Petőfi Népe, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-01 / 51. szám

1989. március í. • PETŐFI NÉPE • 5 A kísérletező hercegszántói gazda A hazai ipar nem ké­nyezteti el a kis­termelőket: alig gyárt olcsó, a kis­kertekben, háztá­ji gazdaságokban is jól használható gépeket. -Jó né­hány gazda úgy segít magán, hogy saját maga készíti el a szük­séges eszközöket. A hiány szülte öt­letek gyakran igen elmés megol- dásokat eredmé­nyeznek. Meg­győződhetett er­ről bárki, aki megnézte tavaly ősszel a mélykúti sportcsarnokban megrendezett me­gyei mezőgazda- sági kisgépkiállí­tást. Volt ott jó néhány olyan, szépen kivitele­zett kerti traktor, permetező- és présgép, hogy akár egy igazi gyárnak is díszére vált volna. Ám most mégsem ilyet akarnék bemutatni, hanem egy nagyon egyszerű eszközt, a tolikapát és készítőjét, a hercegszántói Major Ferencet. Az idős gazdát otthon találjuk, taka­ros Bem utcai portáján. Éppen a mala­cok etetésével van elfoglalva. Várako­zás közben .kicsit szétnézhetünk: az ólakban, az udvaron rend és tisztaság uralkodik; a kert szépen rendbentart- va; földje Sima, porhanyós. Gaz ellen tolikapa — Ez a tolikapa nyoma — mondja a 67 esztendős-gazda, s a gangon talál­ható furcsa szerszámra mutat. Valóban érdekes darab: két hosszú fogantyúval kezdődik, majd négy, egymással pár­huzamosan forgó, csillag formájú vas­kerékkel ér véget.- Nagyon egyszerű dolog ez - mondja Major Ferenc mosolyogva. — Az az igazság, hogy én nem is küld­tem volna el a kiállításra, de felkeresett Tölgyesi Gábor, a helyi kultúrház igaz-, gatója, és meggyőzött. Azt mondta: olyan okos ez a szerszám, hadd ismer­jék meg. Tény, hogy nagyon meggyor­sítja, megkönnyíti, a munkát- Ha nem hagyja elhatalmasodni az ember a gyo­mot, játszva tisztán lehet tartani vele a földet. Könnyű szerszám, csak néhány­szor végig kell tolni a sorok között, s máris sima és porhanyós a talaj. — Korábbon is készített efféle okos gépeket?- Még az ötvenes évek közepén minden magángazdálkodónak kötele­ző volt a cukorrépa termesztése. A terület nagysága után kiadták: ki­nek, mennyit kell vetni. Nos, hát a cu­korrépánál különösen ügyelni kellett arra, hogy ne veije fel a gyom,,mert akkor bizony csak kevés termésre szá­míthattunk. Ezért ötlöttem ki a három­soros ekekapát. Hat sor egy fordulóra Ugyanilyen szerszámot alkalmazott a kukoricaföldön is. A lóvontatású, há­romsoros ekekapa' nagyon egyszerű eszköz volt. Ráadásul gyorsan el is le­hetett készíteni. Az egysoros kapa rúd- jába behúzott egy tengelyt, s erre sze­relte fel a másik két ekevasat. Ezreié befogott két lovat, ám közéjük mereví- tőrudat szerelt, hogy menet közben tartsák a megfelelő távolságot. ’ —- Nagyot néztek az emberek, ami-, kor meglátták, hogy egy fordulófa hat sorral kész'vagyok — emlékezik az idős gazda mosolyogva. Tetszett nekik az ötlet, kölcsön is kérték tőlem néhá- nyan, de csak kevesen tudták használ­ni. Ott ugyanis, ahol nagyra nőtt a gaz, „befulladt” a kapa. Én meg is mond­tam előre: nem az erős gaz ellen való ez, hanem azért, hogy ne' nőjön meg a gyom. Ehhez azonban folyamatosan rendben kellett tartani a földet. — 'Ezek szerint sok időt. fordított a talajmunkákra. — Rengeteget, de nem sajnáltam. Sőt kísérletezgettem is ezzel. Hallot­tam, hogy a kukorica nagyon szépen terem, ha nem hagyjuk elgyomosodni. A cukorrépaföldem közelében volt egy 600-négyszögöles kukoricatáblám. Azt gondoltam, kipróbálom, mi igaz a szó­beszédből. Sokan csodálkoztak Major Ferenc tehát kísérletbe fogott: abban az évben tizenegyszer megekézte és hétszer megkapálta a táblát. Nőtt is a növény, mint a bolondgomba. Au­gusztusra már nem látszott ki belőle az ember. Ekkortájt, midőn ismét ékézett a gazda, éppen ott járt egy idős kert- szomszéd, megállt és megszólította: . — Hát te Feri, mit csinálsz? — Ekézek. — Minek ekézel, amikor nem is ga­zos? — Hát éppen azért, hogy ne legyen gazbs! ' . Erre már az öreg szomszéd nem szólt, csak fejcsóválva elballagott. — Gyakran csodálkoztak rajtam —mondja Major Ferenc —, nem értet­ték, mit akarok. De az a kísérlet is sikerült. Amikor ősszel eljött a szedés ideje, azt mondta a szomszédasszo­nyom, aki néha segített: „Feri, ide két­ágú létra kellene, olyan magas, erős ez' a szár”. De nem Csak a szár nőtt meg. Mindegyiken 2-2 óriási cső is fejlődött. Igaz, megadtam a földnék, amit kívánt. — Egyéb kísérletet nem végzett, új gépet többet nem készített? — Nagyon meguntam a lóvontatású ekekapa után a sok kutyagolást. Ezért elterveztem, hogy felszerelek rá egy traktorülést és felülök arra. A sor vé­gén, a fordulóknál — mint ahogyan a kettős ekénél — váltóval felhúznám a vasat. Am a terv csak terv maradt, mert jött"a tsz-szervezés és én is beléptem. | Háromnegyed háromkor csörgött a vekker — Mit csinált a közös gazdaságban? — Gondoztam, etettem vagy negy­ven csikót és néhány igáslovat, s emel­lett én .voltam a tejesember. Minden­nap 4500-5000 liter tejet szedtem össze és adtam le. Már hajnali háromnegyed háromkor csörgött a vekker, hogy min­dennel idejében kész legyek. Vasárnap vagy ünnep mindegy volt: nekem dol­gozni kellett. Major Ferenc,ma már nyugdíjas. Nem kel korán. Bár most is hamar felébred, de ahogy ő mondja, még lus­tálkodik az( ágyban egy keveset — úgy reggel nyolcig. A malacok nem sírnak az ólban, hiszen megszokták, hogy csak nyolc után kapják .a reggelit.- Más lett az életritmusom — mondja —, nyugodtabb. Hamarosan leadjuk a malacokat és csak három ko­cát tartunk meg. Az az igazság, hogy tartunk egy kicsit az adózástól is..Nem értünk mi az efféle papírpkhoz. Marad, tehát a három kóca, még a szaporulata. A kilencven malac és a kert körüli munka elég lesz már az én koromban.­36. sz. Mezőgazdasági Szakáruházában 'ÁFÉSZ Kiskunfélegyháza NTEGRÁL Rendkívüli árengedmény 1989. március 1 -jétől, amíg a készlet tart! Gaál Béla Gazdasági hírek információk „CSETTINTÉS” A DÉL-ALFÖLDÖN A Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési és Számítástechnikai Közös Vállalat — a televíziós „csettintő” reklámból ismert MÜSZI — három évvel ezelőtt hozta létre Szegeden dél-alföldi területi igazgatóságát, amely Bács-Kiskun, Bé­kés és Csongrád megyét fogja át. Leg­nagyobb vállalkozásuk jelenleg a Me­zőhír elnevezésű, agrárinformációs adatbank, amelynek „agya” a buda­pesti központban lévő számítógép. Eb­be a tárolóba kerülnek az egyes infor­mációadók (Agrokerek, Agrotek- és Mezőgép-vállalatok) által forgalma­zott cikkek naprakész adatai. Az infor­mációadók és -vevők terminál segítsé­gével férkőzhetnek közel a számítógép agyához. A területi igazgatóság a Ma­gyar Postával együttműködve most 30- 50 terminált helyez el díjmentesen, hat hónapi kísérleti üzemre a már koráb­ban az adatbankban való részvételre jelentkezett vállalatoknál. Terveik sze­rint az adózással kapcsolatos APEH- állásfoglalásokat is hamarosan számí­tógépes nyilvántartásukba veszik. JÖVEDELMEZŐ FÜST Hazánkban a különböző cigaretta- fajtákból összesen évi 26 milliárd darab készül. Az egy főre eső fogyasztás az aktív dohányzókat figyelembe véve — az ország 10 millió lakosából 4 millióan azok—eléri az évi 7 kilogrammot, ami a szakemberek szerint biológiai telített­séget jelent. Az utóbbi időben többször emelték a cigaretta árát, a lakosság fo­gyasztása mégis alig mérséklődött. így aztán nem meglepő, hogy a „bűzru­dacskák” gyártása Magyarországon is jövedelmező iparág. A dohányipari vállalatok csak fogyasztási adóként 20 milliárd forintot fizetnek a költségve­tésbe, ehhez jön még az áfa és a nyere­ség utáni egyéb befizetések. LAKJUNK A PADLÁSON! A nyolcvanas évek londoni jólétének sokatmondó jelképei a Temze folyó partján emelkedő házak égbe nyúló te­tőtéri luxuslakásai. Az angol főváros­ban ez még újdonságnak számít—nem | úgy, mint például New Yorkban M, és egy-egy ilyen, csodálatos kilátással ren­delkező lakásért 2 millió angol fontot is elkérnek. A tetőterek beépítése egyébként Magyarországon is egyre el­terjedtebb. De mig Londonban a jólét „űzi” a városlakókat a padlásokra, ad­dig nálunk inkább a kényszer. Egy meglévő ház tetején kialakított, termé­szetesen nem londoni luxus-, csak egy­szerű magyar átlaglakás építési költsé- ge ugyanis átlagosan 30-40 százalékkal alacsonyabb, mint egy ugyanakkora, önálló családi háié. A magánerőből építkező, vékonypénzű magyar város­lakóknak ez a költségmegtakarítás az elsődleges szempont — a csodálatos kilátás csak a második. KÜLFÖLDI TŐKE A GAZDASÁGNAK Magyarországon tavaly év végén 266, külföldi részvétellel működő ve­gyes vállalatot tartottak nyilván, több mint háromnegyed részük már műkö­dik. A vegyes vállalatok révén 280 mil­lió dollár működő tőke áramlott a ma­gyar gazdaságba, de a szakértők • ezt még kevésnek tartják. Bács-Kiskun megyében jelenleg őt működő vegyes vállalat van, görög, portugál, nyugat­német és Olasz partnerekkel. Terméke­ik egy-részét nemcsak kül-, hanem bel­földön is értékesítik. A BÜZA ÉSZAKRA VÁNDOROL Melegszik Földünk éghajlata, és ez a folyamat a közeljövőben jelentősen megnöveli egyes régiók mezőgazdasági potenciálját, míg más részeken fokozza az elemi csapások számát és kártételét. Az ázsiai, afrikai és latin-amerikai or­szágokban például hő az éhínség veszé­lye, a.Szovjetunióbah viszont kedvező változások várhatók. Az USA gabona- övezetében, - valamint Kanadában az aszály és a szél eróziója erősödik. Az éghajlat 1 Celsius-fokos felmelegedése a gabonafélék termesztésének területét 700 kilométerrel tolhatja el észak felé. Az ENSZ égisze alatt folytatott kutatá­sok eredményei szerint a felmelegedést és ezzel a fő mezőgazdasági növények termesztési területeinek módosulását a Föld atmoszférájában felhalmozódó szén-dioxid okozza. BÉREMELÉS—MÓDJÁVAL 1988-ban a Bács-Kiskun megyei vál­lalatoknál visszafogott volt a bérfej­lesztés, mert az erősen progresszív bér­adó elriasztotta őket a jelentősebb bér­emeléstől. Tavaly a teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagbére 16-18 százalékkal emelkedett. A Ma­gyar Nemzeti Bank megyei igazgatósá­gának számításai szerint ennek mint­egy fele az adó nélküli bérnövekedés. A személyi jövedelmek összege 4-5 szá­zalékkal haladta meg az előző évit, és a lakosság pénzköltése továbbra is a bevételeket meghaladóan emelkedett. TILTAKOZÁS A SZOVJETUNIÓBAN Evenkek egy erőmű ellen A krasznojarszki határterületen lévő Evenk autonóm kör­zet Szibéria egyik leggyérebben lakott területe. Egy-egy helyi lakosra átlagban 35 négyzetkilométer föld jut, amelyben szinte nincs semmilyen intenzív' gazdasági tevékenység. Az őslakosság főként rénszarvastenyésztéssel és cobolyvadá­szattal foglalkozik: ezek a prémek a nemzetközi szőrmeauk­ciókon találnak vevőre. A folyók nagyon gazdagok nemes halakban. Idilli lenne tehát a kép? Korántsem. Ennek az egzotikus tájnak csakúgy, mint az egész országnak, megvan­nak a maga komoly problémái: csökken például a rénszarva­sok száma, rosszak a szociális körülmények. Az utóbbi időben azonban ezek a gondok háttérbe szorul­tak, mert veszélybe kerül az ott élő evenkek csaknem felének hagyományos életformája. Az energetikai és villamosítási .minisztériumban és a hozzá tartozó vízenergetikai intézetben ugyanis megszületett a soron következő „grandiózus” terv, amely szerint több mint 100 méter magas gátat emelnek az Alsó-Tunguzka folyón, és erőművet építenek. A tervezőket a jelek szerint nem izgatta, hogy a tározó miatt víz alá kerülne a folyó’ menti evenk kistelepülések, a gazdag ártéri rénszarvaslegelők és vadászterületek nagy része. A nem nagy létszámú népet fenyegető veszély felrázta az embereket. Áz evenk körzeti tanács végrehajtó bizottsága határozottan elutasította az álsó-tunguzkai erőművet. De­rült égből villámcsapásként hatott ez a döntés, mert koráb­ban a helyi szervek engedelmesen bólogattak, amikor Orszá­gos döntéssel tervezett építkezés jóváhagyásáról volt szó. Tavaly júniusban Andrej Trofimuk akadémikus vezetésé­vel különbizottság járt ott és meggyőződött róla, hogy nem­csak a helyi hatóságok, hanem az elárasztásra ítélt falvak lakói is a leghatározottabbán ellenzik az erőmű megépítését. És hogyan, reagált a vízenergetikai tervezőintézet? A rén­szarvaspásztoroknak és halászoknak eddigi munkájuk he­lyett alternatívaként például három ... ajándékgyártó mű­helyt, prémesáflat-tenyésztő telepet ajánlott —, ez a helyi adottságok miatt veszteséges lenne — vagy azt, hogy a víztá­rozóban tenyésszenek halakat. Ez viszont a szakértők sze­rint, az ottani körülmények között egyszerűen lehetetlen. A tervezőintézet igencsak bőkezű az ígéretekben: az even­kek nemzeti büszkeségére számítva javasolta például, hogy turuhanszki helyett nevezzék a létesítményt „Evenk” erőmű­nek. Azt is ígérték, hogy távvezetéket építenek az autonóm körzet központjáig, Turuig. H Veszélybe kerülne az evenkek hagyományos életformája is. Az ígéretekkel nyilvánvalóan szeretnék elérni az építkezés engedélyezését. A minisztérium végső indokként az ország növekvő energiaigényét hozza fel. Ezzel takarózva készítik elő az amúgy is rendkivüT sérülékeny északi természet ellen az újabb támadást. Fel sem vetődik bennük az az egyszerű kérdés, hogy amikorra, 15-20 év múlva elkészülne — való­ban olyan nagy lesz-e az energiaéhség? S nem túlságosan drága ár-e a természetrombolás és az emberek nemzeti érzé­seinek megsértése? Van-e értelme foggal-körömmel ragaszkodni az-önmagát nyilvánvalóan túlélt elképzelésekhez, hogy minden áron nö­veljék a vízenergia-termelést? Szó sincs, róla. A turuhanszki vízerőmű megépítése túlságosan költséges lenne. Jevgenyij Gontmaher (APN—MTI-Press) 20-40%-kal olcsóbban vásárolható: — RK—31 rotációskapa — Soló rotációskapa-adapter 30% — Soló permetezőadapter 30% — robbanómotoros háti permetezőgép (francia) I — elektromos permetezőgép (olasz) VB 80 literes házi vízellátó — Sever (jugoszláv) házi vízellátó — búvárszivattyúk — TOMOS vízszivattyú 14 500,— Ft-ról 13 000,— Ft-ra ' — CR 207, 208 ventilátor — NDK robbanómotoros fűnyíró gép (fűgyűjtős) — lemezradiátorok — 36 literes baromfietető — csehszlovák talicska , — Krovakészlet 4-féle típusban 40% — Kludi kád- és mosogató-csaptelepek 40% — SO szőlődaráló — 63 literes szölőprés Címünk: Kiskunfélegyháza, Kecskeméti út 173. E5-ös út mellett. Telefon: 76/61 -105, illetve 62-971. VÁRJUK KEDVES VÁSÁRLÓINKAT! 417 A FULOPSZALLASI , „RÓNASÁGI" TAKAR ÉKSZÖ VETKEZET pályázatot hirdet számviteli csoportvezetői állás betöltésére Alkalmazási feltétel: — számítástechnikai végzettség, szakismeret, IBM PC számítógépeken, esetleg a programozásban. A gyakorlattal és számviteli ismerettel rendelkezők, illetve a munkahely közélében lakók előnyt élveznek. Fizetés: megállapodás szerint. Jelentkezni lehet: 1989. március 30-áig, levélben, részletes, kézzel írott önéletrajzzal, fizetési igény megjelölésével és erkölcsi 3 bizonyítvánnyal. Cím: „Rónasági" Takarékszövetkezet ügyvezető igazgatója, 6085 Fülöpszállás, Kiskunság tér 1. 65-féle íz választékából, kostolóval egybekötött x . * X y fagylaltbemutatót tart 1989. március 6-án és 7-én 10—13 óráig, az Aranyhomok Szálloda cukrászdájában, melyre az érdeklődő szakembereket tisztelettel meghívja. • ' & Lerakatából (Kecskemét, Villám I. u. 16.) a jövőben bármikor szállíthatók a kívánt izek és mennyiségek. »I 16

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents