a jelenleginél kiegyensúlyozottabb fogyasztói piac körülményei között lehet megvalósítani, így a kiskereskedelmi árak megreformálását az elkövetkező 3-4 évben le kell venni a napirendről — állapítja meg a Pravda egyik februári számában Abel Aganbegjan. A neves szovjet közgazdász szerint a, reform elkerülhetetlenül szükséges, ám végrehajtása a jelenlegi feltételek között a „legkedvezőtlenebb szociális következményeket” vonná maga után. Figyelemre méltó, hogy a cikket éppen a Pravda közölte, mert az írás némely következtetése, így például az árreform tekintetében, eltér az eddigi hivatalos állásponttól. (Az akadémikus egyébként egyike volt azoknak a reformközgazdászoknak, akik elsőként törtek lándzsát a nagy nyilvánosság előtt az árreform mielőbbi megvalósítása mellett.) A terjedelmes elemzés egyebek között azt is felveti, hogy az ellátás javítására az elkövetkezendő 3-4 évben ne csökkentsék, hanem éppen ellenkezőleg: növeljék a közszükségleti cikkek importját, s ezek arányát az összes importon belül az eddigi 13 százalékról 25 százalékra emeljék fel, egyes berendezések és vaskohászati termékek vásárlásának csökkentése révén. (Gorbacsov a moszkvai párt- értekezleten úgy foglalt állást, hogy a fogyasztási cikkek piacán nem a bevitel növelésétől, hanem a saját gyártókapacitások megteremtésétől és bővítésétől várható kedvező fordulat.) Az ellátásban az utóbbi időszakban jelentkező gondokat Aganbegjan, más közgazdászokhoz hasonlóan, a kereslet és kínálat közötti aránytalanságokra vezeti vissza (a lakosság keresete 1988-ban 8,5 százalékkal növekedett, az áruforgalom viszont csak 7, a termelés mennyisége pedig mindössze 3,9 százalékkal 1 Üí11 'jS§ i ;Vv.V,V Á V Jifv " Ml' Ingatlan, ingó dolog és vagyoni értékű jog átruházásából, egyes építmények hasznosításából származó jövedelmek adóztatása A személyi jövedelemadóról szóló törvény adókötelezettséget ír elő a tíz éven belül megszerzett ingatlan értékesítéséből és az úgynevezett vagyöni értékű jog- ról való lemondásból, illetve ilyen jog átruházásából származó jövedelmekre. A jövedelemadó szempontjából vagyoni értékű jog: a tartós földhasználat, a földhasználat, a haszonélvezet, a használat, a telki szolgalom, az üdülőhasználati jog, a külföldiek ingatlan- használati joga. A fentiekből adómentes a tíz évnél nem régebben megszerzett ingatlan értékesítéséből származó jövedelemnek az a része, amelyet a magánszemély meghatározott időszakon belül saját maga, házastársa, volt házastársa, szülője vagy gyermeke részére lakás vásár- • lására, építésére, bővítésére, vagy lakásbérleti jog megszerzésére fordított. Ugyanígy adómentes a lakásbérleti jogról való lemondásért kapott térítés, a lakásbérleti jogok egymás közötti cseréjéből, továbbá a lakástulajdonnak bérlakás bérleti joga megszerzése ellenében történő átruházásából származó jövedelem. Továbbá a lakástulajdon vagy lakótelek átruházásáért, illetve lakásbérleti jogviszony folytatásáért kötött tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződésből származó jövedelem. Az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem kiszámításánál a megszerzett bevételből — az elidegenítés ellenértékéből^-kell kiindulni. E bevételt csökkenti a vagyontárgynak a szerzés időpontjában képviselt forgalmi értéke, valamint a szerzés és az értékesítés költsége (illeték, ügyvédi díj stb.), továbbá az értéknövelő beruházás összege. Az ingatlanértékesítésből származó jövedelmek adóztatása esetén a törvény lehetővé teszi a jövedelemnek legfeljebb három részre történő megosztását. A jövedelem megosztását legkésőbb az értékesítés évére vonatkozó adóbevallás benyújtásáig kell bejelenteni az adóhatóságnak. A jövedelem nem osztható meg több részre annál, mint ahány teljes évig az ingatlan az adóalany tulajdonában volt. Ha az ingatlanértékesítésből jövedelmet szerző magánszemély az elidegenítés évére vonatkozó adóbevallásával egyidejűleg az adóhatóságnak bejelenti, hogy a lakás vásárlása (építése, bővítése) esetére meghatározott adómentességet igénybe kívánja venni, az ingatlanértékesítésből szerzett jövedelem utáni adó megfizetésére az adóhatóság fizetési halasztást engedélyez. Ingó dolog értékesítéséből származó jövedelem A törvény szerint adómentes az ilyen jövedelem, ha nem több évi 100 000,— Ft-nál. Az ingó dolog nem üzletszerű értékesítéséből származó jövedelem kiszámításának módja hasonló az ingatlanértékesítésnél emelkedett). Következtetése szerint a jövedelmek növekedése kicsúszott az állam kezéből. A szovjet közgazdász abban látja az egyik megoldást, hogy a lakosság pénzeszközeit — részvények es kötvények forinájában — minél nagyobb mértékben vonják be például a lakásépítésbe, az elektronikai és az autóiparba, a bútorgyártásba. A gazdaság egészét érintő problémák kezelése végett Aganbegjan hathatós. intézkedéseket szorgalmazott a gazdaság adminisztratív irányítási módszereinek mielőbbi megváltoztatására. Fontos feladatként jelölte meg a honvédelmi kiadások 20-30 százalékos csökkentését, a régóta húzódó, gazdaságtalan nagyberuházások leállítását, a termelés racionalizálását, a veszteségek kiküszöbölését. Végezetül annak a véleményének adott hangot, hogy a gazdasági átalakítást — benne a kiegyensúlyozott piac megteremtését — kétszer- háromszoi; gyorsabban kellene megvalósítani, mint ahogyan folyik. (MTI-Press) említettekhez. Az értékesítés bevételéből le kell vonni a beszerzeskori értékét és a felmerült költségeket. A mentesség nem vagyontárgyanként jár, hanem éves szinten ^összesen. Amennyiben az összes ingóság eladásából származó jövedelem a 100 000,— Ft-ot meghaladja, az egész jövedelem adóköteles. Egyes építmények hasznosításából származó jövedelmek A fizetővendéglátó igazolással rendelkező, szálláshelyet hasznosító magánszemély e tevékenységéből származó bevételének, ha a bevételt idegenforgalmi szervezet fizeti ki, 40%-a a jövedelem (a bevételből nem vonható le az idegenforgalmi szervezet jutaléka vagy részesedése), egyébként a bevétel 60%-a tekintendő jövedelemnek. A nem lakás céljára szolgáló építmények bérbe adásából származó bevétel 70%-át kell jövedelemnek tekinteni. A törvény által meghatározott, úgynevezett diktált jövedelemtartalmak (40%, 60%, 70%) kötelezőek, azoktól eltérni .nem szabad. Egy példa az eddig elhangzottak illusztrálására: egy házaspár 7 évvel ezelőtt 500 000,-^ Ft-ért vásárolt ingatlanát értékesítette. Az illetékhivatal a forgalmi értékét 900 000,x- Ft-ban állapította meg. Még ebben az évben eladták személygépkocsijukat is. Ebbpj és egyéb ingóságok értékesítéséből származó jövedelem 150 000— Ft volt. Ezenkívül üdülőjüket az ev egy részében a feleség nevén fizetővendéglátás kereteben idegenforgalmi szervezet által kiadjak. Az ebből szármázott bevétel 1988 évben 23 000,— 1. Bevétel házeladásból: 900 000, Ft Levonható tetelek - _ ____ Szer zéskori érték (illeteklap) — 500 000,^ Ft ííleték. . ipl _ 3 000Í-f Ft Ügyvédi költség 312 000,Ft ... ffíakí közös vagyon volt, a házasfelekre Mivel a lakas k zos_^ gyAjövedelem három reszegyenkent 156 00 , ^tj J n külön_külön a ««Masai a 23. sorban 104 000■niKSffSSSSSk“* 3. Mivel az udulo közös túl Jd ^ Esetünkben a egyenlő arányban_ meg ken os Et 40%-a bevétel 40%-a MBS1készre | 4600^ = 9200,— Ft, i|pj^ mSijövedelem-bevaUasa Ft), így I Ip es í-exgI^n 4600 — Ft-ot írnak. Í0 sorába külön-kulon 4600-46OO, MikIÓS • Kolhozpiaci kínálat. (Fotó: Time — MTI) A ZÖLD VILÁG ELLENEZTE Nem épül víztározó a Kárpátokban Az ukrán Kárpátokban felépítendő mesterséges tenger csak negativ környezeti hatásokat eredményez. Ezt állapította meg a Ívovi környezetvédelmi bizottság területi részlegében működő, Zöld Világ elenevezésű társadalmi szervezet. Határozott ellenzésének eredményeként elvetették a Sztrij folyón építendő hatalmas víztározó tervét. A társadalmi környezetvédők kijelentették, hogy a tervezett intézkedések következtében a kárpáti táj ökológiai, kulturális és történeti távlatokban visszafordíthatatlan változásokat szenvedne. Jelentősen romlana az ivóvíz minősége, mivel a folyóvíz a víztározóban állóvízzé válna, — A hegyekben eredő és a Dnyeszterbe ömlő Sztrij valóban rendkívül veszélyes és olykor veszélyessé válik —jegyezte meg a Zöld Világ szervezet elnöke, Rosztyisz- lav Bratuny író. — A folyó a hatalmas záporok és a hóolvadás idején gyakran megárad. De megfékezni csak összetett rendszabályokkal lehet. Ez azt jelenti, hogy meg kell újítani partjait, kisebb gátakat kell építeni, s a hegyoldalakon erdőt kell telepíteni. Nem az áradások következményeivel, hanem okaival szemben kell felvenni a harcot. (APN—MTI-Press) adoih I *°° ts "iwucn ÍUCH&Utsi HIVATAL Tisztelt Hölgyem, Uram! vaa A másik ennél fontosabb- * ny,lt levéi sss Amennyiben mi tartozunk Önnek, tartozásunkat mi is időben, a benyújtás időpontjától számított 30 napon belül rendezzük. • ou & elmúlt év az új adórendszer próbaéve volt A tapasztalatokat hasznosítjuk. A módosított és remelhetoleg végleges rendszer szerinti bevallás idejen, egy év múlva, újból jelentkezünk Üdvözlettel: 400. ÉS PÉNZOOYtEUENOnzÉSI HIVATAL ELNÖK Í
